BonnyJohnny

Hát. Lentebb már leírtak mindent. Üres, unalmas film, valószerűtlen, kifejezetten meredek helyzetekkel, közhelyes, erőltetett véggel.
A lentebbi kritikákkal szembe menve, sokáig hármason tartottam a filmet, de aztán valahol a háznál elvesztett. És onnan még sok volt hátra.

A film mindent megpróbál. Már a legelején beveti az "in memoriam", a "based on true events" és a híres idézet kártyát is. Próbálkozik időbeli ugrásokkal, rejtély belengetéssel karakterépítéssel, szubjektív nézőponttal (csodálom, hogy a fejezetekre osztás kimaradt).
De nevetségesen amatőr.

Denise Richards felismerhetetlenségig szétszabott pofája (nem, az már nem arc többé) külön ízt kölcsönzött a filmnek. Ahogy a Jerry Maguire-ben még kiskölyök férfi "előadása" is beleég a retinába.
Amúgy irtó gyenge film, ahol Denise Richards a legjobb színész, Dolph Lundgren meg mintha a reggeli kávé mellől (vagy helyett) ugrott volna be szerepelni. A többiek szót sem érdemelnek. De nem csak szerintem van ez így: a (Richards mellett) főszereplő férfi például még a film plakátjára sem került fel... a hármas számú henchman viszont igen...

Előnye, hogy visszaidézi a '80-as évek vége és '90-es évek elejének filmjeit. A forgatókönyvet valószínűleg akkor írták, de mivel már akkor is túl egyszerűnek, sablonosnak és unalmasnak találták, ezért eldobták, majd 20 évvel később megtalálták (a filmet még 2012-ben forgatták), vélhetően egy mellékelt színészlistával is, amin Don Wilson, Cynthia Rothrock és Joe Lewis szerepeltek.
Csak közben eltelt 20(!) év!
Hogy ezt a filmet szégyenérzet nélkül képesek voltak leforgatni, az talán azért lehetett, mert egyfajta divatos retronak szánták. De akkor mire vélhetjük a rajzolt torkolattüzet, animált robbanást és CGI vért... már azon ritka alkalmakkor, mikor felbukkan a vörös életnedv.
Pofátlanul szar film, amit csak az egyik mellékszereplő verekedései mentenek a nézhetetlentől.

Bocsánat, de összekevertem az 1991-es Intimate Stranger című dokumentumfilmet az 1991-es Intimate Stranger című thrillerrel.
Az előbbihez kiegészítésként hozzátett szereplőket kéretik mind törölni (Joseph Cassuto kivételével).

Egyszersmind kérném engedélyezni az általam felvételre ajánlott Death Fighter című filmet!

Előbbiért utólagos elnézést kérek, utóbbit pedig előre is köszönöm! :)

Ez egy családi vígjáték thriller?
Ehhez most vagy egy Colombus kellett volna (és akkor könnyedebb filmet kapunk, nevettetőbb köntösben), vagy egy Hitchcock (és akkor finom humorú, de izgalmas krimi thriller lenne a végeredmény).
De... ez... így... pfff...

Ez két film. Az egyik egy kiváló thriller Jean-Paul Belmondo karizmatikus és Bruno Cremer igéző alakításával (a szinkronok közül Helyey valóban nem a legmegfelelőbb választás, de Kránitz Lajos telitalálat). Nota bene, tragikusabb szerepfelében Patrick Fierry (és Zalán János) is jól muzsikál. Kíméletlen bűntörténet, feszült fináléval.
A másik film talán azért került leforgatásra, hogy kitöltsék az egy óra ötven percet, és mert a rendező (vagy Belmondo?) szereti Peckinpah Getaway-jét. Belmondo minden karizmájával együtt is csak nézhetőre kerekíti azt a fél filmet, Patrick Fierry (a főszereplők között működő kémiával együtt) konkrétan elveszik, mindenki más csak lődörög. Komolyan vehetetlenül súlytalan minden, ami a börtönben és onnan szökésben történik.
Beton közepes, középső harmadában kifejezetten álmosító alkotás (ami Belmondo és Cremer nélkül konkrétan rossz lenne). Kár érte, mert több volt benne.

A napfény íze

És tényleg.

Nehéz erre válaszolnom, mivel én nem is értem, hogy hogyan lehet megunni egy trendet.
Engem a sok képregényfilm is csak azért zavar, mert sok közöttük a rossz. A szellemes/démonos horrorok is azért, mert a többség csak unalmas jumpscare-ek sorozata.
És a többi...
De, ha van, ami jó, akkor nem mindegy mennyi a rossz? Nem muszály őket megnézni. Én speciel megnézem, de csak, hogy jóízűen lehúzzam őket, és rámutathassak a jól sikerült darabokra.
Viszont a fentiek közül van pár, amire tudtam szavazni. Sajnos a Star Wars filmek olyan lejtmenetet mutatnak be, hogy nem érdekel a folytatásuk. A katasztrófás, óriásrobotos/szörnyes és young adult filmek is rendre rosszak, így azokért sem lelkesedem.