napola

Tapasztalat: 3659 film
Kompetencia: 15 film
Súly: 4034
Regisztráció: 2009. február 15. (8 év, 6 hónap)
Kedvencnek jelölték: 2 user

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Pappa pia
 
1 2017-08-15 ?
(9)
Sounder
Csibész
4 2017-08-12 ?
(6)
Shot Caller
 
4 2017-08-12 3,6
(20)
Last Exit to Brooklyn
Az utolsó kijárat Brooklyn felé
4 2017-08-11 3,9
(43)
Tallulah
 
4 2017-08-10 3,8
(16)
Dom zly
A rossz ház
1 2017-08-10 3,3
(22)
Indagine su un cittadino al di sopra di ogni sospetto
Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében
4 2017-08-09 4,5
(145)
Életjel
 
4 2017-08-07 3,8
(16)
Beszterce ostroma
 
5 2017-08-06 3,7
(41)
Rákóczi hadnagya
 
3 2017-08-06 3,6
(45)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2017-07-11 17:12:13 [In Memoriam...] napola #2165

86 éves korában elhunyt Schubert Éva. :((((((

bocs, de egy új film beküldésekor az ország kitöltésénél a legördülő menüből az enter gombbal való kiválasztás helyett újra a félig kitöltött adatlapot küldtem el. ezentúl mellőzöm majd az entert.

2017-06-28 07:03:38 [In Memoriam...] napola #2160

56 éves korában meghalt Michael Nyqvist. :(((((
http://m.hvg.hu/kultura/20170628_michael_nyqvist_a_millenmium_trilogia_sztarja

a Little Boy Blue c. minisorozatotot az adatok felvitele közben valahogy menet közbeni állapotban is sikerült elküldenem a beküldött filmeknél.
töröljétek majd ki, léci. köszi.

2017-05-25 18:06:29 [In Memoriam...] napola #2145

A legcukibb anekdota Roger Moore-ról

Két napja halt meg, és Roger Moore-ról szóló sztorikkal van tele az angol sajtó. Az Independent most közölt egy annyira aranyosat, hogy muszáj itt megosztanom.

A sztori főhőse, már persze Moore mellett, egy Mark Haynes nevű forgatókönyvíró, aki a történet kezdetén, 1983-ban hét éves volt. A nagypapájával a nizzai reptéren várták a gépüket, amikor a kisfiú kiszúrta, hogy maga James Bond is ott várakozik. Megkérte a nagypapát, aki se Bondról, se Moore-ról nem hallott még, hogy jöjjön vele autogramot kérni.

Moore kedves volt és adott nekik autogramot, de amikor Mark visszaülve megnézte, látta, hogy nem James Bond, hanem valami Roger Moore nevű ember szignója került a repülőjegye hátoldalára. Addig nyaggatta a nagypapát, hogy visszamentek. Moore vette a lapot, odahajolt a kissráchoz, körbekémlelt, felvonta a szemöldökét, és halkan a fülébe súgta, hogy azért írta alá álnéven, nehogy Blofeld (a korai James Bond-filmek ikonikus főgonosza) rájöjjön, hogy ott járt. Mark tehát nem kapott James Bond-os szignót, de így persze még boldogabb volt, hiszen segíthetett hősének küldetése teljesítésében.
Sok-sok évvel később, már felnőttként egy jószolgálati UNICEF-forgatáson Haynes ismét összeakadt a színésszel, és elmesélte neki, mi történt Nizzában. "Hát, nem emlékszem, de örülök, hogy találkozott James Bonddal" – válaszolta kedvesen Moore.
A forgatás után a folyosón ismét összetalálkoztak. Amikor melléért, Moore körbenézett, felvonta a szemöldökét, és odasúgta:
Persze hogy emlékszem, de odabent nem mondhattam semmit, bármelyik operatőr Blofeld embere lehet!

http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/05/25/igy_tett_boldogga_egy_kisfiut_roger_moore/

2017-01-14 14:36:57 Conducta (2014) / Magatartás napola (5) #1

Különös élmény volt először megnézni a Jack (2014) c. német filmet, majd rá két napra ezt a kubai drámát. Teljesen véletlenül alakult így. Két, egymástól borzasztóan különböző országban él két 10-12 év körüli srác, apa nélkül, zűrös anyákkal, élettel, és úgy, hogy a családok működtetése gyakorlatilag rájuk hárul. Kissrácként felnőtt emberekre méretezett felelősséggel küszködnek, rohannak, teszik a dolgukat, és mindenáron próbálják a családot egyben tartani, az anyáikat "nevelni", őket gondozni. Egy pontig, amikor aztán mindegyikben elszakad valami, és úgy érzik, az már nem mehet úgy tovább, ahogyan eddig éltek. Mindketten megjárják a nevelőintézetet is, de mindkét film úgy ér véget, hogy talán valami reményt láthat az ember a fiúk további sorsát illetően. Nem happy endek, hanem óvatos, finom befejezések ezek, illően a filmekhez.

A német család élete, körülményei ismerősebbek, a kubai életszínvonalhoz, viszonyokhoz képest ég és föld a különbség. Van szerény, de normális lakás, az anya úgy-ahogy dolgozik, keres pénzt, de egyszerűen nem tud felnőni az anyasághoz. Bulizik, pasizik, a gyerekek gyakorlatilag csak egymásra számíthatnak, Jack egyszerre családfő- és apapótlék. Szívszorító volt nézni a küzdelmét, és azt, hogy bizony még egy nagyon gazdag társadalomban is mennyire elsiklanak gyereksorsok, és hogy sokszor a hatóság, a gyermekvédelem ott is már csak akkor jelenik meg, ha a családjából ki kell valakit emelni. Pedig az a sor legvége kellene, hogy legyen, amikor már a család egyben tartásáért megtettek mindent. A nevelőintézet persze szakszerű, jól szervezett, szépen berendezett, a nevelők kedvesek, segítőkészek, de az a melegség, segíteni akarás, a gyerekek sorsának megértése, átélése hiányzik, ami a kubai igazgatóban megvolt.

Kubában viszont megállt az élet. Valahol az '50-es években. Amerikai autómatuzsálemek, kegyetlenül lepusztult lakásnak használt romhalmazok, egy ép, szép tárgy, épület nincs. Minden rohad, omladozik. De a gyerekek gyönyörűek, a nagymama korú idős tanárnő gyönyörű, a diákjaival való viszonya minden pátosztól mentes és mégis szívbemarkolóan emberi. Kevés direkt politikai utalás van benne, mégis közben többször az járt a fejemben, hogy ez a rezsim, a nyomoron és a forradalmi dalokon, meg az úttörőnyakkendőn túl mit tudott adni a népének? És micsoda bűn ez velük szemben. A diktatúra leginkább egy szentkép faliújságra tétele/levétele ürügyén volt tapintható a maga kicsinyes módján. De szólt korrupt rendőrökről, kutyaviadalokról, kábítószeres anyáról, szörnyű életkörülményekről. Úgyhogy igazán meglepett, hogy egy ilyen film elkészülhetett ott.

Ha lehetett volna, minimum csillagos ötöst kapott volna tőlem mindkettő. A srácok alakítása szintén. Nem tudom, a fiúk mennyiben tudtak a saját életükből meríteni a filmbéli szerepükhöz (gyanítom, a kubai fiú többet), de mindegyik csodásan játszott, eggyé vált a karakterével.

Az "An/A remény receptje" (2015) c. film angol címénél betűelírás történt, Sweet Bean helyett Sween Bean szerepel.

a Jättiläinen c. filmnek "A bánya" a magyar címe. javaslom kiegészíteni vele.
egyúttal BÚÉK a KT-nek!

Összes komment...