Ninety-Four

Tapasztalat: 3925 film
Kompetencia: 34 film
Súly: 4775
Regisztráció: 2009. január 6. (15 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 19 user

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1989
Lakhely: Kecskemét

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Red Right Hand
A bosszú vérvörös keze
4 2024-03-19 ?
(5)
5lbs of Pressure
 
3 2024-03-18 ?
(1)
Ginger Snaps Back: The Beginning
Két testben - Újra és újra
3 2024-03-18 3,0
(63)
Ginger Snaps: Unleashed
Két testben - Elszabadulva
3 2024-03-17 3,3
(68)
Ginger Snaps
Farkasvér
4 2024-03-15 3,4
(147)
Damsel
A hercegnő és a sárkány
4 2024-03-12 2,8
(52)
Ichi
 
5 2024-03-06 ?
(2)
Zatôichi
Szamuráj
5 2024-03-05 4,0
(325)
Code 8: Part II
A nyolcas kód - 2. rész
3 2024-03-03 ?
(5)
Blue World Order
Az utolsó gyermek
3 2024-03-02 1,4
(14)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Összekötnétek légyszi ezt a két filmet?

One Shot és One More Shot

Előre is köszönöm!

2024-01-14 18:53:33 [In Memoriam...] Ninety-Four #3266

James McCaffrey, Max Payne hangja és a Száguldó vipera főszereplője.

(Sajnos már egy hónapja, de még nem esett szó róla.)

Néhány évvel ezelőtt már volt egy hír, hogy egy produkciós cég a digitalizált James Deannel akar egy vietnámi témájú háborús filmet forgatni. Szerencsére az eddig visszahozott színészekkel elég visszafogottan bántak a stúdiók, remélem, hogy ez marad a jövőben is.

előzmény: fempolip (#36)

Szerintem egy női főszereplő ebben a franchise-ban úgy működne a legjobban, ha egyszerűen bemutatnának egy Bondhoz hasonló funkciójú új 00-s ügynököt a saját gimmickjeivel. Csak ehhez talán önálló brandként kéne felépíteni a karaktert és nem 500-600 milliót elpöffenteni a projektre. Például Paloma (Ana de Armas) egy fókuszált cselekményű, 100 perces, darálós-röhögős, de Bondhoz illően kifinomult stílusú akcióthrillerben egész jól működne.

A felsoroltak közül Madden a legreálisabb a kora miatt, de legszívesebben Dan Stevenst látnám a szerepben, egy szemetebb, ridegebb karakterként.

Köszönöm, hogy említetted. Újranéztem, nagyon bejött a film, ügyesen rájátszottak a sztori adagolásával Liotta sajátos karizmájára. Sajnálom, hogy később nem kapott ilyen szerepeket, bár legalább Martin Campbellnek jó ugródeszka volt a film a Goldeneye-hoz.

előzmény: Joeker81 (#9)

Danielle Chuchran és Danielle C. Ryan ugyanaz a személy, csak egy ideje az utóbbi néven fut. Köszönöm.

A listáról a Nagymenők és a Copland, azon kívül az Őrjítő vágy és Zsaruszerencse.

A reprezentáció számomra rendben van, de akkor legyen éle, legyen organikus szerepe a sztoriban, és legyen benne emberközeli átérezhetőség, egyensúly az ábrázolásban, valamint humor. Ha viszont csak kötelező kipipálandó elemként kezelik a dolgot felszínes módon, hogy kielégítsék az aktuális trendeket, akkor azzal csak szítják a táborok közötti ellentéteket.

Ezért szeretem például Bill Burr humorát, mert ő nyíltan arra megy, hogy mindenkit felidegesítsen, de csak annyira, hogy még vele tudjanak röhögni az emberek.

előzmény: Gruden Gergo (#16)

(Nem néztem meg az ow videót, általános vélemény.)

Bevallom őszintén, nemrég én is elkezdtem húzni az antihollywoodias kontentgyártók felé, viszont egy idő után erőteljesen érezni kezdtem, hogy a nagy kultúrháborújuk mögött is ugyanaz a motiváció áll: a zseton. Míg a hollywoodi filmipar és a sajtó egyik ágazata egy kliséköteget ismételget, addig a "gépezet" ellen harcoló kontentgyártók és a sajtó másik ágazata egy másik klisétömeget ismételget.

Mert nagyjából tizenöt percben teljes mértékig össze lehet foglalni a hollywoodi-irányzat problémáit: a statisztikai alapú kontentgyártás filozófiáját; a szociopolitikai kérdések valós fejtegetése helyetti felszínes, százalék alapú reprezentációt, üres motivációs üzenetek puffogtatását és a kultúrális csoportok közötti konfliktusokat szőnyeg alá söprő PC-vonalat; a valóság elképzelhetetlen gyötrelmeitől gondosan óvott producerek, alkotók, forgatókönyvírók és színészek tömkelegét, akik teljesen elfelejtik, hogy milyen érzés hétköznapi emberként egy hétköznapi utcán végigsétálni; a túltolt, szintén százalékalapú fanservice-t és így tovább, és így tovább.

Csakhogy az a nagy helyzet, hogy a "független" bírálók megélhetése sem feltétlenül lenne olyan biztos a bírált oldal nélkül. Mindkét oldal kultúrharcot folytat, mindkét oldalnak megvannak a maga megingathatatlan hívei és mindkét oldalban közös, hogy egyébként semmilyen valószerű megoldást nem tudnak vagy akarnak felmutatni. Ezt a fajta kultúrharcdrámát így a végtelenségig el lehet húzni, ugyanúgy, mint a való életbeli szociopolitikai kérdések esetében, mint a videojáték-ágazatban stb. Én azt értem, hogy az embernek fáj, ha a gyerekkori kedvenc franchise-át a számára rossz irányba viszik, ugyanakkor "a franchise-ok lerombolásánál" általában van egy éles határ, ahol a néző vállat vonhat és elsétálhat. Itt lenne fontos, hogy az "anti-" kontentgyártók és a sajtó alternatívákat ajánljon és aktív ignorálásra, az arany középút megtalálására buzdítson, csak abból meg nem lehet forgalomgeneráló clickbait címeket és drámát csiholni.

előzmény: Gruden Gergo (#14)

Összes komment...