tractorking

  • 1
  • 2
  • ...
  • 4
2015-10-03 23:08:08 [Kritikus kód] tractorking #1076

'generalodjon automatikusan egy-egy komment is az uj irasokhoz, hogy kapjanak vizibilitast'

Ezt sehogysem értem; ha felkerül egy film, amiről még senki nem írt, valami automatikusan állítson elő egy kritikai hozzászólást? Vagy linkeljen be egy külső hivatkozást? - Nonszensz...
A KT a saját tagjainak a véleményét közölje elsősorban.

előzmény: cucu (#1074)

2015-10-03 22:14:10 [Kritikus kód] tractorking #1066

Nagyjából erre utaltam, lejjebb, a 'vihar egy pohár vízben' megjegyzéssel. A fiatal nemzedékben is vannak jó kritikusi vénával megáldottak és fogékonyak akár a régebbi filmes korszakok iránt is. Badarság sopánkodni, hogy hova tűntek a régi motorosok, az oldalt érintő változásokkal összefüggésbe hozni, pedig végképp. Én magam közel hét éve itt vagyon, s nem sűrűn, de a saját érdeklődésem területén közel háromszáz filmről írtam kisebb-nagyobb szösszeneteket.
A szinvonal szinten tartása, az már sokkal bonyolultabb kérdés, a moderálásra továbbra is nagy szükség lenne. (Alpári stílus, szószátyárság, méltatlan jelzők - "hát ez egy rakás fos" és hasonlók kiírtása -).

előzmény: Killjoy (#1056)

2015-10-03 19:47:49 [Kritikus kód] tractorking #1045

Akadémikus, parttalan vita, hogy a fórum felépítésének változása rávett volna egy esetleges kilépésre, vagy akár csak a ritkább hozzászólásokra sokakat. Ezek a változások, amennyire tapasztalom, elsősorban technikai jellegűek és inkább megkönnyítik, kényelmesebbé teszik az eszmecserét, a fórum használatát. A KT alapvatő jellegén nem változtatanak - s ezt így is szeretjük. Kizárt, olyan apróságokért, hogy egy szövegkiemelés zölddel van, vagy hogy a keresés mennyire prediktív, etc. bárki ne írjon véleményt egy filmről. Mert az oldal voltaképpeni célja ez, hangot adni gondolatainknak és azt megosztani másokkal. A többi: statisztikák, testreszabott listák, valószínűleg egyre összetettebb SQL-sztringeket, programozói munkákat jelentenek elsősorban (elismerés érte cucu-nak!). De nem érintik a fórum mélyrétegeit.
Szóvak kicsit vihar egy pohár vízben.

2015-09-26 08:25:36 [Kritikus kód] tractorking #984

A Kommentek olvasásánál még mindig nagyon hiányzik a 'Csak a filmesek/Összes érdekel' szűrés lehetősége.

2015-09-06 09:22:16 [Kritikus kód] tractorking #832

A kommenteknél a külföldi filmek esetén, zárójelben legyen feltüntetve a magyar cím is.

2015-08-26 21:02:34 [Kritikus kód] tractorking #600

Azért mégis a magyar nyelvé legyen az elsőbbség. Ha kérdezi valaki, mit néztél a moziban, nem azt válaszolod, hogy a 'Simindis kundzuli'-t, hanem hogy a Kukoricaszigetet.

2015-08-26 18:36:19 [Kritikus kód] tractorking #594

Felvetés: külföldi filmeknél a magyar címek jelenjenek meg (ha van) elsőként, és zárójelben az eredeti.

2015-08-25 02:21:04 [Kritikus kód] tractorking #553

Az egyéni profilnál nincs feltüntetve, ki törzstag. Ezt talán már a kommenteknél is fel lehetne tüntetni egy szimbólum megjelenítésével...

2015-08-25 02:16:10 [Kritikus kód] tractorking #552

Esetleg megoldható lehetne a kommentek 'like'-olása?

előzmény: Mizi (#551)

2015-08-23 18:55:56 Zöldár (1965) tractorking (4) #13

Gaál lelkiismeretesen, szinte mindent el akar mondani, amit az ötvenes évek egyetemi ifjúságáról és a környező társadalomról tudni kell. Jól érzékelteti a korszak sajátos levegőjét, hogyan élte meg egy fiatalember az '50-es évek ellentmondásait.

A film képi világa (operatőr: Herczenik Mikós) kulturált, visszafogott líraisággal ábrázolja a városi környezet esztétikumát. Ízekkel, hangulatokkal teli Marci reggeli mosakodása a szülői ház udvarán és utána Pestre utazása.

A részletekben megnyilvánuló szépség mégse adja együttesen úgy a valóság atmoszféráját, ahogy azt a rendező előző filmjéből megkaptuk.

Mert a Sodrásban című filmmel az összevetés elkerülhetetlen. Érzelmileg fűtötten idézi meg a kort, mégse tudjuk azzal az együttérzéssel és azonosulással nyomon követni, mely a Sodrásban katarzisával megajándékozna. Mert a film dramaturgiája inkább oknyomozónak tűnik, melyben a rendező az emberi etikát ütközteti politikai tényezőkkel. Legérdekesebb konfliktusa a szerelmi szál lehetne, ha nem volna túlságosa vázlatos.

A Bori szerepét alakító Dőry (akkor még Darab) Virág mint főiskolás, meglep érett játékával. Maradandó emléket hagyott Koncz Gábor is, és Marci nővérének rövid de fontos szerepében Horváth Teri nyújtja megszokott magas színvonalát.

Gaál túl sokat akart markolni ebben a filmjében, hogy mindent elmondhasson az ábrázolt korról.
Mindazonáltal tiszta szándékú és míves alkotás, amit áthat az a romantikus líraiság, mely Gaál István sajátja.

2015-08-21 21:22:26 [Kritikus kód] tractorking #499

A hozzászólások utólagos szerkeszthetősége (javítása) megszűnt?

Maximálisan elfogadom a a bírálatod és véleményed, de ez akkor sem egy irodalmi adaptáció. Az eredeti mű csak inspirációul szolgált.

előzmény: csabaga (#31)

Minden filmkészítőnek jogában áll más-más fölfogásban értelmezni az irodalmi alapanyagot. (Jelen esetben Hemingway-t.)
Ez nem szempontja az értékítéletnek.

2015-07-23 15:32:06 Nem (1965) tractorking (4) #1

A film tulajdonképpen arról szól, hogy az ember elronthatja az életét akkor is, ha vadul-modernül akar élni, és akkor is, ha szolid-kispolgári békébe szeretne betelepedni. Mulatságos és ironikus vita a modern életvitel és a kispolgári életideálok között. Révész György ötletgazdag és mértéktartó rendezése ironikus könnyedséggel ábrázolja az akkoriban folyó modernizmus-viták, életforma-polémiák zsákutca jellegét.
Humora magával ragad, gondolatgazdag poénjai megnevettetnek.
Ez az ironikus könnyedség adja a film legfőbb élményét, helyenként találó mélységét is.
A sok jó ötletek és fordulatok közben becsúsznak dramaturgia kátyúk is: Zoltán állandó kötözködései egy idő után kissé fárasztóvá válnak.
A fényképezés ötletessége -Szécsényi Ferenc kitűnő munkája- találóan alkalmazkodik a történet bonyolításához. A rejtett párhuzamokat, utalásokat nem a dialógus, hanem a képi trükkök, vágások jelzik. Mindezt azonban szerényen, szinte észrevétlenül teszi, belesimulva a film egészének hangulatába.

A szereplők sokrétű játékskálán mozognak. Törőcsik Mari egészen új oldaláról mutatkozik be, Bodrogi Gyula filmegyéniségével és bravúros váltókészségével teszi emlékezetessé szerepét. Vujicsics Tihamér zenéje pedig a film eleven ritmusának egyik fő tartóeleme.

Na, én vagyok még így vele...

előzmény: budaik (#5)

2015-07-19 23:41:12 Pillangó (1971) tractorking (5) #2

Itt megnézhető: Pillangó.

2015-07-19 23:37:14 Pillangó (2012) tractorking (3) #5

Nyomába se léphet Esztergályos Károly 1971-es tévéfilmjének. (Kozák Andrással és Venczel Verával.)

Makk Károly átértelmezve igyekszik visszaadni a Szelistyei asszonyok mikszáthi humorát, az eredeti novella csupán apropó maradt a filmben.
Ez persze jogában áll, mert ebben a más fölfogásban, a jelen önmagára ismerését keresheti - a múlt tükrében.
A film első része ezt kísérli meg: könnyed és ironikus hangja eleven és találó. Aztán egy másik síkra vált a történet, egyre bonyodalmasabbá válik, a kalandok apró epizódjai mindinkább elszakadnak egymástól, s ebben a kibontakozásban elszürkül a humor.
A második rész konvencionálisabb rutinját Makk sikertelenül hangolja össze az első felszabadultabb, játékosabb fordulataival.

A szereplők megteszik a magukét, de az átlagosan csiszolt játékon túl nem igen jeleskednek.
Psota Irénnek néha sikerül felpörgetnie szerepe fordulatszámát, ilyenkor elragadó és eredeti. Darvas Iván kissé lassú játéktempója nem tudja a figura többsíkúságát, ravaszságát és tőrbeejthetőségét - egyszerre láttatni.
A film szélesvásznú 35 mm-es formátumban készült, ez 1964-ben még nagy szó volt.

Nagyon komoly lelki erő kell a végignézéséhez. Nyomasztó, rémült döbbenet.
Nem véletlen, hogy Klimov ezután nem készített több filmet - ezt a remekművet nem lehet felülmúlni.
Ha rá akarsz érezni milyen lehet(ett) egy háború, nem szükséges mást keresned.
Főleg nem egy amerikai szart.
'Jöjj és lásd': menj és nézd! (-Ha van hozzá bátorságod...)

A film kitűnő, ha nem is éri el a témájában hasonló Ballada a katonáról költőiségét. De tartózkodik a pátosztól, s ezt elsősorban finom humorának köszönheti. Csheidze, aki kitűnő színészvezető és jól komponáló rendező, egészen sajátságos, eredeti figurát teremtett az öreg grúz paraszt alakjából.

2015-07-04 22:25:41 [Kritikus kód] tractorking #239

Hadd fitogtassa mindenki a maga tapasztalatait, gondolatait, ha azokat kulturált (nem sértő) formában képes megfogalmazni, mert sokszor nyer igazolást a mondás: „A szakértelem nem zavarja a tisztánlátást.”
Na, és ha éppen nem tanúskodik nagy bölcsességről a bejegyzés tartalma? Az ég akkor sem szakad ránk.

Valójában Cary Grant mellett mindenki más csak epizódszereplő volt a filmben.

2015-06-15 14:09:06 [JÁTÉK] tractorking #30309

3. Gyónás gyilkosság után (1981)

Nem mondanám felületesnek ('tényleg').
Nagy része a valóságon alapszik, s persze az alkotók némileg kiszínezték egy kis meseszövéssel, -ami szorosan véve és egyes részletekben valóban nem történelmi hitelességű- de hát ezért "játék"-film.
Annak pedig elsőrangú.

előzmény: terika (#49)

2015-06-08 18:04:48 [JÁTÉK] tractorking #30205

10. Derszu Uzala (Kurosawa)

2015-05-17 21:06:29 [JÁTÉK] tractorking #29767

9. Talpuk alatt fütyül a szél

2015-05-11 13:01:31 [JÁTÉK] tractorking #29566

9. Felettünk a Föld (Another Earth 2011)

2015-02-26 15:51:01 Hazai pálya (1968) tractorking (3) #3

De.

előzmény: budaik (#2)

De sajnos muszáj... :(

előzmény: kobretti88 (#22)

2015-02-07 19:46:38 Amíg holnap lesz (1962) tractorking (3) #1

Keleti Márton filmje a konszolidációs korszak téeszeinek gondjairól szól, a közösségi gondolkodásmód, az új erkölcs kialakulásának folyamatát próbálja feltárni - kevés sikerrel. Erősen érződik még a sematizmus öröksége, az agitatív, példázat-jelleg, bár az ábrázolás már kétségtelenül árnyaltabb, mint az ötvenes években. De a film változatlanul a 'szocialista életforma' vonzó magasabbrendűségét igyekszik elénk tárni.
Ettől elvonatkoztatva, az alkotók nem engedték kibontakoztatni a belső feszítőerők drámáját. Az alakok pszichológiáját pedig a banális befejezés teszi leginkább hiteltelenné.

Sinkovits ezúttal zavarban van szerepével, mely ugyan megköveteli tőle az indulatos alaprajzot, de megvonja tőle a konkrét cselekvés lehetőségét. Mészáros Ági alakításában felismerhetők csillogó erényei, de hideg gesztusai nehezen hihetők. Ruttkai Éva furcsa tünemény ebben az istenhátamögötti világban: bár szerepformálása finoman harmonikus, 'pesti lány' játéka sehogy se simul bele a falusi környezetbe. Agárdy Gábor nyakas jellemformálásával ügyesen hidalja át szerepe szaggatott és ellenmondó részeit.

Hegyi Barnabás remekbe szabott képei balladaszerű drámaiságot sejtetnek az események köré. Ránki György zenéje viszont ezúttal nem eléggé fontos eleme a filmnek.

2015-02-07 17:42:11 Házasságból elégséges (1961) tractorking (3) #2

Az a művészi igény, amelyet Wiedermann Károly korábbi, rövidebb lélegzetű filmjeiben tapasztaltunk, itt érezhetően alábbszállott. Közhelyszerű alaphelyzetekből kiindulva, meglehetős igénytelenséggel dolgozza föl a meggondolatlan házasságok konfliktusait. A film a műfajtalanság állapotában lebeg, emiatt sem könnyű ráhangolódni.
A rendezés egy-két erénnyel azért dicsekedhet: a 'leánykérés' jelenetének van hamva-bája, az anyakönyvvezető (Kibédi Ervin) megízesíti a szét-széttöredező mesét.

Bodrogi Gyula képességei alig-alig villannak fel, Törőcsik Mari alakja sem nyújt módot a felemelkedéshez. Szabó Ernő sablonos szerepében nem tud újat mutatni művészi eszközeinek gazdag sokszínűségéből.

2015-02-05 19:43:54 Pesti háztetők (1962) tractorking (3) #1

Kovács András rendezése mintegy sűrítetten tárja elénk azokat az erényeket és hibákat, amik a 60-as évek filmjeinek útkeresését jellemezték. Filmjében erőteljes a törekvés a kifejezőeszközök modernségére, a vizuális megfogalmazás korszerűségére, amely egyaránt megnyilvánul a gyors átmenetekben, a kamera dinamizmusában, a bátor vágásokban. A pesti panorámát ritkán látni ilyen vonzóan megfogalmazva, mint a háztetőkről készült nagytotálok visszatérő képeiben. Az operatőr, Hegyi Barnabás itt is a szuggesztív képalkotás tehetséges, modern értőjének bizonyult.

Témaválasztása - egy javítóintézetből kikerült fiatal harca önmagával és a külvilággal, morális és társadalmi helyének megtalálásáért - módot és lehetőséget adna egy bensőséges, lélekbe hatoló realista ábrázolásmódra. A film azonban csak stílusában törekszik erre.

Maga a történet sokhelyütt bonyodalmas, mégis kifejezetten drámaiatlan. Cselekménye egyik epizódtól, fordulattól a másikig szinte csak vonszolódik. Az alapkonfliktus drámai ellenmondásai érdektelenné, erőltetetté válnak. Formailag a film ugyan nem tempótlan, de tartalmilag nincs dinamikája.

A rendező színészvezetői rátermettségéről tanúskodnak viszont a jól választott színészek. A többségükben első szerepben fellépő fiatalok friss játékukkal tűnnek ki: Cs. Németh Lajos sokszínű alakításával képes Gráci papírfigurájába is életet lehelni.

Kovács András előző filmjében, a Zápor-ban bizony több volt a költészet, több az invenció.

2015-02-02 18:12:49 [In Memoriam...] tractorking #1690

R.I.P.

előzmény: Ágó (#1686)

A film alaptörténete kristálytisztán egyszerű, mentes mindenféle dramaturgiai mesterkéltségtől. De a részletekben gazdag gondolatiság, a figurákban valóságos életismeret, a helyzetekben természetes, erőltetettség nélküli szimbólum jelenik meg.

A rendezőpáros -Alekszandr Alov és Vlagyimir Naumov- finom lélektani érzékkel bontja ki a három ember kapcsolatát egymással és a külvilággal. Egyetemes igazságokat fogalmaznak meg, melyek minden alkalomra érvényes tanulságokkal szolgálnak.
Kitűnő epizódokból, gyors, sok gondolatot sugalló részletekből kerekedik ki az egész film lírája és mondandója: ugyanannak az emberfajnak vagyunk fiai valamennyien, csak a háború ördöge homályosíthatja el ideig-óráig ezt az igazságot.

Kuznyecov operatőr kamerája átgondolt, mesteri mozgékonyságával új élményt teremt: ritmusa lendületes, jól építi a történetbe a legapróbb finomságokat, a helyzetek és cselekvések mozgatórugóit.

Eszközeiben és céljaiban egyaránt magasrendű, tiszta, szép film, igazi humánum hatja át minden kockáját.
Megérdemelten nyerte el a zsűri különdíját a velencei filmfesztiválon.

Sajnos azonban egy dologtól ma már nem tudunk elvonatkoztatni: a szovjet katonák korántsem voltak ilyen szelíd, jólelkű emberek.
De lehet, hogy akadtak kivételek...

Szégyen, hogy ezt az alapművet idehaza még nem adták ki.

előzmény: Seymour Glass (#6)

2015-01-28 11:47:28 A kenguru (1976) tractorking (4) #3

Tempója lendületes, a vágások a friss ritmust szolgálják, a színészek irányítása jól megoldott. Kitűnő a fényképezés -ugyancsak Zsombolyai munkája- nem tolakszik az előtérbe, gondosan, stílusosan fejezi ki a mondanivalót.
A főszerepet Gálffi László játssza meggyőző őszinteséggel, jó adottságokkal. Varjú István önmagának és másoknak is kevés gondot okozó fiatalember. Tiszta jellemű, megingathatatlanul egyenes karakterű hőssel van dolgunk, aki többnyire az egykedvű szelídség hangján szólal meg. Ebben a hibátlanságban viszont kevés az érdekesség, lényegesen izgalmasabb szereplője lenne a történetnek, ha küzdelme a tisztességért drámaibb lenne.

Ha nem is feszítő izgalmú, de még ma is kellemesen szórakoztató film.

2015-01-25 13:24:57 Kilenc hónap (1976) tractorking (3) #2

Mészáros Márta filmjeit végigkíséri a következetes kiállás a női jogokért, a társadalmi előítéletek ütköztetése a feminizmus eszméivel. Ez a törekvése azonban a Kilenc hónapban meglehetősen mesterkéltté, didaktikussá válik. A film alapgondolata pedig izgalmas. A rendezőnő világosan látja a problémákat a rossz beidegződéseket, előítéleteket, melyekkel egy nőnek rendszerint egyedül kell megküzdenie. Ma is aktuálisak felvetett kérdései: a partnerkapcsolatok mozgatói, a társadalmi szerepek nemi vetületei. Ezek után érthetetlen, miért kell ezekhez a világos, értelmes gondolatokhoz ilyen nyakatekert, zavaros históriát kitalálni.

Kende János felvételei egyik-másik jelenetben felvillantják a valóság részletgazdagságát, szépségeit, hangulatosak a gyári képsorok, de egészében nagyon visszafogott, s szokatlanul bátortalan.

Monori Lili alakítása erőteljes és meggyőző, méltán aratott nemzetközi elismerést.

A film témája szinte vonzza magához az érzelmesség, a melodramatikus hangulatteremtés eszközeit. Ezt a veszélyt a rendező Alekszandr Mitta (a Ragyogj, ragyogj csillagom! kiváló alkotója), sem mindenütt kerülhette el. Dicséretére szolgáljon azonban, hogy tartózkodóan finom ízléssel válogatott a hatáseszközök terén. Hőseit nagyon jól választotta meg, a Jurikót alakító Kurihara Komaki arcán éppúgy hiteles a szárnyaló öröm, mint az elkerülhetetlen vég okozta rettenet.

Különös és megrázó erejű mozidráma Coppola filmje.
Harry Caul, szakmájának, a lehallgatásnak kifinomult szakembere. Munkáját magas színvonalon végzi, megbízói rendeléseit pontosan leszállítja. Míg egyszer üzleti tisztessége szembe kerül lelkiismeretével. Ahogy hagyja a felelősségérzetet felülkerekedni, az szép lassan felőrli, leteríti. Ami marad az a félelem. A félelem, amely a végén a megszállottságig, az önpusztításig hatalmasodik el benne.
Coppola azonban nem egyszerűen egy technikai eszközöket mesterien alkalmazó magándetektív lelkiismereti válságát akarta elmesélni.
Mintha megsejtette volna, hogy a lehallgatási botrányok a politika világában milyen robbanást idézhetnek elő. A közelmúlt CIA botrányai igazolják a filmnek ezt az utalását.
A Magánbeszélgetés szívszorítóan élményszerű színeiben, montázsban a játék színtereinek megtalálásában is. A stílusjegyek, Coppola ábrázoló módszere, valóban magán viselik olasz származását, Fellini, Antonioni hatását.

Gene Hackman alakítása félelmetesen nagyszerű, David Shire zenéje pedig melankolikus, egyszerű zongoraszólójával maradandó remekmű.

2015-01-20 22:37:35 Az öreg (1975) tractorking (3) #1

Révész György megelégedett Gáll István regényének egyszerű filmre fogalmazásával, figyelme nem emelkedett túl a figurák, helyzetek, párbeszédek tisztes színvonalú rekonstruálásán. A befejezés pedig túlzottan melodramatikusra sikeredett. Nyilvánvaló, hogy a rendező mesterségbeli tudása itt sem nélkülözi a nagy műgondot, biztos ízlést, a lelkiismeretesen pontos megelevenítést. A magányos szivattyúház, az erdő, a vasúti váróterem mintha az eredetije lenne annak, amit az író számunkra leírt. És méghozzá azzal a hangulattal, ami a regényben is benne van.
Szécsényi Ferenc kamerája nagy biztonsággal jeleníti meg ezt a hangulatot, szépek, hatásosak az éjszakai felvételei.
Latinovits elismerésre méltó ambícióval játssza szerepét, kemény tartással, hatásosan. De talán fiatalosabban, mint ahogy a 74 éves kor kívánná. Harsányi Gábor teljesítménye dicséretes, de valahogy mégsem áll össze alakítása egy érdekes, izgalmas jellemmé.

Végeredményben Révész György munkája gondosan kidolgozott dramaturgiája miatt még hiányosságaival együtt is megérdemli a figyelmet.

2015-01-19 19:18:30 Húsz évre egymástól (1962) tractorking (3) #1

Fehér Imre olyan társadalmi jelenségre tapint, amivel a hatvanas évek elején még nem nagyon tudtak mit kezdeni. Ügyes rendezése ötletes történetet tár elénk a múlt és jelen egymásra vetítésével. Sajnos azonban felületes emberszemlélete, gyermeteg problémakezelése ma már megmosolyogtató. (Teljesen kidolgozatlan pl, hogy miként jut lejtőre a főhős fiatalember.)

A szereplők közül egyedül Timár Évának sikerült többet adnia a szerep lehetőségeinél. Sejtet valami bánatot, jobbat akarást és tehetetlenséget - néha azt hisszük, hogy az ő sorsa és alakja a legizgalmasabb a történetből. Páger Antal a detektív szerepében láthatóan feszélyezetten játszik.

A film szokatlan dramaturgiai felépítése, időbeli ugrásai, a mozaikok egymásba illesztése világosan követelik az újszerű képi megoldásokat. Bodrossy Félix felvételei sikerrel törekszenek erre az úttörő jellegre: újszerűek, de nem moderneskedők. Visszafogott, a szereplőknek nagyobb mozgásszabadságot biztosító világítás, alig észrevehető, puritán gépmozgások dicsérik munkáját.

2015-01-16 19:48:36 Fury (2014) / Harag tractorking (2) #32

A legócskább, ezerszer látott sablonokból építkező, hamisítatlan 'halivudi' kultúr-szemét. Nyilvánvaló, hogy a szellemi serdületlenség szimptómiáitól szabadulni képtelen amerikaiak a háborús filmek kategóriájában vetik csak el igazán a sulykot. Ez már egyenesen szánalmas.

Emelkedett, magas színvonalú hozzászólás...

előzmény: ifj. Ó. Posszum (#169)

2015-01-15 13:51:17 Örökség (1980) tractorking (3) #2

Mészáros Márta e filmjében egy különös szerelmi háromszögben, érzelmesen játszik el a gyerek utáni vágyakozás, a személyi méltóság és becsület, valamint a szerelem mindent megindító lehetőségével.
Azonban kidolgozottsága némileg felszínes, zavaró a tézisszerűség, túlságosan kiszámított a dramaturgia, melyet nem támaszt alá a lélekrajz hitelessége.
Ha nem is sorolható a rendezőnő rangosabb teljesítményei közé, mégis színvonalas filmlektűr, szórakoztató alkotás a film világában.

Monori Lili pedig impulzív játékával itt is bizonyítja, milyen nagyszerű színésznő.

2014-12-16 21:00:08 Esős vasárnap (1962) tractorking (4) #2

Lehet bírálni ezt a filmet: joggal eshet szó műfaji zavarokról, sutaságokról, dramaturgiai leegyszerűsítésekről. Az viszont kétségtelen: nevettet, szórakoztat, friss és derűs játékot nyújt ma is. Hőseivel könnyedén teremtünk kapcsolatot. Szerencsésen megválasztott környezetben mutatja be a szereplőket, ezeket az épp nővé érő lányokat, akik szertelen csapongások, titkos tervezgetések és csínyek során lépnek be a nagybetűs életbe.

Keleti Márton láthatóan nagy kedvvel és könnyed kézzel rendezte a filmet. Nemcsak az akkor még fiatal színészeket késztette tehetségük teljes kifejtésére, hanem egy egész sor pályakezdő számára biztosította a bemutatkozás lehetőségét.
Polonyi Gyöngyi elszánt őszinteségében épp úgy illúziót keltő, mint elrévedő boldogságában, vagy csalódásának perceiben.
Tordai Teri nehezebb pillanatokat játszott meg - kitűnően, nagy drámai erővel. A groteszk ügyefogyottságot kedvesen alakító Béres Ilona sok üde pillanatot szerzett.

Vagyóczki Tibor képei artisztikusak, a lányok szépségét a premier-plánokban előnyösen mutatja meg.
A zenéjét Fényes Szabolcs szerezte - ennyi elég is erről.

Szinetár Miklós első filmje jólesően mulatságos pezsgést vitt a 60-as évek elejének sablonszerűségébe: kellemesen perdülnek elénk az ötletek, érezni az új rendezői lendület szelét, amely azonban némi szertelenségtől sem tartózkodik.
Szinetár a színházi világból hozott kezdeményező kedve, ötletessége, intellektuális bátorsága a filmstúdió falain belül sem hagyta cserben. Azonban az álmagyarkodó, pusztás-gatyás betyárromantika parodizálásában a műfaj szinte minden eszközét egyszerre igyekezett felhasználni és ez túlzásokhoz vezetett.

Hildebrand István operatőr jó munkatársa volt a rendezőnek, kamerájának nézőpontja, mozgása olykor igen eredeti és kifejező, de azért őt is túlságosan elragadta az avantgárd-hév.

2014-12-03 22:34:18 Il sorpasso (1962) / Előzés tractorking (5) #9

Vittorio Gassman nélkül nem lenne a film az, ami.

2014-12-03 22:27:40 Legenda a vonaton (1962) tractorking (4) #3

Nagy mondanivalóval nem lep meg minket Rényi Tamás első filmje, ami azonban széles kaput nyit a nagyobb művészi tettek és vállalkozások előtt. Egyszerű epizódokat látunk (akkori) életünk sodrából. Sokféle érzést, hangulatot elegyít a film. A történetek ugyan önállóak, de mégsem válnak külön. A főhősnek, Karlónak a jellemfejlődése például szép ívben bontakozik ki az öt történetben.
A rendező a gyárak légkörét erőszakoltság és mesterkéltség nélkül tárja elénk.

A színészi munka összeforrott: Sinkovits Imre megszokott markáns játékát produkálja, de mind közül a legfiatalabb, Koncz Gábor alakítása a legerőteljesebb színfoltja a filmnek.
Forgács Ottó első munkájához képest magasan kiemelkedő operatőri teljesítményt nyújt a képi megoldások újszerűségével.

Rényi filmje ma is bensőséges és rokonszenves szórakozás.

2014-12-01 15:15:43 Felmegyek a miniszterhez (1961) tractorking (4) #1

Bán Frigyes nagy életismerettel, tehetséggel, ízléses arányérzékkel rendezte meg filmjét. Minden összetevőjében figyelemreméltó művészi összmunkáról tanúskodik.

A filmnek lendülete, sodrása van, még akkor is, ha néha kisebb intenzitású részletek ékelődnek a sikerült jelenetsorok közé.
A falusi vezetők ábrázolásában van néhány ismétlődő olcsóbb fogás; maga a befejezés lehetne kidolgozottabb is.
De mégsem ezek jellemzik a munkát, hanem a nagyon sikeres összhatás.
Az alkotók sok jó ötlettel, hiteles miliővel, élénk ütemű vágásokkal emelték magas színvonalra a filmet. (pl. Balogh parlamenti felszólalása.)

Páger Antalnak -Balogh Bódog szerepében- oroszlánrésze volt abban, hogy a figura pont olyan, aminek az alkotói kigondolták
Színészi pályája legjobb teljesítményei közé tartozik e sokszínűen megformált, belülről átélt szerep. Eszközeinek tömörsége, egy-egy szemhunyorítása, kézmozdulata amellyel újra mást, újra eredetit és újra teljes egészet ad.

Bánhidi László, Rajz János és Gózon Gyula kis szerepeikben is emlékezetesen jó, ízes paraszti figurákat teremtenek: minden mozdulatuk, arcrezdülésük hiteles.
Magas színvonalú, a mondanivalót híven szolgáló a fényképezés (Szécsényi Ferenc munkája). Aláfestő, kísérő funkcióját pedig ízléssel tölti be Patachich Iván zenéje.

2014-11-29 20:30:09 Jó utat autóbusz! (1961) tractorking (3) #1

Fejér Tamás filmje túlságosan alacsonyra tette a mércét.
A hat történetből öt annyira súlytalan, hogy a gördülékeny színészi játékon, a jó ritmusú rendezői irányításon kívül alig hagynak emléket bennünk. Az ábrázolt munkás-miliő túlságosan steril.

Ennek ellenére a filmnek vannak részértékei: természetesség, humor, jó dialógusok és szellemes ötletek. A rendező pedig a felszínes forgatókönyvvel is olyan becsvággyal küzd, mintha élete nagy filmjét akarta volna megcsinálni. Szív és tehetség van a munkájában. Gyári képei természetesek, színészeit pedig olyan intim játékstílusra képes inspirálni, mellyel kitűnően megérezteti az egykor dicső Ikarus gyár üzemi levegőjét. Mértéktartóan bánik az ötletekkel, és humorral, egész munkája még mai szemmel is meglepően friss.
Ugyanilyen 'tónusgazdag' és stílusos Pásztor István operatőri teljesítménye.

2014-11-04 17:12:54 [In Memoriam...] tractorking #1642

R.I.P.

2014-11-04 17:03:00 Idegen arcok (1974) tractorking (4) #1

Pályakezdő rendezők szívesen indítják életművüket személyiségkutató munkával.
Szörény éveket töltött a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban, évtizedekre elegendő nyersanyagot gyűjtve a valóságról.
Ezt a muníciót használja első nagyjátékfilmjében is. Már címében hangsúlyozza portré-teremtő törekvéseit, ráadásul története riportszerkezetű, s a dokumentumfilm atmoszférájának megteremtésével is kísérletezik.
Ebben az alkotásában azonban még kissé steril ez a szituáció.

Filmjéből, amely nem nélkülözi az iróniát sem, alapos életismeret árad. Erényei közé sorolható a cselekményt hitelesítő atmoszférateremtés, valamint az érzékeny és hatásos színészvezetés.

Szörény Rezső e filmjével is bebizonyította: szociális és pszichológiai problémák iránt érdeklődő, korszerű filmnyelven fogalmazó alkotó volt.

2014-11-03 17:29:28 Tükörképek (1976) tractorking (3) #1

Szörényi Rezső második filmjében már elhagyja a korábbi rendezésében - Idegen arcok - elindított dokumentarista stílust és pszichológizálásba kezd maga is. Itt már több, és hangsúlyos utalás ötlik szemünkbe a külső (társadalmi) hatások szerepéről.
A film szívesen merül alá az ideggyógyintézet belső életébe, hogy ennek motívumait használja fel azután a főszereplő zárt és gyanakvó lelkületének ábrázolásához.

A neves pszichológus Mérei Ferenc szerint, "a rendező megpróbál végigegyensúlyozni azon a keskeny pallón, amely a normális embert elválasztja a depresszióstól".

A film drámai ereje azonban a kitűnő indítás után kisvártatva alábbhagy, majd szertefoszlik. S mivel az orvosi megközelítés végül is erőtlen, mi arra volnánk kíváncsiak, hogyan jutott a főhős idáig. A művészi ábrázolás elnagyoltsága és erőtlensége viszont nem képes erre választ adni és egy átélhető drámát kihozni a történetből.

Eizenstein filmjében különösen eredeti a tömegpszichológia ábrázolása, az elégedetlenség robbanásszerű átmenetének, lendületének érzékeltetése.

A képszerkesztés, a montázstechnika a drámai összetűzések gyors váltakozásaira épül. Merész dinamizmusa, lüktető ritmusa az alkotói gondolatot szolgálják. Tissze képei csodálatosan kifejezőek: a lépcsőjelenet pompás ritmusa és mesteri kompozíciója; a beszédes arcok, tárgyak; a végtelenséget érzékeltető nagytotál sorozat; a ma is érdekes fény-árnyék hatások az operatőr avatott művészetét dicsérik.

A filmnek ma már könyvtárnyi irodalma van. Óriási hatást gyakorolt a filmművészetre és az egyetemes emberi kultúrára is.

Készítése, vagyis 1925 óta nem halványuló dicsőség övezi. - Méltán.

2014-10-22 15:53:41 Civil a pályán (1951) tractorking (3) #3

Az akkori ideológiai elvárás a filmmel szemben az volt, hogy művészi eszközökkel mutassa meg, a tömegsport és a minőségi sport egymástól elválaszthatatlan, mert mind a kettő egy célt szolgál: "népünk egészségét, edzettségét, derűjét - boldog életét".
Az 'ellenség aknamunkája' persze megakadályozza, hogy Rácz Pistából kiváló sportoló lehessen, aki győzelemre vezeti a Vörös Traktor Gyárat...

Nyilvánvaló és megmosolyogtató hibái mellett azonban még ma is vidám, derűs két órát nyújt ez a film. Latabár Kálmán magával ragadó humora, a szép sportfelvételek (első színes sportfilmünk! - sajnos azonban a tönkrement kamera-negatívot csak fekete-fehérben sikerült restaurálni), a balatoni táj varázsa, az izgalmas futballjelenetek: Szusza Ferenc nagyszerű labdarúgó tudása, Henni bravúros védéséi, Pataki tornamutatványai, Papp Laci fergeteges balegyenesei, a futballszurkolók típusainak mulattató bemutatása, és a sok derűs epizód, ha nem is kárpótol a film hiányosságaiért, de gyakran feledteti azokat.

S noha a színészek számára nem nyílt túl nagy lehetőség képességeik kifejtésére, mindent megtettek, hogy szerepüket élővé varázsolják.

2014-10-11 16:32:45 [In Memoriam...] tractorking #1634

:(
R.I.P.

előzmény: kobretti88 (#1630)

2014-09-13 22:18:40 [In Memoriam...] tractorking #1622

Nagyon fogynak a nagyjaink.
Micsoda társaság van ott már fent...

Isten nyugosztalja.

2014-09-12 22:04:15 [In Memoriam...] tractorking #1618

Ez végtelenül elszomorít; de igyekezzünk mi is 78 évet megélni, legalább...

Dettó..

előzmény: ChrisAdam (#125)

... és remek filmzene (Burt Bacharach)!

2014-09-06 14:27:06 Sorcerer (1977) / A félelem ára tractorking (5) #21

Friedkin filmje lebilincselő, feszült, és hátborzongatóan félelmetes. A fényképezés bravúros: a kötél-hídon való átkelés valóban pattanásig feszíti az idegeket.
(S mindezt egy csepp CGI nélkül! Ami nyilván, '77-ben még alig létezett.)
Mellesleg szerintem nem remake, inkább Georges Arnaud regényének egy másféle adaptációja.

Roy Scheider játéka zseniális. Igényes és nehéz szerepének minden jellegzetességét sikerült eltalálnia: kétségbeesett, rémült, mindenre elszánt és vakmerően bátor - egyszerre.

A Tangerine Dream hipnotikus zenéje pedig valóban tökéletesen illeszkedik a film szürreális atmoszférájához: a teherautók lidércnyomásos küzdelméhez a pokoli terepen és időjárásban.

A címadás viszont szerencsétlen és félrevezető: valami természetfeletti, misztikus elemre utal, ettől pedig a film fényévekre van. (Persze kiderül, honnan származik: az egyik teherautó oldalára van odapingálva a 'Varázsló' - "Sorcerer" felirat.) Talán ez is hozzájárulhatott, hogy bemutatásakor hatalmasat bukott. A magyar címváltozat sokkal találóbb.

A filmben szinte egyetlen káromkodás nem hangzik el, s mivel gyakorlatilag női szereplő sincs, szex sem - 'cserébe' viszont idegfeszítő és leplezenetlenül véres jelenetek.

Különleges, minden szempontból egyedülálló, igazi kultikus film, amit nem elég egyszer megnézni.
Valódi mestermű.

2014-08-26 23:10:52 Sodrásban (1963) tractorking (5) #7

Micsoda ellentmondó megítélések!
De hát valójában ez rendjén is van...

A zeneszerző, Christophe Beck, más műfajok terén sokkal tapasztaltabb (Paperman, Jégvarázs), s mint aki először ír egy akció sci-fihez muzsikát -s nem is olyan rosszat-, azt azért biztató kezdetnek tekinthetjük.

előzmény: ipartelep (#61)

Egy korábbi hozzászólásomban írtam:

"És kijelenthetjük: ezt a remekművet egy szemernyi por sem fedi!"

Nem, mert azóta se készült ezzel öszemérhető alkotás a műfajában.
A zenéjéről, pedig azt hiszem bőségesen elegendő a név: Jerry Goldsmith...

S vajon milyen apropóból?

előzmény: ChrisAdam (#109)

Érdemes a trilógia másik két részét is megnézni: a Naqoyqatsi -t és a Powaqqatsi-t.

Pontosan így van. Azon ritka kivételek közé tartozik amelyben a film, mint műfaj, kifejezési eszköz, nem csak vásári látványosság és az olcsó szórakoztatóipar tömegterméke, hanem magasrendű eszméket közvetítő, a valóság új összefüggéseit feltáró művészet. Philip Glass zseniális zenéje pedig kivételes jelentőséggel járul mindehhez.

előzmény: jesi (#9)

2014-08-03 23:50:06 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] tractorking #20926

Pontosan így van. Azon ritka kivételek közé tartozik amelyben a film, mint műfaj, kifejezési eszköz, nem csak vásári látványosság és az olcsó szórakoztatóipar tömegterméke, hanem magasrendű eszméket közvetítő, a valóság új összefüggéseit feltáró művészet. Philip Glass zseniális zenéje pedig kivételes jelentőséggel járul mindehhez.

--
Áthelyezve a(z) Koyaanisqatsi topikból.

2014-07-26 00:54:45 Ezek a fiatalok (1967) tractorking (3) #14

Valóban ritkán látni ennyi jó szándékot ilyen sajnálatosan zátonyra futni. A film egyetlen, de jóvátehetetlen hibája, hogy nem valósítja meg önmagát. Felmutatja, vagy megkísérli összefoglalni azt a makacs lázadást, amely a könnyűzene 60-as évekbeli stílusában végbement.

Csakhogy Banovich Tamás filmjében egyfajta műfaji káosz az uralkodó. A társadalmi motiváció és a zenéhez való vonzódás egy sokarcú bemutatást kívánna.Az őszinte képhez pedig az is hozzátartozik, hogy ebben a zenében valami izgatottabb, lázadóbb is benne foglaltatott, mint amennyit a film megmutat.

Sajnos a színészileg képzetlen és tehetségtelen civilek a jelenetek többségében úgy tesznek, mintha nem állították volna be őket és 'éppen viselkednének'. Zoránék, Szörényi Levente, stb. önmagát képviselik, ugyanott, ahol Koncz Zsuzsát Kolozs Zsuzsának, Berek Katit viszont Koroknai nemtudom-micsodának hívják. Ez legfeljebb arra jó, hogy tökéletesen hiteltelenné tegyen mindent, ami cselekmény címén a szemünk előtt végbemegy. Mindezek előtt meglepő olvasni a címlistán a fejlett ízlésű és humorú Abody Béla nevét.

Vagyóczky Tibor
fényképezésében is ez a műfaji eldöntetlenség dominál.
A zenei megvalósítás terén a film általában jó, elfogadható színvonalon képviseli a 60-as évek közepének legnépszerűbb válfaját.

Az egyetlen következtetés: jó művészek is tévednek nagyokat.
A téma könnyedebb filmes megfogalmazása talán sikeresebb lett volna.

2014-07-16 23:25:59 Legato (1978) tractorking (5) #1

Gaál István a múlt és a jelen közötti hidat keresi filmjében.
Két korszakot köt össze a Legato: a 70-es évek fiataljai tekintenek benne vissza a világháború idejére.
De mégsem a múlt ítéletét keresi a rendező, hanem a már háború után felnőtt nemzedék jellemvonásait, s eltekint attól, hogy a sorsok előtörténetének a mélyére tekintsen. Amennyit a szereplők elmondanak, annyival is éri be. Nem bonyolódik bele az okok felderítésébe: regisztrálja az emberi drámákat, de nem analizálja.

Gaál e filmjében már derű sugározza be a múlt fojtogató emlékeit. Nem akar vele élni, távolságot tart tőle, s mint egy panoptikumot ábrázolja, amiben kissé ijedten, de mindig nevetésre felkészülve jár az ember.

A Legato igazi értéke a rendezőre mindig is jellemző gondos atmoszférateremtés, hiteles lélekábrázolás és igényes színészvezetés. A Tolnay Klári-Dajka Margit páros játéka pedig nem szorul méltatásra. Egyszerűen csak utolérhetetlen.

Gaál István alkotását ma is fiatalosnak és szokatlanul derűsnek is érezzük.

2014-07-14 21:48:48 Tízezer nap (1967) tractorking (5) #16

Ennek örülök...

2014-07-13 09:49:16 Tízezer nap (1967) tractorking (5) #14

Nekem is újabb felfedezéseket hozott a DVD kiadás.
Kósa alkotása egyike a számomra valaha hallott legszebb filmszövegeknek. Parasztok száján csendül fel ez a szöveg, generációk szenvedései alakították már-már verseléssé intonációjukat.

Csak megerősíteni tudom korábbi hozzászólásaimat: minden részletében lenyűgöző film.

előzmény: zéel (#13)

2014-07-09 18:46:25 Büdösvíz (1966) tractorking (3) #1

Bán Frigyes kitűnő érzékkel fedezte fel az irodalmi alapanyagban a ragyogó szatíra lehetőségét. A továbbiakban azonban a rendező elmarad saját hőse mögött. A téma tempót követel, a Büdösvíz viszont fáradtan hömpölyög, s a forgatókönyv többnyire megelégszik a legkézenfekvőbb sémákkal.

A főhős hálás szerepét Nagy Attila kellő rutinnal és sármmal játssza. Sikeresen egyezteti össze a figura külső erényeit a megkívánt 'vagánytempóval'. De körülötte is ki-ki megteszi a magáét, és plasztikusan megjelenítik szerepeik minden tulajdonságait. A népes gárdából feltétlenül kiemelésre érdemes Soós Edit. A fiatal színésznő itt is bebizonyítja, mennyi tehetségtartalékot őriz.

A Büdösvíz sajnos nem sok újat hozott a vígjátékok panoptikumába.

A szovjet film 50-es évek közepe táján kibontakozó fellendülésének egyik ismérve, hogy egész sereg alkotás születik, amelyben valóságos helyzetek, életszerű megfigyelések sorakoznak.

Hejfic azok közé az új hullámos rendezők közé tartozott, akik elsők között ismerték fel az új esztétikai követelmények diktálta feladatokat. Filmjében egyetlen témát variál: az akkori fiatal generáció szerelmi és morális konfliktusait.
A cselekmény kissé túlbonyolított, de ha a sztorit felesleges betétek fékezik is, a gondolat és a szándék egyértelmű: szeretni kell az emberben a nemes indulatokat, a hűséget, az önfeláldozást, a bajtársiasságot.

A film sok találó megfigyeléssel fest képet a morál izgalmas változásairól; portréi élnek, az epikus hömpölygést derűs közjátékok színezik. Hejficnek itt is erőssége a példás gonddal felépített képszerkesztés.
Alekszej Batalov pedig tehetségesen formálja meg a rokonszenves és jó szándékú sofőr alakját.

2014-06-25 17:40:21 Szakadék (1956) tractorking (5) #2

Ezzel a filmmel kezdődött Ranódy László igazi, határozott rendezői egyéniséget mutató pályája. Először mutatkozik meg egyéni stílusa, a laza sodrású, minden érdekes epizódnál elidéző, a tragikus pillanatokban is lírai feloldást megtaláló filmnyelv.

Hitelesen, nagy emberábrázoló művészettel állítja elénk az akkori magyar falu jellegzetes típusait, oly meggyőző erővel, hogy a dráma minden mozzanatát ma is igaznak találjuk.

Ranódy valóban balladai szépségű és tömörségű képekbe, jelenetekbe foglalja Bakos Jóska megindító históriáját. A film a paraszti valóság hiteles megjelenítése okán is figyelmet érdemel: a harmincas évek magyar faluját szinte dokumentáris jellegű képsorok elevenítik meg.
Ma is csak dicsérhetjük a film pompás megfigyeléseit és üdítően friss valóságlátását. Lukács Eszti kedves kis fintorát és megkapó gyermeki báját; a cséplés hangulatait; az öregasszony (Dajka Margit) csöndes elvonulásait; Bakos Jóska tragédiájának szomorú állomásait, ápolását és a lassan kihűlő reményeket.

Pásztor István fényképezése (bár néha kissé túlexponált) különösen a szürkeség monotóniájának változatait, mesterien adja vissza. Megkapó ritmusban követik egymást a képek, lüktető közelítésben és távolításban.

Sinkovits, hőse belső vívódásait, tétovázásait, majd magára találását, póztalan színészi eszközökkel jeleníti meg.
És persze kitűnőek a Ranódynál mindég remeklő gyermekek. Ebben a filmben vált nyilvánvalóvá az az erénye, hogy milyen nagyszerűen tud gyerekszereplőkkel bánni. Ezer közül is képes volt kiválasztani a legtehetségesebbet. Sohasem tévedett.

Az eltelt évtizedek semmiben sem csökkentették a film művészi hatását és megragadó élményszerűségét.

2014-06-20 16:27:44 Kelj fel és járj! (1969) tractorking (5) #2

Megrázó erővel mutatja be az elfekvő osztályon élők magányosságát, és a szenvedésen, betegségen, öregségen felülemelkedő élethez való ragaszkodást.
Egy olyan világot, ahol a diadal szimbóluma egy tűbe fűzött cérna... Egy kis tevékenység, ami az öreg néni számára a világgal való kapcsolatot jelenti.
Torokszorítóan szép alkotás.

2014-06-06 20:37:49 Katonazene (1961) tractorking (4) #2

Szépen, műértő gonddal megvalósított film. Cselekménye mellőzi a fölös kitérőket, magyarázkodó részleteket, s mind sebesebben tör a drámai végkifejlet felé. Teljes félelmességében rántja le a leplet a monarchia hadseregének úri cinkosságáról.

Hildebrand István képei nagyon szépek: a szín-kifakulás dramaturgiája találó és hatásosan fokozza a drámai ellentéteket. Marton Endre (Hintsch György társaságában) saját birodalmában, a színészvezetésben otthonosan mozgott. Bara Margit, Básti Lajos, Kállai Ferenc és Szirtes Ádám egyaránt a legapróbb részletekig kidolgozott színészi játékkal szolgálták a filmet.

2014-05-25 20:56:56 Sikátor (1966) tractorking (5) #6

Rényi Tamás mesterien sorakoztatja egymás mellé a visszafogott, természetes közvetlenséggel megkomponált jeleneteket. A munkáskörnyezetben játszódó történet mindvégig precíz lélektani igényességgel és atmoszférateremtő erővel mutatja be a hangulatokat. A jeleneteknek sodrása, művészi izzása van. A film operatőre, Forgács Ottó általában kétféle kompozíciót használ. Premier plánjai a lélek legbensejének a rezdüléseit érzékeltetik (Gabi és Vince egymásra találása, Tóth félszeg pillantásai) totál plánjaiban pedig az embereket elválasztó távolság arányai nőnek naggyá.
Rényi erénye, hogy nem él erőszakoltan modern beállításokkal és meghökkentő képi megoldások sem bontják meg a film szerkezetét.
A színészek közül Koncz Gáboré a pálma: érzelmi visszafogottságát, majd árulkodó fájdalmát igazi művészettel adja vissza. Dégi István a megszállott Tóth szerepében szavak nélkül is gazdag, bonyolult karaktert teremtett.

A Sikátor maradandó teljesítménye filmművészetünknek.
Hiteles lélekrajz, elgondolkodtató dráma, realista korkép.

2014-05-24 18:11:31 Napfény a jégen (1961) tractorking (2) #2

Bán Frigyes filmjében a legnagyobb jóindulattal se tudjuk felfedezni a magyar vígjáték-stílust forradalmasító elképzeléseket. Valakinek eszébe jutott, hogy filmet kellene forgatni az akkori Jégszínház legjobb revüszámaiból.

A film alkotói valószínüleg előzetes elképzelések nélkül 'menet közben' rázták össze a történetet, nem fontolgatva, csak halmozva az ötleteket. Gondoskodtak róla, hogy ne vegyük komolyan, amit maguk is bohóságnak szántak.
Kár, hogy ebben a - könnyűségében rokonszenves - produkcióban gyakran érezni az elsietettséget. A keretjáték cselekménye a jó ötletek ellenére sem képes kibontakozni, vértelen, nem tud feltöltődni humorral.

A nagyszerű szereplők (Bessenyei, Szendrő, Kabos, Kiss Manyi) komédiázó kedvéből gazdagabb, látványosabb revüfilm is születhetett volna.

Mihail Romm alkotása öt évtized távlatából is fiatalosnak és frissnek hat. Elsősorban az ábrázolás mélysége és a tónusok sokszínűsége folytán, másodsorban nyelvezetét, természetes eszközeit, oldott stílusát tekintve.

A filmben nem is annyira a sztori érdekes, hanem az emberi magatartás, a világ és az egyén birkózása, a hősök zaklatott, nyugtalan, ellentmondásos, mégis kiegyensúlyozott és örömökben gazdag élete.
A hangulati hangszerelés sűrűn változik; vidám epizódokat meditatív csöndességű képek követnek; az önfeledt boldogság pillanatait keserű hangulatok. Egy-egy apró villanás, szenvedélyes dialógus, váratlan kitárulkozás - ezek a film legfőbb építőkockái.

German Lavrov operatőr mesteri munkát végzett. A színészek pedig képességeik legjavát nyújtják. Batalov jól érzékelteti a belső vívódást, Szmoktunovszkij Kulikovja, pedig csupa vibrálás és lendület.

2014-05-19 19:54:22 [JÁTÉK] tractorking #28736

2. Gravity

Csehov világa - az intim hangulatok, a leheletfinom lélektani rezdülések, a titkolt sóhajok és elfojtott vágyak, a fáradt rezignáció világa. Az író a pszichikum mélyére hatol: nála nincsenek mozgalmas események, izgalmas fordulatok...
Vajon alkalmas-e a filmszalag arra, hogy a csehovi többsíkúság összetevőit maradéktalanul visszaadja? Közvetítheti-e azt az emocionális gazdagságot, ami írásművészetének sajátja?

A film bemutatása óta eltelt évtizedekben készült Csehov-adaptációk nagy része a balsikerek számát szaporította.
Joszif Hejfic filmje, ellenben azzal szolgál, ami a legtöbb Csehov-filmben menthetetlenül elvész: az érzések és a belső konfliktusok mesteri tükrözésével, a miliőfestés találó megfigyelésével, a lélek mélyén dúló harc póztalan visszaadásával.

Ija Szavvina és Alekszej Batalov a kamaradráma eszközeivel keltik életre szerepeiket: játékukban nyoma sincs a túljátszásnak, művészieskedésnek.

Az ötvenes évek közepe felé a szovjet film kilábalóban volt a hullámvölgyből, amibe a torz esztétikai normák és lehetetlen célkitűzések kényszerítették.
A fellendülés egyik korai dokumentuma Mihail Kalatozov filmje.
A történet, bár semmi különöst nem vonultat fel, igazi derűre hangolja a nézőt. Humora természetes és valószerű. Hamis felhang és erőltetett poén nem zavarja áradását.

Ez a könnyedség azonban nem csillog a film valamennyi epizódjában, általában azok a részek fáradtabbak, ahol a hangnem komolyra vált. Ám dicséretet érdemel at a jellemábrázolás árnyaltsága. Kalatozov bebizonyítja, hogy a komédiai hősök ábrázolása is lehet differenciált.

Hogy a figurák elevenek, abban nagy szerepe van a kitűnő színészeknek is, Merkurjev-Csirkov-Boriszov rangos triójának.

2014-05-18 18:19:17 Nem ér a nevem (1961) tractorking (2) #1

Keleti Márton filmjével a legfőbb bajom, hogy nem elég 'víg játék'. A történet nem töltődik fel igazi humorral. Etelkát szinte többször sajnáljuk, mint nevetni tudunk rajta.
A film alkotóinak hiányzott a könnyed, természetes kedélyük, félkézzel kaptak a téma után, kötelességszerűen láttak a megoldáshoz, s kedélytelenül dolgozták ki.
Persze, akad a filmben egy-két ügyesebb ötlet, jó fordulat (pl. az esztrád-műsorban Latabár üveges-tánca), szellemes megjegyzés - de miért is ne akadna?

A filmben a korabeli színészgárda színe-java felvonul. De ez kárpótlásnak nem elegendő.
S talán, ami legidőtálóbb benne Fényes Szabolcs dalai.

A vége felé már várjuk a pillanatot, amikor kikeveredhetünk ebből a szellemtelen szövevényből.

Marlen Hucijev filmjében nem szerepelnek rendkívüli szituációk, kiélezett helyzetek: az emberek beszélgetnek, barátkoznak, szerelmesek lesznek, elválnak és így tovább. A fiatalok azonban mégis fontos kérdésekben döntenek: a jelen és a jövő elképzelt összefüggéseit igyekeznek felderíteni. Helytállásuk elismerésre méltó. Mindegyikük megvívja a maga harcát, s megszenved a belső harmónia megteremtéséért folytatott szívós küzdelemben.
Margarita Pilihina kamerája érzékletesen ragadja meg az életképek hangulatát. Hol a tiszta líra megkapó szépségével, hol a gondolatok és eszmék pátoszt is vállaló emelkedett hangján.

Mindazonáltal a film nem egyenletes színvonalú: kitűnő megfigyelések, ügyes részletek (a villamoskalauznő és az éjjeli utas kettőse, a szerelmesek egymásra találása, stb.) váltakoznak elnyújtott képsorokkal, erőltetett és hiteltelen mozzanatokkal.

A Mi, húszévesek legfőbb erénye, hogy őszintén és oldottan ábrázolja a hétköznapok örömeit és csalódást jelentő pillanatait, a korabeli szovjet valóság hiteles epizódjait.

Nem véletelen, hogy a film 1963-as elkészülte után sokáig dobozban maradt.

Akinek tetszett a Fargo, az imádni fogja...

Csuhraj filmjeiben azt tartja fontosnak, hogy egy katonai, politikai akciót az érzelmek szempontjából ábrázoljon. A politikai és morális kérdések sokaságát vizsgálja e filmjében is. Hogyan kell helytállni; mi adhat erőt a lelkiismereti problémákban. Attól válik a film különösen emberivé, hogy nem firtatja Marjutka felelősségét (az osztályharc ellenségei egymásba szeretnek), hanem tudomásul veszi, hogy az érzelmek születése olykor teljesen független a társadalmi határoktól. A mesterlövész lány - eleven, érző ember, aki nem tud parancsolni érzelmeinek, de tud parancsolni akaratának.
Szergej Uruszevszkij (a Szállnak a darvak operatőre) képei mesterien adják vissza az érzelmek változásait; a nyers tónusokat éppoly kifejezően érzékelteti, mint a lírai hangulatokat, a szerelem születésének és halálának rajzát.

Csuhraj kivételes drámai érzéke, mesélő tehetsége, képalkotó fantáziája biztosította azonnali kiugrását és cannes-i kitüntetését e filmmel.

2014-05-13 23:42:24 Megöltek egy leányt (1961) tractorking (4) #1

1958-tól csaknem minden esztendőben elkészült legalább egy munkásmozgalmi témájú film. (Álmatlan évek, A 39-es dandár, Merénylet, Razzia.)
Hangvételük komor, vagy kifejezetten tragikus. Ámde a kor követelményei szerint mindegyiknek reményteli befejezéssel kellet végződnie.
E filmek közül kiemelkedik Nádasy László átfogóbb igényű alkotása.

A hatvanas évek elején még kevés film nézett szembe ilyen rokonszenves nyíltsággal a társadalom megosztottságával.
Már a lassú hömpölygésű expozíció vészterhes levegőjében érezzük, Sanyi és Ilonka egymásra találásának súlyos ára lesz. A rohanó események pedig sejtetik a tragédia bekövetkezését.
Ilonka noha inkább csak a szerelem ösztöneivel érzi meg, hogy nincs igazi ellentét a bányásztelep lakói és az acélgyár munkásai között - megérzése tettekre mozgósítja. Két mesterségesen egymás ellen ingerelt tábort egyesít és így áldozata korántsem haszontalan.

Egyszerűség, lélektani hitelesség, drámai erő - ezek a legjellemzőbbek Nádasy megoldásaira. Erőteljes a komor tónusokban és őszinte a lírában. A kevés szó művésze. Alakjairól érezzük, hogy sokkal többet tudnak az életről, mint amennyit elmondanak, s ezt a rendező azzal is érzékelteti, hogy megkapó invencióval játszik a csenddel. Sanyi balladai útja az esti faluban, a táncjelenet, a befejező képsorok; mind-mind szép példái a némaság és képi eszközök kontrasztos kezelésének. Ezt a hangvételt kitűnően szolgálja Illés György remekbeillő, egyéni megfogalmazású, szép képei.

Kevéssé hiteles a filmben az emberek gyors átváltozásának a folyamata. Nincs benne hamisság, csak némi elhamarkodottság, a fordulópontokon túl gyorsan siklik át a rendező.

A két főszereplő játékának közvetlensége egyben a film stílusát is jelzi. Az ekkor még főiskolás Végvári Tamás eszközei, rokonszenves természetessége jól illeszkedik Sanyi alakjához. Páger pedig szinte szöveg nélkül játszik el egy egész emberi sorsot.

2014-05-13 10:11:57 [JÁTÉK] tractorking #28615

5. Férfiszenvedély (1945)

Csuhraj három nagy filmet rendezett: mindegyikben a szerelem a központi téma. A szerelem gyötrelmes lángolásával (A negyvenegyedik), tiszta fényével (Ballada a katonáról) és szenvedélyes lobogásával (Tiszta égbolt) éljük és látjuk a hősökkel együtt a háborút, az életet.

Ha film élményére gondolok, jelenetek, képek, eseménysorok jutnak az eszembe: egy izgalmas, nagyszabású, dinamikus mintájú mozaik külön is tanulmányozható kockái.

A rendező és operatőre, Szergej Polujanov gazdag képalkotó fantáziája és atmoszféra-teremtő ereje, magávalragadóan nyilvánul meg a film legnagyobb remeklésében: az állomáson átrobogó katonavonat képsoraiban. Asszonyok várják a férjüket, kedvesüket, gyereküket az állomáson. Egy tükör kézről-kézre jár: fiatal, öreg, szép, csúnya nő nézegeti magát, fürkészve, olyan-e amilyennek embere utoljára látta? Izgatott várakozás. Aztán jön a vonat. Átrobog az állomáson. Kiáltások, sírás, zűrzavar. Arcok, szemek, villanások. Gyerekek sírnak. A vonat nem áll meg. Drámaiságában ez két perces jelenet egyedülálló.
De Csuhraj máskor is él Eizenstein, Dovzsenko romantikus módszereivel, a szovjet film hőskorának jelképteremtő pátoszával. Így például az olvadási jelenet erősen emlékeztet Pudovkin Anya cimü filmjének hasonló megoldására.

A színek használatának e filmben is - akár csak az Uruszevszkij által fotografált A negyvenedikben - szuggesztív dramaturgiai funkciója van.

A rendezőnek ez a szerelmi szimfóniája a jeles színészi játék és a remek képalkotás motívumaira épül.
Jevgenyij Urbanszkij erélyt, egyszersmind gyermeki lágyságot sugárzó megjelenése kitűnően helyén van a filmben.
Nem volt könnyű dolga Nyina Drobisevának a feleség szerepében: neki egy egész életutat kell ábrázolnia. S végül is sikerült: minden jelenetében remekelt.

Igen jő a főtörténetet ellenpontozó mellékszál is: Szása testvérének az élete, szerelme, majd olcsó és szürke kis házassága.

Grigorij Csuhraj három nagy filmje, köztük a Tiszta égbolt, mára az egyetemes emberi kultúra kincseivé váltak.

2014-04-28 11:15:17 [JÁTÉK] tractorking #28399

4. Ajándék ez a nap (Gothár P.)

2014-04-21 18:33:42 Csajok (1996) tractorking (3) #1

Szabó Ildikó, az egykori ígéretes jelmeztervező filmjében sisteregnek a képsorokon az indulatok. Egymást követik a jelenetekben a fortisszimók, szinte felgyullad a vászon a lángoló összecsapások nyomán.
A válási periódus ábrázolása nem nélkülözi a közhelyeket. Szavak, káromkodások, verekedések, csalódások, kapitulációk: sivár a hangulati regiszter. Zsúfoltsága ellenére riasztóan egysíkú a cselekmény.

A "másság" elfogadásának programja - két szál is ennek jegyében kapcsolódik az alapkonfliktushoz - viszont túlságosan illusztratív.

Jankura Péter
operatőr szárnyal, érti és érzi a közeget, hatásosan fényképezi a családi tűzfészkeket, még bravúrokra is telik az erejéből.

A színészek a magyar film kiválóságai. Eszenyi Enikő és Udvaros Dorottya azért emelkednek a többiek fölé, mert karakterük jobban megírt, közönségeskedésük sem irritáló.

Szabó Ildikó a Csajokkal megsemmisítő ítéletet mondott a házasság és a férfiönkény felett. Ebben a totális háborúban csupa vesztes rogyadozik a csatatéren. A kisiklott sorsok nyomasztó képei azt sugallják, hogy nincs sok értelme a törvényesített emberi kötelékeknek.

2014-04-02 19:05:44 Cséplő Gyuri (1978) tractorking (5) #3

A '70-es évek magyar filmjeinek egyik jellemzője volt, hogy teret hódított a higgadt, tárgyilagos szemlélődés, a szociografikus látásmód: a rendezők hiteles valóságdarabokból építik fel a történeteket, vegyítik a dokumentumot és a fikciót.

Schiffer Pál filmjében a szereplők nem egy jól körülhatárolt típust elevenítenek meg, hanem egyenesen és egyszerűen saját magukat. A rendező érvei meggyőzőek és választott módszere is hatásos. Cséplő Gyuri egyedi küzdelmén kersztül a társadalmi mechanizmus működésének zavarait tárja fel. Nem a történet mondja a legtöbbet, hanem azok a jelenetek, képek, gesztusok, amelyek hitelessé teszik magát a történetet.
A filmben a beszéd mintegy illusztrációvá válik, gondolatközlő funkciója háttérbe szorul: elsösorban típusalkotásra szolgál.
A talpraesett főszereplő sorsa együttérzést kelt, mert egy jobb sorsra érdemes cigányember társadalmi felemelkedésének, feltörekvésének a kudarcát meséli el.

Andor Tamás kamerája jól érzékelteti a hétköznapi levegőjü film oldottságát.

Mai szemmel nézve is megdöbbentő, hogy mennyire nem oldott meg semmit az idő a filmben bemutatott gondokból...

2014-03-17 17:42:50 [JÁTÉK] tractorking #27721

3. A homok asszonya

2014-03-17 17:40:09 [JÁTÉK] tractorking #27720

7. Hannibal (2001)

2014-03-16 14:50:55 Hannibál tanár úr (1956) tractorking (5) #15

Fábri Zoltán a magyar film máig egyik legmarkánsabb egyénisége, és talán legigényesebb művésze. S bár igaz az, hogy a magyar film az ötvenes években nem egyetlen rendező, vagy film megjelenésével újult meg, hanem az egész filmművészet megéréséről volt szó, Fábri fellépése akkoriban mégis döntő és emlékezetes volt. Ő volt az államosítás utáni magyar filmművészet első olyan alakja, akiben a művészi mondanivaló saját vallomássá, nyugtalan, önálló nyelvet kereső közléssé kezdett és tudott válni.

A Hannibál tanár úr a helytállásról és megalkuvásról, a szavak és tettek kétségbeejtő ellentétéről beszél, a demagógia ma is érvényes, hátborzongató példáival szolgál. Fábri mestere a tömeg- és az egyéni indulatok felfokozott ábrázolásának.

Szécsényi Ferencnek, ez a film volt a 'belépője'. Operatőri teljesítménye elsőrangú. Atmoszférateremtő képességét számos jelenetben csillogtatja, s alkotói alázattal tolmácsolja Fábri expresszív látomásait.

Szabó Ernő megragadó alakítást nyújt Nyúl Bélaként. Csillogó eszközökkel jeleníti meg a szürkeséget. A figura lelki viharait, vesztébe rohanását olyan töretlen lélekrajzzal alkotja meg, amelyet azóta is ritkán láthatunk magyar filmben. Szürke kisember, aki hőssé válik - akarata ellenére. Hannibál tanár urának kiemelt helye van a magyar filmszínészet panteonjában.

Fábri, mint minden filmjében, ebben is elgondolkoztat, emlékeztet és nyugtalanít.

2014-01-01 21:51:42 2x2 néha 5 (1955) tractorking (4) #1

A személyi kultusz 1954-55-ös években kezdődő oldódása a magyar filmművészeben is fordulatot hozott, amely ekkor óvatosan bár, de szabadulni igyekezett a sematizmus szorításából.

Révész György első önálló alkotása derűs, jól szerkesztett történet, eleven komikumával ma is kellemesen szórakoztat. Persze a néző már a történet első kockáinál sejti a boldog befejezést, de ez nem baj, - hiszen valójában film-operettet látunk.

A film legfőbb erőssége a tehetséges színészi gárda összehangolt, színvonalas játékában mutatkozik.
A rendező művészi érdeme, hogy a hasonló típusú, korábbi magyar filmeknél megszokott merev "reklámvigyor' helyett, itt valóban emberi figurákkal, művészi átéléssel és emlékezetes epizódalakítások egész sorával találkozunk.

Ferrari Violetta sokszínű tehetségét bizonyítja, hogy mennyire otthonosan mozog a számára szokatlan szerepben.
Zenthe Ferenc kedvesen, meleg humorral alakítja a szerelmes pilótát.

A kiváló epizódszerepek alakítói közül leginkább Benedek Tibort emelném ki, aki a türelmetlen virslifogyasztó nyúlfarknyi szerepében is kitűnik emberábrázoló tehetségével.

Hegyi Barnabás szép repülőfelvételei, a színek mellett a fényhatások jó felhasználása is részesei a film máig tartó frissességének, melyhez Fényes Szabolcs dallamos zenéje is nagymértékben hozzájárult.

2013-12-31 14:04:57 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] tractorking #19772

A középkor 'sötét' jelzője ma már erősen túlhaladott. Furcsa, hogy a fiatal generációban még ez él...
Ezt a bizonyos 'sötétséget' spirituális értelemben azóta se múltuk felül. Sőt minden degenerálódott, az emberekből "konzumidíóta állatok" lettek (Cesare Gonzago).

--
Áthelyezve a(z) Der Name der Rose topikból.

2013-12-31 13:40:16 Magasiskola (1970) tractorking (5) #3

Nagy műgonddal elkészített és bravúrosan megrendezett film.

Az elején látszólag szabályszerű természet-játékfilmet nézünk, mintha egy Kollányi Ágoston, vagy Homoki Nagy István filmbe csöppennénk. Majd lassan rádöbbenünk, a telep a katonai fegyelemért önmagáért létesített, öncélú intézmény, egy rideg szabályvilággal. Ekkor válik világossá, a dramaturgia olyan igazságra céloz, amit nem lehetett közvetlenül kimondani: az elnyomó hatalom mechanizmusát leplezi le. Azt a társadalmi rendet, amely elkezd önmagáért létezni, megfeledkezve a benne élő emberekről.

Ragályi Elemér stílusos, szépen komponált képeivel egyenrangú alkotótársa a rendezőnek. Fényképezése mesterien szolgálja a sokértelmű mondandót. A látszólag kietlen puszta ezer színben vibrál, tükrözve a természet csodálnivaló gazdagságát és a benne élők lelkiállapotát. Ilyen tudatosan átgondolt színdramaturgiájú filmünk azóta is kevés készült. (A szines filmek ebben az évtizedben válnak általánossá.)

A film a hangulatteremtés minden eszközét és lehetőségét szuggesztíven felhasználja: a kopárságában is megejtően szép, melankolikus magyar tájat, a kimért jelenetezést, a sejtető zörejvilágot. Ezáltal a film nemcsak egy erőszakszervezet modellje. Érdekességét a sólymok idomításának, röptetésének páratlan látványa is növeli.
Stílusa egységes, szűkszavú, tömör. Dialógusaiban kevés szó esik, ebben a környezetben természetes a hallgatás.

Gaál István filmje modellteremtő híradás a totalitárius szemlélet és berendezkedés veszélyeiről.

2013-11-03 10:27:52 Árvácska (1976) tractorking (5) #23

Hát, nem...

előzmény: csabaga (#22)

  • 1
  • 2
  • ...
  • 4