puttancsospeti

2017-03-10 15:15:53 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] puttancsospeti #22876

Egyet kell, hogy értsek Puzsér úrral - a legmesszebbmenőkig: https://www.youtube.com/watch?v=wI05qQHlwls

--
Áthelyezve a(z) Általános fórum topikból.

2015-10-03 21:53:58 [Kritikus kód] puttancsospeti #1059

"critixx forumaktivitasa augusztus kozepen megszakadt. Hannibal-e masfel eve aprilisban. Cesare-e harom eve szeptemberben. Mi kovetkezik ebbol? Latjuk az okokat? Latjuk a megoldast? Latjuk a problema nagysagat?"

Hát ilyenek a jéghegy problémák, hogy úgy mondjam. :-)

előzmény: cucu (#1052)

Critixx, Tenebra! A Sorcereben épp azért van minden szereplő előélete bemutatva, hogy ne lehessen tudni, ki fogja túlélni az utazást. Hogy bárki esélyes legyen a nézők szemében. Később meg akarták ezt a részt kurtítani de aztán mégis benn ehagyták. A Sorcerer-mint a címe is utal rá-a végzetet, a kiszámíthatatlan sorsot, a megbízhatatlan világot közvetítő erőkről szól. Ilyen megfontolás alapján viszont már nagyon is helyén van a különböző előéletek és sorsok bemutatása. És ez mit sem von le a későbbi utazás izgalmaiból.

Hát most lehet, hogy meg fogsz orrolni rám de szerintem Scheider klasszisokkal jobb mint Mastroianni vagy Pacino, jóllehet nem akkora sztár mint ők. De hát De gustibus non est disputandum ugyebár. :-)
A Sorcerer-ben amennyire én tudom főleg azon ment a vita Roy Scheider és Friedkin között, hogy Friedkin kivette a filmből azt a vonalat, amely arról szól, hogy a Scheider által játszott karakter és egy falubeli kisfiú összehaverkodnak.
A második Oscar jelölést a Mindhalálig zenéért kapta. a Francia kapcsolatban nem sikkad el a karaktere legfeljebb kissé háttérbe szorul a sztori miatt Hackman mellett. Hozzátartozik, hogy én elfogult vagyok, számomra a film egyik legfőbb erénye éppen a porossága, a keresetlensége az ún. "kopársága". És ezt nagyszerűen hozta az ő karaktere-is.
Scheider talán ott "szúrta el", hogy annak idején visszautasította a Szarvasvadász c. film főszerepét-nem értett egyet a befejezéssel. Szerintem éppen, hogy a nem túl gyakori gondolkodó színészek egyike volt és ez a visszafogottság is egyike azoknak a motívumainak amelyek számomra nagyon kiválóvá teszik a játékát. Igazából én őt rossznak semmiben sem láttam. Még a legezredvonalbelibb "zs" kategóriájú produkciókba is tudott egy kis színt hozni.
Friedkin véleményéről meg csak annyit, hogy elég szeszélyes és öntörvényű alkat volt mindig is. :-) A Francia kapcsolatban pl. Hackmant 6 színész közül választották ki és maga Friedkin volt a legelégedetlenebb a választással-legalább is az elején biztosan. :D

előzmény: Tenebra (#68)

"Nem véletlen, hogy Scheider jó darabig alig kapott szerepet, másod-harmadvonalbeli színésznek számított (kb. a Cápáig)."
Ez azért nem teljesen igaz. Színpadi színészként még a filmezés előtt évekig utazott: bejárta Európát és Dél-Amerikát. Klasszkius és modern szerepeket egyaránt játszott. A Francia kapcsolat-beli zsaruszerepért pedig Oscarra jelölték. A Francia kapcsolat után pedig Philip D' Antoni a film producere- többek közt szintén Don Ellis zenéjével, a Scheider által játszott és a Francia kapcsolatban is feltűnő eredeti rendőr, Sonny Grosso által írt forgatókönyvvel és a Sal Boca-t alakító Tony Lo Biancoval megrendezte a Hétpróbás Gazemberek c. filmet-Roy Scheiderrel a főszerepben. A film hasonló koncepciójú mint a Francia kapcsolat-itt is a törvényeket a törvények kedvéért olykor áthágó rendőr drámájával találkozunk.
Abban viszont igazad van, hogy Scheidert világsztárrá Spielberg Cápája tette. De nem tudom, hogy mindez tényleg szabályosan összefügg e a jóképűség koncepciójával. Ami azt illeti Scheider éppen hogy nagyon is karakteres jelenség volt mindig is. Hoffman szerintem-külsőre(!)-inkább amolyan joviális, jópofa Miki egér arc. :-) Scheider szikár de mégis barátságos arcát kamatoztatta is anno egy Cigaretta cég 1960-ban, éppen amikor elkezdett színészetet tanulni. :-) [link]

előzmény: Tenebra (#62)

2012-11-29 19:33:35 [Általános fórum] puttancsospeti #3420

Valódi értékrelativistával szerintem sehol nem lehet találkozni, mert bár e fogalom létezik-és jogosan létezik-a legvégsőket tekintve utópisztikus. Akármilyen tökéletes is legyen az elrelativizálása mindennek van egy elérhetetlen pont amelynek a nevében mindent elrelativizálunk. ezt a pontot is lehet váltogatni cserélgetni variálni de megszüntetni sohasem. Úgyhogy ez képtelenség lenne. Ha semmilyen értéket nem ismerünk el akkor is el kell ismernünk azt az értékmércét amelynek alapján semmilyen értéket nem ismerünk el még akkor is ha csupán negatív, inverz, fonák módon lehetséges is a dolog.

előzmény: cucu (#3419)

2012-11-29 16:50:31 [Kedvenc lemezek] puttancsospeti #247

Egy remek feldolgozás-a Mester egyik legremekebb számából.
A Voodoo Child főtémája akár egy magyar népdalhoz is járulhatna. :-)

Kerekes Band - Voodoo Child Slight Return (Jimi Hendrix)[link]

előzmény: zéel (#246)

"Ha megismernénk az ellenfeleiket, hogy emberileg milyenek, nem lenne ennyire kérdéses a film megítélése. Bár lehet abból meg az a túlzás születne, hogy a maffia erkölcsösségben és tisztaságban felülmúlta bármelyik szerzetesrendet. Az tetszik ebben a filmben (és a Nagymenőkben is), hogy a Corleone család emberien van ábrázolva. Lehet, hogy Barzini vagy Tattaglione is egy jó családapa volt, csak ez éppen nem derül ki."
Hááát... Puzo regényében Tattaglia eléggé széllelbélelt, megbízhatatlan figurának van ábrázolva. A regényben és a filmben is így beszél róla Don Vito: "Tattaglia csak egy strici. Ő soem tudott volna felülkerekedni Santino-n. Barzini az igazi ellenség."
Fredo is a széllelbéleltsége és a befolyásolhatósága miatt kakukktojás a családban. Ő az ún "leggyengébb láncszem". Úgyhogy valamiféle erkölcsi hierarchia mégiscsak létezik a storyban, ami egyértelműen a Corleone klán nagyjainak az oldalára billenti a mérleget.

előzmény: Dynast Grausherra (#430)

Azt hiszem letettem a metálról. Itt van helyette ez. Eszméletlen! :-) Két húron egy zenekarnyi hangzás.
Kazah Dombra[link]

"Ebben a történetben jobb híján mégiscsak a Corleone családnak szurkol az ember, mert a film által bemutatott világban még ők a legtisztességesebbek és nem mellesleg ők a főszereplők is."

Azt tényleg lehet állítani azért, hogy a film jóságosnak ábrázolná a maffiát.

Csakhogy mivel a fentiek miatt a Corleone klán az amelyik mégiscsak kiköveteli magának a néző szimpátiáját, ezért ők ún."jó-gonoszok", a "nagystílű-gonoszok", a "bátor-gonoszok" míg az ellenségeik az ún. "gonosz-gonoszok", a "kisstílű gonoszok", a "gyáva gonoszok", stb.

Ahogy a trilógia egyik kutatója, Hirsch Tibor is megjegyezte "A Nagy Donra hasonlítani jó, mert a Nagy Don erős ember, aki megtartja magának és a másoknak tett ígéreteit..."

A film a maga nemében egyébként nagyszerű. A gengszterfilmek nagy hányada és általában az erőszakos filmek nagy hányada az átlagembernek a társadalmi kerítésen túlra való elvágyódását testesíti meg és teszi virtuálisan átélhetővé. Ezt valami jeles filmszakértő nyilatkozta anno talán még a harmincas években? Critixx a megmondhatója-erre a megfogalmazásra ő hívta fel a figyelmem régebben.
Az emberek nagy része-akiket ezernyi külső vagy belső tiltás, lehatárolás, lelkiismereti indok korlátoz szeretne úgy elbánni az ellenségeivel(a főnökével, vagy a másik autóssal aki elé vág az úton, vagy az egykori iskolás osztálytársával aki meggyepálta anno a nagyszünetben, vagy a politikai garnitúra általa épp utált irányzatának főbb képviselőivel, etc., etc., a variációk végtelenek...) még ha csak a vágy, a fikció, a pillanatnyi gonosz gondolatok szintjén is-, ahogy a Corleone klán leszámol velük az első rész végén vagy ahogy pl. a harmadik részben Garcia teszi az amatőr bérgyilkosokkal, szeretne akkora hatalmat magának, amekkora ezeknek az embereknek a kezében van. Szereti a főhős helyébe képzelni magát akár még annak bánatával együtt is. Szeret következmény nélkül, legálisan elégtételt venni a sérelmeiért hátradőlve a fotelben édesen borzongva. És szeret úgy félni, hogy biztonságban van. Virtuálisan.Ezért vannak ezek a filmek így megalkotva, ezért sikeresek, ezért hoznak sok pénzt, stb.

Viszont! Az ilyen filmek sem egyformák ugye, itt is vannak nívósabb és nívótlanabb alkotások. A Keresztapa kétségkívül a legnívósabb alkotások közé tartozik, ha nem A legnívósabb modernebb gengszterfilm, ami valaha készült. Számomra viszont ez az erénye egyben a rafináltsága is. Ha nem lenne ilyen kifinomult, eleganciával és tényleg briliáns kivitelezéssel(fényképezés, kamerakezelés, rendezés, dramaturgia, színészi alakítások, stb.) megalkotva, akkor Isten bizony nem taszítana ennyire. A Keresztapa ebből a koncepcióból táplálkozik de jócskán túl is nő rajta, anélkül azonban, hogy a másik oldal felségterületén földet érne-azaz: nem tör egyértelműen pálcát a gengsztervilág felett, még ha meg is csillannak benne a Tenebra által is megemlített morális vonatkozások. Sokkal de sokkal több egy buta "darálós", gyilkolászós gengszterfilmnél, amilyeneket tucatszámra nézegethetünk mondjuk a hálózat repertoárján, viszont úgy több, hogy cizelláltabb, árnyaltabb és helyenként morális mélységeket is feltár de ezek nem hoznak létre egységes, koherens szubsztanciát, hanem lebegtetik a filmet a két túlpart között,a "csípem Corleonéékat mert kemények" illetve az "ez mégiscsak egy bukástörténet, nem tudok azonosulni a főhősökkel"című fejezetek között. Nincs egyértelmű tanulság és ez valahogy nyugtalanítóbb számomra mintha egyértelműen "gonosz" tanulság lenne. A morális vonatkozások nem a konklúzió, hanem díszítés, a mesteri megmunkáltság részeit képezik. A film romantikájához tartoznak de itt meg is állapodnak.
Ugyanakkor nem is feladata a filmnek, hogy továbbvigye őket. Elég az egész koncepció úgy ahogy van. Mindenre. A film a virtusról és morális ellentétekről szól.
Ezért lesarkítva a dolgot leginkább két eset lehetséges. Az ember vagy hátradől és élvezi az alkotást (ki jobban, ki kevésbé jobban) vagy pedig ezek a dolgok előtérbe kerülnek-akkor viszont nem tudja élvezni a filmet. Ez viszont már habitus, alkat és ízlés dolga.
Félreértés ne essék. Nem azt akarom mondani, hogy az ilyen alkotásoknak azt a veszélyt tulajdonítom, hogy antiszociális embereket nevel és akinek tetszik az gengszterré válva ébred másnap reggel. Az ilyen alkotások valaminek az eredményei nem pedig a kiváltó okai. ezért szubjektív a dolog.
Anno én is karót adtam rá, azaz nézhetetlent de ezt most vissza is vonom és leginkább nem osztályoznám, mert számomra meghatározhatatlan ezekkel a kategóriákkal. nem mondhatom rá, hogy nézhetetlen-mert nem az. Nagyszerűen meg van csinálva-főleg az első két rész. az más kérdés, hogy engem jobban taszít, mint a legtöbb alkotás amire nézhetetlent adtam.

Végezetül annyit, hogy célszerű a-főleg az olasz reneszánszból hagyományait merítő ún. "szép bosszú" fogalmát tanulmányozni a témához kapcsolódóan. [link]


előzmény: Relayer (#425)

Alomodovar "Tűsarok" c. filmje egyfajta parafrázisa, remake-je az Őszi szonátának.

Álljon itt egy igazán mulatságos szerelmes költemény. :-)
Nádasdy Ádám: Szerelmes vers a XXII. századból
(Megjegyzem-tulképp már ebben a században is aktuális.)

Szerelmes vers a XXII. századból

Te hologramnál fényesebb humán,

én tefeléd gravitálok csupán!

Jól átprogramoznám a chipedet,

ha űrsiklózni mehetnék veled.

Igérd meg: nem mész vissza már a Földre,

velem maradsz a Neptunon örökre,

csak rám tekint szkafander-ablakod,

s a PIN-kódodat másnak nem adod.

Énbennem úgy kering a szerelem,

hogy hardverré válik a szoftverem!

Mondjuk az kétségtelen, hogy ebben a műfajban alapvetően a női szereplők a sztárok, a férfiak legfeljebb megbecsült dolgozók lehetnek. :-)

Amúgy ajánlom figyelmedbe-irónia nélkül-amennyiben nem merültél még bele: Marcel Duchamp művészetét.

A Wikről:
"A művészet kisajátító szerepe (később appropriation art) nála jelenik meg először. A voyeurizmus problémáját viszi tovább majd a feminista művészet. Foglalkozik a férfi-nő viszonnyal, de pátoszmentesen, nem macsó módon. Az androgün mítosszal is foglalkozik."

előzmény: dézi (#2012)

Létezik feminista pornó. Pl.:[link]

előzmény: Ivan/ (#2010)

2012-06-07 18:58:31 Angi Vera (1979) puttancsospeti (2) #9

"Közben folyamatosan beidézik a "pácienseket" önvizsgálatra, lehordják őket, ha valami "hibát" találnak világnézetükben, és szépen ránevelik az engedelmességre és az eszmére őket."
Igen, igen. Ez bennem is nagyon megmaradt. :-)
"Talán mégsem kéne így beszélni egy idős elvtárssal."

előzmény: critixx (#8)

2012-06-07 15:41:40 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] puttancsospeti #14599

"A Bukás" kapcsán álljon itt egy maróan gúnyos és éleslátó vers Erich Kästnertől Faludy György tolmácsolásában.


Ha mi, németek győztünk volna

Parádé lenne minden délben,

Európa germán volna régen,

„Heil!” – harsognák a négerek,

ha a csatát a Marne-i réten

mi nyertük volna, németek.


Ha őrmester jön, jó előre

ugornánk félre a járdáról,

s feszes vigyázz!-ban lenn a sárból

köszönnénk minden csörtetőre,

s kardot kötnénk a csecsemőre.


És mit törődnénk az eszünkkel!

Gránátok közt járnánk vakon:

amíg Wotán véd, nem veszünk el,

és úgy aludnánk, két kezünkkel

simán a nadrágvarraton.


Fülek lesnének a falakban,

és puskacsövek, száz alakban

a föld alatt, a víz felett,

és nászágyukban vaskalappal

feküdnének a Lieschenek.


Törvény rendelkeznék a nővel,

hogy minden páros esztendőben

szülnie kelljen egy fiút,

mivelhogy puszta ágyúcsővel

nem nyerni meg a háborút.


Berlinben trónolna a császár,

és szabadságára a Lázár

várhatna századéveket,

ha akkor, Verdun ostrománál

mi győztünk volna, németek.


Farsang lenne a junkereknek,

s nem volna már litvánnak, lettnek,

magyarnak, lengyelnek, cseheknek

meg a zsidóknak irgalom,

s a háborúk, mint operettek

vonulnának a színpadon.


Hogy mindezt most csak úgy mesélem,

mint egy hóbortos éneket,

azért van, mert, ha jól emlékszem,

úgy az Ardennek erdejében,

Verdun alatt s a Marne-i réten

csatát vesztettünk, németek.


Kiváló alkotás. Bruno Ganz és az összes többi színész is mind megfellebbezhetetlen. A rendezés, a színészvezetés, az egész atmoszféra rendkívül erőteljes és felkavaró.
A gyermekeivel végző gyilkos anya jelenetére nem igazán tudok szavakat találni annyira letgalózó és iszonyatos.

"...hitlert esendő, szegény kis öregbácsiként ábrázolja, holott az utolsó pillanatig egy gyáva féreg volt."
Egyrészt: enyhén szólva túlzás azt állítani, hogy attól, hogy bemutat belőle valami emberit is a film, attól már rokonszenvezik a figurával. (Izraelben-ha jól tudom- mondjuk ugyanilyen túlzó meggondolás miatt tették indexre az alkotást.)
Másrészt pedig pont ez benne a nagyszerű. Kellően árnyaltan és életszerűen mutatja be Hitlert. Az ember még a legszélsőségesebb helyzetben sem szűnik meg teljesen embernek lenni és itt nem a humánumra vagy valami egyéb morális szubsztanciára gondolok. "Minden emberben van valami végtelen."-ahogy egy kiváló esszéista- Octavio Paz- nyilatkozta Sade márki életműve kapcsán. Akármilyen torz öntőformába is dermed az ember személyisége, mindig van benne valami elérhetetlen rész-önmaga és bárki más számára egyformán. A legaljasabb féreg életében is lehetnek pillanatok, amelyek erejéig megláthatjuk még bennük is a "szegény öreg bácsikát". (Nekem Nicolae Ceaușescu és neje TV-ben közvetített '89-es bukásánál volt egy tizedmásodperc erejéig ilyetén érzésem.)
És hadd szabadjon továbblépnem egy kicsit. Ettől, hogy bemutatta a a figura esendő oldalát is a film-ettől szerintem még élesebben ábrázolta a borzalmát az egész dolognak! Van szélsőséges, határállapotoknak egy olyan intenzitási foka, ahol az ilyesfajta ellentétesség már nem enyhítő vagy kizáró jellegű, hanem méginkább az ábrázolt személy torzultságát embertelenségét húzza alá. Lévén ha nem lenne benne semmi "emberi" vonás akkor a felelőssége sem merülhetne fel kellően reális súllyal. Érzelmesség és kegyetlenség sajátos páros-gyakran jelentkeznek egymás inverz kiegészítőiként. (Gondoljunk Nero költői hevületére vagy Hitler és egy pár követője nagy hányadban lelkiismereti okokon alapuló vegetarianizmusára, stb...)
Mindenesetre érdekes, hogy az "Akarat diadala" c. alkotás, amely ugyebár a kezdet kezdetén készült és a kezdetekről is szól- dokumentumfilm definíciójából fakadóan a náci mozgalom monumentalitását propagálja, a sokaságra helyezett hangsúly és a hivatalos alaphangulat miatt valamiképp személytelenül-míg a "Bukás" játékfilm, amely egy ember visszaemlékezéseiből készül-épp ellenkezőleg-a monumentalitástól, teljesen megfosztott, lecsupaszított führert és legközelebbi követőit ábrázolja a háború végén-személyes szférában mindenféle propagálás nélkül, kellően lesújtóan.
Valamiképp számomra egymás inverze a két film.

előzmény: deviant (#6)

2012-04-18 19:14:58 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] puttancsospeti #14200

acidphase! :-)
Ha már így szóba hoztad! :-D
A Keresztapa trilógiával-pontosabban a zenéjével-nemrég volt egy kedélyes élményem.
Az egyik kedvelt hangulatkarbantartó helyiség teraszán ücsörögtünk úgy egy hete és egy idősebbik haverom áthozta otthonról a gitárját. Egy másik kolléga és jómagam igen sokáig játszogattunk rajta, ahogy gördültünk bele az estébe.Nagyon vidám hangulat volt. Éjfél előtt nem sokkal érkezett pár ifjú legény akik nagyon felfigyeltek amikor at hoc módón pont a Keresztapa főtémákat játszogattam amolyan balalajkás, mandolinos, rezgő, pergő, sírós zümmögős pengetőreszeléssel a negyvenesztendős, viharvert Kremona instrumentumon. Állandóan, újra meg újra kellett játszanom nekik, nem tudtak betelni véle.
később az egyikük megkérdezte, hogy mi a véleményem a filmről. Mondtam neki, hogy én nem szeretem.
Erre amolyan ütő, lövöldöző mozdulatokat hajtott végre a levegőbe (az egyensúlya ki-ki mozdult a helyéből :-))-így érkeltetvén, hogy nem elégedett a válaszommal, de annyira levette a lábáról a filmzene prezentációja, hogy még egy minimálisan komoly rosszallás vagy vita sem alakult ki a kérdésben.:-)
Íme a zene ökomenikus, mágikus hatalma! :-)

2012-04-18 18:36:49 Szindbád (1971) puttancsospeti (5) #82

Amúgy az egész film am block teljesen más hatást tett rám, mint anno viszont egy pozitív meglepetés engem is ért benne amely szintén szívet melengető volt. Figyelmetlen lehettem anno, mikor az ebédjelenet-beli párbeszédet úgy értelmeztem, hogy Szindbád alázza Vendelint a pincért mikor azt magyarázza neki, hogy ő dugta meg az ex feleségét. De nem így van ugyebár. A párbeszéd arról szól, hogy Szindbádot is kihasználta a hölgyemény, majd lelépett tőle is, ahogyan Vendelintől-így neki és a pincérnek is egyformán megalázó az egész történet.
"Bele kell törődni."

A férfiszolidaritás ősi momentuma ez, amely testvérré teszi a pincért és a "bolond falusi urat". :-)

előzmény: critixx (#81)

2012-04-18 18:28:59 Szindbád (1971) puttancsospeti (5) #80

Újranéztem és négy teljes fokot ugrottam fölfelé a grádicson. Úgy látszik sok idő kellet nekem ehhez a filmhez. egy csillagos ötöst adok erre a páratlan remekműre.
A korábbi benyomásaim közül is tartja magát az összes csak ellenkező előjellel. igen. ez a film csupa szépelgés, szenvelgés, szinte beteges nosztalgia, sóhaj és vonaglás... És zseniális! :-)

Legyünk objektívek- már amennyire lehetünk. És különben is...
Egy remek felvétel két általam nem szimpi előadótól.
Ákos számomra erőteljesen a "nemszeretem" kategória. A "parasztvakítás" kifejezés szerintem maximálisan ráillik a produkcióira úgy általában. A magyar könnyűzenében szerintem ő valamiféle Müller Péter vagy Paulo Coelho-féle helyet foglal el. Orsit ugyancsak nem kultiválom viszont ez a feldolgozás nagyon jól sikerült pláne, hogy az eredeti alkotás ugyancsak magasra tette a mércét. Rendben van az egész nagyon.A felfogás, a hangszerelés, az ének meg minden. A gitárszólót külön kiemelném-Ákos gitárosa nagyon érti a dolgát ezt el kell ismerni.
Ákos-Orsi:7 másodperc
[link]

Érteni érten csak nem fel nem foghatom. :-)

előzmény: Cesare Gonzago (#40)

Kétségtelenül impresszív.

előzmény: BonnyJohnny (#37)

A vége tetszett a legjobban.
A hősök-saját szavaikkal élve: rendet vágnak a mocskos, suttyó, primitív, elmaradott, gonosz, istentelen rézbőrűek között, ledózerolják, darálják, puffogtatják őket ahogy illik. A főhős, felemeli, megsörgeti Natalie Wood-ot a levegőben, majd maga elé veti a nyeregbe és hazalovagol vele az öregekhez akik kinn ülnek a tornácon megöregedve tisztességben, böcsületben. Azok nagy örömmel fogadják vissza az elkódorgott kisbárányt akit Duke erős karjaiban szervíroz nekik nekik és beviszik a családi tűzhely melegébe.
Dzsan Véjn ismét bizonyította milyen derekas dolog kétszáz százalékos amerikai, redneck alfahímnek, szuperhősnek lenni a tisztes fehér, protestáns, újvilági szellemben és most über macho-s, kúl, x lábú kiállásával mond búcsút nekünk-kint maradva a tornácon új hőstettek hívásainak kitéve és valami elveszett nosztalgiával tekintve az otthon melegébe beözönlő család után.

"A mór megtette kötelességét, a mór mehet."
Ennyi. :-)

előzmény: critixx (#34)

2012-03-07 19:58:34 The Devils (1971) / Ördögök puttancsospeti (?) #5

A film azt az érzést kelti bennem, mintha Ken Russell ezt a fajta szürreális ábrázolásmódot nem annyira eszköznek mint inkább célnak tekintené. Így a jellemszínházból számos ponton-olykor indokoltan, de sokszor alul indokoltan jelképszínház, maszkjáték, szimbolizmus lesz. Gyakran köszön vissza a commedia dell'arte, a középkori misztériumjátékok vagy Fellini világa. A díszlet, a jelmezek nagyszerűek, Reed zseniális-mi is lehetne más de a fenti motívumok egymásra halmozása valamiképp éppen ott veszi el az élét a dolognak, ahol a legkevésbé kellene. Ugyanakkor számos olyan történés, karakter vagy le van egyszerűsítve a végletekig vagy teljesenki van hagyva a sztoriból ami nagyon fontos lenne, nemcsak a hitelesség hanem a dramaturgia szempontjából is.Gondolok itt például arra, amikor Laubardemonték utasították Grandiert, hogy amennyiben valóban olyan ártatlan amilyennek vallja magát-hát exorcizálja ő a megszállott apácákat, lássuk a démonok vajon miképpen reagálnak a jelenlétére.Az úgynevezett paktum amely Jeanne nővér útján került corpus delicti-ként az inkvizíció elé szintén kimaradt.

2012-03-07 18:26:22 Gladiator (2000) / Gladiátor puttancsospeti (5) #85

Ez nem dokumentumfilm, hanem egyfajta mese. Mint rengeteg más történelmi kalandfilm.

Bach-kicsit másképp.
森の木琴 [link]

Amennyiben a jogszerűséghez tartjuk magunkat annyiban igazad van, de szerintem ez a film nem a vadnyugati jogszerűség dokumentumfilmje, hanem egy komoly lélektani western-dráma.
Kénytelen vagyok Stendhal-ra hivatkozni: "Részleteket! Minél több részletet! Csak a részletekben van igazság." Nagyon leegyszerűsített dolog lenne a fekete-fehér (Eastwood-ék a gonoszok, a seriff a jó) ábrázolás kiolvasása és a jogszerűségek száraz felsorolásának kiolvasása a filmből.
A seriff is egy romlott karakter, pl. az Angol Bob tükörképe a filmben. Vélhetőleg ezért is utálják annyira egymást, mert bár a lövészárok túloldalairól is de azonos típust képviselnek.És Little Bill Dagett-nek vannak emberi vonásai, van benne teremtő, pozitív indíttatás is de mindez félre van csúszva. Az, hogy az épülőben lévő házán nincs egyetlen derékszög-kellően hű metaforája ennek. Amikor embereket szadizik akkor viszont mindig hajszálpontosan célba talál. Ahogy Eastwood-nak is akkor van szerencséje., ha meg kell ölnie valakit-a disznóival már kevésbé boldogul vénségére. Szóval egyívású társaság ez, akárhogy is nézzük. Teoretikusan persze a seriff felé billenne a mérleg de, hogy egy másik Mesterre hivatkozzak "Hjaj, szürke minden teória baráton! De zöld az élet aranyfája."

előzmény: Dynast Grausherra (#38)

Az ellentétek nem is annyira ellentétek mindig, mint gondolnánk... ;-)

előzmény: dézi (#8491)

Van ahol mások a konzervatív értékek.[link]

előzmény: Ivan/ (#8485)

2011-11-28 19:27:31 [In Memoriam...] puttancsospeti #1003

RIP :-(

előzmény: BonnyJohnny (#1002)

Szerintem az idézeti inkább a börtönigazgató szellemiségéhez passzol a sztoriban. Ő az akiben tényleg nincs szánalom senki iránt.

előzmény: Hannibal Lecter (#3)

Óriási. Mondjuk én éppen a III. Richárd idézetet nem érzem nagyon odaillőnek a legvégén, de ennél nagyobb baj sose legyen. Az idézet A társ forgatókönyvíró Edward Bunker egyik regényének címére utal:[link], amelyből ugye film is készült:[link] Ott sokkal inkább helytálló a dolog.

előzmény: Hannibal Lecter (#1)

2011-11-12 15:40:00 The Matrix (1999) / Mátrix puttancsospeti (3) #69

Igen teljesen ez az. De összefügg Berkeley-val és Kanttal is a dolog. Spoileres:[link]

előzmény: Heted-Hét-Határ (#54)

Hát nézd... :-) Nem vitatom, hogy a film alapkoncepciója meglehetősen nagyívű és alapvető egzisztenciális kérdésre hívja fel a figyelmet, de talán már túl nagyívűre is a megvalósításához képest. Talán belefért volna némi árnyalás és frazírozás a mondanivaló gördülékenyebb és részletgazdagabb kifejtése érdekében. Ez az alkotás is egy nagy ígéret volt ami sajnos nem váltódott be. a realizálása sajnos akadályokba ütközött. Talán túl nagy dolgot akart kimondani és az volt a baj. Nem jött át kellőképpen a rivaldán. A szándék babért érdemelt végrehajtása azonban egy gyorsan ellobbanó szalmaláng múló fényéhez hasonlítható talán... Kár érte. :-)

előzmény: gerbence (#39)

Az is lehet ám, hogy arról van szó amire a márki utalt: " Az erotikus aktus, De Sade szemében, olyan valami, ami a társadalom háta mögött, viszont a természet színe előtt játszódik le." Azaz
Isten Mindent Látó Szeme előtt.[link] A társadalom elől el lehet rejtőzni de ahogy Hérakleitosz fragmentuma rámutat: "Az elől, ami soha le nem merül, hogy bújhatna el valaki?" A társadalom kívül marad, ergo: az illúziók és a látszat és a szégyen máza leválik a Mindent Látó Szem előtt megnyilatkozó emberpárról. Ez egyenesen vezet el az Elveszett illúziók életérzéséhez. :-)

előzmény: Hannibal Lecter (#31)

Nem túl érdekfeszítő.

előzmény: BonnyJohnny (#21)

Nem erre gondoltam. :-) Hanem arra amit találóan állapítottak meg a munkásságát illetően. Miszerint
Sade-ból-mint sok kortársából- szinte tökéletesen hiányzott az az írói tehetség, hogy egy alakot láttatni tudjon. És ez nem is szempont nála. A figurái nem regényhősök, nem személyiségek hanem fogalmak, árnyak, a cselekmény pedig egy nagyon szigorú következetességgel végigvitt filozófiai balett. A tagadás, a rombolás filozófiai balettje.

előzmény: critixx (#761)

Sade művei abszolút nem megfilmesítésre valók szerintem.

előzmény: Rinkadink (#759)

2011-10-27 18:42:49 9/64: O Tannenbaum (1964) puttancsospeti (1) #43

Én inkább úgy mondanám, hogy az ilyen kísérleteknek oka biztos van de célja nem igazán...

2011-10-27 17:25:10 Az ötödik pecsét (1976) puttancsospeti (5) #76

Az is vitathatatlan érdeme a történetnek, hogy valamiképp talán segít eloszlatni azt a makacs tévhitet, mely szerint a humán műveltség és az ún bölcsésztudományokban való jártasság önmagában már valamiféle letéteményes vagy legalábbis elősegítője lehet a humánus emberi magatartásnak. A Latinovits Zoltán és a Nagy Gábor által játszott karakterek és dialógusuk kellőképpen megvilágítja ezt.
A Dégi István által játszott karakter pedig tökéletesen összefoglalja magában a Hamvas Béla által megfogalmazott "direkt morál" lényegét: "A behódolás az embert eredeti alakjából kivetkőzteti és az élet eredményét kompromittálja. De aki nem hódol be és nem alkalmazkodik, tiszta lelkiismeretét fenntartja és intaktságát megőrzi és a direkt morálban áll, az a bosszú angyalává lesz.
A direkt morál nárcisztikusan ragaszkodik hősies és görcsös tisztaságához. A direkt morál nem szociális, hanem egocentrikus. Ezért ha felülkerül, nem közösséget teremt, hanem forradalmat. A direkt morál, mint a rossz lelkiismeret, a nagyságot kizárja. A direkt morál középszerű és démoni."

Eh. Nem érted a művészetet... ;-)

előzmény: critixx (#6)

2011-10-22 15:25:26 The Omen (1976) / Ómen puttancsospeti (?) #22

"Zseniális, ahogy gonosszá csavarja az áhítatos gregorián énekeket. "
Arra utalva ezzel, hogy a gonosz létalapja a jó, pontosabban a gonosz a megromlott jó.

előzmény: Olórin (#13)

Így igaz. Csodálatos alkotás.

előzmény: Rituska (#10)

2010-09-12 15:53:48 [In Memoriam...] puttancsospeti #746

Nyugodjék békében. Szimpatikus karakter. :-)

előzmény: Cesare Gonzago (#745)

Írj be a fehér helyre angol szavakat. :-)

[link]

Nekem meg ez az egyik kommersz kedvencem! :-)
SHAGGY OH CAROLINA official video [link]

előzmény: Jereváni Rádió (#1325)

Tényleg ismerem. Csak nem tudtam a címét. :-)

előzmény: critixx (#1244)

Most már én is szeretem.

előzmény: Jereváni Rádió (#1322)

Bocsásd meg műveletlenségem.:-D

előzmény: Ivan/ (#1242)

Nem tudsz magadtól elvonatkoztatni-ahogy senki sem. most sem ment. És kétlem, hogy te vagy bárki más kizárólagos letéteményesei. Maximális tudói lenének annak mi a jó és mi a rossz.
Raktam én már ide be kiváló zenészektől-egyik kedvencemtől is is-szar számot.
Az ellen is pattoghattál volna. Mert az sem volt egy Blümchen. Ez a szám meg egy híg fos. Egy konzum szar. Szerintem.

De igenis értettem! Hapták! Teljesen okés. Rendben van. Azt mondani, hogy nem az közösség elleni izgatás! holnaptól csak ezt hallgatom ezerrel. Állati jó!

előzmény: limupei (#1240)

Minőségileg is eléggé ostoba szerintem.. Attól, hogy "szerintem szar" meg nem lehet teljesen elvonatkoztatni. senki sem tud. Mivel magadtól nem tudsz elvonatkoztatni. Nincs "természetes" igazság-mindig a "mesterséges" az igaz. Ezek közt vannak kisebb nagyobb eltérések.
Az R-GO szerintem nagyrészt ótvar zene (na most mindjárt balhé lesz ebből is...) de ugyanakkor figyelni szoktam benne a zenészeket, mert profi zenészek vannak benne és ezt olykor-olykor meg is csillantják. De ettől még nem nevezném nagyszerűnek a muzsikájukat. Nem csak "mesterségbeli2 hanem "szellemi2 minőségek is vannak. Pl. az egyik kedvencem Sting de neki is vannak jócskán igencsak cikis számai-különösen a kilencvenes évek közepétől bulvárosodott el. Ez nem változtat azon, hogy vérprofi zenészek játszanak nála.

Az, hogy a kamerakezelés jó, hogy a képi világ rendben van még önmagában nem elég pl. ahhoz, hogy egy játékfilm teljesen jó legyen. Így is lehet rosszat csinálni. Mire használják a nagyszerű kamerakezelést, mire használják a képi világot? stb. Ezek nem indifferens dolgok.
Nem egyforma módon lehet minden jó vagy rossz.

Nem ismerem ezt a "Heal the World" c. számot, de nem akadnék ki ha ide beraknád. Azon se akadnék ki, ha valamelyik személyes kedvenc zeném egyik számát rakná be ide valaki.

előzmény: limupei (#1238)

Számomra szentimentális, nyálas, cukros, trendi, gagyi, üres, szenvelgő giccsparádé. Számomra. tény, hogy vannak rettenetesebbek-pláne manapság-Lady Gaga, stb. De nekem ez is ott van a szórásban.

Most mondhatod, hogy mi a bajom Gaga művésznővel is mikor mekkora sztár.

előzmény: limupei (#1236)

Nekem semmi bajom az ellentétes véleménnyel.Elfogadom. Akik szeretik ugyanúgy szeretni fogják ettől még. ez csak az én véleményem-se több se kevesebb. Neked van ezzel bajod, hogy én miért tartom szörnyűnek, mikor vannak jó páran, akik szerint nem az. Mondjuk ízlésficamom van és én vagyok a legborzasztóbb hallgatóközönség a világon. :-)

előzmény: limupei (#1234)

Én meg majd figyelek és ha többen úgy gondolják, hogy ami nekem tetszik az szar illetve ami nekem nem tetszik az jó, akkor nem jelenítem meg, mert ütközhet mások véleményével. Ezért nem jelenhet meg.

előzmény: limupei (#1231)

Akkor ne sérelmezd.

Nagyon jó feldolgozás.
Budapest Bár - Szomorú Vasárnap
[link]

Nem sértődtem meg.Nem tetszhet ugyanaz mindenkinek és nem utálhatja ugyanazt mindenki. Nekem te tűnsz úgy mintha megsértődnél, amiért nekem ennyire nem tetszik. Mintha ez valami blaszfémia lenne a részemről.

előzmény: limupei (#1227)

Uram bocsá'. Én utálom. Nekem rettenetes. Ugye ez nem bűn? De hát sokaknak tetszik oké.

előzmény: limupei (#1225)

Oké. Úgy legyen. Minden relatív. És szubjektív és stb.

előzmény: GothMan (#1223)

Valóban nem olyan borzasztó-mintha kétszer annyira borzasztó lenne.

előzmény: limupei (#1221)

"Salallalallala..."

Jennifer Paige Crush [link]

A filmbeli/regénybeli Sakál-karakter gyakorlatilag szellemi tejtestvére Die Nadel-nek, a Tű a szénakazalban főszereplőjének. Mindkettő halálosan precíz profi jéghideg, szenvtelen gyilkos. Die Nadel-t azonban még ki lehetett zökkenteni a szerepéből. A Sakált már nem.
Újratanulmányozva a regényt már nem állítanám, hogy film olyan nagyon sokkal jobb lenne. Vitathatatlan érdeme a regénynek, hogy kellő elfogulatlansággal mutatja be-a filmnél markánsabban-azt a koncepciót, hogy az üldözők-eszközeiket tekintve-semmivel magasabb humánus platformon, mint a fő-anti-hős és megbízói.

Itt megtekinthető egyszemélyes, veretes orgánumú orosz hangalámondással. Igen mulatságos.[link]

Nastassja Kinski: Egy tiszta nő
Louise Fletcher: Száll a kakukk fészkére

előzmény: Pete (#532)

Rita Tushingham: A csapda, Egy csepp méz
Giulietta Masina: Országúton, Cabiria éjszakái
Koyna Rousseva Stefanova: A lakás
stb...

előzmény: Pete (#532)

Vannak viszonylag "objektív" dolgok.:-)

előzmény: JeszKar (#529)

"Ledgerről pedig hogy nincs egy súlycsoportban mondjuk egy Brandoval."

Azt se felejtsd el, hogy szegénynek nem volt túl sok ideje arra, hogy egy súlycsoportba kerüljön vele. Nemcsak minőségek vannak, hanem utak, életutak és élettartamok is. Abban a rövid időben pedig, amely megadatott neki erre a földi életre elég jó alakításokat tett le.

előzmény: Jean-Luc Godard (#525)

"Jean Gabin: Alvilág Királya és A nagy ábránd (ugyanmár a Ködös utakban, A kárhozat útjaban, de még az Állat az emberben is jobb volt) "

A Nyomorultakat s felejtsük ki szerintem.

előzmény: Ivan/ (#509)

Engem személy szerint nem túlságosan foglalkoztat Duke úr személyisége. James Stewart rasszizmusa sem szimpatikus-mégis nagyszerű színész szerintem. Egyszerűen nem ragadott magával az alakításai nagy része egy kettő kivételével.

előzmény: gotrián (#511)

Rutger Hauer: Hús és vér

előzmény: Jereváni Rádió (#513)

Valóban. És épp ezért nem túlzás kijelenteni, hogy a film erényeinek minden lehetősége a regényből ered. Mindkettő nagyon jó.

2010-09-01 19:55:46 Bűn és büntetlenség (2010) puttancsospeti (4) #49

Az is kellően különös és groteszk, hogy BB úr primitív kommunista "logikája" az általa ellenforradalomnak minősített forradalom megtorlását illetően teljesen ellentmond annak, amit Marx írt erről a dologról. De hát nem volt ő egyedül ezzel.

2010-08-31 16:41:11 Tess (1979) / Egy tiszta nő puttancsospeti (5) #6

Valóban nagyszerű adaptációja Hardy művének. Minden színész remekel. A rendezés nemkülönben kiváló. Polanski egyik legjobb filmje.

előzmény: csabaga (#5)

Megvan az enigmatikus dal Sugar Kane-ről- a film emlékezetes jeleneteiből összeállított klippel.
[link]

2010-08-30 15:50:45 [Könyvajánló] puttancsospeti #153

Hopp! Akkor így:
[link]
[link]

2010-08-30 15:49:09 [Könyvajánló] puttancsospeti #152

Kellően világos, érthető, áttekinthető és mélyreható három tanulmány.


"Kovács Sándor zenei író és pedagógus, szül.1886., megh. 1917. A mindkét irányban kiváló sikerrel dolgozó korán elhunyt művész-tudós főbb művei : Prolegomena a zene fejlődéstani történetéhez ; Zeneesztétikai problémák ; Scarlatti ; Hogyan gyakoroljunk? "

Forrás:
Tolnai Nagylexikon

Richard Wagner: Költészet és zene a jövő drámájában[link]

DélTV - Jegesmedvés riport [link]

Edward Fox is nagyon jó-ha nem is a legnagyobb.

Persze. És ez is a dolog kettős lényegét mutatja. Amit megtesz az óhazában Szicíliában, hogy az erkölcsösségét és a tiszteletreméltóságát legitimálja, az a tengeren túli világban éppen hogy az erkölcstelenségeként jelenik meg. "Megcsaltam a feleségem." Tulképp Apolloniát is megcsalta, hisz vélhetőleg nem számolt be neki Kaye-ről. Mindkét esetben az adott helyzetből nézve necces a dolog.

előzmény: Hannibal Lecter (#397)

"...ezért újraértelmezi a társadalomhoz, és a magánélethez való viszonyát is: megcsalja barátnőjét, pragmatikus okokból házasodik"


Nos igen. De ez a pragmatizmus nem egyértelmű. Olyannyira nem, hogy Michael vonzódását Apolloniához a könyv eképpen ecseteli-a testőrinek szájába adva a szót:"Mikor megpillantotta belecsapott a villám." ez a szicíliai közmondás a "szerelem első látásra" c. fejezetre. És a filmben is... Nem igazán van az adott helyzetben a pragmatizmus kibontakoztatva. Sokkal inkább a dolog romantikájára van fektetve a hangsúly. A séták Apolloniával Szicília kies tájain, a szótlan andalgások a festői környezetben, amelyet az emblematikus muzsika líraian fest alá, akárcsak az esküvőt és a harmadik részben visszaidézett esküvői tánc képsorait is. Egyáltalán nem az az ember érzelmi benyomása, hogy itt valamiféle érdekkapcsolatról, érdekházasságról van szó. A későbbiekben igan. A harmadik rész gyónási jeleneténél valóban ő maga mondja ki: "Megcsaltam a felségem." De ez az oldala a dolognak így inkább utólag rajzolódik ki. És akkor sem a pragmatizmusa domborodik ki elsősorban.

előzmény: Hannibal Lecter (#393)

Nem vonultatom fel az összes csemetét. :-) Nem a szolfézs önmagában. Nem az nyomja el a dolgokat önmagában.

előzmény: cucu (#8569)

Vagyis ösztönösen érzi a zenét. Csak a pozitivista oktatás az ösztönös megismerést fokozatosan elnyomja és háttérbe szorítja náluk.

előzmény: cucu (#8567)

Igen, ő is nagyon jó példa. Amit a Nyomorultakban nyújtott számomra feledhetetlen.

Senki nem eszi meg a receptet az étel helyett-felteszem.

És ha feldobom, akkor mi van. Nem neked dobtam fel. Tetszett pár embernek, ahogy azt jelezték nekem privátban. te meg ne érezd rosszul magad, hogy szólni mertem egy olyan témáról, amivel nem értesz egyet.

előzmény: limupei (#8557)

2010-08-13 16:54:18 Csontváry (1980) puttancsospeti (?) #4

Nem emlékszem egészen pontosan rá, de az olvadó műanyag babák szimbolikáját a filmben nagyon manírtnak éreztem.

előzmény: critixx (#3)

"Onnan, hogy Olivier a legsokoldalúbb angol színész, erre hozta fel Peti, hogy Neeson és a többiek számára egy szinten vannak vele."

Oké, nem egy szinten de némely alakításában megközelítette azt a szinted de ezt már írtam, amikor korrigáltam magam.
És attól, mert nem olyan sokoldalú, mint Olivier-még játszhat valaki zseniálisan. Nemcsak vízszintes, széles terjeszkedése van a tehetségnek, hanem "függőleges", mélysége is.
Pl. Charles Bronson sem volt egy nagyon sokoldalú színész ugye. Mégis jó néhány nagyon mély és drámai erejű alakítása volt bizonyos szerepekben, amelyekre csak a legnagyobbak képesek.

Roland: Bogart és Connery számomra a karizmájuk miatt lehengerlőek elsősorban. És voltak szerepek, amelyekben nagyszerűek voltak. És volt bennük valami kifinomult szellemiség, amely az alakításaikt beragyogta. Illetve Connery-nél jelen időben kell beszélnünk. :-)
Számomra Wayne kevésbé kifinomult minőség. Szóval ezekben a kategóriákban is megfigyelhetők különbségek.

gotrián: A Mesterlövészben nekem is nagyon tetszett, amit művelt, sőt amennyire emlékszem a Cowboyokban is. De a többi általam látott filmjében papírmasé western karaktereket figyeltem meg tőle.

Pontatlanul fogalmaztam. Amit érteni lehet az még nem a zene. Olvasd akkor egy kicsit tovább:

"Vissza kell utalnom John Coltrane-re aki zseniális improvizátor és hatalmas elme volt. Ő belátott a függöny mögé. Ő tudta, hogy a zenében nincs semmi konkrét értenivaló. Amit érteni lehet az a harmóniák és melódiák közötti elméleti összefüggés, de az még nem zene. Azt az emberek beszélik bele, az egójuk mondatja velük, hogy értenek valamit belőle. Nem, legfeljebb éreznek."

előzmény: limupei (#8555)

Engem meggyőzött. Szabadjon így éreznem. :-)
És látod: Mi nem értjük egymást ebben a kérdésben, mert érzelmileg másként közelítjük meg.
Hiába használjuk és értjük a szintaxist. Ha az érzés nem azonos-akkor itt nem tudunk dűlőre jutni.

"És erre mondom, hogy ez így hülyeség."

Ezt neked, mint egy orákulumnak-fenntartás nélkül elhinném, ha így érezném én is.

"...hogy mást nem, _csak_ érezni, szerintem még számodra sem elfogadható."

Miért? szerinted ő nem ért a hangszeréhez és a zenéhez? Nem érti a hagyományokat, nem érti a kottát, nem érti az akkordváltásokat és a szólótechnikát, a ritmusváltásokat, nem érti az összhangzattant?? Stb.
Nem erről van szó.

előzmény: cucu (#8552)

Tudom, hogy csak te forgathatod ki a szavakat.

"De mondom, nem fogok enne újra belemenni, még ha fejen állsz akkor sem. Úgyhogy írhatsz még 600 idézetet akárkitől."

Nem is gondoltam, hogy belemész-te háborodtál fel azon, hogy fel mertem hozni-nem neked- ezt a számodra osztályidegen, eretnek koncepciót, és meg mertem egyáltalán említeni-nem neked-egy olyan dolgot-amelyt exellenciád elvet.

előzmény: limupei (#8550)

Tőled viszont megtudtam, hogy a katarzis és a megértés nem ugyanaz a dolog-tehát, aki katarzist érez egy mű miatt az félreérti a művet.

A művésztetet-elsősorban-érezni kell, és a ráció csak ebből kiindulva tud bármit is csinálni. Az érzés, olyan a művészetben, mint egy gyökértörzs, mint a humusz, mint az alap, amiből az egész megszületik. Ez a mindent megelőlegező osztatlan érzés a belső lényeg, amelyet az értelem formál.

a zenében azért van fokozottabban így, mert a zene az egyetlen művészet,
amely minden objektív tárgyi/fogalmi megmutatkozás közvetítettsége nélkül,
teljesen közvetlenül szól a lélekhez.

előzmény: limupei (#8548)

"Ha csak érezni szabad "
Az "érezni"-az nem igazán a "szabad vagy a nem "szabad" kérdése. Lévén, hogy az érzés, az érzelem spontán és önmagában szabályok alá nem foglalható és főleg nem előírható és kényszeríthető. Parancsszóra, vagy engedélyre nem igazán érez valaki-szerintem.

"...akkor kizárólag a szubjektív értékelés marad, hogy én milyennek érzem, te milyennek érzed, satöbbi. És nincs semmiféle egyetemes besorolás. Ezt viszont valamiért nagyon kevesen gondolják így."
"

Így igaz. Én sem gondolom így. Szerintem sem relativizálható el minden. Ugyanis azt szerintem te sem vitatod, hogy létezik egyetemes érzés, kollektív tudattalan-és ilyetén dolgok.

előzmény: cucu (#8542)

Tévedsz. Egészen spontán akadtam rá. Arra sem gondoltam, hogy ő egyáltalán reagálni fog. A vita eszembe se jutott. Ebben a gondolatban én is mélységesen hiszek úgyhogy a dolog más mint a vita. :-)

előzmény: Olórin (#8539)

Nem véletlen.
"A bluest könnyű játszani, de nehéz érezni." "
Jimmy Hendrix

pl.

előzmény: Il Matto (#8537)

Cupp! ;-)
Beszéld meg az úriemberrel, hogy nem jól látja a zenét.

előzmény: limupei (#8535)

Azért Bogart sem Wayne kategória- szerintem...

"Nagyon felbosszant, amikor a zenei „szakemberek” azt mondják, hogy a zenét érteni kell. Ez az emberek zenével kapcsolatos durva manipulációja és a zene rosszindulatú misztifikálása és mint olyan szégyen. És képzeld el, az emberek elhiszik és ezzel máris távol tartják őket a zenétől. Gyermekkorban azt kellene minden gyerekkel megtanítani, hogy a zenét ÉREZNI kell, nem pedig érteni. A zenében semmi értenivaló nincs. A zene egy másik valóságsíkból való, így a zene evilági organikus megjelenésében nem érthető egzakt módon. Persze lehet évtizedeket tanulni azt a néhány ember alkotta zeneelméleti könyvet, de ezzel nem juthatunk közelebb a Zenéhez, hogy miért hat bizonyos akkord bizonyos módon bizonyos emberek lelkére érzelmileg, hangulatilag. A zene itt van nekünk és egyetlen módon kerülhetünk vele kapcsolatba, ha átéljük, átérezzük. Nincs semmi más módja."


~ Szabó Sándor

Nos ez telitalálat. Ezzel csak a végtelenségig menően egyetérteni tudok.

Márpedig az úriember igencsak "érti" a dolgát.

[link]

Ez nekem is fájt. Paul Scofield pedig ha CSAK azt a bizonyos Brook féle Lear királyt alakítja egész életében-az is elég, hogy beírja a nevét a színjátszás és a filmtörténet aranykönyvébe.

Dobai Péter regényénél mindenesetre elementárisabb.

De valóban modoros és vontatott. Brandauer kiválóan játszik.

előzmény: critixx (#2)

Hopp és tényleg! :D
Mostmár emlékszem. Akkor felfigyeltem rá, mert szó volt róla-és tényleg láttam a sztorijára ráismertem. De a címe alapján most sem ugrott be elsőre.
Én az ilyen régi Bogart, Hitchcock, stb. filmek címeiben nem igazán vagyok otthon. pl. A Marnie is tetszett de Cesare azonosította be nekem annak is a címét a sztori alapján.

Hát oké, módosítom valamelyest a brúszvilliszezést (bár szerintem ő sem antitalentum-egyszerűen egy sima középszerű karakterszínész-na most mindjárt leharapja a fejem egy rajongó:-))
akkor mondjuk inkább olyasmi figura ő számomr amint Connery. Borzasztó karizmatikus és bizonyos szerepekben nagyon is mély de alapvetően a karizmája és a kiállása az, ami az ő tevékenységének és tündöklésének a gyújtópontja és hajtóereje.