puttancsospeti

Tapasztalat: 984 film
Kompetencia: 0 film
Súly: 984
Regisztráció: 2008. december 26. (15 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 20 user

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Der Untergang
A bukás: Hitler utolsó napjai
5 2012-06-07 4,0
(909)
Georgia Rule
Anya, lánya, unokája
1 2012-02-18 2,9
(154)
Resident Evil
A Kaptár
1 2011-12-16 3,1
(876)
Runaway Train
Szökevényvonat
5 2011-11-14 3,9
(173)
The Matrix
Mátrix
3 2011-11-12 4,4
(1948)
La partie d'échecs
Sakkjátszma
4 2011-11-07 ?
(9)
The Searchers
Az üldözők
1 2011-11-07 3,7
(175)
34/76: Tschibo
 
1 2011-10-28 1,4
(29)
My Bloody Valentine
 
1 2011-10-27 1,6
(16)
26/71: Zeichenfilm - Balzac und das Auge Gottes
 
1 2011-10-27 2,4
(41)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2017-03-10 15:15:53 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] puttancsospeti #22963

Egyet kell, hogy értsek Puzsér úrral - a legmesszebbmenőkig: https://www.youtube.com/watch?v=wI05qQHlwls

--
Áthelyezve a(z) Általános fórum topikból.

2015-10-03 21:53:58 [Kritikus kód] puttancsospeti #1059

"critixx forumaktivitasa augusztus kozepen megszakadt. Hannibal-e masfel eve aprilisban. Cesare-e harom eve szeptemberben. Mi kovetkezik ebbol? Latjuk az okokat? Latjuk a megoldast? Latjuk a problema nagysagat?"

Hát ilyenek a jéghegy problémák, hogy úgy mondjam. :-)

előzmény: cucu (#1052)

Critixx, Tenebra! A Sorcereben épp azért van minden szereplő előélete bemutatva, hogy ne lehessen tudni, ki fogja túlélni az utazást. Hogy bárki esélyes legyen a nézők szemében. Később meg akarták ezt a részt kurtítani de aztán mégis benn ehagyták. A Sorcerer-mint a címe is utal rá-a végzetet, a kiszámíthatatlan sorsot, a megbízhatatlan világot közvetítő erőkről szól. Ilyen megfontolás alapján viszont már nagyon is helyén van a különböző előéletek és sorsok bemutatása. És ez mit sem von le a későbbi utazás izgalmaiból.

Hát most lehet, hogy meg fogsz orrolni rám de szerintem Scheider klasszisokkal jobb mint Mastroianni vagy Pacino, jóllehet nem akkora sztár mint ők. De hát De gustibus non est disputandum ugyebár. :-)
A Sorcerer-ben amennyire én tudom főleg azon ment a vita Roy Scheider és Friedkin között, hogy Friedkin kivette a filmből azt a vonalat, amely arról szól, hogy a Scheider által játszott karakter és egy falubeli kisfiú összehaverkodnak.
A második Oscar jelölést a Mindhalálig zenéért kapta. a Francia kapcsolatban nem sikkad el a karaktere legfeljebb kissé háttérbe szorul a sztori miatt Hackman mellett. Hozzátartozik, hogy én elfogult vagyok, számomra a film egyik legfőbb erénye éppen a porossága, a keresetlensége az ún. "kopársága". És ezt nagyszerűen hozta az ő karaktere-is.
Scheider talán ott "szúrta el", hogy annak idején visszautasította a Szarvasvadász c. film főszerepét-nem értett egyet a befejezéssel. Szerintem éppen, hogy a nem túl gyakori gondolkodó színészek egyike volt és ez a visszafogottság is egyike azoknak a motívumainak amelyek számomra nagyon kiválóvá teszik a játékát. Igazából én őt rossznak semmiben sem láttam. Még a legezredvonalbelibb "zs" kategóriájú produkciókba is tudott egy kis színt hozni.
Friedkin véleményéről meg csak annyit, hogy elég szeszélyes és öntörvényű alkat volt mindig is. :-) A Francia kapcsolatban pl. Hackmant 6 színész közül választották ki és maga Friedkin volt a legelégedetlenebb a választással-legalább is az elején biztosan. :D

előzmény: Tenebra (#68)

"Nem véletlen, hogy Scheider jó darabig alig kapott szerepet, másod-harmadvonalbeli színésznek számított (kb. a Cápáig)."
Ez azért nem teljesen igaz. Színpadi színészként még a filmezés előtt évekig utazott: bejárta Európát és Dél-Amerikát. Klasszkius és modern szerepeket egyaránt játszott. A Francia kapcsolat-beli zsaruszerepért pedig Oscarra jelölték. A Francia kapcsolat után pedig Philip D' Antoni a film producere- többek közt szintén Don Ellis zenéjével, a Scheider által játszott és a Francia kapcsolatban is feltűnő eredeti rendőr, Sonny Grosso által írt forgatókönyvvel és a Sal Boca-t alakító Tony Lo Biancoval megrendezte a Hétpróbás Gazemberek c. filmet-Roy Scheiderrel a főszerepben. A film hasonló koncepciójú mint a Francia kapcsolat-itt is a törvényeket a törvények kedvéért olykor áthágó rendőr drámájával találkozunk.
Abban viszont igazad van, hogy Scheidert világsztárrá Spielberg Cápája tette. De nem tudom, hogy mindez tényleg szabályosan összefügg e a jóképűség koncepciójával. Ami azt illeti Scheider éppen hogy nagyon is karakteres jelenség volt mindig is. Hoffman szerintem-külsőre(!)-inkább amolyan joviális, jópofa Miki egér arc. :-) Scheider szikár de mégis barátságos arcát kamatoztatta is anno egy Cigaretta cég 1960-ban, éppen amikor elkezdett színészetet tanulni. :-) [link]

előzmény: Tenebra (#62)

2012-11-29 19:33:35 [Általános fórum] puttancsospeti #3420

Valódi értékrelativistával szerintem sehol nem lehet találkozni, mert bár e fogalom létezik-és jogosan létezik-a legvégsőket tekintve utópisztikus. Akármilyen tökéletes is legyen az elrelativizálása mindennek van egy elérhetetlen pont amelynek a nevében mindent elrelativizálunk. ezt a pontot is lehet váltogatni cserélgetni variálni de megszüntetni sohasem. Úgyhogy ez képtelenség lenne. Ha semmilyen értéket nem ismerünk el akkor is el kell ismernünk azt az értékmércét amelynek alapján semmilyen értéket nem ismerünk el még akkor is ha csupán negatív, inverz, fonák módon lehetséges is a dolog.

előzmény: cucu (#3419)

2012-11-29 16:50:31 [Kedvenc lemezek] puttancsospeti #247

Egy remek feldolgozás-a Mester egyik legremekebb számából.
A Voodoo Child főtémája akár egy magyar népdalhoz is járulhatna. :-)

Kerekes Band - Voodoo Child Slight Return (Jimi Hendrix)[link]

előzmény: zéel (#246)

"Ha megismernénk az ellenfeleiket, hogy emberileg milyenek, nem lenne ennyire kérdéses a film megítélése. Bár lehet abból meg az a túlzás születne, hogy a maffia erkölcsösségben és tisztaságban felülmúlta bármelyik szerzetesrendet. Az tetszik ebben a filmben (és a Nagymenőkben is), hogy a Corleone család emberien van ábrázolva. Lehet, hogy Barzini vagy Tattaglione is egy jó családapa volt, csak ez éppen nem derül ki."
Hááát... Puzo regényében Tattaglia eléggé széllelbélelt, megbízhatatlan figurának van ábrázolva. A regényben és a filmben is így beszél róla Don Vito: "Tattaglia csak egy strici. Ő soem tudott volna felülkerekedni Santino-n. Barzini az igazi ellenség."
Fredo is a széllelbéleltsége és a befolyásolhatósága miatt kakukktojás a családban. Ő az ún "leggyengébb láncszem". Úgyhogy valamiféle erkölcsi hierarchia mégiscsak létezik a storyban, ami egyértelműen a Corleone klán nagyjainak az oldalára billenti a mérleget.

előzmény: Dynast Grausherra (#430)

Azt hiszem letettem a metálról. Itt van helyette ez. Eszméletlen! :-) Két húron egy zenekarnyi hangzás.
Kazah Dombra[link]

"Ebben a történetben jobb híján mégiscsak a Corleone családnak szurkol az ember, mert a film által bemutatott világban még ők a legtisztességesebbek és nem mellesleg ők a főszereplők is."

Azt tényleg lehet állítani azért, hogy a film jóságosnak ábrázolná a maffiát.

Csakhogy mivel a fentiek miatt a Corleone klán az amelyik mégiscsak kiköveteli magának a néző szimpátiáját, ezért ők ún."jó-gonoszok", a "nagystílű-gonoszok", a "bátor-gonoszok" míg az ellenségeik az ún. "gonosz-gonoszok", a "kisstílű gonoszok", a "gyáva gonoszok", stb.

Ahogy a trilógia egyik kutatója, Hirsch Tibor is megjegyezte "A Nagy Donra hasonlítani jó, mert a Nagy Don erős ember, aki megtartja magának és a másoknak tett ígéreteit..."

A film a maga nemében egyébként nagyszerű. A gengszterfilmek nagy hányada és általában az erőszakos filmek nagy hányada az átlagembernek a társadalmi kerítésen túlra való elvágyódását testesíti meg és teszi virtuálisan átélhetővé. Ezt valami jeles filmszakértő nyilatkozta anno talán még a harmincas években? Critixx a megmondhatója-erre a megfogalmazásra ő hívta fel a figyelmem régebben.
Az emberek nagy része-akiket ezernyi külső vagy belső tiltás, lehatárolás, lelkiismereti indok korlátoz szeretne úgy elbánni az ellenségeivel(a főnökével, vagy a másik autóssal aki elé vág az úton, vagy az egykori iskolás osztálytársával aki meggyepálta anno a nagyszünetben, vagy a politikai garnitúra általa épp utált irányzatának főbb képviselőivel, etc., etc., a variációk végtelenek...) még ha csak a vágy, a fikció, a pillanatnyi gonosz gondolatok szintjén is-, ahogy a Corleone klán leszámol velük az első rész végén vagy ahogy pl. a harmadik részben Garcia teszi az amatőr bérgyilkosokkal, szeretne akkora hatalmat magának, amekkora ezeknek az embereknek a kezében van. Szereti a főhős helyébe képzelni magát akár még annak bánatával együtt is. Szeret következmény nélkül, legálisan elégtételt venni a sérelmeiért hátradőlve a fotelben édesen borzongva. És szeret úgy félni, hogy biztonságban van. Virtuálisan.Ezért vannak ezek a filmek így megalkotva, ezért sikeresek, ezért hoznak sok pénzt, stb.

Viszont! Az ilyen filmek sem egyformák ugye, itt is vannak nívósabb és nívótlanabb alkotások. A Keresztapa kétségkívül a legnívósabb alkotások közé tartozik, ha nem A legnívósabb modernebb gengszterfilm, ami valaha készült. Számomra viszont ez az erénye egyben a rafináltsága is. Ha nem lenne ilyen kifinomult, eleganciával és tényleg briliáns kivitelezéssel(fényképezés, kamerakezelés, rendezés, dramaturgia, színészi alakítások, stb.) megalkotva, akkor Isten bizony nem taszítana ennyire. A Keresztapa ebből a koncepcióból táplálkozik de jócskán túl is nő rajta, anélkül azonban, hogy a másik oldal felségterületén földet érne-azaz: nem tör egyértelműen pálcát a gengsztervilág felett, még ha meg is csillannak benne a Tenebra által is megemlített morális vonatkozások. Sokkal de sokkal több egy buta "darálós", gyilkolászós gengszterfilmnél, amilyeneket tucatszámra nézegethetünk mondjuk a hálózat repertoárján, viszont úgy több, hogy cizelláltabb, árnyaltabb és helyenként morális mélységeket is feltár de ezek nem hoznak létre egységes, koherens szubsztanciát, hanem lebegtetik a filmet a két túlpart között,a "csípem Corleonéékat mert kemények" illetve az "ez mégiscsak egy bukástörténet, nem tudok azonosulni a főhősökkel"című fejezetek között. Nincs egyértelmű tanulság és ez valahogy nyugtalanítóbb számomra mintha egyértelműen "gonosz" tanulság lenne. A morális vonatkozások nem a konklúzió, hanem díszítés, a mesteri megmunkáltság részeit képezik. A film romantikájához tartoznak de itt meg is állapodnak.
Ugyanakkor nem is feladata a filmnek, hogy továbbvigye őket. Elég az egész koncepció úgy ahogy van. Mindenre. A film a virtusról és morális ellentétekről szól.
Ezért lesarkítva a dolgot leginkább két eset lehetséges. Az ember vagy hátradől és élvezi az alkotást (ki jobban, ki kevésbé jobban) vagy pedig ezek a dolgok előtérbe kerülnek-akkor viszont nem tudja élvezni a filmet. Ez viszont már habitus, alkat és ízlés dolga.
Félreértés ne essék. Nem azt akarom mondani, hogy az ilyen alkotásoknak azt a veszélyt tulajdonítom, hogy antiszociális embereket nevel és akinek tetszik az gengszterré válva ébred másnap reggel. Az ilyen alkotások valaminek az eredményei nem pedig a kiváltó okai. ezért szubjektív a dolog.
Anno én is karót adtam rá, azaz nézhetetlent de ezt most vissza is vonom és leginkább nem osztályoznám, mert számomra meghatározhatatlan ezekkel a kategóriákkal. nem mondhatom rá, hogy nézhetetlen-mert nem az. Nagyszerűen meg van csinálva-főleg az első két rész. az más kérdés, hogy engem jobban taszít, mint a legtöbb alkotás amire nézhetetlent adtam.

Végezetül annyit, hogy célszerű a-főleg az olasz reneszánszból hagyományait merítő ún. "szép bosszú" fogalmát tanulmányozni a témához kapcsolódóan. [link]


előzmény: Relayer (#425)

Összes komment...