agymosott09

Befolyásol, de annyira azért nem. A Homeland sorozat egy jó példa a kortárs populáris kultúrából arra, hogy azért mert valami politikai propaganda, még lehet élvezhető és izgalmas. A régi magyar kommancs filmek között is van rengeteg jó, Fábri Huszonnégy órája például. Maga a Körhinta, a magyar filmgyártás valaha volt csúcspontja is egy propagandafilm igazából, még ha az elvtársak anno fel is rótták neki, hogy nem eléggé az. Ha viszont valami eleve ostoba és még az ideológia is visszataszító, akkor az nagyon tud irritálni. Példa erre mondjuk a Black Mirror utolsó évada. Aztán van olyan is, amikor valami propaganda és nem igazán jó, de nem azért nem jó, mert propaganda, hanem valahol máshol hibádzik a dolog. Erre példa a Három óriásplakát. Aztán olyan is van, ami jó lenne, de pont a propaganda túlzásbavitele rontja el - The Love Witch.

7. Hajsza a győzelemért?

az utóbbi időben a következőket néztem meg:

The Dark S01

Német sorozat, sokat nem vártam tőle, de abszolút kellemes meglepetés. Elsőre egy pofátlan Stranger Things-nyúlásnak tűnt, a divatos retrózás részeként a '80-as évek popkultúrájával teletömve, némi True Detective-es filozófiai maszlaggal, de aztán kiderült, hogy simán veri mindkettőt, és az utolsó pillanatig hangulatos és izgalmas marad. A folytatásnál félő, hogy összeomlik a folyamatosan emelt tét miatt, á' la Lost, de egyelőre 9/10

Terror

Ettől annyit vártam, hogy nem lesz benne SJW-propaganda, mivel a fedélzeten sem nők, sem négerek nem voltak, ez teljesíthetőnek tűnt. :D Mondjuk persze származásuk miatt elnyomott írek így is előkerültek, de szerencsére ez nem lett része a fő szálnak. Nem mindig egységes színvonal, a vége lehetett volna sokkal erőteljesebb is, de végig rettenetes hideg, nyomasztó hangulat lepi be az egészet, hiteles színészi játékkal és jól megírt karakterekkel, úgyhogy az összkép itt is pozitív. 8/10

Handmaid's Tale S01

Itt pont, hogy SJW propagandára számítottam, ezért nem is néztem meg idáig de megbízható és hozzám közel álló személyek is tagadták ezt. És igazuk volt, az első évad korrekt szenvedéspornó ideológiai túlkapások nélkül, ha valamit mond a sorozat ilyen szempontból, akkor az pont az, hogy EZ a patriarchális elnyomás, nem az, ami most van, hogy "fúj, előreengednek az ajtóban", meg "ha nem verem az asztalt úgy, mint a férfiak, kevesebb fizut kapok". Margaret Atwoodnak a '80-as években még nem kellett a korszellem elvárásaihoz igazodnia.
Logikai hibák azért akadnak, az egész disztópia-szál nem elég erős, ellentmondásos. Elizabeth Mosst, bár emberileg nem szimpatikus, szintén csak dicsérni lehet az alakítása miatt, most is.7/10

Handmaid's Tale S02

Ez már nem Atwood műve alapján készült, és pont olyan, amilyenre az elsőt tippeltem, mielőtt megnéztem volna. Itt már jön az sjw-agymosás direktben, plusz a kiszámítható csavar a nyilvánvalóan kudarccal végződő menekülési kísérlettel, gyorsan ki is szálltam belőle. 4/10

Waco

Mivel nem olvasok sorozatos oldalakat, meglepett, hogy pont akkor készült egy sorozat a popkultúrában és az amerikai közéletben időről-időre előrekerülő '90-es évek eleji texasi eseménysorozatról, amikor mélyebben kezdtem érdeklődni a téma iránt. Ez tehát egy megtörtént eset feldolgozása dokumentarista igénnyel, bár a záróeseményekkel kapcsolatosan elég sok vitát kavart a film álláspontja. Amennyit olvastam a témáról, talán tényleg megérdemelt volna ez a zárás is egy óvatosabb/nyitottabb feldolgozást. A feladatát ezzel együtt is pontosan betölti a sorozat, hitelesen bemutatja, hogy egy karizmatikus szektavezér nyílt erőszak alkalmazása nélkül, pusztán a hitre alapozva is képes a akár még értelmes emberekből álló híveit is szinte bármire rávenni. 9/10

Gomorrah S02, S03

Ezeket egyben nyomtam le, úgyhogy nem szívesen értékelném külön. Csomó mindent nagyon jól csinál ez a sorozat, ami miatt elfogadható, hogy más szempontból tök irreális és szimpla hatásvadászat az egész. Gyönyörűen van fényképezve, a színészi játék zseniális, és a zene is mesteri. Persze azt remélem senki nem veszi be, hogy ezek a férgek majd mind ilyen milánói divatbemutatóról szalajtott poszterarcok. Dehát éjsötét melegítős suttyókat ki akar nézni évadokon keresztül? Senki.
Nem mondanám valami hitelesnek a cselekményt sem, egy görög dráma akar ez lenni, a Camorra tagjai pedig még így idealizáltan sem méltóak erre, a karakterek objektíven nézve nem hitelesek. Emiatt pedig elég nehéz átérezni úgy, mint mondjuk egy Keresztapát, ahol tényleg FÁJ a dráma az embernek. Itt csak értékelni lehet az ügyes próbálkozást. 7.5/10

Persze, hogy Guttmann Béla, de az a "benficai" egy kicsit furán hangzik :) Egyébként szegény Varga Zoli élete is eléggé filmre kívánkozó volt, még ha nem is az edzői karrierje miatt.

Nekem az jött le belőle, hogy a csúnya, antiszociális geek férfiak megérdemlik a nők megvetését, mert tényleg creepy görények. Meg hogy a szexi ruhák sértik a női nemet, felvilágosult nő csak nadrágot hordhat, továbbá az, hogy nyálból is lehet komplett személyiségeket emlékestül rekonstruálni. Más sajnos nem.

Én tegnap láttam a trailert a moziban a három óriásplakát előtt, a dialógusrészletek hallatán olyan mértékben kezdett csökkenni az ikúm, hogy féltem, mire elkezdődik a film, nem fogom tudni elolvasni a feliratokat.

Hát az elég valószínű, ugyanis még jó sok hasonló nyitottságra, toleranciára és politikai korrektségre oktató sorozatot meg kellene néznem ahhoz, hogy kellően nyitott legyek az XY kromoszómára is.

De egyébként komolyra fordítva a szót, ha ellenkező nemű lennél, a véleménykülönbségek ellenére akár össze is jöhetnénk, ugyanis kurvára nincs olyan, hogy tökéletes match. A valóban létező, tehát nem marketingesek által kitalált szerelem alapvető biológiai vonzalomból és a közösen átélt tapasztalásokból épül fel, tehát ezért is totálisan értelmetlen az, hogy a szimulációban találnak egymásra a hősök, nem tapasztalják meg valódi énjükkel azt a harcot, ami által tényleg összejönnének olyan masszív kapcsokkal és stabilan, mint a szimulációban.

Negyedik évad: mínusz egy pont az összesítésből, és még nagyvonalú voltam. Egyetlen izgalmas új ötlet sem jött össze, az egész a korábbi epizódok másolata, rosszabb minőségben. Az egyedüli újdonság a befogadhatatlan mennyiségű sjw-propaganda megjelenése. Erről többet nem is írok inkább, akinek van szeme, az látja, a többiek meg menthetetlenek.

Az egyedüli szórakoztató rész a robotkutyás volt, de az sem egy nagy durranás. A legrosszabb pedig a Hang the DJ. A netes társkeresés egy igazi aranybánya lehetne egy disztópia-sorozatnak, ehelyett egy rózsaszín nyálban tocsogó pszeudoromantikus nonszensz butaságot sikerült ebből kihozni. Szégyen. Az jut róla eszembe, amit Don Draper mond a Mad Manben a szerelemről: What you call love was invented by guys like me to sell nylons.

Azért beszélnek agymosottan, mert ez bizony egy szatíra.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatíra

Amúgy kár, hogy a feminista elnyomás-konteó hülyeséget is beleviszik, mert sem az alapötlet, sem a megvalósítás nem lenne reménytelen. Így is gondolkoztam a négyesen, lehet egyszer majd át is írom.

Nálam végül a Mother megtekintése után Jennifer Lawrence jött föl James McAvoy mellé, hogy az előbbi bekerült a tízbe, az nem meglepetés, utóbbi viszont kellemes csalódás. Filmből végül a Mothert és a Dunkirköt jelöltem, ezek is papírformák voltak, remélem a kettő közül nyer valamelyik végül. Az általam látott magyar filmek nálam csak operatőr-kategóriában lennének esélyesek győzelemre, ha lenne ilyen kategória, de amúgy meg hiába minden fejlődés, dialógusokat nem sikerült megtanulni írni továbbra sem, meg a mondanivalóval sem vagyok maradéktalanul kibékülve. Szóval az én tiszteletbeli operatőr-vapitim az a Rév Marcellnek megy a Jupiter holdjáért, kicsivel megelőzve Herbai Mátét, aki szintén fantasztikus munkát végzett a Testről és lélekről esetében.