critixx

:-)

Az effektek valóban elsőrangúak, de az ember akaratlanul is mosolyog néhány, mára viccessé vált kortüneten. Például mikor azon vitáznak, hogy egy nőnek nincs helye egy ilyen veszélyes küldetésben, illetve mikor "filozófiai" vitát folytatnak arról, hogy most akkor hol van a sok agysejt között a lélek. Illetve az egész hidegháborús tematika viccesnek hat manapság. Azok a gonosz ruszkik, nehogy már előbb tökéletesítsék a kicsinyítés technológiáját mint az USA!

Hogy mondhatsz ilyet! Ezek a modernkori homéroszi eposzok!!!!!!!444!!!

Viccet félretéve, szívemből szóltál.

Nálunk is gyakran előfordult a Kádár-érában, hogy amatőr szereplőket hivatásos színészekkel szinkronizáltak le magyarról magyarra. Például a női főszereplőt Herskó János Párbeszéd című filmjében.

A Voyagerben eredetileg az írók azt tervezték, hogy a "Year of Hell" egy teljes évadon át tartó sztori legyen, de Rick Berman megvétózta az ötletet, így csak egy kétrészes epizód lett végül a témából. De még ez sem volt elég Bermannek, így végül a duplaepizód végén az időutazásnak hála az egész "pokoli év" törlődik, vagyis az egész soha meg sem történt.

Egyetértek kaamirral.

Mint star trekes sajnálattal látom, hogy star trekesként ennyire nem vagy képben a franchise történetével. Semmi köze ehhez a csatornának - sőt, a TNG esetében még csak nem is volt csatorna, hiszen a sorozatot a Paramount "first run syndication" módszerrel értékesítette, vagyis ők maguk adták el a helyi tévészolgáltatóknak, a nagy, országos hálózatokat megkerülve. A készítők, elsősorban egy bizonyos Gene Roddenberry, majd az ő dogmáit hűen követő utódai (Maurice Hurley, Rick Berman, Michael Piller) az okai, amiért nem lehetett kontinuitás, több epizódon átívelő történetszálak a sorozatban.

Roddenberry a '80-as évek végén az alkohol- és gyógyszerfüggőségnek köszönhetően igen gyenge egészségi állapotban volt, emellett teljesen el volt szállva saját "géniuszától", ami rányomja a bélyegét a TNG első két évadára, de a sorozat későbbi éveire is. Miután a stúdió évekig mellőzte őt, G.R. végre újra a nyeregben volt. El is határozta, hogy majd ő megmondja, mit szabad és mit nem az "ő univerzumában". Lefektetett egy "szabályrendszert", amit aztán az utódai már-már dogmaszinten kezeltek. Ennek alapja az volt, hogy a 24. század egy "tökéletes utópia", a Föderáció és a Csillagflotta kizárólag a jó oldalon állhatnak, háború mint olyan nem is létezik, sőt, a főszereplők között sem lehet semmilyen személyes konfliktus (többek között emiatt volt olyan sótlan a TNG, szerencsére a DS9 nagy részben helyrehozta ezeket a hibákat). Ezen dogmák közé tartozott például az is, hogy a sorozatnak a saját lábán kell állnia, a TOS-ra semmilyen módon nem szabad utalni (ezt persze rögtön a második részben megszegték, de később emiatt a "szabály" miatt tudták csak hatalmas harcok árán elérni az írók, hogy Spock apja, majd Scotty, megjelenhessenek a sorozatban). És igen, ezen dogmák közé tartozott az is, hogy a "planet-of-the-week" / "conflict-of-the-week" formátumot kell követni, vagyis nem lehetnek több epizódon átívelő történetszálak, kizárólag önálló sztorik.

A producerek, akik átvették a stafétát Roddenberry-től, ténylegesen dogmaként kezelték ezeket az "irányelveket". Ezért telt nagyon sok időbe, mire sikerült ezeken felülkerekedni - ez már főleg a DS9-ban történt. És igen, voltak olyan írók - elsősorban Ira Behr és Ronald D. Moore -, akiknek nem tetszettek ezek a megkötések és valóban "lázadtak" Berman és Piller ellen. Például szerették volna, ha hosszabban ívelő történeteket írhatnak a sorozat(ok)ba. Nem véletlen, hogy a Behr és Moore nevével fémjelzett DS9-ban történt ez először.

Ja, és még valami: az Enterprise esetében konkrétan a stúdió és a csatorna, a UPN (igen, ekkor már volt csatorna) kényszerítette az alkotókat, hogy legyen a háttérben egy átívelő történetszál is a sorozatban (a "temporális hidegháború"), Rick Berman és Brannon Braga úgy nyilatkoztak, hogy ha nem kötelezik rá őket, maguktól nem tettek volna ilyet a szériába.

Én nem utálom ezt a filmet, egy teljesen korrekt kalandmozinak tartom. Annál nem több, de a maga nemében szórakoztató és kikapcsol egy unalmas délutánra. Bármikor inkább ez mint akármelyik Avengers. :)

A Guy Williams-féle sorozatot utoljára óvodás koromban láttam a Walt Disney szombat délutáni műsorblokkjában. Chris akkoriban még nem is élt. Sajnos így nem tudok nagyon véleményt mondani róla.

Mondok neked durvábbat: a Biciklitolvajok főszereplőjét egy profi színész szinkronizálta a filmben olaszról olaszra.

Ez is ugyanazon jelenség miatt van, amiért ma már nem létezik fősodorbeli hollywoodi mozi anélkül, hogy ne lenne másodpercenként vágás benne, ne remegne folyton a kamera és ne lenne perceként valami akció. Az embereknek olyan szinten eltolódott az ingerküszöbük, hogy sorozatot sem képesek nézni anélkül, hogy minden epizód végén körmüket lerágva izgulhassanak, mi lesz a következőben. Ezért ritka ma már az olyan sorozat - a sitcomokon és animációs sorozatokon kívül persze -, ami nem próbálna minden egyes rész végére valamiféle "csavart" elhelyezni. Régen teljesen rendben volt, hogy Columbo megoldja a gyilkossági ügyet, majd a következő részben egy teljesen új nyomozás kezdődik, az Enterprise csillaghajó bolygóról bolygóra jár, minden epizódban más-más, különálló kalandba keveredve. Mára ez már nagyon kiment a divatból.