Neela

Tapasztalat: 45 film
Kompetencia: 1 film
Súly: 70
Regisztráció: 2008. augusztus 27. (14 év, 1 hónap)
Kedvencnek jelölték: 1 user

Demográfiai adatok

Nem: nő
Születési év: 1991
Lakhely: bp

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Das Leben der Anderen
A mások élete
5 2022-08-06 4,5
(965)
Il buono, il brutto, il cattivo
A Jó, a Rossz és a Csúf
5 2022-08-06 4,6
(1033)
Death on the Nile
Halál a Níluson
3 2022-08-06 3,1
(168)
Crimson Peak
Bíborhegy
2 2022-02-07 3,2
(315)
Vice
Alelnök
5 2022-01-31 3,8
(269)
Rebecca
A Manderley-ház asszonya
4 2021-01-01 2,8
(79)
Where Eagles Dare
Kémek a Sasfészekben
5 2020-12-29 4,0
(344)
Tinker Tailor Soldier Spy
Suszter, Szabó, Baka, Kém
5 2020-06-06 3,4
(464)
Bonjour tristesse
Jó reggelt, búbánat!
4 2018-10-23 3,9
(19)
Eragon
 
1 2018-08-29 2,4
(354)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Lenyűgöző film. Bár van egy sejtésem, hogy aki nem olvasta a könyvet, az unni fogja, mert nem érti majd az utalásokat és az egész árulás súlyát sem. Ha valakit érdekel (az igazi) hírszerző ügynökök világa, az viszont merüljön el bátran a John Le Carré regényekben, kezdve talán A kém, aki bejött a hidegről cíművel. Majd jöhet a Karla trilógia (Árulás (ez a Tinker Tailor), Hajsza, Csapda). És utána nézze meg újra ezt a filmet. Aztán a régebbi Árulást és Csapdát, a BBC féle 1979-es minisorozatot Alec Guiness-szel. :)

2019-01-29 23:01:22 On the Road (2012) / Úton Neela (4) #20

Nekem bejött. Elkezdtem a könyvet - nem értettem benne egy csomó mindent. A film világossá tette, átadta annak az Amerikának a hangulatát, amiről nekem már csak a korom miatt sem volt semmi fogalmam. Ezek után folytattam a könyvet és sokkal nagyobb élmény lett. Jókor, jó helyen talált meg engem az Úton.
És, bár kifejezetten nem szerettem ezt a nőt, de nekem még Kristen Stewart is működött, mint Marylou.

Ez a film zseniális! Aki francia romantikus vígjátékot akar látni, ezt nézze meg: tele fergeteges gegekkel, szerethető karakterekkel és bonyodalmakkal. A klisés elemek keverednek a teljesen meghökkentő jelenetekkel, a csattanó igazából kikövetkeztethető, de annyira édes és francia, hogy nem lehet nem imádni.

2018-10-23 11:08:22 Le mépris (1963) / A megvetés Neela (?) #14

Szerintem pont ezektől a beszélgetésektől annyira emberi és valóságos ez a film. Sok évvel ezelőtt láttam először, ugyanennyire zavart. Most újranézve éppen ezt szeretem benne. Míg általában a filmekben minden mondat előre megírt, szépen megszerkesztett, a párbeszédek tartanak valamerre, úgy az életben ez NINCS így! Sosem volt még olyan beszélgetésed (a másik nemmel, jellemzően a pároddal), amikor hiába próbáltatok eljutni valahova, nem sikerült? Ez annyira jellemző. Amikor a nőnek baja van, és a férfi mindenáron ki akar húzni belőle konkrét választ. De a nő még igazán meg sem tudja fogalmazni, mit érez, pláne, hogy miért, és a frász tör rá attól, hogy a férfi azonnal meg akarja oldani a problémát. Pedig neki csak arra lenne szüksége, hogy leüljenek egymás mellé, a férfi átkarolja őt és tíz percig csöndben maradjon. Ha megkapná ezt a biztonságos, intim teret, a meghallgatás ajándékát, meg tudna nyílni a másik felé és sokkal könnyebben megértenék, mit érez a másik és miért cselekszik úgy, ahogy.
Ehelyett általában játszmázás kezdődik ("függönyöket akarok, vörös bársony függönyöket, szólj már a barátodnak" meg "persze menj csak Caprira, engem nem zavar, nyugodtan"), ami sértődöttségbe megy át. Így fullad a fiatal házasok "mindenestül imádlak" szerelme megvetésbe.

előzmény: Kalevala (#10)

2017-11-24 00:01:55 Marie Antoinette (2006) Neela (5) #20

Ilyen sok negatív vélemény egy ilyen jó filmről? :O szerintem fantasztikusan bemutatja a kort, a szigorú francia etikettet és az ebbe belecsöppenő elkényeztetett, de bájos, lázadó tinit. Bemutatja a versaillesi celebvilágot, pont úgy, ahogy Marie Antoinette látta. Megkapjuk a rá nehezedő irtó nagy nyomást, amit se ő, sem a férje nem képes kezelni, azt a valódi Párizsról való tudatlanságot, ami valószínűleg tényleg jellemezte őket. A film nagyon szórakoztató és egyben elgondolkodtató, én empátiát éreztem a királyi párral kapcsolatban. És külön örültem, hogy nem a kivégzésekkel fejezték be - így is épp eléggé át lehetett érezni a reménytelenséget, felesleges lett volna még a tárgyalásokkal, bebörtöntönzésekkel, lefejezéssel húzni az időt. Mind tudjuk, mi lett a vége.

2013-06-25 09:46:34 Lolita (1962) Neela (?) #29

Lolita a könyvben ugyan erősen kiskorú, de ártatlannak azért ott sem nevezném. Nimfácska ő, kis femme fatale, aki azért rendesen csábítgatja Humbertet, meg ő kezdeményezi a dolgokat Humbert gyáva ahhoz, ő csak fantáziál, de a közös beleegyezés kérdése érdekes. Az egyik fejezet a könyv 2/3-a felé így ér véget: "...és Lo éjjeli zokogásainál - minden, de minden éjjel - abban a pillanatban, amint alvást színleltem." Szóval azért lelkileg elég nagy roncs Lolita is.

előzmény: Dynast Grausherra (#28)

2013-06-24 13:39:34 Lolita (1962) Neela (?) #13

A pedofília a megfelelő szó. Az csak annyit jelent, hogy a személy szexuális vonzalmat érez még szexuálisan fejletlen személyek, azaz gyerekek iránt. A másik félről nincs szó. A könyvben az első 50 oldal azzal telik, hogy Humbert a Lolita előtti életéről beszél, hogy mennyire vonzódott mindig a kislányokhoz, míg az érett nőkhöz nem igazán, és Lolita kapcsán is többször felmerül, hogy ha felnő (elmúlik 13 éves...), akkor már nem lesz igazán szexi Humbertnek.
A könyvből szerintem jobban átjön a férfi betegsége, mint a filmből. A könyv számomra nem egy játékos, huncut, szexi olvasmány volt, hanem egy kórkép, a pedofília boncolgatása és egy tragikus, szánalmas szerelmi történet.

előzmény: csabaga (#9)

2011-03-26 01:32:56 Avatar (2009) Neela (1) #860

Ráadásul ANNYIRA hosszúúúúú!!!! A végére úgy untam, hogy inkább aludtam már volna a moziban, de akkor meg a hülye hangos csatajelenet nem hagyta. :(
Nem tudom mit van úgy oda ezért mindenki. A látvány ott van, de fél óra alatt kigyönyörködöm magam Pandorában.
A 3D meg még mindig idegesít.

Összes komment...