korig

Tapasztalat: 1360 film
Kompetencia: 1 film
Súly: 1385
Regisztráció: 2008. augusztus 17. (15 év, 7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 6 user

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1986
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Mother!
Anyám!
3 2018-05-27 3,8
(543)
Igyi i szmotri
Jöjj és lásd!
4 2016-08-01 4,3
(235)
Deadpool
 
3 2016-08-01 3,6
(854)
Brooklyn
 
3 2016-08-01 3,7
(318)
Creed
Creed - Apollo fia
3 2016-08-01 3,8
(360)
Spotlight
Spotlight - Egy nyomozás részletei
3 2016-08-01 4,0
(682)
The Big Short
A nagy dobás
3 2016-08-01 4,0
(636)
The Revenant
A visszatérő
4 2016-08-01 3,8
(889)
Zootopia
Zootropolis - Állati nagy balhé
3 2016-08-01 4,1
(689)
Room
A szoba
4 2016-08-01 4,3
(707)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2018-05-27 19:29:47 Mother! (2017) / Anyám! korig (3) #54

Őszintén szólva nem sok mindent tudtam a filmről. Tudatosan kerültem azokat az információkat, amik a filmmel kapcsolatosak, azzal viszont tisztában voltam, hogy elég vegyes fogadtatást kapott, nagyon sokan utálták, vagy nem értették a film mondanivalóját, mások pedig egyenesen zseniálisnak tartják.
Most, hogy megnéztem elég csalódott vagyok. A film nem zseniális, még csak nem is utálni való, csak egy sima középszerű alkotás, ami magát egy bonyolultnak tűnő, metafora rendszerre épülő, a horror és thriller műfaji elemeit okosan felhasználni akaró, művészieskedő maszlag lett.

Aronofsky sokáig az egyik kedvenc rendezőm volt. Filmjeit a Fekete hattyúval bezárólag, mind zseniálisnak tartom, amelyek kivétel nélkül katartikus élménnyel gazdagítottak. A Noéval sajnos megindult a lejtőn és érezni lehetett, hogy a rendező feladta művészi szabadságát és inkább a közönség elvárásaira kezdett alapozni.

Az Anyám!-mal ugyan ügyesen próbálja keverni a független thrillerekből és horror filmekből megismert műfaji kliséket és az atmoszféra teremtés még csak sikerül neki, de ahogy haladunk előre egyre unalmasabbá, és már-már nevetségessé váló abszurditásba csap át az egész. A film háromnegyedéig arra gyanakodtam, hogy öncélú metafora halmaz lesz az egész, amire nincs semmiféle értelmes magyarázat és ezért utálják annyian. Aztán sajnos jött az egyáltalán nem katartikus felismerés (amit "Apám!" első összejöveteli monológja után már sejteni véltem), hogy egy egyszerű vallási metaforára épül az egész. Persze bele lehet ebbe magyarázni egyéb mondanivalót, de a jelképek annyira egyértelművé válnak a film végére, hogy szinte szégyelltem magam, hogy hamarabb nem jöttem rá.

A színészek jók. Harris elegáns, mint mindig, Pfeiffer is lazán hozza a szerepét, Lawrence az éppen aktuális üdvöske, mint vezető tragika is korrekt és Bardem is hozza a kötelező, bár utólag bele gondolva egy ilyen "karakterhez" sokkal karizmatikusabb alakításra lett volna szükség.

Összességében untam az egészet és a reveláció ugyan megtörtént, de a katarzis sajnos elmaradt. Sajnálom, mert, ha mást nem, legalább utálni szerettem volna, de még ennyi nyomot sem hagyott bennem a film.

6/10

Tulajdonképpen Az ébredő erő nem egy rossz film, sőt azoknak, akik nem ismerik az eredeti trilógiát még akár zseniális is lehet. De éppen itt van a bökkenő, ugyanis a film egy az egyben az Egy új remény remake-je, persze úgy, hogy azért (minimálisan) bővíti az univerzumot és új (szerethető?) karaktereket hoz be az eredeti, elöregedett szereplőgárda helyébe, kielégítve ezzel az új rajongói bázist.
Szóval, ha nem csak a 40 éve megalkotott:
- történetet
- karaktereket
- látványvilágot
- zenét
másolta volna Abrams, hanem egy kis hozzáadott értékkel is megdobta volna a filmet, akkor nem szólnék egy szót sem.
Jó-jó, a megfiatalított Darth Vader, az általa megállított plazmanyaláb (wtf), a dezertáló rohamosztagos története és a remek színészgárda, azért hozzáad valamicskét az örökséghez. Ezen túl azonban az újdonságok inkább fanyalgással, mintsem elégedettséggel töltöttek el.
Emiatt hiába nyúlnak (látszólag) alázattal a filmhez, hiába teremtik meg a nosztalgia hangulatot, észrevétlenül és kíméletlenül mindent elvesznek a régi rajongóktól (nem vagyok az a keményvonalas Star Wars fan, de amikor:
Rey, a megmagyarázhatatlan módon mindenhez értő, jött-ment karakter – persze majd később kiderül, hogy valamelyik Skywalker lánya - elfoglalja Han Solo helyét az Ezeréves Sólyomban, maga mellett Chewbacca-val
azt eléggé szentségtörésnek éreztem)
átadva azt az új fogyasztói rétegnek, akik (rossz esetben) azt fogják gondolni, hogy sokkal különlegesebb az, amit kaptak, mint amit a 40 évvel ezelőtti fiatalok. (Ugye azért az tiszta, hogy a mostani 12-18 évesek ismerik és szeretik ugyan a Star Wars-t a karaktereket, de csak a hype miatt, és nem azért mert, teszem fel, beleszerettek az Egy új remény-be?)

Szóval minden rajongó vonja le a következtetéseit a filmről, de ha én, mint fanatikus Vissza a Jövőbe fan ilyen folytatást kapnék imádott filmemhez, nem lennék túlságosan elégedett.

65%

2016-02-07 13:55:37 The Hateful Eight (2015) / Aljas nyolcas korig (4) #85

Kezdem azzal, hogy Tarantino az egyik kedvenc rendezőm, akiben eddig egyszer sem csalódtam (a sok fanyalgás ellenére szerintem még a Halálbiztos is zseniális film). Mindezek ellenére (vagy ezeket figyelembe véve - ki tudja?) az Aljas nyolcas a rendező eddigi leggyengébb filmje. Persze az átlagból még így is kiemelkedik, de korábbi filmjeihez képest nem sok pluszt ad.

Olyannyira tisztelem a rendező munkásságát, hogy új filmjei előtt igyekszem minden olyan információt (történet, trailer-ek) elkerülni, ami rontaná a filmélményt. Persze a film körüli felhajtást ismertem és az a tény, hogy Ultra Panavision 70 kamerával vették fel az egészet, ráadásul a Ben Hur-ban használt lencsékkel, még jobban felcsigázta az érdeklődésemet, arról nem is beszélve, hogy Morricone-t is sikerült meggyőznie az eredeti filmzene elkészítéséhez. Szóval nagy várakozásokkal ültem be a filmbe.

A nyitójelenet láttán úgy éreztem, egyből sikerült összehangolódnom a filmmel, hisz a lenyűgöző téli panorámaképek, és a fülbemászó zene rögtön megteremtették a hangulatot. Igaz már ekkor motoszkált bennem, hogy miért kell egy ilyen technikával felvett filmben 5 percen keresztül egy kőkeresztet közelről mutatni, de gondoltam ilyen a költői szabadság, meg hát a Sátántangóban is fél óráig vonulnak a tehenek bármi jelentőség nélkül, szóval el is engedtem az egészet.

Később azonban ahogy haladt előre történet egyre több "apróság" kezdett el zavarni, amit korábban egyetlen Tarantino filmnél sem tapasztaltam. Amint mondtam a képi világ zseniális, de a főként szűk térben játszótó történet miatt teljesen kihasználatlannak éreztem a technikát. Igaz, hogy a faház belső tere baromi részletgazdak és jól is néz ki, hogy az egészet 180 fokban belátjuk, de mi értelme van mindennek, ha rendező az egészet elintézi azzal, hogy egy karaktert beállít a tér közepébe, hogy dagályos monológját elmondhassa, miközben a háttérben nem történik semmi (ellenpéldának ott van pl.: a szintén Ultra Panavision-ra forgatott Bolond, bolond világ, ami egy habkönnyű vígjáték, mégis minden képén maximálisan ki vannak használva a kamera által nyújtott lehetőségek és nem érezni, hogy jó-jó széles a kép, de az egész elfért volna ennek a felében is). Ezt mondjuk Tarantino is érezhette, ezért kerülhettek bele a filmbe olyan semmitmondónak tűnő jelenetek, amikor kikarózzák a budi felé vezető utat, vagy amikor a keresztet, vagy a mozgó postakocsit a kelleténél tovább, többször mutatják (mert tényleg szép a táj és az ahogy a hóviharban a postakocsi száguld, de mégis feltűnő, hogy minimum öt snittel többet látunk egy jelenetben, mint amire alapvetően szükségünk lenne). Nekem a világítás sem tetszett, mert a fények-árnyékok játéka ugyan szép, de néha baromi természetellenesen hatnak, és érezhető, hogy lámpákkal világították be az egészet. Ugyanez van a zenével is, ami szintén remek, de mi értelme van a patetikus aláfestő zenének, ha közben azt látjuk, hogy a karakter kettőt arrébb lép és tulajdonképpen nem történik semmi patetikus a zenét kivéve.

Mivel kivül-belül ismerem Tarantino munkásságát, nem lepődtem meg a trágár nyelvezeten, vagy az N betűs szón, utóbbi azonban szerintem is feleslegesen sokszor hangzik el. Hasonlóan a vérfürdőhöz, ami mennyiségében ugyan kevesebb, mint a korábbi filmjeiben, gusztustalanságban azonban messze veri azokat. Ekkor kezdtem el azt érezni, hogy az egész kezd teljesen öncélúvá válik.

Mindezt azonban szerintem egy jó vágással és a történet feszesebbre vételével meg lehetett volna oldani. Nagy kár, hogy Tarantino pár éve elvesztette kedvenc vágóját, Sally Menke-t, aki biztos szólt volna, hogy "Quentin ezt most vágjuk ki, mert már kétszer megmutattuk", vagy hogy "csavarjunk még egyet a kronológián, mert ez így elég aránytalan lesz". Ráadásul szerintem Ő volt az egyetlen, akire Tarantino hallgatott is volna.

A színészek néhány kivétellel remekeltek. Goggins és Leigh lubickoltak a szerepükben (mondom, ezt úgy, hogy egyiküket sem különösen kedvelem színészként), nekem Kurt Russel is bejött, és a kisebb szerepekben James Sparks és Demian Bichir is jók voltak, L. Jackson meg hozta a szokásosat. Bruce Dern karaktere nem tetszett, ahhoz, hogy nekem valaki beadja a megkeseredett, rasszista vénembert, több kell a remegő kéznél, meg a mogorva nézésnél. Tim Roth valóban low-budget Christoph Waltz lett, Madsen meg inkább volt kínos, mint laza, hiába volt annak idején a Kutyaszorítóban-ban (vagy hogy kell leírni), illetve a Kill-Bill-ben zseniális. Tatum-ot meg inkább elfelejteném, mert jó-jó, hogy kontrasztos a többi karakterhez, de szerintem egyáltalán nem illett a képbe.

Azt hiszem Tarantino többet foglalkozott a kiszivárgott forgatókönyv körüli hajcihővel, mint azzal, hogy csiszolja még egy kicsit a történetet, azért, hogy elkerülje a logikai bukfenceket. Később meg mire megkapta a hőn áhított Ultra Panavision 70-es kamerát, örömében megfeledkezett az arányokról és arról, hogy tulajdonképpen nem is western-t, hanem kamaradrámát forgat, és átesett a ló túloldalára.

Lojalitásból gyenge 8-as (10-ből persze), de ha nem ismerném a rendező munkásságát, ennél kevesebbet adnék.

2015-10-19 17:20:34 Tomorrowland (2015) / Holnapolisz korig (?) #21

Lehetséges, hogy túlmagyarázom az egészet és filmnek nincsenek ilyen "mélységei", egyszerűen csak irritálóan sekélyes, ami igazából csak egy fokkal jobb, mint amit előzőleg felvázoltam.

A külföldi kommenteket olvasgatva azonban nem én vagyok az egyetlen, akinek feltűnt a dolog:
"...Yet the final doomsday monologue by Hugh Laurie... is more annoyingly hypocritical (coming from Disney) than overall effective.
Too silly to be deep and too complicated to be involving, TOMMOROWLAND doesn't feel especially catered to any particular age group."

előzmény: Killjoy (#20)

2015-10-18 21:58:20 Tomorrowland (2015) / Holnapolisz korig (?) #19

Még ha el is tudnék tekinteni a történet logikai bunkfeceitől, vagy a random és egyben bugyuta dramaturgiai fordulatoktól, a film végtelen képmutatását és rasszizmusát akkor sem veszi be a gyomrom. Elsőre kívűlről talán tetszetős és csillogó, de ha jobban szemügyre vesszük, észrevehető, hogy egy rothadó gyümölcsöt fogyasztunk.

Tulajdonképpen úgy akarja "gyerekeink" jövőképét szebbé formálni, hogy valójában tudat alatt tovább erősíti bennük a fogyasztói magatartást a "remélj szebbet, de azért vedd meg a termékeinket, mégha nincs is rá szükgséged, mert az finom, vicces, szórakoztató és elvonja a figyelmet a valós próblémáktól" jelmondattal. Mert hát a valóságban hogyan tudnánk megoldani a jövőben felmerülő globális problémákat, ha a gyerekeink képébe oreo-t, coca cola-t, star wars-t meg harcoló robotokat nyomunk?

A film rasszizmusáról annyit, hogy ha csak azért szerepeltetnek valakit más bőrszínnel, hogy bizonyítsák nem rasszisták, akkor végső soron azok, hiszen az adott szereplő pont a bőrszíne miatt kerül bele a filmbe (és azt ne mondja nekem valaki, hogy a rasztásított bolti eladó, vagy a film végi, mindenféle rasszot felvonultató montázs okés, úgy hogy közben az egész filmben nincs egy olyan vezető karakter aki nem fehér bőrű).

Az már csak mellékes, hogy kvázi gyerek munkásokkal (tudom, tudom robotok, eltekintve attól az apró ténytől, hogy a film szerint is vannak érzelmeik) szeretnék magasztos céljaikat elérni, ami lényegében abból áll, hogy az általuk meghatározott szempontok alapján alkamasnak ítélt legjobb (többiek felett álló), különleges emberek kiemelik a tudatlan tömegből (helló, nem ismerős ez egy kicsit?).

A film egyszerű agymosás és semmi több.

2015-01-25 21:57:39 Whiplash (2014) korig (4) #18

Néha azért ez a film is iszonyúan teátrális tud lenni. Ettől függetlenül üde színfoltja napjaink filmes felhozatalának.

2015-01-02 19:58:31 The Babadook (2014) / A Babadook korig (3) #21

Nem tudom, lehet nekem lett túl magas az ingerküszöböm az évek során, de engem egyáltalán nem tudott lázba hozni a film. Inkább jelentéktelennek és parodisztikusnak mondanám. Persze, ha egy kisgyerekkel megnézeted, biztosan kap egy hosszabb ideig tartó pszichosokkot, de értelmes felnőtt ember ettől nem parázik be.

Nem álltam cinikusan a filmhez, de annál a résznél, amikor lassan beleszóltak a telefonba, konkértan felnevettem.

2015-01-01 19:59:55 Gone Girl (2014) / Holtodiglan korig (3) #89

Felemásra sikerült Coen-féle, szatirisztikus figurák, végletekig eltúlzott sztori, pár remek színészi alakítás (köztük borzalmasakkal is, lásd: Neil Patrick Harris), egy "nagyon csavaros" krimi köntösbe bújtatva, amit jól aláásnak az ordító logikai bukfencek és a hatásvadász tálalás. A Fincher-féle szemvényvesztés azért sokaknak be fog jönni.

Számomra kis rosszindulattal egy high-budget TV film.

Csatlakozom az előttem szólóhoz. A film annyira vállalhatatlan, hogy még az egyébként remek színészek (McAvoy, Fassbender, Lawrence) is csak szenvednek benne. Nem értem, hogy egy jó újrázás (X-Men: First Class) után, miért kellett az egészet ismét elcseszni.

Mondanám, hogy Singer hova dugja fel magának a filmet, de azt úgy is élvezné, úgyhogy inkább nem teszem.
Egyébként ajánljon már valaki Singer-től egy jó filmet (ha valaki a Közönséges bűnözőkkel jön, azt elküldöm a p*csába), mert, hogy semmi tehetség nem szorult belé, az egyszer biztos.

0% ötlet, 0% forgatókönyv, 0% rendezés, 0% színészi játék. Elcsesztem 2 órát, meg 2 percet ezzel a kommenttel.

2014-11-21 20:33:02 Boyhood (2014) / Sráckor korig (5) #56

Zseniális film. Csak azt nem értem miért öltözik mindenki úgy, mint a hetvenes években?

Összes komment...