hferi

Tapasztalat: 2874 film
Kompetencia: 55 film
Súly: 4249
Regisztráció: 2008. augusztus 11. (15 év, 9 hónap)
Kedvencnek jelölték: 7 user

Kedvencek

Rendezők: Akira Kurosawa, Alejandro González Iñárritu, Andrey Zvyagintsev, Andrzej Wajda, Asghar Farhadi, Clint Eastwood, Ferzan Özpetek, François Truffaut, Harmony Korine, Ingmar Bergman, Jim Jarmusch, John Cassavetes, Lars von Trier, Luc Besson, Luis Buñuel, Michelangelo Antonioni, Milos Forman, Pedro Almodóvar, Peter Greenaway, Quentin Tarantino, Stanley Kubrick
Műfajok: dráma, szatíra
Országok: dán, francia, magyar, olasz

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1967
Lakhely: Bécs

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Rak ti Khon Kaen
Ragyogó nekropolisz
3 2024-05-20 3,4
(11)
Mélyen őrzött titkok
 
3 2024-05-19 3,3
(12)
Mesterjátszma
Mastergame
3 2024-05-18 3,8
(42)
The Unlikely Pilgrimage of Harold Fry
Harold Fry valószínűtlen utazása
4 2024-05-17 ?
(5)
Baby Reindeer
Szarvasbébi
4 2024-05-15 3,9
(45)
The Killer
A gyilkos
3 2024-05-12 3,4
(239)
Une année difficile
Ennél csak jobb jöhet
2 2024-05-08 ?
(8)
Birth
Születés
4 2024-05-06 2,9
(132)
Az Elmenetel
 
3 2024-05-05 3,4
(28)
Necktie
 
3 2024-05-04 ?
(7)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Nomen est omen. A magyar keresztségben kapott gyengécske címmel a film saját magát is minősíti, az egyébként jó filmeket szállító rendezőpáros ezúttal felejthető alkotással szomorított el. Noemie Merlant arca és egy-két poén mentette meg a nézhetetlentől. Feleslegesen hosszúra lett hagyva, a klasszikusnak mondott francia bohózat gyenge megoldásait hozza. A leírás utolsó sora csak reklám célokat szolgálhat, nem barátok (szerintem), nem nő köztük a feszültség és egyáltalán nem versengenek a lányért. Ennél tényleg csak jobb jöhet.

2024-04-04 13:21:47 Kálmán-nap (2023) / Kálmán's Day hferi (5) #5

Az a tapasztalatom, hogy a színészi játék, mint a fimek egyik legfontosabb alkotó eleme és mozgatója ebben is kiemelt szereppel az arckifejezés és az eredeti nyelven a színész által elmondott szöveg, annak hangsúlya, nyelvezete, értelme, “színe”, gondolatisága olyan jelentőséggel bír, amit csak ennek teljes egységben való befogadása esetén tud a néző igazán élvezni. Ráadásul, ha mindezt magyarul kapom, akkor olyan pluszt kapok, amit (amúgy sajnos) semmilyen más nyelven nem kaphatok meg. Különösen nagy öröm olyan magyar filmet nézni, amiben nagy jelentősége van a párbeszédeknek, ezért és ebben a tekintetben is ajánlom megnézésre a Kálmán-nap-ot. Kétszer ad ki gyorsan ad alapon a húsvéti szünetben kétszer is megnéztem, nagyon ott van. 40 pluszosok, akik házasságukban a második X felé közelednek, válságai egy névnapi összejövetel alkalmával csúcsosodnak ki. Hajdú Szabolcs remek rendezése és címszerepe, de az „ünneplő tömeg” tagjai is nagyszerűen játszanak. És párbeszédek, villanások, dráma, tragédia, sajátos humor. Egy tegnapi infó alapján csak kb. 6000-en látták eddig, miközben …, hagyjuk. Menjetek, nézzétek meg.

2024-03-06 10:20:24 May December (2023) hferi (4) #4

Megismerhető-e egy másik ember? Hogyan ismerhető meg a világa, a gondolkodása? Mi a teendő, ha ez a megismerés munkaköri feladat? És mi van, ha ez a másik egyáltalán nem hétköznapi körülmények között él? Vele lenni naponta, a családjával, a gyerekeivel. Csinálni azt amit neki kell és amit szeret. Részt venni a családi eseményeken. Kérdezni, kutakodni. És mit szól ehhez ő és mit szól hozzá a környezete? Lesz-e ennek eredménye, lesz-e ennek jó eredménye, vagy csak kialakul egy kép, amin lehet finomítani, de hogy az valós vagy nem valós, azt már nehéz lesz megítélni.

Angol nyelvű interjú a film rendezőjével itt.

Egy tízrészes sorozatnyi szereplő és konfliktus lett felsorakoztatva. Valahogy az volt az érzésem, hogy egyszer csak jött a producer és azt mondta, bocs mégsem sorozat lesz, hanem mozifilm. Akkor odaadták a vágónak a Dániát többször körbeérő nyersanyagot és innentől neki kellett valami koherenssé gyúrni az egészet. Sikerült a házaspárok tagjait egyértelműen egymás mellé tenni és a főszereplő család vonalát is végig kísérhetjük, bár itt az előzmények hiányoznak. A többiekében viszont fájdalmasan sok elvarratlan szál maradt. Kisebb osztálylétszám kellett volna, akkor többet lehetett volna kibontani belőlük.

2024-02-23 11:23:31 A nemzet aranyai (2023) hferi (4) #2

Ezer emlék, ezer gól, aminek nagy részét láttam annak idején, többször is. Most is jó volt újra nézni. Sok kis titok, kulisszák mögüli info, játékosok, ellenfelek vallomásai, szóval tartalom ötös. Két és fél órán keresztül ugyanaz a stílus, még az újságok szalagcímeinek felvillantása is ugyanazzal a metódussal, néhány beállítás ismétlődik végestelen végig. Van néhány ötlet, a bevonulás újra forgatása, vagy a szeánszok bemutatása. De ez a csapat sokkal ötletesebben játszott éveken keresztül és teremtett legendát. A film a saját eszközeivel nem tükrözte ezt, színvonalban messze elmaradt tőlük, pedig azért a film is adna lehetőséget ötletelésre, váratlan húzásokra. Mintha egy zenedarab csak versből és refrénből állna, semmi intermezzo, átvezetés. A finálé elkapkodott, összecsapott. A harmadik győzelem után 1-2 perc és vége a filmnek. Lenne rá egy jó hasonlatom. Pont azokat hagyta cserben, akiket ezek az évek és ez a film igazán érdekeltek.

2024-01-16 23:25:44 Eighth Grade (2018) / Nyolcadik osztály hferi (4) #7

Ilyenek voltunk? Nem, vagy mégis? Bár 5 év késéssel láttam a filmet, nem érzem, hogy lemaradtam volna vele. Pontosabban igen, hiszen valószínűleg a távolság azóta csak nőtt a szülők (pláne, ha késői a gyerek) és az insta/snapchat/tiktok világ által beszippantott kiskamaszok között. Magam részéről mindig töretlen optimizmussal tekintek a fiatal generációra, bennük látom a reményt arra, hogy megvalósítsák, amit az én generációm elszúrt, nem ért el, elrontott. Saját korosztályunktól és a nálunk idősebbektől halljuk, olvassuk a legtöbbször, hogy a mai fiatalok már a telefonba bújva élik az életüket, bezzeg mi még a játszótereken sarat gyúrva, stb. igazi közösségeket alkottunk. Meg ilyenek. Csak arról szoktunk megfeledkezni, hogy ez már egy teljesen más világ, aminek a kialakításában nem kis szerepünk van, volt és amire éppen a mi generációnk volt képtelen felkészíteni a mai fiatalokat. Akik a film szerint és a mindennapi tapasztalataink szerint lehetnek szomorúak, depisek, utálatosak, fárasztóak, érthetetlenek, nyűgősek, utálatosak, de egyszerűen nincs más választásunk, minthogy így szeressük őket, amilyenek. Nekem erről szólt ez a film. Meg arról az elmélázásról és vizuális elemzésról, amiről Dragomán György prózája jut eszembe, aki időnként mikorszkóp alá vesz egy érzést, vagy egy mozdulatot és csak közelít egyre közelít hozzá, amíg minden egyes kis részletét ki nem elemzi annak az néhány másodpercnek, amit aztán bekezdéseken keresztül elemez. És egy színuszgörbe jut eszembe, ami alulról indul, esetleg először kicsit még lefelé, aztán elindul felfelé, és eléri a csúcsát, ahol elidőz kissé, mielőtt újra lehanyatlana. (Most tekintsünk el attól, hogy utána visszamegy ugyanabba mélységbe, ahonnan elindult.) Nagyon sok felnövéstörténetet láttam, ahol az alsó görbület után megérintettük a filmben a felfelé ívelő szakaszt, majd nagy ugrásokkal eljutottunk a felső traktusba. Az Eighth Grade valóban a felnövésre, a fejlődésre koncentrál, azt elemzi, azt nézeti velük, ahogy fejlődik a cserebogár, ahogy bújik ki a szög a zsákból. Nem tudjuk meg, hogy Kayla-ból a gimi sztárja lesz-e vagy sem miután elvégzi a nyolcadikat, hogy simán bejut majd egy főiskolára vagy bolti eladó lesz belőle, mert szerencsére a film nem erről szól. A fejlődésről szól, amiből aztán, ha minden jól megy, kijöhet bármi. És ha mélyen belenézünk abba bizonyos tükörbe, akkor ki-ki eldöntheti, hogy a feljebb felsorolt negatív tulajdonságoknak csak egy része vagy esetleg mindegyik igaz volt rá.

És olyat hogy lehet csinálni, hogy a részletes keresésben kizárok valamit? Pl. 2021-es amerikai filmek, de a musicaleket hagyja ki a listából.

2023-11-06 21:25:11 Benny's Video (1992) / Benny videója hferi (4) #17

A nagyvárosok fényében elenyészik a többgenerációs családok lehetősége. Közben pedig a pilótajáték mámorában senkinek nincs ideje, hogy a gyereknek elmagyarázza az alapvető értékeket. A természetes fény helyett megfelel a kamera képe, a lényeg, hogy a mekire összejöjjön a napi betevő, és a cég renoméján ne essék folt. Semmit nem vesztett a mondanivaló az aktualitásából 30 év alatt. Mindent behelyettesíthetünk valamire a mai világunkból is. Megrázó kérdéseket kapunk, hogy jól nevelünk-e, jól szeretünk-e. Amióta készült, lefutott egy generációnyi idő, a kérdések ugyanolyan nyomasztóak most is, és a jövőkép talán még borúsabb mint akkor volt. Haneke látnok volt, sajnos.

Újranézve. A bemutató idején, különösen Szeged közelében élve, testközelibbnek tűnt minden utalás, ami a délszláv világ mentalitását, őrületét mutatta be. Számomra ez a film mindig is a háború borzalmai elől a fekete humorba, a vulgaritás okozta humorba, a sírva röhögésbe való menekülést jelentette. És ezzel sem bekategorizálni, sem lehúzni nem akarom, nálam ez akkor is ötös volt és most is az. Sőt, azt mondom, hogy a film annak ellenére működik, hogy elmúlt húsz év, nincs már az a háború, a helyzet bizonyos mértékig konszolidálódott. De ezek a poénok változatlanul ütnek, szórakoztatnak. A magyar szinkron zseniális, Dörner György, Bodrogi, Zenthe, Szacsvay és még sorolhatnám.

Összes komment...