whiteman 01

Én azt gondolom, hogy semmilyen otthoni rendszer nem tudja azt visszaadni sem technikailag, sem hangulatban, amire a mozi képes. Arról nem is beszélve, hogy közösségi élmény, és jelenleg bármi ilyesmi, bármilyen program már nagyon hiányzik az embereknek - a streaminget, az otthonülést évekre előre kimaxoltuk a legtöbben már most.
Nehéz megjósolni, mennyire fog bejönni a Warnernek jövőre ez a konstrukció, viszont hosszútávon Adam Taylor kollégának van igaza: bizonyos műfajok egyszerűen elfognak tűnni a mozikból, viszont a streamingről is. Ez a kísérlet addig fog tartani, amíg a mozik nagy része is zárva, ugyanis streamingen szinte biztosan nem fog milliárdokat hozni se a WW84, se a Dűne, se a Godzilla. És ma már sajnos a stúdiórendszerben alapvetően ez a filmkészítés célja: a milliárdos álomhatár.

Ez érdekelne engem is:)

Rudy Ray Moore volt a feka Ed Wood :)

Barack Obama és a felesége ezt a filmet nézték meg az első randijukon. Jobbat nem is választhattak volna: a Do the Right Thing (Szemet szemért) elit, és kevésbé elit körökben egyaránt az egyik legigényesebb fekete filmnek számít, vagyis ez a valaha készült talán legjobb afroamerikai közösségről szóló szociodráma. A helyszín Brooklyn, New York: egy igazi olvasztótégely, ahol gond nélkül megfér egymás mellett a dél-koreai, a fekete, a fehér, meg a Puerto Ricó-i… vagy mégsem?! A mű aktualitása égbekiáltó: 31 évvel ezelőtt, egy prófécia erejével mutatta be tűpontosan azt, ami jelenleg az USA-ban zajlik. Ez az igazi Black Lives Matter: a 36 fokos kánikulában a hőmérséklettel arányosan a faji indulatok is fokozatosan nőnek a város talán legszegényebb negyedében, ahol csak a bőrszín számít. Megoldás-e az erőszak? Nyilvánvalóan nem, ugyanakkor egy tünet. A maximális individualizmus eredménye, a kapitalizmus hazugságaira, a bárki számára elérhető „amerikai álom” című propagandára reflektáló tünet. Persze amellett, hogy mindezekről egy fájdalmasan pontos kor, és kórképet vázol fel a film, nem pusztán a rendszerkritika miatt ennyire jó: ez egy kifejezetten könnyed hangulatú dramedy, hibátlanul megírt karakterekkel és szövegekkel, és olyan soundtrackkel, ami inspirálta többet között Tarantinot is. Ja, és a Legendás Samuel L. Jackson is élete egyik legjobb szerepét nyújtja, akit elsőre szinte tuti, hogy fel sem ismersz… főleg, ha nem angolul nézed. (Mindenképpen eredeti nyelven ajánlom – ezeket a dumákat lehetetlen szinkronnal visszaadni.)

10/10

Kár, hogy Sorkin csak mostanában kezdett el rendezni. Tudjuk már legkésőbb a Social Network óta, hogy íróként egy zseni, viszont ennél a filmnél azt éreztem, hogy egy tapasztaltabb direktor se csinálta volna jobban. Jövőre az Oscaron legjobb forgatókönyv borítékolva , színészek közül Sasha Baron Cohen, és Frank Langella a legesélyesebb, de én a legjobb film díját sem zárnám ki. Zseniális politikai dráma, nagy kár, hogy moziban nincs lehetőség megnézni...

Mindenki számára létezik egy Aranykor. Azt hiszem, hogy a múltba révedés élménye most sokkal erősebb az emberekben a kialakult helyzet miatt, mint eddig bármikor. Számomra az Aranykor nagyjából ugyanaz lenne, mint Tarantinonak – 60-as évek vége, Kalifornia. Viszont a 20-as évek Párizsa sincs tőle messze – van ebben a korban valami egészen vonzó ártatlanság. Azt hiszem, ekkor még teljes joggal gondolhatták az emberek – különösen a művészek – hogy az emberi faj mindenható, és tényleg az univerzum közepe.
Zseniális film ez a nosztalgiáról, a szerelemről, és arról a nagybetűs Feelingről, ami talán csak akkor, és ott létezett. Az, ahogy Adrien Brody eljátssza Salvador Dalí-t, az szavakkal leírhatatlan – ahogy Marion Cotillard érzékisége is. Egyáltalán, nagyon ritka az olyan alkotás ahol a konkrét főszereplő egy város – hirtelen csak 1 hasonló jut eszembe, az Éjszaka a Földön (Jim Jarmusch, 1991). Sokan ezt tartják Woody Allen legjobb filmjének, szerintem csak a második, de az vitathatatlan, hogy a műfajának egyik csúcsa - mondjuk alapvetően is elég kevés az olyan romkom, ami tényleg igényes, és nem csak a seggreülős poénokról és/vagy a műbalhékról szól. Ha már említettem Tarantinot, akkor megkockáztatnám, hogy ez a film sok tekintetben a Volt egyszer egy… Hollywood párdarabja: mindkettő hatalmas hangulatbomba és nosztalgiatrip, illetve mindkét mű teljes befogadásához elengedhetetlen egyfajta (akár csak felületes) háttértudás az adott kor jellegzetességeiről, hírességeiről, viszont ha ez megvan, akkor a néző annyira bennfentesnek érezheti magát, mintha egy történelmi filmet nézne (szigorúan műfajilag tekintve egyik sem az). Nem mellesleg a Mester szerint 2011 legjobb filmje az Éjfélkor Párizsban:)

Elképesztően nyomasztó, csontig hatoló dráma. 4 éve láttam utoljára, de van, amit nem szabad ilyen "gyakran" újranézni. Ennél durvább apokalipszist nehéz elképzelni, ugyanakkor még itt sem halt ki teljesen a humánum, és az élni akarás (nem a szimpla, vegetatív túlélés).
Tudom, hogy most a karantén alatt a legtöbben könnyed vígjátékokkal próbálnak vigasztalódni, ugyanakkor egy ilyen film után úgy állsz fel, hogy örülsz bárminek, ami van...

Látva a filmet teljesen egyértelmű, honnan is szedte Ari Aster a (szintén jó és súlyos) Midsommar koncepcióját:)

Sziasztok!
Van valakinek bármi ötlete, hogyan lehetne megnézni ezt a filmet?
Google a barátom, csak már kerestem és semmilyen formában nem találtam...
Előre is köszi, ha valaki tudna esetleg segíteni!

Nagyon szívesen! Elég nagy szégyen lenne, ha senki nem mutatna be itthon egy Woody Allen filmet - ilyen 10 éve fordult elő utoljára. Reméljük, lesz eredeti nyelven, magyar felirattal is :)