peti0290

Natasha feláldozta magát a Végjátékban azért, hogy Clint elvihesse a lélekkövet. Nem Sólyomszem ölte meg. A gépet ennek a filmnek a végén nem Valentina adta Natashának, hanem az O-T Fangbenle által játszott Rick Mason. Valentina csak a sz.rt kavarta azzal, hogy Jelenát Sólyomszemre küldte. Egyébként meg ő is egy csapat felállításán fáradozik ha minden igaz (lásd még John Walker beszervezése A Sólyom és a Tél Katonájában.

Egy 27-28 éves már jó lenne. Mire elkezdik forgatni, addigra a 30-at betölti. Connery anno 32 évesen debütált.

Köszönöm, arra én is emlékeztem homályosan, hogy anyagilag jól teljesített, csak arra nem, hogy több mint másfél évtizedig rekorder is volt :)

Eredetileg azt is tervezték, de közben szintén '77-ben beütött a Star Wars, '78-ban a Superman és az űr ismét menő lett. Elővették hát Fleming addig hanyagolt 3. regényét, amiben persze szó sincs űrről, ráhúzták kis módosításokkal ennek a filmnek a forgatókönyvét (gazdag milliárdos ki akarja írtani az emberiséget, hogy aztán egy eldugott bázison az előre kiválogatott személyekkel hozza létre az új civilizációt), és bummm! megszületett a Moonraker - Holdkelte filmváltozata :) Aztán, hogy ez mennyire volt jó ötlet, mind tudjuk, anyagilag megérte ha jól tudom, viszont közben sikerült a széria egyik leggyengébb epizódját létrehozni.

Gyors utánanézés során sem tudtam kideríteni, hogy melyik csatorna adta. Valahol biztos fellelhető az infó :)

A 190 perces bővítettet ott adták, ott került "bemutatásra".

Televízióra készült változat, a '80-as évek második feléből. Amerikában ha jól tudom, 3 (4?) részre vágva (is) adták a tv-ben. A dolog pikantériája, hogy mivel televízióban adták, ezért a moziváltozat leggusztustalanabb/legszadistább/leghúzósabb jeleneteit, képsorait kivágták + az eleje is másmilyen (kapunk egy hosszabb bevezetőt egy narrátorral, aki szépen elmeséli a galaxis történetét, közben pedig kézzel rajzolt képeket csodálhatunk végig, mintha egy diavetítést néznénk...ebből kifolyólag Virginia Madsen bevezetője is ugrott...3 perces szerepéből lett a film végén egyperces statisztaszerep). Mivel hosszabb, így nyilván kicsit érthetőbb a sztori, és lassabb valamivel a tempó, viszont a moziváltozat aránytalanságait (hosszú első rész, nagyon rövid második, közepesen hosszú harmadik) ez is megtartja, szóval végső soron a moziváltozathoz képest talán egy fél fokkal jobb csak.

Sziasztok! A színész Robert Patrick nem volt a rendezője az 1969-es From Nashville with Music című filmnek, ha nem egy másik Robert Patrick.

Gyakorlatilag ugyanígy érzek, mióta a moziból kijöttem. Nem az eddigi MCU legalja, viszont ez volt az első, amit néhol kifejezetten untam. És nem feltétlenül a hossza miatt, hisz volt már előtte egy 2,5 órás Végtelen háború, egy 3 órás Végjáték, meg azóta itt van a szintén 2,5 órás Nincs hazaút is, viszont az előbb említettekkel ellentétben valahogy nem éreztem azt, hogy megfelelően kiaknázta volna a játékidőt az alkotás. Pedig ha belegondolunk, ez szintén egy csapatfilm, mint a Bosszúállók, és nem 1-2 új karaktert, hanem egyből 10-et (plusz alapszinten Haringtont) hoz be az MCU-ba, ennélfogva a 2,5 órát még jogosnak is érezné az ember...de valahogy nem sikerült a játékidő és a karakterszám adta lehetőségeket maximálisan kihasználni, és olykor-olykor unalomba fullad és érdektelenné válik az egész. A diverzitás erőltetéséből fakadóan is vannak megkérdőjelezhető momentumai a filmnek: Mint az menet közben kiderül, az Örökkévalókat Arishem alkotta meg, gyakorlatilag isteni erővel ellátott robotok. Namármost, ha én egy hatalmas, mindent tudó lény lennék, aki emberfeletti erővel és képességekkel ellátott robotokat rak össze szabadidejében, akkor mi értelme van az egyiket eleve hátránnyal indítani azzal, hogy süket-némaként "születik meg"?. Ha már ennyire fontos a Disney-nek a diverzitás hangsúlyozása, akkor én ezt nem pont egy ilyen karakternél léptem volna meg elsőre, hanem esetleg egy hétköznapibb szereppel.

Ha érdemben meg van töltve tartalommal és cselekménnyel a játékidő, akkor nincs bajom a 2,5-3 órás játékidővel. Mint lentebb szóba került már, régebben is készültek történelmi eposzok és adaptációk, amik már néha a 4 órát is karcolták (Elfújta a szél, Ben-Hur stb.), és én egy percet sem vennék ki belőlük. Számomra a zavaróbb, amit eggyel lejjebb Doc is említett, hogy a 1,5 órás filmek kezdenek szinte teljesen eltűnni. Olyan műfaji filmeket, mint az (akció)vígjáték, horror, netalán krimi és dráma, amit még 2010 is előtt is az esetek nagy részében lerendeztek 80-90-max 100 percben stáblistával együtt, mostanság szintén elhúzzák minimum 110, de inkább 120-130 percbe. És az esetek döntő többségében nem indokolt az ilyen hosszú játékidő, fél órával rövidebben is el lehetne mondani ugyanazt (főleg a gagyi vígjátékok esetében).