Bubu

Már divat: Hamupipőke, Demóna, Dzsungel könyve után ez a film is nagy bevételt hozott nekik. Nem fognak megállni...

Nemrég olvastam Rain Arlender: Az élet esszenciája c. könyvet, amit szívből ajánlok mindenkinek. Nyaralásra is nagyon jó, mert humoros, kedves, helyenként kissé morbid könyv, amiben a whiskey gyártásának és a magyarság mibenlétének is szerep jut...
http://www.bubumaczkokuckoja.hu/l/rain-arlender-az-elet-esszenciaja/

A filmben a kislány úgy öt-hat éves, már iskola előkészítőbe jár. Az elején elmondták, hogy másfél éve, otthon jött az ötlet és a cégalapítás. Tehát a gyerek első három-négy évében otthon volt vele, és az apa dolgozott. Nem értek egyet azzal, hogy minden nő jó anyának, vagy hogy minden apa rosszabb szülő lenne, mint az anya (Személyes tapasztalat). Van, hogy egyszerűen a személyisége jobban passzol a gyerekneveléshez.
Abból meg egy kislány profitálhat a későbbiekben, hogy azt látja, hogy az édesanyja az élet több területén is kiteljesedett. Nem egy anyát látok magam körül, aki otthon van a gyerekkel, és mégsem képes rendesen megnevelni, mert nincs hozzá mondjuk önismerete vagy idegrendszere. Vagy láthatóan frusztrált, mert a munkahelyi sikereket pelenkára cserélte. Egy ilyen anya mellett ugyanúgy (ha nem jobban) sérül a gyerek, mert érzi, az anyja máshol akar lenni, nem mellette. Főleg, ha a frusztrációt a gyereken vagy az apján vezeti le: türelmetlen, vitatkozik, aláássa az apa tekintélyét stb.
A film vége után szerintem lassan apuka is visszamehet dolgozni (informatikus, ha ő nem talál olyan állást, amit félig otthon végezhet, akkor nem akar állást találni) amíg a gyerek iskolában van, ne adj'Isten elmegy a felesége cégéhez.
A nemi szerepeken túl nekem tetszett a startup-ok problémáinak leírása, a nyugdíj témája, és az, hogy időseket már nem nagyon vesznek fel, pedig nagy értékkel bír a tapasztalatuk. Bár nehéz követni sokszor egy fiatalnak is a mindenféle irányú rohamos fejlődést. És az is tetszett, hogy végre nem az volt, hogy megcsalt, hajítsd el a többéves kapcsolatot. Egy sikeres ember nem adja fel, akkor sem, ha kudarc érte. Elég nehezen lenne másképp sikeres. Ha a férj nem vallja be, és még neki áll feljebb, az lett volna a klisé. Szerintem nem ártana több olyan film, ami megmutatja, egy mélypont nem ok a válásra. Benne maradni, feldolgozni a negatív érzéseket, változtatni, megújulni és dolgozni érte, az a nehéz. De ha ugyanannyi energiát fordítunk a megmentésére, mint a szétzúzására, akkor több házasság maradna egyben.
De őszintén szólva nem értem a vígjáték besorolást...

Nekem nagyon tetszett, különösen az, hogy nyitva hagyták a végét. Sok más disztópiában adja magát, hogy egy rendszer, aminek megbuknak a vezetői, szükségszerűen elbukik. Itt nagyon jól bemutatták, hogy valaki már adaptálódik egy adott környezetbe, magáévá tesz bizonyos elveket, akkor már nem tud szélsőségesen a másik irányba elmenni. Egyszerűen már nem úgy gondolkozik.
A főszereplőnő naivitása pedig nagyszerű eszköz volt arra, hogy bemutassa az egész világot, és annak a folyamatát, hogyan változik meg az egyén akár közösségi nyomásra, akár azért, mert élvezi a hirtelen jött népszerűséget, miközben pont ezekkel manipulálják. Az is tetszett, hogy nem egy gonosz, maffiózó kiállású diktátor vezette be a népet egy ilyen elnyomó rendszerbe, hanem egy kedélyes, humoros emberke, aki meg tudja szólítani és el tudja bűvölni a tömegeket, miközben egy manipulatív szemétláda.
Maga a fő téma pedig hátborzongatóan lett bemutatva, szép lassan végigvezetve az apró kérdésektől a nagyobbakig, az egyéntől a globális szintig. És a negatívumok mellett a pozitívumai sem maradtak el az online életnek.
Tetszett, hogy nem álltak meg az "önként" adott privát szféránál, és bevették azt, hogyan hagyják sokszor a másik ember kérését, jogait teljesen figyelmen kívül. A legijesztőbb pedig nem a disztópikus világ volt benne, hanem az, hogy ez a disztópia vészesen közel van. Rengeteg embernek megmutatnám ezt a filmet, akik még mindig nem értik, hogy egy dolog kirakatba tenni mindent magukról, de másokról már nem kéne. Vagy azoknak, akik egy percre sem néznek fel a telefonból, és lájkokban mérik magukat vagy másokat. Nagyon sok apró részlet van ebben a filmben, amikkel kapcsolatban napokkal később is van miről beszélgetni, gondolkozni.

Nem nagyobb parasztvakítás, mint a 3D, ami sok esetben teljesen felesleges/rossz minőségű.

Figyeltek a fényerősségre, ezáltal helyenként a kontrasztra, vagy a lágyságra, amire épp szükség volt. Mondjuk ez egy nagyon színes filmnél nem működhetne eleve jól...

Én azt olvastam, nem csak simán ráeresztettek egy fekete-fehér szűrőt, hanem rendesen átdolgozták az egész filmet. Hangulatára kíváncsi vagyok én is...

Igen. Az egy erős kezdés volt tőle :)

Azért Hailee Steinfeld már egy Oscar jelölésig eljutott, nem ma kezdte. Tőle azért én is számítok még nagy alakításokra :)