dr. caligari

Magyarországon mozikban 11.21-től, a Netflixen pedig egy héttel később.

Nem, a filmben egyáltalán nem ripacs szerintem - a legjobb mellékszereplő jelölés az Oscaron viszont simán meglehet.

fárasztó.

négyes felé hajló ötös. feliratos verziót néztük, és nagyon remélem hogy nem válik gyakorlattá, hogy cgi-al átírják magyarra a képen lévő szöveget, mint most pár esetben (pl. napló, a kártyája), mert 1. elképesztően kizökkenten (angolul beszél aztán magyarul ír?) 2. külföldi ismerősök megint megszívják mert nem értik. végig értetlenkedés volt a Toldiban, az egész terem felszisszent a végére ha újabb átírás volt, ráadásul teljesen következetlen volt, hogy mit hagytak meg angolnak és mit magyarnak.

értem én hogy a szinkronos kópiához készült a kép, és csak verzió file a feliratos (egyszerűbb a hangot cserélni + feliratot tenni rá, mint teljesen új DCP-t gyártani), de a szinkronos nézők tényleg ennyire gyűlölik a minimális feliratot is?

Ha túltettük magunkat az időutazáson, feltenném a kérdést:

Melyik pusztítóbb társadalmilag, gazdaságilag, úgy mindenhogy:
A. egyik pillanatról a másikra random eltűnik a fél élővilág
B. 5 évvel (!!!) később egyik pillanatról a másikra visszatér az eltűnt élővilág, anélkül, hogy egy percet öregedtek volna, míg az itt maradtak öregedtek, és több-kevesebb sikerrel dolgozták fel a csettintést.

Hogy reagál a B pontra a társadalom? Milyen töréseket okoz ez mikro és makró szinten? A továbblépő emberek hogy élik meg? Honnan teremti meg a gazdaság a forrásokat hirtelen kétszer annyi ember élelmezésére, miközben az elmúlt öt évben visszavett gazdaságilag? És akkor még a konteósokról, új vallásokról nem is beszéltünk, ami az A pont traumája után biztos virágzik.

Én nem lennék az új Pókember alkotóinak helyében, de gondolom majd elmismásolják nagy összeborulásokkal, meg pár könnycseppel.

Megnézhető online az alkotók jóvoltából:
https://vimeo.com/283652803

Itt az is számíthat, hogy az Urániában 35mm-ről ment le a film. Ez képileg ad egy pluszt a filmnek - egészen más színeket és színmélységeket ad, de ezt legutóbb a Saulnál már sokan megírták. Hangban viszont a 35mm sokkal gyengébb tud lenni, mint digitális technikáról - a szalagra fizikailag kevesebb adat fér rá, ezért tömörített a hang, nem úgy, mint a DCP-s vetítéseknél. Egy biztos, Zányi biztos nem szarta le és spórolta el a film hangját, nem véletlenül kapta meg anno a Motion Picture Sound Editors díját, vagy a Technikai-Művészi Vulcain-díjat Cannes-ban.

A fesztivál (azaz Thierry Frémaux) egyértelműen túl akar lépni azon, hogy Cannes csak egy esemény/intézmény legyen a filméletben. Pontosan tudják, hogy mekkora presztízse van a versenyprogramoknak, és tudják, hogy ez mennyi plusz nézőt jelent az adott filmeknek (sokat). Ez színtiszta üzlet, ott akarnak lenni a rendező és producer után kb. harmadikként, és van, hogy a jelölésnél félkész leadott film végső vágásába is bele akarnak szólni, kb. megzsarolva az alkotókat a versenyprogrammal.
A Netflixes mizéria is inkább tűnik nekem piaci f*szméregetésnek, és nem vagyok benne biztos, hogy hosszú távon ebből a fesztivál jön ki jól.

Persze lehet vitatkozni, hogy a Netflixet az alapján zárják ki, amiért tévéfilmeket sem vetítenek, de szerintem, ahogy mások is leírták, elsősorban esztétikai szinten kell értékelni ezeket az alkotásokat, és nem a későbbi megjelenés alapján. De egyébként azt sem értem teljesen, hogy ha egy Netflixes film bekerülne a versenybe, akkor azt nekik később miért ne érné meg day-and-date bemutatni pár moziban is, és nemcsak online.

Tudtommal sem az Éden, sem a Valan nem idén jön..

Tényleg elképesztően jó film, és az előbbiekhez én csak azt tenném hozzá, hogy a magyar cím zseniális, és remélem a magyar forgalmazó szándékosan utal a Kaliforniai álomra vele, mert a két film úgy áll egymással szembe, mint a Disneyland turistái a Disneyland árnyékában élőkkel.