Dió

2024-06-05 09:01:09 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6717

Alien Romulus trailer
Tudom, hogy sokak már ezalapján felemásan néznek majd rá, és valóban van benne valami, az eredeti filmektől idegen elem. Viszont, én annyira, de annyira utálom, amit Scott csinált a világ egyik legjobb filmjével, hogy mivel ez attól az arcom temetem féle balfaszoskodástól még így is nagyságrendekkel jobbnak tűnik, és legalább minimális esélyét megadja a széria hamvakból történő újráélesztésének, nekem hidegrázós volt a trailer és nagyonvárós a Romulus.

A Furiosát még nem láttam (ha a lentebbiek igazak a sztorijáról, majd egyszer fogom), de abba innen is beledobom én is a két centem, hogy a Fury road az utóbbi évek sikeres akcióblockbustereinek egyik legidiótább, legnulldimenziósabb és legfantáziátlanabb forgatókönyvével rendelkezik (még úgy is, hogy ilyen filmeket elsősorban nyilván nem emiatt nézne az ember). Sztorija gyakorlatilag - azt az egy mondatot, amibe összefoglalható - nincs, a karakterek a végére pedig már kvázi maguk sem tudják, mit miért csinálnak. Persze ezzel alapjáraton nem lenne (ekkora) problémám, de akkor kezeljük egy két órás videoklippként vagy legalább egy irtózatosan buta látványfilmként. :)

előzmény: Rorschach (#19)

2024-05-28 23:04:19 Vermines (2023) / Pókok Dió (3) #1

Ha félsz a pókoktól, ettől lesz egy álmatlan éjszakád. Nyilván tele van pofátlan jumpscarekkel, de olyan jól játszik rá a hétköznapi ember araknofóbiájára a maga egyszerűségével, hogy az utolsó 30 percig egy stabil négyes és nagyon durván parás. Onnantól sajnos darabjaira esik szét a már addig sem csupa-ész sztori, a vége már konkrétan röhejes.

2024-05-25 19:46:41 Civil War (2024) / Polgárháború Dió (5) #10

De az Annihilation utolsó 20 perce hogy nem feküdte meg a gyomrod, ha a Menre nem szégyelled rányomni a karót? :D

előzmény: VVega (#9)

2024-05-23 10:06:40 The Little Drummer Girl (2018) Dió (2) #2

Híres rendező, ensemble cast, stb. De én Michael Shannon fake akcentusát, az egész műviességét és facepalm baromságait egyelőre a harmadik epizódig bírtam. Egyelőre megy rá a placeholder kettes. De ha van olyan véleményező, aki szerint később jobb lesz, és tud róla valami biztatót írni, megköszönném.

2024-05-23 10:02:42 Civil War (2024) / Polgárháború Dió (5) #8

Már két hete varrtam be rá az ötöst, de azóta "nem jutottam szóhoz", pedig ide akartam vésni valamit. Lehet ez azért is van, mert sokat kellett a film kapcsán processzelni, és akkor itt tudjuk le azt a negatívumot is, hogy szerintem egy kicsit félrement a film marketingje. Ennek a filmnek ugyanis kb. annyira lényeges eleme a Civil war, mint a Looney Tunesnak a klímaváltozás... akkor viszont nem értem, miért ez a cím, poszter, stb. Lehet, Garland ezt szándékosan csinálta, de nekem ez a félrevezetési stratégia nem jött be maradéktalanul.

Viszont ezt letudva, amit mondani akar, azt úgy mondja el, hogy igen, arra ötösnél rosszabbat adni nem lehet. Eleve nem láttam még filmet, ami azt akarná körbejárni, hogy a 21. században mekkora posvány lett a médiából és a hírközlési iparágból, de hogy azt ilyen műgonddal is tegye... természetesen a karakterek is egytől egyig telitalálatok, és azt leszámítva, hogy Kirsten Dunst halála (ahol és ahogy) egy orbitális klisé, aminél Garland jobbat is tudott volna, illetve hogy Jessie karakterfejlődése elég "hirtelen", gyönyörűen illeszkednek a fenti puzzle-be, illetve szállítanak egy-két olyan pillanatot is (pl. a "what kind of American are you?", vagy ahogy a végén már szociopatába hajló Joel a final quote-ért gyakorlatilag átlép a barátja holtteste fölött), amiket az életben nem szedek ki a bőröm alól.

Az operatőri munka, a rendezés, az írás, az egész átgondoltsága, és igen, az az egész utolsó 20 perc, egyszerűen filmkészítési mesterkurzus mind. Az Annihilationt nem nézve eddig Garland munkássága nálam csonk nélküli 5-ösön áll. Egyszerűen nem tud hibázni ez az ember. Mad respect.

2024-05-19 14:02:43 Baby Reindeer (2024) / Szarvasbébi Dió (3) #3

Elég nagy elvárásokkal ül le az ember, amikor így be van harangozva valami, ehhez képest a Baby Reindeer thriller vonala betonközép színvonal, amit már milliószor láttunk. Dráma vonalon talán egy fokkal jobban mozog:
a főszereplő srác felépülését, ami egyben leépülés is, nem mutatja be rosszul, legalábbis nekem az utolsó snitt bejött, ahogy elegáns párhuzamot állított közötte és a stalker nő között. Ettől függetlenül azt sem volt kellemes nézni, pláne nem egy sorozatnyira elnyújtott játékideig.

2024-05-14 13:27:35 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6710

Itt pedig egy Megalopolis trailer.

előzmény: Ágó (#6709)

Jó, hogy készülnek ilyen doksik, mert ez a téma szerintem zavarba ejtően kevés figyelmet kap. Mennyi ember mászkál ugyanis az utcákon, aki megszállottan nyomja az ilyen meg olyan diétát és kerüli az ilyen meg olyan termékeket, közben alig tudva valamit a miértekről. Pedig, ha egyszer a napi serotonin adagunk 90%-a a bélrendszer által van biztosítva, akkor igenis érdemes tudni a feldolgozott kaják, cukor, alkohol, antibiotikumok (stb.) határok nélküli tömése és az olyan dolgok közti kapcsolatról, mint a fáradtság vagy a depresszió.

Maga a film tartalmazott sok jó infót erről, de sok kevésbé fontosat is (nem értem ezeknek a PC-gárda pácienseknek a szerepeltetését), illetve a vizuális stílus elég gyerekes volt. De az igyekezetért jár egy stabil hármas.

Kevés olyat filmet látni, ami a másik emberhez való kötődést és a kötelék elszakításából fakadó fájdalmat ilyen zsigerien hatásosan és ennyi érzelemmel átitatottan tudja bemutatni. A film minden percével együtt lélegeztem. Remélem, soha sem leszek ilyen helyzetben, mint az itt prezentált karakterek, de ha mégis, ehhez a filmhez biztosan visszajövök majd útmutatásért és empátiáért. Ehhez pedig már csak annyit illik hozzátenni, hogy Virginie Efira nem csak, hogy már megint eszményien gyönyörű, de baromi tehetséges is.

Bár ez is az a fajta film, ahol a főszereplő egy teljességgel szerethetetlen karakter, horror/thriller terén figyelemre méltó, amit kihoztak belőle, pláne az, ahogyan az érzékek elvesztését megmutatták, és amilyen hideg képekkel és atmoszférával kitáblázták az egészet.
A zárásért mondjuk sajnos kár. Nem csak azért, mert hirtelen is van elvágva, de azért is, mert addigra már teljesen elidegeníti a sztori a nézőtől a főhősét, ezért sem tudom, mit kezdjek azzal, hogy hirtelen megvilágosul, hogy jó útra kéne térnie. Persze lehetett volna ez is jó zárás, csak kicsit jobban fel kellett volna építeni.

2024-04-21 15:30:20 [Tévésorozatok] Dió #4394

From (HBO)
Egy rakás ember megmagyarázhatatlan módon egy álmos amerikai kisvárosban találja magát, ahonnan hiába próbálnak elmenekülni, miközben nem evilági lények kezdenek vadászni rájuk. Ilyen sztori már volt pár, de ez most a jobbak közé tartozik. Vérbő, tényleg parás, rejtélyekkel teli (ugyanakkor nem csak olcsó cliffhangerekkel operáló) horrortrip, amit még Stephen King is ajánl. Nem tudom, eddig hogyan mehetett el mellettem, de aki csipázza az ilyet, annak én is tudom ajánlani.

2024-03-24 06:34:01 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6691

Egyetértek Fede Alvarez kapcsán, és hát igen, vannak fenntartások, de ez a trailer engem a nulla elvárások tükrében inkább felcsigázott. Akárhogy is, ezalapján nehéz ugye megítélni, várjuk ki.

"mi a fene folyik már itt az idővel, hogy a legutolsó Alien-film 7 éve jött ki, a Prometheus pedig már 12 éves? Borzasztó"
Ezt viszont eskü, nem értem. Ez miért borzasztó? :)

előzmény: ChrisAdam (#6690)

2024-03-16 14:34:00 Next Goal Wins (2023) / A győztes gól Dió (2) #12

Waititiből nagyon kifogyott a szufla. Nem csak, hogy egy darab jelenet sem volt, ahol legalább már elkezdett volna mosolyra görbülni a szám, de sok helyütt már annyira erőltetett és kínos is volt, hogy csak egy hajszál választotta el attól a szinttől, ahol már a szememet takargatnám.

2024-03-12 20:30:33 Spaceman (2024) / Az űrhajós Dió (5) #4

Az első fele egy más sci-fikből szépen összehegesztett mozaik különösebb egyéniség nélkül (és ha valaki emiatt utálja, azt is megértem), de amit az utolsó 20 percben nyom, amellett nehéz elmenni. Eszementen szép audiovizuális körítéssel alátáblázott (Max Richter, már megint mint írtál, atyaúristen!), simogatóan elmesélt, érzékeny karakterdráma, amelyben még Sandler sem irritáló (bár jónak most sem mondanám). Az ötöst egyelőre ezért kapja, mert ha nem drámaként, hanem sci-fiként kéne értelmeznem, akkor bajban lenne.
Egy űrbéli pók belebotlik Sandlerbe a szó szerinti semmi közepén, és megterapeutizálja őt, mert csak? Inkább maradjunk abban, hogy a pók a rossz lelkiismeretének a kivetülése, amellyel addig-addig hadakozik a magányában, ameddig meg nem adja magát neki, és meghasonulva életében először végre szembenéz önmagával. A végén pedig nem veszi fel őt semmilyen koreai űrhajó. Ez számomra egy ezerszer logikusabb értelmezés, úgyhogy egyelőre megpróbálok szemet hunyni afölött, hogy a rendező lehet nem így gondolta, mert azzal nagyon megfeleződne a moziélményem.
P.s.: Amúgy ez a film az is, ami az Ad Astra csak lenni akart.

Apám, ilyen baró alapsztorit ilyen átlagosan kivitelezett filmre pazarolni... :(

2024-02-10 20:21:54 [Vapiti 2023] Dió #39

Arany:
As bestas (toronymagasan)
Hat hét
La nuit du 12

Női:
Román Katalin - Hat hét (toronymagasan)
Cate Blanchett - Tár
Jodie Comer - The end we start from - nem jelölhető :(

2024-02-10 11:49:27 The End We Start From (2023) Dió (5) #1

A Leave the world behind párja egy anyáról, aki egy természeti katasztrófát próbál átvészelni újszülött csecsemőjével, csak annál százszor kiforrottabb narratívával, rendezői megoldásokkal és üzenettel.

Először hármast adtam rá, mert iszonyatosan zavart, hogy a főbb fordulatok mindegyike milyen bénán, hatástalanul és logikátlanul van bemutatva. (Kezdve azzal, hogy pl. a filmben egy napot esik úgy igazán az eső, ehhez képest három hónapig van olyan árvíz, hogy attól alapjaiban dől össze a civilizáció.) Ezáltal nem csak, hogy kellett egy nagy adag suspension of disbelief a karakterek döntéseinek és motivációjának megértéséhez, de amolyan low budget TV filmes íze is lett az egésznek, és sok kulcsjelenet inkább lett komikus, mint drámai (pl. a menhely kifosztása vagy a szülők halála).

Ugyanakkor a finálé így is annyira bejött, hogy mivel még másnap is csak erre a filmre tudtam gondolni, újranéztem, és hát... most így másodszorra megy rá az a klasszikus, nem logika, mintsem inkább a szív és a zsigeri élmény által vezérelt jótékony ötös. Újragondolva és emésztve ugyanis számomra ez egy gyönyörű allegória a friss anyaságról annak minden bájával de fájdalmával, meglepődésével és felelősségével is, rámutatva, hogy az egyén szemszögéből ugyanannyira lehet komplex és rémisztő, mint egy természeti katasztrófa, amit egyébként gyönyörűen állít vele párhuzamba is a szimpatikus 100 perces játékidő alatt. És ebbe így talán még a film keveset megmutatós és néhol elsőre esetlennek ható koncepciója is beleillik, mindent Comer karakterének szemszögéből látunk ugyanis, és ezért van az is, hogy az egyetlen karakter, akinek neve is van, az a csecsemő (mert ha friss szülő vagy, nincs senki más, csak ő).

Persze még így is tele van sutaságokkal a film, és hát finoman szólva is lehetne feszesebb a tempó, de amit az utolsó 15 percben nyom, az engem érzelmileg teljesen kifilézett. Az addigi gyökkettes tempó után ugyanis a kocsilopás, az árvizes London jelenetek, illetve az egymásra találás hirtelen mind hatásosak voltak, de ami már most megy oda az év legjobbjai közé, az a "Where am I?" jelenet. Nálam ott ment fel az egész ötösre, mert nagyon kevés jelenetet láttam mostanában, ami ennyire mélyre ment és amibe ennyire sikerült belesűríteni egyszerre mindent, amit egy film mondani akarhat.

Összességében egy Children of men light az egész, amit nagyon lehet ajánlani, főleg friss szülőknek, ugyanakkor sokaknak szerintem unalmas lesz, mert ötös ide vagy oda, az utolsó 15 perc előtti részek tényleg lehetnének kevésbé leszedáltak, a kulcspillanatok pedig jobban felépítettek. Ami viszont így is elvitathatatlan tőle, az Comer lenyűgöző alakítása. Én minél többet látok tőle, annál jobban zúgok bele, és ez megint valami teljesen más szint. Bár esélytelen, hogy Vapiti jelölést elérjen, nálam a képzeletbeli voks akkor is rá megy, mert a Hat hét női főszereplőjén kívül a 2023-as felhozatalból nem láttam ennyire erős alakítást.

Ez elég gyengécske lett szerintem. Egyben kíváncsi lennék, a jobban osztályzók mit nyomtak volna rá, ha maga a teljességgel hihetetlen (és mégis valós) alapsztori nem lenne ennyire bivalyerős. Bayonától eddig egyetlen olyan filmet láttam (El Orfanato), ami egyszerre tudott meglepni és mélyre hatolni, de azóta az összes alkotása szerintem csak a felszínt kapargatta és ez most sincs másként. Két és fél iszonyatosan lassan mocorgó, a gigászi játékidőhöz mérten eseménydúsnak megközelítőleg sem nevezhető órát látunk itt, de ezalatt még annyi mélységgel sem tudja megtölteni a karaktereit, hogy a film után legalább egy párra emlékezzek. Privát fájdalmam emellett, hogy miután az "eredeti" film (Alive) a 90-es évek egyik leggyönyörűbb soundtrackjével rendelkezett, itt a filmzeneszerző a végén lévő egy-két szebb tételtől eltekintve csak félvállról nyekeregtette a zenekarját. Az persze dicséretet érdemel, képileg mennyire szép az egész, illetve hogy mennyit fáradozott Bayona a történet pontos visszaadásán (nem hittem a szememnek, amikor az igaz történetről szóló képeket a neten böngészve egy az egyben ugyanaz az ötezer méteres hegygerinc mosolygott rám, mint ami a filmben a repülőgéproncs tövében ülő színészek fölé is tornyosul), de mint játékfilm, ettől a nézőre mért hatását tekintve nem lesz mellbevágóbb. Szóval nálam marad az Alive, ami szintén messze van a tökéletestől, de ennél ezerszer katarktikusabb és maradandóbb.

Vehemens várakozásokkal ül le az ember egy olyan posztapokaliptikus HBO sorozat elé, ami úgy szól a világjárványról és úgy mutatja be az előtte/utána állapotot, hogy még a Covid előtt találták ki és kezdték forgatni, majd 2021-ben pont amiatt kellett másfél évre befejezniük. Pláne, ha közben a kritikusok világszerte el vannak ragadtatva tőle. Lehet pont ezért ment nálam ennyire félre valami, mert ez szerintem kritikán aluli, és bár lehet a kettest megérdemelné, öt és fél óra ablakon kidobott óra után ki kell szállnom belőle, így definíció szerint nézhetetlen. Ugyanakkor tényleg kíváncsi vagyok, az én készülékemben van -e a hiba, úgyhogy remélem az alacsony KT-s nézettség ellenére is zavar annyi vizet a kommentem, hogy a sok négyesre/ötösre osztályzótól megérthessem, mit nem vettem észre, ha így történt.

Az első epizód bár kicsit furcsa és minimalista volt (mintha nagyon alacsony büdzséjük lett volna), még többnyire bejött, viszont számomra rögtön utána kimutatta a sorozat a foga fehérjét. A festék gyorsabban szárad a falon, mint ahogy az itt prezentált sztori eljut az egyről a kettőre, és akkora snoozefest volt az epizódok többsége, hogy ezt egy rövidebb filmbe simán belesűrítettem volna. A fő sztorivonalak nagyrésze (mint például a Station Eleven könyv vagy a Prophet) súlytalan, a vándortársulat ötlete pedig ezt tetézve valami egészen irritáló, ráadásul még baromság is (ahelyett, hogy normális emberekként letelepednének biztonságot kialakítani és földet művelni, elkezdenek "kirándulni" – ráadásul hogy honnan van a kajájuk és hogy nem tépte őket szét ennyi év alatt egy farkascsorda vagy egy rakás bandita, azt hagyjuk is). Vannak benne bőven fejcsóválást indukáló kérdőjelek is (pl. a Prophet hogyan brainwasholta a gyerekeket és bírta őket maradásra, miután elrabolta őket a szülőktől?) és úgy egyáltalán, sem a karakterekben, sem a konfliktusaikban és sem a sztoriban nincs semmi fenyegetettség- vagy veszélyérzet (helyette mindenki tiszta és egészséges, mindenkinek van kajája, stb). Kb mint az apokalipszis, ahogy Móricka elképzeli.

Az i-re a pontot ugyanakkor nálam nem ez, hanem az időbeli ugrálás rakta fel. Nem csak, hogy az érthetőség rovására megy, ahogy keveri az idősíkokat, de a szükségét sem értem és érzem. Az egész előrehaladtával ugyanis azt éreztem, hogy itt valami mesteri puzzle kirakósdarabkáit kapom, amit majd elkezdhetek összeillesztgetni, de így a vége előtt picit kiszállva inkább olyan érzésem van, mintha csak elbeszélésmódbeli díszitőelemként szolgálna, hogy az egyébként baromi unalmas karakterekről és segglassú sztoriról elterelhessék a figyelmemet. De ez így öncélú, nézőként pedig olyan "élmény", minthogyha valami ADHD-val küszködő forgatókönyvíró agymenését lennék kényszerített nézni. Persze ha az utolsó pár epizódban mindez átfordul pozitívba, szívesen olvasnék ellenvéleményeket, mert ha már ennyi időt kidobtam rá, szívesen végignézem, de egyelőre erre kicsi esélyt látok.

2024-01-31 15:11:05 Bod obnovy (2023) / Restore Point Dió (4) #1

A csehek, akiknek jó filmük csak elvétve van, frankón összehoztak egy nézhető cyberpunk sci-fi thrillert, az olyan elődökre hajazva, mint a Blade Runner, Upgrade vagy a Minority Report. Bár itt a vizuálorgiától és az effektektől nem fog lerepülni a fejed, ahhoz képest, hogy fillérekből készült, korrekt a látványa, főleg ahogy ezt a világot felépítették és a kelet-közép-európai helyszíneket (két jelenetben pl. Varsót véltem felfedezni) futurisztikus köntösbe öltöztették pár snitt erejéig. A sztori is rendben van és bár elég konkrétan nyúlta össze megannyi előd történetét, nekem bejött, hogy nem tört Nolan-féle, agyrohasztó brainrape babérokra, mintsem inkább megmaradt a befogadható komplexitás szintjén. Sajnos ugyanakkor elég hidegre sikeredett az egész és nehéz volt nézőként belefonódni, a végére a sztori is meg-megbicsaklott és kezdett belezavarodni saját magába, illetve hiába tett fel érdekes egzisztenciális kérdéseket, ezekkel végül semmit sem kezdett és végül megmaradt egy igényes, ám egyszerű copy/paste sci-finek. Összességében az igyekezetért, és mert cseh, jár a négyes.

2024-01-31 15:05:56 Fair Play (2023) / Mindent szabad Dió (4) #2

Hoppá, egy korrekt Netflix film. Külön pirospont jár neki, amiért egy férfi és egy nő sima nagyvállalati egotrip versengéséből egy ilyen pattanásig feszült és felhevített párkapcsolati thrillert sikerült összehozni, ami egyben remekül tart ferde tükröt a mai corpo vállalatok működési mechanizmusainak is. Persze, ha éppen befeketetési alaphoz készülöd beadni az önéletrajzodat, inkább maradj jó távol tőle. De ha egy kegyetlen, mégis szórakoztató popcorn flickrá vágysz, hajrá!

2024-01-20 16:22:50 Silent Night (2023) / Csendes éj Dió (1) #4

Szomorú látni, amikor egy Woo kaliberű rendező idáig süllyed. Erre a filmre ugyanis nincs mentség, és innen lejjebb se nagyon van. Az utolsó jelenetig még "csak" egy sima, logikaerőszakoló, helyenként filléres giccsbe, máshol meg olcsó John Wickbe fojtott hentelős szarakodás, ami alulról megnyalná a kettest, de azután a nyáladzás után, amit az utolsó jelenetben tol a karácsonyfadíszek alatt, nehéz nem kapát adni.

2024-01-17 07:15:54 Sound of Metal (2019) / A metál csendje Dió (5) #14

Örülök, hogy ismét beneveztél rá, és mondanom sem kell, mennyire jó volt ezt olvasni, bár szinte biztos voltam benne, hogy újranézve be fog ez jönni. :) Még nekem is meghozta a kommented a kedvem az újranézésre. Láttam ugyanis azóta jó pár drámát, nagyon erőseket is, de ennyire erőset nem, és szerintem még egy ideig nem is fogok. És hát igen... az a zárás. Olyan sincs még egy.

előzmény: Rorschach (#13)

Az első tíz perc ötösről indult, gyakorlatilag rátapadtam a képernyőre és folyt a nyálam, osztva a korábbi kommentelők lelkesedését. Viszont hamar kezdett kizökkenteni, hogy bár dokumentumfilmként van eladva, nem egy helyen gyakorlatilag játékfilmmé próbált átalakulni (pl a jégen átesés vagy a kutya elütése), amit egyrészt nem értek, mint koncepciót, másrészt pedig akkor találhattak volna hozzá normális színészeket, mert a központi karakter ezekben a jelenetekben mocsokszarul "játszott". Az egész központi gondolata, hogy a vadászoknak azért kell vadásznia, hogy fenntartsák a természet rendjét, nálam a sértés kategória, ami pedig végleg betette a kaput, az a gyalázatos utószinkron, ami annyira idegesített, hogy konkrétan be se tudtam rendesen fejezni. Emiatt a hármastól is messze lenne, de egyelőre szeretném megkérdezni azoktól, akik már osztályozták, hogy ti hallottatok benne angolul beszélő részeket vagy az egész franciául volt? Szeretném megérteni, hogy csak az én kópiám volt -e ilyen.

A The Undoing topikjában a #6-os hozzászólást (dittike kommentjét) kérlek rakjátok utólag spoilerbe, kurva nagy spoiler és nekem konkrétan elrontotta a meglepetést, vélhetően másnak is el fogja.

2024-01-13 13:53:39 Cerrar los ojos (2023) / Close Your Eyes Dió (2) #1

Tudom, hogy ez egy híres rendező munkája, ráadásul több, mint tíz év után, de ha egyszer egy ilyen unalmas, konfliktusok és tét nélküli, illetve gyakorlatilag sehova sem tartó sztorit dolgoz fel, ráadásul közel három órában (úgy, hogy ezt másfélben simán el lehetett volna mesélni), az nálam kettesnél jobbra nem elég.

2024-01-13 13:51:06 The Watcher (2022) / A megfigyelő Dió (4) #3

Tele van plotholeokkal és elkezdett de aztán elfelejtett konfliktusokkal (kedvencem az alagutak, amiket felfedeznek, de hogy az alagút iránya alapján levonják, melyik szomszédhoz vezetnek vagy hogy egy ütvefúróval lemenjenek és átverjék az ajtót, az már persze nem jut eszükbe), de ezt leszámítva olyan jól építi a feszültséget és a rejtélyt, hogy nehéz nem végigbingelni és megadni neki a négyes alát. A vége pedig bár nyitva lett hagyva, szerintem nagyjából egyértelmű, hogy ki a Watcher, kivéve persze, ha én értelmeztem félre valamit: John Graff, a Sissy Spacek által alakított kattant nő és a fogyatékos fia - elég kristálytisztán meg van magyarázva az indítékuk és ők tudnak hozzáférni a házhoz az alagutakon keresztül is.

2024-01-13 13:48:16 Wielka woda (2022) / Árvíz, High Water Dió (4) #1

Hatrészes minisorozat Európa eddigi egyik legpusztítóbb árvizéről, aminek az első négy része olyan durván építi a feszültséget és a konfliktusokat, hogy az legjobb pillanataiban a Csernobil színvonalát is eléri. A bürokrácia górcső alá vételének kérdésében nem mutat semmi újat, olyan konfliktusokat viszont sikerül felépítenie, amik más társadalmi kérdéseket remekül veséznek ki, élükön a falu és a nagyváros közötti "csatával". (Az a jelenet, amelyikben ennek kulminálódásaként a két tábor vezetője egy csónakban kényszerül menekülni - az egyik a halott apjával, a másik meg a lányát keresve - elég durva tetőpont). Nagy kár, hogy onnantól, hogy az ötödik epizódban megtörténik a katasztrófa, számomra az addigi mesteri színvonalhoz képest teljesen leült, totál bagatel konfliktusokra zoomolt rá és legalább egy osztályzatot bukott a végeredmény. De ha hozzáveszem, hogy mennyi munkát fordítottak a készítők az egészre (kezdve azzal, hogy egy komplett városrészt építettek fel nulláról és öntöttek el a film kedvéért), jár neki a stabil négyes.

2024-01-13 12:17:32 The Abyss (1989) / A mélység titka Dió (5) #35

Tud valaki biztos infót arról, hogy a már évtizedek óta várt Blu-ray végre mikor érkezik, ha egyáltalán tényleg jön, illetve széleskörűen elérhető lesz-e? Odáig megvan, hogy Cameron saját maga végre elkészítette a 4K mastert novemberben, de hogy evvel mit kezdenek, arról képtelen vagyok konkrét infót találni. (Azt leszámítva, hogy egy-két oldal belengetett egy március 12-es premierdátumot, de semmit sem ígérve.)

2024-01-11 09:21:38 [Tévésorozatok] Dió #4380

Hát ez igen!
3 body problem trailer
Én a könyveket még nem olvastam, de ha jól sejtem, azok sem rosszak?

2024-01-02 15:33:39 Eight Below (2006) / Kutyahideg Dió (5) #11

Igen, az eredeti történet tényleg szomorúbbnak hangzik. Mindazonáltal én nem a japán verziót véleményeztem, hanem ezt az amcsi remaket, ami a jelek szerint nézőbarátibb. Itt a nyolc kutyából hétnek sikerül elszabadulnia, és bár az egyik (amelyiknek nem) valóban elpusztul, illetve egy másik leesik egy szikláról, a többi túléli és van happy end, ráadásul az egész úgy van elmesélve (elvégre Disney), hogy az szerintem igenis gyönyörű, még ha nyilvánvalóan nem vígjáték is az egész.

előzmény: Sziez (#10)

2024-01-02 12:30:26 Eight Below (2006) / Kutyahideg Dió (5) #9

Aki a Togót szerette és ezt még nem látta, az vésse fel a listájára. Gyönyörű történet, szerethető szereplők, egy meglepően erős alakítás (RIP Paul Walker), szép tájak, és bár kicsit hosszabb a kelleténél, összességében nehéz haragudni egy ilyen hiánypótlóan érzékeny filmre.

2023-12-30 15:47:02 Earthlings (2005) Dió (5) #21

Sok év óta meg akartam nézni ezt a filmet, de végig halogattam. Pár hónapja beszereztem, de továbbra is féltem tőle. Végül tegnap este rászántam magam, de köszönet nem volt benne. Talán még a 21 gramm féle kedvenc drámáimon sem bőgtem ugyanis ennyit, mint ezen. Mert ez nem egy játékfilm, ahol a képzeletbeli gonosz protagonista a végén elnyeri méltó büntetését, hanem egy igaz történetet bemutató horror, főszereplőként az emberi fajjal, aki a végén vígan él tovább és zsákmányolja ki a bolygót, felfoghatatlan mértékű fájdalmat szabadítva annak többi lakójára is, többek között az állatokra. Szóval happy end nincs, csak önreflexió. Persze csak ha legalább megpróbáljuk.

Ami a filmet magát illeti, bár én sem fogok a tekintélyt parancsoló 4.5-ös KT-s átlag ellen menni, azért csak hogy gyorsan kiírjam magamból az egyetlen zavaró dolgot is, nem tetszett, hogy sokkal inkább volt szenzációhajhász, mint objektív, és hogy sok helyütt ferdítette az igazságot, csak hogy sokkolhasson és provokáljon. Például nem hiszem, hogy az összes vágóhídi alkalmazott a film által bemutatott szadista barom, aki konkrét élvezetét leli az állatok kínzásában, a cirkuszokban sem divat ma már mindenhol veréssel performanszra bírni az állatokat, a bikaviadalokat pedig sok ország már vagy betiltotta vagy úgy alakította, hogy ne az állat szenvedésén legyen a hangsúly. Ehhez képest a film mindenből a legrosszabbat mutatta be, és néhol konkrétan úgy állította be a narrációjával, mint ha ez lenne a norma, ami realitásra törekvő dokumentumfilmnél szerintem nehezen megbocsátható. Plusz én az utolsó 15 perc tearjerker giccsparádéját is lecseréltem volna valami "hogyan tovább" útmutatóra, a sokkolás mellett a lehetséges megoldások bemutatására is fókuszálva és megmutatva, hogy valamennyit azért már elértünk e téren (még ha nem is sokat).

Ugyanakkor ha egy kicsit kizoomolok, szívesen hunyok szemet mindefölött. Nem csak azért, mert a film 2005-ös, és azóta szerintem azért volt valamennyi előrelépés (több az állatvédelmi törvény, sok a tanúsítvánnyal rendelkező bio farm, ahol szenvedésmentesen tartják és ölik meg az állatokat, több a vegetáriánus, stb.). Hanem azért is – és ez még fontosabb – mert az emberi fajunk 99%-a továbbra is valami tagadáson alapuló kómában él, és hiszem, hogy a pont ennyire durva dokumentumfilmek kellenek ahhoz, hogy felébredjenek. Jelenleg ugyanis fiatal korunk óta arra vagyunk kondícionálva, hogy dugjuk a fejünket a homokba, és csináljunk úgy, mintha például az elénk kerülő steak a semmiből termett volna a boltok polcán, nem pedig a filmben bemutatott szenvedések és kínzások árán. És az hagyján, hogy erről nem veszünk tudomást, de közben otthon a szeretett kutyust meg macsust persze mély tiszteletben tartjuk, megvéve neki a fejedelmi kaját és százezreket költve az állatorvosára. De mi lenne, ha ezen pénz egy részét ehelyett a menhelyek és hasonló intézmények támogatására is fordítanánk, többek között azon állatokat is segítve, akik enélkül milliószámra végzik a filmben mutatott gázkamrákban? (Nem tudom, hány éjszaka fog kelleni, hogy a film ezen képsorait el tudjam felejteni és engedni.) Vagy miért nem fordítjuk az űrkutatásba, háborúzásba, szórakoztatóiparba (stb.) ölt dollárbilliárdok legalább egy részét értelmesebb dolgokra, többek között a bolygó megóvására vagy a kajánkat jelentő állatok szenvedésének minimalizálására is? (Ha már muszáj őket tenyésztenünk, ölnünk és ennünk, ráadásul ennyit - amivel magam részéről természetesen nem értek egyet.) Valószínűleg azért, mert a kapitalizmus nagy úr, az önző, nemtörődöm hozzáállással betakart életünk pedig kényelmes. És ez soha sem fog megváltozni. Szóval végső soron egyetértek nem csak azzal, ahogy a film a "speciesism" szó behozásával a jelenkor emberét Hitler holokausztjához hasonlítja, de azzal is, hogy kurvára nem érdemeljük meg a Földet. És ha egyszer a dínók után minket is leradíroz egy üstökös, azt a karmának köszönhetjük majd, ami a bolygónak tesz majd szívességet. Szóval ezért adom neki meg az ötöst a hibái ellenére is, mert ezt tényleg mindenkinek látnia kell, ezeken vitatkozni, és sok dolgot megfontolni. Csak ne egy vidám napon ülj le elé... mert túl nagyot fogsz esni.

Hihetetlen, hogy valaki, aki filmekben egy ennyire irritáló antiszínész, mint ő, hogy lehet talkshow-kon és az SNL-n ennyire tehetséges. A más színészeket megszemélyesítő paródiái például baromi jók, ez meg szintén nem különb.

előzmény: zéel (#1546)

2023-12-18 16:46:22 Gojira -1.0 (2023) / Godzilla Minus One Dió (4) #1

Kevés filmet vártam idén úgy, mint a japánok legújabb monsta' eposzát. A trailer ugyanis úgy odavágott, mint a balta, az elsöprően pozitív kritikák szerint pedig végre egy olyan Godzilla film született, ami úgy szolgáltat elsőosztályú látványt, hogy közben a rombolásrészek közti tartalom is végre nem csak üres töltelék, hanem igazi értékkel bíró csemege. És ezzel nagyjából én is egyetértek, mert ez most végre egy jó Godzilla film.

Először is a látványról csak azt tudom mondani, hogy ha ezt tényleg 15 millióból hozták össze, akkor háromszor megyek le hídba. Bár sajnos csalódás volt, hogy a trailerben látott rombolós szcénáknál a több mint két órás végtermékben sem volt sokkal több, az a kevés, ami volt benne, sok hollywoodi produkcióra ver egy látványos kört. Ami pedig a köztes részeket illeti, mivel ugye nem amcsi produkcióról van szó, nincs se nyáltól csöpögő csillagsávos lobogó, se Emmeriches dedózás, de még az a száraz japán politikai fröcsögés sem, ami a 2016-os filmüket úgy lehúzta. Helyette működőképes karakterdrámán és a japán kultúra önreflexív górcső alá vételén van a hangsúly. A látványelemek részleges hiánya mellett persze azt is el kell fogadni, hogy az amcsi helyett a japán pátosz azért néha meg-megcsordul, a japán színészek megint túljátszák a szerepüket (legalábbis európai szemmel nézve), a finálé pedig nekem egy kicsit értelmezhetetlen és hiteltelen volt. De ez sem csorbított akkorát a végeredményen, hogy a jól megérdemelt négyest el akarjam venni tőle.

2023-12-18 16:33:28 Midnight Mass (2021) / Mise éjfélkor Dió (5) #12

Én olyat nem mondtam meg nem is mondanék, hogy a gyűlölet vagy a rosszindulat vezette őt. :) Csak arra céloztam, hogy a jelek szerint van valami személyes negatív tapasztalata a vallással, és ezt próbálta a maga gyönyörű rendezői eszköztárával vászonra vinni. Azóta amúgy utánaolvastam (remek kis önreflexió magától Flanagantől), és itt le is írja, hogy bár mélyen vallásos ministránsfiúként kezdte, mára már kőkemény ateista lett, és elsősorban ezt akarta filmre vinni. A cikk szerint annak a felismerése vezette őt idáig, hogy a vallás mennyire ki van téve a fanatizmusnak és fundamentalizmusnak, és hogy ezen keresztül milyen könnyen lehet a hitet maguk ellen a hívők ellen fegyverként fordítani, azaz hogy egy alapvetően szeretetre épülő dolog milyen könnyen aknázható ki gyűlölet terjesztésére. Bár bevallása szerint az összes vallásról ezt gondolja, a sorozat azon része, amelyikben a muzlim pap hasonlítja össze a saját vallását a katolicizmussal, és szapulja az utóbbit, nekem azt mutatja, hogy a katolikus hitből kiváltképp kiábrándult.

Persze ezt félretéve igazad van benne, hogy - ahogy ezt ő maga is írja - ennél szélesebb üzenet is belelátható a Midnight massbe, és hogy sajnos bármilyen hit- vagy jogrendszerre is igazak a fentebb írtak.

Ezt továbbvíve én még azt is hozzátenném, hogy parádés, ahogy az egyéni karakterdrámák szintjén mennyi másról is szól az egész, úgy mint például a bűn és bűnhődés kérdéséről, a gyász feldolgozásáról, a magadnak illetve az embertársadnak megbocsátás folyamatáról, stb. És hogy mindezt mekkora színészek játszák el, kiváltképp Samantha Sloyan és Hamish Linklater, arra nincsenek szavak.

p.s. Amúgy osztályozni nem felejtettél el? :)

előzmény: Rorschach (#11)

2023-12-17 17:16:00 Midnight Mass (2021) / Mise éjfélkor Dió (5) #10

Flanagan előtt le a kalappal. Egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan rendező van, aki képes futószalagon szállítani az olyan horrorokat, amikben nem értelmetlen jumpscare vagy gore jelenetek hadán, hanem gyönyörűen megformált karaktereken és őszinte drámán van a hangsúly. És a filmjei sem utolsóak, de amikor sorozatokat csinál, azokból mindig kincs lesz, a Midnight mass pedig szerintem ezeknek az ékköve. Álmomban sem hittem volna ugyanis, hogy ebből a lassan induló, ártatlannak kinéző kisvárosi horrorból végül a leggondolatébresztőbb és legkatarktikusabb Flanagan sorozat kerekedik.

Hogy nevén nevezzük a dolgokat, láttam már sok filmet és sorozatot, de olyat még egyet sem, ami a katolikus hitet képes vámpírokkal összekötni és azt egy ilyen üzenetre kifuttatni. A Midnight mass számomra ugyanis tűpontosan mutat rá az egyházi rendszer sötétebb oldalára és a vak hit veszélyeire, ezen keresztül még azt is kidomborítva, hogyan keletkeznek a vallási szekták. Tucatnyi jelenetet idézhetnék példának, kezdve azoktól, amikor egy vámpírt képesek angyalnak nézni, csak azért, mert szárnyai vannak és a pap azt mondta. Vagy amikor a végén a pszichopata nő önkényesen eldönti, hogy valakinek meg kell halnia, csak azért, mert nem vallásos. De azt hiszem semmitől nem lettem libabőrösebb, mint attól, ahogyan a Biblia ugyanazon sorait, amiket az elején még hittérítési célból idézgetnek a karakterek, a végére már konkrétan a gonosz validálására használják. Szóval kíváncsi lennék, mind gondolnak a sorozatról a nálam sokkal vallásosabb nézők, mert az én nézőpontomból ebben az egyház és katolikus hit kaptak egy nem elhanyagolható maflást.

Ehhez már csak annyi dicséretet (és egyben zokszót) tennék hozzá, hogy az utolsó előtti rész fináléjára egy olyan vérfagyasztóan épített és iszonyat durva tetőpontot szállít a sorozat, hogy azt az utolsó rész nekem már nem tudta megugrani (és nem nagyon tudtam mit kezdeni a pap hirtelen pálfordulásával sem). Ugyanakkor ez az utolsó rész adott egy akkora taslit is (azzal, hogy hiába győzött a jó, gyakorlatilag az összes szereplő belepusztult), hogy ebből újranézés lesz, valószínűleg az instans fajtából. Ubulnak pedig üzenem, hogy plíz ne add fel, mert a harmadik rész végén jön a fordulat, és onnantól egyre jobb!

Hatalmas ötös!

Az első egy órát én apokaliptikus thriller rajongóként bekajáltam, mint disznó a makkot, mert ügyesen halmozott egymásra minőségi CGI-vel összeálmodott világvége-jeleneteket és épített atmoszférát. Majd onnantól, hogy ezzel el is lőtte az összes puskaporát, semmi perc alatt atomjaira esett szét, mert semmi több nem volt benne. Semmilyen konfliktust vagy feszültséget nem épített sem a kartonpapír karaktereire, sem az első felében pofásan építgetett rejtélyre, helyette hagyta az egészet szétfolyni és inkább egy nevetséges lezárással megmaradt a manapság oly divatos "magyarázz bele, amit akarsz" thrillernek. A videótékák "Netflix" felirattal ellátott alsó polcára ez is jó lesz.

Miközben az Egy zuhanás anatómiája tarol, a kistestvérét, a Red rooms-t senki sem nézi, pedig jók a kritikái és én is csak ajánlani tudom. Bár a felszín alá nézve inkább van köze a Jokerhez, mint az előbbi filmhez, hiszen avval foglalkozik, hogy miből és hogyan lesznek a pszichopata gyilkosok. Az erőssége viszont abban rejlik, hogy főszereplőjének nem a bíróságon gyerekgyilkosságért ülő férfit teszi meg, hanem egy random szemlélőt, aki első ránézésre egy teljesen átlagosnak tűnő nő, a függöny mögé nézve viszont...

Elsőre amúgy hármast adtam rá, mert szerintem alaposabban is félrehúzhatta volna azt a bizonyos függönyt (ha már egyszer ez volt a célja), a játékidőből vagy fél órát kukáztam volna, illetve témáját tekintve én az egészet bizonyos értelemben feleslegesnek tartom. DE olyan nyelven és olyan eszközökkel beszéli a nagybetűs Filmet, és egyszerűen akkorát játszik a főszereplő csaj, hogy a fal adja a másikat. Emellett az is tetszett, ahogy a dark webet bemutatta, nem utolsósorban pedig volt benne egy bírósági jelenet (a kislánynak öltözős), ahol a szívem egy fél percre szerintem megszűnt vért pumpálni. Az már most ott van az év legemlékezetesebbjei között.

2023-12-08 15:24:10 The Playlist (2022) / A műsorlista Dió (4) #1

Érdekes, hogy manapság már majdnem minden domináns feltalálóról, cégről és cégvezetőről készül biopic (még olyanokról is, mint a Tetris), míg az egyik legérdekesebb történettel rendelkező, a Spotify, egész idáig váratott magára. A végtermék bár nálam nem ötös, mindenképpen izmos, és nem csak azért, mert jók az alakítások, jó a szerkesztés (zseniális ötlet volt szereplőkként szétbontani a hat epizódot), és jó az írás, hanem azért is, mert sikerrel mutat rá, a jövőt miért az ilyen megalomán és már-már patológikus vezetők fogják formálni, mint a Spotify-é is.

A felsoroltak közül szerintem Fanning lenne, bár szegény mintha nem nagyon kapott volna igazán hozzá illő szerepeket. Pedig az a Jóbarátokos szereplés, úgy hogy még csak 10 éves volt... már ott látni lehetett, hogy kincs a csaj.

Amúgy meg listán kívül ezerszer is Emma Mackey (insert heart icon).

2023-11-18 17:55:58 La nuit du 12 (2022) / Akkor éjjel Dió (5) #3

Én is így voltam a filmmel. De úgy látszik, én méginkább a hatása alá kerültem, mert nálam kérdés sem merült fel, hogy ez ötös. Egyszerűen képtelen vagyok kiszedni a bőröm alól, és bár már egy hónapja láttam, folyamatosan pörgetem a spotifyon a remek filmzenéjét, miközben az olyan jelenetek, mint a temetői, rendszeresen eszembe jutnak. Eddig csak egy filmet láttam talán, ami ennyire húsba vágóan mutatja be, mit tesz ez a munka az azt végzőkkel: May God save us. Amit amúgy ajánlok is mindenkinek, akinek ez tetszett, csak az sokkal brutálisabb és sötétebb, míg a La nuit du 12-ben legalább valami minimális reménysugár motoszkált egyes jelenetek között.

előzmény: Rorschach (#2)

Az első részből csak pár szcénát láttam, ami pont elég volt ahhoz, hogy ne akarjam megnézni. Ez elé viszont kíváncsian ültem le, egyrészt miután véletlen belefutottam ebbe a YouTube-on elérhető jelenetbe, másrészt miután ránéztem a meglepően pozitív kritikai fogadtatására. És az első fél óra meg is lepett. Bár bénácska volt a sztori, valóban annyira látványos volt, hogy eléragadtam. Arra viszont nem számítottam, milyen hamar kimutatja a film a foga fehérjét és milyen mélyrepülésbe kezd.

Kezdjük ott, hogy meg szoktam próbálni lekortyolni egy pohár suspension of disbeliefet, mielőtt ilyen sci-fi elé ülök le, de ennek az elfogyasztásához egy tucat vödörnyi kellett volna, mert egyszerűen akkora faszság az egész, hogy az Armageddon ehhez képest tényfeltáró doksi. Az egész ott kezdődik, hogy az egész alapötlet, amire a film alapul, egy orbitális baromság. Mire odaérnek abba a távoli naprendszerbe (mert ugye finoman szólva sem napsebességgel halad a Föld), már százszor kihal az egész emberiség, sőt, magából a bolygóból sem marad addigra semmi más, mint egy kiégett szarkupac. Egy ilyen alapötlet max paródiaként működhetne, de semmi jel nem utalt rá, hogy ez lenne a készítők szándéka. De ettől függetlenül sincs lövésem róla, hova erősítették a záróképen a bolygót toló rakétákat, ha egyszer a Föld kétharmada óceán, és egyáltalán milyen üzemanyaggal hajtják őket, amiből ennyi van. Meg mi az, hogy csak úgy szétatomozzák a Holdat vagy megállítják a Föld forgását? És miért kell óceánba ereszkedni, hogy újraindítsák az internetet (what?). Vagy minek az egész space elevator, hogyha kábelek nélkül is fel tudnák vinni az utazókat a felső űrállomásra sima űrrepülőkben, és hogy azt a végén hogy zuhantatja vissza a Földre a robbanás, ha az űrben nincs gravitáció. És a többi.

A másik, amit képtelenség nem kiemelni, az az, hogy mekkora egy editing nightmare az egész. A kapkodó tempó és a hangos, csilivili stílus valószínűleg a már mindent csak over the top és all over the place módon fogyasztani képes TikTok generációnak készült, én legalábbis instans fejfájást kaptam tőle. Az egymás után dobált random jeleneteket néha konkrétan semmi sem tartja össze, és így sokszor azt sem értettem, mi történik. A már amúgy is szar színészekre ráerőszakolt utószinkron pedig annyira gyalázatos, hogy nem egyszer azt hittem, valami másik szobából hallok egy másik filmet, néha annyira nem volt köze a hangnak a képhez. Persze nem mintha a Segal munkásságát idéző dialógusok és fordulatok között ez annyira mélyre tudná már vinni az egészet.

Azért a vizualitás miatt gondoltam becsülettel végigseggelem, elvégre péntek este nem orosz művészfilmet illik nézni, hanem agyhalasztó popcorn flicket, és ha valami elvitathatatlan tőle, akkor az az, hogy tényleg mocsok látványos. De valahogy féltájékon ráocsúdva, hogy már megint egy három kibaszott órás filmről van szó, kénytelen voltam kilőni. Ma megint leültem elé, de képtelen voltam tekerés nélkül folytatni (többek között a második felére már csőstül dőlő kínai propagandának is hála), úgyhogy ez nálam a definíciót tekintve nézhetetlen. Persze Emmerich biztos jól szórakozott rajta, meg az a sokezer fake kínai bot, akik vélhetően ennyi tízest nyomtak rá imdb-n.

2023-11-12 17:54:53 The Killer (2023) / A gyilkos Dió (3) #7

Ez egy jóindulattal is max betonközépnek nevezhető film, amit Fincher elvitathatatlan zsenije visz fel egy szórakoztató hármasra. A "John Wick lightként" ható története annyira egyszerű, hogy egy zsebkendőn elfér az egész. A főszereplővel azonosulni természetesen képtelenség (nem csak mert egyszerre egy robot és egy valahol beteg ember is, de azért is, mert egy olyan dolog miatt kell gyiloktúrára mennie, ami végső soron az ő balfaszságából fakad). A folyamatos narráció az elején még jópofa volt, de minél inkább alakult át egy repetatív, a saját nihilizmusát lefestő maratoni TED talkká, annál inkább kezdett elvenni a film értékéből, mintsem hozzátenni. Reznor score-ját nagyon vártam, de ez most inkább lett egy zörej, mint zene. Mindezek ellenére én nem tudtam róla levenni a szemem egy percre sem, mert Fincher most is Fincher, csak nem értem, miért akart egyáltalán elvállalni vagy filmre vinni egy ilyen vékony történettel és nulla érzelmi töltettel bíró alapanyagot, és mi volt ezzel az egésszel a célja.

2023-11-11 07:00:11 Le otto montagne (2022) / Nyolc hegy Dió (4) #14

"A film két és fél órája alatt egy másodpercre sem sikerült megértenem a két főszereplőnket."
Örülök, hogy ezt más is észrevette. Ehhez viszont még annyit tennék hozzá, hogy amit Te lentebb a "rendezők precíz rátapintásának" nevezel, annak én pont az ellenkezőjére gyanakszom, azaz hogy sajnos Groeningenben egyáltalán nincs meg a készség (mint ezt már több filmjében is láttam), hogy a karaktereire precízen rátapintson, és bepillantást engedjen a belső harcaikba és motivációikba, mintsem inkább a nézőre van bízva, hogy ebbe belemagyarázza a saját verzióját. És örülök, hogy neked sikerült, de ez szerintem azért van, mert emlékeztethettek Téged valamire vagy valakire a karakterek és a szituációk, de ez nem a rendező érdeme, és nincs itt semmiféle ilyen irányú "precizitás".

Ettől függetlenül, ha ez tetszett, szerintem mindenképpen tegyél próbát a legjobb filmjével, a Broken circle breakdownnal is, ami sajnos szintén hasonló problémáktól szenved, de ugyanúgy visz magával, és talán még ennél is durvábban beránt.

2023-11-11 06:53:51 Gran Turismo (2023) Dió (2) #6

Számomra visszataszító volt, hogy a készítők nem álltak meg pár rejtett product placementnél, hanem a Sonyból legalább annyira központi "karaktert" csináltak (ezt még leírni is furcsa), mint a film többi főszereplőjéből. Sőt. Harbour és a srác karaktere így is elég vékonyka, de ami a többi szereplőt illeti, még az átlagtól elvárható minimálszintet sem érik el (lásd: lentebbi kommentem). Ahhoz képest a Sony playstation és a versenyszimulátor annyi említést kap, és olyan durván maszturbálják azt körbe a főbb szereplők főleg a film első harmadában, hogy ha a film csak feleennyit fáradozott volna a többi karakter építésén, mint a Sony termék hőssé emelésén, akkor most nem írnám ezen sorokat. Itt külön kiemelném azt a gyomorkiforgatásra alkalmas szekvenciát, ahol miután a srác már többször elmagyarázta a szegény értetlen apjának, hogy "this is NOT a game man, this is a RACING SIMULATOR", még hangos CGI-vel azt is a néző szájába kell rágni, hogy amikor a srác beül a szimulátorba, az bizony, láss csodát, tényleg átváltozik egy igazi autóvá! És akkor ehhez jönnek hozzá az olyan apróságok, hogy amikor a coach ajándékot kap, természetesen nem egy tábla csoki vagy egy könyv lesz a kiválasztott tárgy, hanem egy Sony mp3 player. Ez így szerintem sok az arányokat tekintve.

előzmény: Rorschach (#5)

2023-11-10 18:46:26 The Killer (2023) / A gyilkos Dió (3) #5

Mármint úgy érted, Trent Reznor & Atticus Ross? :)

előzmény: Ubul (#2)

Végig az egyes és kettes között vaciláltam, de végül meggyőzött a kommented, hogy jó lesz neki, amit eredetileg rányomtam, úgyhogy korrigáltam.

előzmény: Rorschach (#9)

2023-11-05 20:38:50 Gran Turismo (2023) Dió (2) #4

Legnagyobb meglepetésemre én nyitom a negatív vélemények sorát, ez a film ugyanis nálam a kettest is épp, hogy csak alulról csípi meg. Nem (csak) az a baj, hogy egy durva közhelyparádé az egész (megint itt van a szokásos underdog, akiben senki sem hisz, és akinek aztán mégis sikerül, a fájdalmas múlttal küszködő coach, a jaj de gonosz ellenfelek, a papírmasé love interest, stb.), de inkább az szúrta a szemem, ahogy még ezek a sablonok is annyira nulla dimenziósan és bármiféle élvezeti érték nélkül vannak tálalva (a habzó szájú ellenfelek és a barátnő például konkrétan a szájukat is alig nyitják ki a film alatt, egyszerűen csak azért vannak benne, mert a Blomkamp által kinyitott "így csinálj sportfilmet" útmutató azt mondta, hogy ezek mindig kellenek bele). Persze lehet, hogy még ilyen filmre is adtam már a múltban négyest, de ez még a fináléban is képtelen három mérföldről kiszagolható sablonok és fordulatok nélkül operálni (pl. az az apjával való nyálas összeborulás, bakker), és közben a sportjeleneteket is csak a mai "legyen minden nagyon hangos és színes" trendeknek megfelelő agyonvágott, overintense kameramozgással képes eladni. Az ajtót pedig az tette be, amikor leesett, hogy az egész egy 134 perces Sony reklám és product placement. Egy szó mint száz, ezt a filmet rendezhette volna akárki, hogy pár év múlva nyugodtan menjen oda, ahova való (süllyesztő), mert ebben az ég világon semmi Blomkampos nincs. Amit sajnálok, mert én eddig minden filmjét szerettem.

Igen, egy hatéves gyerek fejét például felnyitja az anyja, és kihuzogatják az agyát. Meg egy állat is hasonlóan jár. Szerintem speciel elég ízléstelen. Ugyanakkor számomra annyira bénán volt felépítve a horrorszál, hogy az egész film inkább lett unintentional comedy, mint rémisztő, úgyhogy végig tudtam nézni, csak jó film nem lett belőle. De amúgy valóban nagyon jó a kritikai fogadtatása, úgyhogy ha valaki nem bánja a túlzott brutalitást, szerintem nyugodtan tegyen vele egy próbát, mert az én berendezésemben is lehet hiba.

előzmény: Ubul (#2)

2023-11-03 19:12:58 [Tévésorozatok] Dió #4375

Azóta én is a második évadnál járok, úgyhogy szerencsére levetkőzte valamennyire a kezdő részekre jellemző prolihumort, és egyetértek, hogy van sok jó karakter, akiért lehet izgulni. Ettől függetlenül még mindig egy Amerikai pite lightnak tartom, és nem érzem teljesen megérdemeltnek a kritikai sikerét, de valóban jobb egy picit, mint amilyennek első blikkre tűnt.

előzmény: wim (#4374)

2023-10-28 09:55:23 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6657

Persze, hogy vannak jók elvétve. Ezért írtam a kivételeket. Én is simán tudnék top 10 netflix listát összerakni, és szerintem van rá esély, hogy a Leave the world behind meg az új Fincher is jó legyen. Ez nem változtat azon, hogy amikor jön ki új Netflix film, általában már úgy ülök le elé, hogy gyenge lesz, és az esetek túlnyomó többségében az is. Mert érdemes az arányt nézni, azaz hogy hány filmből van hány jó filmük összességében (és itt tartom, hogy rosszabb az arány, mint ha azt nézed, hány alkotás jön ki havonta a mozikban és abból mennyi a moslék). Pláne, ha nem csak a híresebb, újonnan kijött filmjeiket nézzük, hanem hogy mennyi moslékot találni, ha random elkezded a platformon böngészni a kínálatukat - nem egy köztük az a régi, a téka alsó polcaikra való fajta cucc is. Ez nem azt jelenti, hogy összességében annyira nagy bajom lenne velük: nem lenne előfizetésem, ha sorozatban nem lennének ennyire gazdagok (és a platformjuk is felhasználó-barát).

2023-10-28 07:57:59 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6654

Pár szerencsés kivételtől eltekintve én így javítanám a mondatodat:

"egyáltalán nem volt jó film mostanság a Netflixen"

előzmény: Ubul (#6653)

2023-10-28 07:54:46 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6652

Leave the world behind trailer

Ha még ez sem lesz jó Netflix film, megeszem a kalapom.

2023-10-19 22:46:40 Birth/Rebirth (2023) Dió (3) #1

Gyakorlatilag kettes és ötös közé bárhova tudnám osztályozni a Birth/Rebirtht. És a 95%-os rottenes értékelést is fairnek tartom, nem mindennap készül ugyanis ilyen horror/thriller. Kb mintha Cronenberg megcsinálta volna a Pet Semetary és a Frankenstein szerelemgyermekét, ahol két istentelenül nagy pöcegödör karakter először csak tesztelgeti a születés és halál határmezsgyéjét, majd egy pár iszonyat durva fordulattal a Tejút rendszerig vágják ki azt. Szóval extremely dark shit az egész, és úgy kb majdnem a végéig vitt is magával ez a hullámvasút, de ott már sok lett a borzalom, és kidobott magából a film. Az önabortáló és halott fétusz vagdaló jeleneteket még nagy nehezen elviseltem, de hogy konkrétan megölte a hét hónapos terhes anyát, az már nekem sok volt. Ilyenkor szoktam ugyanis azt mondani, hogy hacsak nem tudom legalább egy picit megérteni a motivációját (és nem tudom, nem vagyok ugyanis pszichopata), akkor semmi megfogható nem marad számomra a filmben, és inkább kezd el felkúrni, mint szórakoztatni. És ilyenkor szoktam feltenni a kérdést is, hogy miért kell ilyen filmeket csinálni, és kinek jó ez. Normál, mentálisan egészséges embertől ugyanis elvárni, hogy ezt így végigülje, azt a fordulatot bekajálja, és tapsikoljon örömében, szerintem ugyanis nem normális, még ha ez itt most nem is volt annyira öncélú.
Ettől függetlenül erős gyomrúaknak mindenképpen ajánlott, lesz ugyanis szerintem sok ötösre osztályzó is, mert ezt leszámítva tényleg elképesztően jól van megcsinálva.

2023-10-19 22:40:09 The Society (2019) / A Társadalom Dió (5) #5

Szerintem nem fair azt mondani, hogy ezt a "kifordulást" egyáltalán nem mutatták be, voltak ugyanis ilyen jelenetek (az utcai harcos fosztogatós lázongás; amikor fegyverrel megy valaki neki a boltot őrző srácnak; amikor fényes nappal ront be egy csaj a konyhára és pucolja azt ki; illetve amikor az ebédlőben lövik egymást majdnem halomra). Hogy még ennél is több lázongással kellene -e reagálniuk a helyzetre, az szubjektív, és bár én nem hiányoltam ezt, értem, hogy neked miért kellett volna több ebből. Legalábbis az első 4-5 részre vonatkozóan, de utána már nem, a kivégzés jelenet szerintem ugyanis hibátlanul mutatja be, hogy onnantól miért volt rend egy ideig. Senki sem számított ugyanis rá, hogy Allie meglépi, amit meglépett, és amint meglátták, hogy igenis van jogrendszer (a "bíróságra" gondolok) és rendfenntartó szervezet (még ha csak négyen is voltak - hogy ez elég vagy sem, az megint szubjektív), akik konkrétan még egy ilyen ítéletet sem voltak restek végre hajtani, nem volt kérdés, hogy viselkedni kell. Persze, maradhatott a szomszéd házában eldugott fegyver, de azt ezen a ponton már csak max önvédelemből használták volna (mint ahogy ezt a stukkerét megtartó csaj konkrétan ki is mondta).

Ezért féltek ezután erőszakkal menni a rendszer ellen, de ez nem jelenti azt, hogy más eszközökkel ne akartak volna. És szerintem ezt is tökéletesen bemutatták. Most nem is csak a két gárdás srácra gondolok, vagy Lexiere, aki engem konkrétan a 2007-es The Mistből arra a pszichopata csajra emlékeztetett, hanem az egyik legjobb karakterre, Campbellre. Magam részéről ugyanis hatalmas húzásnak tartom, hogy nem az általad hiányolt erőszakorgia irányába vitték el a dolgot, hanem nem voltak restek behozni egy ilyen karaktert, aki full-on pszichológiai hadviseléssel képes bedönteni az egész rendszert azzal, hogy először is segít Cassandra megölésének megtervezésében (amit végül megúszik), majd aprólékos műgonddal választja ki az arra legmegfelelőbb figurát, és a háttérből, droggal belemanipulálja őt a puccskísérletbe. A szőr felállt a kezemen, annyira életszerű volt az egész, sajnos ugyanis az életben is vannak ilyen figurák.

előzmény: kajaktej (#4)

2023-10-19 17:44:40 The Society (2019) / A Társadalom Dió (5) #3

Persze, egyetértek, hogy részben gyerekesen kezel dolgokat, ennyiből el is marad a Legyek Urától érettség szintjén. A villanypóznás dolog engem is zavart, ahogy írtam, meg a mobilhálózatos dolog is. Hogy véresebbnek kellett volna lennie: remélem, nem akkor mentél ki a wc-re, amikor kivégezték Cassandra gyilkosát. :) Mert olyat nem minden nap pipálok sorozatban. Persze ha még több ilyen fordulat lett volna mint ez, meg a mérgezés, még erősebb lenne, ugyanakkor nekem pont tetszett benne az is, hogy nem vitték el túl öldöklős irányba, mint minden második filmet, és helyette olyanra fókuszáltak, ami ennél sokkal egyedibb: a rendszer építése, és azon kérdések szép kidomborítása, amiket az 1. komment 3. bekezdésében írtam.

A gárdán és Allien kívül amúgy pont, hogy nem volt senkinek fegyvere. Elkobozta az összeset Cassandra megölése után, ami elég volt arra, hogy ha volt is, aki nem adta nekik oda, már ne akarja használni. Nekem úgy rémlik, kaját sem az utolsó pillanatban kezdtek el keresni: a kempingezés alatt valamelyik azt hiszem mondta, hogy még tavaszig ideig a kajájuk, mire Grizz azt felelte, hogy meg fogják ölni egymást, mielőtt elfogyna. Hogy miért nem jelöltek ki több orvost, csak a csajt (akinek amúgy azt hiszem volt előzetes ismerete), az szerintem már szőrszálhasogatás. Hogy Gordie miért hallgatott a végén, az részben jogos. Bár Lexie monológja alatt valaki felszólalt, hogy hazudnak, és semmit sem ért az egész, lehet Gordie ezért sem szólt semmit, mert látta, hogy semmit sem érne, nem tudom. Akárhogy is, ne feledd, hogy 600 percnyi játékidőről van szó... ennyiben azért pár ilyen apróság szerintem elférhet, amikor máskor egy 120 perces filmben több van. :)

előzmény: kajaktej (#2)

2023-10-19 17:20:10 [Tévésorozatok] Dió #4370

Hmm, bár az ideális alatt nem tudom mire gondolsz, a természetesség egyelőre pont az, amit hiányolok belőle. A lentebbi felsorolásomat ugyanis nem a kisujjamból szoptam ki, sajnos az első pár epizód történéseit soroltam. Nyilván kisarkítottnak hathat így annyiból, hogy közben hellyel-közzel normális(abb) dolgok is történnek benne, ugyanakkor van benne pl. egy szereplő, akinek eddig 100%-ban abban merül ki a karaktere, hogy non-stop azon morfondíroz, kit keféljen meg, és csak annak nem teszi szét a lábát, aki nem jön vele szembe. Majd ugyanez az epizód azzal zárul, hogy valaki telibefotózott pináját körbeküldik egymásnak az egész suliban, és annak a nyomozását domborítják ki fő konfliktusnak, hogy vajon kié lehet. Ha neked így néztek ki az iskolás éveid, ámen, de nekem ez nem természetes. :D Persze ha erről nem ismertél rá, akkor az is lehet, hogy később tényleg beindul, és legalább részben maga mögött hagyja a prolipoénokat, szóval még pár résznyi esélyt adok neki, mert amúgy Andersonban egyetértek, és Mackey is zseniális.

előzmény: cucu (#4369)

Utánanéztem, mert nem volt ismerős ez az eset. A net szerint ez 20 éve történt, azóta láttam másban is, ahol teljesen normálisan játszott, szóval nem hiszem, hogy a baleset okozta volna.

előzmény: Ubul (#7)

Én sajnos a fizikai távolság miatt ismét nem leszek ott, ellenben nagyon várom majd a képeket.

BonnyJohnnynak pedig két hónapos apukaként üzenem, hogy nem biztos, hogy két hetes apukaként az lesz a legnagyobb dilemmád, hogy a feleséged elenged -e vagy nem. :D

2023-10-19 10:08:05 [Tévésorozatok] Dió #4368

A Sex educationt végignézte már valaki? Emma Mackey rajongóként (na meg a pozitív kritikák miatt) nekiültem pár résznek, de ez eddig pár értékelhetőbb momentumot leszámítva egy rakás hugy, és nem tudom, folytassam -e. Egy rakás önelégült tinit látok, akik beisznak, egymásra hánynak, gyereket vetetnek el együtt, lopnak, pinákat fotóznak és épp csak a toalettkacsát nem kefélik meg, nekem pedig nézőként ezen kéne röhögnöm? Mert ha igen, mindjárt azt is megbánom, hogy valaha gyerekvállaláson gondolkoztam. Pedig nem gondolom magam különösebben prűdnek. De ez az Amerikai pite sorozatverziója még valami röhejes oktató vetülettel is megfejelve, elég "érdekes" értékeket közvetítve. Ha valaki végigment már rajta, érdekelne, csak én látom -e így, illetve hogy a további részekkel vesz -e valami normálisabb fordulatot vagy végig ennyiben fog kimerülni.

Érdekes, hogy a tengerentúlon mindenki erről a filmről beszél, és mennyit kaszál, míg ideát milyen kevés port kavar. A témája pedig egyedi, én legalábbis nem emlékszem sok, ezzel foglalkozó filmre. A kivitelezése viszont betonközép. Képtelen feszültséget teremteni Monteverde, és szerintem nem mesél túl lebilincselően, mintsem inkább rétestésztaként nyújtja szét a kiszámítható történetét, miközben nyakig merül az olcsó tearjerker melodrámában. Még Caviezel alakítása is pocsék, gyakorlatilag ugyanazt a depressziós fejet vágja végig, és úgy motyog, mintha nem tudna rendesen beszélni. Mindemellett nem bánom, hogy megnéztem, mert így is elborzongtatott és elgondolkodtatott. Bár ez inkább a téma érdeme, mint sem a filmé.

2023-10-16 11:19:53 Il passare del tempo (2023) Dió (3) #3

Engem képileg és zeneileg nagyon megragadott. Annyira profi munka ebben a tekintetben, mintha egész életedben ezt csináltad volna. Gratulálok :)

Ami nekem nem jött át annyira, az a történet: egy idősebb házaspárból a férj a régi emlékeken mereng, ami emlékezteti arra, hogy szereti a feleségét?

előzmény: ChrisAdam (#1)

2023-10-11 19:01:09 Larry (2022) Dió (5) #27

Ez meg a Hat hét mellett a másik újhullámos magyar film, amire nehéz szavakat találni. A főszereplő srác játéka itt is olyan erős (és ez megy az egész forgatókönyvre és rendezésre is), hogy ha ez a film az USÁban készült volna, szerintem már jobbról-balról vágnák hozzá az Oscarokat. A végső rap jelenet pedig ott van az általam eddig látott magyar filmek legerősebb, legklimaxosabb szcénái között. Habként a tortán a finálé még azt is elérte, hogy ezentúl a Keletiben kolduló cigányokra és Larryhez hasonlóakra ne fogjak tudni ugyanúgy nézni.

2023-10-11 18:57:25 Hat hét (2022) / Six Weeks Dió (5) #17

A vége egyszerűen feltörölte velem a padlót. Biztos az is szerepet játszik benne, hogy friss apukaként néztem, azon az érzelmi szőnyegbombázáson ugyanis, ami az utolsó 15 percben megy, szerintem szülőként képtelenség kívül maradni. De ha a biast ki is veszem belőle, akkor is egy igényesen, gyakorlatilag tökéletesen megírt és felvett filmet kapok, úgy, hogy a főszereplő lány játékától közben lepadlóztam. Nem értem, hogy ha sokszor színészi iskolát járt színészek képtelenek normálisan játszani magyar filmen, akkor hogy lehet, hogy egy ilyen fiatal lány, akinek ez az első filmje, ilyen csontig hatolóan hiteles és átélt alakítást képes letenni az asztalra?

2023-10-11 18:52:57 Barbie (2023) Dió (3) #146

Volt benne két dalbetét, amit jópofának találtam, ötletesek és innovatívak voltak a díszletek, volt benne egy Emma Mackey (insert heart smiley), illetve jópofa és bátor volt a Mattel önkiherélése is.

Ezt leszámítva én is azt vettem észre, hogy a célzott témákat és stílust tekintve egyszerűen annyi széket rak ki, hogy azok közé csak hasalni lehet, és a dramaturgia inkább volt amolyan "ahogyan Móricka elképzeli" féle, mint jólesően ironikus. A már sokak által említett feminista vonallal pedig azt hiszem, nálam is túllőtt a célon, mert a nőket nem erős, önálló nőknek mutatta be (ami teljesen rendben lett volna), hanem a csúf, gonosz férfiakat leigázó felsőbbrendű nemként, úgy, hogy közben én sem láttam benne semmi iróniát vagy szarkazmust. Vagy én értettem félre valamit? Mert azon gondolkoztam a végén, hogy ha ugyanezt fordított helyzetben mutatta volna be, akkor már kb. a sárban lenne a rendező, míg ez a jelek szerint rendben van. Azt hiszem, ezt hívják kettős mércének.

Köszi, sikerült. Esküszöm, ezt az alcímet nem láttam eddig ott.

előzmény: The Hungarian (#15052)

Erre azért majd a tisztelt adminoktól még kérnék egy választ. Ha túl nehéz kérdést tettem fel, könnyítésként az alábbi opciók közül kéretik valasztani:
A) Ezt simán meg lehet csinálni a toplistáknál (csak én vagyok a hülye), még pedig így: (insert rövid leírás)
B) Jelenleg a toplistáknál valóban nem lehet ezt megcsinálni, de orvosoljuk a problémát.
C) Jelenleg a toplistáknál valóban nem lehet ezt megcsinálni, és ezen nem is tervezünk változtatni, mert ez nem a Három Kívánság Dévényivel.

Előre is köszönöm.

előzmény: Dió (#15045)

2023-10-02 07:03:31 [Általános fórum] Dió #10041

Érdekes volt végigolvasni ezeket a statisztikákat. Ettől függetlenül én is egyetértek Ubullal, hogy nem pörög a fórum. Nem emlékszem, korábban hogy volt, de ami a mostanit illeti, azért azt, hogy 130 felhasználó kommentel havi minimum egyszer, hát azt én sem nevezném soknak. :D Nem tudom, a minimum pontosan mit rejt, de én is azt látom, hogy vannak napok, amikor a kommentek mennyisége durván elenyésző. Az már kérdés, hogy a minőség szerintem is sokkal magasabb, mint más fórumokon, úgyhogy nincs nagy baj.

előzmény: cucu (#10039)

Toplistákkal kapcsolatos gikszerben kérnék segítséget. A 2016-os Kút c. filmet próbálom hozzáadni egy listámhoz, de amikor a lista szerkesztése fülre kattintva begépelem a címet, félmillió cím ugrik fel (mivel az egész csak három betűs), de a Kút nincs benne, és nem lehet legörgetni, hogy megtaláljam, mert korlátozott a lista. Ezzel tudok valamit csinálni?

2023-09-30 18:50:29 The Society (2019) / A Társadalom Dió (5) #1

Sorozatokról nem szoktam írni, de a The Society feltörölte velem annyira a padlót, hogy ezt akarjam ajánlani sorozatjunkieknak – és nem csak nekik. Egy modern Legyek Ura feldolgozásról van szó, ami egy misztikus alapra építve megy nagyon nagyot felnövéstörténetként és drámaként is, megmutatva, hogyan kéne nulláról felépítenünk a társadalmat és a rendet, ha holnap egyszer csak minden, amit ma magától értetődőnek veszünk, eltűnne.

Egy amerikai kisvárosban játszódik a történet, ahol a helyi iskola fiataljai egy furcsa körülmények között félbeszakadt kirándulásról egy teljesen üres városba érkeznek vissza az éjszaka közepén. Másnap reggel minden úgy néz ki, mint korábban, azt leszámítva, hogy az összes felnőtt eltűnt, és a városból kivezető utak gyakorlatilag megszűntek létezni. A kezdeti sokkból felocsúdva rájönnek, hogy a túléléshez össze kell fogniuk, és nulláról kell mindent felépíteniük, ha nem akarják, hogy káosz vessen véget mindennek. És igazából itt kezdődik el egy olyan történet, ami bár felnövéstörténetben "csak" jó, szociológia témájában viszont tud olyan lerakni, ami kiemeli az átlagból.

Tűpontos képet fest arról, hogyan alkossunk demokráciát – illetve, hogyan ne. Hogyan kezdődjön egy ilyen rendszer felépítése? Kinek van joga hatalomra lépni és hogyan tudja hosszú távon érvényesíteni ezt a jogot? Az erőforrások elosztása egyenlően vagy rang szerint fenntarthatóbb -e? A rendet politikai úton vagy erőszakkal egyszerűbb megteremteni? Ha az előzőt választjuk, az mindenkinek tetszeni fog? Ha nem, hogyan tartjuk fenn a rendet? Mit csinálunk a bűnösökkel? Mit csinálunk, ha elfogy a kaja és megjelennek a betegségek? Ezt a sok kérdést remek feszültséget teremtve válaszolja meg, szépen végigjárva a demokrácia és a diktatúra közötti skálát, miközben az egyén szintjére is leszállva az olyan dolgokról is mesél, mint a domestic violence, substance abuse vagy a mentális betegségek.

Talán csak pár apróságon múlik, hogy az ötöst ne akarjam kicsit lefelé kerekíteni, az eredeti Legyek ura érettségi szintjét ugyanis azért nem éri el maradéktalanul. Például az, hogy újgazdag amerikai fiatalok játszák a főszerepeket, egyszerre áldás és átok is, mert megint erőltetetten próbál woke és PC lenni, miközben némi szokásos tini-limonádéval is hígulnak a komolyabb részek. Szerencsére ezek többsége az első öt részre esik, és onnantól, hogy a hatodik részben 19-re olyan durván húz lapot a sorozat, hogy ott kellett egy levegővételnyi pausét nyomnom, már nincs megállás. Szép karakterfejlődések, pár erős színészi alakítás (a főszereplő Kathryn Newtont örökre szívembe zártam, a főgecit játszó Toby Wallace pedig remélem már csak rémálmaimban jön elő – de ott még biztos). Igazából annyira ezekre helyezi a hangsúlyt, hogy a sci-fi és a misztikus résszel nem is nagyon foglalkozik, amit én nem bántam; bár az igaz, hogy a logikán azért még itt is dolgozhattak volna (nincs megmagyarázva, honnan van mobilhálózatuk, áramuk, stb., és hogy egyáltalán miért nem követik a villanypóznákat, ha egyszer valahonnan jön áram).

Ami pedig abszolút kibaszás, és ami miatt nagyon nehéz értékelni, az az, hogy több évadosnak indult, de a Covid miatt eltörölte a Netflix, és így úgy lett belőle kényszeres minisorozat, hogy semmi sincs elvarrva. Emiatt gyakorlatilag nekiálltam még egyszer az egésznek, hogy el tudjam engedni – ami viszont az egész (és főleg az utolsó öt rész) elemi erejéről is sokat elmond. Bár 1% rá az esély, azért egyszer még remélem előássa valaki a második évad scriptjét, és kezd vele valamit.

2023-09-29 12:46:16 Elemental (2023) / Elemi Dió (4) #7

Az utóbbi vélemények mellé állva én sem értem a langyosabb osztályzatokat. Nyilván nem bír akkora elemi erővel és nem céloz akkora elementáris katarzist (pun not intended), mint a legnagyobb aduász Pixarok (Inside out, Soul, Wall-E), de az a csoda, amit ezek a kreatív elmék világalkotás címén megint leraktak az asztalra, az szerintem ismét egy batári nagy kört ver megannyi más filmre. Hogy ez most nem csak felnőtteknek szól, azaz hogy a plot fel lett higítva egy kis limonádéval is... annyi baj legyen, forró szeptemberi napokon így is nagyon jól csúszik.

Elkezdtem írni valami választ a kettőnk véleménye közötti szakadékra, de aztán úgy döntöttem, hogy már leírtam háromszor, másrészt magam részéről nem találom erre alkalmasnak a stílust és a hangnemet. Nem tudom, hogy tényleg ennyire nem érted a perspektívámat vagy csak nem akarod, csak azt látom, hogy Ubul és Vvega lentebbi, baráti hozzászólásaitól mennyire eltérő hangnemben állsz bele megint egy, a te véleményeddel meg nem egyező kommentbe. Úgyhogy legyen neked igazad, és nekem nem, ámen, mert így ez semmi konstruktívra nem fut ki. Amit nagyon sajnálok, mert mindig nagyon intelligens és markáns észrevételeid vannak, de ez a fajta stílus és vitázás nekem innentől nem fekszik sem itt sem más topikokban, úgyhogy én itt kiszálltam, és legyen neked is szép napod.

előzmény: Olórin (#22)

Ja, mert nálad a "valakinek bűntudata van" és a "sárgaházba való" kifejezések szinonimák? Ha elütök egy szegény macskát, és bűntudatom van, akkor már az is normális, hogy leállok denszelni a földet elpusztító idegenekkel, csak mert enyhítenek az ebből fakadó bűntudatomon?

Ha számodra ez a példa így túl banális, nem baj, mert remélem legalább megérted, az én nézőpontomból mennyire nevetséges a filmben az, ami számodra "egyértelmű". A bűntudatnál a csaj esetében ugyanis jóval többről van szó, tehát ez ennél komplexebb probléma kéne hogy legyen, de ezt meg már leírtam, hogy nálam a film ezt miért nem adta át. Értsd, ha mélylélektani drámát akarnak csinálni egy ennyire kétdimenziós horrorból (sőt, összekötni két olyan távol álló dolgot, mint a "szegény traumás csaj" és a "boldogan éli pretend életét az alienekkel"), akkor vagy bontsák ki legalább kicsit a bűntudattól a traumán át a komplett megőrülésbe torkolló utazást, vagy csinálják meg a film többi elemét legalább annyira tisztességesen, hogy át akarjak ennek hiányán lépni (mint ahogy azt az ennél sokkal jobb filmeknél esetenként meg szoktam próbálni). De az elsővel láthatólag nem fáradoztak, a másodikról pedig annyit, hogy az egészet annyira komikusnak találtam (mind az idegenek adottságait, mind pedig kinézetüket tekintve - kb ahogy Móricka elképzelné őket), és a készítők választott alapkoncepciója miatt annyira unalmas és feszültségmentes volt, hogy a végére már inkább kidobott magából az egész, mintsem hogy el akarjam kezdeni kibogozni, mit kéne belelátnom. Örülök, hogy neked sikerült, de ha ebből sem világos, hogy nekem miért nem ment, akkor részemről ennyi, mert nem tudok többet hozzátenni.

előzmény: Olórin (#20)

Ok, meggyőztetek a "miért él egyedül" részt illetően, ezt elfogadom. A többit továbbra sem tudom (pláne az ilyen "hát pedig ez teljesen egyértelműen el volt magyarázva, csak én vagyok az értetlen" kommentek kíséretében, amik nálam nem hozzák meg a kedvet a vitához).

Azt értem, hogy a film megmutatja a vágyát, hogy elfogadottként és ténylegesen köztük élhessen - nem is ezzel volt a bajom lentebb. Hanem azzal, hogy a végén ő nem velük él, hanem egy rakás földönkívülivel, akik egy perccel ezelőtt az egész otthonát kiirtották, illetve akik őt is végig baszkurálták. Szóval ez neki miért okoz ekkora boldogságot?

Csak mert "zakkant"? Ez eleve a létező legolcsóbb megoldás lenne, de ezt félretéve sem mindegy mire gondoltok ezalatt a szó alatt, számomra ehhez ugyanis komplett pszichopatának kell lennie. Ha szerintetek az, ezt mivel mutatja be a film ennyire "egyértelműen"? Azzal, hogy lemakkettezi magának a várost, ahol mindenki utálja, meg tesznek egy utalást arra, hogy megmurdált az anyja? Az, hogy a baleset milyen hatással volt rá vagy nem volt rá, csak találgatás, mert erről egy morzsányi említés nem esik. Persze a számba rágniuk sem kell, de nekem ahogy és a film amelyik pontján ez be volt mutatva kevés ennek a karakternek a megértéséhez.

És az hol van elmagyarázva, hogy az idegenek miért kegyelmeztek meg neki?

"Végre boldogabb életet élhet, mégha kamu is"
Tehát csak azért, mert "szeretetre éhes", nekiáll aktívan elhitetni magával, hogy ezek az idegenek emberek, és az okoz neki boldogságot, hogy nekik integet és velük táncikál? Nem mellékesen azokkal az idegenekkel, akik lemészárolták az emberi fajt és őt is megpróbálták kifingatni? És mindezt ahelyett, hogy már a játékidő elején elköltözött volna a rokonaihoz vagy akárhová, ahelyett, hogy kvázi gyerekként egyedül éljen ebben a rozoga házban őt szó szerint köpködő és kiközösítő emberekkel körülvéve?

Láttam már cifrát filmen, de hogy valaki eztbe tudja kajálni, az nekem fennakad a tüdőmön...

előzmény: Ubul (#9)

Szeretném felvenni a The Society-t, mint minisorozatot. IMDB adatlap.

2019-ben kaszálta a Netflix egy évad után. Légyszi erősítsétek meg, hogy így mehet minisorozatnak, és már alkotom is az adatlapját.

2023-09-24 12:21:56 [Általános fórum] Dió #10011

Szerintem is egyedülálló a KT fóruma, és még sokáig így is legyen. Én is csak itt vagyok aktív, ezen kívül max youtube és fotós oldalak kommentjeit szoktam olvasni, de mindenhol több a személyeskedés, mint itt. Persze, itt is vannak néha a többséget felháborító személyek és kommentek, de ha valaki fórumozni jár, akkor ez a minimum, amit el kell fogadni, és emiatt nem kell háborogni, mert minden fórum tagjai az odakint járkáló populációból tevődnek össze. Szóval én is hálás vagyok, hogy a lehetőségekhez mérten ilyen remek közösség verődött össze, és nagyon nyálcsorogva nézem a KT talis fotókat, mivel én is szívesen elmennék, ha otthon laknék.

Az erős közösség mellett egyedülálló az is, hogy itt a film adatlapjára kattintva kiemeli a rendszer a legtöbb szavazattal rendelkező osztályzókat, akiken belül még kedvenceket is ki lehet emelni félkövérrel. Persze ha többezren osztályoznának minden filmet, ez a funkció elvesztené a coolságát, de ezzel a szűkebb, otthonosabb törzsközönséggel együtt ez egy zseniális dolog. És ennek köszönhetően lehetnek itt olyan remek dolgok is, mint a Vapiti, a képes játék (bár nekem a hangos játék sokkal jobban tetszik).

Nem utolsósorban pedig nagyon bejön, hogy nem túlbonyolított az oldal designja, és nem megy át félévente felesleges átalakításon, ahol minden gomb máshova kerül.

Hozzáteszem, nekem az is tetszik, ahogy a Youtube esetében kinéznek a kommentek. Lehet ugye őket likeolni, és aztán az oldal motorja minden videó alatt relevancia és népszerűség szerint rendezi a kommenteket, ami hasznos. Emellett ez teszi lehetővé azt is, hogy adott hozzászólásra érkező további kommentek az első hozzászólás alatt gyűljenek, amitől szerintem kicsit "rendezettebb" az egész. Persze ezt csak a példa kedvéért írom, nem azért, hogy ez itt átszabásra kerüljön. Bár a like funkció szerintem hozzáadásra kerülhetne, vagy valami olyasmi, ami segítene többszáz komment gyorsabb átnyálazásában a népszerűbb filmeknél. De ez sem létkérdés.

Amit viszont szerintem nem fog tudni elkerülni az oldal:
-A követés funkció inverzét, azaz a hanyagolás már olyan sokan kérték, hogy ebbe egyszer tényleg érdemes lenne szerintem belemélyedni.
-Sorozatok. Tudom, átmentünk már ezen párszor. De szerintem tényleg érdemes lenne lehetővé tenni a felhasználóknak, hogy feltöltsék kedvenceiket. Mi benne a rizikó?
1) Ha az oldal teleszemetelése, akkor először legyen lehetősége pilotként csak a törzsfelhasználóknak erre, akik remélhetőleg az oldalból való tiszteletükből normálisan oldanák meg a feladatot (normális tartalomleírás, képek, stb.).
2) Vagy ha a szerverköltségről van szó, akkor legyen ez csak úgy kivitelezhető, mint a Black mirrornál, hogy csak egyben lehet sorozatot felvinni, de nem lehet azt lebontani évadokra.
3) Ha az, amit páran mondtak múltkor, hogy az a jó a KT-ban, hogy itt csak filmek vannak, akkor a "csak filmes kommentek" funkcióra kattintva záródjanak ki a sorozatos kommentek is, hogy ne zavarják ezen felhasználók szemét.
Én amúgy több filmet nézek, mint sorozatot, de szerintem sok felhasználónak hiányoznak. De még ettől függetlenül is, annyira olyan irányba megy az egész, hogyha ez továbbra is így marad, félek olyan lesz a KT, mint a hetven éves nagymama, aki csakazértis mondja dacból, hogy márpedig nem kell a tablet meg az okostelefon, de aztán amikor a századik születésnapján csak beadja a derekát, akkor már olyan esetlenül és ártatlanul néz rá, mint a ma született bárány.

Persze nem ez a kommentem lényege, ezt most csak azért írtam még ide, mert előjöttek a fejlesztés ötletek is, és én ebben a témában múltkor nem írtam le a véleményemet. De a lényeg, hogy emellett is remek az oldal, és rispekt az adminoknak, hogy ezt önerejükből és szabadidejükből ilyen jól fent tudják tartani. Emlékeztetett is a diskurzus, hogy lökjek megint egy picit a kasszába, ha eljutok majd odáig.

Hát, ennek a forgatókönyvén még nyugodtan dolgozhattak volna.
Már az alap megágyazása sem tetszett. Nem értettem, miért él egy kvázi gyerek egyedül egy ekkora házban (végig az volt az érzésem, hogy valami furcsa Home Alone spinoffot nézek), és miért utálja őt mindenki. Amikor ugyanis konstans ezt használja a forgatókönyv akadályként arra, hogy a főhős segítséget kaphasson, akkor nem a 80., hanem kb a 10. percben kéne megmagyarázni az okát, ellenkező esetben ez végig csak bosszant és elidegeníti tőlem a filmet (és az sem könnyítette a helyzetet, hogy amikor végre jött a magyarázat, az is elég vékonykára sikeredett).

Aztán ahogy mentünk tovább, az sem segített, hogy ilyen nagy ívben szart bele a film a "ne told bele a szörnyet a kamera közepébe" horroralapszabályra, ezzel ugyanis teljesen kiölt belőle bárminemű feszültséget. Kb mint amikor a Covebantban végig a kamera előtt grasszáltak a xenomorphok. Arról nem is beszélve, hogy a CGI sem volt topon (ezek az idegenek számomra inkább voltak komikusak, mint horrorisztikusak - főleg abban a bizonyos fejszúrós jelenetben), ráadásul kicsit leszedáltra is sikeredtek (hogy féljek tőlük, ha egyszer egy sima felmosóronggyal vagy kézenharapással el lehet őket hessegetni). Ami pedig végleg kiölte belőle az izgalmat, az a fut-elkapja-megmenekül klisé ilyen repetitív használata volt, ahogy McCl@ne is írta lentebb. Az egyetlen, ami kiemelkedő volt, az a hanghatások (pacsi a sound effekteseknek).

Ezek miatt bár annyira nem kötött le, hogy ne nézzem végig a telefonomat, a végéig azért többé-kevésbé jól elvoltam vele, köszönhetően Kaitlyn Devernek és a végre 90 perces hossznak is. De az utolsó két perc, hát, az durván húzza le kettesre.
Most akkor miért is kegyelmeztek meg neki az alienek? És mi a pék faszáért lenne az neki jó, hogy önszántából, boldogan él velük tovább?
Ezt köszönöm, nem.

Ez a trailer és az eddigi kritikák elég bivalyak ahhoz, hogy lehessen végre egy tisztességes UFO-s film: trailer.

2023-09-14 06:36:52 Something in the Dirt (2022) Dió (1) #5

Ha egy rendező ennek az elemnek nem akarna húzóerőt szánni, akkor kétlem, hogy úgy építenék fel a plotot, hogy ez a fárasztó és értelmetlen sci-fi süketelés a játékidő ekkora részét tegye ki, és a suspense ekkora részéért legyen felelős. Pláne, hogy így a karaktereknek sem marad semmi tér, én így ugyanis semmiféle általad írt "épülést" nem láttam. Persze ez csak az én véleményem.

De még ha nem is állna fenn ez a probléma, a "szereplők egzisztenciális posványába való csontig hatolást" szerintem még akkor sem kéne két olyan szereplővel eladni, akik maguk is posványok (pláne, hogy rajtuk kívül senki más nincs a történetben), mert így semmi sem marad a filmben, ami nem dob ki magából. Ez a két loser számomra annyira üres, érdektelen és antipatikus, hogy még egy öt perces rövidfilmre se lett volna elég a karakterük, nem hogy egy megint túlhúzott két órás borefestre.

A rendezőpáros stílusát illető dicsszavakkal természetesen egyetértek, csak ez így egyetlen húzóelemnek nálam kevés. A Tenetek és más tudományos blöffilmek korában nálam ugyanis egy ilyennel már annyira ki tudják húzni a gyufát, hogy a kettest sem tudom neki megadni, még ha kicsit objektíven nézve túlzónak is hathat az egyesem.

előzmény: Rorschach (#4)

2023-09-13 14:02:38 Aporia (2023) Dió (4) #1

Bár a sci-fi része nem áll különösebben erős lábakon, és már sokszor látott klisékből van összetákolva, mivel szerencsére nem ezen van a hangsúly, hanem a főszereplő hármas egészen remekre írt thriller-drámáján, időmanipulálós filmek rajongóinak melegen ajánlott darab.

2023-09-13 14:02:09 Együtt kezdtük (2022) Dió (3) #13

Ennek a dramaturgiája olyan szinten egyezik meg a Barátok közt szintjével, hogyha még beleraknák Vilmos bácsit és Vilma nénit, egy az egyben elférne a dvd bónuszdiszkjén extraként, anélkül, hogy kilógna. De mivel van benne egy szépen felvett Balaton és egy Mosolygó Sára, akiről még remélem fogunk hallani, egyszeri szórakozásként, agyatlan kikapcsolódásra jó.

2023-09-13 11:17:24 Something in the Dirt (2022) Dió (1) #3

"Én például egy percig nem hiszem, és a nézése közben sem hittem, hogy a Something in the Dirt a kezdésben felskiccelt paranormális jelenség körül akart forogni."
Mármint hogy a rendezők nem ezt szánták a fő showelemnek, hanem a két főszereplő karakterdrámáját? De ezt miből vontad le?

előzmény: Rorschach (#2)

2023-08-31 13:18:08 Influencer (2022) Dió (4) #13

Persze, ez így teljesen érthető, amikor hiányzik az a plusz, akkor nem fogja berántani a film az embert, és zavarni fogják az apróságok. És ez így mindjárt számomra is érthetőbb nézőpont az Influencer kapcsán, mint az, hogy ne lett volna sztorija vagy üzenete, vagy hogy csakis logikai bakikon úszott volna el. Ámen. :)

előzmény: Rorschach (#12)

2023-08-31 08:44:00 L'événement (2021) / Esemény Dió (4) #11

Már ülepedett a film a megtekintés óta, de nem nagyon jutok szóhoz. Horrorokon edződött néző vagyok, de itt volt két jelenet, amit egyszerűen nem bírtam, és át kellett tekernem.
Nem vagyok se abortusz-párti, se abortusz-ellenes, de ha már választanom kell, nyilván azt mondom, hogy ha az anya úgy érzi, nem fogja tudni felnevelni szegény gyereket, akkor már inkább vetesse el, mint hogy az a kukában vagy az árvaházban végezze (és amikor még a jogaikban is próbálják őket lekorlátozni, attól a víz kiver).

De amit a filmben mutattak, az nekem sok volt, és így utólag visszagondolva azon gondolkozok, hogy nem volt -e egy kicsit túl abortuszpártira faragva az egész.


Vagy csak én vagyok ezzel így?

Amúgy ezt leszámítva az írás és a rendezés mind elsőosztályúak voltak, a főszereplő lány alakításától pedig lepadlóztam. Ilyen játékot ugyanis tényleg ritkán látni.

2023-08-31 06:08:05 Influencer (2022) Dió (4) #11

Én sem akarok offolni, úgyhogy ezt a diskurzust majd egyszer tényleg a két másik film topikjában folytassuk, de addig is csak röviden (Quiet place és Barbarian spoilerek alább):
A Quiet place esetében tényleg voltak megnyerő dolgok a rendezésben, de most először olvasok olyat, hogy abban a filmben bárki is talált volna bármiféle alapépítést. Szerintem ha így tettek volna, nem panaszkodna egy rakás néző arra, hogy a film által felskiccelt egész világ alapjaiban sem történhetne meg, és hogy voltak képesek fogyatékos vak szörnyek leigázni az emberi fajt a saját bolygónkon (csak hogy egyik all time kedvenc KT-s kommentemet idézzem, azt hiszem tomside kollégától, "miért nem ástak az első nap egy kurva nagy lyukat, basztak bele egy csörgőórát, gyújtották fel rájuk az egészet a francba, és vezettek még rá egy kombájnt is").
A Barbarian esetében pedig nem igazán értem az olyan érveket, hogy "mert az apának olyan arcberendezése van", ezek ugyanis nem magyarázzák meg, hogy hogyan élhetett túl ennyi évet egy lyukban kaja, víz és gyógyszer nélkül (és ez ugye csak egy a sok plothole közül), pláne, hogy közben semmi jelét nem adták a készítők annak, hogy nem kéne komolyan vennem a filmjüket.

Persze tudom, hogy nem érdemes véleményekről vitatkozni, csak még egyszer mondom, ha erre a két filmre nem adtál volna négyest, én a magam részéről akkor érezném fairnek, hogy az Influencerhez hasonló filmekben szőrszálhasogasson az ember, pláne hogy a szülős vonalat kivéve én még mindig nem látom azokat a feme nagy logikai hibákat itt (ha kigúglizod a "bankszámlacsalás" szót sajnos látni fogod, banki adatokhoz mennyire könnyen hozza tudnak már férni egyesek, ahogy azt szegény haverom is tanúsítani tudná, akinek anno egy ilyet a pénze bánt; az meg, hogy a főgonoszt nem tökéletesnek hanem részben esendőnek is mutatják be, egy gyakran használt plot device, ami ahhoz kell, hogy a jó végül győzhessen felette).

2023-08-30 08:39:58 Influencer (2022) Dió (4) #9

"Az operatőrt és a geart legközelebb ne a Hallmarktól kérjék kölcsön."
Én gyönyörűen felvett, káprázatos tájföldi tájakat láttam, amiket a frankó zene és a hangulat csak még tovább repítettek. Ha jól emlékszem, ezzel nem csak én voltam így, és sok más kritika is kifejezetten dicsérte ezeket. Nem lehet, hogy Te futottál bele valami gyengébb kópiába, ahol szar volt a kép?

Hogy miről szól vagy nem szól... Sima horror/thrillerként az első számú célja a sima szórakoztatás, és semminek nem kell görbe tükröt tartania, de ettől függetlenül is sarkításnak érzem, hogy az Influencer ne szólt volna semmiről. Jó adag irónia szorult a címbe, ugyanis számomra arról mesélt a film, hogy milyen nihilista, értéktelen és lelketlen szintre korcsosította a social media a jelenlegi generációk által képviselt társadalmat, ha egyszer egy ember személyiségét már lassan az fogja leginkább meghatározni, hogy online mit csinál vagy mit nem csinál. Nekem úgy jött le, hogy kicsit utopisztikus irányba lökte el a sztorit, hogy ez átjöjjön, és így akarta megmutatni, hogy lassan tényleg ott fogunk tartani, hogy az ilyen típusú, imposztoros sorozatgyilkolás minden további nélkül kivitelezhető lesz, ha egyáltalán már nem az. De persze ha ez számodra belemagyarázás, és zavar, hogy pl. a csaj szülei miért nem kezdték keresni őt (gondolom voltak neki), azt is teljesen megértem, mert nyilván nem tökéletes ilyen értelemben, még ha tartom is, hogy egyáltalán nem hülyébb, mint sok más hasonló film. Speaking of which, normál esetben nem reagáltam volna a kommented ezen részére, mert mindenkinek szíve joga logikai lyukakat keresni, ugyanakkor kicsit erősnek érzem, hogy ebbe most pont beleállsz, míg négyest adtál a Quiet placere és a Barbarianra, azaz az évtized két azon klasszikusára, amelyek szerintem minden eddiginél jobban, már-már példa nélküli szinten nézik hülyének a józan paraszti logikától vezérelt nézőt. Értsd, itt azon problémázol, hogy honnan van pénze a főhősnek (gazdag apuka/anyuka, rászakadt vmi családi vagyon, stb., whatever – mit szeretnél, hogy a kamera egy adott jelenetben rázoomoljon a csaj bank statementjére? :D), miközben amikre például a Barbariannál panaszkodtam én (lásd: 10-es komment ott) meg kb minden második hozzászóló, azokat gond nélkül benyelted?

2023-08-28 20:59:29 Influencer (2022) Dió (4) #7

De miért, pl. a Barbarian minek tartott görbe tükröt, és ott mennyivel volt helyénvalóbb a logika? :)

előzmény: Rorschach (#6)

Bár a coming of age filmeket imádom, itt most valami borzasztóan félrement. Ott kezdődik a dolog, hogy elég negatív véleménnyel vagyok erről a mobilbeteg, önajnározó, mindenre jogosult "attention bitch" generációról, szóval egy olyan film, ami csak őket tolja premier plánban az arcomba és az ő hisztijüket adja el egyetlen konfliktusként, hát, nem indul túl jól. De sajnos a filmkészítők még itt sem álltak meg, és bőven tudták súlyosbítani a helyzetet a választott filmes eszközökkel, a karaktereknek ugyanis minden egyes rezdülését és érzelmét csakis cool lassításokon, close-upokon és minden harmincadik másodpercben felcsendülő R&B zenén keresztül tudták közvetíteni (kb mintha Bay vagy Synder gyerekkori vizsgamunkáját néztem volna). A sztori pedig, amellett hogy infantilis volt, nem volt rest bevinni akár öregeket célzó, ízléstelen vicceket is, sőt, akár a bullyzásból is divatot csinálni (ezek tették be végleg a kaput), illetve a csőstül jövő vallási utalásoknak is kb annyi létjogosultságot adott, hogy szegény zsidók csak pisloghattak, mint pocok a lisztben. Sandler csak azért volt kevésbé irritáló a szokásos önmagánál, mert jelen esetben ledelegálta mindezt a három lányának (akik teljes erőbedobással teljesítették a feladatot), a melléjük behozott karakterek többségét (pl. az a zenés tanár) pedig szintén csak az irritáló jelzővel tudnám illetni. Szóval az egyes jár, ez nem kérdés. Hogy a rottenen pedig hogy állhat egy ilyen fércmű jobban, mint a Groundhog day és Grumpy old men féle tényleg vicces öreg klasszikusok, az az évtized kérdőjele számomra.

2023-08-24 18:58:08 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6643

Persze, hogy borzadály ez a stílus, pláne amikor a tartalmat is helyettesítik vele - nekem is herótom van tőle (meg Syndertől is). Csak azért kezdtem kicsit bizakodni a trailer láttán, mert ebben most tényleg rejlik egy baromi jó sztori lehetősége is, de persze semmi garancia nincs rá, hogy Synder nem erőszakolja és semmisíti azt megint meg az üres vizuális maszturbációjával. Meglátjuk. :)

2023-08-24 06:31:47 [Hamarosan a mozikban!] Dió #6638

Syndert lehet utálni, de ez a trailer elég durva eye candy: Rebel moon.

2023-08-16 17:41:26 Black Mirror (2011) / Fekete tükör Dió (5) #128

Ahogy az előttem lévők is leírták, az utolsó évad egyszerűen tényleg a nettó hányinger kategória. Az első kettő és az utolsó kettő rész között már konkrétan nem egy olyan nézhetetlen fos is akad, ami már nem is Blackmirroros (ugyanis semminek sem tartanak görbe tükröt), és a korábbi évadok zsenialitásából az ég világon semmi, de tényleg semmi sem fedezhető fel bennük. A leglátványosabb szenvedést talán az utolsó rész alatt nyomtam, ami egy ponton már olyan unintentional parodyba fordult, hogy az egyes is nagylelkű osztályzat lenne rá.

Ami miatt viszont írom ezt a kommentet, az a harmadik rész, a Beyond the Sea ugyanis nálam simán megér egy 8/10-et. Egyrészt Josh Hartnett és a Breaking Bad óta csak még coolabb Aaron Paul egymást játszák le a vászonról, másrészt a sztori szerintem itt kifejezetten jól is van megírva, és durva drámát sikerül csiholni belőle. A gondom a végével van.
Ha Hartnett kinthagyta volna Aaron Paul karakterét megfagyni az űrben, hogy felvegye személyazonosságát otton, még mindig ott bámulnék magam elé. De ez a befejezés, amit ehelyett választottak, egy kisebb kupac guanó, már csak azért is, mert nincs annyira jól bemutatva Hartnett karaktere, hogy bekajáljam, hogy a semmiből egy ilyen infantilis gyilkossá válhasson.

Kaamir 127-es kommentjére reagálva pedig, hogy miért azokat küldték az űrbe, akiket:
Bár valóban kibonthatták volna ezt jobban is, nekem úgy jött le, hogy a Földön hagyott robotok az igazi asztronautáknak egy sokkal szimplább verziói, akiknek csak az a létjogosultsága, hogy valami minimális kapcsolatuk lehessen a családdal és a valódi életükkel. De az eredeti alanyok képességének és intelligenciájának csak töredékük van meg, így ők nem tudnák elvégezni az űrhajón lévő feladatokat.

2023-08-16 17:30:44 Influencer (2022) Dió (4) #5

Igen ezt írom én is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy túléli, ugyanakkor ezt annyira biztosan egyáltalán nem állítja film, mint amennyire Te írod (emlékszik, hogy melyik irányból jöttek, és pont abba az irányba kormányozza a végén ladikot; illetve az, hogy szabad szemmel nem látszik a szárazföld, nem jelenti azt, hogy nincs ott - egy ilyen rozoga hajóval eleve nem tudtak volna ugyanis 500 kilométert megtenni odafelé sem). Ha valamit, akkor ezzel a macsó arckifejezéssel és cool zenével inkább az ellenkezőjét sejtetik, ami pont nem tetszik, mert simán meg lehetett volna hagyni egy sejtelmesebb kétolvasati befejezésként.

Amúgy azóta is annyira kellemesen él az emlékezetemben a film, hogy végül felcsaptam ötösre is. Ilyenkor sajnálom, hogy nincs a KT-n négyötöd, mert objektívan nézve egy nyilván nem az a klasszikus ötös cucc, de annyira kellemesen fordulatos (egyszerűen tényleg van pár olyan pillanat, ahol sejtelme sincs a nézőnek, mi lesz ebből, és mindig kellemes a meglepetés, amikor kiderül), a semmiből behozott szereplők tényleg brillíroznak (Cassandra Naud, OMG), ezeket a tájakat ezzel a zenével és atmoszférával pedig bármeddig el tudtam volna nézni, ugyanakkor pont ez volt a jó, hogy nem volt háromszorosan túlírva és túltekerve a film, mint manapság minden, és pont addig nyújtózott, ameddig a takarója ért.

előzmény: Umberto (#3)

2023-08-15 22:34:49 [Box-Office] Dió #395

Ha ez zavar, akkor miért nem a Highest-grossing films adjusted for inflation listákat nézed? Pl Wikipédián.

előzmény: ChrisAdam (#392)

A No hard feelings elég nyíltan bepozícionálja magát a prosztóhumort és a cheesy konyhafilozófiát toló filmek közé félútra, és kb ennyit is ér. Szerintem ez se nem vicces, se nem megkapó, és őszintén nem értem azt sem, mégis mi a francot kéne ennem Lawrence játékán. Borzasztóan erőltetett az egész alapszitu, amit az ő átlagjátéka sem ment meg - bár egy ilyen szarra írt szerepben nem is csodálom. Bár a vége jobb volt mint az eleje, a hármast nálam így sem éri el.

2023-08-08 17:16:44 Somewhere in Queens (2022) Dió (4) #1

Ray Romano - még ha színészi kvalitást tekintve nem is egy De Niro - számomra egy jelenség. Debütáló rendezése, amiben a főszerepet is ő játssza, pedig nagyon kellemes szájízt hagyott. Nagyon személyesnek tűnő, remekül megírt sztori, ami jól világít rá, meddig ér (vagy legalábbis kéne érjen) az apai szeretet és felelősség, és nagy plusz, hogy igazából a filmben felskiccelt konfliktusnak mindkét perspektívájával tök könnyen tud empatizálni a néző, megkapva a végén valamiféle katarzist is, de szájbarágás nélkül. Bár inkább dráma az egész, mint vígjáték, pár frankó "classic Romano" pillanat és egysoros így is jutott bele, és bár messze van az egész a tökéletestől (még így sem olyan mély, mint lehetne, és sok benne a leülős pillanat), ennél soha rosszabb debütáló rendezést.

2023-08-06 14:17:13 Skinamarink (2022) Dió (1) #2

Ez a film ékes példája annak, amikor vállaltan a style over substance formulával próbálnak eladni valami kétfilléres vizsgamunkát, de úgy, hogy közben style sincs. Mert ez nem film, hogy a rendező lerakja a kamerát (értsd: egy olcsó telefont) és órákon keresztül veszi a szó szerinti semmit (értsd: a falat, a padlót, egy lábat, stb.), miközben az egész stáb - ideértve a hangtechnikust, vágót, világítóst, stb. - reggelizik, alszik vagy videójátékozik. Mivel pedig eközben maga a sztori is egy kisilabizálhatatlan, légypapírnyi izé, nem nagyon lehet mit kezdeni a végtermékkel, mintsem csupán ekézni.

Meglepett, hogy nem csak ötös, de jó formán még négyes hozzászóló is alig van itt, miközben a Rottenen száz százalék közeli értékeléssel büszkélkedik a Dead Reckoning. Én az utóbbival értek egyet, mert nálam ez az M:I is az a fajta minőségű popcornszórakozás, amit talán csak a Bourne filmekhez és a jobb Bondokhoz tudok hasonlítani, de máshoz nem.

Persze megértem a szidalmakat is. A megint túlírt és feleslegesen gigászi játékidő középen számomra is leült és egy csúnya mélypontot ért el a velencei jelenetsorral (egyszerűen hülye ötlet volt egy komputerprogramból főgonoszt csinálni, ezzel leszedálva nem csak az eddig tök jól működő Kirbyt, de Esai Moralessel egy még annál is súlytalanabb gonoszt behozva), illetve azon is elképedtem, hogyan lehetett az egyik legfontosabb karaktert ilyen súlytalanul és drámátlanul csak úgy kiírni. És tényleg elég Nickelodeon szint volt a végén a vonatkocsikból ugrálós jelenetfüzér is.

Ugyanakkor bár rezeg a kezem az ötösön, nem tudok szemet hunyni felette, hogy ez a gárda akciók címén megint mit művelt. Bár csak kettő ilyen szcéna jutott a filmre a komplexebb fajtából, azoknál a build-up, az apró ötletek (a "kisautó" vagy a motoros ugratás), az a suspense (nem egyszer kellett "újraindítani" a légzésemet), és úgy egyáltalán az akció elképesztő szintje, amik megkomponáltságáról mérföldekről süt a passzió és az elhivatottság, nálam a legjobbak közé repítette ezt a részt is. Féltem tőle, de végül nagyon bejött Hayley Atwell személyében az új karakter is, aki belevaló, vagány, okos, de nem golyóálló, és ezen esetlensége által még szerethetőbb volt (ezt akarja aláhúzni a kontaktlencsés rész is: egyszerűen elfelejti berakni a maszk felapellálásakor, azt mutatva a nézőnek, hogy ő még rookie). És bár Peggből és vele együtt a humorból tényleg lehetett volna több, összességében nagyon jó volt látni a többieket is, azt a kommentet pedig nem értem, hogy "szuperhősökké nagyítaná" a szerereplőket a film – a Falloutot csukott szemmel néztétek?:D Nem utolsó sorban pedig külön himnusz jár Lorn Balfe zenéjéért is, ami meglepően nagyot húzott a végeredményen.

Összességében, mivel most egy ideig nem tudok majd moziba járni, nagyon örültem, hogy nem Nolan újabb agymenésével zártam ezt az időszakot, mert erről a filmről megint sikerült úgy kijönnem a hibái ellenére is, hogy nem nagyon lehetett levakarni a fejemről a vigyort, és kellett egy fél óra, hogy lecsillapodjon a szívverésem. Úgyhogy mondanom se kell, nagyon várom a záró részt, és kíváncsi leszek, meglépik -e, hogy tényleg az legyen az utolsó. Bár hiányoznának a srácok, ugyanakkor örülnék is, hogy valahol sikerül meghúzniuk a határt, ahelyett, hogy Cruiseból is Fordhoz hasonló, összeaszalt múmiát csináljanak vagy hogy odáig alacsonyítsák az egészet hárommillió résszel, mint ahol a Fast széria tart.