Dió

Tapasztalat: 3086 film
Kompetencia: 0 film
Súly: 3086
Regisztráció: 2004. november 7. (16 év, 7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 116 user

Bemutatkozás

Flickr oldalam

Kedvencek

Rendezők: Alejandro González Iñárritu, Andrej Zvjagincev, David Fincher, Erik Poppe, Giuseppe Tornatore, Joachim Trier, Michael Haneke, Robert Zemeckis, Susanne Bier

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1983
Lakhely: Krakkó

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
A Quiet Place Part II
Hang nélkül 2.
4 2021-06-13 ?
(6)
Tramps
 
3 2021-06-12 3,6
(14)
El inocente
Az ártatlan
4 2021-06-12 ?
(9)
Storm Boy
Viharfiú
4 2021-06-12 ?
(7)
Wrath of Man
Egy igazán dühös ember
4 2021-06-11 3,3
(71)
Fighting with My Family
Családi bunyó
4 2021-06-04 3,3
(158)
Aniara
 
3 2021-06-02 3,3
(12)
Friends: The Reunion
Jóbarátok: Újra együtt
3 2021-05-30 3,7
(56)
El habitante incierto
A fantomlakó
2 2021-05-23 3,8
(103)
Army of the Dead
A halottak hadserege
3 2021-05-21 2,7
(116)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Nagyon féltem a sztoritól, de hál'istennek az első rész totálisan illogikus és értelmetlen baromságaiból többségében inkább csak azokat emelte át Krasinski, amiket a történet szempontjából muszáj volt. Bár az is lehet, hogy így a második részre már eleve fel voltam rájuk készülve, illetve azt is eldöntöttem, hogy nem fogom a hosszú idő utáni első moziban nézős filmélményemet elrontani azzal, hogy megint fennakadok rajtuk, összességében pár új WTF momentumtól eltekintve itt most mintha tényleg nem a hülyeségek hadán lett volna a hangsúly, hanem a valódi feszültségkeltésen. Bár így is akadt, amin még így sem tudtam átlépni (pl. a végén az a kurva garázsajtó, amit naná hogy fekete faszink nem csuk be maga után), illetve én azt a kikötőbeli háborúskodást is kihagytam volna (igen, az apokalipszis kapujában minden ember állattá válik – köszönjük, Krasinski), én ezeket félretéve jól szórakoztam rajta. A háromnegyedem felfele kerekítésében pedig kétség kívül az első 15 perc játsza a legnagyobb szerepet, ami vérfagyasztóan hatásosan mutatja be, hogy változhat meg az emberek világa egyik pillanatról a másikra - ezt az eredettörténetet mindenképpen jó ötlet volt beletenni. Nem csak azért, mert így Covid alatt/után ütnek igazán nagyot az ilyen jelenetek, de főleg azért is, mert tele van a kezdés olyan rendezői megoldásokkal, hogy tényleg nem győztem markolgatni a karfát és emelgetni a kalapomat Krasinski előtt (bár a trailer természetesen a nagyrészüket ellőtte, még így is ütöttek). Szóval ha hatalmas különbség szerintem nincs is a két rész között, ez nálam a szórakoztatásnak összességében egy magasabb fokát ütötte meg, mint az első.

2021-06-12 19:54:13 El inocente (2021) / Az ártatlan Dió (4) #1

Így négy filmje után én mostmár lelkifurdalás nélkül szeretném azt mondani, hogy Oriol Paulo szerintem ott lesz a jelenkor legnagyobb filmesei között, ha ez így megy, sőt, a minden filmjében visszaköszönő, iszonyat erős rendezői stílusjegyeit nézve én legszívesebben már most felraknám őt a nagyágyúk mellé. Nem nagy meglepetés, hogy a játékfilmjei után ő is sorozatrendezésbe vágta a fejszéjét, ami nagyon jól áll az El Inocentének, mert nagyon elegánsan bontotta le a sztorit nyolc olyan külön epizódra, amely mindegyike egy újabb szereplő stílusos bemutatásával kezdődik, hogy aztán a maradék játékidőben is egy tőle elvárhatóan erős thrillert bontogasson, csak ezúttal 600 percen keresztül. Ami a fentebb említett stílusjegyeit illeti, igazából annyira nem bízott semmit a véletlenre, hogy a Contratiempóból a rendezőn kívül egy az egyben átemelte az írót, a zeneszerzőt, és a két főszereplőt is, úgyhogy nagyon már eleve nem mehetett félre a dolog, és ennek köszönhetően igazából tényleg öröm nézni minden percét. Ugyanakkor annyira jól nem is sikerült, mint az. Hiába nyújtotta szét nyolc epizódra a sztorit, még így is vannak benne olyan részek, amik után nekem szabályosan megfájdult a fejem, mert egyszerűen annyira sok infót próbált legyömöszölni a néző torkán (emlékszem, egyszer kb. 30 másodpercre álltam fel valamiért a hűtőhöz, és már ez elég volt ahhoz, hogy visszaérve semmit se értsek). Illetve a második felére valahogy megint feleslegesen csúszik át egy olyan erőszakorgiába a dolog, hogy a hatodik-hetedik epizódból pl. semmi másra nem fogok emlékezni, mint hogy nőket vernek véresre és félholtra. Persze a legnagyobb kérdés Oriol film esetében mindig az, hogy lesz -e csavar. Azt hiszem valahol a negyedik rész környékén itt is volt egy olyan tekerés a sztorin, aminél majdnem sikerült magam alá székelnem, de természetesen a Contratiempo pofátlan csavarjához sehol sem volt, az pedig, ahogy a finálé két csavarját egyáltalán csavarként próbálta eladni, nekem nem jött be, mindkét fordulat ugyanis már kilométerekről látszott (sőt valahogy ezeket félretéve sem ért fel az utolsó epizód a többi színvonalához). Szóval összességében ez egy négyes, amit nagyon jó nézni, de tőle egy hangyányival többet vártam.

Én sem láttam benne Guy Ritchiet, egy jó filmet viszont igen. Mármint az első egy óra szerintem tényleg nagyon jó, igazából még meg is lepett. Nekem legalábbis nagyon bejött, ahogy az ezúttal teljesen indokoltan felszabdalt idősíkok között váltogattak, úgy adagolva így az apró infómorzsákat, hogy abból a hatvanadik perc környékére egy igen baró thrilleres-akciófilmes alapkonfliktus kerekedjen. Sajnos ezt végül egy egyszerű (bár legalább látványosan megcsinált) shootout fináléba torkoltatták, illetve azt sem igazán értettem (ezt valaki megírná?) hogy a főgenyó egyáltalán mivel vette rá Stathamet arra, hogy az autójában becsempéssze őket?

2021-06-12 09:18:35 Storm Boy (2019) / Viharfiú Dió (4) #3

Ha valaki emlékszik még a Togóra, és egy hasonlóan Disneys, érzékeny és gyönyörű mesére vágyik (csak ezúttal Aussie módra), annak nagyon ajánlom a Storm boyt. Persze egyszerűbb annál, és nem is annyira jó, de 90 percre nagyon szépen kikapcsol, meghat és elgondolkoztat (zsebkendőket sem árt bekészíteni a film előtt). Ja, és természetesen Ausztrália-fanoknak is kötelező. Erős négyes.

2021-06-06 16:54:14 Aniara (2018) Dió (3) #10

Csak hogy biztosra menjek, hogy nem hagyott cserben a humorérzékem - ezt a kommented csak tréfának szántad, ugye? :)

előzmény: apáncsórt pók (#8)

2021-06-06 06:45:43 Aniara (2018) Dió (3) #7

Köszi, a Föld körüli űrszemét térségnek valóban van értelme, erre nem gondoltam. Ami az ettől távolabbi űrt és a lottó ötös hasonlatot illeti, megkérdezhetem, mi a forrásod? Mert számomra az általad írt "évezredek" és a filmben prezentált hatvan millió év között azért igen nagy a különbség (ez még barátok között is megsokszorozza annak a lottó ötösnek az esélyét:), és mostmár annyira kíváncsivá tett a dolog, hogy próbálok utánaolvasni, de semmit sem találok neten. Tényleg nem értem ugyanis, miért kábítja minden más sci-fi ezzel a beleütközéses teóriával a nézőt, ha igaz, amit írsz:)

előzmény: apáncsórt pók (#6)

2021-06-05 13:06:21 Aniara (2018) Dió (3) #5

Szerintem én még annyira sem vagyok csillagász, mint Te:), de eddig minden egyes térugrásos sci-fi, amit eddig láttam, kitért arra, hogy ha ekkora távolságokat akarnak biztonságban átszelni (mert azért c'mon, 60 millió évnyi űrszörfölés az barátok között is elég combos táv!!), akkor ki kell számítani a legbiztonságosabb pályát, különben simán telibetrafálhatnak valami kósza űrszemetet vagy egy komplett égitestet... szóval ha ezeknek a korábbi sci-fiknek a fele igaz, akkor az űr mégsem annyira üres, mint írod. :) Ezt mi sem mutatja jobban, hogy egy hétig se bírták ki anélkül, hogy ne trafáljanak el valamit (ami után még furcsább, hogy utána 60 millió évig semmi). De mivel egyikünknek sincs elég ismerete ehhez, nem mennék bele túl mélyen, már csak azért sem, mert annyira azért nem rántott ki ez az élményből, csak megjegyeztem. :)

Ami sokkal inkább zavart (és így belegondolva emiatt hármasnál feljebb nem jut), az a lentebb írt saját hugyába-mocskába belefulladás, de ezzel meg az van, hogy ha valaki magáénak érzi ezt a "romlásra és kipusztulásra ítéltetett emberiség" témát, akkor ez simán átléphető, mert be kell ismernem, hogy a film valóban minden ilyen történése beleillik a központi toposzba. Lehet így Covid közepette én áhítoztam kicsit pozitívabb filmre, és ezért is éreztem úgy, hogy minden, ami az első hatvan perc után történt, az már az addig is megtörtént tragédiának egy teljesen felesleges túltekerése volt (pl. az orgia, meg ezek a halálok), amik nélkül is már rég világos lett volna, hogy nem lesz happy end, illetve hogy megérett a fajunk a pusztulásra - avagy less is more, ahogy tartja a mondás. Sőt, számomra a finálé is talán még nagyobbat ütött volna ezek nélkül, ha addigra nem idegenített volna el ez a posvány. Ettől függetlenül az az utolsó képkocka így is 10/10, és szappannal sem szedem ki a bőröm alól, úgy belemászott alá, illetve amellett is volt elég sok faszályos elem a filmben, ami nagyon bejött (a Mima, az az üzemanyagnak hitt izé, stb).

előzmény: Rorschach (#4)

Hmm, érdekes, hogy neked meg ez akadt fent a rostádon. A végéből én csak arra emlékszem, hogy egymást lőtték, nem holmi ártatlan kóklereket, és különösebben szerintem véres meg erőszakos sem volt, mindazonáltal mint írtam simán lehet, hogy átaludtam valamit, ami nálad biztosítékkiverést indukált, szóval nem feltétlenül áll fent az egyet nem értés veszélye. :-)

előzmény: Rorschach (#10)

2021-06-03 06:41:46 Aniara (2018) Dió (3) #3

Bitang jó alapötlettel indító, látványos, gondolatébresztő és nyugtalanító sci-fi, ami sajnos a film második felére - pár minőségi fordulatot félretéve - önismétlővé válik és a saját mocskába fullad bele. Még nem döntöttem el, hogy a végeredmény hármason vagy négyesen landol -e. Addig is viszont egy kérdésem lenne valamiről, ami akkora nonszensznek tűnik, hogy nem hagy nyugodni:
Jól értem, hogy az elején a hajó még kormányozható állapotban is csak egy hetet bír ki anélkül, hogy nekiütközne valami űrtörmeléknek vagy kisbolygónak, viszont ezt követően hatvan millió évig sodródik az űrben (ráadásul már kormányozhatatlanul) anélkül, hogy bárminek nekimenne vagy bármi is keresztezné a pályáját?

Nem írtam egy szóval sem, hogy először láttam őket a 10. évad óta. Nyilván láttam interjúkat, sőt még ha nem is lennék rajongó, egy kő alatt kellett volna hogy éljek, hogy semmit ne tudjak/halljak róluk. Mindazonáltal egyikük sem emlékszem, hogy ennyire szétplasztikázottan nézett volna ki az általam látott interjúkban. De még ha így is lett volna, akkor sem ez a lényeg, hanem hogy feltételezem Te is érzed, hogy nem fair egy egész estés, egy konkrét korszakot lezárni kívánó filmet holmi mezei interjúkhoz hasonlítani, mivel teljesen más elvárásokkal ül le eléjük az ember.

előzmény: TheDriver (#19)

Összes komment...