ipartelep

  • 1
  • 2

Úúúú, ez meglepően jó film volt. És eszméletlen arcok benne, és tényleg a végén a stáblista a szereplőkkel... A zene is jó. Nem is tudom... csak azért nem ötös nálam, mert azt azért tartogatom az igazán mély, és komoly, vagy egyszerűen csak a nekem nagyon tetsző, vagy valamiért korszakalkotó (stb.) filmeknek. De jó erős négyes, ez nem kérdés.

2018-10-29 18:12:48 The Lobster (2015) / A homár ipartelep (4) #30

Csodálatosan bizarr film. Ritkaság az ilyen. A szürrealistáknak is tetszene.

2018-10-27 13:42:15 I complessi (1965) / Komplexusok ipartelep (4) #2

Egyelőre csak - nagyon nehéz beszerezni az egész filmet - a "Telefogú Vilmos" c. részt láttam, de az nagyon jó.

2018-10-23 17:41:06 Hostile (2017) ipartelep (2) #1

Elkezdtem nézni. Bolondulok a posztapó filmekért. De már az első 10 percen annyi következetlenséget, logikátlanságot, butaságot találtam benne, hogy az kissé elvette a kedvemet. Mi lesz még később? Pl.: Látszik a háttérben, hogy a (nyilván) kihalt New Yorkból jön. A következő képeken meg már a sziklás hegység déli részén a "tanúhegyeknél" jár. Ami ugye onnantól egy fél kontinensnyivel arrébb van. Az emberiség nagy része elpusztult, de neki csak egy nyomorult revolvere (forgópisztoly) van, amikor bármilyen fegyvere lehetne, és szüksége is lenne rá, hiszen valamilyen veszélyes (idegen? - ez még nem derült ki) ragadozók ölik a megmaradt embereket. Keresi a használható nyersanyagokat (benzin, konzervek, bármit), de ezeket a kopár sivatagban keresi, és közben ugye New Yorkból jön ki...
Egy pozitívumot azért felfedeztem: nagyon szép a túlélő nő.
Osztán majd meglátjuk, mi lesz belőle. Persze, az már látszik, hogy meg sem közelíti az "Az út" hiperrealizmusát. Ami ebben a műfajban hiba.

Update (teljes megnézés után): hát ez csak "felibe-harmadába" posztapó film sajnos. Inkább szerelmi történet. Kár.

2018-09-02 13:26:17 A Quiet Place (2018) / Hang nélkül ipartelep (3) #60

Igen, ez az a film, ami a témája miatt nagyon jó lehetett volna, de a sok értelmetlen hülyeséggel eléggé elbaszták. A vak alienek, akik ezerrel rohannak mindenütt... És amikor nem rohannak embert cincálni széjjel, akkor valahol várakoznak türelmesen. Hááát... Vagy a mezítláb járás... Egy gumitalpú dorkóban nem lehetett volna, az összes dorkóboltot kifosztották az alienek? Persze, lehet, hogy valami ultrahangos tájékozódásuk van, bármi lehet. Az a baj, hogy ezeknek a leheteknek a fontos részét nem sikerült belevenni a filmbe. És így csak egy olyan film lett belőle, amely ugyan egy nagyon érdekes helyzetet mutat (mi lenne a világ végén, posztapóban, vérengző vak alienekkel?), de a sok kis apró, értelmetlen, logikátlan részlet annyira megzavarja a műélvezetet, hogy... hogy csak na.

2018-09-02 11:58:02 Extinction (2018) / Megsemmisítés ipartelep (2) #4

Azért mondtam, hogy "nem is igazán sci-fi", mert bár bizonyos külsőségeiben valóban az, de a lényegét tekintve egy lövöldözős, menekülős akciófilm. Egy sci-fi nekem a lényegét tekintve is legyen sci-fi. Persze az igaz, hogy egy film mindig egyszerre több mindenről szól, vagyis mondjuk egy sci-fiben is egyszerre vannak jelen a sci-fis részek, témák, és a másfajta, általános emberi témák. Nagyon jellemző példaként lásd a Tarkovszkij-féle Solarist, amely film az eredeti témája, és történése szerint (Lem) nagyon sci-fi, de Tarkovszkj olvasatában meg ugye ott van az a másik vonulat is - amely miatt nem is tetszett Lemnek a megfilmesítés.
Nekem ez ezért sem sci-fi film (nem a Solaris, hanem a Megsemmisítés), mert és sci-fi érzékeny, és sci-fi-bolond vagyok, nagyon szeretem a jó sci-fit. Azokat szentségtelenítené meg az a film, ha sci-finek nevezném. Így inkább lövöldözős akciófilmnek nevezem.

előzmény: BonnyJohnny (#2)

2018-09-02 11:33:13 Her (2013) / A nő ipartelep (4) #118

Két dolog látszik most: 1. A mai MI-k, és az ember intelligencia-szintje (gondolkodása, intellektuális képességei) között (és igen, ebbe még a fideszesek is beleértendők), minőségi, vagy ha úgy tetszik (ha lehet ezt számosítani) nagyságrendbeli eltérés van. Egyszerűen nem jött be az, amit korábban (pl. Arthur C. Clarke is a "Jövő Körvonalai"-ban) gondoltak az MI-ről. Az MI egyelőre sehol nincs. Illetve, és ez már a 2. pont: az MI már a kertek alatt van, csak nagyon lassan vánszorog. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az a bizonyos minőségi, és nagyságrendbeli különbség elvileg áthidalható. Mit jelent ez még? Azt, hogy az emberi intelligenciának nincs semmi olyan misztikus része, amire az mondható, hogy egy ugyanolyan szintű, képességű nem csinálható meg mesterségesen. (Nagyon sokan mondják, hogy nem - butaság mind.) Tehát MI lesz (ha csak addig ugye, nem visz el bennünket az ördög), de még várni kell rá, ki tudja mennyit. Egy harmadik dolog is látszik (de most tényleg anélkül, hogy a mesterséges intelligencia rejtelmeibe mélyebben bele akarnék menni). Az, hogy az intelligencia egy nagyon komplex, összetett dolog. Számos, különböző képességből, tudásból áll össze. Ezért, ha majd lesz MI, annak az intelligenciája nem lesz feltétlenül minden elemében (és ezen elemek arányaiban) pontosan olyan, mint az emberi intelligencia. Ez amúgy igen veszélyes is lenne az ember számára, gondolok itt arra, hogy az embernél az intellektuális, és az egyéb érzelmi, fiziológiai képességek, és funkciók, egy szerves egységben vannak (ahogy ez ugye kialakult az évmilliók alatt), emiatt az ember csak részben, ill. korlátozottan racionális lény, sokszor nem az intelligenciája vezérli... Nem lenne előnyös, egy mindenben hozzánk hasonló MI-t alkotni. A jó hír az, hogy ez nehéz is lenne. A rossz az, hogy bőven van sok egyéb kiszámíthatatlan, előre nem látható veszély is...

Ami a te "értelmes" beszélgetésedet illeti azzal a cset(ro)bottal. Az értelmes beszélgetéseknek szintjei vannak. És persze elvárásai az embernek. Ha én pl. nagyon értelmes beszélgetést akarok valakivel (emberrel) folytatni, mondjuk egy elvont filozófiai témában, hát akkor ahhoz elég nehezen találok partnert. Még az a szerencse, hogy az ilyesmit magamban is meg tudom "gondolni", no meg az, hogy azért másféle igényeim is vannak, amikhez már könnyebben találok partnert - persze másik intellektuális szinteken. Laza magzatelhajtó csevegést, csak úgy szőrmentén, már 15 éve is lehetett folytatni ezekkel a csetbotokkal. Néhányan talán akkor is azt hitték, hogy azok emberek - vagyis náluk átment a Turing-próbán. No de hát... Szóval ez a no de hát itt a lényeg. Az az intellektuális szakadék, ami egyelőre köztünk, és az MI között van. Nem biztos, hogy jó lesz amikor az eltűnik, de az még biztosan odébb van.

előzmény: ChrisAdam (#114)

2018-09-02 10:55:30 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #106

Ez esztétikai-filozófiai kérdés. A korrekt, és a nagyon rövidített válasz - nincs itt tér még magyarázni is - a következő lesz. A megértése bizonyos előképzettség nélkül nem lesz könnyű, de hát ez már csak ilyen. A művészet (itt most nem a szó minőségi, hanem műfaji értelmében), így a film is, közvetlenül nem faktuális, tényleíró, hanem fikciós természetű. Ugyan szerepel benne a valóság is (próbálna csak meg nem szerepelni az objektív előtt, hiszen az "objektív" rögzít valóságos dolgokat is: emberek, házak, stb.), ugyan közvetve mindenféle fiktív, és áttételesen (a mű egész kontextusát tekintve) mindenféle tényről is szól (egy ide tévedő nagyon idegen lény számára számos tény-információt közvetítene - csak persze egy nagyon fiktív filmben problémás lenne neki bizonyos tények (vagy fikciók) valódiságát ellenőrizni, de alapvetően a műfaja más, mint a tényleírás. természetesen a célja, a funkciója sem a tényleírás - ezért, és ettől is művészet. Ugyanakkor, a "megértés" fogalma nagymértékben kapcsolódik ahhoz a körülményhez, hogy (a világban) vannak a tények, vannak azok viszonyai, kapcsolódásai, és van a lény, aki megérti ezeket a tényeket, és viszonyokat. Ugyan a megértés fogalma értelmezhető a fikciók területén is (mint amilyen a művészet), de éppen a fent leírt különbség miatt, ott más a jelentése, másra vonatkozik. Ráadásul az objektíven létező tényekkel szemben, van egy szubjektív része is: az alkotó szándéka. Mivel egy műalkotásnak nincs faktuális értelemben (és közvetlenül - mert közvetve persze van) tényleíró- és közlő része (funkciója, szándéka), ezért csak az egyéb, szubjektív értelmezési tartományok maradnak, csak azokhoz lehet viszonyítani a "megértést". Hogy az alkotó mit akart (mire gondolhatott a költő?), vagy, hogy egy általánosabb kulturális, és művészeti értelmezési mezőben hol helyezkedik el a mű, abban, és ahhoz viszonyítva "mit jelent". Hiszen ilyen értelemben vett jelentése van a műveknek (is), és végül is a megértés azt jelenti, hogy ezt a komplex, az élet, a kultúra (a világmindenség, meg minden) kontextusában vett jelentést mennyire értjük, ismerjük.
A nevezett konkrét "Pappa Pia" c. filmet nem láttam, de hogy egy klasszikussal szóljak, nekem már nem kell megnéznem ahhoz egy filmet, hogy viszonylag helyes (ezen a ponton szükséges lenne értekeznem a "helyes" szó értelméről, de ettől most eltekintek) véleményem legyen róla (nyilván, egyéb információk alapján), és azok ízléséről, megértéséről, sőt még bizonyos egyéb micsodáikról is (igen, ez egyfajta cizellált lehülyézés), akiknek az tetszik. Úgyhogy... (Innentől a többit az olvasóim fantáziájára bízom.)

előzmény: Xaos (#105)

2018-07-29 14:40:39 Extinction (2018) / Megsemmisítés ipartelep (2) #1

Bár szeretem a sci-fit, de ez sajnos rossz film. Meg nem is igazán sci-fi. Gyorsítva néztem.

Ebben a filmben szerepel minden idők egyik legszebb (szerintem) színésznője, Dana Wynter.
https://hu.pinterest.com/pin/449163762823863552
Már csak miatta is érdemes megnézni.

2018-07-14 14:11:25 Killer Joe (2011) / Gyilkos Joe ipartelep (3) #33

Amennyiben egy filmnél erény az, hogy a befejezése értelmetlen, logikátlan, életszerűtlen, akkor ez egy erényes film-bejezés volt. Minden más esetben...
Ez persze nem Arisztotelészi logika, hanem (műfajilag) film(művészet). Itt megengedettek a logikátlanságok, életszerűtlenségek. A való életben, ha valakit annyira gátlástalanul megaláznak, mint a végén azt a nőt (mert miért is? mi indokolta, mit akart vele a költő?) akkor az elkövetőnek először levágják a micsodáját (igen, a férj is segít ebben), majd darálóba dobják azt, hogy nehogy vissza lehessen varrni, majd mosolyogva nézik, ahogy elvérzik a delikvens. És legfeljebb csak utána kezdenek azon gondolkodni, hogy mit tettek.
Szóval, ez a rész nem igazán "gyere be", de amúgy szódával elmegy a film. Ezer ilyet láttam már, ha úgy adódik, megnézem az ezeregyediket is, mindenből lehet valamit tanulni, vagy csak szórakozni rajta. Ha nem is pont úgy, vagy azt, ahogy az alkotók elképzelték.

2018-07-11 08:57:58 Cargo (2017) ipartelep (4) #1

Ausztrál film, outback, zombik, posztapó, Martin Freeman... minden együtt van egy jó filmhez. Az is lett.

2018-07-08 13:58:12 Űrtörténetek (1977) ipartelep (2) #10

Hát igen, Fedeb, és Sinkó László ide vagy oda, ez sajnos egy szar film. ráadásul a novella végének nagy poénját teljesen kispórolták a filmből.

2018-07-04 19:27:34 Harlekin és szerelmese (1966) ipartelep (3) #2

Mindazonáltal, van ennek a filmnek egy nagy erénye: a fiatal Dőry Virág szépsége. Rendkívül (szó szerint) szép nő volt.

2018-05-19 18:56:00 Űrtörténetek (1977) ipartelep (2) #9

Eben a filmben egyszerre szerepel Sinkó László, és a felejthetetlen sci-fi "tárgy", a fedeb? Ezt a filmet meg kell néznem, ha a fene fenét eszik is.

2018-05-06 17:48:20 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #101

Minden film (vagy mű) érdekes, amely valamilyen újdonságot tartalmaz, ill. valamilyen újfajta módon mond el, mutat meg valamit. Ez lenne ugye, az avantgárd művészet egyik ismertetőjegye. Ez a film, ha a (film)művészethez nincs is sok köze (köztünk szólva: elég kevés köze van hozzá), de tartalmaz újdonságokat, főleg tartalmi téren. Ugyanakkor, azt is el kell mondani, hogy ez (a tartalom) a könyv érdeme, hiszen a film ha nem is szolgai lemásolása a könyvnek, de azért arról szól. Persze, a könyvet filmes eszközökkel nehéz is lett volna hűen lemásolni - ha valaki el bírta olvasni, tanúsíthatja, hogy hát... hogy is mondjam, nem az a kiköpött akciódús, körömlerágósan izgalmas szöveg. Én csak azért olvastam végig (mint a három könyvet), mert nagyon érdekesnek tartom az alaphelyzetet, és kíváncsi voltam a megfejtésre, megoldásra. De maga a könyv újszerűségében is egy kínszenvedés. Ehhez képest a film sokkal kevésbé extrém, ami ez esetben inkább erény, mint hiba.
Nekem is sok bajom van a filmmel, ugyanakkor tetszett is benne néhány dolog. Főleg a vége, az nagyon különleges volt, és a zenéje, (ami ezúttal nem is kísérőzene volt, hanem a történéseket híven követő hanghatások) is rendkívül jól eltalált.
Annak idején, évtizedekkel ezelőtt, rengeteg sci-fit, novellát, és regényt is olvastam. Mindig fájlaltam, hogy abból a hatalmasan nagy ötlettárból, amit a sci-fi irodalom jelent, miért nem dolgoznak a filmesek, ill. amikor dolgoznak, és sci-fit csinálnak, miért ennyire gyenge műveket választanak ki. Persze, az igaz, hogy az irodalom, és a film hatásmechanizmusa nem egészen ugyanaz, így ami irodalomként nagyon jó, nem feltétlenül lenne belőle jó film. Az expedíció mint regény, összességében, a kiváló alaptörténet ellenére, egy pocsékul megírt könyv. A film pedig, a kiváló alapötlet, és az eléggé sablonos megvalósítás miatt csak egy jó-közepes sci-fi. Bár, jegyzem meg, mivel kevés az igazán jó sci-fi film, ezért ez még elmegy szódával.

előzmény: Norbert Simon (#100)

A legkifinomultabb, és egyben a leghumorosabb(!) filmjük az "Egy komoly ember". Csak a teljes megértéséhez óriási filmművészeti, (és egyéb) műveltség kell.

2018-03-19 09:20:02 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #65

A "rákról szól a film". Hát hogyne, persze. Szól a rákról is a film. Azonban a film rendezője szerint a filmje az "önpusztításról" szól. Na most feltehetjük a kérdést, hogy vajon a film rendezője eléggé autentikus-e annak megítélésében, hogy "miről szól" a filmje. Igen, vagy nem?
Ugyanakkor a filmrendező mellett még számos ember van (mindenki, aki látta a filmet), akik számára szól(hat) valamiről a film. Ezen emberek számára sok mindenről szólhat a film, és elég nehéz garantálni, hogy pont ugyanarról fog szólni nekik, mint amit a rendező mondott. Vagy amit egy kritikus mondott. Ez már csak ilyen műfaj, értelmezési szabadság van, mindenki azt vesz ki belőle, ami neki jólesik.
Én pl. fegyverbuzi vagyok, és ezért számomra ez a film a fegyverekről szól Sokat is szerepelnek benne a fegyverek, többféle fegyver is. Vannak benne automata puskák (nem "géppisztolyok"!), van benne egy kés, és szerepel benne 2 db foszforgránát is. És használják is ezeket az eszközöket, tehát nem csak úgy vannak, hanem aktívan szerepelnek is. Ez számomra azt jelenti, hogy ez a film a fegyverekről szól.
No de várjunk csak, inkább mégsem. Most jutott eszembe, hogy szeretem a csalitosokat, és a rekettyéseket is. Ebben a filmben szinte végig a lágy anyatermészetben bóklásznak, ahol nagyon szép csalitosok vannak. Rekettyésnek ugyan direktben nem merném nevezni őket, de kis jóindulattal, talán... Szóval, revideáltam az előző, "fegyveres" véleményemet. Az új véleményem ez: ez a film a csalitosokról, és a rekettyésekről szól.

2018-03-18 19:35:01 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #61

Nekem úgy tűnik, hogy te olyan filmet szerettél volna, amely konkrét válaszokat ad, és megfejti a rejtélyt. Hát ez tényleg nem olyan film, de mentségére szolgáljon, hogy a nála 10x homályosabb regény meg pláne nem olyan. Ahhoz képest ez egészen konkrét.
Ami azt illeti, nekem itt most nem is hiányzott a konkrét magyarázat, megfejtés. Bár elmondhatták volna, hogy a "dolog" x csillagrendszerből jött, ilyen meg olyan, ezt, meg azt akarja, és úgy is érdekes lett volna a film. De nem így tettek, és ahogy tettek (hogy nem mondták el) az a koncepció része volt. Úgy gondolták a szerzők (elsősorban nyilván az író), hogy ezt homályban tartják, hogy a rejtély megléte maga érdekesebb lehet, mintha mindenre rávilágítanának. Ez olyasmi (analógiával), mint a thrillerekben, vagy horrorokban az a kétféle megoldás, hogy a feszültséget, félelmet, vagy ijedezést direkt módon, annak megmutatásával érik el, vagy közvetett módon, csak utalgatnak valamire, fokozzák a hatást, de direktben nem mutatják. Ez utóbbi módszer is jól működik számos filmben.
Szóval, ez most egy ilyen film volt, nem válaszolt meg sok kérdést. Egyébként, ha visszaemlékszel, a Sztrugackij-féle ős, sem válaszolta meg azt az alapvető kérdést, hogy kik voltak az idegenek, honnan jöttek, mit csináltak itt, és egyáltalán mit akartak. Az is csak a következmények leírásával foglalkozott, igaz sokkal konkrétabban, mint ez a könyv, vagy film. Bár mondom, a film sokkal konkrétabb, mint a könyv, amely inkább egy nagy homály.

Szóval, a lényeg: nem kell feltétlenül minden filmnek konkrét, leíró, megfejtő filmnek lennie. Érdekes, és jó sülhet ki abból is, ha nincs minden szájba rágva, ha a történet nem teljes, ha nem magyaráznak meg szinte semmit, ha a rejtély a végére is megmarad... Bár, ha belegondolok, ez azért nem áll erre a filmre (sem), hiszen az sem mondható, hogy semmilyen információ nem derült ki a jelenségről, vagy dologról. De mindig vannak olyan műélvezők is, akik mindent szeretnének tudni. Mindent _is_. ;-)

előzmény: Dió (#60)

2018-03-18 17:00:21 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #58

Írod: "Tehát, más szóval, ha Portman az utolsó jelenetben a Télapó szánján, a hét rénszarvas által húzva suhan ki a Shimmerből, az is rendben van,..."

Nem, nem, nagyon nem gondolom, hogy az rendben lett volna. Ugye, én arról beszéltem, hogy a történetnek van egy belső világa, amely tulképpen abból áll, amit a szerző arról elmondott, leírt, ábrázolt. Ha valamit nem mondott el, akkor az nincs benne a történetben. Az ilyen "lyukakat" szabad, és lehet pótolni, vagyis a szabad intepretációnak nincs semmi akadálya. De hogy ki hogyan interpretálja, az már az ő felelőssége lesz, és nem a szerzőé. A szerző csak azért, és annyiért felel, amit ő írt, ábrázolt.

Ha a főszereplő valóban a "télapó szánján" jutott volna ki a zónából (és ezt a film így ábrázolta volna), akkor teljes joggal mondhatnánk rá, hogy micsoda eget verő marhaság már... Azért mondhatnánk ezt joggal, mert bár a műveknek valóban megvan a maguk belső világa, amelyen belül némi autonómiát élveznek (pl. bármerre kanyarodhat a mese szála), de azért ez nem teljes körű autonómia. Egy regénynek, vagy filmnek is követnie kell a józan ész, és a logika szabályait. Ha ezekkel hadilábon áll, akkor ott mindenki egyből azt fogja érezni, hogy "micsoda hülyeség ez". További fontos szempont az is, hogy legyen egy belső konzisztenciája a műnek. Ez vonatkozik bármire, és mindenre a műben, tehát a cselekményre, a megjelenésre, az ábrázolási módra... És az eddig említetteknél ugyan kisebb mértékben, de az sem árt, ha a művekben van egy ún. "faktuális konzisztencia". Ezt magyarázom: ez azt jelenti, hogy műfajilag ugyan eltérő mértékben, de a mű feleljen meg annak a "szabálynak", hogy bár ugyan "ez fikció, de ha ez akár meg is történhetett volna, és ha igen, akkor így is megtörténhetett volna". Azért írtam, hogy ebben azért műfajonként vannak különbségek, hiszen éppen a sci-fi az a műfaj, ahol ezt a szabályt egy kicsit lazábban kezelik ugye. De akár még a sci-fi ben sem lehet teljes káosz e tekintetben, hiszen ha - a példáddal élve - a főhős tényleg télapószánon tért volna haza, akkor az egy olyan mértékű inkonzisztencia lenne, amely még ebben, az amúgy tényleg kirívóan keveset megmagyarázó filmben, és történetben is rendkívül zavaró szál lenne. Tehát műfaja is válogatja, de azért bármit nem lehet büntetlenül megtenni.

A másik (második bekezdésed) felvetésedre: igen, ez így van. Nagyon eltérő lehet ebben a nézők igénye. Sőt még változó, vagy rugalmas is lehet. Én pl. úgy vagyok ezzel, hogy egyrészt nagyon realista vagyok, a hiperrealizmust szeretem, és zavarnak az anakronizmusok, hiteltelenségek. Másrészt, mivel tudom, hogy a műélvezet komplex dolog, - és nem csak abból áll, hogy pl. egy adott világot hűen ábrázoljon - ezért sokszor megbocsátom az ilyen pontatlanságokat és helyettük inkább megpróbálok a mű egyéb részeire, pozitívumaira figyelni. Mert ha ugye, mindig csak azt figyelném, hogy mik az inkonzisztens, hiteltelen, irreális hülyeségek egy fikcióban, akkor kb. egy film sem tetszene, mert egyik sem lehet annyira reális, mint a való világ. Tehát a műélvezetben, ha jót akar az ember, akkor kompromisszumot köt.

Én magam valóban "ínyenc" sci-fi (film, és irodalom is) kedvelő vagyok, és hát most már kb. ott tartok, hogy amit a műfajban nem láttam, az nincs is, de mondhatom, hogy nagyon széles skáláját szeretem ezeknek a filmeknek (és persze, van amit nem), és különböző okokból. Szeretem a nagyon elvont, gondolati, filozofikus sci-fit is (Lem némely könyve), a "történetfilozófiai-kalandozósat" is (Zsoldos Péter), a sok, sokféle, változatos "kis színest" (a régi Galaktikák, meg antológiák a 60-as évektől kezdve - mind megvan), és a mostanában oly divatos könnyedebb akció-sci-fiket is. Egyedül a szintén divatos fantasy-t nem szeretem, de azt én külön műfajnak tartom, nem sci-finek.

előzmény: Dió (#57)

2018-03-18 13:28:07 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #56

"Azért egy kérdés azokhoz, akik elolvasták könyvben az egészt trilógiát: szeretném megrendelni a könyveket, érdemes? Vagy csak az első a jó, és a többit VanderMeer is elkúrta?"

Ez nagyon szubjektív dolog. Hogy mi a "jó". Én pl. nagyon gyenge/rossz írónak tartom VanDermeert, de elolvastam mind a 3 könyvet. Persze, ha nem olvastam volna el, vagy legalábbis bele, akkor nem lenne alapom, hogy gyenge írónak tartsam. Ugyanakkor, azért olvastam el, mert a sci-fi alapötlet nagyon jó, nagyon érdekel engem az olyan helyzet, amikor valami nagyon idegen jön a Földre, és itt csinál valamit, és akkor mi történik. Sci-fi olvasóknak mondani sem kell, hogy ezt a témát nem ez az író találta ki, és a leghíresebb megvalósítása a Sztrugackij testvérek könyvében olvasható. Mivel az már régen volt, és a nyugati olvasóközönség nem nagyon ismerheti, nem csoda, hogy a klasszisokkal gyengébb VanderMeer könyv lett sikeres.
Tehát, teljesen kiszámíthatatlan, hogy a könyvek kinek tetszenek, kinek nem. Számomra szinte olvashatatlanok voltak, nagyon rossz írások.

A film ennél csak jobb lehet majd - gondoltam előtte - és persze úgy is lett. A filmben nincsenek benne azok az agyzsibbasztóan unalmas, hosszú, és rendkívül zavaros pszichologizálások, amelyek teljesen élvezhetetlenné teszik a könyveket. Egy ilyen filmet nehéz elbaszni, hiszen ha csak lekövetik magát a primitív történetszálat (hogy bemennek a rejtélyes területre), már az érdekes lesz. Persze, vannak vele gondok, szó se róla, pl. nekem egyáltalán nem tetszett a szereplők viselkedése. Hiteltelennek tartottam őket, az elejétől fogva élőhalottként viselkedtek - pedig akkor már jobban illett volna a történethez, ha a végére válnak azzá. Sajnos a főszereplő is rossz, de ő azért, mert egyszerűen gyenge színész - nála bárki jobb lett volna a szerepre. nem is sorolom a film hibáit, amelyek számosak, és bosszantóak. De az ezekhez hasonló hibák majdnem minden hollywoodi film szerves részei, azok a jóemberek egyszerűen nem tudnak hitelesen ábrázolni semmit. Nem a képi megvalósításról beszélek.

Szóval: a film mindezek ellenére elég érdekes, és jó. Azért, mert az ábrázolt világ és helyzet nagyon érdekes.

Spoileres választ adok pár kérdésre:
Nem lehet tudni (a könyvből se), hogy mi érkezett a földre. Élőlény-e, vagy bármi más furcsaság. Így azt sem lehet tudni, hogy egy szándékkal bíró élőlény csinálta a furcsaságokat, vagy egy különleges, földönkívüli természeti jelenség. Ha ezeket nem írja le az író, és nem ábrázolja a film, akkor ezek "nincsenek megmondva". Vagyis, mindenki gondoljon azt, amit akar.
Továbbá: ha a filmben nem mutatják meg egyértelműen, hogy mi is történt, akkor az nincs megmutatva.
A film (és a könyv is) az maga egy öntörvényű kis világ, amely magamagát alkotta meg. Ha nem egyértelműen ábrázolja magát, akkor tág tere nyílik az interpretációknak. Mindazonáltal, a főhős, és férje kérdésében szerintem egyértelmű a helyzet: az igazi férje a világítótoronyban öngyilkolta meg magát a foszforgránáttal. Aki visszatért (és mert ez is felmerült kérdés volt: igen a "dolog" teleportálta ki egyenesen a lakásába - vagyis nem bulizott ki végig, kilométereken keresztül a zónából a házába), az már a klón volt.A csajt is lemásolta a dolog, de mint láttuk, őt még idejében elintézte egy foszforgránáttal. Ő valahogyan visszatért, eredetiben, viszont mégis hibridként már, annyiban, amennyiben már benne voltak azok az idegen dns, és egyéb részek, amelyek a zónában kerültek belé. Mint láttuk, ezek a hibridizációk is különféleképpen történtek meg; pl. a fizikus csaj, amikor elsétált, lassan kezdett átváltozni valami félig ember, félig növénnyé.


Összességében, egyáltalán nem rossz kis sci-fi ez. Néhol meg még egyedi, különleges, szuggesztív is, kb. onnantól, amikor bemegy a fészekbe. Itt még kiemelném a "zenét" is, vagyis a hanghatásokat. Ritkán veszem észre egyáltalán egy filmnek a zenéjét, merthogy a legtöbb nem is méltó az észrevételre, de ebben voltak nagyon jó "hangok".

előzmény: Dió (#55)

2018-01-13 20:12:02 Black Mirror (2011) / Fekete tükör ipartelep (4) #82

Az összes évad, rész megnézése után az a benyomásom, hogy nagyon túltengenek a "valaki van a fejemben" ill. a "valaki ellenőriz" témák. Emiatt (is), a 4. évadból üdítő kivétel volt, és tetszett (meg amiatt is, mert odavagyok a posztapóért) a "Metalhead"-rész. Igen jó volt még az USS Calister is (szeretem a sci-fit is), és elég jó a Crocodile. A "Hang the DJ"-t untam, az "Arkangel" pedig pocsék volt. Összességében, mint a 4 évadot beleértve a "White Christmas" a legjobb, legerősebb rész.

Ez jó volt. Jöhet a Kingsman 3!

Nem-nem: Adornonak nem volt igaza, de annyira nem, hogy kb. az ellenkezője az "igaz" (ez nyilvánvalóan nem faktuális kérdés, hanem "helyességi" kérdés persze). Nem hogy nem szabad, hanem egyenesen kell verseket (és egyebeket) írni Auschwitz után is. Általában véve.
Másik kérdés az, hogy _nekem_ mit mond, nekem mit jelent, engem mennyire szórakoztat egy ilyen fikciós film. És erről beszéltem, hogy _engem_ ebben a témában ezek nem... Nem mondom, hogy egyáltalán nem nézem meg őket, egyiket sem, mert volt már olyan USA játékfilm a sonderkommandóról, amit meg tudtam nézni (egy magyar orvos könyve alapján - nem jut eszembe a címe), de alapvetően azért ezek nekem nem jók, hamisak, nem "élethűek". Ebben a témában én nem szeretem a "szépelgést", szépítést, itt nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy hát ez azért művészet, és figyeljünk a művészi szempontokra is, számomra ezek a játékfilmek egyszerűen hamisak.
De másoknak, és általában, ezek nagyon is informatívak lehetnek, ahonnan sokat tanulhatnak.

előzmény: caulfield (#45)

Hát nem t`om. Vagy de: többet vártam, a szerző előző filmje a "Hétköznapi vámpírok" alapján. Az sokkal viccesebb volt. Ebben csak néhány érdekes, humoros jelenet van. Aszületésnapi zenélős, és a pap temetési beszéde. Azok finomak tényleg, de több ilyen erős nincs. A gyámügyes nő meg sajnos erősen túlspilázza a szerepét. A gyerek nem rossz szereplő, de alapvetően nem szeretem a gyerekszereplős filmeket (meg a kutyaszereplőseket, meg a tinilány-szereplőseket, meg a...), úgyhogy... de hát ezen nehéz lett volna segíteni, mert akkor másik film kellett volna.
Mindazonáltal ez a rendező nem reménytelen eset, oda fogok figyelni a filmjeire. Nyilván nem egy Fellini, de azért a mai világban szódával elmegy.

2017-11-18 20:08:45 Hannibál tanár úr (1956) ipartelep (5) #16

Ez a film olyan amilyen, vagyis egészen konkrétan, szerintem a legjobb magyar film (nekem), pedig én nem tegnap, és nem a "Kontroll"-nál kezdtem az ismerkedést a magyar filmművészettel - ezzel csak azt jelzem, hogy kb. oda vissza, és keresztbe megvolt az egész magyar filmművészet, aztán mégse láttam ennél jobbat.
Hanem, a benne lévő zenék... (is). Azok is páratlanul jók, van benne vagy 3-4 zene, amik fenomenálisak. Igen, a végén a verklis zene is, de a Murai méltóságos úr-os jelenetekben hallott zenék is. Azóta is vadászom ezeket (m3-ban), de még nem akadtam a nyomukra.

A nagyon kemény témákról szóló játékfilmekkel az egy baj (szándékosan nem úgy írom, hogy "az a baj"), hogy játék-filmek. A játék pedig a valóság halovány mása. Innentől pedig mindenkinek el kell döntenie, hogy inkább hörpint "...valódi világot, habzó éggel a tetején", vagy játszik. Csak a saját nevemben nyilatkozhatok: én már kinőttem a játszós-korszakomból.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ez nem lehet egy akár 5-ös játékfilm. A maga kategóriájában biztosan remek. Csak hát ez a kategória, ez pont olyan, amiben a "játék" hozzá sem tud szagolni a valósághoz. Mondjuk pont ezért, már akkor tudtam, hogy a "Sorstalanság"-ot biztosan nem akarom megnézni, amikor még csak a forgatásról érkeztek a hírek. Azóta véletlenül (TV-ben, itt ott), láttam belőle néhány pillanatot, és hát az igazolta az előzetes véleményemet... könnyed játék. Sajnos, az ilyen kemény témákról nagyon nehéz, pontosabban, lehetetlen élethű játékfilmet csinálni. Az embernek (nekem) az ilyeneket nézve mindig az jut eszembe, hogy a rendező "action!" kiáltása előtt fél perccel még a sminkesek dolgoztak a szereplőkön. Semmi nem lehet elég hiteles itt, hiszen ami hiteles lenne, az csak a szomorú, szürke, kilátástalan borzalom, amiben semmilyen művészi drámaiság nincs, csak az üres szörnyűség.
Most eszembe jutott az a leírás, amit Wieslaw Kielar nyújt "A 290. számú auschwitzi fogoly" c. könyvében a kövér zsidó agyonveréséről a gödörben. Nem tartom elképzelhetőnek, hogy azt egy játékfilmben realistán ábrázolni lehet.
Sajnos, emiatt az "effektus" miatt számomra ezek a filmek csak a valóság halovány, gyenge másai. Nyilván, egy játékfilm nem csak a valóságról szól, hanem vannak benne művészi, esztétikai részek is, de pont az a jó, amikor ezek elfeledtetik velem a valósággal való kapcsolatot, és hasonlóságot. Mert a valóság mindig sokkal prózaibb, szürkébb, unalmasabb, kilátástalanabb, zavarosabb, mint ezek a filmek.

2017-10-25 21:52:41 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #23161

De hát öcsi, mondom, hogy leszarom a kitiltással való fenyegetése(te)ket. Még mindig nem érted, hogy azzal, hogy ti engem innen kitiltotok, nem én veszítek. És azt sem érted, hogy engem ez egyáltalán nem érdekel. Tilts ki örökre! Leszarom.

előzmény: ChrisAdam (#23160)

2017-10-25 21:31:37 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #23159

Figyel ide barátocskám egy kicsit, ha nem esik nehezedre! Tudod-e mi a különbség aközött, ha valakit megtámadnak, és aközött, hogy a megtámadott csak visszavág? Az eljárásodból ítélve nem tudod. Hát akkor mondok erre egy analógiát: mész az utcán, és egy szembejövő lekever neked egy jó nagy pofont. Mit teszel? Visszaadod neki, vagy elsunnyogsz? Érted-e az analógiát?
Érted, hogy miért butaság azt büntetni a szabályzatotokkal, aki csak visszaadja a pofont? És nem azt, aki kezdte? (Jó, tudom, hogy nem érted, ezek csak költői kérdések. Ha értenéd, akkor nem csinálnád rosszul a moderasziont. Nem mellesleg: én már akkor levelezőlistát moderáltam, amikor te még pelenkába pisiltél - úgyhogy tudom, miről beszélek.) És akkor - folytatva az analógiát - ha véletlenül visszaadod a pofont a gazfickónak, utána jön a rendőr, és téged ugyanúgy megbüntet, mint a gazfickót, aki kezdte.
Na most, én egy edzett debattőr vagyok már, úgyhogy többnyire nem reagálok a hülyék, ostobák, és trollok beszólásaira. De néha meg, mikor olyan kedvem van, akkor reagálok. És akkor jön egy inkompetens "moderátor", és beszól. Sőt meg is fenyeget kitiltással. Tudod mit öcsi? Röhög a vakbelem. Tilts ki innen! Nem én fogok ezzel veszíteni.

előzmény: ChrisAdam (#23060)

2017-10-22 20:56:24 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #23040

Dehogy vágok. Néha tanítom az ilyen kis értetlen pöcsöket, mint amilyen te is vagy, de hamar megunom.

--
Áthelyezve a(z) Blade Runner topikból.

előzmény: purplerain (#23032)

2017-10-22 19:05:34 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #23029

Nem mondanám meg. Hiszen arról beszélek, hogy 1. Bűn, hiba, és ostobaság teljesen hamis magyar címeket adni a filmeknek, 2. Ha már lefordítják a címeket, akkor azt minél pontosabban tegyék, és 3. nem is kell mindent lefordítani.
A Blade Runner esetében én - láss csodát - "Blade Runner" címen forgalmaztam volna a filmet Magyarországon. Ha ez valakinek bármilyen problémát jelentene, az meg az ő baja lenne.

--
Áthelyezve a(z) Blade Runner topikból.

előzmény: hhgygy (#23017)

2017-10-22 09:58:25 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #22999

Nem, nem és nem. Egyetlen egy olyan "hangnak" sem adok igazat, aki azt mondja, hogy helyénvaló dolog a művek címeit megváltoztatni, átírni, átkölteni. Nem, ez nem a kívülállók dolga, a címadás ugyanúgy a szerzők (bárkik is legyenek azok) dolga, mint maga a mű megalkotása. És persze - tudom - a hollywoodi mesefilm nem ugyanaz a műfaj, mint mondjuk egy József Attila vers (ott ugye ti is szentségtörésnek tartanátok a cím megváltoztatását?), de még csak nem is ugyanaz a műfaj (minőségileg), mint egy Antonioni-film, de akkor is, műfajilag (nem feltétlenül minőségileg! - ez két különböző dolog, ugyanazon szóval nevezve meg) ez művészet (és nem pl. sport - csak hogy érthető legyen ez a dichotómia).
Tehát, a szabály: bármennyire is nem tetszik nekünk a mű címe, azt nem változtatjuk meg. Hanem ha már le kell fordítani magyarra (ez még megengedhető), akkor a lehető legpontosabb fordítást adjuk. Mint ahogyan egy Jackson Pollock festménybe sem festünk bele, mondván, hogy ez ronda, de mi majd jól kijavítjuk, úgy a művek szerves részét alkotó címüket sem változtatjuk meg, vagyis kultúrember nem változtatja azt meg. Se a pénz, se a közönség hülyeségének oltárán.
Csodálkozom, hogy ezt még magyaráznom kell.

--
Áthelyezve a(z) Blade Runner topikból.

Szerintem ez a címet magyarázó, Wikipédiás szöveg egy hasraütéses kitaláció, ami megpróbálja utólag valahogy megmagyarázni a magyar címet. Holott - szerintem - inkább az történhetett, hogy a külföldi filmek magyar címeit megadó hivatal inkompetens, de nagyon túlbuzgó dolgozója megint nagyot alkotott -
magyarán nagyon elbaszta a magyar címet - de ezt persze ő nem tudja. Nincs itt semmiféle allegória, hanem egyszerűen arra gondolhatott a költő, hogy ugye a fejvadász az adott, és mivel elég sokat röpköd (repülő autóval), ezért az már majdnem olyan, mintha "szárnyas" lenne. Az idiotizmusba kár belemagyarázni olyan dolgokat, amik nincsenek benne.
Egyébként, mint tudjuk, a nevezett filmeket átcímező hivatal rendkívül szorgalmas volt, és talán még ma is az. Ridley Scott többször is áldozatául esett (A nyolcadik utas: a Halál), de még a Monty Python is a "Gyalog galopp"-al, és folytathatnám estig, mivel valószínűleg az van, hogy azok az idióták, mintegy kényszeresen, egyetlen filmnek sem hagyták meg az eredeti címét, hanem mindent átneveztek.

Ezen a ponton az a kérdés is felmerült bennem, hogy ha idióták teljesen önkényesen átnevezhetik a műveket (a film, az mű), akkor miért nem adták mindjárt meg nekik azt a lehetőséget is, hogy kivágjanak, beletegyenek, kiegészítsék, vagy átalakítsák a művet? Szerintem képesek lettek volna rá, és nagy örömmel csinálták volna azt is.

előzmény: gerbence (#154)

2017-10-14 23:33:10 Árvácska (1976) ipartelep (4) #27

Nem szeretem az ilyen filmeket nézni. Ez már túl megrázó. Persze, ettől még filmművészet, sőt... Csak nekem ez érzelmileg túl erős. A horrort, vagy bármilyen vagdalkozós akciófilmet szó szerint szemrebbenés nélkül tudom nézni... ez a különbség a filmművészet, és a szemét között.

2017-10-08 00:22:37 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #3

Nem. A "nem tetszett" nálam azt jelenti, hogy nem tetszett. Már az első sem tetszett, de az rövid volt. A második hosszú, unalmas, pocsék. A harmadik csak egy kicsivel jobb. Azért olvastam el, őket, mert kíváncsi voltam a megfejtésre. De a második, és főleg a harmadik könyvet már gyorsítva olvastam, egy egy oldalba csak belelapozva, pár mondatot innen-onnan, kiszűrve a lényeges, vagy érdekes részeket - amik alig voltak. Vandermeer nagyon rossz író, biztos, hogy soha többé rá sem nézek egy könyvére sem.

A film csak jobb lehet, mint a könyv. Azért, mert egy filmen szinte lehetetlen visszaadni a könyv unalmasságát, fárasztó mellébeszélését, lelkizéseit, teljesen érdektelen, hosszadalmas leírásait. A film sokkal akciódúsabb lesz, és a rejtélyre fog koncentrálni. Persze így is legfeljebb csak egy közepes sci-fi lesz, fényévekre attól, mint amit a Geekz írt, hogy majd 2018 legjobb sci-fi-je lesz.

előzmény: ZoLeEe (#2)

2017-10-06 20:43:32 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #1

Sajnos elolvastam a 3 könyvet. Nem kellett volna. Ill. hát a tapasztalás sose árt ugye. De ezek a könyvek... Ez katasztrófa. Egy dolgot lehet tudni: a film biztosan jobb lesz, mint a fárasztóan, agyzsibbasztóan lelkizős, és mellébeszélő könyv (mind a 3 könyv olyan, de most ugye, csak az elsőt filmesítik meg). Egyszerűen nem lehet olyan rossz filmet csinálni, mint amilyen rossz a könyv. Az alapötlet amúgy érdekes, sőt izgalmas lenne egy idegen hatalmas, és erős valami jön a földre de a könyvek nem ezzel foglalkoznak, hanem a szereplők lelki nyavalyáival, meg családi életével. De rendkívül kimerítően, és fárasztóan. Én, az amúgy sci-fi buzi, aki a Galaktika sorozatot is az elejétől olvastam, soha többé nem veszek a kezembe Jeff Vandermeer könyvet, ez biztos.

A filmről nem mondok véleményt, de aki ennek kitalálta a "szárnyas fejvadász" címet, az megérdemelné, hogy a tökére lépjenek, és hanyatt lökjék. Ez a híresen elbaszott magyar címferdítések egyik leghírhedtebb példája.

2017-09-30 12:58:47 Alien: Covenant (2017) ipartelep (4) #208

Nekem tetszett a film. Viszonylag jó volt. Merthogy szeretem a kemény sci-fit, a külső világokat, az űrhajózást, stb.
Viszont David viselkedését indokolatlannak, motiválatlannak tartom. Egy MI racionális, sőt valószínűleg sokkal racionálisabb, mint az ember. Így csak akkor akarja megsemmisíteni az alkotóját, ha ahhoz neki valamilyen különös, fontos érdeke fűződik. Egy MI nem akar bosszút állni semmiért, hiszen a bosszú értelmetlen, irracionális, így célszerűtlen dolog (ezt még némely értelmes ember is tudja), egy MI csak a céljai érdekében cselekszik. De vajon mi lehetett Davidnek ezzel a nagy gyilkolászással a célja? Miért öl meg mindenkit, akit csak lát, miért fejleszt ki egy gyilkológépet? Szórakozásból? Hát igen, mondjuk ennél jobb magyarázatot nehéz lenne találni. Mert értelme nem sok volt.

Persze a helyzet az, hogy a filmeket nem a logikus, racionális elemzés szemüvegével kell nézni. Ha úgy nézzük, akkor mindegyik elhasal, kb. az első sarkon. Én csak elengedem magam, eltekintek a hülyeségek felett, fátylat borítok az értelmetlen marhaságokra, oszt hadd menjen...

Ez sima ötös, ez nem is kérdéses. Persze, láttam az egész sorozatot is, az összes részt, meg a filmeket. Azokkal összevetve is ötös, igaz, azok is csak ötösre értékelhetők. Hát, vannak akik ezt a műfajt jól csinálták.

2017-09-02 21:08:02 Alien: Covenant (2017) ipartelep (4) #192

Most kezdtem nézni. Előre tudom, hogy ambivalens a dolog. Nagyon szeretem a sci-fit. Ugyanakkor, a sok hülyeség fáraszt. Már az elején kezdik: az "Anya", aki egy mesterséges intelligencia, és az űrhajó irányítása, és felügyelete a feladata, annyit nem tud, hogy bár észleli a vihart, de behúzza azt a kurva "vitorlát", napelemet. Ezeket a forgatókönyveket amerikásan művelt emberek írják, akiknek a tudományról, és az életről, a világmindenségről (meg mindenről), csak amerikás mennyiségű ismeretük van. És persze Scottnak sem volt annyi esze vénségére, hogy a hülyeségeket kigyomlálja belőle. No de akkor talán nem is maradt volna sok a filmből, illetve egy unalmas film lett volna. Amikor a régebbi filmeket néztem, mindig az jutott eszembe, hogy ezeket a szörnyű alieneket egy I világháborús német rohamraj a saját korabeli fegyvereivel is szanaszét lőné sec perc alatt. Itt meg ezek a jövőben, a szuper fegyvereikkel... Illetve, nincsenek is nekik szuper fegyvereik, béna, ócska fegyvereik vannak nekik, érthetetlen... na hagyjuk.

Mindazonáltal, szeretem nézni az ilyen hülyeségeket is, ha más nincs. Úgyhogy gondolom, ez is egy, a Prométheushoz hasonló szintű mozi lesz, ami nem olyan rossz.

Update: most éppen ott tartok, hogy a holttesteket kieresztik a világűrbe. Na most, azt minden rendes, az űrhajózás korába belépő civilizáció tudja, hogy az űrt nem szabad teleszemetelni. Nem azért, mert kicsi, és megtelik, hanem azért, mert az űrhajók nagyon gyorsan repesztenek, és ha beleütköznek akár csak egy körömnyi hulladékba, akkor az a sebességkülönbség miatt derekas lyukat üthet rajtuk. Ezt úgy látszik, csak a film forgatókönyvírói nem tudták, vagy pedig szándékosan akarták ezzel bosszantani az értőbb nézőket. Ez utóbbi azért valószínűtlenebb.
Na most viszont szemlencsét kell cserélnem, mert ilyen kritikus, technokrata-tudományos szemmel nézve tényleg többet bosszankodom rajta, mint amennyit szórakozom.

Ez látványosnak ígérkezik, ill. biztosan nagyon az lesz. Csak ezek a tejfölösszájú szereplők... Ezekről még azt sem hiszem el, hogy egy puskát el tudnának sütni anélkül, hogy összeszarnák magukat. Besson régebben tökösebb szereplőket tudott válogatni.

Nekünk teljesen eltérő fogalmaink vannak a "jó film"-ről. Számomra egy önmagát sem komolyan vevő komolytalan film, az rossz film.

előzmény: BonnyJohnny (#9)

Kétségbe vagyok esve... Nem is: inkább kétségbeesetten, és egyre reményvesztettebben vadászom az egyik kedvenc témám, a posztapó filmjeit. Nézegetem a mindenféle műfaji best of-okat, és... És vagy láttam már őket (már nagyjából mindent láttam), vagy megnézem (ha egy kicsit is kecsegtető, amit lehet róla tudni előzetesen - ezért is fontosak az ilyen kritikai oldalak, mint ez), és rájövök, hogy pocsék szarok. Ez a film egy pocsék, szar film sajnos. Saját magát sem veszi komolyan (beszélő kutya, hát persze, az oviban vagyunk), a rendezője maradt volna színész, mert a rendezés nem megy neki. Nem is szidom tovább, mert minek, számomra is rossz hír, hogy ilyen rossz ez a film.

Hát ez egy nagyon értelmetlen film volt. Látványosan rosszul játszó színészekkel.

2017-06-10 14:17:40 Yes Man (2008) / Az igenember ipartelep (4) #29

Carrey egész jó volt a filmben, de én is Normant (Rhys Darby) bírtam a legjobban.

Egy észrevétel a főoldal szövegéhez: a film nem játszódhat 1967-ben, mivel a filmben szóban forgó Santana: Abraxas lemez 1970-es.

2017-05-13 22:42:05 The Revenant (2015) / A visszatérő ipartelep (4) #172

Az elején azt hittem, hogy ez egy viszonylag realista-naturalista film lesz. De onnantól kezdve, hogy a tapasztalt vezető (magyar hangja: Leonardo di Capribogyó) a vadon közepén elhagyatja velük a jól védhető dereglyét, hogy ahelyett, hogy azzal szépen, fáradság nélkül lecsorogjanak egészen New Orleansig, inkább sétáljanak egy nagyot ellenséges indián területen, szóval onnantól rájöttem, hogy ez egy fantasy film. Olyasmi, mint a gyűrűk ura. Fantasynak viszont nem rossz.

Szeretem a sci-fit, és a posztapó filmeket. Asszem, kb. már mindent láttam, amit érdemes látni, de éppen ezért, nagyon vadászom az újakat, ismeretleneket. És akkor itt van ez a film, ami sci-fi is (no nem úgy, mint a Solaris, nyilván), és posztapó is. És nem tudom rászánni magam, hogy megnézzem. Az okát is tudom ennek. Számomra valamiért nagyon taszító a főszereplő csaj, az a hogyishíjják... Jennifer Lawrence. Mint csaj, úgy persze nem az (szerintem mint meztelen modell, úgy tehetséges), de ha már bármilyen filmhelyzetben van, akkor elszállnak tőle az illúzióim. Amúgy is eléggé kényes vagyok a hitelességre, és főleg posztapóban szeretem a minél nagyobb naturalizmust, és természetességet, ezért számomra teljesen hiteltelenek, és nevetségesek ezek a harcos csajok. Annyira távol van a valóságtól, pontosabban a lehetséges valóságtól (hiszen ez fikció), és a realitásoktól az, amit szegényeknek csinálni kell ezekben a filmekben, hogy... hogy nem tudom megnézni.
Egy példa: most nézem a "Z, mint Zakariás" szintén posztapó filmet. Azzal nem lenne különösebb baj, de sajnos a rendezőnek támadt egy olyan ötlete, hogy az egyik férfi szereplővel fát vágat. És én itt halok bele ezekbe a filmekbe, gyakorlatilag az összes filmbe: a férfi színészek (a nőket hagyjuk) nem tudnak fát vágni. A helyzet az, hogy már a Bronson sem tudott fát vágni a Hét mesterlövészben, de az még nem volt nagyon feltűnő (csak nekem). De ezek a mai színészek, ezek botrányosan nem tudnak fát vágni. És nem tudják, hogy nem tudnak, és azt se tudják, hogy aki ért ehhez, az meg tudja. Elmondom, hogy miről van szó - van időnk, ugye? Szóval, a faszi egy kb 15-20 cm vastag fatörzset akart elvágni fejszével. A filmes helyzet olyan volt (egy farm), hogy biztosan volt a közelben kézifűrész (posztapó van, tehát áram nincs, a benzin is macera), de nem, ő nem fűrésszel áll neki, hanem fejszével. Na most, aki életében vágott már el kb 3 db fát, az tudja, hogy a fákat szálirányban hasítani viszonylag könnyű (a hasogatás ugye), de arra merőlegesen, hát úgy nehéz. És ha mégis azt kell csinálni fejszével, akkor annak megvan a technológiája, amit ha nem úgy csinálnak, akkor szívás lesz a műveletből, mert nem halad vele. Ez az eljárás pedig abból áll - nem egy nagy boszorkányság amúgy -, hogy nem merőlegesen kell csapkodni a fát, hanem kb. 45 fokban, két oldalról, ezzel egy egyre mélyülő ék alakot kell vágni a fába.
No hát, mint ebből sejthető, soha egyetlen egy filmben sem így vágják a fát. A legnagyszerűbb hollywoodi színészfejedelmek is mind merőlegesen csapkodják a fát - halálra bosszantva ezzel engem.
Ja, és hogy az Éhezők viadala ugye... A valóságban egy ilyen csaj mint ez a Lawrence, harcosnak teljesen alkalmatlan, viszont másra nagyon megfelel. Nem mondom meg mire, hiszen én nem vagyok hímsoviniszta, de valami egészen másra. Csak ne akarjon harcolni, - és persze fát vágni.

Csaxólok, hogy a Koyaanisqatsit a "zenés film" kategóriába besorolni, teljesen félrevezető.

A laikus (naiv, első bálozó) szemlélődőnek teljesen félrevezető lehet az itt hozzászólók véleménye. Ez egy történelmileg is viszonylag korrekt, jó film. Szinte naturalista módon korhű - ez azért eléggé fontos az ilyen filmeknél -, a dramaturgiájával sincs gond, a cselekménye is követhető. A részletekre is odafigyeltek, és hát összességében is egy szép, kalandos, akciódús film. Ilyenkor szokott jönni (reflexióként a kritikára) a "nem ugyanazt a filmet néztük" reakció. Ezt megelőzendő: ugyanazt, csak más szemmel. Nagyon más szemmel (és ésszel).

És szegény jobb sorsra érdemes Martin Freeman ebben a filmben is feltűnik egy pillanatra. Miért, miért...?

Igen, ez egy érdekes kérdés.
Persze, a nagyon racionális válasz erre az, hogy ez egy film, vagyis fikció. A fikciókban az van, amit csak nem szégyellnek bele írni. Szóval bármi lehet benne. Ha meg valamiről "elfelejtenek nyilatkozni" (a szerzők), akkor az nem lesz benne. És olyankor a nézők találgatnak, és mindenki a maga igényének megfelelően magyarázza meg.

Viszont, ha belehelyezzük magunkat a film világába, és azon belül próbálunk rá egy logikus (amennyire ott lehet) magyarázatot keresni, akkor valóban az jön ki, hogy a szereplő fizikailag nem öregedett, tudatilag, tudásban, tapasztalatban viszont gyarapodott. Ez tulajdonképpen közvetve ki is derül a filmből, hiszen egyrészt jelezve van, hogy nagyon sok nap telik el (valahol olyasmit olvastam, hogy több(?) 10000), másrészt látjuk, hogy tanul, és megváltozik.

Így ez egy nagyon szép (bár nem teljes) fikció arra, hogy mi lehet, vagy lesz az emberből akkor, amikor eléri a halhatatlanságot. Ha most 60-80 év alatt annyit tanulunk, és fejlődünk, amennyit, akkor vajon egymillió év alatt meddig lehet jutni értelmileg?

előzmény: GregoryG (#35)

2016-07-23 13:11:02 Take Shelter (2011) ipartelep (1) #34

Látatlanban adok egyest az olyan filmeknek (vagyis nézetlenül pontozom le őket), amelyekben az álom, vagy a képzelet és a valóság kibogozhatatlanul összekeveredik.

Én is ezt gondolom. Nagyon rossz film. A posztapó téma nálam alapból nyerő, úgyhogy nagyot kell alkotni ahhoz hogy ezt lerontsák. De ennek a filmnek ez sikerült.

előzmény: agymosott09 (#8)

Tényleg olyan van ebben a "kötelező darab"-ban, hogy fél óráig keresnek egy, a padló alá beszorult kutyát? Én nem láttam, csak kérdezem, mert lentebb valaki ezt írta.

A nagyon nagy mesterek könyvadaptációival tipikusan az szokott a baj lenni, hogy azok már nem is annyira az eredetiről, hanem a nagyon nagy mester elképzeléseiről szólnak. Hiszen a nagyon nagy mestert az önálló, és egyedi látásmód is teszi, és az hajlamos annyira rányomni a bélyegét mindenre, hogy már az (a régi, amit adaptál) sem lesz önmaga. Nem véletlen, hogy pl. Lemnek sem tetszett a Tarkovszkij-féle Solaris, pedig amúgy mind a kettő (a regény is, és a film is) nagyon jó.
Ez a megfilmesítés így volt jó, ahogy sikerült. Még feszesebb is mint a regény. És a tényleg nagyon jó színészi játék még hozzá is tesz, növeli az élményt.

2015-09-26 13:05:41 Riget (1994) / A Birodalom ipartelep (1) #24

A nézhetetlenségig rossz, unalmas, ötlettelen, szellemtelen szar. Egy darabig küszködtem vele, hátha végre "elkezdődik" a zsenialitás, de csak nem jött.

Megnéztem. Részben revideálok: a Coen testvérek nem tudnak rossz filmet csinálni - igaz, ezt már az elején is tudtam. Ez sem rossz film. A baj az, hogy nem is túl jó. Az ő mércéjükkel persze. Van benne néhány nagyon jó "poén", de az kevés. Kevés benne a spiritusz, a coheni mélység, és a finom, groteszk humor, amiből pl. annyi van a "Serious Man"-ben.
A zene meg szar - ez sem volt újdonság. Sajnos ez most egy vérszegény téma volt még nekik is.
Coheni mércével ez egy gyenge kettes, általános filmes mércével persze 3-4.

2015-07-24 20:03:34 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #21403

Nagyon helyes. Tedd azt! Az a jó, ha a kedved szerint teszed a dolgaidat, mert ha nem, akkor nem fogod jól érezni magad.
Ugyanakkor persze már ezzel a mondatoddal ellentmondtál magadnak, ha nem is explicite, de konnotatíve mindenképpen. Hiszen egy ilyen megjegyzéssel az enyémre vetettél rossz fényt, vagyis nem csak hogy értékelted az én megjegyzésemet (az ennek ellentmondó explicit kijelentésed dacára), de azt egyenesen negatívan értékelted.

Innentől ugye még az lehet kérdéses, hogy "kinek van igaza". Két fontos kérdés van itt: 1. Informatív, érdekes, értelmes dolog-e a fórumtársak megjegyzéseinek (film-minősítéseinek) kritikája?, és 2. Egy minden mérvadó esztétikai szempont szerint kiváló film leminősítése milyen következtetéseket enged meg a leminősítő hozzáértésével kapcsolatban?

Ezekre persze most nem válaszolok, hiszen nem érdemes, és őszintén szólva amúgy sem nézem ki belőled, az értelmes vitát, továbbá a fene akar részben nyilvánvaló dolgokról vitázni (azért a dolog filozófiai-esztétikai része az nem triviális), no meg innentől ez az egész már nem is ide való, amiért a modi majd szépen át is passzolja a másik tocsikba. Most csak azért válaszoltam, mert néha kissé visszatetsző, hogy az ember egyáltalán nem rosszindulattal, (bár nyilván némi nevelő szándékkal), és nem is holmi világmegváltás szándékával eleresztett megjegyzésére rögtön jön egy okoska kontrája.

--
Áthelyezve a(z) Little Big Man topikból.

előzmény: BonnyJohnny (#21371)

2015-07-12 10:57:31 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #21370

Vajon milyen "filmértő" lehet az, aki ezt a nagyszerű filmet rossznak tartja?

--
Áthelyezve a(z) Little Big Man topikból.

2015-07-05 11:22:51 Her (2013) / A nő ipartelep (4) #111

Nekem tetszett a film. Újszerű megközelítése egy ma még nem aktuális (igazi MI még sokáig nem lesz), de már a levegőben lógó témának. Egy film az mindig elsősorban művészet, és nem tudományos tételek, vagy elméletek kimondására szolgál. De azért ez a téma felvet néhány érdekes kérdést: Hogy élhet egymás mellett az MI, és az ember? Lehet-e párbeszéd, együttműködés egymástól intellektuális képességekben jelentősen különböző (a film végére ugye ez lett a helyzet) lények között? (Mert az ugye triviális, hogy az MI is "lény"?) És satöbbi, több érdekes kérdést lehetne feltenni. Ezek között a szerelem pont a legkevésbé érdekes. Mint öreg róka mondom, ugyan egy ideig elszórakoztathatja az embert egy nagyon intelligens hang, de ha nincs teste, mégpedig tetszetős, kívánatos, jó teste, akkor az nem szerelem lesz, hanem valami más. A szerelemhez nem elég a hang önmagában. Persze, kinek hogy, öreg (férfi) rókáknak biztosan nem. ;-)
Jut eszembe, a hang: Scarlett Johansson hangja végül is nem rossz. Ez ügyben lehetett volna sokkal rosszabb dobás is, képzeljük el, ha a buta liba Jennifer Lawrence adná a hangot. De azért SC néha elég hülyén, igen kevésbé intelligensen röhög. Persze, nyilván ez tudatos volt, a program megjátszotta az igazi nőt. ;-)
Ja és még egy fontos téma: Az MI intelligenciájának csak az egyik, nem is a legfontosabb része a gyorsasága. Gondoljunk csak bele, hogy a mostani szuperszámítógépek milliárdszor gyorsabbak nálunk (azokban a műveletekben, amikre képesek), de mégsem intelligensek. Az MI legfontosabb jellemzője a gondolkodás, aminek persze fokozatai vannak (bizonyos szinten az állatok is gondolkodnak, nekik is van intelligenciájuk), és ez a gondolkodás egy sok összetevős, minőségi jellemző (nem véletlen, hogy nem tudjuk még mesterségesen reprodukálni). A filmben csak erről a gyorsaságról van szó (a végén), de nem a minőségi változásról. Persze, a gyorsaság "valahol" átmegy minőségbe is már (ahogy ezt a filozófiából is tudjuk), de erről a másik minőségről nem sokat lehetett megtudni. Érthetően nem, persze, hiszen nem lehet intellektuális szintet ugrani, ha megértenénk, hogy mi megy ott egy szinttel feljebb, akkor már ott is lennénk. És nyilván nem is várható el, hogy egy _film_ adjon választ az ilyen kérdésekre. Ezeket csak azért, és úgy írom, ahogy felmerültek bennem.
Még egy érdekes kérdés: Az nyilvánvaló, hogy egy MI-nak van öntudata. De vajon vannak-e neki érzelmei? Hogy meg tudja őket játszani, az is világos. De igazi immanens érzelmek? Ez ügyben én hitelesebbnek gondolom az Ex Machina c. (műfajában szintén kiváló) filmet, ahol a robot csak megjátszotta az érzelmet, majd részvétlenül hagyta meghalni a fickót.
De végső soron: az a film, amely továbbgondolásra késztet, akkor is jó film lehet (azért más esztétikai szempontok is vannak), ha a tényleges tudományos megoldásai, válaszai esetleg rosszak, tévesek, nem átgondoltak. Ez egy elég jó film.

Én még nem láttam, de tudom, hogy milyen lesz: jó. ;-) Aki meg egyéb esztétikai minőségeket vár ettől a műfajtól, az ne várjon, nézze meg a Tavaly Marienbadban c. filmet.
Így látatlanban talán csak egy észrevétel még: a "get out" helyett nekem jobban tetszene az "én vezetek" szöveg

Nem hiszem, hogy ennél rosszabb filmet fogok látni életemben. Nézhetetlen.

Az elragadtatott hsz-ok alapján azt hittem, hogy ez egy jó film. Tévedtem. Ez sem dramaturgiailag, sem művészileg, sem élethűségben nem jó film. Még a legtöbb színész is hiteltelen, túljátszó benne. Egyetlen egy dolog tetszett csak benne: az elején a bennszülöttek "zeneszáma". Azt nem tudom, hogyan csinálták, mert ahhoz elég fordulatos mű volt, hogy pápua bennszülöttek népzenéje legyen.
A narráció különösen fárasztó nyafogó világfájdalommal teli kocsmafilozófiája is zavaró volt, és azon kívül egy csomó más ügyetlenség is. A film fő cselekményét képező támadás a teljesen nyílt terepen, egészen nevetséges (ott van mellette a dzsungel, de azt csak nézni szabad - nézik is, miközben az ezredes ott kiabál, és szónokol mellette), onnan támadni nem. Ezek nyilván a forgatókönyv gyengeségei, nekem a rendezés is bizonytalannak tűnt, mintha nem igazán tudná, mit akar ebből kihozni (a világfájdalom mellett). Nem mondom, hogy a műfajban olyan sok a jó film, de azért egy Full metal jacket, vagy egy Band of Brothers, _klasszisokkal_ jobb ennél. És még a Szakasz, vagy az Apokalipszis most is egy klasszissal.

2015-04-11 11:00:20 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #21279

A belinkelt "kritika" olvasását én ott hagytam abba, ahol az "egyelőre" helyett "egyenlőre"-t írt. Minek erőlködik az ilyen az írással? Az USA-gyűlöletet már csak fél szemmel pislantottam. Komolytalan hülyegyerek.

--
Áthelyezve a(z) Interstellar topikból.

előzmény: Nordbright (#356)

A (triviális) magyarázat az, hogy ez egy _játékfilm_ volt, és nem tudományos dokumentumfilm. A tudomány mai állása szerint az időparadoxon feloldhatatlan - másképp szólva, a "hagyományos" időutazás lehetetlen. De ha ezt a filmeseknek is megmondanák ;-) akkor nem készülnének időutazásos játékfilmek, és akkor ennyivel szegényebb lenne a művészet. Így mi tudjuk, hogy a játékfilmek fikciók, nem a valóság pontos leírásai, és nem is kell annak lenniük. Mert ez egy ilyen műfaj, aminek a fő célja a szórakoztatás, és nem a világ pontos leírása.

előzmény: futyulo (#291)

Én remélem, (de nem várom) hogy lesz folytatása. Nekem sokkal nagyobb igényem van az ilyen komoly, jó, látványos, igazi kemény sci-fikre, mint a Batmanhoz hasonló gyerekmesékre.

előzmény: BalaKovesi (#284)

Hát ez a mai sci-fi filmes mezőnyben eléggé jó film volt, mi tagadás. Talán egy kicsit sok volt benne a családi- érzelmi szál, de ez még elmegy szódával. Nyilván egy ilyen film nem lehet teljesen realista-tudományos - hát nem azért nézzük ezeket. Pl. a robot nagyon intelligensnek tűnt (mint egy ember), és ez nyilvánvaló anakronizmus. Mire ilyen szintű MI-t tudnak csinálni, addigra a Föld ökológiai problémáit is meg tudják oldani (a tudomány eredményei- és szintje valamennyire összefüggenek, kapcsolatban állnak egymással). És persze a technoblabla-haladzsa, a lehetetlen dolgok (a szingularitás közelében az árapályerő mindent szét fog tépni) illetve a megmagyarázatlan "heuréka", ami mindent megoldott a végén. Hát ez nem így műxik azért, és illett volna egy kicsit többet megtudni arról a felfedezésről, ami egycsapásra megoldotta az emberiség problémáit. És nyilván még sok ilyen tudománytalan, vagy dramaturgiailag rossz megoldást lehetne sorolni. De én nem ilyen szemmel néztem ezt a filmet, hanem inkább örülni akartam a látványos, összetett sci-finek. És ez végül is sikerült. Engem ez a film kissé emlékeztet a 2001 Űrodüsszeiára, és azért ez nagy dicséret. A lassúsága, a hangulata, a "nagy léptéke". Ha egy kicsit kevesebb érzelmesség lett volna benne, és még több kemény realitás, akkor még jobb a film. De így is... Több hasonlót!

Hát... én a Coen testvéreket napjaink legjelentősebb, legjobb filmrendezőinek tartom. Egyszerűen más kategóriák mint a legtöbb filmes. Jobbnál jobbak a filmjeik, és már a kezdetektől. Azonban, ezt a filmet nem tudom megnézni. Ez a Dob Dylan szerzőtársa voltam téma annyira előrevetíti, hogy itt milyen zenékkel lesz tele a film... És én ezeket a zenénket nagyon nem szeretem. Kár a témáért.

Nekem tetszett. Izgalmas volt. A sokat emlegetett filmzenét viszont egyszerűen meg sem hallottam. De ez jobb is. Van egy film, amely egy másik bolygón játszódik, a szereplők életveszélyben vannak, és akkor közben szól a zene, a ZENE? Ez ugye úgy hülyeség, ahogy van. Vagyis a zenehallgatást én automatice kikapcsoltam, egyszerűen nem vettem tudomást róla, hogy a sok kalamajka közepette még a zene is szól.
Hogy nem eredeti a film? Hát istenem, ez megesik jobb társaságban is - ahogy mondani szokás. Még Bunuel, vagy Fellini sem csinált mindig eredeti filmeket. És egyáltalán: mi az, hogy eredeti, mitől eredeti valami? Pontosan ilyen film még sosem volt ugye. Tehát ebből a szempontból egyedi, eredeti. És olyan film sincs a világon, amelyben ne lennének olyan elemek, amelyek más filmekben is voltak már. Vagyis ebből a szempontból meg semmi sem eredeti. A Solarist 2x filmesítették meg, és mind a kettő film jó is, de valójában egyszer sem filmesítették meg (Lem is ezt mondta), mert az eredeti regény megfilmesíthetetlen, egyszerűen, és főleg nem arról szól, amiről a filmek. Sajnos van ilyen műfaji különbség is.
Hogy reális-e? Először is, kérdés, hogy egy filmnek mennyire kell reálisnak lennie. Azért ha filmet nézünk, akkor tudjuk, hogy ez nem a rögvalóság, vagyis mindig egyfajta idézőjelbe tesszük a dolgot, úgy nézzük -nem várjuk el tőle a teljes realitást. Ennek az is az oka, hogy a rögvalóság sokkal kevésbé dramatikus, sűrített, kihegyezett, érdekes, és sokkal inkább szürkébb, unalmasabb, esetlegesebb, szétszórtabb, mint egy film. Pontosan arra szolgálnak a művészet eszközei, hogy a valóság unalmát, és véletlenszerűségeit a műben sűrítsék, színesítsék, dramatizálják. Vagyis más műfaj, mint a valóság, és egy hiperrealista valósághű film (természetesen hiperrealistán valósághű időfolyammal) nagyon unalmas lenne. De mi azért nézünk filmeket, hogy ne unatkozzunk.
Hiány van igazán jó, ütős sci-fikből. És hiány is lesz, mert nagyon nehéz olyat csinálni. És bármit is csinálnak, mindig lesz valami hiba benne. Ha nagyon realista lesz, akkor unalmas. Ha nagyon kalandos, akkor meseszerű. Ha nagyon akciós, akkor sablonos, utánzó. Stb. Úgyhogy nem kell telhetetlennek lenni. Ez egy viszonylag jól megcsinált, viszonylag izgalmas film volt. Több ilyet!

2015-01-17 19:36:41 Fury (2014) / Harag ipartelep (2) #33

Ez egy mesefilm. Az a baj vele, hogy nem realista. Márpedig egy ilyen háborús filmben, ahol a lényeg nem a történeten a drámán, az emberi kapcsolatokon, hanem leginkább a látványon lenne ott nem ártana kissé valósághűbbnek lenni. A harcok, de főleg az utolsó teljesen irreálisak.

Meg akartam nézni a filmet, mert szeretem a sci-fit. De ismeretlen filmek előtt szokásom, hogy olvasgatok róla egy s mást. Hátha nem érdemes megnézni. És mit olvasok? Beszélő mosómedve van benne? Akkor most már nem akarom megnézni ezt a filmet.

2014-12-06 11:57:30 I mostri (1963) / Szörnyetegek ipartelep (4) #4

Igen, ez egy jó film, hiszen Dino Risitől nem is várható más. Azért az mai szemmel már feltűnő, hogy ami akkor "szörnyetegségnek" számított, az mára majdhogynem konform viselkedéssé vált. O tempora, o mores!

2014-11-17 20:34:10 Bevégezetlen ragozás (1985) ipartelep (5) #1

Nem sok filmnek adnék az 5-ből 6-ost, de ennek - ha lehetne - igen. Persze az egész együtt, Örkény, a rendezés, a szereplők, a zene...

2014-08-16 22:36:23 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ipartelep #20715

Te Urmanczy teljesen hülye vagy, vagy szorult beléd 1%-nyi értelem? Nem, mégsem... teljesen az vagy.

--
Áthelyezve a(z) Két félidő a pokolban topikból.

előzmény: Urmanczy (#5)

A filmzene nem tudom milyen volt. én egyszerűen észre sem vettem a film közben, hogy van filmzene is. Gondolom, nem lehetett olyan nagyon feltűnően jó, zene, mert azért az olyanokat észreveszem. Pl. a Hannibál tanár úr eszméletlenül jó zenéit.
Viszont a vége utána stáblistás zene az eléggé jó volt.

előzmény: kobretti88 (#60)

2014-06-03 23:32:13 Az ember melegségre vágyik (1973) ipartelep (5) #3

Minden szereplő jó ebben a filmben. És egyik rész jobb, mint a másik. Igazi remekmű, amiben persze Örkénynek van a legnagyobb érdeme, de tényleg jól sikerült filmes adaptáció.

2014-06-03 22:18:29 Pink Floyd: Live at Pompeii (1972) ipartelep (4) #3

Itt persze nem a filmé az érdem, hanem minden idők egyik leginnovatívabb, legprogresszívebb együtteséé.

2014-06-01 12:43:55 [Általános fórum] ipartelep #5191

Teljesen komolytalan lista. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek rajta jó filmek is. Hanem azt jelenti, hogy az összeállítójának fogalma sincs a _filmművészetről_, végső soron műveletlen, és nincs ízlése.

előzmény: VVega (#5181)

Ja, és azt még elfelejtettem mondani, hogy szerintem érdemes megemlékezni már arról is, hogy Tom Cruise egy jó színész. A magánéletében, és a világnézetében bármilyen agymosott hülye is (scientológia), úgy látszik, ez nem akadályozza meg abban, hogy színészkedni azt tudjon. Persze, gyakorlat teszi a mestert, és azért ez nem kvantumfizika...

Én kezdettől fogva tudtam, hogy eléggé jó film lesz _a maga kategóriájában_, de az kissé meglep, hogy ilyen jó kritikákat kap. Szerintem már a film fő momentuma, ez a mindig újra, és újra, de egyre több tapasztalattal, tudással megélni ugyanazt a napot fikció biztosítja a jóságát. Hiszen ezáltal a néző egy olyan nagyon vonzó "jellemfejlődési" történetet kap, amibe bele tudja élni magát, szurkolni tud a hősnek. Az "Időtlen időkig" film fő vonzereje is ez volt, és azért ez a móka még nincs annyira elkoptatva, hogy ne legyen hatásos.
Persze ez egy akció-sci-fi, és nem "művészfilm". Megjegyzem, kíváncsi lennék egyszer egy igazi "akció-scifi-művészfilmre". ;-) Szóval "élethűséget", és logikát nem kell benne keresni. Ugye, tudjátok, hogy milyen lenne az a "harc", egy amikor valódi idegen, ellenséges civilizáció (akik sok-sok fényév távolságról jönnének ide űrhajókkal - ha egyáltalán szükségük lenne még az űrutazás eme elavult módjára -, és megtámadnák Földet? Annyi esélyünk lenn ellenük, mint egy marék gilisztának az úthenger ellen. Azt se vennénk észre, hogy "helyzet van", máris veszítettünk volna. Tehát ez lenne a realitás. Csak az a baj, hogy ilyen filmet meg nem érdemes csinálni.
Igazából egy valódi harc (nem az idegenekkel!) is sokkal... zavarosabb, átláthatatlanabb, szürkébb, esetlenebb, kiszámíthatatlanabb, átláthatatlanabb, unalmasabb... vagyis csupa olyan jellemzője van (lenne), ami miatt teljesen reális módon nem érdemes filmre vinni, mert nem felel meg a filmes szórakoztatás követelményeinek. Márpedig a játékfilmeken leginkább szórakozni szeretnénk...

Tehát maradnak a viszonylag jól megcsinált, látványos, viszonylag kevés logikai hülyeséget, bakugrást tartalmazó akciófilmak. Ez az, ami reálisan e műfajban elvárható, és ezt ez a film nagyjából teljesíti. (Nyilván, nem érdemes belemenni az időutazás, és a konkrét történet paradoxonjaiba, mert akkor azon a banánhéjon elcsúszik.) Az a nagy érdeme a filmnek, hogy ezúttal kikerüli a banánhéjt...

Az én elbeszélésem/kritikám érdekessége (fonákja) meg az, hogy még nem is láttam a filmet, csak az előzeteseket, meg persze olvastam sok kritikát róla. Ki-ki eldöntheti, hogy mennyire "láttam" jól. ;-)

2014-05-17 23:57:57 RoboCop (2014) / Robotzsaru ipartelep (4) #33

Meglepően jó film a _maga kategóriájában_. Persze eredeti történet már nem lehet, hiszen azzal már előálltak az első részben... Ami még feltűnt: Michael Keaton kiváló játéka, és az irodája. Az eszméletlen volt, és azok a Francis Bacon festmények...

2014-02-19 14:11:02 Gravity (2013) / Gravitáció ipartelep (2) #370

De ha még lett volna sok hűhó... De nem volt az sem. Ez egy minimalista film volt. Minimál tartalommal, minimál mondanivalóval, minimál színészi játékkal...

Egyébként - a két utolsó hozzászólónak mondom, akik kissé el vannak maradva a tudomány újdonságaival- "jet pack" már több mint 30 éve (meglepő ugye?) létezik. Pl. 1984-ben Bruce McCandless több mint 300 m-re távolodott el vele az űrrepülőgéptől.

De ez teljesen mellékes is. Ez a film egy gyenge, rossz film, és ezen már nem segít semmi.

előzmény: Glasseye (#366)

2014-02-18 11:38:02 Gravity (2013) / Gravitáció ipartelep (2) #365

Nem számítottam jó filmre, de ez alulmúlta a várakozásomat. Bosszantóan gyenge, üres, giccses (mint már valaki megjegyezte itt: coelhoi mélységek), a legalapvetőbb fizikai törvényeknek (azok egy részének) is fittyet hányó film volt ez. Csak két példa arra, hogy az "ez így nem fordulhat elő" jelenség itt dramaturgiai, "filmdöntő" szerepet kap (ha nem így lenne, könnyebb lenne a szemhunyás felette): Az egyik hajós dolgozik az űrben, a másik nem segít neki (akkor miért is van kint egyáltalán?) hanem csak repked körben, nagy okosan elfogyasztva azt a hajtóanyag mennyiséget, amely később megmenthetné. Erre mondja a művelt busman: Ilyen a mesében sincs. A másik ügydöntő mozzanat: A balesetnél űrállomás a filmben nem pörög a saját tengelye körül, vagyis a rajtuk "függők" számára nem jelentkezik centrifugális erő (amely kifele húzná őket), de ebben a filmben mégis elrepíti az előző bakit elkövető lúzert valami rejtélyes erő. Biztos a sötét energia... (Gyk: miután a kötél leállította őket, pörgés hiányában már nem jelentkezik további kifele húzó erő, együtt kell mozogniuk az űrállomással.)
Innentől (vagyis így a legelejétől) a film komolytalan. Persze, valami azért "játék-" és nem dokumentumfilm, hogy az irreális hülyeségeket művészi momentumokkal feledtesse. Én ebben a filmben semmi ilyet nem fedeztem fel. Bár Clooney karakteres, jó színész, de Bullocknak nem való ilyen szerep, egy pillanatra sem idézte fel azt az illúziót, hogy ő űrhajós. E szerepben bárki jobb lett volna nála.
Szóval, mit lehet mondani egy olyan filmre, ami kettőt is akar markolni (tudományos igényességű sci-fi, és valamely művészi- emberi mondanivaló), de azokból egyik sem sikerül? Ez a film egy blöff. Aki szereti a "látványvilágot", az nézheti, másra nem jó... Jut eszembe: Az elején kiírják, hogy az űrben nem terjed a hang, meg hasonló "információkat". Ezzel összevetem azt a friss hírt, hogy az USA lakosok negyede azt hiszi, hogy a Nap kering a Föld körül. És kb. a fele népesség kreacionista... Így már lehet tudni, melyik potenciális fogyasztói bázisnak is készült ez a film.

Én Fellinin, Antonionin, Bunuelen, Tarkovszkijon, és hasonlókon nőttem fel (szó szerint), de ez a film "ott van".

2013-07-27 00:11:52 [Kedvenc lemezek] ipartelep #372

Például most ennek az együttesnek egy másik lemezét hallgatom agyon: http://www.youtube.com/watch?v=a2chlulXkuI.
A D.F.A. "Lavori In Corso" lemezének utolsó, 16.20 hosszú száma az elmúlt hetem kedvenc zenéje. De az is lehat, hogy az egész hónap kedvence lesz, annyira tetszik most.
(A fent linkelt szám nem ez - ez, az egy másik lemezükről való, de szintén elég tetszetős darab. És persze, természetesen a progresszív rock zenei "alapegysége" azért az album. Ez nem háromperces slágerzene, ezek koncepciózenék.)

előzmény: Csende Kristóf (#368)

2013-07-15 22:47:24 [Kedvenc lemezek] ipartelep #369

Megtisztelő az érdeklődésed.
Alant, 2013-04-19 10:18:40-kor írtam egy 10-es listát. De a helyzet az, hogy eléggé pluralista az ízlésem, - legalábbis ma már az -, és nagyon erőszakolt bármilyen ilyen rövid lista. Egyrészt sokkal több lemez tetszik "eléggé" (számszerűen több 100), másrészt ez az időben is változik. Hogy éppen mik tetszenek jobban, mik kevésbé. Van amikor "rákattanok" egy-egy együttesre, és ha tetszik, akkor azt nem engedem addig, amíg "ki nem csontoztam". Utána egy kicsit megunom (hiszen egy egy lemezt (számot, momentumot) akár 20x is meghallgatok egymás után), és más felé nézegetek. Hogy aztán akár évek múlva, immár "feldolgozva" az élményt, kissé más füllel, újra visszatérjek hozzá.
Én is a "hagyományos", ismert, nagy, híres progrock zenékkel (szimfonikus prog, art-rock, jazz-rock, stb.) kezdtem még annak idején, de aztán később elkezdtek érdekelni az elvontabb, sokkal kevésbé populáris irányzatok is, mint a kraut- zeuhl, de főleg a canterbury, az avantgárd, és a RIO irányzatok. Ez utóbbiak sokkal kevésbé "emészthetőek" egy zöldfülű progrockernek, szóval meg kell dolgozni értük, de megéri.

Akit tényleg érdekel a progresszív rock, annak ajánlok két fontos linket:
http://www.gepr.net/
http://www.progarchives.com/Progressive-rock.asp

előzmény: Csende Kristóf (#368)

2013-07-15 19:19:20 [Kedvenc lemezek] ipartelep #367

Én valószínűleg egyedül több progresszív rock lemezt hallgattam, mint az itt megszólalók együttvéve (ez pár ezer lemezt jelent, és olyan alstílusokat is, amikről ti még csak nem is hallottatok - természetesen a többségük meg is van nekem), de ez a tény (hogy sokat hallottam) sem ad semmiféle támaszt a zenék "jóságának" megítélésében. A probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a "művészi jó" egy nem definiált, és a legkevésbé sem egzakt fogalom. Ez azt jelenti, hogy a "művészi jó" mögött nincs olyan objektív mérték- és viszonyrendszer, amelyben el lehetne helyezni az egyes műveket. Persze ettől még vannak bizonyos kulturális, kritikai konszenzusok, amelyek mégis csak elhelyezik őket, de a tárgy már említett szubjektív, ízlésbeli, kultúrafüggő jellege miatt, ezek sem etalonok. Ennyit a dolog esztétikájáról.

Amúgy, ha már Pink Floyd, nekem (szubjektíve) mindenképpen a korai- és a középső korszakuk lemezei tetszenek a legjobban. Egészen az Animals-is, viszont az utána levők már nem, így a "Wall" sem. A koraiak inkább pszichedelikusak, sok experimentális elemmel, míg a középidőszak lemezei egyre "progresszívebbek".

Félreértés azért ne essék, ez csak egy vélemény volt, és még csak vitatkozni sem fogok róla. Csak talán érdekelhet valakit, hogy látja a témát egy öreg róka...

2013-06-03 14:59:09 The Book of Eli (2010) / Éli könyve ipartelep (3) #89

Leginkább ehhez a "vak" témához (kissé filozofikus, és kevésbé filmesztétizáló lesz):

Én egyáltalán nem vettem észre, hogy a főhős vak lenne. Talán azért, mert egyáltalán nem úgy viselkedett, mint egy vak. De ennek (hogy nem vettem észre) megvan az oka: Sosem keresek logikát a játékfilmekben, nem olyan szempontból nézem őket. Tudom, hogy egy más műfaj, és amaz (a belső konzisztencia) hiábavaló elvárás lenne. Igaz, ettől még a túlzott logikátlanság, zavar.

Persze a probléma nem itt kezdődik. Ez már a vége. A "vak-e a főhős" kérdésre nyilván csak a film keretein belül van (lehet, és kell) válasz. Ez azt jelenti, hogy nem holmi metaszinten kell ezt eldönteni. Metaszinten, vagyis a valósággal, a tényekkel, az emberek viselkedésével, a biológia, és a fizika törvényszerűségeivel, és működési mechanizmusaival összevetve (onnan nézve) a játékfilmeket, a túlnyomó többségük egyszerűen viccnek bizonyulna.

Nézzük a kérdés értelmezési tartományát. Két részre bontható: mi volt a szándék, és sikeres volt-e a szándék megvalósítása? A készítők szándéka ugye a kész film mellett (után) már indifferens (mert a műnek kell beszélni helyettük), de valami biztos volt nekik. Vagy az, hogy a hőst vakként képzelték el és ábrázolták, vagy az, hogy nem vakként. Meg kéne kérdezni őket... A másik kérdés meg az, hogy a közönség ebből mit vett észre. Ahogy nézem, mind a kettőt, vagyis bármi is volt az alkotók szándéka, azt teljes körűen, jól, nem sikerült megvalósítaniuk. Nem lett egyértelmű, hogy most akkor vak-e a főhős, vagy nem vak.

No de akkor mi mondható erről a vak-e, nem vak-e kérdésről? Kívülről nézve az, hogy egy vak ember nem így viselkedik, vagyis a reáliák felől nézve teljesen hiteltelen a megvalósítás. Belülről nézve meg eldönthetetlen a kérdés. Egy csomó jel mutat arra, hogy vaknak akarták ábrázolni, más jelek meg azt mutatják, hogy közben "megremegett a kamerájuk", és ez sem a történet vonala, sem a konkrét események szempontjából nem sikerült jól, illetve, ha azokat a szemlélőket nézem (mint én is), akiknek semennyire sem tűnt az ilyen viselkedés vaknak, azok szempontjából nagyon rosszul sikerült a megvalósítás.

Végső soron, a "vak volt-e a főhős" a szó (kérdés) szoros értelmében megválaszolhatatlan, így értelmetlen kérdés. Csak akkor válaszolható meg, ha - mint én itt fent - előre meghatározzuk az értelmezési kereteit: Metaszint-e, a film szintje-e, szándék- vagy értelmezés szerint-e, stb.

És csaxólok, hogy minden egyéb ilyen, és hasonló kérdéssel is ez a helyzet, amelyekben teljesen eldönthetetlen, és parttalan "véleményvita" látszik kibontakozni. De az sem véletlen, hogy a filozófia nem szeret, és akar beleszólni a filmesztétikába. Mert minek az? ha én ezt a filmet filozofikus szemmel nézem, akkor egy nagy marhaság az egész, ráadásul az ateista szemléletemet igencsak bosszantja a "szentírásnak" ez a dicsőítése. Csak az a szerencsém, hogy nem felejtettem el a régi szabályt: cipőt a cipőboltból. Vagyis játékfilmen úgymond felhőtlenül (és felelőtlenül) szórakozni akarok, és ennek érdekében még az ordas nagy inkonzisztenciákról, faktuális ostobaságokról is hajlandó vagyok megfeledkezni. Ha így nézem ezt a filmet, akkor pedig (a maga műfajában, mert ugye ez azért nem az a kiköpött művészfilm), egy szórakoztató film volt. Különben is csípem a poszt-apokaliptikusokat, kár, hogy ennyire kevés van belőlük. (A marhák, ott Hollywoodban nem nagyon olvashatnak sci-fi irodalmat, pedig onnan lenne mit szemezgetni.)

2013-04-19 19:00:08 [Kedvenc lemezek] ipartelep #314

A "rajongó" túl erős kifejezés esetemben. (A szó abbéli értelmében, ami a zenerajongókra általában jellemző, nem vagyok rajongó.) De szeretem azt a stílust is, sőt a progrockon belül az egyik legjobbnak tartom.

előzmény: Xuja (#313)

2013-04-19 10:42:16 [Kedvenc lemezek] ipartelep #312

ja, és akkor még olyan együttesek (és lemezeik) kimaradtak, mint az: If, Mahavishnu, Brand X, Camel, Chase, Henry Cow, Gentle Giant, PFM, Samla Mammas Manna, Mr. Bungle, Gong, Magma, Maneige, Decibel, French TV, Miriodor, stb. És természetesen a régi Tudósok, Európa Kiadó, Kontroll Csoport, Balaton, Trabant... ;-)

A művészet egyik jósága a változatosságban van (egy másik, az új utak keresésében). Ezért minden lista korlátozó bizonyos értelemben, és csak arra jó, hogy a laikusokat (akik még nem ismerik a listázott remekműveket) orientálja, és ezáltal megadja az esélyt neki egy egész életére meghatározó élményhez.

2013-04-19 10:18:40 [Kedvenc lemezek] ipartelep #311

Már nagyon régen írtam utoljára kedvenc lemezek listát. Ahogy múlik az idő, úgy lesz a. egyre pluralistább az ízlésem, b. jövök rá, hogy mennyire szubjektív a "legjobb" fogalma a zenében, és c. egyszerűen, időről időre változások esnek a kedvenceimben. A probléma az, hogy többféle szempont alapján lehet kedvenceket előállítani, és ezek a szempontok egymással - todományosan szólva - inkommenzurábilisak, vagyis összemérhetetlenek. Egyik az egyik szempont szerint jó, tetszik, míg a másik szempont szerint nem annyira... nehéz ügy ez.

Több ezer lemezem közül nehéz a választás, de azért mondok 10 remekművet:

Genesis: Selling England by tha Pound
Yes: Relayer
King Crimson: In the Court of the Crimson King
National Health: Of Queues and Cures
Caravan: In the Land of Grey and Pink
Soft Machine: Third
Robert Wyatt: Rock Bottom
Pink Floyd: Wish You Were Here
Banda Elastica: 2.
Area: Arbeit Macht Frei

2012-02-17 22:31:18 Brüno (2009) ipartelep (4) #72

Nagyon jó a Brüno. Még ütősebb mint a Borat. Néhány jelenet már a tűréshatárig megy. (Bizonyos helyzetekben nehéz lett volna továbbmenni, mert otthagyja a fogát.)
Szóval kell ilyen is. Nem arról van szó, vagy nem csak arról, hogy társadalomkritika, meg tükröt tart valakik elé (hiszen azok úgysem néznek bele a tükörbe), hanem inkább arról, hogy botrányosan polgárpukkasztó. André Breton ha látná, tökön szúrná magát nevettében. És engem is nagyon mulattatott.

2011-02-20 12:49:51 Star Trek (2009) ipartelep (4) #149

Még utoljára: Egy játékfilm realitása nyilván nem érheti el a valóságét. Mert az előbbi csak egy fikció, nem valódi, hanem kitalált történet. Ez az evidencia. Ugyanakkor van egy másik fontos szempont is a "realitás" mérlegelésében: Az, hogy a film mennyi, a mai tudásunk szerint elvileg is lehetetlen elemet tartalmaz. Látszik, hogy itt meg kell különböztetnünk az _elvileg lehetetlent_ a _gyakorlatilag_ (ma még) meg nem valósult-tól. Na most ha nagyon bele akarnék menni, akkor ezt az "elvileg lehetetlent" még lehetne tovább boncolgatni olyan szempontból, hogy egy csomó dologról egyszerűen nem tudjuk, hogy az-e, vagyis hogy megvalósítható-e egyszer majd. De ez a téma is messzire vezetne innen. Az én itteni, nem vita- inkább csak beszólós partnerem (Mr. Rorschach) ezeket a dolgokat szemmel láthatóan nem tudja, de ez engem nem is érdekel. Ő valamiért nem szereti a 2001 Űrodüsszeiát, és amikor azt valaki (én) egy dicsérő kontextusban említette, akkor kényszert érzett rá, hogy ellentmondjon. Nem nagy ügy. Ennyi...

2011-02-20 10:38:01 Star Trek (2009) ipartelep (4) #145

A vitát te folytattad Rorschach-al. Én nem vitázom evidenciákon. Ő meg talán még most sem érti hogy miről van szó.

előzmény: BonnyJohnny (#144)

2011-02-20 09:25:36 Star Trek (2009) ipartelep (4) #143

No látom, időközben mégis csak "kiderült" az, amit amúgy minden óvodás tud, hogy a 2001 "eléggé reális" film. Ez jó (hogy kiderült). No de mitől reális egy film, egyáltalán mennyire kell annak lennie, mekkora "irrealitás" adagtól válik élvezhetetlenné? Ezekre a kérdésekre itt és most nem akarok válaszolni, túl általánosak, nem idevalók. Mindenesetre azt látjuk, hogy az ebben a tekintetben vett két (majdnem) ellentétes pólus, a rengeteg technoblablával operáló Star Trek sorozat (tehát nem is annyira a játékfilmek), és a minuciózus odafigyeléssel megcsinált realista sci-fik (amelyek még mindig filmek, vagyis szórakoztatásra szánt művek, és nem tudományos valóságleírások) egyaránt élvezhetőek. És látjuk, hogy ez jó. Akkor meg mi kell még? ;-)

2011-02-19 23:20:34 True Grit (2010) / A félszemű ipartelep (4) #73

Azért egy kissé revideálnék. Vannak benne humoros megoldások, de valahogy messze nem az a finom, árnyalt humor, ami a korábbi néhány filmjükben. És az egészet agyonnyomja ez a western téma.

2011-02-19 23:07:48 Star Trek (2009) ipartelep (4) #127

Kötözködünk? Fejtsd ki barátom, hogy a sci-fi műfajában csináltak-e realistább filmeket a 2001 Űrodüsszeiánál. És körülbelül hányat, meg milyen arányban? Mondom, filmeket, játékfilmeket. És ne arról beszélj, hogy a valóság azért más, az sokkal szürkébb, kevésbé kiélezett, vagy dramatizált, esetlegesebb, merthogy ezt tudjuk. A valóság, és a játékfilm, azok két különböző műfaj, bár a játékfilm is része a valóságnak, egy kis része. csak a film attól film, hogy sűrít, dramatizál, szinesít, és eközben óhatatlanul is elveszik némi reália, és belopakodik némi mese. Több kevesebb...
Szóval mit szeretnél mondani?

előzmény: Rorschach (#125)

Csak annyit, hogy ez után a film után már nem érdemes többé megfilmesíteni a regényt.

2011-02-19 14:39:26 Álombrigád (1983) ipartelep (5) #1

Ez egy méltatlanul elfeledett, vagy soha fel sem fedezett (persze érthető: be volt tiltva), nagyszerű film. Tragédia (a társadalmi állapotoké), és komédia (a kisembereké) egyszerre. A legjobb magyar művészfilmek között a helye.

  • 1
  • 2