ipartelep

Tapasztalat: 712 film
Kompetencia: 0 film
Súly: 712
Regisztráció: 2008. január 7. (10 év, 4 hónap)
Kedvencnek jelölték: 7 user

Bemutatkozás

blog: ipartelep.blog.hu

Régen... nagy filmbuzi voltam. Nem csak a gyakorlat (a filmnézés) érdekelt, hanem az elmélet is. Filmesztétika, egy csomó könyv a filmről, a Filmvilág, Filmkultúra évfolyamai... Talán kicsit sznob is voltam, a magas filmművészet ugye... Ma már, hogy úgy mondjam, a filmesztétika kevésbé érdekel (van már sajátom), hanem inkább a szórakozás.
Az évek során (amelyek évtizedek) nagyon sok filmet láttam persze, sokszorosát annak, amit itt egyáltalán osztályozni tudtam. És most már nem is érdekes, hogy osztályozzam őket. Ma is az ún. "művészfilmeket" szeretem a legjobban, de nagyon sokféle műfajt megnézek, szeretem a könnyedebbeket is, különösen a sci-fit.

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
No Escape
Kiút nélkül
3 2018-05-22 3,6
(90)
István, a király
 
1 2018-05-19 3,9
(314)
Saul fia
Son of Saul
2 2018-05-19 3,9
(547)
A pénzcsináló
 
4 2018-05-19 4,2
(32)
Dollárpapa
 
4 2018-05-19 3,9
(80)
És akkor a pasas...
 
4 2018-05-19 3,9
(31)
Get Out
Tűnj el!
3 2018-05-19 3,8
(529)
Hell or High Water
A préri urai
4 2018-05-13 4,2
(391)
Me, Myself & Irene
Én és én meg az Irén
4 2018-05-06 3,4
(720)
Quigley Down Under
A Winchester mestere
4 2018-04-24 3,5
(44)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2018-05-19 18:56:00 Űrtörténetek (1977) ipartelep (?) #9

Eben a filmben egyszerre szerepel Sinkó László, és a felejthetetlen sci-fi "tárgy", a fedeb? Ezt a filmet meg kell néznem, ha a fene fenét eszik is.

2018-05-06 17:48:20 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #101

Minden film (vagy mű) érdekes, amely valamilyen újdonságot tartalmaz, ill. valamilyen újfajta módon mond el, mutat meg valamit. Ez lenne ugye, az avantgárd művészet egyik ismertetőjegye. Ez a film, ha a (film)művészethez nincs is sok köze (köztünk szólva: elég kevés köze van hozzá), de tartalmaz újdonságokat, főleg tartalmi téren. Ugyanakkor, azt is el kell mondani, hogy ez (a tartalom) a könyv érdeme, hiszen a film ha nem is szolgai lemásolása a könyvnek, de azért arról szól. Persze, a könyvet filmes eszközökkel nehéz is lett volna hűen lemásolni - ha valaki el bírta olvasni, tanúsíthatja, hogy hát... hogy is mondjam, nem az a kiköpött akciódús, körömlerágósan izgalmas szöveg. Én csak azért olvastam végig (mint a három könyvet), mert nagyon érdekesnek tartom az alaphelyzetet, és kíváncsi voltam a megfejtésre, megoldásra. De maga a könyv újszerűségében is egy kínszenvedés. Ehhez képest a film sokkal kevésbé extrém, ami ez esetben inkább erény, mint hiba.
Nekem is sok bajom van a filmmel, ugyanakkor tetszett is benne néhány dolog. Főleg a vége, az nagyon különleges volt, és a zenéje, (ami ezúttal nem is kísérőzene volt, hanem a történéseket híven követő hanghatások) is rendkívül jól eltalált.
Annak idején, évtizedekkel ezelőtt, rengeteg sci-fit, novellát, és regényt is olvastam. Mindig fájlaltam, hogy abból a hatalmasan nagy ötlettárból, amit a sci-fi irodalom jelent, miért nem dolgoznak a filmesek, ill. amikor dolgoznak, és sci-fit csinálnak, miért ennyire gyenge műveket választanak ki. Persze, az igaz, hogy az irodalom, és a film hatásmechanizmusa nem egészen ugyanaz, így ami irodalomként nagyon jó, nem feltétlenül lenne belőle jó film. Az expedíció mint regény, összességében, a kiváló alaptörténet ellenére, egy pocsékul megírt könyv. A film pedig, a kiváló alapötlet, és az eléggé sablonos megvalósítás miatt csak egy jó-közepes sci-fi. Bár, jegyzem meg, mivel kevés az igazán jó sci-fi film, ezért ez még elmegy szódával.

előzmény: Norbert Simon (#100)

A legkifinomultabb, és egyben a leghumorosabb(!) filmjük az "Egy komoly ember". Csak a teljes megértéséhez óriási filmművészeti, (és egyéb) műveltség kell.

2018-03-19 09:20:02 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #65

A "rákról szól a film". Hát hogyne, persze. Szól a rákról is a film. Azonban a film rendezője szerint a filmje az "önpusztításról" szól. Na most feltehetjük a kérdést, hogy vajon a film rendezője eléggé autentikus-e annak megítélésében, hogy "miről szól" a filmje. Igen, vagy nem?
Ugyanakkor a filmrendező mellett még számos ember van (mindenki, aki látta a filmet), akik számára szól(hat) valamiről a film. Ezen emberek számára sok mindenről szólhat a film, és elég nehéz garantálni, hogy pont ugyanarról fog szólni nekik, mint amit a rendező mondott. Vagy amit egy kritikus mondott. Ez már csak ilyen műfaj, értelmezési szabadság van, mindenki azt vesz ki belőle, ami neki jólesik.
Én pl. fegyverbuzi vagyok, és ezért számomra ez a film a fegyverekről szól Sokat is szerepelnek benne a fegyverek, többféle fegyver is. Vannak benne automata puskák (nem "géppisztolyok"!), van benne egy kés, és szerepel benne 2 db foszforgránát is. És használják is ezeket az eszközöket, tehát nem csak úgy vannak, hanem aktívan szerepelnek is. Ez számomra azt jelenti, hogy ez a film a fegyverekről szól.
No de várjunk csak, inkább mégsem. Most jutott eszembe, hogy szeretem a csalitosokat, és a rekettyéseket is. Ebben a filmben szinte végig a lágy anyatermészetben bóklásznak, ahol nagyon szép csalitosok vannak. Rekettyésnek ugyan direktben nem merném nevezni őket, de kis jóindulattal, talán... Szóval, revideáltam az előző, "fegyveres" véleményemet. Az új véleményem ez: ez a film a csalitosokról, és a rekettyésekről szól.

2018-03-18 19:35:01 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #61

Nekem úgy tűnik, hogy te olyan filmet szerettél volna, amely konkrét válaszokat ad, és megfejti a rejtélyt. Hát ez tényleg nem olyan film, de mentségére szolgáljon, hogy a nála 10x homályosabb regény meg pláne nem olyan. Ahhoz képest ez egészen konkrét.
Ami azt illeti, nekem itt most nem is hiányzott a konkrét magyarázat, megfejtés. Bár elmondhatták volna, hogy a "dolog" x csillagrendszerből jött, ilyen meg olyan, ezt, meg azt akarja, és úgy is érdekes lett volna a film. De nem így tettek, és ahogy tettek (hogy nem mondták el) az a koncepció része volt. Úgy gondolták a szerzők (elsősorban nyilván az író), hogy ezt homályban tartják, hogy a rejtély megléte maga érdekesebb lehet, mintha mindenre rávilágítanának. Ez olyasmi (analógiával), mint a thrillerekben, vagy horrorokban az a kétféle megoldás, hogy a feszültséget, félelmet, vagy ijedezést direkt módon, annak megmutatásával érik el, vagy közvetett módon, csak utalgatnak valamire, fokozzák a hatást, de direktben nem mutatják. Ez utóbbi módszer is jól működik számos filmben.
Szóval, ez most egy ilyen film volt, nem válaszolt meg sok kérdést. Egyébként, ha visszaemlékszel, a Sztrugackij-féle ős, sem válaszolta meg azt az alapvető kérdést, hogy kik voltak az idegenek, honnan jöttek, mit csináltak itt, és egyáltalán mit akartak. Az is csak a következmények leírásával foglalkozott, igaz sokkal konkrétabban, mint ez a könyv, vagy film. Bár mondom, a film sokkal konkrétabb, mint a könyv, amely inkább egy nagy homály.

Szóval, a lényeg: nem kell feltétlenül minden filmnek konkrét, leíró, megfejtő filmnek lennie. Érdekes, és jó sülhet ki abból is, ha nincs minden szájba rágva, ha a történet nem teljes, ha nem magyaráznak meg szinte semmit, ha a rejtély a végére is megmarad... Bár, ha belegondolok, ez azért nem áll erre a filmre (sem), hiszen az sem mondható, hogy semmilyen információ nem derült ki a jelenségről, vagy dologról. De mindig vannak olyan műélvezők is, akik mindent szeretnének tudni. Mindent _is_. ;-)

előzmény: Dió (#60)

2018-03-18 17:00:21 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #58

Írod: "Tehát, más szóval, ha Portman az utolsó jelenetben a Télapó szánján, a hét rénszarvas által húzva suhan ki a Shimmerből, az is rendben van,..."

Nem, nem, nagyon nem gondolom, hogy az rendben lett volna. Ugye, én arról beszéltem, hogy a történetnek van egy belső világa, amely tulképpen abból áll, amit a szerző arról elmondott, leírt, ábrázolt. Ha valamit nem mondott el, akkor az nincs benne a történetben. Az ilyen "lyukakat" szabad, és lehet pótolni, vagyis a szabad intepretációnak nincs semmi akadálya. De hogy ki hogyan interpretálja, az már az ő felelőssége lesz, és nem a szerzőé. A szerző csak azért, és annyiért felel, amit ő írt, ábrázolt.

Ha a főszereplő valóban a "télapó szánján" jutott volna ki a zónából (és ezt a film így ábrázolta volna), akkor teljes joggal mondhatnánk rá, hogy micsoda eget verő marhaság már... Azért mondhatnánk ezt joggal, mert bár a műveknek valóban megvan a maguk belső világa, amelyen belül némi autonómiát élveznek (pl. bármerre kanyarodhat a mese szála), de azért ez nem teljes körű autonómia. Egy regénynek, vagy filmnek is követnie kell a józan ész, és a logika szabályait. Ha ezekkel hadilábon áll, akkor ott mindenki egyből azt fogja érezni, hogy "micsoda hülyeség ez". További fontos szempont az is, hogy legyen egy belső konzisztenciája a műnek. Ez vonatkozik bármire, és mindenre a műben, tehát a cselekményre, a megjelenésre, az ábrázolási módra... És az eddig említetteknél ugyan kisebb mértékben, de az sem árt, ha a művekben van egy ún. "faktuális konzisztencia". Ezt magyarázom: ez azt jelenti, hogy műfajilag ugyan eltérő mértékben, de a mű feleljen meg annak a "szabálynak", hogy bár ugyan "ez fikció, de ha ez akár meg is történhetett volna, és ha igen, akkor így is megtörténhetett volna". Azért írtam, hogy ebben azért műfajonként vannak különbségek, hiszen éppen a sci-fi az a műfaj, ahol ezt a szabályt egy kicsit lazábban kezelik ugye. De akár még a sci-fi ben sem lehet teljes káosz e tekintetben, hiszen ha - a példáddal élve - a főhős tényleg télapószánon tért volna haza, akkor az egy olyan mértékű inkonzisztencia lenne, amely még ebben, az amúgy tényleg kirívóan keveset megmagyarázó filmben, és történetben is rendkívül zavaró szál lenne. Tehát műfaja is válogatja, de azért bármit nem lehet büntetlenül megtenni.

A másik (második bekezdésed) felvetésedre: igen, ez így van. Nagyon eltérő lehet ebben a nézők igénye. Sőt még változó, vagy rugalmas is lehet. Én pl. úgy vagyok ezzel, hogy egyrészt nagyon realista vagyok, a hiperrealizmust szeretem, és zavarnak az anakronizmusok, hiteltelenségek. Másrészt, mivel tudom, hogy a műélvezet komplex dolog, - és nem csak abból áll, hogy pl. egy adott világot hűen ábrázoljon - ezért sokszor megbocsátom az ilyen pontatlanságokat és helyettük inkább megpróbálok a mű egyéb részeire, pozitívumaira figyelni. Mert ha ugye, mindig csak azt figyelném, hogy mik az inkonzisztens, hiteltelen, irreális hülyeségek egy fikcióban, akkor kb. egy film sem tetszene, mert egyik sem lehet annyira reális, mint a való világ. Tehát a műélvezetben, ha jót akar az ember, akkor kompromisszumot köt.

Én magam valóban "ínyenc" sci-fi (film, és irodalom is) kedvelő vagyok, és hát most már kb. ott tartok, hogy amit a műfajban nem láttam, az nincs is, de mondhatom, hogy nagyon széles skáláját szeretem ezeknek a filmeknek (és persze, van amit nem), és különböző okokból. Szeretem a nagyon elvont, gondolati, filozofikus sci-fit is (Lem némely könyve), a "történetfilozófiai-kalandozósat" is (Zsoldos Péter), a sok, sokféle, változatos "kis színest" (a régi Galaktikák, meg antológiák a 60-as évektől kezdve - mind megvan), és a mostanában oly divatos könnyedebb akció-sci-fiket is. Egyedül a szintén divatos fantasy-t nem szeretem, de azt én külön műfajnak tartom, nem sci-finek.

előzmény: Dió (#57)

2018-03-18 13:28:07 Annihilation (2018) / Expedíció ipartelep (4) #56

"Azért egy kérdés azokhoz, akik elolvasták könyvben az egészt trilógiát: szeretném megrendelni a könyveket, érdemes? Vagy csak az első a jó, és a többit VanderMeer is elkúrta?"

Ez nagyon szubjektív dolog. Hogy mi a "jó". Én pl. nagyon gyenge/rossz írónak tartom VanDermeert, de elolvastam mind a 3 könyvet. Persze, ha nem olvastam volna el, vagy legalábbis bele, akkor nem lenne alapom, hogy gyenge írónak tartsam. Ugyanakkor, azért olvastam el, mert a sci-fi alapötlet nagyon jó, nagyon érdekel engem az olyan helyzet, amikor valami nagyon idegen jön a Földre, és itt csinál valamit, és akkor mi történik. Sci-fi olvasóknak mondani sem kell, hogy ezt a témát nem ez az író találta ki, és a leghíresebb megvalósítása a Sztrugackij testvérek könyvében olvasható. Mivel az már régen volt, és a nyugati olvasóközönség nem nagyon ismerheti, nem csoda, hogy a klasszisokkal gyengébb VanderMeer könyv lett sikeres.
Tehát, teljesen kiszámíthatatlan, hogy a könyvek kinek tetszenek, kinek nem. Számomra szinte olvashatatlanok voltak, nagyon rossz írások.

A film ennél csak jobb lehet majd - gondoltam előtte - és persze úgy is lett. A filmben nincsenek benne azok az agyzsibbasztóan unalmas, hosszú, és rendkívül zavaros pszichologizálások, amelyek teljesen élvezhetetlenné teszik a könyveket. Egy ilyen filmet nehéz elbaszni, hiszen ha csak lekövetik magát a primitív történetszálat (hogy bemennek a rejtélyes területre), már az érdekes lesz. Persze, vannak vele gondok, szó se róla, pl. nekem egyáltalán nem tetszett a szereplők viselkedése. Hiteltelennek tartottam őket, az elejétől fogva élőhalottként viselkedtek - pedig akkor már jobban illett volna a történethez, ha a végére válnak azzá. Sajnos a főszereplő is rossz, de ő azért, mert egyszerűen gyenge színész - nála bárki jobb lett volna a szerepre. nem is sorolom a film hibáit, amelyek számosak, és bosszantóak. De az ezekhez hasonló hibák majdnem minden hollywoodi film szerves részei, azok a jóemberek egyszerűen nem tudnak hitelesen ábrázolni semmit. Nem a képi megvalósításról beszélek.

Szóval: a film mindezek ellenére elég érdekes, és jó. Azért, mert az ábrázolt világ és helyzet nagyon érdekes.

Spoileres választ adok pár kérdésre:
Nem lehet tudni (a könyvből se), hogy mi érkezett a földre. Élőlény-e, vagy bármi más furcsaság. Így azt sem lehet tudni, hogy egy szándékkal bíró élőlény csinálta a furcsaságokat, vagy egy különleges, földönkívüli természeti jelenség. Ha ezeket nem írja le az író, és nem ábrázolja a film, akkor ezek "nincsenek megmondva". Vagyis, mindenki gondoljon azt, amit akar.
Továbbá: ha a filmben nem mutatják meg egyértelműen, hogy mi is történt, akkor az nincs megmutatva.
A film (és a könyv is) az maga egy öntörvényű kis világ, amely magamagát alkotta meg. Ha nem egyértelműen ábrázolja magát, akkor tág tere nyílik az interpretációknak. Mindazonáltal, a főhős, és férje kérdésében szerintem egyértelmű a helyzet: az igazi férje a világítótoronyban öngyilkolta meg magát a foszforgránáttal. Aki visszatért (és mert ez is felmerült kérdés volt: igen a "dolog" teleportálta ki egyenesen a lakásába - vagyis nem bulizott ki végig, kilométereken keresztül a zónából a házába), az már a klón volt.A csajt is lemásolta a dolog, de mint láttuk, őt még idejében elintézte egy foszforgránáttal. Ő valahogyan visszatért, eredetiben, viszont mégis hibridként már, annyiban, amennyiben már benne voltak azok az idegen dns, és egyéb részek, amelyek a zónában kerültek belé. Mint láttuk, ezek a hibridizációk is különféleképpen történtek meg; pl. a fizikus csaj, amikor elsétált, lassan kezdett átváltozni valami félig ember, félig növénnyé.


Összességében, egyáltalán nem rossz kis sci-fi ez. Néhol meg még egyedi, különleges, szuggesztív is, kb. onnantól, amikor bemegy a fészekbe. Itt még kiemelném a "zenét" is, vagyis a hanghatásokat. Ritkán veszem észre egyáltalán egy filmnek a zenéjét, merthogy a legtöbb nem is méltó az észrevételre, de ebben voltak nagyon jó "hangok".

előzmény: Dió (#55)

2018-01-13 20:12:02 Black Mirror (2011) / Fekete tükör ipartelep (4) #82

Az összes évad, rész megnézése után az a benyomásom, hogy nagyon túltengenek a "valaki van a fejemben" ill. a "valaki ellenőriz" témák. Emiatt (is), a 4. évadból üdítő kivétel volt, és tetszett (meg amiatt is, mert odavagyok a posztapóért) a "Metalhead"-rész. Igen jó volt még az USS Calister is (szeretem a sci-fit is), és elég jó a Crocodile. A "Hang the DJ"-t untam, az "Arkangel" pedig pocsék volt. Összességében, mint a 4 évadot beleértve a "White Christmas" a legjobb, legerősebb rész.

Ez jó volt. Jöhet a Kingsman 3!

Nem-nem: Adornonak nem volt igaza, de annyira nem, hogy kb. az ellenkezője az "igaz" (ez nyilvánvalóan nem faktuális kérdés, hanem "helyességi" kérdés persze). Nem hogy nem szabad, hanem egyenesen kell verseket (és egyebeket) írni Auschwitz után is. Általában véve.
Másik kérdés az, hogy _nekem_ mit mond, nekem mit jelent, engem mennyire szórakoztat egy ilyen fikciós film. És erről beszéltem, hogy _engem_ ebben a témában ezek nem... Nem mondom, hogy egyáltalán nem nézem meg őket, egyiket sem, mert volt már olyan USA játékfilm a sonderkommandóról, amit meg tudtam nézni (egy magyar orvos könyve alapján - nem jut eszembe a címe), de alapvetően azért ezek nekem nem jók, hamisak, nem "élethűek". Ebben a témában én nem szeretem a "szépelgést", szépítést, itt nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy hát ez azért művészet, és figyeljünk a művészi szempontokra is, számomra ezek a játékfilmek egyszerűen hamisak.
De másoknak, és általában, ezek nagyon is informatívak lehetnek, ahonnan sokat tanulhatnak.

előzmény: caulfield (#45)

Összes komment...