Ficus Cucis

Szegény Chris Hemsworth, a feje kezd egyre inkább "el-Mickey Rourke-osodni"...

--
Áthelyezve a(z) Thor: Love and Thunder topikból.

rigó utcai. megvan a középfokú angolom, de nem csapom be magam azzal, hogy elhiszem, beszélek angolul, mert az hazugság lenne.

ezt csak megerősíthetem: én nem beszélek angolul, de úgy lett meg a nyelvvizsgám, hogy a hallás utáni szövegértés (15/14) jó eredménye az fps-eknél bekapcsolva hagyott angol felirat miatt jött. ja, és az se ártott, hogy a kifejtős kérdés az volt: Írjon a kedvenc filmjéről (15/15). ekkora mákot, b+:))))))

Speier Dávid mondta egy interjúban, hogy amikor a kilencvenes években felirat-fordítóként elkezdte a szakmát, vért izzadt, hogy a szöveg 60%-át a feliratra tegye, de nyilván hazudott, hogy is gondolhattam, hogy igazat mondott...

Ha baráti jelzőimet magára vette kedves uram, az a maga baja...

jaja, én pl. egy baseball meccset simán el tudnék közvetítgetni: "One run scores, two run scores, Cespedes to third." :)

és még egy szempont; sajnos én megéltem a kilencvenes évek feliratos-mániáját a mozikban: a felirat és a kép közti másodpercenkénti, 120 percen keresztül történő újrafókuszálás iszonyatosan megterhelte/megterheli a szemem; lehet, hogy másoknak ez nem okoz(ott) gondot, de nekem igen.

Amikor évekkel ezelőtt a tévében láttam, értéktelen vacaknak tűnt. Most, hogy a házimozi hangfalaiból dübörgött Goldsmith úr zenéje, teljesen magával ragadott. A film valódi főszereplője, a szőke szakállas és sidekick-je, Banderas közti jelenetek élményszámba mennek, az ismeretlen, baltával faragott arcú harcostársak nagyon ott vannak. Itt simán el tudtam volna képzelni egy 110-120 perces játékidőt; kevés volt a másfél óra: túl hamar kiderült, ki az ellenség, nyomozgathattak volna még egy ideig, illetve a harcostársak is kaphattak volna több játékidőt. Nagyon jóindulatú négyes.

Tény, hogy a 2000-es évek közepéig (mondjuk a 70-es évek végétől) havi 1-2 filmet adtak a mozik szinkronosan, a többit feliratosan. Hol vannak azok, akik a rendszerváltás után státusz-szimbólumnak tekintett parabola-antennával fogták és nézték a német sat1, pro7 stb. adásait? Akkor ebből nem az következne, hogy ebben az időszakban moziba járó, tévét néző több generációnyi embernek kellene, ha nem is kiválóan, de legalább többé-kevésbé vállalható szinten idegen nyelven beszélnie??

Márpedig nem beszélnek. Akkor viszont lehet, hogy testnevelésből felmentett, beesett mellkasú, kígyóvállú, tarisznyás bölcsészek által terjesztett városi legenda az, hogy a feliratos filmnézés bármilyen módon segíti a nyelvtanulást? Mindenki tisztában van vele, hogy legideálisabb esetben is az elhangzó szöveg max. kétharmada tud a feliratra felkerülni, de inkább 60% körül van az arány. Egy Halálos fegyver részt nézzen felirattal az, akinek 3 anyja van. Eredeti nyelven és eredeti felirattal, na az valóban segít, de az eredeti nyelv+magyar felirat nem ér lósz*rt se.

Könyörgöm, talán rá kellene nézni egy európai-nyelvcsaládok térképre: egy átlagos magyar anyanyelvű személynek százszor nehezebb megtanulni bármilyen nyelvet, mint egy indoeurópai nyelvcsaládba tartozónak egy másik indoeurópai nyelvet. Németországban, ahol mindent, még legutolsó ótvar számítógépes játékot is németre fordítják, az emberek 78%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, nálunk 37%, ami az EU-ban a legalacsonyabb érték. És erre az a válasz, hogy azért, mert a moziban szinkronosan megy minden film (valójában csak kb. másfél évtizede). Hát persze, eszem megáll.

eljárt a film felett az idő. az opening credits az oscar-díjas betétdallal viszont nagyon rendben van. tulajdonképpen, ahogy lemegy a stáblista, abba is lehet hagyni a filmnézést. annál jobb már nem lesz...

rendkívüli módon hiányoltam egy bármilyen Jim Morrison-os poént Thor kapcsán, vagy legalább egy Doors számot aláfestés gyanánt, mondjuk a Riders on the storm-t...

szerintem nem igazán ilyenekre gondoltál, de én pont pár hete botlottam bele mindkettőbe:
https://www.imdb.com/title/tt0365265/reference
https://www.imdb.com/title/tt4263482/reference

reformer? na ne már!
ugyanaz a lakodalmas disco, amit mondjuk nálunk a kilencvenes évek közepén a felejthetetlen Tekknő "együttes" produkált...

--
Áthelyezve a(z) In Memoriam... topikból.

a Vox szerint
"Figyeld:
Leia űrsiklását: csodálatos és felemelő pillanat"

hah, még a vállalhatatlant is igyekeznek mentegetni

ahogy látom, ez a bizonyos izlandi csaj az első résznél még, mint zenész működött közre, most akkor előrelépett

A CIA "elvileg" nem tevékenykedhet a határokon belül, ezért kellett valaki az FBI-tól. Emiatt nem lehet azzal érvelni, hogy miért nem hamisítottak oda valamit, hiszen számtalan kívülállóval, más állami szervvel kerültek kapcsolatba, azonnal kibukott volna a dolog. Ez egy FBI-os akció volt, amibe "baráti alapon" besegített a CIA. A filmben ez egy nagyon fontos momentum, a képmutatás magasiskolája: döngetjük a mellünket, hogy nálunk joguralom van, a CIA-ra is vonatkoznak a korlátozó törvények, aztán tessék, ennyit kell csak tenni, a törvényt betartjuk és megtartjuk, és mégis, ezzel a megoldással meg is kerültük az előírást és akciózhatunk az USÁ-ban.

Most fejeztem be a könyvet, és noha a filmet még moziban láttam, szépen visszajöttek a dolgok, mert gyakorlatilag szóról-szóra egyezik minden; nem nagyon emlékszem más adaptációra, amiben ennyire szolgaian követték volna az eredeti művet.

Viszont mégis érdemes volt elolvasni, mert az utolsó 50 oldalban vannak olyan dolgok, amelyek emlékeim szerint nem voltak a filmben, vagy csak nem emlékszem rájuk. Három dolog különösen megfogott:

Egyfelől Amy motivációja a visszatérésre egyértelműen meghatározásra kerül: Mert én a régi életemet akarom. A régi életemet a régi pénzemmel és az új Nickemmel. Azzal a Nickkel, aki szeret, tisztel és engedelmeskedik nekem.
Van aztán egy parádés rész, amikoris Nick nem akar Amy mellé feküdni, vagy vele aludni. Amy pedig valami olyan dumával nyugtatja a férjét, hogy nem lesz semmi baj, megígérem, meg egyébként is, ami Desivel történt, az "elszigetelt incidens" volt. Hát itt komolyan felröhögtem, amikor ezt olvastam. Elszigetelt incidens, baszod.
Végül pedig a regény utolsó párbeszéde, amit tökéletes lezárásnak gondolok.
-Istenem, Nick. Miért viselkedsz ilyen csodálatosan velem?
-Mert sajnállak.
-Miért?
-Mert minden reggel fel kell ébredned, és muszáj annak lenned, aki vagy.

11 év gyűjtése és pontosan 193, illetve végül 2 (Home, Variation 15) kerül be a Durkirk-albumról, azaz 195 db. Nagyon megválogatom, csak azt rakom bele, amelyik szám tényleg nagyon-nagyon tetszik, és bármikor örömmel visszahallgatnám.

Nem akartam Winston Wolfe-tól idézni azt a bizonyos mondatot, de kénytelen vagyok elkezdeni, hogy "Na most még ne kezdjük...". És ez érvényes Nolanre meg Zimmerre is. Tipikus egyszer nézős film, profin összerakva, de az égvilágon semmi szeretnivaló vagy emlékezetes dolgot nem láttam benne. Pár Nolan-filmért rajongok, párat kedvelek, van olyan is, amit nem csípek, de bármelyiket bármikor újranézném. Ezt nem.

Hansról meg annyit, hogy van vagy 200 filmzenei tétel a gépemen, meg a telefonomon, közel a fele tőle származik, pl. a Csillagok között zenéjéből 11 és fél szám, innen szerintem egyet, ha ki tudok majd választani. Jó, persze tudom, hogy a zenének a filmet kell szolgálnia, és azt kétségtelenül becsülettel teszi, amikor megállás nélkül végigbömböli ezt a szűk 110 percet, de a film nélkül hallgathatatlan lesz. Sokan repetitívnek nevezve bírálták az Interstellarhoz szerzett tételeit, nahát ez repetitív a tizediken.

Egyebekben, aki teheti, mindenképpen IMAX-ben nézze meg a filmet.

Lássuk csak, igen, igen, Daniel Pemberton aztán jó volt még Daniel Pemberton, és.... hmmm, Daniel Pemberton és végül Daniel Pemberton. Évek óta nem hallottam ilyen jó filmzenét.

Nincs még egy olyan befejezés, amelyet annyira utálok, na jó, inkább gyűlölök, mint az Eredeté (esetleg még A ravasz, az agy..). Ha Caine mosolyával ért volna véget, egy szintre került volna azzal. Ez így volt tökéletes lezárás.

Őrjítő egy katyvasz, az kétségtelen, de inkább ezt választom, mint a steril, lélektelen, egyszer-nézős marvel-csacsiságokat...

Ahogy nézem, ő szerzi majd a B-vs-S zenéjét is :)

Minden nagyon jó, minden nagyon szép, csak annyi a baj, hogy ez nem az a Mad Max karakter, amit vártam volna: egy totál semleges, langyos faszi, aki semmi őrült dolgot nem csinált. Azok a kis apró bolondozások hiányoztak, amikkel a trilógia tele volt.

Nem tudom viszont elhallgatni, hogy az a jelenetsor plusz filmzene-kombó, amikor a lángoló motort az ekével kavart homokfelhővel eloltják, oly mértékben magával ragadott, hogy legszívesebben állva tapsoltam volna. A szám címe: Brothers in arms, instant klasszikus.

Több kérdést akartunk feltenni, mint amennyit megválaszoltunk.

Vagy valami hasonlót mondott annak idején valamelyik szerencsétlen, dilettáns közreműködő a műhöz kapcsolódóan. Nos, az kétségtelen, hogy ezen célt sikerült teljesíteni.

Egyébként ezt nem film. Ez egy üres, lélektelen technológiai demo. Kubrick kicsapta a falloszát az asztalra, hogy tessék, nekem ekkora van, ti kis senkik, a közelemben sem vagytok. És ebben igaza is volt, mert kivitelezésben kb. 15 évvel megelőzte a korát. Respect.

Azt gondoltam, megadom az esélyt, hátha a vásznon működni fog, de sajnos sokkal rosszabb volt, mint amire számítottam. A színészi játék egész egyszerűen röhejes, mintha bedrogozott agyhalottakkal lett volna tele az egész. S tökéletesen aktuális a manapság gyakran hangoztatott frázis: "a vágónak csattogtatni kellett volna az ollóját", mert ez bizony egy 75 perces valami; filmként 2015-ben vállalhatatlan.

SPOILER!

Igaz, hogy elveszítik a döntőt a végén, de bukás soha nem volt még ilyen dicsőséges. A vereség tudatosulásának képei egészen káprázatos jelenetsorrá állnak össze, az alkalmazott zene éteri (Daniel Lanois - Sonho Dourado). Persze tudom, a szőrösszívűek szerint giccsözön, de én úgy érzem, hogy már ezért a két percért megérte megnézni.

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a film alkotóit azon alkalomból, hogy A Wall Street farkasa a 2013-as év legnézettebb filmje lett Magyarországon.

azt gondolom, hogy a permanens f*ck, f*ck, f*ck stb. csak nagyon kevés, angolul kiválóan beszélő magyar anyanyelvű személynek (akiket irigylek is ezért) lehet "érdekes"; az országban található idegennyelvi analfabéták tömegének (köztünk természetesen jómagam) semmit nem jelent: mint ahogy számomra a Biggus Dickus sem poén, érteni értem, de nem poén

egyebekben nem fél a forgalmazó, hogy kap egy óriási büntetést a korhatár-besorolás miatt? ha a megdöbbentő mértékű káromkodás-özön, a véget nem érő kábítószer-használat és a teljesen meztelen női testek garmadája 16-os korhatár-karikát jelent, mi ér 18-ast? és az "élvezz belém"-jelenetről még nem is beszéltünk :)

Hozzávetőleg 18 éve járok rendszeresen moziba, de szerintem ilyen mocskosul trágár nyelvezetű filmmel még nem találkoztam. Természetesen lehet eredeti nyelven nézni, de semmi értelme.

A vörös sárkány című regény 405 oldal, ebből Hannibal Lecter 12 oldalon szerepel, további 15-20 oldalon kerül említésre és ennyi, úgyhogy megdöbbenéssel olvastam egyik-másik véleményt, miszerint felháborító HL háttérbe szorítása. Én azt elfogadom, hogy egyesek álomvilágban élnek, és nincs közük a valósághoz, de azt azért tudomásul kellene venni, hogy ebben a regényben Hannibal Lecter egy huszadrangú mellékszereplő, egy szánalmas, idegesítő, felpofoznivaló idióta. Ebből következően, aki háttérbe szorította és nevetségessé tette Lecter doktort, az Thomas Harris, és nem Michael Mann.

Az Embervadász egyebekben a 80-as évek egyik legjobb filmje, minden idők egyik legjobb zsaru-filmje, méghozzá pontosan azon erények miatt, amelyeket itt sokan a film gyengéinek tartanak. Az angolul értőknek érdemes elolvasni a Wikipedián írtakat, nagyon sok értékes gondolat van bennük. A Mann-filmek nézésekor mindig az volt az érzésem, hogy a kép és a zene legalább olyan fontos neki, mint a sztori, ha nem fontosabb: a csúcs nyilván Az utolsó mohikán, amely film szerintem már lélegzik, de említhetném a Collateral-ból a Groove Armada Hands of Time c. számát, vagy a Miami Vice Kubába csónakázunk jelenetében a One of these Mornings (Moby) felcsendülését.

Itt is parádés a soundtrack lista, a nyolcvanas évek közepén vagyunk, annak megfelelőek a dalok is; a remek főtéma (Graham's theme) mintha egy Pink Floyd szám átdolgozása lenne, a személyes kedvenc pedig a tigris simogatása alatt szóló Shriekback - Coelocanth. Tessék összevetni ezt a jelenetet a Ratner-féle verzióval, ég és föld...

Összegezve, Michael Mann a visionary director, és nem az, akit mostanában annak hívnak, egy film pedig nem attól lesz jobb vagy rosszabb, hogy mennyire maradt hű az eredeti regényhez, hanem hogy önmagában megáll-e. Márpedig itt erről van szó: egy izgalmas bűnügyi történet, ahol egyik cool jelenetből esünk át a másikba, és ezt nagyon kevés film mondhatja el magáról. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az Embervadász a RottenTomatoes-nál 94 %-on áll, Ratner izzadságszagú Vörös sárkánya pedig csak 68 %-on.)

Hát most jót röhögtem. Lecter úr nekiáll fikázni a gyakorlatilag kanonizált filmzenét, majd csodálkozik, hogy szóvá teszik neki. Bezzeg, ha valaki azt javasolná, hogy ideje lenni kihúznia a fejét Sinkó László hátsójából, akkor neki állna feljebb. Tudomásul kellene venni, hogy Sinkó László az elmúlt 20 évben gyakorlatilag tönkretette a Hopkins-filmeket azzal, hogy csak és kizárólag tömeggyilkos-módban volt hajlandó megszólalni (a két HL filmmel így nincs is probléma), ám mivel Hopkins inkább csendes drámákat választott, Sinkó őrületbe hajló vartyogása teljességgel levált Hopkins karaktereiről, totálisan elidegenítve ezzel a nézőt. Ebből következően az elmúlt pár év egyik legnagyszerűbb fejleményének tekinthetjük Sinkó László kivonulását a magyar szinkron világából.

Azért, hogy Conanról is beszéljek: még csak most láttam a filmet, s nyilván nem fogom túl sokszor újranézni, de azért volt vagy három beállítás, aminél ötször léptettem vissza a lemezt, hogy újranézzem. Nincs mit tenni, ez még most is cool, nemhogy 30 éve.

Szerintem A mások életében el van írva az utolsó idézet, a viccmesélős: nem Honecker mondja azokat a dolgokat, hanem Anton Grubitz.

1. Nestor Almendros - Mennyei napok
.
.
.
.
.
.
.
.
2. Vittorio Storaro - Oltalmazó ég
.
.
.
.
.
.
.
.
3. Caleb Deschanel - A hazafi
4. Adrian Biddle - 1492
5. Janusz Kaminski - Ryan közlegény megmentése
6. Adam Greenberg - Terminátor 2.
7. Stephen H. Burum - Hoffa
8. Freddie Young - Arábiai Lawrence
9. Dante Spinotti - Az utolsó mohikán
10. John Toll - Az őrület határán

Mindenki veri a nyálát a filmek box-office bevételei kapcsán, holott fingjuk nincs róla, hogy mi a helyzet valójában.
Pár éve volt a Forbes-ban egy érdekes cikk, ami A passió bevételi oldalát elemezte: ez ugye egy teljes egészében Mel Gibson finanszírozta, uralta project volt, és ha jól emlékszem a film a box-office oldalakon kb. 610-620M dollárnál állt meg világviszonylatban. A Forbes arra jutott, hogy Mel cégéhez, az Iconhoz végül ebből mindössze 220M jutott vissza...; és nincs nagy különbség az arányokban a stúdiófilmeknél sem.

Mindenesetre valamit csinálni kell, pl. a regisztrálástól számított 1 hónapon belül x voks, különben törlés.

Aztán ezt már 2 éve is írtam, vissza lehet keresni, most újra megteszem: azt állítom a Macskafogó 18 nézhetetlenjéből min. 8 egy személytől származik, mégse történt semmi, pedig gyanúsan ugyanazokra a filmekre mentek a voksok, és érdekes módon 20 körül meg is álltak (andre, crow, ehh, herendi aliz, hossia, ildike, myra, szabó ibolya)

Mi az, hogy nem tudjátok megoldani? Törölni a felhasználót és kész!! Hogy miért? Hát ezért:

„2006-03-24 13:58:41 Ficus Cucis válasz erre #319
egyes a T2nek, talán megtekintés nélkül. brávóbrávó.

ezúttal kénytelen vagyok saját magam idézni:

"2006-03-07 09:57:58 Ficus Cucis #264
Annak aki olyan filmet pontoz, amit nem látott, csak azt tudom mondani, hogy haló porait vesse ki a föld. hehe"



2006-03-24 14:03:03 Bolond Pierrot válasz erre #320
Szerintem, elég világos, hogy látatlanba tudni lehet, hogyha valakinek nem jönnek be a valótlan filmek, akkor a Superman, Betman, James Bond, Indiana Jones, Star Wars, Gyűrük ura, stb. 1-es esz és nézhetetlen... és egy Bresson film akkor is 5-ös, ha még (sajnos) nem volt szerencséje látni... és akkor ha mindenki ezt így csinálná, akkor talán tényleg segítséget jelenthetne ez a rendszer abban, hogy egy általa teljesen ismeretlen rendező filmjével kapcsolatban információt kaphasson róla...
Nem igy van??



2006-03-24 14:09:51 Bolond Pierrot válasz erre #323
Nem haragudj, ha megbántottalak, de nekem egy Terminátoros film alapból nem nézhető... Nem bírnám végigülni... Ahogyan az új magyar Meseautót sem bírtam...
Nekem a "valóságos", egzisztenciaálista filmek jönnek be.
előzmény: Ficus Cucis (#319)


2006-03-24 14:12:11 Ficus Cucis válasz erre #324
ájvé.
talált.
süllyedt.

Bár már ott tartanánk. Hányszor kell még erről pofázni, hogy végre történjen valami??? Eltűnök hónapokra, de a probléma ugyanaz, akármikor visszajövök. Könyörgöm, kéz a kézben zárjatok már ki minket. Egyébként meg nem is akkora g*ci: az Amerikai szépségre ő is egyest adott:)

Mikor lesznek már kizárva azon g*cik, akik úgy szavaznak egy filmre, hogy még csak nem is látták?

A drága kábszer-kereskedő Frank Lucas ugye feldobja a sok cúna rendőr bácsit, amiért a film végén lévő felirat szerint becsülettel leüli a 15 évét a 70 helyett.

Hát, nagy szart. Már 81-ben kiengedték, de újra elkezdte a terjesztést, és 84-ben újra bezárták. De ez már gondolom nem fért már bele a jóarcú, szimpatikus Denzel Washington koncepcióba, így maradt a mocskos történelem-hamisítás.

Ettől eltekintve, mérföldekkel veri az agit-prop Betépve c. izét.

Nem tudok mást írni egy olyan filmről, amelyben az összes felvonuló karaktert utálom és a falat kaparom a zavaros dalszövegek alatt. Drogos propagandafilm. Miroslav Ondricek teljesítményét ugyanakkor megsüvegelem.

Ebben az esetben szvsz Dörner lenne Douglas hangja, Sörös Sándor meg Willis-é.

Ha valaki esetleg még nem tudná: Kulka János lesz a 2. évad 13. részétől Greg House hangja.

Akkor ez alapján A passió független amerikai-olasz film (Newmarket + Icon).

Hát, nem tudom. A passióra sok mindent lehet mondani, de hogy "hollywoodi műhelyfilm", azt talán nem.

Ráadásul összevissza pontozó barátunkra mégcsak azt sem lehet mondani, hogy következetes lenne, mert Geci Potter azért megkapta a maga hármasait...

ájvé.
talált.
süllyedt.

egyes a T2nek, talán megtekintés nélkül. brávóbrávó.

ezúttal kénytelen vagyok saját magam idézni:

"2006-03-07 09:57:58 Ficus Cucis #264
Annak aki olyan filmet pontoz, amit nem látott, csak azt tudom mondani, hogy haló porait vesse ki a föld. hehe"

Na tessék, és még az én pontozási metódusom nem tetszett egyeseknek.Csak azt nem értem, ha valaki tudja, hogy utálja Allent, vagy Eastwoodot, akkor minek néz meg 30, illetve 23 filmet tőlük. Én a nyersanyagpazarló, lélekkurkász Bergman esetében éreztem úgy, hogy 3 elég volt; nem pazarlom drága időm a senkiházira, bár talán erről már volt szó.

Most kezdem sajnálni, hogy a magyarban nincs több múlt idő, mint az angolban, mert én nem érzek ellentmondást; talán csak rossz helyre szerkesztettem azt a nyitó mondatot. megnézem, nem tetszik, később azt látom másoknak igen, jó na és, aztán szerintük klasszikus, jó szerintem nem(múlt héttől ehelyett:jó szerintem hazudnak). Ennyi; nem kell ezt túlmisztifikálni.

„Látod, ez MÁR MEGINT azt mutatja, hogy képtelen vagy lenyelni, ha valamit klasszikusnak neveznek” IGAZAD VAN!
Abban az esetben (de csak abban az esetben), ha problémám van a filmmel, akkor tényleg nem hallgatok. Ugyanakkor ne essünk túlzásokba; szó sincs arról, hogy mindent fikáznék. Sőt, abból a bizonyos topikfelforgató hozzászólásból még ki is hagytam 1-2 filmet, mert tudtam, hogy csak újabb frontot nyitnék, ráadásul azokkal nem is voltak olyan komoly fenntartásaim.

„nem csak egy 15 éves kamasz, eltévedt kislány vagy (mert finoman fogalmazva annak tartottalak korábban)”
a „korábban” pár napot vagy pár évet takar, mert ha ez utóbbit, akkor… (majd folytatom, ha lesz válasz)

„Tehát ha jól értem, azért szereted a mátrix-szériát két utóbbi részét, mert azt mindenki utálja, és azért utálod az elsőt, mert azt mindenki imádja.”
Nanana; itt most álljunk meg. Én nem ezt mondtam. Mindössze rögzítettem, hogy a Mátrix első része óriási rajongótábort szerzett magának, akik mindenhol szépen kifejtették, hogy miért, milyen okok miatt tartják korszakalkotó remekműnek (ez ugye, az én nézőpontomból a klasszikusnak hazudás tipikus esete; holnaptól én a Rambo II.-t fogom klasszikusnak nevezni, s szívós aknamunkával igyekszek mind több és több embert meggyőzni a Cosmatos-mozi nagyszerűségéről). Namármost 99 nyarán még sehol nem volt számomra az Internet (2001-től van email címem), így megnéztem a filmet, megkapta a maga gyengécske osztályzatát és kész. Az hónapokkal, évekkel később derült ki, hogy a rajongók pont azért szeretik, ami miatt én lehúztam. Az megint más kérdés, hogy tapasztalataim szerint szegény Mártix kifejezetten arrogáns, nagyképű rajongókkal van megverve. Lásd például Cinema kb. 2000 márc-ápr. szám. Az év elején úgy értékelték a Harcosok Klubját, hogy „az év filmje”. Erre valami nagyokos írt egy bicskanyitogató levelet, aminek az volt a lényege, hogy a Harcosok Klubja a 2000-es év filmje esetleg lehet, de 99-esé semmiképp, mert az a Mátrix. A Cinema azt válaszolta, hogy a Harcosok Klubját a 2000-es év filmjének gondolják, a Mátrix viszont semmilyen évnek nem a filmje. Vagy volt egy hasonló eset a Voxban is. Már évek van egy olyan sorozat, ami néhány filmes bakit szed össze; tudjuk jól, hogy az ilyen nagy filmekben több tucat szokott lenni, a Vox ötöt-hatot leközöl. Amikor a Mártixból szemeztek, rögtön jött egy olvasói levél, hogy hogy képzelik ezt, szégyelljék magukat, hogy merik meggyalázni ezt a filmet stb, stb. Az nem zavarta, hogy korábban már vagy 20 másik film sorra kerül, de az Ő Mártixát hagyják békén. Szánalmas volt. Leszögezném tehát, hogy ezek a negatív tapasztalatok mind jóval a megtekintés utániak, s nem befolyásoltak az értékelésben, hisz a későbbi részek magasabb pontszámot kaptak.

„És nem mellesleg azt is megemlítetted, hogy te DIREKT a szánalmasra buksz, amit más utál.”
Szó sincs erről; nem DIREKT. Esetleg INDIREKT. Most ha végignézek a kedvenceken és megpróbálok kívülről magamra tekinteni, azért az mindenképp különös, hogy ugyanúgy 10 pontos Bertolucci utolsó császára, mint Chuck Norristól a Delta Force. Egész egyszerűen az a helyzet, hogy szívesebben töltöm az időm butuska akciófilmekkel, mint mondjuk a kapcsolatboncolgató Bergman-mozikkal, amikről továbbra is úgy gondolom, hogy tiszta színház. Továbbá nem hiszem, hogy a Mátrix 2-3. azzal 4 és 6 ponttal nagyon boldog lenne.

Ami a szinkront illeti: szerintem nincs olyan hazai mozis fórum, ahol ne került volna már sor véleménycserére a szinkronos-feliratos témában, szóval úgy gondolom mindenki tisztában azzal, hogy miként vélekednek a felek, úgyhogy röviden, és csak a saját nevemben.
Hülyeség az az álláspont, hogy a felirat nézése nem ront az élményen, az összhatáson. Az én anyanyelvem a magyar, és soha nem fogok tudni egy nyelvem sem úgy, hogy felirat ne kelljen. Ráadásul ezzel összefüggésben nekem az nem poén, ha azt hallom: Biggus Dickus stb. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy kifejezetten komfortérzetet nyújt, ha egy jól kiválasztott hanghoz van szerencsém (Lásd: Dörner:Willis, Douglas, Murphy; néhai Reisenbüchler Sándor: Will Smith; Kristóf Tibor:Connery; Sörös Sándor: Mel Gibson). Természetesen aki akarja, nézze eredeti nyelven, felirattal vagy anélkül; én és szerintem a többi szinkronrajongó egy rossz szót nem szólunk, hiszen nincs is miért. Ugyanakkor az viszont elgondolkodtat, hogy az újrakiadott, most már szinkronos dvd-k kapcsán(www.xpress.hu), ezen filmek oldalaira is odajöttek/nek emberek, és elkezdik fikázni, gyalázni általában szinkront, illetve a vásárlókat.

hehehe, ez kurvajó:)))
Most látom, hogy Tordy Géza helyett Toldy Gézát írtam.
Még csak azt sem mondhatom, hogy mellényúltam, mert elég távol van egymástól az "r" és az "l" betű.
Ezen ma el fogok szórakozni.

Sajnálom, de ezt nem tudom megígérni. Az egy dolog, hogy már nem vagyok középiskolás, de az utolsó busz ettől függetlenül még mindig tízötvenkor indul. Egyébként emlékszem, a felvonások közti szüneteket is utáltam: mindenki kiözönlött és azonnal elkezdtek cigizni, vágni lehetett a füstöt, s mivel a teremben mégsem akartam egyedül ülni, kénytelen voltam kimenni…(rühelltem a miskolci bunkókat; bár lehet, hogy most már jobb a helyzet, és a szaros dohányosok kitakarodnak a színház elé; 8 éve voltam utoljára, nem tudom). Ahogy a filmek érdekelnek, úgy nem érdekel a színház, ez ennyire egyszerű; ahhoz tudnám hasonlítani, hogy bár előfizetője vagyok a Nemzeti Sportnak, mert érdekel; bokszot, műkorcsolyát és röplabdát viszont nem nézek.

A Mátrix kapcsán nem tudok különleges magyarázattal szolgálni (1,4,6). A helyzet az, hogy az ilyen sci-fi jellegű mozik egyszerűen nem jönnek be. Most így hirtelen nem is tudom, hogy van-e a kedvencek között ilyen, talán egy-kettő. Az első rész lehúzásának magyarázata pedig pofonegyszerű: vedd elő azokat a szempontokat, amiket dicsérni szoktak benne! Én pont ezek miatt húztam le. A második, harmadik rész meg teljesen értelmetlen ebből a nézőpontból: hiányzik belőlük minden plusz (illetve az én esetemben mínusz), ami miatt az elsőt oly sokan imádták (illetve oly kevesen utálták). Két agyatlan akciófilm, hihetetlenül szánalmas mondatokkal:”Remegő kézzel nehéz bakancsot kötni”. Az ilyet Ficus általában örömmel fogadja.

S végül, a Huszadik század nem jött be (4 pont; itt 2). Nagyon lassú volt ez nekem, lassabb, mint A hold, pedig már annál is majdnem lefordultam a heverőről. Ráadásul még Storaro sem tudott semmi különlegeset hozzátenni, szép sárgás volt az egész, de nem nagy durranás.

Kezdeném talán azzal, hogy minden ellenkező vélemény dacára, nincs bennem semmilyen provokációs szándék. A honlapom már vagy 2 éve kész van, a kedvenc filmek azóta fent vannak, szóval nem most találtam ki, hogy mondjuk a Godzilla 10 pontos; van még mellette kb. 120 másik, úgyhogy nem kell túldramatizálni a helyzetet. Itt jegyezném meg, hogy igazság szerint ez az 5 fokozatú skála számomra nem biztosít kellő mozgásteret; mint látható, én 1-től 10-ig pontozok. Ezzel összefüggésben például a 9 pontos filmekre (Torrente, Nyitott szemmel, Traffic, Kémek a sasfészekben stb.) itt nem tudok reagálni, mert sem 4-et, sem 5-öt nem akarok nekik adni; vagy pl. a Gyűrűk ura kapcsán sem tudom érzékeltetni az egyre csökkenő színvonalat (8,7,6). Szvsz persze.

Namármost azért nézek filmeket, mert érdekelnek; műfajtól függetlenül. Az igaz, hogy a harmadik Bergman-mozi végén megfogadtam, hogy tőle soha többet, valamint a Tükör is kínszenvedés volt, de azért nem ez a jellemző. Sőt, ha Bergmannak járt még 2 esély, akkor Tarkovszkij is megkapja; valahol láttam egy forgatáskor készült képet a Solarisról, amin egy zoknis orosz Brünhilda volt; kíváncsivá tett. Ugyanakkor a Mozinet Magazinban arról győzködték az olvasókat, hogy a Tükörben a fél percig a falon látható operatőr-árnyék szándékos, része a művészi koncepciónak; érdekes.

Színházba nem járok, nem szeretem. Hogy ismét őszinte legyek, ebben valószínűleg közrejátszott az, hogy amikor a középiskolásként vittek minket, mindig azon kellett izgulni, hogy mikor lesz vége az előadásnak, elérem az utolsó, tízötvenes buszt, vagy ott kell hagyni a darabot.

Egyszer már leírtam, leírom most is. A színtelen, szagtalan 2, 3, esetleg 4 pontos (3-7) mozik eszembe se jutnak; mivel otthon nincs net, nem tudom rögtön közzétenni az értékelést, amikor meg netközelbe kerülök, akkor értelemszerű, hogy a két véglet ugrik be. De hogy kielégítsem az ilyen irányú igényeket: a múlt hétvégén láttam: Túl mindenen-5 pont; Oltalmazó ég-10 pont; Repülő tőrök klánja-5 pont, Fogd a pénzt, és fuss!-6 pont. E hétvégére a Huszadik század van betervezve.

Ha az imdb-t vesszük, akkor van több, mint 80 ezer ember, aki tizest, van közel 10 ezer, aki egyest adott, s mégha természetesen ott is előfordul a többszörös szavazás minkét esetben (a GF rajongók csatája az SR-hívőkkel legendás), akkor sem vagyok egyedül. Ez persze nem akadályoz meg abban, hogy jól elszórakozzak majd a Keresztapa-játékkal. Mellesleg úgy vélem, sokan amikor elkezdenek nézni egy ilyen „elismertnek mondott” filmet, akkor egész egyszerűen félve az elutasítástól, saját maguknak hazudva rábeszélik magukat, hogy milyen nagy klasszikusról van szó. Vagy mindenki Kubrick-kal kezdte? Bár nem is, sztárvórsszal, ha jól tévedek.

A Volt egyszer egy Vadnyugat már megvolt. Látható a 4 (illetve 8) pont. Mondjuk a közepetáján kezdtem néha elveszíteni a fonalat (nem volt teljesen egyértelmű hogy ki kit lő le), viszont Morricone zenéjétől padlót fogtam, atmoszféra hihetetlen, s amikor Tonino Delli Colli kamerájára ráfordul az addig jobbára jófiúkat játszó Fonda (Sinkovits) arcára, … Brrr.
Ezt az utolsó tagmondatot egyébként olvastam valahol. De egyetértek a szerzővel.

„Legalább arra gondolhatnál, hogy te sem szereted, ha vki a Godzillát vagy a Macskafogót alpárian szidja” – konkrétan mikor írtam ilyet?
„vagy kedvenc rendeződ életművét nyersanyagpazarlásnak” -kedvenc rendezőm, színészem nincs. Kedvenc operatőröm az van, illetve kedvenc szinkronhangjaim.

Akkor jöjjön az értékelés: valamelyik MG-filmben volt egy vicc, hogy mi a különbség a munka és a feleség között? A munka még tíz év után is beszív.
Na, az a film kap 10 pontot, amelyik beszív. Nincsenek konkrét szempontok, hogy de jól/rosszul játszik ez a faszi, plusz/mínusz két pont stb. Most itt negyedórát ültem, de egyszerűen nem tudok mit írni, csak azt, hogy ugyanúgy beszívott az Embervadász 3 hónapja, mint 96-ban az ID4. Esetleg egy jó szinkron, vagy korrekt fényképezés dobhat valamit rajta, de az se sokat. Például a Mennyei napok nálam a no.1 a fényképezés terén, a film maga kapott egy hetest, itt négyest, ami igazából 3.5.

A keresztapát azért NÉZTEM meg, mert érdekelt. Kb. 4 éve adta le a tv2 a régi szinkronnal (Szabó Sándor). S bár mindkét értékelési rendszer szerint egyest kapott, fel sem merült bennem, hogy ne nézzem meg a másik két részt. Az kétségtelen, hogy a legtöbbre az első részből emlékszem; a másodikból arra, hogy De Niro kéményekbe dobálja egy pisztoly alkatrészeit. A harmadikból pedig egy nagy leszámolásra, illetve egy ürgére, akit megmérgeznek a végén az operában valami sütivel(talán Rátonyi?), pedig még meg is kóstoltatja egy csajjal. Ja, és még egy leszámolás egy keresztelőjelenettel összevágva. Hogy első, vagy második rész, azt nem tudom. Mondjuk ennél még a kb. 12-14 éve látott 101 kiskutyából is többre emlékszem, úgyhogy lehet, hogy még egyszer meg fogom nézni, persze ha a Toldy Géza-féle változat kerül elém, akkor nem.

Nagyon kint van az a Látó-kő, miért nem jó nektek a Szinvapark?
:)
Most dolgozni kell, de délután sok mindenre szeretnék válaszolni.

Szeretnék szavazni egy Takeshi filmre, de nem találom.
A kölykök visszatérnek(Kidzu ritan-1996)
Pár éve volt az mtv-n.

Egye fene. Megígérem, hogy soha többé nem fogom azt mondani, hogy "nem klasszikus".

Mostantól az annak idején "Európa legszigorúbb drogtörvényének" hazudott Btk.-nk mintájára a "klasszikusnak hazudott" Amerikai szépség stb. kitételt használom a különböző fórumokon.

Annak aki olyan filmet pontoz, amit nem látott, csak azt tudom mondani, hogy haló porait vesse ki a föld. hehe
mellesleg nem kellene ezt meghirdetni. valami lúzer idetéved 3 hónap múlva, nem tetszik neki a lista, lead néhány szavazatot nem túl feltűnően, ezt a beszélgetés itt már úgysem találja meg, aztán örökre eltűnik.
kinek hiányzik?

Hogy őszinte legyek, nem sok különbséget látok a permanens, elitista Godzilla-fikázás (+ az ilyennel nem vitakozom) és Shrek "lezöldgecizése" között.

"Kiállta az idők próbáját" milyen idők, milyen próbáját? egész egyszerűen nem lehet ilyen általános jelleggel fogalmazni. vonuljatok vissza akárhová, ha nem akartok olyan véleménnyel találkozni, ami esetleg nem tetszik, de én nem fogom megerőszakolni magam, és azt mondani egy bizonyos kör által "klasszikusnak" nevezett film kapcsán, hogy tetszik, ha pont az ellenkezője igaz.

A Macskafogóhoz írtak minden szavát vállalom, különösen annak fényében, ami miatt ez a beszélgetés-sorozat elkezdődött, azaz néhány illető manipulációs szándékú pontozása. Azt állítom, hogy a Macskafogó 6 nézhetetlenjéből 5 (Andre, crow, ehh, Ildike, Myra) ilyen. Érdekes módon mindössze 14 és 21 közötti szavazatot adtak le, ráadásul feltűnően sok az átfedés a szavazatok között. Szerintem őket nyugodtan lehetne törölni. Sőt, akár el lehetne gondolkodni egy olyan korláton, hogy mondjuk a regisztrálást követő 1 hónapon belül legalább 50 filmet értékelni kell, különben szevasz.

Na, pontosan erről beszéltem. Miért bocsánatot kérni, ha lehúzol egy filmet, vagy rendezőt?
Továbbá hadd kérjem már, hogy ne túlozzuk a dolgokat! Nem én vagyok az, aki kinyilatkoztat. Visszataszítónak találom, hogy a „klasszikus” címke mögé bújva egyesek szent tehénként kezelnek bizonyos alkotásokat, majd aztán megsértődnek („nagyfokú tiszteletlenség”), ha esetleg nem nekik tetsző véleménnyel találkoznak. Mert mit is írtam? „szerintetek igen, szerintem nem.” Ez mindössze pl. annyit jelent, hogy Francis Ford „dögunalom” Coppola Keresztapa című filmje Ficusnak nem tetszett, mert vontatottnak, erőltetettnek, kimódoltnak, helyenként zavarosnak találta. Bár még mindig jobb volt, mint a Magánbeszélgetés, ami… háát inkább hagyjuk.
Egyébként meg akkor 13 évesen Tarr Béla-filmekkel kellett volna kezdenem?

Sőt, mást mondok.
Vegyük például a Ryan közlegényt. Hiába nézem meg hatszor-hétszer, SOHA nem lesz ugyanolyan az élmény, mint akkor 98 szeptemberében; ennek ellenére ugyanúgy tetszik. Most akkor pontozzam le, csak azért mert láttam korábban?
Vagy ott van a Brian élete. Az első alkalommal szabályszerűen üvöltöztem a röhögéstől, most már csak somolygok. Ejj, értem, növekedtem, fejlődtem; pontozzuk le ezt is?

2 hete, szombaton tartottam egy kis házimozis napot 3 db 10 pontos filmmel. Megnéztem a Coen-féle A nagy ugrást, majd a Godzillát és végül Az őrület határánt. Kurvajó mindhárom, és nem éreztem úgy, hogy most nekem nagyon változtatnom kellene. Igazság szerint eddig még egyszer sem, pedig következetesen újranézem a kedvenceket.

Mivel ez a "szerves fejlődés" teljesen hiányzik, az én esetemben ennek a bizonyos "érési elméletnek" semmi értelme.

"Igen durva tévedésben vagy, ezt ugyanis nem Te döntöd el."
Oh igen. És a Nap kering a Föld körül.

Szerintem egyértelműen fogalmaztam. Pontosan erről van szó.
14 éves koromig(95-96) BS-TH filmeken kívül egész egyszerűen NEM néztem filmeket, aztán 96 őszén véletlenül betévedtem a Függetlenség napjára, és minden megváltozott. A mai napig nem tudom, hogy kerültem akkor haza. Aztán jöttek szépen a popcorn-mozik, akciók és vígjátékok, majd szépen fokozatosan a Filmvilág olvasóközönsége által favorizált mozik, tehát ha nincs akkor Emmerich, Bay stb., akkor ma azt sem tudom, hogy ki az a Terrence Malick, Bernardo Bertolucci vagy éppen Godfrey Reggio.

"csak azért jársz ide hogy másokat idegesíts" Hát nem tudom, 2-3 havonta benézek, leadok egy-két szavazatot, aztán semmi. Most véletlenül a fórumba tévedtem és tisza ideg volna mindenki?
"mindenkinek megmutasd milyen romlott egy ízlésed van" Na látod, ez lehet. Csakhogy én nem vagyok olyan sznob, aki mintegy szembeköpve saját magát, félévente változtatja a véleményét; ami egykor tetszett (14-16 évesen), az most is ugyanúgy tetszik, ráadásul ha nincs akkor Emmerich, Bay stb., akkor ma azt sem tudom, hogy ki az a Terrence Malick, Bernardo Bertolucci vagy éppen Godfrey Reggio. Ezenkívül nem vagyok ideológiai filmnéző sem (főszabályt erősítő kivétel:Hair, Betépve).
"A klasszikus szó nem egy ember véleményét tükrözi és nem véletlenül használják egyes filmekre." Jó. SZERINTETEK klasszikus. szerintem nem.
"Átmenet szinte nincs is a szavazataid között" Mikor eszembe jut, hogy be kellene nézni, nem írok egy listát, hogy mire szavazok, azaz improvizálok. Már pedig sokkal könnyebben eszembe jutnak azok a filmek, amiket nagyon szeretek, illetve nagyon utálok, ellentétben a színtelen, szagtalan mozikkal. Most konkrétan pl. a Gladiátor ugrott be, amit utálok, megyek is adok neki egy egyest, de ha Ridley Scott, akkor megy az ötös az 1492-nek.

A döntő különbséget ott látom, hogy míg engem nagy ívben nem érdekel, hogy ki milyen módon fikázza kedvenceimet (kivéve talán Nestor Almendros, Vittorio Storaro és Caleb Deschanel sztároperatőrök munkássága), addig mások rám akarnak kényszeríteni bizonyos filmek vonatkozásában valós, de inkább csak valósnak vélt értékeket, véleményeket, amik szöges ellentétben állnak azzal, amit ezen alkotások megtekintése során, illetve utána tapasztaltam, gondoltam.

Azt nem mondanám, hogy szeretem a filmeket. A korrekt megfogalmazás: a filmnézés a kedvenc időtöltésem.
A Bergman filmek (legalábbis az a 3, amit láttam) olyanok, mintha színházban lennénk. Rendezze színpadra, de ne pazarolja a nyersanyagot.
www.tar.hu/ficuscucis

SZERINTED klasszikusok. A Scorsese és Forman-filmeket nem bírom. Bergman nyersanyagpazarlás. Az Átlagemberek után az Amerikai szépség értéktelen vacak. Az Amélie-n bealudtam; a Gyaloggaloppban egy poén volt, ráadásul a Briannel ellentétben az nem film, hanem egymáshoz illesztett, alig összefüggő jelenetek sora. A japán rajzfilmekkel ki lehet üldözni a világból, a Dreamworks zöld gecijét meg utálom. A „túlértékelt” szóról a Keresztapa-trilógia jut eszembe. A Közönséges bűnözőkben pedig az első pillanattól kezdve tudtam, hogy Spacey a hunyó. S végül az Armageddont minden idők legrosszabb filmjének tartom. Kérdés?

Honnan veszed, hogy a troll srác?
kirekesztő vagy.

Na, ezt azért kikérem magamnak:)
Több filmre adtam ötöst, mint egyest.
Arról meg nem tehetek, hogy általam tehetségtelennek vélt alkotók és túlértékelt filmek rajongóit adott esetben bosszantja a negatív vélemény.
Hogy őszinte legyek, ezen az óvodás-sértődéses korszakon már rég túl vagyok. A kedvencek össze vannak írva a honlapomon, aztán szarok bele, hogy ki utálja, meg ki nem.
Nekem tetszik és kész.

Annak, aki erre azt írta, hogy nézhetetlen, csak azt tudom mondani, hogy haló porait vesse ki a föld...

Egész egyszerűen moslék.