Adam Taylor

Ha véletlen tényleg így lesz, és elviszi a Legjobb film-et a Roma, az semmiben nem érinti a Legjobb idegennyelvű film-es kategóriában az esélyeit? Magyarul a szabálykönyv szerint előfordulhat, hogy mindkettőt megnyeri?

Arany

Rossz versek
Lady Bird
Három óriásplakát Ebbing határában

Női ezüst

Laurie Metcalf (Lady Bird)
Vicky Krieps (Fantomszál)
Lady Gaga (Csillag születik)

Férfi ezüst

Williem Dafoe (Floridai álom)
Tracy Letts (Lady Bird)
Armie Hammer (Szólíts a neveden)

Idén nyáron pár napot Los Angelesben töltöttem, ottlétemkor pedig két film volt ami egyrészt érdekelt, másrészt a buzz miatt kicsit kiugrott a facebook feedemből: a Crazy Rich Asian és az Eight Grade. Előbbit a nagyobb mozik és multiplexek, utóbbit a kisebb art cinemák játszották - végül nagy hezitálások közepette a Grauman's Chinese Theater-t és előbbit választottam. Más kérdés hogy hárman voltunk az óriási teremben - hétköznap délután volt, és a CRA-őrület igazából már kezdett aláhagyni.
Az Eight Grade-ért viszont odáig voltak az amerikai kritikusok, és már akkor meg voltam győződve róla, hogy összeszed a film egy forgatókönyv Oscar-jelölést. Talán többet is.
Alapvetően a film zseniálisan mutat be egy korosztályt - annak esetlen bölcsességeivel, nehézségeivel, szavakat keresgélő beszédmódjával. A főhős Kayla pont olyan, mint osztálytársai: figyelemre vágyik, megbecsülésre és elfogadásra; könnyebben kifejezi magát emojikban, mint mondatokban, és youtube videóiban legalább képes mondatokat alkotni - még ha azokat csak a 'like' és a 'whatever' is tartja össze, élőben ugyanis már ez sem feltétlenül megy neki.
Másrészt Kayla mégse olyan, mint kortársai: próbál gondolatokat megfogalmazni magáról és a világról, próbál fejlődni, jobbá válni abban, amiben úgy látja, hiányosságai vannak. Persze, lázad a világ és az apja ellen, de a sorozatos elutasítások ellenére látszik, hogy ezek csak felszíni súrlódások, valójában szemmel látható a szeretet apja és lánya között. Ezért mer Kayla hozzá fordulni, és többek között ezért mer nemet mondani a tolakodó gimisnek a kocsiban - mert bár a apa sokszor nem ismeri a jelszót lánya hangulatingadozásaihoz, azért szeretetben, odafigyeléssel, és valószínűleg kellő erkölcsi iránymutatással nevelte fel.
Itt a hozzászólások között kisebbségben vagyok ezzel, de ennek ellenére mégis: megszeretjük a főhőst. Épp az előbb említettek miatt. De nem lehet, hogy igazából minden, a filmben idegesítőnek, felszínesnek, vagy csak bénának látszó kisgyerek és tinédzser ugyanilyen? Ha egy kicsit megkapargatnánk a felszínt, ahogy teszi azt a film is a mindenki által egyszerűen "csendes"-nek bélyegzett Kayla esetében, valószínűleg a többiek értékei is előtűnnének. Valami ilyesmire jön rá a főszereplő is a film végén.
Szóval egyrészt remek a helyzet, amit bemutat, másrészt nincs túl sok cselekmény meg dramaturgiai innováció a filmben, de sokszor az a kevéske is tök közhelyes és fantáziátlan. Van tehát hiányérzetem, mert Bo Burnham remekül rátapintott valamire, csak nem feltétlen hozta ki ebből a maximumot.

Szerintem már ezekkel a hozzászólásokkal is bőven nagyobb jelentőséget adunk annak a kilencven-x embernek, akik odaítélték a Golden Globe-ot. És ezzel nem a lentebbi popularista anti-award cuccot folytatom, hanem Oscar-előrejelzés szempontjából mondom. Oké, most már én is elhiszem, a Bohém rapszódia jelölést fog kapni, de hogy a szakma nem fogja díjazni, abban biztos vagyok. Akkor már inkább a Black Panthert.
A tavalyi gála pedig megmutatta, hogy olyan nagyon nagy paradigmaváltás azért nem történt, a Moonlight után nem fog megint egy apró, érzékeny film nyerni.
A Green Book felé még én is hajolnék, populárisabb, szerethetőbb film, lehet a témáját is ki lehet tenni az ablakba. De ahhoz, hogy valódi esélyes legyen, még be kéne húznia pár Oscar-prediktort, akkor viszont az előző évek tapasztalatai alapján tényleg gőzerőre kapcsolna a film elleni lejáratókampány, ami már eddig sem volt gyenge.
Szóval eddig még tartom, hogy a Csillag születik az idei évi A víz érintése - szóval ha pattern-ek alapján kell tippelni, jelen állás szerint Cooper-re tennék. De persze addig még ezer dolog változhat.

Ebből Csillag születik-győzelem lesz, Cuaron meg viszi majd a rendezést, meg a külföldi filmet, ha azt oda nem adják a Cold War-nak.

Sziasztok! Tudnátok esetleg olyan filmeket mondani (magyar filmek előnyben), amiben megjelenik a bélyeggyűjtés? Előre is köszi!

Nagyjából úgy vagyok ezzel a filmmel, mint a THR (https://www.hollywoodreporter.com/heat-vision/suspiria-explained-what-is-movie-trying-say-1157724) kritikusa: érteni vélem a szándékot, a kész művet viszont kevésbé. És az egész túl hosszú, és még annál is unalmasabb volt ahhoz, hogy én ebbe nézőként bevonódjak. Mert ha az megtörtént volna, minden más (pl. miért ott akkor és úgy történnek a filmben a dolgok) kevésbé érdekelne. Így viszont a linkelt cikkíróhoz hasonlóan én is úgy érzem, hogy a rendezőnek volt egy elképzelése, aztán a forgatókönyvíróval hazárdíroztak egy nagyot: bedobáltak mindent a kalapba, de azzal már nem fáradoztak, hogy ez a katyvasz egy koherens egészet alkosson, mert abban reménykedtek, hogy majd a hangulat, a vizualitás meg a megrázónak szánt jelenetek elviszik a hátukon a filmet.

Szerintem pont az az izgalmas benne, ahogy az exploitation elemekbe beleszövi feminista filmelméleti gondolatokat. Na meg hogy baromi stílusos, és tele van remek ötletekkel. A lentebb írtak közül több dolog engem is zavart, de összességében nem zavarta a filmélményem.

Pont az tetszett benne, ami előbb-utóbb a sorozat vesztét fogja okozni.
Ez a mozi ugyanis egy HP fanservice. Az első résszel az volt a problémám, hogy olyan, mintha a Bölcsek köve első óráját rebootolták volna - csak épp ez az egész varázsvilág már nem hatott az újdonság erejével. Sokan írják, alattam is páran, hogy a Roxfort falain kívül nagyon dadog Rowling világa. Ebbe van valami, de szerintem nem a világgal van a baj. A Harry Potter alapvetően nem a varázsvilág miatt működött 7 részen keresztül, nem ezért rajongtunk érte: a családi drámák, a szereplők közötti dinamika, a szappanopera miatt; hogy van akit szeretünk, van akit gyűlölünk, és van akinél egyszerűen nem lehet eldönteni. A Legendás állatokból ez teljesen hiányzott, kilúgozott karakterek szaladgáltak jobbra-balra egy tök érdektelen sztoriban.
A második részben szerintem végre elkezdtek feléledni a karakterek, sorsot kaptak, került mögéjük sztori, elkezdtek működni. Nem kis részben annak is köszönhetően, hogy a sorozat elkezdett beépülni a HP-világba, elkezdte tovább szövögetni annak a mitológiáját.
Szóval én baromira élveztem, hogy feltűnt pár jól ismert név és hely; szerintem gyönyörű volt az egész film, és az akciók is tetszettek - a film eleji vihar-jelenetnél majd' leröpült a fejem.
VISZONT! Az a helyzet, hogy aki nem rajongott a HP univerzumért, az elhiszem hogy nem nagyon tud mit kezdeni a Grindelwald bűntetteivel. Ahhoz azonban, hogy ez a sorozat is megélje a tervezett 5 részt, a régi fanok mellett saját rajongókat kellene szereznie, olyan embereket, akik nem olvasták a HP könyveket, és alanyi jogon csak Salmanderékért mennek be a moziba. Ilyeneket pedig ehhez hasonló fan service-zel nem fognak szerezni. Én tehát örülök, hogy így sikerült a film, mert engem kielégített - még akkor is, ha a történetvezetéssel például nekem is voltak bajaim. Hosszabb távon viszont nem lehet ezt csinálni- Több cikket olvastam, ahol Rowling-ot Lucas-hoz hasonlították. Hát, nem tudom...

Ja, ti nem maradtatok a stáblista után?

Igen, bocsi, Hold az a Mars.