Adam Taylor

Tapasztalat: 3347 film
Kompetencia: 111 film
Súly: 6122
Regisztráció: 2007. december 9. (10 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 30 user

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
De sidste mænd i Aleppo
Aleppo a végsőkig
4 2018-02-24 ?
(8)
Cat People
Macskaemberek
4 2018-02-22 3,6
(46)
Village of the Damned
Elátkozottak faluja
4 2018-02-20 4,1
(68)
Visages, villages
Faces Places
5 2018-02-18 ?
(2)
Black Panther
Fekete Párduc
4 2018-02-17 3,5
(67)
Phantom Thread
Fantomszál
4 2018-02-17 4,2
(68)
Mudbound
 
4 2018-02-16 3,7
(19)
Without Limits
Korlátok nélkül
4 2018-02-14 3,8
(38)
The Way Back
A hosszú menet
4 2018-02-11 3,7
(136)
Fun in Acapulco
Acapulco-i kaland
3 2018-02-11 2,8
(13)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Játékos, mint egy klasszik francia újhullámos film: nincsenek szabályok, keretek, csak az élet sodrása, az egymást kergető gondolatok és az elképesztő összhang Varda és JR között. Az a típusú film, amire azt szokás mondani, hogy nem szól semmiről és mégis minden benne van.
JLR feltűnése, vagy inkább fel nem tűnése pedig annyira sokat mondó, mély és megható, a film abszolút csúcspontja

2018-02-16 22:01:22 Mudbound (2017) Adam Taylor (4) #1

Az első egy órában baromira zavart a szilánkosra töredezett narratíva, hogy sokszor ötpercenként vált kort, helyszínt és elbeszélőt a film - klasszikus könyvadaptációs tünet. Aztán viszont remekül működik, a színészek is remekelnek, és hatásos kellően hatásos is a film.

2018-02-02 22:36:48 Strong Island (2017) Adam Taylor (4) #1

Egy férfi beront egy autószerelő műhely garázsába, mire annak egyik dolgozója lelövi - ez a bűntény, ami az egész film alapja. Csakhogy az esetet követő igazságügyi eljárás értelmében mindez nem bűntény, így tárgyalás sincs. Az agyonlőtt férfi véletlenül épp fekete, míg gyilkosa fehér. A lövedék pedig nemcsak az ő életének vetett véget, de egy egész családot terített le.
Szeretem az ilyen "kézműves" dokumentumfilmeket, amikor a rendező maga is a film tárgyává válik - most hirtelen a GasLand ugrik be, ami persze teljesen más témát jár körbe, de az elbeszélés módja ott is elképesztő pluszt adott hozzá a filmhez. Itt is így van: Yance Ford a legszemélyesebb családi életébe enged betekintést, miközben pedig elmeséli nekünk a testvére halálát, ő maga is értelmezni próbálja a történteket. Lényegében egyetlen estéről szól a Strong Island, ezt helyezi kontextusba, az ebben szereplőket mutatja be Mivel egyszerű, hétköznapi emberekről van szó, legtöbbször fényképeket használ illusztrálásra, ami tovább erősíti a film "kézműves" jellegét, és egyben beállítja ezt a doku lassú, meditatív hangulatát, amit a narráció tovább erősít.
Persze, ahogy ez az ilyen típusú filmeknél lenni szokott, egy kicsit néha hatásvadász a film, de nem lehet kivonni magunkat a család tragédiája alól. A befejezés például elképesztően hatásos, és egészen biztosan velem marad egy jó darabig.

Az Abacus egy aprócska bank a New York-i Chinatown-ban, amit egy kínai bevándorló ügyvéd alakított azzal a céllal, hogy kiszolgálja a többi kínai bevándorlót - azok ugyanis nemigen kapnak nagyösszegű kölcsönöket a bankóriásoktól. A film tudatosan felölti alanyának karakterét: végig megmarad intim, folklórral átitatott, hadd' ne mondjam underdog dokunak, ami végig kiáll a kisebb mellett - az Abacus volt ugyanis az egyetlen bank, amelyiket a 2008-as gazdasági válsággal összefüggésben bíróság elé citáltak.
A film egyáltalán nem pörög nagy fordulatszámon, sőt, a közepén nagyon leül, de ez a fajta keserédes optimizmus ami áthatja, mégis végig szórakoztatóvá teszi. Nem hiányoztak belőle a vádaskodások, a nagyobb összefüggésekre való rámutogatások - a finom célzások amiket tett, szerintem épp elegek voltak.

2018-01-27 16:21:47 Icarus (2017) Adam Taylor (5) #1

Fontos és lebilincselő dokumentumfilm - leginkább a Citizenfour-hoz tudnám hasonlítani, hogy azt csak előbbinek tartottam, na meg több helyen elég unalmasnak.

2018-01-23 18:36:01 [Megérdemelte-e az Oscart...] Adam Taylor #10448

Amiket sajnálok:
- The Big Sick (film, Ray Romano, Holly Hunter)
- Floridai álom (film, rendező, forgatókönyv)
- James Franco
- Arnie Hammer (mikor Chalamet-ről meg a túl fiatal-dologról ment a vita, akkor agyaltam azon, hogy nem-e csak azért tetszett sokkal jobban Hammer, mert Chalamet tényleg fiatalabb, és tudat alatt ezért lejjebb sorolom. Azóta se tudom, de tartom hogy nálam Hammer vitte a prímet)
- Tracey Letts (persze tudom hogy nem volt benne a kalapban, de Stuhlbarg mellőzésével tele vannak a lapok - tényleg nem volt rossz, de rám Letts nagyobb hatással volt)

A The Post-ot nem láttam, de Hanks-et akkor is elnézném ha a telefonkönyvet olvasná fel, szóval baromira bosszant hogy az elmúlt pár évben folyamatosan mellőzik.

Ami még feltűnt: az amerikai lapok többsége tényleg elhitte hogy a Wonder Woman labdába rúghat? Már akkor sem vettem komolyan, mikor bemutatójakor emlegették az Oscart (talán a Variety vagy az Indiewire vezette le, hogy film+rendező+Gadot+Pine jelölés lesz, wtf), de aztán nagyon derekasan kitartottak emellett, annak ellenére hogy nem sok só jutott a filmnek a díjszezonban. Fura.

2018-01-23 18:23:17 [Vélemények kritikákról] Adam Taylor #217

Tök igazad van az Elfújta a szél-kritikával, meg úgy általában a kritikákkal kapcsolatban is, én is hasonlóan gondolom.

Szerintem van helye, sőt, ez egy izgalmas téma (attól függetlenül melyik oldalon állunk), hogy a ma uralkodó nézetek tükrében ránézünk múltbeli klasszikusokra. Annyi, hogy amiatt elítélni egy X-tizedéves filmet mert nem ér fel azokhoz az igényekhez amit nemrég kezdtünk el formálni, szóval ez tényleg visszás - na de hasonló történik a volt-Oscar nyertesekkel is: amit akkor ünnepeltek, azt elítélik, mert a frissiben forróvá vált nézetekhez nem érnek fel.

A kritikákkal kapcsolatban: kis sarkítással szerintem alapvetően két nézet van, a filmtudományos és az újságírói. Nekem is van egy MA diplomám filmtudományból, de ettől függetlenül újságírónak vallom magam, és a műfajra is újságíróként tekintek. Vagyis: ha szarul van megírva és élvezhetetlen, engem nem érdekel milyen forradalmi gondolatai vannak, nem fogom elolvasni. És más se.
Kivéve akik filmtudományos szempontból közelítik meg: nekik nyilván nem az számít, hogy van megírva, hanem hogy mi van benne. Ha pszichológusként, orvosként, biológusként keresek tudományos cikkeket, akkor se érdekel hogy van megírva, az érdekel mi van benne. Na így néz a kritikákra meg filmes írásokra aki filmtudományi szempontból közelít hozzá.
Az igaz, hogy utóbbi csoport nehezebben találhatja meg a neki való írásokat, de azért van még Prizma, Metropolis és egy-két lap, amit szerintem ők is szeretnek a fentiek miatt.

előzmény: Szamár (#212)

2018-01-22 23:37:55 [Vélemények kritikákról] Adam Taylor #210

Semmiféle elmarasztalás nem történt, gondolom azért írkálod fórumokba a gondolataidat ahelyett hogy a tükör előtt mondanád el őket, mert valamiféle reakciót, dialógust, hasonlót vársz. Hát, ezek közül bármi előfordulhat, még olyan reagálás is, ami nem a te szád íze szerint alakul, ez benne van a pakliban - mivel látom hogy a legapróbb ellentmondásra is ilyen nárcizmussal reagálsz, ezért hoztam fel nagyon óvatosan a mobilon 9 és fél soros hsz-edet. Nem baj ha valaki nyakatekerten fogalmaz, meg ilyen a stílusa, de a barokkos körmondat az én fejemben pl a te eposzi jelződ, ez ezért volt mókás.
A többit nem magyaráznám túl, egyszerűen csak jópofa volt, hogy kvázi-érvként elhangzott az "és még füvezik is". Nálam ez tipik 80-as évek. Ettől még lehet az írás szar is meg jó is. Szerintem is szar, de nem azért mert füvezik. Tudom, nem csak ez hangzott el, de ez ütötte meg a fülemet.

előzmény: Hannibal Lecter (#207)

2018-01-22 22:27:06 [Vélemények kritikákról] Adam Taylor #205

Annyi szórakoztató ambivalencia van ebben a topikban, öröm ide járni :) Először megítéltetik egy kritikus, amiért füvezik, majd ugyanebben a szellemben kárhoztatik el Kádár és kora; egy 9 és fél soros mondatban pedig a barokkos körmondatok is megkapják a magukét.
No offense srácok, így kerek a világ.

Összes komment...