Adam Taylor

Az eredeti darabot a Broadway-n láttam, és az egyik legmaradandóbb színházi élményemmé vált - ahhoz képest csalódás a film. Pedig minden lényeges benne van, csak Chbosky egyszerűen nem volt képes olyan hatást kiváltani. Részben azért, mert a színházi változat jóval bátrabb a mozinál.
Az eredetiben Connor nem kapja meg szimpátiánkat, majd a feloldozást sem, végig egy bullyingoló, családját nem tisztelő, drogos tini marad; az, hogy ő is traumákkal küzdött, csak sejthető, de nem illusztrálja semmi. Evan Hansen levelei által, posztumusz kel életre - ebben viszont olyan zseniális a darab, hogy a végére tényleg elfelejtjük, milyen is volt valójában. Ehhez kell az őt Tony-t érően alakító Mike Faist (aki legközelebb a Spielberg-féle West Side Storyban tűnik fel) is - én Alex Boniello-val a szerepben láttam, ő is remek volt. A filmbeli Connor ellenben végig elég halovány marad. Viszont épp ezzel válik erőssé a színházi változat, így sokkal nagyobbat üt mondanivalója arról, hogyan gondolkodunk azokról, akik elmentek, és miért csak utólag kezdjük (fel)értékelni az életüket és személyiségüket.
A másik probléma a rendezéssel, hogy Chobsky úgy akart musicalt készíteni, hogy végig megmaradt a független dramedyk eszköztáránál: azaz nincsenek külön énekes betétek, a párbeszédek úgy folynak bele dalolásba, mintha az teljesen természetes lenne. Egy idő után meg lehet szokni, de ez jócskán elvesz az egyébként baromi jó daloknak az erejéből. És itt most megint a Broadway-darabra utalnék: ott minden musical-számnak dramaturgiai funkciója volt, így bontakozott ki Evan anyjának, vagy épp Connor mostohaapjának karaktere és drámája is.

Sziasztok, ezt szeretném kérni:
https://www.imdb.com/title/tt15523010/
Köszi!

Rég nem láttam ilyen jó Coen-filmet - azoknál sem zavar, hogy egy idő után foggalmam sincs, pontosan hogyan is lyukadtunk ki ide, vagy miért van az a táskányi film pont annál a fazonnál, Soderbergh pedig még ezt is remekül imitálja.

Ha valaki megkérdezné, melyik a kedvenc stand-up special-öm, valószínűleg ezt mondanám. Elképesztően kreatív, őrülten vicces, és politikailag abszolút inkorrekt.

Én viszont úgy érzem, ebbe az adaptációba beletört Forman bicskája. Persze vannak benne remek részek, és még ma is borzasztó aktuális a tömör, jelzésértékű történeteivel (szorgos keleti bevándorló megcsinálja a szerencséjét, az itt született fekete viszont hiába gazdagszik meg tehetségéből, lelövik - midndezt 20 évvel a Black Live Matter előtt), ám ez inkább Doctorow érdeme. És talán épp ez a csalódottságom oka: a zseniális regényből alig jön át valami, ha pedig önállóan nézem a filmet, akkor az inkább egy túlnyújtott, ritmustalan és több helyen is unalmas dráma.

A moziváltozat annak idején semmilyen hatással nem volt rám, és már a végefőcím előtt el is felejtettem az egészet - most nekiültem a rendezői vágatnak, és kifejezetten tetszett: a látvány ugyanúgy elsőosztályú, de most végre van tér a karaktereknek, és így az egész film is sokkal mélyebbé és epikusabbá válik.

Sziasztok, kérni szeretném:
https://www.imdb.com/title/tt7489792/
Köszi!

Az elemzések is erre hajlanak, hogy valamiféle emocionális befejezést szerettek volna - ehelyett maradt a meglepetés.
Gyűlölöm azokat a hangokat, akik úgy háborognak Boseman miatt, mintha KÖTELEZŐ lett volna nyernie - persze ismerjük a körülményeket, hogy poszthumusz és milyen üzenete lett volna egy fekete színész díjazásának, de Hopkins egyszerűen emlékezetesebb, meghatóbb, jobb volt, és ezt a több ezer szavazó is így látta.
Abban viszont igazuk van a károgóknak, hogy ez így elég bénácska volt, hogy a nyertes még csak ott sem volt, így a tervezett megható befejezés helyett csak a kínos feszengés maradt.

Boseman tényleg jó, és maga a film is - sokkal inkább beférhetett volna a főbb kategóriákba mint a Judas - és ott van mögötte a Boseman-sztori is. De persze nem olyan látványos a játéka, mint Hopkinsé. Én mindenesetre Riz Ahmedra szavaznék.

A nomádok földje Legjobb film, operatőr, rendező díja nem kérdés - én a Minarit és A metál csendjét díjaznám szét, de a The father és A chicagói 7-ek tárgyalása is közelebb áll hozzám, ezzel együtt megértem, ha mindent visz.