Olórin

Egyrészt fantasztikus, ahogy, nem is tudom... kifordítja/továbbgondolja/aktualizálja/súllyal ellátja az ezeréves rape&revenge tematikát - remek színészekkel, remek stílusban, furcsán (de részemről nyerően) eklektikus hangvételben.
Másrészt csak meg kell nézni, hogy akik nem filmnyelvi szempontból, hanem az üzenete/témája miatt fröcsögnek rá, azok ezt miként teszik, és rögtön világossá válik, hogy már csak ezért is megérte elkészíteni.

Halálkanyar. Emlékeim szerint jó kis film.

Jaa, nem komolyan mondtam ám:)
Az élet egyik alapigazsága: valakinek mindig van nagyobb :)

Egyébként akinek az én 300 filmes gyűjteményem kevés, az nézelődhet itt. Alázatra tanítja az embert a gyűjteményével kapcsolatban :)

Egyébként nekem csak annyi a lényeg, hogy ne kelljen sokat vacakolnom vele, szóval ha összeálltok többen, és utólag szétválogatjátok egymás közt (a jobb darabokért vívott élethalálharcot még meg is nézném!), akkor szóljatok, és valami körmailben elküldöm a képeket, megbeszéljük a részleteket stb.

oscarmániás: Egyszerűen csak az a szomorú tényállás, hogy ezek kb. 10 éve érintetlenek, az utóbbi pár évben meg már a kisszobában gyűlnek, nem csak érintetlenül, de kábé láthatatlanul is. Ma van nálunk lomtalanítás, kipucoltam a szobát, és nehéz szívvel, de úgy döntöttem, felesleges tartogatnom őket...

Gyertek nyugodtan, csak pár halálcsapdát állítottam fel az előszobában :)

Sziasztok!

Van egy kb. 300 darabos DVD-gyűjteményem, ami már jó pár éve csak a port fogja. Nem szeretnék egyenként bíbelődni vele, arra gondoltam, hogy eladnám "kilóra" az egészet. Vannak benne normál kiadások, spéci/gyűjtői cuccok, gyűjtemények (Peckinaph, film noir-pakk, Bogart-Bacall-doboz, Indiana Jones, Vissza a jövőbe, 24 sorozat, Bosszú-trilógia stb.), blockbusterektől szerzői filmekig, Bunueltől Tarantinóig - nagyrészt magyar kiadások, de vannak köztük bőven brit/amerikai lemezek is. Elég nagy és színes, változatos gyűjtemény.

Érdeklődni lehet privátban, kérésre természetesen küldök képeket (a lenti kép csak egy szelete a teljes gyűjteménynek), az árban megegyezünk (nem ebből akarok meggazdagodni, de azért ötezerért se szívesen dobnám csak úgy oda).

Most nem azért, de akiben a teljes első évad után még mindig nem tudatosult, hogy ez nem egy modern, fullösszefüggő narratíva, hanem legalább annyira dolgozik a klasszikus egy rész-egy eset struktúrával is, az valahol megérdemli, hogy még mindig értetlenül és duzzogva pislogjon.

Valószínűleg azért nem lehet egyértelmű választ adni, mert az alkotók se agyaltak rajta sokat, főleg régebben. Csabaga példái idején még tizenpár évet kellett áthidalni, az még oké, de most már lassan hatvan évet kéne, az meg képtelenség, ráadásul a Brosnan-érára teljesen megváltozott a világpolitika, véget ért a sorozat egyik fő elemét jelentő hidegháború. Hozzáteszem, ez a popkulturális reflex, hogy legyen minden patentosan beilleszthető egyetlen narratívába, egyetlen univerzumba, amúgy is az utóbbi egy-másfél évtized mániája.

Biztos, hogy nem Stanley-é, aki már korán kihullott a filmből.
Nagyon ajánlom a forgatásról készült dokumentumfilmet (Lost Soul: The Doomed Journey of Richard Stanley’s Island of Dr. Moreau), meglepően szórakoztató, amellett, hogy informatív. Kiderül belőle pl., hogy Stanley később visszalopózott a forgatásra statisztaként, egy szörnymaszkban, amit sosem vett le, nehogy felismerje a stáb :)