Rituska

  • 1
  • 2
  • ...
  • 7
2022-02-20 12:04:13 Spirál (2020) Rituska (5) #11

Tegnap éjjel hosszas kínlódás után bukkantam a Spirálra. Van az a szörnyű állapot, amikor belekezd az ember egy csomó filmbe, de valahogy egyik sem viszi magával, elég frusztráló. (Nálam ilyenkor van az, hogy elkezdek valami régi sorozatot nézni Jó barátok, Agymenők stb. de szerencsére ez nem következett be)
Annyi sok összetevője van annak, hogy mitől varázsol el egy film, de azt hiszem nálam nagyon hangsúlyos az atmoszféra. Lehet-e atmoszférát mesterségesen teremteni? Szerintem egy pontig a rendezőn múlik, de sokszor láttam már olyat, hogy adott minden (jó színészek, varázslatos zene, stb) de mégsem sikerül a dolog, szóval kell hogy legyen benne valami "isteni, földöntúli mágia is.
A Spirál atmoszférája egyszerre nyomasztó, nyugtalanító, de gyönyörű és magával ragadó is. Pont olyan, mint maga az élet. Ezernyi titok, ki nem mondott szó szennyezi az univerzumot, kicsiben a saját életünket.
Miért ment el? Hol lehet? Mi történhetett vele? Miért nem mondta el? Sok-sok megválaszolatlan kérdés, ami nem csak képletesen mérgezi a tavat. A színészek szerintem szinte lubickolnak ebben a "zavaros vízben", kiváló alakítást nyújt mindenki. Bennem is van valami "hiányérzet", de talán pont ez a lényeg, ami miatt nincs paradicsomi hangulat, nincs happy end, nincs válasz. Csak elfojtások, és a tó mélyére rejtett titkok. Menekülés.
Nem éreztem azt, hogy ez egy megoldás jellegű üzenet lenne, inkább valamiféle szomorú látlelet. Mondom ezt azért talán, mert sajnos én is hajlamos vagyok elfutni. Engem elbűvölt ez a dráma, annak ellenére, hogy helyes választ, térképet nem kaptam. De nem is biztos, hogy tudnék vele mit kezdeni.

Csak ülök némán, és bambulok a képernyőre, hogy mit is lehetne erről a - minden tekintetben - zseniális drámáról írni. Kezdjük ott, hogy borzasztóan fájdalmas volt nézni, alig vártam, hogy vége legyen. Az atmoszféra, a hangulat hihetetlenül nyomasztó. Tudom, ez ellentmondásos, de vagyok néha így művészeti alkotásokkal, egyszerre gyűlölöm és imádom is.
Micsoda nagy kaland lehet ez, a semmi közepén, az Isten háta mögött élni huzamosabb ideig, ahol nincs más csak a szél, a tenger, a hideg, néhány jegesmedve, a társad, valamint - és szerintem ez a "legsúlyosabb" útitárs: önmagad. Vajon milyen álmokat, emlékeket, traumákat vittek oda magukkal ezek (szabad megjegyeznem, gyönyörű szép) orosz férfiak?
Eleinte nagyon idegesített Pavel tesze-toszasága, hogy miért nem mondja el, öleli meg és sírnak egymás vállán. Majd szépen lassan vitt magával a film, és megértettem azt a hatalmas félelmet, ami a lelkét nyomja. Már nem "én" néztem a filmet, beszippantott az orosz hideg, a keménység. Nagyon távoli számomra az a kommunikáció kezdeményezés, hogy "beszélnünk kell", majd csőre töltök egy vadászfegyvert. Más világ, más kultúra, tele hatalmas jégtömbnyi hideggel, aminek a belsejében olyan melegség lakozik, hogy egy öleléssel, egy igazi öleléssel átdefiniál mindent.

Igazi kis gyöngyszemre bukkantam így szombat délután (nem kis meglepetésemre a netflixen találtam).
Merész, egyedi, különleges, tele gyönyörű és kiváló színészekkel és ami a lényeg: pont olyan nagyon francia, mint amennyire kell. Zavarba ejtő, provokatív még 2022ben is, nem csoda, hogy egyes országokban nem engedték forgalomba hozni akkoriban. Meghökkentő, csodaszép jelenetek sorozata. A zenéjéről pedig most nem kezdek el áradozni, mert az már olyan lenne, mintha valaki fizetne azért, hogy ajnározzam ezt a filmet. Maradjunk annyiban, hogy imádtam az egészet úgy, ahogy van. Csemegék után kutatóknak különösen ajánlom.

2022-02-12 10:14:47 Felhő a Gangesz felett (2002) Rituska (5) #32

Ternyák Zoltán járt abban a két világ közötti sötét lyukban (ami előfordulhat, hogy a pokol előszobája, nem tudom), ahonnan kevesek jönnek vissza. Ott már nincs se Én, se Te, se Mi csak a savas fájdalom, a szer, a tested és a lelked vergődő maradványai. Nem tudom milyen mélyre ment, de ott volt, és visszajött és belépett ebbe a szerepbe, amit nem is annyira eljátszott, inkább megmutatott. De ez nem feltétlenül a drogokról szól, mert anélkül is beléphetsz abba a lyukba. Nem kell hozzá heroin, vagy pia, elég hozzá az ember. Ezt az összevisszaságot, ezt az ördögi cirkuszt olyan művészien mutatja be Dettre, hogy azt szinte fáj nézni. Az egyik legerősebb atmoszférájú magyar mozi.

2022-02-09 19:55:20 An (2015) / A remény receptje Rituska (5) #12

Egy óra telt el úgy a filmből, hogy néztem a nagy „semmit”, ami valahol nagyon érdekes és magával ragadó volt, mert nem egy halászlé vagy sült oldalas elkészítéséről szóló gasztrodoku volt, hanem valami fura eddig még sohasem hallott-látott japán édességé. De ez önmagában nyilván még kevés lenne..... viszont egyik pillanatról a másikra azon kaptam magam, hogy rabul ejt, elvarázsol ez a csoda. Vártam valamiféle nagy katarzist, fordulatot, de nem jött. Mert nem kell, hogy jöjjön. Mert maga a cseresznyefa virágzás a csoda, a madarak éneke, az egyszerűség, az élet. Nem kell mindig a „vulkánkitörés”. Gyönyörű film, észrevétlenül, gyengéden tanít. Varázslatos.

2021-09-30 09:11:52 Halston (2021) Rituska (5) #2

Szerintem is. Ilyen az, amikor valaki lubickol a szerepében, öröm volt nézi, zseniális színész. Nem csoda, hogy gyorsan hozzá is vágtak egy Emmy díjat. Én egyhuzamban végignéztem az egészet annyira megfogott, ebben nyakig benne van a filmzene, amit imádtam.

előzmény: dittike (#1)

Gyomorforgató kordokumentum. Mostanában picit elmerültem a Dunaszerdahelyi maffia mocskában, és elég gyakran hallottam Meciar nevét, ezért néztem meg azt filmet. Ahhoz, hogy ilyen ocsmány bűnszervezetek létrejöjjenek kell egy ilyen háttér, mint ami Szlovákiában megvolt. Azt gondolom, hogy Ő és a későbbi vezetés is felelős azért, hogy ilyen parazita bandák nőtték ki magukat a semmiből, és hosszú évekig tartották rettegésben az embereket. Ez mindent elmond a vezetői képességeiről, hiába danolászik és sütöget "aranyos bácsi tekintettel" kolbászt a puccos kérójában.

2021-03-31 20:29:45 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] Rituska #25883

Gratulálok, sok boldogságot és vidámságot a Picivel :)

--
Áthelyezve a(z) Általános fórum topikból.

előzmény: mimóza (#9093)

2021-03-31 20:29:33 [Általános fórum] Rituska #9100

Gratulálok, sok boldogságot és vidámságot a Picivel :)

előzmény: mimóza (#9093)

2021-03-26 13:24:29 [Általános fórum] Rituska #9083

Happppy Birthday :) legyen ragyogó szép napod.

előzmény: Ugor (#9080)

Elég hihetetlen számomra, hogy egy nap alatt készült el.....
Alapvetően nem a műfajom sem a dadaizmus, sem a szürrealizmus, de valami megfogott ebben a 2:55-ben.
Néztem volna még tovább.

2021-03-17 08:25:11 [Tévésorozatok] Rituska #3923

Én elkezdtem, de abbahagytam. Jó az alapötlet, de ellaposodik egy idő után, és engem nem sikerült lekötnie.

előzmény: Kempesbaba (#3922)

2021-03-01 21:30:35 The Tourist (2010) / Az utazó Rituska (2) #29

Nagyon gyenge. Mintha a rendezőnek csak egyetlen célja lett volna, mégpedig az, hogy ezernyi szögből is megmutassa azt, hogy micsoda szépség is Angelina Jolie. Sajnálom J. Deppet, nem méltó az ő adottságaihoz ez a középszerű semmi.

2021-01-24 10:28:46 Little Hanoi (2013) / Kis Hanoi Rituska (5) #1

Nehéz helyzetű fiatalok sorsát mutatja be a film, de valahogy mégsem vagyok szomorú, nem éreztem drámának. Árad az egészből valami szeretet, életigenlés, elfogadás. Szimpatikus szereplők a cseh és a vietnámi oldalon is, gyönyörű kisgyerekek, egyedi (először gagyinak tűntek de a végére szinte már vártam őket) "dalbetétek". Picit belekóstolhat az ember a cseh és a vietnámi emberek hétköznapjaiba. Az a típusú dokumentumfilm, amit "néztem volna még". Mindig elvarázsol az ilyen alkotások háttérmunkája, milyen sokáig nyomon követi a stáb a szereplőket, milyen közel mennek hozzájuk, és mégis láthatatlanok.

Nem is kell ennél több vasárnap délutánra, mint ez a szívmelengető kis csoda. Gyönyörű film, hibátlan. Néztem volna még egy darabig.

Kadirov nyilatkozatával kapcsolatban megjegyezném még a cinizmus és arrogancia szavak mellett az ízléstelenséget is. Hiába a hatalom, a pénz, a stílust nem lehet megvásárolni. Egy ilyen undorító mackónadrág szettben nyilatkozni.... ez is sokmindent elmond róla. Bárcsak ez lenne a legnagyobb gond vele :(

előzmény: Emberke (#4)

2020-11-17 20:27:17 Pappa pia (2017) Rituska (1) #116

Az utóbbi időben nagyon sok mély, felkavaró, értékes filmet néztem. Tartós szekunder szégyenre vágytam. Ezt a kívánságomat maximálisan kielégíti ez a remek zenés darab.

2020-11-16 19:43:13 Családon belül (2019) Rituska (5) #2

Én sem tudok megszólalni. Megszakad a szívem.

előzmény: Jereváni Rádió (#1)

20 év után újranéztem. Zseniálisabb, mint valaha.
Az egyik legmesteribb amerikai szatíra.

HBO Go-n fent van.

Teljesen kiborultam ezen a dokumentumfilmen, sírógörcsöt kaptam közben. Ez egészen egyszerűen borzasztó, hogy ilyesmi megtörténhet, nem tudom józan ésszel felfogni, hová megy ez a világ. Nem tudok mást tenni, mint, hogy imádkozom a csecsen homoszexuális társadalomért, és hálát adok érte, hogy vannak olyan bátor emberek, akik próbálnak segíteni rajtuk. Nem emlékszem mikor kerültem ennyire magam alá filmtől, picit úgy vagyok vele, bár ne néztem meg volna.....
Döbbenetes, letaglózó és felháborító ez az egész.

2020-11-14 19:37:34 Pilátus (2020) Rituska (5) #18

Fájdalmasan szép film. Külön erénye, hogy viszonylag ritkán látott zseniális magyar színészek tűnnek fel, és világszínvonalú alakítást nyújtanak. Szabó Magda nagy kedvencem, mennyi sok érzelem van ebben a történetben is.....
Izát nehezen mentem fel, ilyen mértékű empátiahiányra azért nehéz bármilyen mentséget találni.
A zenére is jár a csillagos ötös, végig magával ragadó volt.

Nagyon hiányzott már ez a fajta katartikus filmélmény. Donnersmarcktól már nem először kapok ilyet, a Mások élete is hatalmas nagy kedvencem. Ez a dráma tele van halállal, fájdalommal, diktatúrákkal és mégis azt érzem most, hogy hiába minden földi pokol és nyomorúság, érdemes élni és alkotni. 2x is sírtam, miközben néztem de igazából a film jelentős részénél könnybe lábadt a szemem. A színészek fenomenálisak voltak, Sebastian Koch hátborzongatóan jól hozta azt a fajta pökhendi, hányingerkeltő karaktert, amitől mindig felfordul a gyomrom és ebben a történetben különösen. Max Richtert idáig is imádtam, de ez a zárójelenet.... nem találok szavakat.

2020-10-06 21:43:01 [Tévésorozatok] Rituska #3860

Északi krimi filmek kedvelőinek különösen ajánlom figyelmébe a Holtszél (Deadwind) című netflixen elérhető sorozatot. Az első évad igazán remek volt, most kezdem a másodikat :)

Sokféle gondolat kavarog bennem a film kapcsán. Nem olyan sokkoló, mint elődje, a Bebukottak, de mégis úgyanúgy megrázott. Annyira fájdalmas ez a feneketlen reménytelenség, ez a kilátástalanság. Szinte éreztem a dohos falak nyirkosságát, a csikkek bűzét és a sült hal illatát. Annyira közel mentek az alkotók, hogy annál közelebb talán már nincs is. Csak remélni tudom, hogy van valami szervezet, vagy alapítvány, aki segíti a fiatalkorú bűnözök beilleszkedését, mert önerőből ilyen előzményekkel, családi háttérrel és a súlyos bűnökkel a vállukon, hát mit mondjak...... hogy a fenébe is lehetne. Sehogy. Ez a végkifejlet olyan biztos volt, mint egy kémiai képlet az általános iskolás tankönyvekben. Végy egy nehezen kezelhető, rossz családi háttérrel rendelkező gyereket, egy hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosságot, néhány börtönévet és megkapod a végeredményt. A nyomort, a pszichiátriát, a visszaesést. Szörnyen szomorú ez az egész.

2020-06-24 19:04:47 Bebukottak (1985) Rituska (5) #26

Annyira letaglózó és súlyos, hogy képtelen voltam egyhuzamban megnézi. Sokkoló.
Ha valaki megkérdezné, hogy mi az első szó, ami a film megnézése után eszembe jut, az a POKOL.

2020-06-22 20:04:49 Ítéletlenül (1991) / Woman Condemned Rituska (5) #10

Nehéz szavakat találni Almási Tamás zsenialitására. De még nehezebb a filmben bemutatott igazságtalanságokra, szörnyűségekre. Csak miértek cikáznak a fejemben, és nézek bambán magam elé.
Csodálatra méltó az a szelídség ahogyan dolgozik a rendező, mindenféle divatos hatásvadász módszert hanyagol. Csak körbejárja az eseményeket, nem ítélkezik, semmi szájbarágás.
A írónő befejező monológja valóban nagyon erős, csatlakozom a többiekhez.
A gonoszságnak az az egyik ismérve, hogy ritkán koromfekete. Vannak benne szürke foltok, hogy összezavarják az embert. Mint a bántalmazó - bántalmazott viszonyban, ahol a végén az áldozat úgy összezavarodik, hogy ő kér bocsánatot.
A reakciók széles skálájának ábrázolása hátborzongatóan mesterien van megrendezve.
Én sem fogtam volna kezet Piroskával, pedig én alapvetően empatikus lélek vagyok. Van benne valami taszító. Semmi alázatot, vagy sajnálatot nem mutatott. A diktatúrákhoz tulajdonképpen sok Piroskára van szükség, ami úgy általában véve ezen a bolygón adott.....

Zseniális. Egyszerre sokkoló és gyönyörködtető. Én sem bírtam egyhuzamban végignézni, annyira tömény. Tele fájdalommal, miértekkel és olyan mély filozófiai kérdésekkel, amelyekre talán nincs is válasz.
Az anyagi javak hajszolása helyett fákat kéne ültetni, nem csak össztársadalmi szinten, egyénileg is. A növények, a természet szeretete és csodálata teremtő erő, nem elvesz, ad. Talán ez a kulcs egy jobb világ felé.
Salgado nemcsak elképesztően tehetséges fotós, de roppant szimpatikus ember is, szeretet és bölcsesség árad belőle. Jól felépített dokumentumfilm, mert a közepe felé úgy éreztem, hogy az emberi faj megérett a pusztulásra, de a végére valahogy felcsillan valamiféle reménysugár.
Kötelező darab.

előzmény: mimóza (#30)

2020-02-08 16:31:16 Hotel Mumbai (2018) Rituska (5) #12

Rám erős hatással volt a film. Vannak olyan élethelyzetek, amelyekre nem igazán lehet felkészülni (kivéve ha mondjuk valami elitkommandós kiképzésen vesz részt az ember, de az nem túl gyakori). Egy ilyen jellegű terrorista támadás, értelmetlen, ördögi vérengzés is ebbe a kategóriába tartozik szerintem.
A magassarkú - márványpadló eset egyébként nekem is feltűnt, de nem tartom kizártnak hogy ott, abban a helyzetben én is elkövettem volna, ha nem is ezt, valami hasonló hülyeséget.
Szóval itt nem hiszem hogy az áldozatok intelligenciájával volt baj, egyszerűen nem tudták megfelelően kezelni a helyzetet, hiszen nem is lehet az ilyesmit megfelelően kezelni.
Fájdalmas volt nézni az emberi őrület ilyen mértékű megnyilvánulását.
Egyébként bennem is maradt néhány tüske, de olyan filmre, ami könnyeket hoz ki belőlem, nem tudok nem ötöst adni.

2020-01-04 19:19:45 Nászutak (1970) Rituska (4) #1

Szívből ajánlom nektek ezt a rövidfilmet, ami most a filmarchívum jóvoltából még ingyenesen megnézhető. A "digózás" elég szépen kinőtte magát manapság, aranyásók voltak, vannak és valószínűleg lesznek is. Jó volt nézni, közvetlenek és nyitottak voltak az interjúalanyok, akár egy egészestés dokumentumfilm is lehetett volna belőle. Egyszerre szórakoztató, felkavaró és elgondolkoztató.

2019-12-29 13:06:13 Kölcsönlakás (2019) Rituska (1) #42

Kétségek nélküli karó. Nagyon nem is szeretnék ehhez semmit hozzáfűzni, felesleges. Felszínes, stílustalan, idegesítő. Pedig mostanában jóindulattal osztályzom, de erre akkor sem tudom rányomni a kettest.

Egész egyszerűen imádtam minden percét. Egy pofonegyszerű történet, gyönyörű dalokkal és egy utánozhatatlan szovjet hangulattal, ami engem teljesen magával ragadott.
Azt mindig is tudtam, hogy az orosz nők legendásan szépek, a Katyerinát megszemélyesítő színésznő különösen.
Alekszej Batalov. Ezt a nevet megjegyzem, rég láttam ilyen gyönyörű férfit a filmvásznon. Nem csak Katyerina szívét rabolta el, én is szerelmes lettem vele együtt. Micsoda arc, tekintet és kisugárzás.
Kicsit nyomoztam utána, és Fellini is elhívta magához vendégségbe. Leningrádban Mastroiannival voltak egy filmfesztiválon és az aláírásvadász lányok Batalovot rohamozták meg az olasz helyett, bár ez lehet, hogy csak legenda.

Aranyos kis retro-mozi.
A gagyi helyett inkább a "megmosolyogtató" szót használnám, bár valószínű azért, mert megboldogult Nagypapám kedvenc filmje volt, így némileg elfogult vagyok.
Az nem tudom feltűnt-e már valakinek rajtam kívül, hogy az egyik kocsmajelenetben, a sok cowboy kalap között feltűnik egy hirtelenkék baseball sapka:) Biztos véletlenül a fején felejtette az egyik szereplő.
Ennyit a német precizitásról :)

2019-12-21 23:34:31 Angi Vera (1978) Rituska (4) #11

Critixx igazából szinte szóról szóra leírta már a véleményemet. Nagyon erős és félelmetes rendszerkritika. Olyan az egész, mint egy tébolyult vallás agymosó tanfolyamának dokumentálása, beavatási szertartással és egyéb őrültségekkel. Kevés ijesztőbb dolgot tudok elképzelni a hatalmasra dagadt, elszánt szektáknál.
A diktatúrák egyik fő ősszetevője, azt hiszem.
Pásztor Erzsinek ebben a filmben is jól csúszik a konyak. Az igaz, hogy hogy csak egyet gurít le, de azt úgy csinálja, mint senki más:) Később Janka néniként tökéletesre fejleszti ezt a tudását.

2019-12-15 13:37:18 Kitörés (1971) Rituska (5) #2

Ismét egy igazi kis kincs zéel jóvoltából.
Szégyen, nem szégyen, de nekem először nem esett le, hogy Oszter Sándort látom a képernyőn, és Charlie-t sem sikerült elsőre felismernem (ő is megvillan egy röpke pillanatra).
A kilátástalanság, falakba ütközés, tehetetlenség, megbélyegzés, hatalomelvűség, mutyizás és még sorolhatnám.... még mindig ugyanígy itt ólálkodnak közöttünk.
Mi vagyunk a pontyok az éttermi akváriumban.
De szerencsére Bacsó Péter drámája azért nem ennyire végtelenül pesszimista.
Kérdés: az teljesen komoly hogy a "ki mit tud" vetélkedőnél villanykapcsolgatással szavaztak a nézők?

2019-12-12 12:51:12 The Two Popes (2019) / A két pápa Rituska (5) #1

Jobban várom, mint a karácsonyt.

Ez könnyen előfordulhat. Lehet, hogy tudatos ez nála. Benéz a szőnyeg alá, elkezdi kiseperni, de a sarokban hagy még némi port, aztán a nézőre bízza hogy észreveszi-e egyátalán, vagy hogy mit kezd vele.
Végülis ha így nézem, akár ügyes koncepció is lehet ez, mert valamiféle szabadteret kapunk.

előzmény: St4nt0N (#15)

Adam Driver színésznek született, ez kétségtelen. Hátborzongatóan zseniális, amit ebben a filmben nyújt. Johanssonnak is vannak olyan megnyilvánulásai, hogy a hideg futkosott közben a hátamon.
Életszerű és átélhető (ahogyan Dió írta lentebb), tele olyan helyzetekkel, amelyek túlságosan is ismerősek voltak, és ez nem váltott ki belőlem túlzott eufóriát (most finoman fogalmaztam). Sajnos nagyon átéreztem kettejük fájdalmas vergődését.
A felügyelőnő látogatásának minden perce annyira feszült, annyire ügyesen megkomponált hogy "a filmjelenetek, amelyeket soha nem felejtek el" polcom gazdagodott egy darabbal.
Mégis van bennem egy furcsa hiányérzet, azt gondolom a rendező és a színészpáros is tudott volna mélyebbre menni, de valamiért mégsem tették. Ez egyszerre bók és kritika. A Netflix vezetőség feltehetőleg odafigyel a nézők lelkére, egy ponton túl ez már nem lett volna emészthető. Na akkor lett volna felejthetetlen.
De még így is az év egyik legjobbja nálam, erősen ajánlott.

Ha valaki könnyed, bájos filmet keres hideg téli estékre, ez bizony tökéletes választás. Az a fajta "klasszikus amerikai vígjáték", ami erősen kihalófélben van, ezért örülök nagyon, hogy ilyen kincsecskére találtam.
Meg kell hagyni, G.Hawn nagyon jó kis csaj volt akkoriban, oscart is kapott az alakításáért.
Csak az a "diszkójelenet" ne lett volna, te jóságos ég :) Rég éreztem ilyen erős szekudner szégyent.

2019-12-01 18:00:20 A torinói ló (2011) / The Turin Horse Rituska (5) #101

Tarr Béla filmjeit néhány évente újra előveszem, valami furcsa belső késztetést érzek rá, egyszerűen nem tudok tőlük szabadulni, és teszem hozzá nem is akarok, mert gyönyörűek.
A torinói ló az egyik legnehezebben emészthető, legmélyebb darabja az életművének. Méltó befejezés.
Nagyon furcsa merengő állapotba kerülök tőle, a halál témája az egyik, ha nem a legnehezebb filozófiai kérdés. Nekem olyan érzésem volt végig, hogy a szereplők nem is akarnak lelépni a sötétséghez vezető ösvényről. Az ő döntésük. Ha el is indulnak, de visszatérnek. Az Isten nélküli, áldatlan állapot gyötrelmeit totál minimalista eszközökkel festi le. Kietlen magyar tanyavilág, és olyan mély depresszió, mint a feneketlen kút. Sehol egy virág, egy mosoly, egy cseppnyi remény. Egyenes út vezet az önként vállalt végzethez, ami tulajdonképpen már be is következett. A ház lakói szerintem már halottak, csak a testüket tartják életben, mintha valami ösztön vezetné őket. De akárcsak a ló, ők is elindulnak a totális megsemmisülés felé, feladják. Ahogyan a Szomszéd fogalmaz: "övék az ég is ma már, meg az összes álom, övék a pillanat, a természet, a csend, nem sorolom még a halhatatlanság is az övék, tehát minden, hogy így fejezzem ki magának a dolgot, minden és örökre, elveszett". Nyilván a társadalom "aljasaira" utal, akik elől nincs menekvés. A gonosz mindent elpusztít. Valuska a Werckmeisterben még küzd, még hisz és mintha a szelid eszközeivel még harcolna is, de a torinói ló párosa már rég feladta, mert az élet élhetetlenné vált. És mi, emberek tettük - tesszük - azzá. Tarr szépen rátette a pontot az i-re.

2019-11-29 13:23:08 Festen (1998) / Születésnap Rituska (5) #41

Zavarba ejtő film. Én nem is drámának, inkább életszerű szatírának definiálnám. Döbbenetes az egész és a legdöbbenetesebb benne az, hogy ilyen és ehhez hasonló beteg sztorikkal van tele a világ. Lassan hétköznapiak lesznek az ilyen bűncselekmények, ez ijesztő. Hátborzongató volt a német ceremónia mester alakja, a hideg futkosott tőle a hátamon. A tekintélyelvűség és a birkamentalitás. Félelmetesek ezek. Tudom, hogy tulajdonképpen semmi összefüggés nincs egy dán családi történtet és egy atomkatasztrófa között, de nekem Csernobil ugrott be róla. "Ha volna tisztesség, a hazugságért lőnének agyon. Nem az igazságért"
Bűnösök között cinkos, aki néma. Nem tudom hogy az ünnepelttől fordul fel jobban a gyomrom, vagy a táncikáló társaságtól.
Egyébként a négyes felé hajlottam, de végül rányomtam az ötöst. A zene az egyik legnagyobb hatáskeltő eszköz, és Vinterberg volt olyan bátor, hogy nem élt vele. Így is működik.

2019-11-28 20:13:15 [Tévésorozatok] Rituska #3719

Egy korábbi kommentemben magasztosan ajnároztam A nagy pénzrablás című, netflixes sorozatot. Ezennel a korábbi dicsőítő megjegyzéseimet visszavonom. Nagyon mérges vagyok, mert egy jó alapötletet így elrontani, az már szinte művészet. Annyira átestek a ló túloldalára, húzzák mint a rétestészát, hatásvadász olcsó izgalomkeltő eszközök hányingerig tolva. Konkrétan abba is hagytam a második évadnál. Kár érte, mert lehetett volna egy igényes, izgalmas és szórakoztató sorozat.

előzmény: Rituska (#3690)

Lehetetlen küldetés ez, megfogalmazni a megfogalmazhatatlant. A Tarr-Kransznahorkai-Víg hármas olyan közel kerül ehhez, ami nem csak magyar művészetörténeti mérföldkő. Világszinten is lélegzetelállító, utánozhatatlan és keservesen gyönyörű. Zsenik ők külön-külön is, de amit együtt létrehoztak az több, mint maradandó. Felesleges bármilyen jelzős szerkezetet használni. Tarr képsorai egyszerűen beleégnek az ember retinájába, lelkébe. A kórházi jelenet olyan tükröt állít a nyomorult, elkorcsosult társadalomnak, hogy azt szinte fájdalmas nézni. A félelem szintjén élő csorda elpusztítja a jót, az egyszerűt a hálást.
Örökérvényű, időtálló.
Kiemelném mag Hranitzky Ágnest és Lars Rudolphot, az ő nevük viszonylag ritkábban kerül említésre, pedig nekik is jár a vállvergetés. Életem egy legmeghatározóbb filmélményét hozták létre.

2019-11-03 00:15:55 [Tévésorozatok] Rituska #3690

A "legjobb netflixes sorozat" aranyérmese nálam A nagy pénzrablás. Már csak egy rész van hátra az első évadból, le a kalappal, régen tapasztaltam magamon ilyen intenzíven a függőség tüneteit.

2019-11-01 20:36:48 Girl, Interrupted (1999) / Észvesztő Rituska (4) #8

A pszichiátriai intézetes filmek esetében gyakran megfordul bennem a kérdés: kik az igazi őrültek, a kezeltek vagy a külvilág? Ez most sem volt másképp. A vegytiszta igazság kimondása, szemtől szemben, könyörtelenül, mindig valami változást eredményez. Olykor halált, olykor újrakezdést, vagy csak simán megkönnyebbülést. Ez talán az a gondolat, amit magammal tudok vinni a filmből.
Jolie és Ryder piszok jól játszanak, ez kétségtelen. Összességében tetszett, de végig hiányérzetem volt, azt hiszem mehettek volna az alkotók egy picit mélyebbre is.

Ez borzasztó. Ennél azért valamivel többre számítottam. Határozott, kétségek nélküli karó.

2019-10-20 19:36:18 Gisaengchung (2019) / Élősködők Rituska (5) #6

Nehéz kiemelnem azt, hogy mi az, ami leginkább megfogott benne. Tetszett a stílusa, már önmagában az, hogy dél-korai film adott neki egy ízt, profi munka. Talán egy dolgot említenék: nagyon ritka az a fajta dráma, amiben ilyen sok a humor. De mégis az első perctől az utolsóig átitatja valami nyomasztó légkör. A mélyszegénység szaga.... könnybe lábad a szemem a kilátástalan helyzetektől, a nyomortól, az irtózatos társadalmi különbségektől. A periférián élők lelki elkorcsosulása először megvetést váltott ki belőlem, majd ahogy egyre mélyebben és mélyebben haladt előre a történet átváltott sajnálatba, és a nagy kérdésbe: vajon én milyen ember lennék, ha egy nyomornegyedben kellenne élnem, a létminimum alatt?
Súlyos film, szomorú látlelet egy nem mindennapi, fordulatos sztoriba öltöztetve.

2019-09-03 21:37:04 [Tévésorozatok] Rituska #3672

Remek sorozat a Wisting, északi krímikrajongóknak különösen ajánlom.

Fontos, szomorú és nagyon aktuális film.

2019-05-28 12:25:17 Chernobyl (2019) / Csernobil Rituska (5) #22

Valóban az egész sorozatot átlengi a mérhetetlen emberi ostobaság és gonoszság. Számomra ez ijesztőbb, mint az atomkatasztrófa.

előzmény: kaamir (#21)

Bárcsak 24 karátos lenne a lelkem.... de jajjjj, nagyon messze vagyok én attól. Mint Makó Jeruzsálemtől.
Sokféle hatással lehet az emberre egy jól összerakott dokumentumfilm. Bár szerintem ez sokkal, de sokkal több, mint egy jól összerakott dokumentumfilm.
Egy életre kelt művészeti alkotás.
Mélyen megérintett.
Született egy új álmom, szeretnék találkozni Ferenc pápával.

Az elejétől a végéig könnyeztem. Nem találok szavakat.

2019-05-17 18:45:44 Rabja vagyok az életnek (1996) Rituska (4) #5

Az utóbbi időben rengeteg sorozatgyilkosokról, pszichopatákról - vagy mély, útkereső drámákról- szóló filmet és sorozatot láttam. Mindkét téma felzaklat és megvisel, nem is beszélve a hétköznapokban ezerirányból ömlő mocsokról.
Néha úgy érzem elfáradt a lelkem. (ezért újranézem a Másfélmillió lépés Magyarországon-t)
Egyik este szerencsémre (hála a KT-nek) ráakadtam erre a bűbájos kis filmre, ami azért is különösen szívmelengető nekem, mert imádom a hegedűt, és megnyugtat az egyszerű, modern világ vivmányaitól romlatlan falusi képi világ.

2019-04-28 11:15:49 Wrony (1994) / Varjak Rituska (5) #3

Egyszerre varázsol el, és húz le valami nyomasztó mélységbe, ahol nagyon nem éreztem jól magam. Hiába meseszerű a város, a macskaköves utcák, a tengerpart, az egész filmet belengi egy alattomos fájdalom. Költőien ábrázolja azt a kínt, amit egy kisgyermek érez, akit nem jól szeretnek. Nem éreztem hatásvadásznak, sem szájbarágósnak, mégis egy órára a kislány bőrébe bújtam, és én is világgá akartam menni....
Torun rákerült a bakancslistámra.

A Viszkis és a Volt egyszer egy Szíria.

2017-10-29 14:42:47 [Tévésorozatok] Rituska #3163

Szomorúan egyet kell hogy értsek, minden szavaddal. Pedig miattuk vártam az októbert.... Csalódás.

előzmény: Rorschach (#3162)

Ezért az érzésért lettem szerelmes a filmekbe.... amikor valami ilyen megfogalmazhatatlanul megérint, és a részemmé válik. Fogalmam sincs hogy lehetne ezt szavakkal leírni, butácskának érzem magam. Nem értem az egészet, az életet, a félelmeket, a tehetetlenséget, és úgy összességben semmit. De nem is keresem a megoldókulcsot, vagy a képletet. Egyszerűen csak figyelek, mint Oblamov a réten a darazsat, a virágokat és a természetet, és gyönyörködöm ebben az egész föld nevű bolygóban, és Univerzumban, úgy ahogyan van.
Bennem is van valahol egy darabka Oblamov, és szeretem Őt, nagyon.
Ez a dráma olyan mély kérdéseket tesz fel, csodálatosan fájdalmas szerelemi történetnek álcázva, hogy ki kell mondjam, filmtörténeti jelentőségű mestermű ez. A színészek, a zene, azok a magával ragadó képek. Hátborzongató. Ehhez nagyon értenek az oroszok. Nem ez az első eset, hogy ilyen szinten magával ragad tőlük valami csoda. Oldalakat tudnék írni róla, de értelme igazán nem lenne. Zseniális.

2017-10-27 18:52:43 [Tévésorozatok] Rituska #3160

Hotel Beau Sejour
Teljesen véletlen bukkantam erre a kis ínyencségre. Az alapsztorit elolvasva azt gondoltam, ez nem az én világom lesz, de a nyelv miatt mégis nekikezdtem. Ugyanis ez egy kis belga különlegesség, én pedig hollandul tanulok. De azt kell hogy mondjam, magával ragadott. Sötét hangulatú, misztikus, de mégis lendületes. Itt-ott merész zenékkel, nem gondoltam volna hogy egy sorozatban hallom majd kései diszkókorszakom egyik kedvenc darabját (Delerium - Silence).
A színészek ügyesek, épp megfelelően adagban jön át a belga vidéki hangulat.
A szellemlány sztori kicsit elcsépelt, mégis nagyon ügyes húzásokkal még arra is képesek voltak az alkotók, hogy az előző rész közben sírva fakadtam. ( az évad 10 részes, túl vagyok a közepén)
Kifejezetten izgalmas, egyenlőre fogalmam sincs ki a gyilkos, és egyre kíváncsibb vagyok.
Azt kell hogy mondjam, nem életem sorozata, de kellemes kikapcsolódás, ajánlom mindenkinek.
És az intro sem rossz.... a true decetivet idézi.
https://www.youtube.com/watch?v=7xxUl_1vjAo

Rettenetesen untam. Rég szenvedtem így moziban, mint tegnap. Nem emlékszem mikor láttam utoljára ennyi ásítozó, vergődő embert egy teremben. Talán szakközépiskolában, számvitel órán még a kilencvenes években.
Konkrétan itt-ott majdnem elszenderedtem kicsit.
A látvány és a zene viszont tetszett, némely jelenet (sőt, mondjuk ki az egész film) kétségtelenül vérprofin van megcsinálva. Azt hiszem a legnagyobb baja a végtelenül elnyújtott játékidő.
Hiába jók a színészek, (mert rájuk sem panaszkodhatom) és fenomenális a képi világ.....
A történetet sem nevezhetem butának, sőt.... kifejezetten komoly kérdéseket fejtegetnek.
Valamiért mégsem áll össze az egész. Elvárásaim voltak, ez a baj.
Hiányzott az a fajta egyedi hangulat ami elvarázsolt az első részben.
Csalódás sajnos, pedig nagyon akartam szeretni.

2017-09-30 21:12:31 Heat (1995) / Szemtől szemben Rituska (5) #135

A kilencvenes évek talán legnagyobb amerikai mozija. Nálam is 10/10.
Ezer esztendő után újranézve is elképesztő.
Fantasztikusak a karakterkidolgozások. Hol látunk ilyesmit manapság akciófilmekben....
A hosszával nekem is bajom van, nehezen tudnám eldönteni melyik mellékszálat vágnám ki.
Bájosak a hatalmas mobilok, és a rengeteg telefonfülke..... milyen sokat változott a világ 22 év alatt.

A profit nagysága fordítottan arányos az empátiával. Minnél nagyobb a haszon, annál kisebb a valódi emberség. Nyilván azoknak az elveknek, szabályoknak a végrehajtásához, ami kiemeledő haszonnal jár -főleg nagyüzemben - igazi szemétládák szükségesek. Őket vagy "készen veszik" a multik, vagy agymosás során képzik őket érzelmi halottá. És miközben zajlik ez a folyamat, szépen, lassan elpusztul minden körülöttünk ami értékes, ami természetes, a VALÓDI. Remek a párhuzam a végén, zseniális ahogyan elhagyja az épületet az egyik "áldozat" és sétál a város romjai között. Okos film az egyén totális megalázásáról. A baj csupán annyi, hogy ez nem egy beteg rendező elborult agyszüleménye, ez a valóság.

2017-05-11 12:18:12 (M)ucsenyik (2016) / Mártírok Rituska (3) #1

Sokat akar a szarka, nem bírja a farka.
Ilyen mélységű és súlyosságú témákat boncolgatni egyszerre, mint a vallási fanatizmus, liberális oktatási módszerek használata, felnőttévállás, homoszexualitás, erőszak és gyilkosság (és még nem teljes a lista) egyszerre merész vállalkozás. Nem érzem a személyes drámákat, nem látom az igazi fájdalmat, kétségeket, csak egy rakás megőrült, szélsőséges, kidolgozatlan karaktert. Néhol mintha szatírába vagy paródiába csapna át az egész. Ráadásul még hosszú is, itt-ott felesleges jelenetekkel.
Mégsem mondhatom, hogy nem tetszik, mert akadnak benne igen-igen szép képek, bár olykor azokat is öncélúnak éreztem és hatásvadásznak.
Nem igazán tudom hová tenni ezt a filmet.

Többféle szemszögből megközelítve is zseniális. Egyrészről képes arra, amire nagyon kevés dráma: divatos és vicces is egyben, úgy hogy közben hátborzongató témákat feszeget, meglehetősen ügyesen. "Mélyebb tartalmakra nem fogékony" nézők számára is emészthető. Mégsem szájbarágós.
Másfelől időszerű, méghozzá nagyon. Rávilágít a modern technika fejlődésének hátrányaira, az elidegenedésre, a sekélyességre. Mint "termék" is profi, remek színészek, fordulatos forgatókönyv, kellemes környezet. Különös erénye, hogy, úgy érzem hetekig tudnék róla beszélni. Több, mint gondolatébresztő.
A vége az, ami igazán arcul ütött. Valljuk be, ez egy mese. A valóságban a "hazugok" túlságosan profik ahhoz, hogy tálcán kínálják a lebukást, még akkor sem, ha sokakat pont ennek a veszélye izgat fel igazán. Szerintem ilyesmi nem történhet meg, nem lenne elég résztvevő a játékhoz, kivéve egy spirituálisan magasan fejlett közegben, nomármost az egyfelől ritka, másfelől őszintesége miatt unalmas is lenne a néző számára. De ha netán mégis sor kerül egy "körre", és lebuknak a bűnösök, természetesen rövid idő után mindenki újra a startvonalra áll, és kezdődik újra előről az egész, mintha mi sem történt volna. A hazugság, a színészkedés korunk fenntartható létformája lett. Az igazak kerülnek kirekesztett státuszba. De felmerül a kérdés, ki melyik csoportba tartozik? Én speciel soha nem vennék részt egy ilyen játékban....ez azért elgondolkoztat. sajnos....akad még fejlesztésre váró terület magamon

2017-05-07 20:19:53 [Tévésorozatok] Rituska #2939

"serkenő szakmunkás-bajusz" - nagyon tetszik ez a jelzős szerkezet
valóban kifejezetten ocsmány sorozat,
legalábbis az első részből én is erre következtetek
tovább nem is jutottam vele
ChrisAdam kissé mazochista vagy :) már alig várom az elemzést

előzmény: kaamir (#2937)

2017-05-01 19:26:52 Brazilok (2017) Rituska (4) #5

Aranyos, cuki, bűbájos, és valóban szerethető film.
Mosolyogva jöttem ki a moziból, és úgy is maradtam egy darabig.
Igazi hangulatjavító. Farkas Franciska gyönyörű.

előzmény: betti (#4)

2017-05-01 19:23:35 Dans la maison (2012) / A házban Rituska (5) #13

Már vadászom rá egy ideje.

előzmény: ryood (#12)

2017-05-01 18:41:45 Dans la maison (2012) / A házban Rituska (5) #11

Nagyon jó és érdekes film. Ernst Umhauer tökéletes választás volt, remélem nem utoljára látom parádézni.
Remekül bemutatja korunk társadalmának silány kapcsolatait. Vajon a népesség hány százalékánál okozna komoly galibát egy fiatal matektanár, egy régi ismerős, vagy valaki a belép a megszokott, hamis mindennapi rítuálékba? Tükörként rávilágít arra a szomorú tényre, hogy itt bizony kamu minden. Beugrott róla kedvenc osztrákom (Haneke) Rejtély című drámája. Szerintem manapság az átlag emberi kapcsolatok horrorisztikusak, lassan eljutunk oda, hogy egy thrillerben nem gyilkosoktól, szellemektől fogunk vélni, hanem a valóságtól, a hétköznapok hazugságaitól.

2017-05-01 18:19:55 Paterson (2016) Rituska (5) #19

Ez nagyon érdekes. Fel sem merült bennem, de most hogy ezt leírtad ...... nem kizárt.
Az is lehet, hogy nem halott, hanem csak Paterson képzeletében él. Ő teremtette.

előzmény: ryood (#15)

2017-05-01 00:35:23 Paterson (2016) Rituska (5) #14

Jarmusch egy varázsló.
Csinált egy filmet, ami igazából nem szól semmiről, (varázslatos hangulatmű), mégsem hagy nyugodni......
Valóban feleslegesek a szavak.
Néztem volna még órákig, napokig, hetekig.

2017-04-08 22:01:31 Drifter (2014) Rituska (5) #2

Nagyon jó dokumentumfilm ez. Reális képet kapunk Magyarországról, egy nehéz helyzetben élő fiatalról, aki nem hajlandó lemondani az álmairól. Van egy kérdés, ami motoszkál bennem ezzel kapcsolatban.... vajon hogyan alakult volna Ricsi sorsa, ha nem lép az életébe egy rendező, aki tulajdonképpen árnyékként követi.
Steinbach Richárd olyan természetességgel mozog, él, nevet és sír, hogy ez az, ami hátborzongatóan hitelessé teszi az egészet. Nagyon különleges arca van a főszereplőnek, egyszerűen "kívánja a kamerát", és viszont.
Én is néztem volna még tovább, akárcsak Tenerba.
Többször szembesít a szomorú valósággal, a szegénységgel. De érdekes módon nem éltem ezt meg fájdalmas drámának, sőt. Inkább irigyeltem egy kicsit ezt a fiút. Vannak vágyai, és ereje, hogy küzdjön érte. Talán ezek azok a dolgok amelyek életben tartják az embert, legyen bármilyen kilátástalan helyzetben is. A szenvedélyes álmok. Szerencsés az, akinek van.

2017-04-02 11:35:01 Ház a sziklák alatt (1958) Rituska (5) #14

Több száz szemet gyönyörködtető fotóból áll össze egy lenyűgöző mozgóképpé ez a tökéletes csoda.
A filmtörténelem egyik legszebb ékköve, amely nekem kicsit talán szebben csillog, mint bármelyik másik, mert ízig-vérig magyar. Nem csupán egy film, annál sokkal több, kiemelkedik, legendává válik, elvarázsol. Ez az élmény, amit a Ház a sziklák alatt adott, felbecsülhetetlen. Szédítő mestermunka, géniuszok orgiája. Nemzetünk műkincse.

2017-04-01 23:56:50 A halál villamosa (1990) Rituska (4) #1

Érdekes dokumentumfilm a kilencvenes évek hajnalából. Eleinte konkrétan azt hittem, egy megrendezett bírósági tárgyalást látok, amatőr színészekkel. Kellett egy kis idő mire rájöttem, ez bizony a valóság.
Valóban kibogozhatatlannak tűnik ez az ügy. Nem vagyok jogász, de ez a fiú valamiért nekem nem tűnt gyilkosnak, kíváncsi lennék az igazságra. Utána olvastam, és jó néhány elmélet született arra vonatkozóan, hogy mi is történhetett a villamoson. A sztoriban van egy szomorú tény, meghalt egy férfi. Ettől nehéz eltekinteni, de a filmnek mégsincs egyértelműen drámai hangulata, sőt itt-ott kifejezetten kacagtató. Az a típusú, amikor már kínjában röhög az ember.
Megjegyzem kíváncsi lennék Vészi János mivel szedte rá az összes szereplőt arra, hogy szerepeljenek a dokumentumfilmben. Manapság ilyen munka elkészítése szerintem szinte kizárt, a személyiségi jogok miatt.

2017-04-01 21:14:10 Hideg napok (1966) Rituska (5) #19

Nem is tudom, hol kezdjem... nehéz szavakat találni. Kellemetlen volt nézni, annak ellenére, hogy Darvast és Latinovitsot nem tudom elég fenséges jelzőkkel illetni. Az operatőri munka, a hangok, a helyszínek, minden zseniális. Csak ez a történet.... Bár ne lenne igaz, bár soha nem is hallottam volna róla. Egész egyszerűen felfoghatatlan, hogy az emberi gonoszság, butaság milyen szörnyűségre képes. És ez itt zajlott, nem messze, ahol élek... és ha azt vesszük, nem is olyan régen.
Ma kocsival áthajtottam a Duna hídon, és összeszorult a szívem. A szüleimmel kirándulni mentünk. Lepillantottam a pömpölygő víztömegre, és könnyes lett a szemem. Eszembe jutottak az áldozatok. Mit élhettek át azok az emberek, a parton állva? Főleg, ha ott volt velük valaki, aki nagyon fontos volt nekik? Hogy lehet ép ésszel felfogni ezt az egészet? Ilyenkor szégyenlem, hogy az emberi fajhoz tartozom.

2017-03-31 21:46:08 Fizetős nap (2016) Rituska (5) #2

Köszi az ajánlást zéel. Igaz kisfilm a gyomorforgató magyar valóságról.
Ravasz Tamásra már az Apaföldben felfigyeltem, most is kitűnt a többi szereplő közül, nem véletlen.

előzmény: zéel (#1)

Bűbájos mese az elkeseredettségről, a magányról, a kapitalizmusról, a reményről, az újjászületésről, a természet és az ember bensőséges kapcsolatáról, a szerelemről, és még sorolhatnám a végtelenségig, szóval az ÉLETRŐL. Szédítően kedves, szórakoztató és egyszerre hátborzongatóan okos és filozófikus.

Egy film sokféleképpen lehet hatással az ember életére. Egyszerűen csak szórakoztat, (vagy halálra untat), elgondolkoztat, választ ad egy kérdésre, ráébreszt valamire és még sorolhatnám.
Van néhány kincs, amely viszont új álmokat teremt. Velem is ez történt tegnap este, mikor megnéztem a Szelek szárnyánt. Született egy vágyam, szeretnék eltölteni egy hónapot egy a világ zajától totálisan elzárt, ősi, érintetlen iráni faluban. Ahol teheneket fejnek, tyúkok szaladgálnak a hegyekbe vésett labiritus utcákon, szól az a varázslatos zene, és mindent átitat a számomra ismeretlen kultúra varázsa. Teát szürcsölgetnék az ébredező reggeli napfényben, majd dolgoznék egy kicsit a helyiekkel a földeken. Egy másik nap kenyeret sütnék az asszonyokkal, vagy játszanék a gyerekekkel.
Komolyan nem is tudom, hogy miről is szólt ez a film, annyira magával ragadott a hangulata.
Teljesen komolyan elagyaltam, hogy mennyibe kerülne egy ilyen kiruccanás, de attól félek kivitelezhetetlen, mert a helyiek minden bizonnyal nagyon félnének tőlem, és nem hiszem hogy jó szemmel néznének rám, ha beköltöznék egy hasonló faluba egy hónapra......
Bár ki tudja, az álmok elég gyakran valóra válnak.

2017-03-26 17:57:56 Az Expedíció (2014) Rituska (5) #5

Ilyen egy tökéletes szatíra: az egyik szemem sír, a másik nevet.

2017-03-26 17:15:27 Quo Vadis (1951) Rituska (3) #44

Nagyon gyenge hármas, sajnos messze van a könyv színvonalától, bár szinte biztos voltam benne, hogy ez lesz.
A regény zseniális, de annyira összetett, annyira "sok", hogy nem is igazán mozivászonra való.
A Nérót alakító színészt én is kiemelném, remekül játszik.
Az ő karaktere mindig elgondolkoztat, mi a félelmetesebb: egy őrült pszichopata diktátor, vagy az őt körülvevő alantas, feltörekvő ostoba csöcselék? Valószínű az egyik nem létezne a másik nélkül. Ez a világot elpusztító gusztustalan szimbiózis.

2017-03-26 11:58:26 Cube (1997) / Kocka Rituska (2) #36

Valószínűleg húsz évvel ezelőtt kellett volna megnéznem, akkor talán ütött volna, bár akkor még túl fiatalka voltam, szóval mindenképp rossz az időzítés.
Az alapötlet kíváló, a látvány is remek, tetszettek a kockák, volt az egészben valami hátborzongató.
A színészek viszont roppant idegesítőek voltak, különösen a rendőr.
Kicsit közhelyes, és olyan szájbarágósan elmélkedős akar lenni az egész.
Nem jött át a szereplők helyzetének súlyossága, nagyon vártam, hogy vége legyen, bár tagadhatatlan volt néhány egyedi és beteg ötlet, aminek köszönhetően mégis végigszenvedtem.
Nem értem mit keres Puszér 100-as listáján, ez az első olyan film amit azonnal kihúznék róla. (Végignézem a listát, bár a javát már láttam, és eddig nem találtam benne kivetnivalót. Eddig. De megnéztem a Kockát)

Eastwoodnak sikerült az, ami idáig csak keveseknek, életre keltette számomra a "szerelmet" a mozivásznon (helyesbítek, valamit megjelenített, ami ahhoz nagyon hasonlatos)
Milyen földöntúli energia, erő, Istenség tulajdonképpen a szerelem? Mint a szél, ami hol gyengéden simogat, máskor elpusztít, mint egy gyilkos tornádó.
Kevesen találkoznak vele igazán közelről. Kiválasztottak ők.
Streep és Eastwood valami hátborzongatóan együtt élt ebben a drámában. Az apró pillantások, a szinte észrevétlen mozdulatok, melyek megváltoztatnak akár egy egész életet. Gondolok például a közös ebédkészítésre, amikor a férfi gyengéden közelít a nő felé, (talán a hagymáért nyúl ha jól emlékszem), és majdnem megérinti Francesca nyakát. Nagyon finom, érzéki jelenetekkel gazdagított film ez.
Hány millió nő, férfi éli le megkeseredett, unalmas, szürke kapcsolatban az életét. Elhazudják az egész életet. Ki ezért, ki azért. A megfogalmazhatatlan fájdalmat és a végtelen gyönyört egy apró hajszál választja el egymástól, ezen a néhány miniméteren táncol ez a történet. Ami bár végtelenül egyszerű, mégis maga az egész élet.
Valahol azt olvastam, hogy Eastwoodnak nem áll jól a szerelem. Részemről ezt megcáfolnám. Kevesen meséltek nekem eddig róla ilyen hitelesen. Mestermunka, néhány apró hibával.

Ez a legszebb hozzászólás itt a KT-n, amit valaha olvastam.
Ha ilyen szép tud lenni egy vélemény, milyen lehet maga a film......
Nem is kérdés, hogy megnézem.

előzmény: somogyireka (#37)

2017-03-12 17:30:54 Arlette (1997) / Arlette szerencséje Rituska (2) #1

Az a jelenet, amikor Christopher Lambert meglovagol egy delfint, mindent visz. Extra pont jár érte.

2017-03-12 15:24:42 La strada (1954) / Országúton Rituska (3) #80

Az első csalódás Fellinitől.... De ettől függetlenül egy Mágusnak tartom Őt.
Nehéz megfogalmazni, hogy mi a bajom ezzel a filmmel. Végigolvastam a hozzászólásokat, és somogyirekaval valamint jerevánival tudok azonosulni, nekem valahogy nem jött át az üzenet.
Azt hiszem értem, hogy mit akar mondani a történet, de nem "érzem".
Kétség nem fér hozzá, hogy mint művészeti alkotás, zseniális darab, ezt elismerem. De ez semmit sem változtat azon a szomorú tényen, hogy fájdalmas volt néznem, alig vártam, hogy vége legyen.

Ez hihetetlen... én csak most vettem észre, hogy az újságárus az a Lars Rudolph, aki Valuskát játszotta a Werckmeisterben. Ezerarcú színész.

Nekem is tetszett. Újranézem a Werkmeistert. Köszi :)

előzmény: ryood (#612)

Remek alapötlet, jó színészek, egyedi hangulat, csillagos ötös zene, és számomra értékelhetetlen befejezés.....
Micsoda zseniális filmet lehetett volna ebből a sztoriból csinálni, ha kicsit átírják a végét és kihagynak egy-két szemetszúró butaságot mesefigurás zuhanyzófüggőnyből - sugárzás elleni speciális védőruha.....
Kár érte, de még így is erős négyes.

Rettenetesen unalmas film. Totál leszedált.
Hawking szimpatikus figura, a könyvét is megvettem, (szégyen, nem szégyen, de nekem magas volt, szóval elajándékoztam).
Csak a történet miatt nem adtam rá egyest, mert az igaz, életszerű és megható. Volt néhány határozottan értékelhető jelenet, a színészek is remekeltek, mégis azt kell hogy mondjam, hogy nem ajánlom senkinek. Kivéve persze ha valaki ilyen tompító hangulatú valamit keres, esti elalváshoz.

2017-03-02 19:24:08 Troll 2 (1990) Rituska (5) #19

Valahol zseniális mestermunka ez. Botrányos színészi alakítások, totálisan valószínűtlen, már-már fájdalmas párbeszédek, felfoghatatlan maszkok és még sorolhatnám......
Az a fajta szar film, amire nem lehet haragudni, sőt valami perverz módon még vonzódik is hozzá az ember. Nálam ez oly módon nyilvánul meg, hogy biztosan újra nézem majd.
Mivel a gyilkos paradicsomokra is ötöst adtam, (hasonló állapotba kerültem tőle, mint ettől a horrortól)
most sem tehetek másként.
Ezerszer veri a népszerű közönség vígjátékok 95%át. (gondolok itt pl. Adam Sandlerre és társaira)

2017-02-27 20:51:16 Repulsion (1965) / Iszonyat Rituska (5) #38

Nem találok szavakat Deneuvere. Nem is értem hogy lehet valaki ennyire elképesztően gyönyörű. De természetfeletti szépsége sem tudta elvonni a figyelmem a szenvedéséről. Annyira hiteles, többször kirázott a hideg miközben néztem. Szomorú ez a film, nagyon szomorú. Egy lány története, aki beleőrült a felszínes, üres környezete mocskába.

2017-02-27 07:08:46 [Megérdemelte-e az Oscart...] Rituska #10015

Jupppppi. Annyira jól indul a hét, úgy örülök a Díjnak. Gratuláció Mindenkinek.

Bivalyerős hármas. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy szeretem a katasztrófafilmeket, sőt....
Viszont valami különös vonzalmat érzek az ilyen mélytengeri olajfúró létesítmények iránt. Hatalmasak, robosztusak, az a rengetek acél, a modern technológia, zárt és ismeretlen világ. (Így vagyok még a brutális méretű kikötőkkel, és a katonai objektumokkal is. Nagyon megfog, hogy ezekben a mesterséges környezetekben hogyan viselkednek az emberek) Tetszett ahogyan bemutatta az életet ebben a közegben, és ezzel párhuzamosan nagyon ügyesen pillanatról pillanatra erősítette bennem a nyugtalanító érzést, itt bizony valami rossz fog történni......, valami nagyon rossz.
Eltekintve a szokásos hatásvadász elemektől (az átlaghoz képest sokkal kevesebb van belőlük, hála Istennek, de azért akad néhány), azt kell hogy mondjam, hogy érdemes volt megnézni.
Valószínű a mérhetetlen kapzsiság fogja elpuszítani a bolygónkat, és ennek a folyamatnak az elindítói sérült, se**hülye bérencek lesznek, mint a Deepwater tornyon.

2017-02-19 15:04:43 Przesluchanie (1989) / Kihallgatás Rituska (5) #9

Felkavaró, döbbenetes, letaglozó erejű dráma ez. Végtelenül szomorú, mert igaz.
Sajnos manapság is aktuális, a különbség annyi, hogy az újkori gonosz még sunyibb, mint akkortájt.

Tökéletesen megfogalmaztad egy mondatban, hogy mit érzek.
Amy Adams pontosan úgyanolyan irritációt vált ki belőlem, mint annak idején Pumukli figurája, idegesítő, egyszerűen nem bírom elviselni a képernyőn (bár nem sok közös van bennük). Nálam az ilyesmi egyébként nagyon ritka, általában minden karakterben meglátom a szépet.
Ebben a filmben nem találtam senkit, akivel azonosulni tudnék, senkit aki iránt bármilyen érzelmet tudnék táplálni, például megsajnálnám vagy ilyesmi. Maga a történet az, ami szerintem nem filmvászonra való.
Nagyon unalmas film, nincs egységes stílusa. Végig azt a hatást keltette bennem, hogy lesz valami csavar, valami csattanó, ami megmenti az egészet, de nem......
Elvett az életemből 2 órát.

előzmény: Vitelotte (#21)

2017-02-19 09:15:10 Mindenki (2016) / Sing Rituska (5) #52

Én is újranéztem, nálam az ok az volt, hogy megmutattam Anyukámnak. Én is tartottam tőle, hogy nem fog már annyira tetszeni másodjára, de úgyanúgy jártam, mint Te: imádom, az apró hibáival együtt.
Nagyon szurkolok az alkotóknak.
Egyébként Anyukámat is elvarázsolta a gyermekkórus, meg is jegyezte, hogy túl rövid, nézte volna még egy darabig.

előzmény: ChrisAdam (#51)

Félelmetes, hogy mire képes az emberiség...
Vígjátéknak semmiképp nem nevezném. Inkább olyan, mint egy rossz vicc.
Összezavar, tükröt állít elénk. Éles társadalomkritika, nem csak a németeknek, nem csak a németekről.

2017-02-18 09:25:50 Mindenki (2016) / Sing Rituska (5) #50

Feltépte az általános iskolás sebeimet. Se énekkar, se versmondó verseny.... Sehová nem válogattak be. Mindig szomorkodtam, hogy nem mehetek a fellépésekre. Persze ma már csak mosolygok ezen, de ahogy néztem ezt a kisfilmet elhittem a pici Zsófika szomorúságát. Sőt, nemcsak elhittem, éreztem is.
Annyira csodálatosan énekelnek a gyerekek, hogy az valami fantasztikus. Valami ősi tisztaság, erő van a gyerekkórusokban, nem is tudom.... földöntúli. Mindig könnyes lesz a szemem, ha sok kisgyerek énekel egyszerre. Lehet, hogy háborús konfliktusokat is meglehetne oldani velük:)

2017-02-17 19:48:08 Passengers (2016) / Utazók Rituska (3) #15

Kifejezetten kellemes csalódás az Utazók. Semmit sem vártam ettől a filmtől, de elégedetten távoztam a moziból. 3D-ben néztem, ami egyébként nem nagyon jellemző rám, de azt kell hogy mondjam, érdemes volt. Elképesztő a látvány, a történet nagyon beindította a fantáziámat. Sokat rontott a színvonalán az a néhány gagyi és hatásvadász jelenet, ami sajnos az amerikai filmek 80%-ára jellemző.
Gondolatébresztő. Teljesen mindegy, hogy a múltba repül vissza az ember, vagy a jövőbe, az érzésekre szükségünk van, mint a levegőre. Nem csak enni, inni, hanem szeretni is AKARUNK. Enélkül nem ember az ember. Belénk van kódolva a ragaszkodás utáni vágy. Elagyaltam, hogy vajon én mit tettem volna a főszereplő helyében.....
Én ritkán olvadok el technikai megoldásoktól, de az úszómedencés rész előtt le a kalappal.
Simán nézhető, sőt, kategóriájában kiemelkedő. (Az utóbbi időben nekem azok a filmek okoznak pozitív meglepetést, amit a kritikusok lehúznak.)

2017-02-05 19:00:33 Spetters (1980) Rituska (4) #2

Sajátos hangulatú köntösbe csomagolt dráma ez, tele eszetlen hollandkákkal. Emlékezetes darab, felejthetetlen jelenetekkel. Külön élmény volt számomra a zene, a 44. percnél megszólalt nagy kedvencem a "Griechischer Wein", ezért extra pont jár. Szeretem a néderlandi retro-feelinget.

2017-02-04 16:21:06 Hurok (2016) / Loop Rituska (4) #16

Minden elismerésem. A kivitelezés szerintem világszínvonalú, egy hajszál választja el az ötöstől. Valami hiányzik hozzá, de hogy mi, arról fogalmam sincs.
Nekem többször beugrott közben a Memento. Szeretem az ilyen csavaros történeteket, napokig eltudok agyalgatni rajtuk.
Száraz Dénesnek nagyon jól áll el az a szakma.

2017-02-04 15:40:01 Stand by Me (1986) / Állj mellém! Rituska (5) #26

Tökéletes hétvégi film. A színészi játék és a zene egyértelmű piros pont, Kiefer Sutherlandot nekem is ki kell emelnem, piszok jól hozza a helyi vagány bunkót. Eszembe jutott a film közben a Sliders című filmsorozat, (nyilván nem véletlen), és azon töprengtem, milyen jó lenne, ha lenne egy időgépem, és visszareppenhetnék az 50-es évek Oregonjába, és ezekkel a srácokkal bandázhatnék (persze a 12 éves énem). Hiányzott egy kiscsaj a csapatból. (Alig van női szereplő, ez érdekes) Az izgalmas jeleneteknek köszönhetően végig lekötött, nem éreztem üresjáratot. Bár a történet egyszerű, pont a megfelelő mennyiségben fűszerezve van egy kis társadalomkritikával, elmélkedéssel, viszont nem libben át a másik oldalra, figyelemreméltó a harmónia a langyos szórakoztatás és a dráma között.
Számomra a piócás jelenet igazi horror. A hideg kiráz....

  • 1
  • 2
  • ...
  • 7