Rituska

A Viszkis és a Volt egyszer egy Szíria.

Szomorúan egyet kell hogy értsek, minden szavaddal. Pedig miattuk vártam az októbert.... Csalódás.

Ezért az érzésért lettem szerelmes a filmekbe.... amikor valami ilyen megfogalmazhatatlanul megérint, és a részemmé válik. Fogalmam sincs hogy lehetne ezt szavakkal leírni, butácskának érzem magam. Nem értem az egészet, az életet, a félelmeket, a tehetetlenséget, és úgy összességben semmit. De nem is keresem a megoldókulcsot, vagy a képletet. Egyszerűen csak figyelek, mint Oblamov a réten a darazsat, a virágokat és a természetet, és gyönyörködöm ebben az egész föld nevű bolygóban, és Univerzumban, úgy ahogyan van.
Bennem is van valahol egy darabka Oblamov, és szeretem Őt, nagyon.
Ez a dráma olyan mély kérdéseket tesz fel, csodálatosan fájdalmas szerelemi történetnek álcázva, hogy ki kell mondjam, filmtörténeti jelentőségű mestermű ez. A színészek, a zene, azok a magával ragadó képek. Hátborzongató. Ehhez nagyon értenek az oroszok. Nem ez az első eset, hogy ilyen szinten magával ragad tőlük valami csoda. Oldalakat tudnék írni róla, de értelme igazán nem lenne. Zseniális.

Hotel Beau Sejour
Teljesen véletlen bukkantam erre a kis ínyencségre. Az alapsztorit elolvasva azt gondoltam, ez nem az én világom lesz, de a nyelv miatt mégis nekikezdtem. Ugyanis ez egy kis belga különlegesség, én pedig hollandul tanulok. De azt kell hogy mondjam, magával ragadott. Sötét hangulatú, misztikus, de mégis lendületes. Itt-ott merész zenékkel, nem gondoltam volna hogy egy sorozatban hallom majd kései diszkókorszakom egyik kedvenc darabját (Delerium - Silence).
A színészek ügyesek, épp megfelelően adagban jön át a belga vidéki hangulat.
A szellemlány sztori kicsit elcsépelt, mégis nagyon ügyes húzásokkal még arra is képesek voltak az alkotók, hogy az előző rész közben sírva fakadtam. ( az évad 10 részes, túl vagyok a közepén)
Kifejezetten izgalmas, egyenlőre fogalmam sincs ki a gyilkos, és egyre kíváncsibb vagyok.
Azt kell hogy mondjam, nem életem sorozata, de kellemes kikapcsolódás, ajánlom mindenkinek.
És az intro sem rossz.... a true decetivet idézi.
https://www.youtube.com/watch?v=7xxUl_1vjAo

Rettenetesen untam. Rég szenvedtem így moziban, mint tegnap. Nem emlékszem mikor láttam utoljára ennyi ásítozó, vergődő embert egy teremben. Talán szakközépiskolában, számvitel órán még a kilencvenes években.
Konkrétan itt-ott majdnem elszenderedtem kicsit.
A látvány és a zene viszont tetszett, némely jelenet (sőt, mondjuk ki az egész film) kétségtelenül vérprofin van megcsinálva. Azt hiszem a legnagyobb baja a végtelenül elnyújtott játékidő.
Hiába jók a színészek, (mert rájuk sem panaszkodhatom) és fenomenális a képi világ.....
A történetet sem nevezhetem butának, sőt.... kifejezetten komoly kérdéseket fejtegetnek.
Valamiért mégsem áll össze az egész. Elvárásaim voltak, ez a baj.
Hiányzott az a fajta egyedi hangulat ami elvarázsolt az első részben.
Csalódás sajnos, pedig nagyon akartam szeretni.

A kilencvenes évek talán legnagyobb amerikai mozija. Nálam is 10/10.
Ezer esztendő után újranézve is elképesztő.
Fantasztikusak a karakterkidolgozások. Hol látunk ilyesmit manapság akciófilmekben....
A hosszával nekem is bajom van, nehezen tudnám eldönteni melyik mellékszálat vágnám ki.
Bájosak a hatalmas mobilok, és a rengeteg telefonfülke..... milyen sokat változott a világ 22 év alatt.

A profit nagysága fordítottan arányos az empátiával. Minnél nagyobb a haszon, annál kisebb a valódi emberség. Nyilván azoknak az elveknek, szabályoknak a végrehajtásához, ami kiemeledő haszonnal jár -főleg nagyüzemben - igazi szemétládák szükségesek. Őket vagy "készen veszik" a multik, vagy agymosás során képzik őket érzelmi halottá. És miközben zajlik ez a folyamat, szépen, lassan elpusztul minden körülöttünk ami értékes, ami természetes, a VALÓDI. Remek a párhuzam a végén, zseniális ahogyan elhagyja az épületet az egyik "áldozat" és sétál a város romjai között. Okos film az egyén totális megalázásáról. A baj csupán annyi, hogy ez nem egy beteg rendező elborult agyszüleménye, ez a valóság.

Sokat akar a szarka, nem bírja a farka.
Ilyen mélységű és súlyosságú témákat boncolgatni egyszerre, mint a vallási fanatizmus, liberális oktatási módszerek használata, felnőttévállás, homoszexualitás, erőszak és gyilkosság (és még nem teljes a lista) egyszerre merész vállalkozás. Nem érzem a személyes drámákat, nem látom az igazi fájdalmat, kétségeket, csak egy rakás megőrült, szélsőséges, kidolgozatlan karaktert. Néhol mintha szatírába vagy paródiába csapna át az egész. Ráadásul még hosszú is, itt-ott felesleges jelenetekkel.
Mégsem mondhatom, hogy nem tetszik, mert akadnak benne igen-igen szép képek, bár olykor azokat is öncélúnak éreztem és hatásvadásznak.
Nem igazán tudom hová tenni ezt a filmet.

Többféle szemszögből megközelítve is zseniális. Egyrészről képes arra, amire nagyon kevés dráma: divatos és vicces is egyben, úgy hogy közben hátborzongató témákat feszeget, meglehetősen ügyesen. "Mélyebb tartalmakra nem fogékony" nézők számára is emészthető. Mégsem szájbarágós.
Másfelől időszerű, méghozzá nagyon. Rávilágít a modern technika fejlődésének hátrányaira, az elidegenedésre, a sekélyességre. Mint "termék" is profi, remek színészek, fordulatos forgatókönyv, kellemes környezet. Különös erénye, hogy, úgy érzem hetekig tudnék róla beszélni. Több, mint gondolatébresztő.
A vége az, ami igazán arcul ütött. Valljuk be, ez egy mese. A valóságban a "hazugok" túlságosan profik ahhoz, hogy tálcán kínálják a lebukást, még akkor sem, ha sokakat pont ennek a veszélye izgat fel igazán. Szerintem ilyesmi nem történhet meg, nem lenne elég résztvevő a játékhoz, kivéve egy spirituálisan magasan fejlett közegben, nomármost az egyfelől ritka, másfelől őszintesége miatt unalmas is lenne a néző számára. De ha netán mégis sor kerül egy "körre", és lebuknak a bűnösök, természetesen rövid idő után mindenki újra a startvonalra áll, és kezdődik újra előről az egész, mintha mi sem történt volna. A hazugság, a színészkedés korunk fenntartható létformája lett. Az igazak kerülnek kirekesztett státuszba. De felmerül a kérdés, ki melyik csoportba tartozik? Én speciel soha nem vennék részt egy ilyen játékban....ez azért elgondolkoztat. sajnos....akad még fejlesztésre váró terület magamon

"serkenő szakmunkás-bajusz" - nagyon tetszik ez a jelzős szerkezet
valóban kifejezetten ocsmány sorozat,
legalábbis az első részből én is erre következtetek
tovább nem is jutottam vele
ChrisAdam kissé mazochista vagy :) már alig várom az elemzést