Jill

  • 1
  • 2
2021-03-12 23:51:36 Sekigahara (2017) / Szekigaharai csata Jill (4) #1

Jó kis film ez, bár azt hiszem, hozzánk el se jutott. Angol felirattal láttam.

A csata elég látványos, de azt is bemutatja, mi vezetett hozzá. És kivételesen a nyugati sereg vezére, Mitsunari a főhős, akit pedig vagy el szoktak hanyagolni különféle adaptációk, vagy gonoszként ábrázolnak, pedig nem érdemli meg. Ieyasu sem éppen szent, kavarja, mint Piszkos Fred, és magához ragadja a hatalmat.

Ezt a verziót nem láttam, de van egy orosz sorozat a 90-es évekből, ami szinte szó szerint követi a könyvet, és nagyon jó.

2018-04-24 19:34:06 Onegin (1999) / Anyegin Jill (4) #8

Összességében korrekt feldolgozás, bár angolul egy kicsit nevetséges :D Na meg az, hogy Arwen és Lord Voldemort románca XD

Fiennesnek jól állnak az ilyen típusú karakterek, de nekem azért az igazi Anyegin Hvorostovsky (Isten nyugosztalja) vagy Keenlyside.

2017-08-09 21:15:07 Coriolanus (2011) Jill (4) #5

Összességében tetszett, de ha igazán pergő, szenvedélyes verziót akartok látni, a Donmar Warehouse pár éve készült produkcióját ajánlom - teljesebb szöveg, mégis sodróbb. Plusz Tom Hiddleston >>>>>>>> Voldemort.

2017-08-04 04:50:20 Cleopatra (1963) / Kleopátra Jill (4) #4

Anno tévében, szinkronnal nem hagyott mély nyomot (azon túl, hogy Burton kiváló), azóta újranéztem eredeti hanggal, Blu-rayn, így már határozottan jobb. Összességében nagyon szép, pláne fantasztikus lehet mozivásznon. Csaták terén annyira nem erőltették meg magukat, egyedül Actium van normálisan megcsinálva, pedig statiszták voltak bőven.

Ami kissé zavaró, hogy fontos történelmi alakok sokszor háttérbe szorulnak, mert mindig Cleo a fókusz. Az egész "gyakjuk le Caesart" dolog nincs valami jól felépítve (bár ez a vágásoknak is köszönhető), aztán a polgárháborút mindenestől átugorja némi narrációval.

Amire nem számítottam: az egyik mellékszereplő, Rufio nagy kedvenc lett nálam. Senki sem hallgat rá, pedig jobban járnának.

*Dai Li voice* There was no movie made of our show


A rajzfilmverziót kell megnézni, az az egyik legjobban megírt sorozat (élőszereplősöket is beszámítva) amihez valaha szerencsém volt, de hogy ez miafaszom akart lenni, azt máig nem tudom.

Eleve mióta fehér bárki is ebben a univerzumban? Mióta indiai az egyértelműen japán Fire Nation? Mi a bánatos Odinfasza volt az a jelenet, mikor kb. hat earthbender* nekiáll táncolni és hadonászni, majd valaki egészen más irányból bedob egy nagyobbfajta kavicsot? Toph szerintem előbb röhögőgörcsöt kapna, aztán szétrúgná mindenki seggét.

Nincs egy olyan jelenet, ahol az ember ne facepalmolna.


*Angolul néztem a sorozatot, az idomár szótól meg sikítófrászt kapok.

Mik voltak ezek az óriás alagútásó férgek? Mióta vannak ilyenek Középföldén? És aztán nem is használják őket a csatában, csak úgy random előjönnek, eltűnnek, oszt jó napot? Visszamennek az Arrakisra?

2013-12-23 14:07:29 47 Ronin (2013) / 47 ronin Jill (?) #13

Te ismered az eredeti történetet, ember? Ez egy legendás történelmi eset. Az előzetes meggyőzött, hogy ne nézzem meg, minek ebbe mindenféle hülye természetfeletti elem? Csináljanak egy tisztességes, realista szamurájfilmet, attól még lehet látványos.

előzmény: Glasseye (#9)

2013-12-23 14:05:15 The Fall (2006) / Zuhanás Jill (?) #42

Y'all motherfuckers need The Princess Bride.

2013-11-16 08:17:55 Les Misérables (2012) / A nyomorultak Jill (4) #41

A Marius/Cosette dolog a könyvben is reménytelenül gyenge... Marius egy creepy stalker és mint POV bírhatatlanul nyafogós emo. Cosette viszont jóval tökösebb, mint a musicalben.

Ami viszont bűn, az a Dog Eats Dog kivágása. Ez az, ami megmutatja, hogy Thénardier nem csak egy comic relief, hanem igazi gonosz. De kellett a hely a hótt felesleges új Valjean-szólónak és a vacak filler Turninget ki nem bírták volna hagyni... az a szám csak azért létezik, hogy a még életben lévő szereplőknek legyen ideje átöltözni a fináléra (Cosette-nek is, mert színpadon hagyomány, hogy a két férfi főszereplőn kívül mindenkinek van legalább egy kisebb szerepe is).

előzmény: Eglaronion (#35)

Loki menti meg a filmet, mint általában. Mondjuk eleve miatta kezdem Marvel-filmeket nézni. Viszont Natalie Portman karaktere rémesen ostoba és nagyjából semmit sem csinál, csak bajban van, miközben pl. Frigga hosszú ruhában és tökéletes hajkölteménnyel is képes seggeket szétrúgni. Odin totális papucsférj lehet.

Malekith-t nem bírtam komolyan venni, mert végig Nine-t láttam magam előtt vicces sminkben, és hol van a S.H.I.E.L.D.? Már a Vasember 3-ban se voltak benne... ráadásul Londonban vagyunk, a film allatt nagyjából ez járt a fejemben: oké, hol a S.H.I.E.L.D., vagy legalább a UNIT/Torchwood? Oh wait, wrong show.

Odin egy seggfej, és Hopkins úgy tűnik, baromira unja... pedig valaha tudott játszani.

Heimdalls szeretem, bár sok dolga neki sincs, de Idris Elbának van annyi jelenléte, hogy érdekessé tegye. Sifet legalább annyira unom, mint Jane-t és az idegesítő barátnőjét.

Remélem, Loki kap majd egy saját filmet. A női nézők jelentős része így is miatta jár a moziba.

2012-12-30 05:17:24 Les Misérables (2012) / A nyomorultak Jill (4) #20

Egyvalamit viszont elfelejtettem említeni: Aaron Tveit olyan isteni "let others riiiiiiiiiiise"-t profukált, végén azzal az elképesztően gyönyörű magas hanggal, hogy ezzel még Anthony Warlow-t is túlszárnyalta.

Egyébként meg random Supernatural feels a Stars alatt. Eddig sose gondoltam bele.

2012-12-28 00:29:57 Les Misérables (2012) / A nyomorultak Jill (4) #13

Annak igazán jó, aki a könyvet és a musicalt is ismeri, mert rengeteg könyves apróságot adtak hozzá, ami a színpadon kimarad.

És aki Russell Crowe-ot szidja: sokkal gyengébb alakításokat láttam hivatásos musicalesektől (Drew Sarich, Norm Lewis). Nyilván nem Philip Quast, de kellemes csalódás volt.

Jó adaptáció, bár itt-ott rövidít, de a fontos dolgok mind benne vannak, és nem kapkodós. A BBC tud, ezt már sokszor tapasztaltam, a szereposztás nagyszerű. John Simm zseniális (tud ő mást is, mint a Doktorral trollkodni), McDiarmid pont olyan idegesítő rohadékot játszik, amilyennek Porfirijnek lennie kell, Nigel Terry meg ugyan nem annyira creepy, mint Szvidrigajlov a könyvben, de azért van benne valami sötétség és nagyon is érthetővé teszi a karaktert.

2012-03-09 01:25:49 The Vikings (1958) / Vikingek Jill (4) #3

Nagyon szépek tájak és tényleg király az ostrom. Kicsit Princess Bride-fílingje volt, főleg mert a király egy gyáva genya.

A végén én azt hittem, Einar fog győzni, és valahogy hiányérzetem maradt, hogy Morgana nem mondta el Eriknek, hogy a testvérét ölte meg. Közben meg Einar pont ezért nem bírt lesújtani... pedig amúgy elég gyökér volt addig a pontig.

Ernest Borgnine meg egy kurvanagy BAMF. Kirk Douglas elég creepys néz ki fél szemmel, volt egy enyhe Euron Greyjoy-beütése. Tony meg szimplán gyönyörű volt akkoriban.

2012-02-20 21:29:51 The Wild Bunch (1969) / Vad banda Jill (5) #73

Nincs hová menniük, a világ megváltozott. És Deke Thornton meg a hiénák követnék őket akárhová. Bolívia meg nem túl biztonságos, főleg hogy van olyan a TvTropes-on, hogy Bolivian Army Ending...

És Angel közéjük tartozott. Lehet, hogy eleinte nem akartak balhézni, de ők se szívtelen dögök, és miután látták, hogy mit művel vele Mapache, valamit tenni kellett. Azt úgyis tudták, hogy az idejük lejárt, hát akkor már epic legyen a vég.

Miért, amikor Fingolfin, a noldák Nagykirálya, odalovagolt Angband kapujához és kihívta Morgoth-t, az nem ilyen volt? (Oké, ő makulátlan hős, de az esélyei kb. ugyanezek.)

2011-11-07 16:28:17 Thor (2011) Jill (?) #83

Ok... mennyi benne a modern rész? Mert az kurvára nem érdekel, de a tumblron dashboardomat elárasztják Lokival, akit bírok minden formában.

Lehetett volna jó, ha nem variálnak azzal, hogy Kovu csak fogadott gyerek (ugyanmá), és ha bent hagyják Zira eredeti halálát.

Meg mondjuk jobb dalokat írnak, mert némelyiktől a falat kapartam.

És egy prequel is jó lenne, ami Mufasa és Scar születésével kezdődik és pl. bemutatja Ahadi uralkodását, kis Scar barátkozását a szintén kölyök hiénákkal (ebből jó sok eszültség lehetne), hogy hogyan szerzi a sebhelyét, Ahadi halálát és Mufasa trónra lépését.

2011-09-29 23:36:10 Rashômon (1950) / A vihar kapujában Jill (5) #18

Van ugye az a sztori, hogy Kurosawa egy oroszlánról szóló filmet nézetett Mifunéval, és azt mondta, Tajomaru olyan legyen, mitn az az oroszlán. Hát, olyan! HEAR ME ROAR.

2011-09-29 23:33:48 Tsubaki Sanjurô (1962) / Sanjuro Jill (4) #3

Ugyan, Nakadai is meghalt az előző részben, de itt visszatér. :) És megint meghal. Épp azon filóztam, hogy sok közös filmje van Mifunéval, és mindig ő hal meg kettejük elkerülhetetlen párbajában.

MIEZASZENTSÉGTÖRÉS.

Képesek voltak remake-et csinálni? Halál a rendezőre.

2011-09-13 01:48:02 Die Blechtrommel (1979) / A bádogdob Jill (5) #14

Zseniális, utána el is olvastam, könyvben persze még jobb, de nagyon eltalálták a karaktereket és a hangulatot is. A kissrác valami félelmetes.

Jó volt, bár nem tudtam elvonatkoztatni tőle, hogy Hammond kadét Tom Riddle. :D

2011-05-08 22:08:17 Thor (2011) Jill (?) #49

Én nagyjából ott buktam ki, mikor megláttam a trailerben Odint azzal a röhejes szemvédővel.

Nem bírtak neki egy KIRÁLY fél szemét átszelő sebhelyet csinálni?

Amúgy meg inkább az Amerikai Istennek-kel lenne valami végre!

Gyönyörű film. Éppolyan erős dráma, mint a Seppuku, és éppúgy nem az akcióra koncentrál, de bármilyen sokat kell várni a harcra, a feszültség végig megvan. Ami tetszik Kobayashiban, hogy az ő szamurájhősei emberiek. Mernek érezni, vannak hétköznapi problémáik, megkérdőjelezik az ostoba szabályokat, bármennyire is vérükben van az engedelmesség. Mindeközben hőssé tudnak válni.

Mifune és Nakadai megint nagyszerűek (van egyáltalán olyan közös filmjük, ahol Mifune nem öli meg Nakadait?), és a női főszereplő is erős egyéniség.

Nem tudom, Peckinpah látta-e, de a vége erősen emlékeztetett a Vad Bandára, úgyhogy valószínű. Olyan jó mestertől tanulni, mint Kobayashi, nem szégyen.

Én angolul néztem meg, egész jó, bár volt benne pár WTF dolog - nem az akasztással indul, később kiderül, hogy itt nem is akasztás volt, pedig a keretesség szempontjából fontos. Az jó, hogy a király és pereputtya többet szerepel, de az erőltetett Macbeth-párhuzamok eléggé oda nem illőek, meg az is, hogy nagyjából MINDENKI megmérgezi az elődjét...

Regan közel se olyan randa, mint a könyvben, de most őszintén, ki szeretne egy nőnemű Harkonnen bárót (a Lynch-féle verzióból) bámulni nyolc órán keresztül? A színésznő viszotn kiváló.

Nagyon tetszett Tamás, Fülöp, Ilona és Jancsi (bár utóbbit sárgarépaszínűbb hajjal és fehérebb bőrrel képzeltem el). Waleran meg nagyjából a legjobb dolog a sorozatban. Kicsit se néz ki úgy, mint Piton, és kicsit sevégzi úgy, mint Frollo...

A Mutiny/Retribution évad volt talán a legjobb. Izgalmas, humor is van benne, amennyi kell, és jó látni Sawyer kapitány szerepében egy olyan tapasztalt vén rókát, mint Warner. Nem szimplán egy paranoid öregembert alakít, éreztetni tudja az egykori nagyságot. Még romjaiban is fenséges. Érdemes lenne ráosztani Lear királyt egyszer.

Bush-t szintén nagyon szeretem.

2011-03-17 21:06:39 True Grit (2010) / A félszemű Jill (4) #92

Jó kis tökös western, a világot ugyan nem váltja meg (ahhoz egy új Leone vagy Peckinpah kéne), de élvezetes, Mattie egyszerűen BADASS (erre találjon már ki valaki egy jó magyar megfelelőt), öreg Jeff nagyon jól tolja a részeges, lezüllött antihőst, aki azért olykor megmutatja, hogy még igazi férfi (a leszámolás egyszerűen istenkirály volt, a zene is sokat segített). Matt Damon eléggé beképzelt kis piperkőcnek tűnik, de ilyen a karakter.

Josh Brolin... hát, végül is több játékidő ju neki, mint Frank Millernek a Délidőben (na, AZ egy elfuserált főgonosz).

2011-03-17 03:02:29 From Hell (2001) / A pokolból Jill (4) #13

Először is. ha az Amerikai istenek-ből valaha film lesz: Ian Holmot Hinzelmann-nak! Zseniális lenne!

A legjobbak talán a városkép-totálok, nagyon hangulatos az egész, tényleg érezni a mocskot. Ez nem Dickens műviktoriánus Londonja érző szívű rablókkal és prostikkal, az biztos.

Johnny Deppet meg pont az ilyen dekadens szerepekre találták ki. (Azért abszint-laudanum keverésnél enyhén vihogtam, vajon Ady is ezt csinálta, mikor Az ős Kajánt meg hasonló elborult gyönyörűségeket írta?)

A vége azért eléggé *szipp* :(

Amúgy valahogy nekem Jack szimpatikusabb, mint a többi képmutató szabadkőműves. Ezek kb. mind tudták, mi folyik itt, sőt beleegyeztek, aztán meg nekik áll feljebb.

2011-03-14 21:06:22 The Wild Bunch (1969) / Vad banda Jill (5) #19

"If they remake it... kill 'em."

előzmény: sartana (#18)

2011-02-18 03:05:55 Mio min Mio (1987) / Mio Messzeországban Jill (5) #1

A szinopszis marhaság. Mio nem emailezik (nyolcvanas évekbeli film, az ég szerelmére!), az aranyalmát a boltos hölgytől kapja, aki titokban Messzeország kémje, és egy palackból kibújt, hosszú szakállú szellem segítségével jut el oda.

Ellenben imádnivaló film, minden megmosolyogtató, elavult trükkel együtt. Klasszikus fantasy, van benne Sötét Úr (Christopher Lee, ki más), Kiválasztott, hű barát, láthatatlanná tévő köpeny, gonosz fickók, akik Katót szolgálják (nem orkok, sima emberek, de emlékszem, gyerekkoromban hogy paráztam tőlük), hegybe börtönzött mesterkovács, aki mintegy mellesleg elkészíti az egyetlen kardot, amivel le lehet gyakni Katót.

2011-02-18 02:59:10 Julius Caesar (1970) Jill (2) #2

Ki volt az a barom, aki a jelmezeket tervezte? Rómaiak rózsaszín meg lila, hosszú ujjú izékben, később meg ingben és nadrágban?

Gielgud persze isten, de Jason Robards (akit amúgy imádok Cheyenne és Cable Hogue miatt) totális szereposztási tévedés. Cassius elég jó (csak ne lenne szakálla, akkoriban senki se hordott szakállt!), Charlton Hestont nem bírom, de ez egyéni szoc. probléma, egyszerűen unom, hogy minden korabeli rómais/bibliai filmben az ő fejét kell bámulnom.

2011-02-18 02:52:46 Odd Man Out (1947) / Egy ember lemarad Jill (5) #1

Gyönyörű film, valóságos orgia egy noirkedvelőnek. Árnyékok, sötétség, csodás fekete-fehér képek, köd, eső, hó, üldözés... leginkább Carné Ködös utak-jával rokonítható, a befejezés is hasonló. (Csak még ötször sötétebb és reménytelenebb.)

James Masonnak valami hihetetlenül jól álltak az ilyen szenvedős szerepek. És nagyon jóképű.

Ezt muszáj lesz megnézni, Cary Elwes úgy néz ki, ahogy Errol Flynn óta senki. :D Milyen helyes Robin már.

5 vélemény, a 3-nál meg 100? Hogy lehet ez?

Most készülök újranézni így a 4. előtt. Kíváncsi vagyok, még mindig olyan jó-e, mint elsőre a moziban.

(Milyen kár, hogy Cary Elwes nem most fiatal! Ha ő játssza Willt, remek karakter lett volna.)

Senki se látta? Mondjuk magyar tv-ben nem hiszem, hogy ment. A könyvtrilógiát se volt egyszerű beszerezni, a könyvtárunk akkor jött rá, hogy hiányzik a harmadik rész, mikor én kerestem. Kb. húsz évig senkinek se hiányzott, pedig nagyon jó könyvek, és az adaptáció is remek, ami ritkaság.

Ahhot képest, hogy tévésorozat, semmit sem finomítottak a nyers, naturalista, erősen korhatáros, kegyetlenül szatirikus sztorin. Nagyszerűen megjeleníti a kort és azt, hogy milyen lehetett egy tengeri utazás. Tömören: szar. Az ember nem csak pár napig tengeribeteg. Az utasok furábbnál furább figurák, legtöbbjük szimplán rosszindulatú és/vagy hülye. A kapitány egy zsarnokoskodó, mogorva fickó (Richard Harris fia játssza), a tisztek többnyire reménytelen esetek, azért kerültek erre a rozzant vén hajóra, amit már csak a Szentlélek tart össze. Az egyetlen rokonszenves karakter Summers hadnagy, aki olykor jól lebassza a főszereplőt, ha az helytelenül cselekszik (vagyis gyakran), de azért összebarátkoznak. Talbot, a "hős" egy beképzelt arisztokrata pöcs, aki eleinte magasról lenézi az utastársait, később aztán kicsit normálisabb lesz és még szerelembe is esik.

Sok mindenen mennek keresztül, mire elérik Ausztráliát, de hősiességnek nem sok nyoma van. Gyávák, folyton veszekednek, nem törődnek egymás bajával (ez azért lassan változik, ahogy összeszoknak és történik pár tragédia). Közben a hajó is egyre rosszabb állapotba kerül, hála a részeges Deverel hadnagynak, akit aztán elcserélnek a hetvenkedő, szoknyavadász, Lockhartra emlékeztető Benét-re. Utóbbi aztán még ront a helyzeten, de a kapitány valamiért hallgat rá (mondom, hogy Lockhart!).

Azért valahogy megérkeznek, persze nem mindenki jut el a célig, a végén hősünk még szíve hölgyét is elnyeri, de akkor már a fene se tud örülni... szegény Summers...

A színészek elsőrangúak. Nem tudom, honnan szedték Talbot alakítóját, de telitalálat, a mellékszerepekben is jó néhány veteránt láthatunk, a tisztek között akad pár jópasi.

2011-02-01 02:07:09 Hogfather (2006) / Varázsapu Jill (4) #6

A Korong-filmek sosem adják vissza a könyvek humorát, nagyjából olyan lehetetlen Pratchettet filmre vinni, mitn Rejtőt. Kivétel a Wyrd Sisters (Vészbanyák) és a Soul Music (Gördülő kövek) rajzfilmsorozat-verziói. Remek figurák, remek hangok. A halál hangja, akárcsak a Colour of Magic-ban, ott Christopher Lee, az egyetlen, aki igazán jó ebben a szerepben.

Nem rossz a Hogfather film, de aki ezt az idióta magyar címet kitalálta, ütném. Mondjuk én csak angolul láttam, youtube-on.

2011-01-21 18:34:24 The Wild Bunch (1969) / Vad banda Jill (5) #17

Na, ez mondjuk igaz! Deke izgalmas karakter és kaphatott volna több játékidőt, illetve érdekes lett volna látni, legalább egyszer, hogy a bandatagokkal beszéljen. A flashbackben, ahol elfogták, még csak ő és Pike van. Hol voltak akkor a többiek? Meddig volt Deke börtönben?
(Jóvanna, imádom Robert Ryant, olyan igazi, kopott, elnyűtt keményfiú kinézete van, és nagyon mentek neki az ilyen gyötrödő figurák (meg a gonoszok is).)

előzmény: jorgecosta (#13)

2011-01-19 23:36:04 Stardust (2007) / Csillagpor Jill (4) #42

Aranyos, azért nincs a Princess Bride szintjén, de kellemes és humoros. Septimus jól néz ki (enyhén Pitonos), Robert De Nirón meg vinnyogtam a röhögéstől.

Gyerekeknek mondjuk nem ajánlanám.

2010-12-16 23:35:46 Les misérables (2000) / Nyomorultak Jill (2) #3

Elsősorban a jellemük tönkrebaszása nem tetszett, a kinézet már csak plusz idegesítő elem. A 82-es film Javert-je se úgy néz ki, mint a könyvbeli, mégis nagyon jó, mert a karakter jelleme tökéletesen megvan.

A negyedik rész már tűrhető volt, szerencsére Cosette nagyon helyes és tud játszani. Marius... bleh. Mondjuk Mariust sose szerettem, önző, előítéletes Gary Stu.

2010-12-16 23:27:26 Les misérables (1998) / A nyomorultak Jill (4) #18

Liam Neesonra főleg azért haragszom, amilyen MOSOLYT bedob a végén.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy Chéreau milyen filmet rendez. Színpadi rendezéséhez már votl szerencsém (centenáriumi Ring) és az zseniális.

Jó kis film. Megvan az a fajta hangulata, ami Az elátkozott királyok-nak, sok intrika, szex, méreg, vér, Isabelle Adjani éppolyan gyönyörű, mint a Nosferatuban, a képi világ nagyon szép. Ennyi züllött főurat/hölgyet ritkán látni egyszerre.

Nekem gyanús, hogy a lesöpört figurákat nem az eredeti helyükre rakta. Vagyis öszesen kétszer csalt, hogy nyerhessen.


Bizony, szegény Cazale is remek színész volt.

Követhetetlen a rengeteg szereplő, ráadásul a szamurájok egyen-hajviselete miatt alig lehet tudni, ki kicsoda. A végén meg csak néztem, hogy mivan?

Amúgy is, ha már egy filmben órákon át két szereplő üldözi egymást, a végére minimum egyiknek meg kéne halnia.

Sajnos nincs rendesen befejezve. Oké, hogy Kira legyakása volt a fő dolog, de olyan szép lett volna, ha a roninok sírjánál ér véget, ahol is az a fickó, aki kigúnyolta az akkor épp züllöttet játszó vezetőt, megköveti.

A retekklubos szinkronnal vallatni lehetne. Nekem hál'istennek régivel van, ki tudja, honnan gányolt dvd-n, meg eredeti hanggal.

Mi van?! Hülye troll.

Miért nincs itt ignore gomb? Vagy legalább report?

előzmény: puttancsospeti (#12)

2010-12-10 21:51:23 Les misérables (1982) Jill (5) #1

Alig ismert verzió, még feliratot se találtam hozzá. Franciául kb. öt szót ismerek, mégse volt gondom a megértéssel, annyira könyvhű.

Szinte minden benne van, és nagyon sötét, nagyon nyomasztó hangulatú. Folyton esik és/vagy köd van, mint a régi francia noirokban, a musical ősváltozatából is felhasznál zenét (Hossein rendezte azt is a színházban), a barikádjelenet egészen szürreális.

Cosette a nagy negatívum (bár még mindig elviselhetőbb, mint Claire Danes). Ilyen hideg, érzéketlen csajt még nem láttam, ja, és ami a legborzasztóbb, a végén nem mennek vissza Valjeanhoz! Egyedül hal meg, pókhálólepte házban, ahol még mindig ott árválkodik Cosette kislánykori babája. Szóval még a szokottnál is ötször depisebb a film, de ez jó.

Javert annak ellenére nagyon jó, hogy cseppet sem úgy néz ki, ahogy kéne. Egy nagyon szelíd külsejű színész, gyönyörű melegbarna szemekkel, képtelenség elhinni, hogy könyörtelen lenne. Nem is játssza gonosznak, viszont remekül érezteti, hogy csak egy csavar a gépezetben. Csodás orgánuma van amúgy, csak eredeti hanggal szabad nézni.

Azért, hogy valami marhaság ebben is legyen: Enjolras fülbevalót hord. Biz'isten!

2010-12-10 21:43:07 Les misérables (1934) / Nyomorultak Jill (5) #1

Harry Baur szerintem erre a szerepre született, talán még Gabinnél is jobb. Hasonló típus egyébként, pontosan azt a nyugodt erőt sugározza, ami alatt azért ott van, hogy Valjean tud félelmetes lenni, ha akar.

Amúgy mindenki pont úgy néz ki és olyan, amilyennek lennie kell. (Végre egy Javert, aki baszottnagy furkósbottal mászkál és remek pofaszakálla van! Ráadásul az összes rendőr az osztagában ugyanígy néz ki és ugyanígy öltözködik, szerintem klónok vagy direkt utánozzák. Persze lehet, hogy akkoriban tényleg így néztek ki a rendőrök.)

Apróságok, amik benne vannak (éljen!)

- Látjuk Fantine-t és barátnőit még Párizsban.
- Fantine eladja a fogait (ezt miért kell mindig kihagyni a többi filmből?)
- Thénardier és bandája feltűnik Párizsban, a Gorbeau-házbeli csapda telejs egészében benne van.
- A barikádon Enjolras és Grantaire együtt hal meg (Grantaire többnyire nem létezik a rövidebb filmekben)
- A barikádos jelenetek nagyon hosszan és részletesen benne vannak, Lamarque temetési menete szenzációs.
- Az utcák! Lehet, hogy egy része stúdió, de tökéletes a díszlet. Nagyon megvan a hangulata.
- Még arra az imádnivaló kis részletre is ügyeltek, hogy Javert-nek nincs keresztneve.

Csatornás jelenet. 100% tökély. Végre nem volt Titkok kamrája-feeling.



Kimaradt: a teljes kolostoros rész, sajnos. Miután Valjean elviszi Cosette-et Montfermeilből, időugrás jön a lány 16. születésnapjára.



Szomorú adalék: a Cosette-et alakító színésznő később náci kollaboráns lett, Harry Baurt pedig a nácik ölték meg.

2010-12-10 21:31:59 Les misérables (1958) / A nyomorultak Jill (4) #3

A 33-as, kb., ötórás francia verzió. Az talán a legjobb.

előzmény: csaba83 (#2)

2010-08-29 22:13:13 Billy Budd (1962) Jill (4) #1

Miután nincs ismertető, beteszek egy hosszút (FIGYELEM! SPOILEREK!)




ÉN SZÓLTAM!





Billy, a naiv, írástudatlan fiatal matróz (Terence Stamp, amikor még cuki és ártatlan volt), egy hadihajóra kerül a jóval liberálisabb kereskedelmi hajóról, ahol szolgált. Itt iszonyúan feszült a légkör, de Billy nem veszi észre, azt hiszi, mindenki olyan jó és őszinte, mint ő. A legénység hamar megkedveli, a kapitány (Peter Ustinov, aki elég nagy szereposztási tévedést követett el, hogy maga játssza a szerepet) kicsit ugyan furcsállja a viselkedését, de rokonszenvez vele. A srác egyetlen hibája, hogy ha felidegesítik, dadog.

Hogy azért ne legyen minden olyan rózsaszín és napfényes, a hajón megtalálható a kötelező gonosz tiszt, Claggart (Robert Ryan, akit leginkább a Vad Bandából ismerhetünk), aki olyan szinten lemos mindenkit a vászonról, hogy azért Oscart kellett volna kapnia. Semmi túljátszás, egy csendes, mosolygós szadista, talpig feketében, jellegzetesen gonosz fazonú kalapban, aki folyton bottal a kezében grasszál és ezzel inzultálja a legénységet (Freud imádná). Annyira gyűlölik, hogy a puszta tekintetétől majdnem nekiugranak. Néha direkt provokálja az embereket, hogy na gyerünk patkányok, tudom, hogy meg akartok ölni (de senki se meri).

Na, Claggart meglátja az angyalian szőke, folyton mosolygó Billyt. A fiú puszta létezése irritálja, mégis gyanúsan kedves vele, hízeleg neki, kivételez, bársonyos hangon beszél hozzá. Kis naiv Billy persze beveszi és nem hiszi el a többieknek, hogy gonosz az ipse. Egy éjjel beszélgetnek a fedélzeten, Billy ártatlanul megemlíti, hogy hosszúak az éjszakák, és hogy ő tudja, hogy Claggart nem gonosz, csak magányos és boldogtalan. Claggart eleinte majdnem elérzékenyül, látszik, hogy szeretné kissé elmélyíteni a barátságot, de aztán győz a sötét oldal és elhajtja Billyt (női nézők csalódottan, kórusban lehülyézik).

Másnap aztán Claggart, miután a "hubazmeg, majdnem megkísértett" dologtól kissé ideges lett, egyenesen a kapitányhoz rohan és megvádolja Billyt, hogy titkon lázadást szít. Csak némi mondvacsinált bizonyítéka van, de arra épít, hogy a tisztek paranoiásak, és ha meghallják a "lázadás" szót, nem vacakolnak sokat. Pechjére a kapitány nem most jött le a falvédőről, pontosan tudja, hogy Claggart egy alattomos dög, Billyt meg ugyanúgy imádja, mint mindenki.

Szerencséjére azonban kapitányunk van olyan elbizakodott, hogy azt hiszi, egy szembesítéssel tisztázni lehet a dolgot. Egy percig sem hiszi, hogy Billy lázadó lenne. Mindkettőjüket behívja a kabinjába, ahol aztán Claggart kegyetlenül rázúdítja a rágalmait. A fiút persze annyira felzaklatja ez a váratlan támadás, hogy meg se bír szólalni. A kapitány rájön, mi a problémája, igyekszik megnyugtatni, de sikertelenül, Claggart pedig tovább gúnyolódik. Billy végül is, ha már szóban nem tud felelni, tettel felel: iszonyú erővel lesújt Claggartra, aki a földre zuhan és (még egy utolsó győzedelmes mosollyal) meghal.

Innentől bírósági drámába megy át a film. A kapitány és tisztjei sietős tárgyalást tartanak. Billy kétszeresen is megszegte a haditengerészet törvényeit: felettes megütése és gyilkosság. Persze mind tudják, hogy ártatlan, és hogy Claggart csak azt kapta, amit megérdemelt. A tisztek fel akarják menteni, mire a kapitány tart egy iszonyúan álszent beszédet, hogy nem lehetnek irgalmasok, mert akkor az emberek azt hiszik, hogy mindent megtehetnek, és nem is várhatnak, míg elérik a flottát, mert mi van, ha lázadás tör ki, hogy kiszabadítsák (abban az évben két nagy lázadás is volt, úgyhogy nem csoda, hogy ennyire paráznak), és hogy nem számít, milyen ember volt az áldozat, a törvény az törvény. Hosszas vita után a tisztek nagy nehezen belenyugszanak a halálos ítéletbe. A kapitány persze ugyanúgy szenved, de mégis a törvényt és a kötelességet választja az igazság helyett.

Hogy még jobban fájjon neki, Billy minden további nélkül belenyugszik az ítéletbe, sőt, utolsó szavaival isten áldását kéri rá. A legénység majdnem fellázad a kivégzés után (hogy miért nem előtte, rejtély), de egy francia hajó váratlan támadása miatt kénytelenek felvenni a harcot. (És itt van vége, csata közben, sugalmazva, hogy valószínűleg veszítenek. A könyvben a kapitány csatában kap halálos sebet néhány héttel a kivégzés után, szóval sok jóra itt se lehet számítani.)



Azért még arról, hogy miért szereposztási tévedés Ustinov (aki rendezőként kiváló munkát végzett): Vere kapitány egy dekadens arisztokrata a könyvben. Ustinov egy kövér, kedélyes, plebejusi külsejű fickó, aki inkább komikus szerepben tud tarolni (de azokban nagyon). Hiába mászkál könyvvel a fedélzeten és tesz fel néha szemüveget, ez nem elég. Nincs meg a klasszikusokat olvasó, nem ebbe a világba való álmodozó, aki nem tudja, mihez kezdjen a fentebb leírt csapdahelyzetben. Vere tisztán látja a dolog szimbolikus vonatkozásait, de túl gyenge ahhoz, hogy elkerülje a Pilátus-szerepet. Ustinov viszont egy alkalmatlan, folyton bizonytalankodó vezetőt játszik, aki pontosan tudja, mi folyik a hajón, de nem tesz semmit. Eltűri, hogy Claggart zsarnokoskodjon (a könyvben alig volt közöttük kapcsolat a vádjelenet előtt, plusz a hajó egy hetvennégy ágyús monstrum, ahol egy olyan altisztnek, mint Claggart, külön audienciát kell kérnie, ha beszélni akar a kapitánnyal, de a filmben állandóan beszélgetnek és a hajó is kisebb, úgyhogy nehéz nem észrevenni bármit is).

Hogy ki lett volna jó: valamiért fixa ideám, hogy Max von Sydow. Ő jellegzetesen arisztokrata külsejű, értelmiségi, vékony, ábrándos (és hasonló típus, mint Peter Pears, aki színpadon az első alakítója volt Vere-nek).





A könyvet is érdemes elolvasni, kicsit többet megtudunk Inigo és Fezzik hátteréről meg halálra parodizálja a florini elitet. Pont attól jó, hogy szatíra, de nézhető kalandfilmként is.

A dumák egytől egyig szállóigék angolul.

2010-07-14 20:50:51 The Patriot (2000) / A hazafi Jill (5) #11

Kicsit túl sok benne a lassított felvételes zászlólengetés, viszont van olyan véres, mint egy Peckinpah-film, és Jason Isaacs olyan gyönyörű és gonosz, hogy simán elviszi a filmet. Mel Gibsont meg ezután se fogom jobban bírni, a kb. 3 arckifejezésével:

1. "éééén nyugodt vagyok"
2. MEGÖLTED A FIAM /fiam menyasszonyát/meg a fél falut/bajtársamat/aranyhörcsögömet/, TE SZEMÉT! Most MEGHALSZ!
3. Gyerünk fiúk, csináljunk egy kis hősies lassítottat! Mi az, hogy két perce volt a legutóbbi?


Csak a szexi dög főgonoszért meg a látványért: 5

2009-10-28 18:46:16 The Innocents (1961) / Az ártatlanok Jill (5) #10

Épp az a lényeg, hogy soha nem tudod meg, léteztek-e a szellemek, vagy csak a frusztrált, férfihiányos nevelőnő fantáziája túl élénk...

(Azért érdekes, hogy azt a két csókot lenyelte a cenzúra... mai filmben is elég erős lenne, nemhogy akkoriban.)

Jó, de lehetne hosszabb... és azért az, hogy Bush a könyvben elveszíti a lábát, itt meg öt perccel a sérülése után vígan szaladgál... meg hogy minden ágyúlövés árbocot talál, amik aztán később mágikus úton regenerálódnak...

Mindenesetre Gregory Peck remek, mint mindig, és plusz pont, hogy elnyűtt egyenruhában van.

2009-10-01 20:44:35 [Hamarosan a mozikban!] Jill #1548

Shatner... hát, Kirk eleve nem egy szimpi karakter nekem. Egyebet se tud, mint:

- minden részben megdönteni a nőt az aktuális bolygón
- baj esetén siránkozni, hogy "Scotty, sugározzon fel"
- kb. két másodpercig bánatosan nézni az elesett zászlós maradványaira
- ráadásul filmről filmre egyre kövérebb...

Sebaj, a Star Treket úgyis Spockért szeretem, és azért Kirk elviselhető mellette. De a Khan haragjában eléggé megértettem Khant, hogy pipa Kirkre.

2009-10-01 20:44:17 [Könyvajánló] Jill #111

Ezt hogy szerettem gyerekkoromban! Valahol a padláson talán még megvannak...

előzmény: puttancsospeti (#107)

2009-09-01 13:56:30 Szindbád (1971) Jill (5) #53

Gyönyörű. Persze érdemes előbb végigolvasni az összes Szindbád-novellát, hogy az ember felismerje őket, bár igazi cselekmény nincs. Egyszerűen élvezni kell a szépségét, és nem azon rágódni, hogy "mirű szól".

Én is ezen nőttem fel. Meg a Piedone Hongkongban-on. :D

"Ééén csak a papagájcsajokat szeretem!"

2009-09-01 13:36:22 [Hogyan szerettél bele a moziba?] Jill #43

Gimnázium vége felé, amikor megnéztem a Keresztapát. Utána végignéztem minden fellelhető maffiafilmet (egy se ért fel vele). Főiskolán meg film szakirányra jártam.

2009-07-19 13:54:20 Don Giovanni (1979) / Don Juan Jill (2) #1

Hogy miért rossz? Humortalan, merev, unalmas, fantáziátlan. Köszönő viszonyban sincs azzal, ahogy a színpadon kinéz ez a mű. Mozarti derűnek nyoma sincs. És az se sokat segít, hogy Ruggero Raimondira osztották a Dont. Ki a franc hiszi el neki az 1003 nőt? Randa, mint a világháború, a Donhoz nem elég a hang, ahhoz sárm is kell. Ott volt az (akkor még fiatal) Thomas Allen... vagy Samuel Ramey... ezerszer jobb Don mindkettő.

Ja, és ennél bénább pokolra szállást még nem láttam. Könyörgöm, egy FILMEN hatalmas jelenetetet lehetett volna csinálni belőle.

Szóval, aki Mozart szellemiségét keresi, és nem egy lehangoló valamit akar látni, hanem egy pikáns, vicces, gonoszul zseinális művet, az színpadon nézze meg. Rengeteg jó színhzi felvétel van forgalomban, pl. Karajan-féle salzburgi, egy '97-es ferrarai (zseniális), és mellesleg a londoni opera honlapján fent van a jelenlegi előadás, teljes egészében megnézhető.

http://www.roh.org.uk/video/index.html?bcpid=1733261711&bclid=1780606125&bctid=1814327832

A Don Simon Keenlyside, az egyik legjobb bariton manapság, a Commendatore Eric Halfvarson, és általában az egész szereposztás kiváló.

2009-07-04 11:48:09 Public Enemies (2009) / Közellenségek Jill (?) #34

Furcsa lesz Johnnyt smink nélkül, rövid hajjal látni, a legutóbbi két elborult kosztümös figura után. :) Egészen kölyökképű így.

Legalább bajsza lehetne.

2009-06-20 18:09:56 The Innocents (1961) / Az ártatlanok Jill (5) #6

Tényleg ijesztő, úgy is, hogy olvastam, és láttam már egy másik adaptációt is. Remekül megragadja a regény atmoszféráját. És végre egy Quint, aki ijesztő - abban a verzióban, amit láttam, egy fiatal, amorózó külsejű cseh színész játszotta (és Robert Tear énekelte). Ott semmi rémisztő nem volt a pasasban.
Amúgy mindenki pont olyan, amilyennek lennie kell, a ház gyönyörű, a fényképezés művészi.

Vito, de azért Michael Corleone nevét is illene kijavítani helyesre.

2009-06-06 14:16:03 [In Memoriam...] Jill #334

RIP Bill... :(

Hát igen, elég bizarr.

2009-06-01 22:33:49 Batoru rowaiaru (2000) / Battle Royale Jill (5) #6

Hát... inkább nem. Persze, ha már edzett... :)

előzmény: Szatyor (#5)

2009-05-14 21:47:13 H.M.S. Defiant (1962) / Lázadó hajó Jill (4) #1

Az ismertetőhöz annyit, hogy SP-t nem Vizard nyírja ki. De a gyilkosát ő intézi el. Mondjuk a varjú se károg utána...

Amúgy jó kis film, csaták, konfliktus, józsaru-rosszzsaru (pardon: elnéző kapitány, szadista első tiszt), jó sok akció, lázadás, korbácsolás, szóval minden, ami egy tengerészes filmhez kell.

Alec Guinness a szokott bölcs, nemes szívű vezető szerepében, kiváló, mint mindig, Dirk Bogarde meg egy szemét dögöt játszik, remekül (az ember alig várja, mikor gyakják már le), de ettől függetlenül igen jóképű.

Épp az a "töltelék" a jó benne. Hogy nem arról szól, hogy "lerugamafejed", meg "szétágyúzlakvaze", hanem a szereplőknek van jelleme, emberek, és nem szuperhősök. Pont annyi benne a humor, a filó meg a dráma, amennyi kell. És hozzá még gyönyörű is a látványvilága, Crowe és Bettany pedig telitalálatok. Imádom a dokit :D olyan, mint egy enyhén lökött Verne-hős.
Amúgy a szőke kadétgyerek (vagy mi volt a rangja) is nagyon ott van. De igazság szerint minden karakter egyéniség. Lehet őket szeretni, röhögni rajtuk vagy épp sajnálni őket.

2009-05-08 21:26:29 [Könyvajánló] Jill #76

Én merészelem az Emberi Színjátékot tartani, olyanoknak, akik marhára ráérnek, szeretik a kényelmes, részletező tempót, és kíváncsiak egy sokszínű, realista, társadalmat erősen kigúnyoló regényfolyamra. Balzac legalább akkora "saját világot" teremtett, mint Tolkien, több száz vissszatérő karakterrel. Voltaképpen egy egész társadalmat, ahol minden, akkoriban létező embertípus és társadalmi osztály megjelenik. Ráadásul hatalmas mesélőkedvvel, színesen adja elő, jó sok házasságtöréssel, bűnnel, alvilággal, pénzügyi machinációkkal, pompával és mocsokkal. Igaz, hogy a Restauráció és a polgárkirályság idején játszódik, de akár ma is játszódhatna.

2009-05-08 18:39:19 Greed (1924) / Gyilkos arany Jill (5) #3

nem adunk meg illegális letöltéshez vezető linket (limupei)

2009-05-08 18:25:50 Vertigo (1958) / Szédülés Jill (5) #28

Alapmű :). James Stewart meg hatalmas színész volt, ma meg már alig ismeri valaki a nevét (a magunkfajta filmőrülteken kívül). Ritka beteg sztori...
Ami kérdés marad, hogy a végén Scottie, mikor ott áll a mélység peremén és lenéz, leugrik-e vagy sem?

Már Bogartért is megéri. Hihetetlen, milyen kisugárzása volt a pasasnak. Hol vannak ma az ilyen színészek?

Ez volt az első expresszionista film, amit láttam, és nagyon tetszett. Sokkal ijesztőbb, mint a Nosferatu, és valami egészen elborult látványvilága van.

Remekmű. Nem ártott meg neki az idő.

Tudott a kisöreg :D nem véletlenül volt Peckinpah egyik kabalája. :D

"Gentlemen, you can't fight here! This is the War Room!" :D

előzmény: cucu (#19)

2009-05-08 18:10:50 Star Trek (2009) Jill (?) #41

Megnyugodtam... :D Kirk és Spock egy egész műfajt indítottak el, úgyhogy illik méltónak lenniük a hírükhöz. :D

előzmény: Olórin (#14)

2009-05-01 21:56:27 Star Trek (2009) Jill (?) #13

Nagyon várom, bár pesszimista vagyok. De mégis, fiatal Kirk, fiatal Spock, ha ezt el merik baltázni, nagyon bénák (és hülyék). Mert azért a Star Trek akkor Star Trek, ha Kirk és Spock között szikrázik a levegő.
De amennyi robbanás van ebben a trailerben, félek, hogy tiszta akció lesz. Pedig humor és "békebeli" jelleg nélkül nem az igazi. Milyen jó volt a Kapcsolatfelvétel meg a Khan haragja...
Kíváncsi vagyok, kik lesznek itt a főrosszak.

A "féled-e a halált?"- ra az lenne a jó válasz, hogy "hát annyira csak nem randa, mint te..."

Amúgy én olyan 7/10-re értékelem, nem annyira jó, mnit az első kettő, de azért élvezhető. Van benne pár kimondottan jó jelenet. Valahogy Jack nincs formában, talán nem elég részeg. :D
Viszont Barbossa sziporkázik. Beckettet meg muszáj csodálni azért, mert elegánsan és méltósággal tud meghalni. És jó szövegei vannak.
Amúgy engem legjobban Norrington
halála borított ki. Csezmeg, éppen kezdene szimpi lenne, erre félhülye Bocskor Bill felnyársalja...
Én azt vártam volna, hogy Bocskor Bill valahogy feláldozza magát a fiáért, és előadják az ilyenkor szokásos: "Megmentelek apám! - Azt már megtetted!" jelenetet. :D

A gonosz-listán volna a helye (méghozzá előkelő helyen) John Claggartnak (Robert Ryan) a Billy Budd '62-es filmverziójából, ami mellesleg HIÁNYZIK az adatbázisból. A karakter amolyan csendes, mosolygós szadista, aki olyan szemét, hogy bevádolja a hőst, miután az megmentette az életét. És mikor meghal, akkor is mosolyog - mint aki tudja, hogy győzött, szegény srácot halálra fogják ítélni. Brutál jó figura, és Ryan valami félelmetes. Semmi túljátszás, de mégis a hideg futkos az emberen.

2009-03-18 21:38:14 Le quai des brumes (1938) / Ködös utak Jill (5) #3

Hol van ma ez a fajta melankolikus, ködös-esős filmtípus? A noirban és a Melville-filmekben élt egy darabig, de manapság mintha teljesen eltűnt volna.

2009-03-18 21:36:47 Le jour se leve (1939) / Mire megvirrad Jill (5) #1

Azért nem kéne ennyire spoileres ismertető. Bár Jean Gabin általában nemigen élte túl ezeket a filmeket. :)
Amúgy gyönyörű film, szomorú, reménytelen, Gabin meg fiatal és minden ártatlansága ellenére el kell buknia.

2009-03-18 21:16:24 The Godfather (1972) / A keresztapa Jill (5) #164

Állítólag Puzo nem akarta, hogy Michael megölje Fredót, Coppola ragaszkodott hozzá. Amúgy én mindig sajnálom azt a szerencsétlent, de fele ilyen hatásos se lenne a film, ha életben hagyná. Borzongató jelenet. Michael alapjában véve nem rokonszenves, gyarló és bűnös ember. De mégis van benne nagyság, amitől szerethető lesz.
Shakespeare hősei is halomra gyilkolnak mindenkit, mégis drukkol nekik az ember. Főleg annak a bizonyos skót sorozatgyilkosnak.

Én mindig úgy éreztem, hogy mikor Connie Fredót emlegeti, azzal azt akarja Michael tudtára adni, hogy tudja, mi történt valójában, de már megbocsátott. Conie amúgy is nagyon szimpatikus ebben a részben - a korábbiakban hisztis liba volt, itt igazi szicíliai nagyasszonnyá érett.

Amúgy igen, valamivel gyengébb, mint az első kettő, de azért sok rendező boldog lenne, ha ilyen "gyengébb" filmeket tudna csinálni. Vannak benne gyönyörű részek, és az operaelőadás miatt örök kedvenc.

2009-03-18 20:37:58 Greed (1924) / Gyilkos arany Jill (5) #1

Az egyik legbrutálisabb, legnaturalistább, legkeserűbb film, amit valaha készítettek. Az ember pillaantok alatt elfelejti, hogy némafilmet néz. Félelmetes tanulmány az emberről. A főszereplők annyira gonoszak és kapzsik, hogy a kutya se sajnálja őket, a mellékszereplők meg szánalmasak vagy nevetségesek. Stroheim talán itt engedte leginkább szabadjára a gonoszkodó hajlamait. Elég nagy arculcsapás lehetett egy ilyen film a cukorra, csillogásra és hepiendre vágyó, ostoba közönségnek. :P
Az ember tényleg borzadva és hitetlenkedve nézi a filmet. Iszonyúan üt, ha manapság készült volna, hatalmas botrány lenne.
Stroheim egy roppant rosszindulatú, de sokat tud az emberről. Ilyen negatív eposz nem sok van.
Szóval: mindenképp ajánlott megnézni, de nem vasárnapi matiné keretében.

2009-03-18 20:32:32 The Gold Rush (1925) / Aranyláz Jill (5) #3

Chaplint nem lehet nem szeretni. :) Még gyerekkoromban láttam, de sok jelenetre még most is emlékszem. Újra kéne nézni.

Én moziban láttam (szerencsére), és ráadásul mindenfajta aláfestő zene nélkül. Szerintem ez hozzátett a hatáshoz. Néha aláraknak valamilyen Back-passiót vagy más kísérőzenét, de legjobb, ha teljesen némán látja az ember. Akárcsak a Gyilkos arany, ez is meggyőz, hogy a hang voltaképpen csak luxus, de nem létszükséglet egy jó filmhez.

Kicsit kilóg a többi költői realista film közül azzal, hogy itt nyoma sincs ködnek meg esőnek. De egzotikus helyszín ide vagy oda, Gabin mindig ugyanaz a szeretnivaló, kicsit goromba, de vajszívű medve marad. És mindig zseniálisan játssza az ilyen végzettől űzött hősöket.

Hát már elnézést, de a pontos fordítás "dicstelen fattyak" lenne, és még jól is hangzana. Ez a cím annyira hülyén hangzik, hogy a mozipénztáros előtt is égő lesz kimondani. Attól még lehet igen jó a film, a magyar fordító a hülye.

2009-03-18 20:10:08 [Dallas] Jill #336

De rég láttam... lehet, hogy ma már megmosolyognám, de gyerekként és kiskamaszként ez volt a szent péntek esti szertartás. Nekem amúgy Ray volt a kedvencem. Meg persze szerettük Jockeyt is, főleg, ha éppen megszívta, és lehetett röhögni rajta.

Nem tudom elhinni, hogy még nem írtam véleményt. Nyilván túl magától értetődő. A nevem is innen van, ez mindent elmond.

Egyszerűen tökéletes film, nekem abszolút kedvencem (talán A hét szamuráj vetekedhet vele). Igen, lassú, de pont az ilyen filmek mutatják meg, hogy a lassúság erény. A klipszerűen villogó filmek, ahol kétpercenként lelőnek valakit vagy robbantanak, egyszerűen idegesítőek. Az embernek nincs ideje felfogni, mi van. Itt meg szépen, ráérősen elgyönyörködhetünk a csodás képekben (Tonino Delli Colli a világ egyik legjobb operatőre), közben isteni zene, nagyszerű karakterek (nem mondom, hogy "színészek", mert annyira eggyé váltak a figurával) és mesteri rendezés.

Ennek a filmnek meg kell adni a módját. Semmi popcorn vagy chips. A kólát felejtsük el. Leginkább némi jóféle vörösbort tudnék javasolni nézés közben. :D

Valahogy ez a fajta régimódi filmkészítés kiveszett. Voltaképpen műfajfilm, de művészi szintre emelve, mint a Keresztapa vagy a 2001.

2009-03-11 13:26:14 Julius Caesar (1953) Jill (5) #5

Gyönyörű film. Nem tudom, hogyan juthatott el Mankiewitz később olyan monumentális giccsig, mnit a Kleopátra, de ez a film még tökéletes. Őszinte, egyszerű, és nem ártott meg neki az eltelt idő. Talán szerencsésebb is, hogy fekete-fehér: éppen ettől van meg benne a darab puritánsága. Ez nem szenvedélydráma, a nőknek legfeljebb annyi a szerepe, hogy aggódnak a férfiakért, majd sürgősen eltűnnek a színről.

A méltatást Brandóval szokás kezdeni, mégis James Masonnal kezdem: ennek a drámának Brutus a központi hőse, és ő pontosan olyan, amilyennek elképzeltem a karaktert, mikor - tizenkét évesen - először olvastam a drámát. Addig nem is tudtam, hogy mi lett a sorsa Caesar gyilkosainak, mert az általános iskolai történelemkönyv elég hézagos volt... egészen addig úgy tekintettem Brutusra, mint valami galád árulóra. Shakespeare pillanatok alatt helyretett. :D
Mason nem volt körülrajongott sztár, viszont kiváló színész volt. Brutusa nemes lelkű, tiszta, naiv, jóhiszemű; nemcsak azért kerll elbuknia, mert megölte Caesart, hanem mert túl jó és ártatlan ebbe az intrikákkal teli világba.
Mint nő azért hozzátenném, hogy nagyon vonzó pasi. Nincs olyan elementáris kisugárzása, mint Brandónak, de jóképű és férfias.

Na jó, legyen Brando. Ezerszer jobb Antonius akár Charlton Hestonnál, akár a BBC-s filmben szereplő Keith Mitchellnél. Mindenekelőtt briliánsan adja elő a beszédet, de azért hatásának nagy része páratlan vonzerejében rejlik. Végül is Antonius nem a kifogástalan jelleméről, még csak nem is a ravaszságáról híres, hanem a nőügyeiről. :D És még valami: Brando itt nem motyog! :)

John Gielgud, a kiváló Shakespeare-színész, pontosan olyan Cassius, amilyen kell. Szenvedélyes, keserű, gúnyolódó, indulatos. Egy percig sem a "híres színészt" látja benne az ember.

Caesar... hát igen, ő a film gyenge pontja. Nincs vele különösebb baj, csak a nagyság hiányzik belőle, a zsenialitás, ami Caesart csodálatos hadvezérré, páratlanul ravasz politikussá avatta. Igaz, Shakespeare eléggé lejáratja az öreget, inkább a hibáit emeli ki, mint a nagyságát, de azért fontosnak tartom, hogy a karaktert nagy formátumú színész alakítsa. Valahogy csak meg kell győznie a közönségeet, hogy valódi fenyegetés Rómára, valóban méltó király lenne, nem csak egy nagyképű, öreg zsarnok...

A hölgyek: léteznek. Aztán eltűnnek. Olyan hálátlanul rövid szerep mindkettő, hogy a színésznőknek esélye sincs brillírozni.

Összességében a legjobb feldolgozás. A '70-es film idegesítően anakronisztikus, Jason Robards pedig hatalmas szereposztási tévedés; a BBC-s tévéfilm pedig stúdióban felvett, kis költségvetésű vacak. Itt legalább Rómában érzem magam.

Ezzel együtt időszerű lenne egy új filmverzió; az utolsó '79-ben készült. Persze nem halivúdi nagymenőkkel, hanem olyanokkal, akik tapasztalt, tehetséges színészek. Caesarnak például szívesen látnám Patrick Stewartot - neves Shakespeare-színész, a legjobb londoni színházakban játszott. És még húzónévnek is megtenné.

Döbbenetes film. Katartikus. Úristen, micsoda színészek. Ők még tudtak valamit, amit ma egyre kevesebben tudnak, és ők is lassanként kihalnak. Attól zseniális, hogy hiába legendás színészek, te a filmben nem a "nagy művészt" látod, hanem a kisembereket. Olyanok, mnit mi, gyarlók és hétköznapiak, mégis hőssé tudnak magasztosulni. Igaz emberek. Velük szemben pedig Latinovits és társai tényleg szörnyetegek, pont attól azok, hogy kifinomult lélektani eszközökkel kínozzák áldozataikat. És itt csapatjáték folyik - senki se akarja ellopni a show-t a többiektől.
Nagyon megrázott a film elsőre. Azért jó, mert úgy tud művészfilm lenni, hogy nem elvont, nem elitista, és a legegyszerűbb ember is megérti. A probléma pedig mindig aktuális marad, amíg a világon valahol zsarnokság lesz. Játszódhatna bárhol és bármikor, bár vannak jellegzetes pesti színei.
A befejezés pedig ijesztő. Vajon Gyuricza áldozata, az, hogy a méltóságát odadobja, hogy élhessen, mert felelős a gyerekekért, akiket bújtat, meghozza-e az eredményt? Amikor kimegy a börtönből, már ostromolják a váorst. Túlélik-e a védencei? És ő maga képes lesz-e tovább élni?

10/10. Kötelező darab.

2009-02-10 12:10:50 The Fugitive (1993) / A szökevény Jill (4) #1

Jó kis film, olyan, mint mikor egy jó szakács fog egy ismert receptet, és beleviszi a saját fantáziáját. Noha sok benne a kliséelem, mégis emlékezetes film tud lenni, és ezt főleg a színészeknek köszönheti. Meg annak, hogy a sztori őse annyira jó, hogy azon húsz átdolgozás se tud rontani.
Szeretem Harrison Fordot úgy általában, az ilyen derék, becsületes szerep meg pont neki való. Egyébként szakállal határozottan jól néz ki. Lehet, hogy egész jó lenne valami kosztümös filmben is, hasonló szerepben.
Aki igazán ellopja a show-t, az Tommy Lee Jones. Én a Melquiades Estradában jöttem rá, mekkora színész a pasi, és főleg miatta néztem meg ezt. Abszolút megérte.
Kíváncsi lennék a sorozatra is. Mármint a régire. Vajon kiadják-e valaha dvd-n?
Legjobb: a csatornás üldözés. Ekkora déja vu nincs még egy az egész filmtörténetben. Bár igazság szerint a kijáratnál kellett volna várnia Gerard-nak... :P

2009-01-25 10:36:45 [Hamarosan a mozikban!] Jill #1140

Nekem az a bajom, hogy a bastard (akárhogy írják) nem briganti, hanem FATTYÚ, az istenfáját.

2008-12-30 21:00:57 Reservoir Dogs (1992) / Kutyaszorítóban Jill (5) #22

Jóatyámnak "nem jött át" a duma. Mondjuk ő reménytelen eset, a Brian életét öt percig bírta. Nem tudja, mi a jó. :D

Imádom a tarantinós szövegeket. Ez a természetes, a gengszter is csak ugyanolyan marhaságokról dumál, mint az átlagember, nem pedig jelentőségteljes sablonmondatokban társalog...

2008-12-30 20:57:44 Szindbád (1971) Jill (5) #4

Tömény gyönyörűség. Ebben a filmben minden együtt van. Igazán akkor élvezi az ember, ha előzőleg elolvasta a Szindbád-novellákat, mert akkor tudja, hogy éppen mikor melyik jön elő. De lehet pusztán nézni és élvezni a csodálatos képeket.

Anyám, ahogy eszi azt a húslevest. Meg a velőscsont. Megéhezem a puszta látványtól.

Istenkém, miért kellett szegény Latinovitsnak olyan korán meghalnia? Még bőven élhetne, Leart meg más nagy szerepeket játszhatna...
Gyönyörű férfi volt.

Hm... hol késik a dvd?

Egyik kedvencem, nem lehet megunni. Pacino isten. Láttam a Gassmanos verziót is, tipikus nyűglődős-művészkedős olasz izé volt...

Én kizárólag Sondheim meg a látvány miatt értékeltem közepesre. Ha az éneklési teljesítményeket nézem, Tobyn és Lucyn kívül mindenki megbukott, a bíró meg alig énekel...

Na persze, én szeretem a musicalt, és megszoktam, hogy Sweeneyt hatalmas hangú basszbaritonok alakítják... Johnny hangja meg erőtlen és vacak. Minél többet hallgatom George Hearnnal vagy len Cariouval (youtube a barátod, meg a torrent is) annál inkább haragszom a filmre. Miért nem tudtak profikat felkérni? Oké, Hearn már öreg, de kapásból felsorolok fél tucat musicalénekest, aki remek Sweeney lenne. Michael McCarthy, Brian Stokes Mitchell, Philip Quast (koncerten Turpin volt, de Sweeneynek még jobb lenne), Hans-Peter Janssens, Roger Allam, Norm Lewis (oké, filmen nem, mert fekete). Oh, hogy a popcornzabálók meg a Johnny Depp láttára olvadozó emós csitrok nem ismerik őket? Ki a francot érdekel? Jó énekeseket akarok. Szeretem Johnnyt mint színészt, de maradjon a kaptafánál, és ne csináljon olyasmit, amihez nem ért. Inkább menjen vissza kalózkodni.

2008-12-30 20:22:53 [Egy filmet megérne...!!!] Jill #34

Jó lenne feldolgozás Salvatore Drizzt-könyveiből is, de mivel túl sok van, aligha lesz. Azért az Otthon és a Száműzött megérné, vagy külön a Zsoldosok-trilógia. A tö9bbi elég gyenge.

  • 1
  • 2