tzoli

"azért nem árt ha az objektív realitás szemüvegét azért felvennék..." Igazad van, csak azt nem tudom, hogy létezik-e ilyen kritika. Bármit olvasok, mindegyikben inkább a szubjektív realitást látom. Bár azt hiszem jó is ez így, talán inkább csak az indulatokból kellene visszavenni, hogy bármelyik vélemény jobban közelíthessen az objektív realitáshoz.

Gondoltam, írok én is egy kis összegzést a filmmel kapcsolatos a tapasztalataimról, de aztán elolvastam L. Simon László kritikáját, amellyel szinte szóról szóra egyetértek: https://index.hu/kultur/2024/03/17/l-simon-laszlo-nemzeti-muzem-volt-igazgato-most-vagy-soha-rakay-philip/ Úgy gondolom, a helyén - filmként - kell kezelni, és le kell venni a gyűlöletszemüveget ahhoz, hogy korrekt értékelést hozzunk egy olyan filmről, ami egyébként sem egy kurzusfilm, nem egy politikai hitvallás, hanem egy könnyed kalandfilm korrekt látványvilággal, többségében szimpatikus, kedvelhető színészekkel.

Köszi szépen előre is!

Sziasztok! Egyszer régebben már feltettem ezt a kérdést, de nem kaptam választ: Szeretném megkérdezni, hogy a "Hasonlók"-nál miért nem naprakészek az adatok, illetve, miért nem követik az új osztályzatokat (közös filmek száma, százalékos hasonlóság)? Nekem úgy tűnik, ezek az adatok jó ideje nem változnak, pedig azért leosztályzok jó néhány filmet, s ezek között több is van, amely másokkal közös. Számomra ez az egyik legjobb opció a Kritikus Tömegen, nagyon sok általam nem ismert kincsre, jó filmre találtam már rá a hozzám hasonló ízlésűek ítéletei alapján.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy a "Hasonlók"-nál mennyire naprakészek az adatok, illetve, hogy ezek követik-e az új osztályzatokat (közös filmek száma, százalékos hasonlóság)? Nekem úgy tűnik, ezek az adatok jó ideje nem változnak, pedig azért leosztályzok jó néhány filmet, s ezek között több is lehet, amely másokkal közös.

Látom, már többen is kérték: a százalékos hasonlóság, a hasonlók nekem is nagyon hiányzik. Én mindig ez alapján választottam ki a kedvenceim (minimum 500 közös film és min. kb. 2/3-os hasonlóság), és ezt rendszeresen aktualizáltam is. A "szerintem szerinted" mellett ez is egy jó iránymutató volt ahhoz, hogy egy adott filmet érdemes-e megnéznem, több olyan kedvencre, gyöngyszemre is rátaláltam, amit egyébként nem biztos, hogy megnéztem volna, pedig nagyon betaláltak.

Nincs vele semmi baj, azon kívül, hogy egy totál felesleges remake.

Nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik Rejtő regény ütőképes legyen nagyvásznon is, Rejtőt olvasni kell. Egyébként a Vesztegzár a Grand Hotelben c. regényből már készült adaptáció 1963-ban Meztelen diplomata címmel. A Három testőr Afrikában című próbálkozásról inkább ne beszéljünk...

Nem szavazok. nem tudok dönteni :)

...hogy legyen egy ellentétes vélemény is: Ritkán írok filmkritikát, a szabadidőmet a legtöbbször más tölti ki :), ezért lehet, hogy nem leszek túl összeszedett, de úgy döntöttem pár gondolatot én is leírok a filmmel kapcsolatban. Előrebocsátom, hogy szeretem Oscar Wilde műveit. Gyönyörű, örökérvényű meséit, amelyek nem csak gyerekeknek szólnak, s regényeit is, amelyek nem csak kora embereiről szólnak. Ugyan a film sok tekintetben jelentősen megváltoztatja az eredeti regény menetét, de lényegét, mondanivalóját - legalábbis számomra – megőrizte. A történet frissességét mutatja, hogy korunkról is szól: a mai világ mindenhonnan ezt sugallja: vedd el, amit akarsz, törtess át másokon, nem kell tekintettel lenned senkire, csak te számítasz, (ahogy a reklám is mondja: „mert megérdemled”), légy fiatal, mert csak ez számít (ugye ti is láttatok már csitrinek kinéző 50 év körüli színésznőket?), és végül add el a lelked...S ezzel el is jutottunk az arcképhez: mindannyian őrzünk egy képet, egy lelket magunkban, amely igazán megmutatja, hogy milyenek vagyunk valójában. Milyenre alakítottuk? Megőriztük szépnek, vagy rejtegetnivaló szörnyeteg lett?
A mondanivalót remekül egészíti ki a hangulat , a remek képek, a korabeli London, a sötétebb thrilleresebb részek, a látvány és a filmzene is.