Dymoon

Tapasztalat: 17 film
Kompetencia: 0 film
Súly: 17
Regisztráció: 2006. szeptember 19. (12 év, 10 hónap)
Kedvencnek jelölték: 0 user

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
[Rec]
 
4 2009-09-14 3,7
(552)
The Elephant Man
Az elefántember
5 2009-09-14 4,3
(570)
Tarantula
Óriáspók
5 2007-09-19 3,3
(27)
Doom
 
1 2007-05-04 2,4
(366)
Buddy Buddy
Haver, haver
5 2007-05-03 3,9
(122)
Cyborg 2
Cyborg 2 - Üvegárnyék
5 2007-04-26 1,7
(45)
Mission of Justice
Igazságos küldetés
5 2007-04-26 3,1
(10)
Tentacoli
Óriáspolip
4 2007-04-26 2,5
(24)
Jaws
Cápa
5 2007-04-26 4,0
(964)
Cruel Jaws
Az emberevő cápa
1 2007-04-26 1,5
(12)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2009-09-14 01:25:58 [Rec] (2007) Dymoon (4) #23

Épp tegnap éjjel néztem meg egyedül... a sötétben. Megmondom őszintén, hogy a film után csaknem a fejemre kellett húznom a takarót, hogy elmerjek aludni. Annyira odatudtam volna képzelni egy ilyen megveszekedett zombifélét a szobámba (pl. az egyik kedves rokonom képében), hogy inkább behunytam a szemem és az elefántemberre gondoltam. :D Igazi ütős horrorfilm, az Ideglelés áldokumentumfilmes stílusát képviseli, de azért több és jobb annál. Minden, ami nem amerikaias, egy kicsit magyaros, szoktam mondani. Ez még a spanyol készítésű Rec-re is igaz. Az film szórakoztató reallity showként indul a tűzoltók laktanyabeli életéről, aztán persze jön a riasztás; kikell menniük egy bérházhoz, mert az egyik emeleti lakó, történetesen egy idős hölgy, valószínűleg elesett a lakásában, ugyanis a szomszédok csak zajokat, illetve az ő üvöltéseit hallják. A bérház, a benne lakó családok, idős házaspár, asszony a gyerekével stb. annyira megfordul a mindennapjainkban, hogy gond nélkül beletudtam élni magam a filmbe. Már-már olyan volt, mint egy fps játék, szinte én szaladtam a bérházi lépcsőkön fel s alá, néhol egy-egy lakásba, máskor az engem üldöző zombik elől. Feszültségben nem volt hiányérzetem, egy dolgot viszont még eltudtam volna képzelni benne; mégpedig az öreg házaspár zombivá válását.:) Amúgy király filmecske ez.

No a múltkori viharos éjjelen gondoltam, megtekintem az újonnan beszerzett David Lynch műremeket. Most először volt szerencsém a híres és páratlan életrajzi drámához, ami bizony az első percétől az utolsóig magával ragadja a nézőt. Ott éreztem magam a tizenkilencedik század végi Londonban, és nem egyszer szerettem volna közbeavatkozni bizonyos eseményeknek. John Merrick szörnyű sorsa, mentorának küzdelme a sérült egyén társadalomba való beilleszkedéséért nagyon megrendítően van tálalva. Olykor elgondolkodunk azon, hogy az úgymond civilizált társadalom mennyire primitív is valójában és bizony betegesen xenofób. Képtelen elfogadni, ha valaki viselkedésében, értelmi szintjében, származásában, vagy jelen esetben küllemében eltér a megszokottól, és ha a helyzet úgy hozza értelem és induk nélkül ront rá gyilkos szándékkal a kiválasztottra. Ahogy tette azt az emlékezetes vasútállomási jelenetben, amikor is elhangzik a film talán leghíresebb szövege. Igazi katarzis az a rész. Bár egy kicsit Charlton Heston Majmok bolygójára emlékeztetett, amikoris hálóbafogott főhősünk először megszólal (érdekes, hogy abban a felállásban épp az ember a kitaszított és az állatok az urak) :) De a lényeg, hogy a film igazán megérdemelte volna a díjakat, amikre jelölték. John Hurt élete szerepét játssza, sehol nem rokonszenveztem még vele ennyire; John Merrick elesett, csupaszív karaktere a torz külsőségeken kívül szinte minden emberi értékben lepipálta az említett civilizált embereket, hányatott sorsa valóban szívszorító. Anthony Hopkins Treves professzorként hibátlan alakítást nyújt, bár a címszereplő mellett már-már átlagossá silányul. Freddie Jones pedig a Krull bolygó bölcs Obi-Wan klónja után hihetetlen utálatos cirkusztulajdonosként "tündököl" a vásznon. Azt hiszem Az elefántember bekerült a Top10-es listámba. Legszívesebben már ma újranézném, de nem akarok a gyakori megtekintésével rontani az élményen, amit nyújt. Tökéletes mozi.

2007-05-04 21:01:59 Doom (2005) Dymoon (1) #12

Nos szerintem a Doom filmmel kapcsolatban a 10/3-as osztályozás sem lenne lealacsonyító. Én sejtettem, hogy nem a Doom lesz az év filmje, főleg, hogy a játék 1-2 részéhez semmi köze. Ráadásul a nagydarab The Rock nevezetű "színművészúr" is egy alapos keménykedéssel próbálta szórakoztatóbbá tenni a filmet; végig gyilkos tekintetével szugerálta a jónépet. Ez a módszer a Predator című mesterműnél még bevált a jóval szimpatikusabb kommandósok esetében /Na meg a sokkal klafább cselekménnyel/ Szóval a Skorpiókirály nagyjából olyan volt számomra, mint Steven Seagal az ő ezer arcával. A film pedig... hát persze, hogy írtó sablonosra sikerült. A DVD "szörnyek galériája" extrák alapján azt gondolná az ember, hogy tele lesz a film szebbnél szebb lényekkel, monsterekkel, de sajnos ezeknek fele sem látszott rendesen a rövid jelenetek és a sötét helyszínek miatt. Ja, és ott van a film végefelé lévő 10 perces belső nézetes "csúcsjelenet". Mert ez mindenkinek a kedvence, és persze, hogy ebben is nagyot csalódtam. Mert ez a jelenet már túl mesterkéltre sikerült. Túlságosan látszott, hogy a játék emlékezetes részeit akarják feleveníteni vele. Legalább a pisztoly mozgása lehetett volna kicsit természetesebb, nemhogy a számítógépes grafika, meg a szörnyek. De mindegy. Részemről ez a film nem ér többet:

10/3

Negatív Image, tökéletesen igazad van! A film fantasztikus! Clive Barker beteges, elvont, szürreális képekben gazdag világát tárja elénk, amelyben található némi nekrofília, szadizmus, grotesz humor. És ez a rengeteg dolog teszi olyan fantáziadússá a filmet, szerintem az egyik legjobb Hellraiser film. Mondjuk igazából csak az 1-4 részeket lehet a sorozatba beleszámítani, mert a későbbi Rick Bota - féle értékelhetetlen szemeteknek semmi közük a régi sztorihoz, Pinheadhoz és a dobozhoz.

2007-04-03 23:02:14 The Shining (1980) / Ragyogás Dymoon (5) #9

Márpedig ez a film fantasztikus! A zene, az egyéb hanghatások, az operatősi munka, a rendezés, mind nagyszerű! Szerencse, hogy nem követte a regény cselekményét, mert az írtóra sablonos pl.: szálloda felrobbanása. Ezen kívül kevésbé félelmetes. Kubricknak köszönhetően a film végig olyan álomszerű és lélektani. Az új változat, ami King elképzelései alapján készült, jóval gyengébb, és jellegtelenebb lett. Semmi egyediség nincs benne. Hát ennyi.

Egyszer láttam, német adón. Albert Pyun elég beteg, nem sok értelemmel rendelkező műve:(

Összes komment...