Cesare Gonzago

Ez a rövidfilm bájos főhajtás A félelem bére előtt.

Szar. Nézhetetlen, ócska, bűzlő szar.

Ez egy megfilmesített Origó-cikk. Nézhetetlen, vállalhatatlan dögunalom.

Nem érheti meglepetés mindazokat, akik jól ismernek: zsenge ifjúkorom óta ferde szemmel nézek a magyar őstörténet önjelölt tudoraira.

Réges-régen beszélgettem egy ilyen „kutatóval”, aki heves gesztusok kíséretében győzködött engem arról, hogy az ő életében „központi jelentőségű”, hogy végre bebizonyosodjék a „finnugor elmélet” hamissága. Bevallom, ennek hallatán harsányan felnevettem. Ha mégis bebizonyosodik, akkor mi történne? Varázsütésre megváltozna a magyar nyelv eredendően daktilikus hanglejtése és anapesztikussá válna, mint a német és az angol? Esetleg másképp pendülnének a lélek húrjai a Himnusz hallatán? Életem csendes mindennapjaiban a „finnugor elmélet” igazsága vagy hamissága annyi jelentőséggel bír, mint a húrelmélet igazolhatósága vagy téves mivolta, valamint a világegyetem tágulása: semmivel.

Az neoturanista „kutatók” nem csupán a nyelvtörténet vizein kalózkodnak. Rögeszmésen vallják, hogy a „ránk erőltetett tudományos tévtanok” hirdetői „elhazudták” történelmünket, és ármánykodó buzgólkodásukban odáig mentek, hogy ifjúságunk jószerivel semmit sem tud a 907 júliusában vívott, pozsonyi csata néven elhíresült ütközetről, amelyet az ősmagyarológusok a világtörténelem fordulópontjának láttatnak, melynek jelentősége legfeljebb Waterloohoz, Sztálingrádhoz és Midwayhez fogható: eleink hatalmas győzelmet arattak a „korabeli NATO” (sic!) hadereje fölött.

Való igaz, meglehetősen keveset tudunk erről a csatáról; még az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy pontosan hol vívták, s hogy kik vezényelték a honfoglaló magyarok könnyűlovasságát (egyes krónikások szerint maga Árpád vezér); a latin nyelven írt korabeli keleti-frank források egyébként a bajorok érzékeny veszteségeiről számolnak be: odaveszett Luitpold herceg és Teothmár érsek, s velök együtt a bajor nemesség színe-java, a magyarok pedig megtartották a frissiben elfoglalt Pannóniát, melyre a keleti-frankok ősi, a rómaiaktól és Nagy Károly császártól származtatott jogcímen formáltak igényt.

Itt kezdődnek a problémáim azzal a zavarba ejtő vizuális produktummal, melyet volt szerencsétlenségem minap megtekinteni. Az évszázadokkal később élt bajor humanista, Aventinus szerint szó sem volt a magyarok elleni irtóháborúról, ellentétben azzal, amit az alkotók tényként állítanak: „Ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminandos esse.” A bajor király, Gyermek Lajos azt rendelte el, hogy a magyarokat a Bajor Királyságból űzzék el. (Az uralkodó természetesen királysága részeként tekintett Pannóniára.) A „film” alkotói és a magyarságkutatók is tudják ezt (feltéve, hogy értenek latinul), de olyanok ők, mint Oszkár: tudják, de nem mondják. Az unalomig ismert ősmagyarológiai közhelyekre (különösen az állítólagos hun-magyar rokonságra) ehelyütt nem térnék ki.

Száz szónak is egy a vége: a Magyarságkutató Intézet égisze alatt – az Önök adóforintjai jóvoltából – megszületett „animációs film” maga a burjánzó kárhozat, megfejelve Fankadelivel és Tóth Gabival. Voltaképpen a maga tökéletességében illusztrálja ez az alkotás az Orbán-rezsim kultúrpolitikáját: a Nyugat-ellenes, kipcsakoló, megtürkülő újpogányság és a szánalmasan igénytelen vizuális effektek bizarr násztánca a vágóasztalon: sírva röhögtem annak láttán, ahogyan a haldokló Árpád vezér bebalzsamozott Leninné változik.

Olyan, akár egy közepesen gyenge Kémeri-epizód a nyolcvanas évekből.

Dehogynem, történik!

Ez egy fergeteges korrajz!

Lehet, hogy az Édeshármast keresed?

Ide kattintva megtekinthető ez a nagyszerű film.

Szívesen látnám Kádár János utolsó beszédének napját egy játékfilmben, moralizálás és ítélkezés nélkül. Első rangú politikai dráma. „Csupán” némi tehetségre lenne szüksége annak, aki ilyesmibe vágja a fejszéjét.

Etelköz mióta "történelmi esemény"?

Valaha imádtam a Kritikus Tömeget. A reggeli kávé után első dolgom az volt, hogy elolvassam a legfrissebb véleményeket. 2011-2012 körül történhetett valami – magam is változtam, a filmek is, de a „korszellem” sem kedvezett a hozzám hasonló, régimódi „véleményvezéreknek” –, ezért úgy döntöttem, elhagyom az oldalt. Szereztem néhány barátot és jó ismerőst, másokat pedig más okból nem feledek soha.

A teljesség igénye nélkül, alfabetikus sorrendben: csabaga, Daemiaen, critixx, Hannibal Lecter, Ivan/, Jereváni Rádió, limupei, somogyiréka és Ugor véleményére sokat adtam.

Jessica Alba & Eva Longoria

Ezt kemény volt újra látni.

Zseniális lehetett volna ez a film, ha Ingmar Bergman, François Ozon vagy Huszárik Zoltán rendezi. Ezzel azt akarom mondani, hogy csak olyan rendező és forgatókönyvíró próbálkozzon női sorsokkal, aki hozzávetőlegesen tud valamit a nőkről.

A karakterek kidolgozatlanok, a történet remek - ezért bűn veszni hagyni a benne rejlő drámai fordulatokat -, a ködös látványvilág pazar.

5/10 - gyenge közepes

Öt évvel ezelőtt vetítette a Duna TV.

Andrea története valóságos tündérmese. A film bemutatása után feleségül vette egy osztrák üzletember. Andrea gyerekét kivették az állami gondozásból és Bécsben él a család. Ez Dobray György legutóbbi (2014-es) információja.

Tarzan a kilencvenes évek elején egyik napról a másikra eltűnt. Minden bizonnyal már nincs az élők sorában.

A véleményedet saját tapasztalatokra alapozod, Ugor? :)

Némi adalék a főhősről. A filmet érdemes megnézni. A cikkben leírt epizódok egyike is megjelenik, kellően dramatizálva.

Dézi kedvéért "politikailag korrekt" (LMBTQ - tetszés szerinti betűkkel kiegészíthető tésztaleves) kérdésfeltevésre törekedjetek! Hogy férfiről és nőről essék szó? Micsoda förtelem! Nem-nélküli világot, most, azonnal!

Igazán nem akarok személyeskedni, de a rendező egy féltehetségű dilettáns. Sajnálom, hogy a mű egy szót sem érdemel.

1/10

Zseniális kamaradráma. Nem vártam tőle sokat, de amit igen, azt megkaptam.

Vagy az vagy, te fasz?! RIP

Annyi év után ismét láthattam, hála a Paramount Channel szerkesztőinek. Voltaképpen zseniális ez a film. :)

Jelentem, megnéztem és dühöngtem egy órán át. A hatvanas évekbeli Star Trek, az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai és Kubrick Űrodüsszeiája mindent elmondtak, amit a sci-fi „űrállomásos” alműfajának narratívája szerint el lehet mondani. Végső soron az élet legalapvetőbb kérdéseit boncolgatták. Ez a film – bár technikailag pazar – semmi újat nem nyújtott nekem. Vérszegény történet, színészekre szinte semmi szükség, mert az informatikai képalkotás pótolná őket, ami pedig a „mondanivalót” illeti, óriási közhely: „Engedd el a dolgokat!”, „Térj haza!” – mi ez? Könyörgöm, ennyi? A vége pedig, amikor a landoló dr. Ryan feltápászkodik a sárban és a nehézségi erőt legyőzve lábra áll s elindul, akkora közhely, mint a Föld és Hold közötti távolság.

--
Áthelyezve a(z) Gravity topikból.

Nem igaz, hogy egyik tévécsatorna sem vállalta ezt a hajnalt. A stream élvezhetetlen.

Ilyen társadalom nincs, és nem is lesz soha. Legfeljebb az álmaidban.

Kár, hogy magyarul nem érhető el. Esetleg felvette valaki anno a Hálózat TV nevű csatornáról?

Nagyszerű volt látni ezt a filmet tizenöt év után. Igazad van, ide jutott Alvy Singer húsz év után. Az egyetemig megtett autóút, valamint az álom- és emlékképek feltűnően emlékeztetnek Ingmar Bergman A nap vége című filmjére.

lonecoyote: akadtak itt nagyon értékes emberek, velük rendszeresen találkozom. Hasonló a hasonlónak örvend.

Én sem akarok kitiltani senkit. Önmagam határoztam el, hogy távozok. Lehet, hogy "elitista" attitűd, de megvan a magam kis köre, igen változatos korösszetétellel, amelyben egyikünknek sem kell foglalkoznia a tömeg mérgező indulataival és ostobaságával.

Fenntartom, amit évek óta mondok: ez az oldal addig nyújtott igazán emlékezetes felhasználói élményt, amíg kevesebben voltunk.

Magam is elhagytam az oldalt 2012 tavaszán, holott 2006-tól majd' minden napom azzal indult, hogy a reggeli kávé mellett "fellapoztam" a kritikus tömegre írt friss bejegyzéseket. Ahogy idősödöm (1982-ben születtem), egyre nehezebben tolerálom a nálam jóval fiatalabbak értékvilágát és közlésmódjaikat. Riasztó, hogy a mai húszévesek mintha egyszerre mutatnák a koravénség és az infantilizmus tüneteit. Biztosan akadnak kivételek, ám egy biztos: havonta egyszer nyitom meg ezt az oldalt (is), kizárólag egy-egy "régi arc" miatt, és jól érzem magam. "Régen minden jobb volt."

Elhunyt Lauren Bacall (1924-2014), Humphrey Bogart felesége.

Thetséges kókler, de nem zseni.

Szigorúan bizalmas - ez nem kérdés, minden idők egyik legjobb filmje.

WTF?

1994-ig szerepelt tévéfilmekben.

Elhunyt Audrey Totter.

Támogatom!

Egyébként pedig: Isten éltesse a Kritikus Tömeget!

:D Ezt olyan eufemisztikusan fogalmaztad meg! ;)

Így igaz, JR, emlékszem, a hajdani Pesti Lámpásban ittunk kávét, annak a hétnek a végén pedig írtál, milyen feledhetetlen élmény volt A szamuráj útja. :)

Az osztályzatok számából ítélve, sajnos nem sokan láttuk. Bette Davis élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja ebben a filmben.

Erre igazán kíváncsi vagyok! Letöltötted?

Most ittam a délutánit, méregerős Davidoff. :)

--
Áthelyezve a Dühöngő topikból.

Hulladéknak is szar.

0/10

Itt megtekinthető.

Itt megtekinthető.

Itt megtekinthető.

Daves, Hathaway és Tóth film noir-okat is rendeztek; szerintem Aldrich és kifejezetten McLaglen a nyerők.

...és megint dühbe jövünk, Bűnvadászok - ezek máig nagyon jók, bár a gyerekkorban voltak rám igazán nagy hatással. :D Mikor máskor?

Egyébként pedig: Sztalker.

Az ötödik pecsét

Bullitt (két t-vel), Madigan és Piszkos Harry.

Az angol beteg és A tehetséges Mr. Ripley.

A Single Man - erre még én is adtam egy erős négyest.

Frankenheimer & Mann

Tetszik a neve! :D

Hannibal, minden szavaddal egyetértek! :)

A Heat és a Szigorúan bizalmas.

Pontosan, én is így gondolom.

Megnéztem még február végén, és ugyan jó film, de nem ragadtatott el. Hopkins, persze, kolosszális.

Én is örülök. :) Nem támasztottam a filmmel szemben különös elvárásokat, így nem is lehetett óriási a csalódás. Korántsem hibátlan ez a mozi, ám a színészek jutalomjátékai, a tárgyi miliő, a színvilág mind-mind annyira szerethetővé avatják, hogy nem adhattam rá jelesnél gyengébb érdemjegyet. :)

A szerelmi szál nem is biztos, hogy szerelmi. Sokkal inkább úgy érzem, két olyan fiatal talált egymásra néhány napig, akik rászorultak a másikra. Colin Eaton, Oxford és az előkelő angol család örökségét és elvárásait cipelte magával, és valami másra vágyott; Marilyn pedig ekkor már csaknem összeroskadt Hollywood terhe alatt. A srác szerelmi leckéket vett a világhírű, elbűvölő (és nála idősebb) nőtől, a nő pedig olyasvalamit kapott tőle, amelyet más nem adott meg neki: romantikus vidéki intimitást, és egy kifogástalan modorú fiatal férfi őszinte, rajongó szerelmét. Ám ennél isfontosabb, hogy Marilyn önmaga lehetett Colin mellett. Egy vidéki lány az Államokból, aki áhítattal vetette bele magát a vidéki Angliába. "Édes kétségbeesés" volt mindkettejük részéről ez a szerelem. Egyébiránt nagyon tetszett a film intimitása: nem volt tolakodó, ellenben sejtetett néhány történést. Nagyra értékeltem ezt a diszkréciót.

Michelle Williams elbűvölő Marilyn Monroe, Kenneth Branagh tökéletes Sir Laurence Olivier, a film régimódian komótos, a fényképezés pazar. Minden adott ahhoz, hogy szívmelengetően zseniális mozinak minősíthessem Simon Curtis moziját. Örömmel tettem.

8-9/10

critixx: Nálad a pont! :)

Szerintem nincs olyan, hogy "a legjobb film" - az efféle értékelések mindig torzítanak. Miért nem képes a tisztelt Akadémia kiválasztani öt alkotást, amelyről azt állíthatná, hogy "Kérem tisztelettel, ebben az évben nekünk e filmek tetszettek igazán."

Miféle kérdés ez? :D Billy Crystal!

Remarque, Mitchell, Shakespeare, Jones, Verne, Dickens, Shaw - őket olvastam.

Tenebra: szerintem túlzásokba estél, amikor Krisztus korára alkalmaztad a XIX-XX. század politikai eszméit. A bibliai időkben és később is számos kis zsidó szekta létezett egyidejűleg, és ők nem ismerték, nem is ismerhették pl. "anarcho-kommunizmus" fogalmát. Ne feledd azt sem, hogy Krisztus különbséget tett az evilági és a túlvilági élet között (vö.: "Adjátok meg Istennek, ami az Istené, és a császárnak, ami a császáré!"). A vallás mindig politikai kérdés, Nyugaton különösen az. Pál apostol, Nagy Constantinus császár és Szent Ágoston sokat tettek azért, hogy a (nyugati) kereszténység kiemelkedjen a zsidó közösségből, és rómaivá (értsd: egyetemessé, "katolikussá") váljon.

Ami a kérdést illeti, a Pasolini-filmre és a Zeffirelli-műre szavaztam.

Nem lehet mindenki Tarkovszkij és Tarr Béla...

Elemi ösztön.

A Churchillnek tulajdonított mondás szerint nincs haszontalanabb a szűzhártyánál és az olasz katonánál. Nos, a magam részéről e katalógust a magyar focival, a román szövetségessel, és az olasz horrorfilmmel egészítem ki. A Zombi Holocaust a trancsírozós, belsőszerv-fogyasztós, cicis-puncis digó "horrorok" egyik legékesebb darabja. Voltaképpen az alkotók megspórolhatták volna a celluloidszalagot és a forgatás egyéb költségeit, de aki veszi a fáradságot, és megnézi, feledhetetlen élményben lesz része. Egyetlen maradandó erénye Bozai József hangja, aki ezúttal is tárgyilagosan behízelgő, drámai tónusú baritonjával közli, hogy "magyar hangok". Szigorúan nagykorúaknak és erős idegzetűeknek: íme, a teljes film!

Érdemes megnézni? :)

8. Suszter, szabó, baka, kém

9. Hetedik

Elhunyt Herbert Lom.

Hát igen... :)

És Ő...

--
Áthelyezve a(z) The Devil's Advocate topikból.

Szerintem is ebben a filmben a legszebb.

Amíg létezett a régi Filmmúzeum, nagyon kedveltem.

Az ötödik pecsét, Hideg napok, Szindbád. És még vagy húsz alkotás...

Rákosi Mátyást hiányolom e listáról. (Egyébként Kun Bélára és Horthy Miklósra szavaztam.)

7. Mindent Éváról

Itt megtekinthető.

Igen, a ruhapróbán csúnyán "grimaszol". :)

Akárcsak ő. :)

Elhunyt Pierre Mondy.

Azóta sem értem, hogyan krákoghat a geci.

--
Áthelyezve a Dühöngő topikból.

Ha jól emlékszem, többek között a buttplug-témával kezdődött a topik jó két esztendeje.

--
Áthelyezve a Dühöngő topikból.

Ó, hát igen... Néhai ronin07 őszödi beszéde. :)

--
Áthelyezve a Dühöngő topikból.

Ne is álmodj arról, hogy egymagam kirohanok a várból. :D

--
Áthelyezve a(z) Ying xiong topikból.

Patkányok álmát alakították át

Jelenetek egy házasságból. Érdemes megnézni.

--
Áthelyezve a Dühöngő topikból.

Nem kedvelem a munkásságát. A Kutya éji dala totálisan nézhetetlen film, egyedüli mentsége a Bizottság. :)

Az összeesküvés-elméletekkel az a legfőbb probléma, hogy eleve olyan titkokat feltételeznek, amelyeket nem lehet megismerni, ám amelyekről "mindenki tud". Nos, ha e "titkokra" fény derülne, értelmét vesztené az összes ilyen elmélet. Az elméletek tárgya, az összeesküvés nem más mint cselekvés, amely sosem marad titokban, az elmélet pedig olyan értelmezés, amelynek a hátterében az összeesküvésektől való ösztönös emberi félelem húzódik meg.

Rafináltan jó film. Egyetlen, bár döntő hibája Colin Firth: bármilyen jól formálja a saját neméhez vonzódó professzor karakterét, e disztingvált angol úriemberhez nehezen társíthatók a mássághoz kötődő köznapi képzetek.

Sajnos nem bloggerekről és rég' halott szüfrazsettekről van szó, hanem a kortárs "elitegyetemek" valóságáról. Tőlünk Nyugatra hatalmas pénzeket juttatnak olyan tanszékeknek és egyetemi intézeteknek, amelyek - számomra illő szerénységgel szólva is - kétes értékű társadalomtudományi "eredményeik" militarizált terjesztésén kívül másban nem érdekeltek. Látogass el egyszer egy francia "elitértelmiségi" klubba (többnyire levitézlett trockisták, maoisták, de akad közöttük vérgőzős leninista is: a lényeg a jakobinus gyökérzet), esetleg olvass baloldali francia lapokat és folyóiratokat, és talán megérted, miről beszélek. Amellett, hogy ők bátran hirdethetik abszurd elképzeléseiket nőkről és férfiakról - természettől rendelt méltóságuktól megfosztva mindkét nemet -, a "haladó elméletekben" kétkedő csendes többség pedig ne szóljon egy szót sem...

Felháborító! Emberek nevelték ezt a "nőt"?

Itt megtekinthető angol felirattal.

Isten nyugosztalja! Felettébb kedveltem Zwack Pétert. Az egyetlen magyar nagytőkés, aki az üldöztetés évei után hazatért. Visszavásárolta a gyárat, és a szó legnemesebb értelmében vett hungaricumot teremtett. Azt hiszem, a Zwack Unicum igazi védjegy, amely nagyobb szolgálatot tett Magyarországnak, mint az "országimázs központ" és a hazánkat népszerűsítő tévészpotok együttvéve. S még valami: volt stílusa. Született magyar gentleman volt, és világpolgár. Halála nagy veszteség.

Itt megtekinthető.