operett

(kilépett)

  • 1
  • 2
  • ...
  • 4
2009-05-02 19:11:46 Frida (2002) operett (3) #7

Na jó, rövidítek:

http://href.hu/x/8wud

2009-05-02 19:09:48 Frida (2002) operett (3) #6

Hát, ez több, mint érdekes éltetút, és a valóságalappal sem hibádzik a dolog (épp hogy elhallgat, nem túl sokat mond), pont ezért keveslem a filmet, az alakok elnagyoltak, kivéve K - de őt meg - minden tiszteletem ellenére, mert kelelmes és okos szemléyiség - egy nem eléggé sokszínű színáésznő alakítja, nem érthetőek pontosan K miértjei, ez nagyon nagy baj egy életrajzi filmnél - sem a magán, sem a történelmi miértjei, de főleg előbbiek - a történelmi háttér is némileg elnagyolt, így mondom, mert nem akarom leírni, amit a krtikia igen, hogy azt emel ki, amivel nagyot tud ütni, K életöröme igen, a véghetetlen fájdalama viszont nics benne a filmben, nem tudjuk, hogy a kétségtelenül megjelenő tragédiákat (bár a valóságnak csak a fele látható) hogyan éli meg, erre nem vállalkozik a film, fájdalmasan hiányoznak a dfájdalmak (csak szöveghelyek utalnak rájuk, de kijátszva nincsenek), pedig épp ez a kettősség adja a személyiség és művászete lényegét, ami részben az előtte lévő murálfestészetből táplálkozik, nem kis részben pedig az utána következőre hat - tehát ma is fontos - sok a mexikói festőnő. Ezért nem felmutatás, hanem a megélés szinten látnunk kellene a fájdalmat, a kettősséget, s akkor ahhoz is kedvet kaphatna a néző, hogy meg akarja érteni Mexikót, a valós eseményeket, az ottani trockijizmust, de főleg, K művészetét.

Íme egy nagyon szimpatikus, körültekintő, átgondolt kritika, ami a színéászi gyengeségekre, éppen a tablómivoltra, s a színéészi megéltség hiányűra (ha nemis ezekkel a szavakkal) utal, de a képek beemelésének művészi megtámogatottság (okoltság) híján manipultaív gesztusáról is ejt némi szavakat.

http://209.85.129.132/search?q=cache:BoyN4MZKFZMJ:www.magyar.film.hu/object.8EA810C4-0C82-4892-B616-88FB458609C0.ivy+kahlo+%2B+trockij&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Cezare, veled az a baj, hogy te itt filmeket értkelsz, állítólag nem személyeskedsz - de nem filmeket értékelsz, hanem eltévelyedett idelológiák mellett teszelhitet és személyeskedsz.

Egy: minden filmnél, bár ehhez csak úgy... - mint a többihez is, minden folytatás szándéka nélkül - hozzá mertem szólni - nem globálisan átláttató szándékkal, de belekötöttél. Így hát, igen, ideírtam, hogy filmeket hogyan érdemes megítélni -azt is kedvesen, s sok humorral.

_Nem személyeskedésed_ abban merült ki, hogy hozzám szóltál, megpróbáltál kioktatni, szerintem ezt a katedrán kell, vagy ha vannak gyerekeid - szegények, ha merne nekik nem tetszeni egy rossz film - akkor velük szemben kellene, nem pedig itt. Ebben talán frusztrálva vagy, hogy nem figyelnek elegen rád? Nevelned muszáj? Továbbá ilyeneket írtál: "kínoz" engem a film. Szánalmas, de nem vettem magamra.

Ki kell ábrándítsalak, film engen nagyon ritkán kínoz, ahhoz legalább fontos, ha már nem is jó filnek kell lennie, ez meg annyira rossz (hogy az egyébként narratívájára kíváncsiak számára sem) lehet fontos,annyira bárgyúan egyoldalú.

Igen, ez a legjobb szó, ez a film, azon túl persze, hogy esztétikai értelemben nulla, bárgyú. De én csak a kifejezetten emberellenes, illetve a határozott szándékkal művászetellenes filmeknek adok egyest, sőt van, amit le sem osztályzok - ezzel jelezvén, nem film. Ez ezért lett 2.

Azt, hogy pontosan mi történt, ebből persze nem fogjuk megtudni, sőt sosem fogjuk tudni, de a történet alkalmas arra, hogy érdekfeszítő krimit, személyes drámát csináljon belőle - aki tud. Nos, ehhez azonban rendező, forgatókönyv, operatőr és színészek kellenek, nem pedig homályos utalások egy agyament elméletre - persze, nem fogadom el, hogy ez a fim ementén készült, mert tudom, hogy még mi mentén, lévén vannak idevágó isemreteim, ha fáj is ez neked - csak mindegy, sosem hivatkoztam volna rájuk, mert a filmet nem ismeretek alapján, hanem ezstétikai kategóriaként értékeltem, s másokat is erre buzdítottam. A filmeket felnőtt embereknek készítik (kivéve amit nem), s felnőtt ember olvasott és tapasztalt annyit, hogy el tudja dönteni, egy film jó-e szerinte, anélkül, hogy minden egyes film témájába beleásná magát, mert nem azt dönti el, hogy igaz-e, ahnem, hogy jó-e - szerinte. Nagyon-nagyon vezsélyes ennek ellentmondóan háromszor is beírni egy topikba. Egy gyári munkás tehát sosem értékelheti, ileltve nem számít a véleménye hogy, teszem azt, a Ben-Hur jó filme-. S miért nem, mert nem megfelelőek a bibiliai iseretei, s ráadásul, lefogadom, sosm hallott még a másik envangélim-elméletről. Szegény, ssoem fogja tudni élvezni a filmet. Igaz, Cezare, te nagyon okos?

Na, szóval ezt nem.

Az zavar, de nem lep meg, hogy veszed a bátorságot és kioktatsz, tanácsolod, mit kellene elolvasnom ahhoz, hogy megértsek egy filmet, tényleg übergáz - s ezt lehet. Ilyenekt írsz: akkor talán "nem kínozna" a film, de érdekes, bár nem vártam mást, ez senki szerint sem személyeskedés. Természetesen te sem érzed annak. Még ki is jelented magadról, mikor válazst kapsz az együgyű beírásodra, hogy jó ember vagy, aki sosem személyeskedik. Biztos a liberális antropológia szerint kerültél a pozitív oldalra, csodállak érte. Én, itt a sötét középkorban, azért jöttem erre a lapra, hogy leírahassam a véleméynem (ha akarom), ne akarjak másokat meggyőzni, ne tanácsolgassak, csupán megjelenítsem, ami számomra fontos, ha van ilyen.

A humor eszközét választottam, hogy válaszoljak a szegény, eltévedt, idősödő professzornak, a humor emberi elme legmagasabbrendű funkciója - nem jött be. Mondjuk, persze, nem csodálkozom.

Szerinted sértett és dacos, mások szerint nekem (!) nem emberi a hangnemem. Egyébként a humor, meg ha valakinek igaza van egy vitában, ez a kettő így együtt, na, ezek már eléggé irritáló fegyvertények, nem mondom, hogy nem vártam ezeket a kedves "hozzászólásokat". Csak annyit a filmről kizárólag én írtam - és előttem egy megszólaló. Ugye nem haragszol, ha nem tudom a nevét, soha nem érdekel, ki rja - az érdekel, mit. Egyetlen a filmről szóló megjegyzésemet sem vitatta senki, nem tett hozzá, nem vett el - a film itt senkit nem érdekel.

Visszatérve: én elég sok mindent olvastam, van négy dilomám, s nem hiszem, hogy egy szar film kedváért, egyébként _őrült_ ideológiákkal teli baromságokat kellene olvasnom. Egy - ebbőlkövetezőleg több - Amerika-szakértőt _elég közelről_ ismerek viszont, de ha ez nem lenne így, súgok neked: az ifjabb Bush, a csodálatos idején jelent meg számos elemzés arról, h nála már csak JFK volt használhatatlanabb elnök, ellentmondásosabb, lőzungokat hangoztatóbb, majd teljesen mást cselekvő, egyszerűen azért, mert semmihez sem értett, kimagaslóan a legalacsonyabb IQ-ja volt az összes addigi elnökhöz képest (amióta mérik), fogalma nem volt, mit kell csinálni, ezért leosztotta a feladatokat, lett is eredménye. És ezek, biza, tények. (Mondjuk, azt tudta, h hogy számoljon le az őt megválasztó maffiózoókkal, nem mondom, h semmihez sem értett.) Ha ezt nem tudod, akkor nem kisgyermeki, hanem csecsemő szinten állsz, egy emberből csak azt akarod látni, ami neked tetszik, könyvek garmadát olvasod, de csak egyik oldalról, ez bájos, ha öt éves vagy. Tényleg úgy érzem, hogy el kellene olvasnod egy-két könyvet a témában, de ha számodra K. elintézhető úgy, h a "jó fiú", akkor inkább fáéról-fára kellene ugrálni, mint a majmok, az legalább egészséges, mert testmozgás, és célszerűbb, mint azt hinni, értünk valamihez.

Én természetesen azonban nem venném a bátroságot, hogy kioktassalak, s könyvet ajánljak, hátha befolyásolhatom a véleményed egy filmről, mert nem fontos nekem, h mi a véleményed személy szerint neked - az fontos, hogy aki ennek 5-t ad, annak hogyan vehetőek komolyan a _filmekre_ adott szavazatai, de ez is mindegy. Nem ezért szóltam hozzá, valaki előttem beírt, azt folytattam. Mert egyetértettem. Ezért _nem_ sértődötten, s _nem_ is dacosan, hanem kifejezetten jó humorral két alaptényre hívtam fel a figyelmed második beírásomban, ha már hozzám szóltál:

Bevezetés az esztétikába száz van, legtöbb - magyar nyelven elérhető - marxista ihletettségű, ez tehát az a poén volt, ami hivatott volt arra, hogy megértsd: a film, film. A művászet, művászet - ha az. Nos, ez az utalásom nem jött be. Mindenki, aki lát egy filmet el tudja dönteni, tetszik-e neki. Ennek kétségbe vonása, amit immár három beírásodban erősítettél meg, kulturfasizmus, s igen veszélyes. Az, hogy bármely művet (ráadásul film)csak az képes megérteni, aki ezt-azt (egyébként, amit ideírtál, arról, a már említett magánkörülmnyeim okán természetesen ennél jóval többet tudok, sőt a film hátteréül szolgáló történések valós lezajlásáról is, de ez mindegy, ilyen elmebeteg könyveket soha nem fogok keezmbe veni, ahgoy szceintológus sem leszek, azt hiszem, így is megértettem a filmből, hogy az amerikaiak (idiótábbik fele) mit gondol, ha semmilyen háttérinformációm sem lenne/lett volna, ezt hívják intelelktuáűlis képességnek, egy ember megnéz egy filmet, s megérti, hogy az mit akar mondani, de ilyen arhaságokat sosem fogok olvasni, ahhoz rövid az élet, vannak jó könyvek is), nos ez maga a kulturfasizmus, én pedig az ellenkezőjében hiszek. És ez elég fontos ahhoz, hogy megszólaljak, mert primitív kioktatásod nem lett volna érdekes magában: nem, semmit senkinek nem kell elolvasnia - a film megítélhető teljesítmény.

Elég explicit leírtam, s nem a humoros részben, hogy nem kértem tőled segítséget, hogy meg tudjak ítélni egy filmet, ha nem nekem címezted volna, csak úgy általában beírod, akkor azt mondom, ok, egy túlbuzgó népnevelő, nyilván tanár (nyugdíjazott), sok az ideje. De nekem írtad, ezért válaszoltam, az ui. mindennél fontosabb, hogy nyilvánvaló legyen egy filmes honlapon, bárkinek joga van a véleményéhez, továbbá a jó film, aminek művészi ereje van, vagy nincs, de legalább izgalmas, érdekes, jók benne a zsínészek - egyetemlegesen hat mindenkire. Ilyen ez már. A honlap lehet a tiéd, haveroké, akárkié - a művészet és a véleményszabadság nem.

Nagyon kínos, hogy filmeket aszerint ítélsz meg, mit gondolsz a bennük szereplőkről, illetve a narratíváról (sőt annak is valóságtartalmáról), bizonos háttérismereteid alapján, amik, hát, éppoly egyoldalúak, mint a film maga - de, persze, úgy ítéled meg, ahogy akarod, amagmtól nem sejtettem volna, ha nem hozod nyilvánosságra, most diszkvalifikáltad magad, de ah neked ez így jó...

Itt is (máshol is) kedves bejegyzést tevő honfitársad - több fórumon, monstre hozzászólásokban hosszasan hirdette, hogy egyes filmek azért nézhetetlenek, mert a benne szereplő figurák negatívak, sez milyen negatív hatással van a társadalomra (ugyanaz a baromásg, csak ellentétes előjellel) - és senki (!) nem mondta, hogy haver, a filmeket nem így ítéljük meg, fel kéne nőni a kamaszkorból.

Hát, én most mondom, pár amerikai filmet már képes voltam megítélni, anélkül, h Kissingert olvastam volna, s ez a jövőben sem lesz máésként. Mint a te más véleményt tűrő képességed sem lesz már kellemesebb a jeleneginél, ez is biztos.

A másik, amiről szóltam, hogy ez a film rossz. Elég részletesen - erre úgy válaszolni, hogy de a Raymond Aron vagy de a Bundy - egy vicc, de tényleg, jól is szórakozom, egyébként már másoknak is megmutattam ezt a csoda pengeváltlást - mert érdemes. És erre is fel akartam hívni a figyelmet, valóban. Milyen is az, ha elfogynak az érvek...

Ami pedig az utánam szólók humorérzékét illeti (téged is beleértve)- zagyvaság, nem emberi hangnem stb., - ha a tanúból idéztem volna egy idióta mondatot, biztos most humoros fiú lennék - szóval, ez a harmadik, ami azért megragadó. Egy ország, ahol befejezték a humort. Gondolom, lassan az országot is be fogják zárni, de hál'istennek, én nem fogok elkeseredni, alapvetően optimista természet vagyok. A romokon majd megjelenik egy patkány, s özv. harsányiné patkinyirtást fog vállalni, hozptt szalonnával, s valakinek, egyszercsak, majd művészetre támad igénye, aminek sok mellékterméke lesz, mint pl,. ez a film és hasonlók, s azok is megítélhetőek lesznek a maguk kvalitásai szerint.

Hmorral máskor nem próbálkozom, minek, de midnig vissza fogom utasítani, ha valakik nem engedik meg, hogy véleményem legyen, csak ha ezt-azt elolvastam, ami a művészetbe vetett hitük teljes hiányáról árulkodik, mellesleg. Az pedig, hogy valaki népnevelő létére nem tudja a jókedélyt a durcától megkülönböztetni még elég nagy adag szomorúságra is vall - bár én soha, de soha, de soha nem személyeskedek, pláne ezen a fórumon. (!)Sajnálatos. De azért, ha ez 5-ös, ez a film, akkor talán a filmklasszikusokra adott 5-eidet tegyük el máshová,

Azt hiszem, tudom, milyen kontextusban kell értelmeznem egy filmet - a többi filmek és az ízlésem kontextusában -, nem jeleztem, hogy segítségre lenne szükségem e tekintetben, de kedves, hogy próbálsz elmagyarázni nekem egy filmet. Ez a film konkrétan szar, alant kifejtettem, miért gondolom így, de hogy kínozna az erős túlzás.

Az, hogy olvasmányt ajánlasz, megtisztelő, ha megengeded, én a Bevezetés az esztétikába c. remeket ajánlanám, mert abból már ki lehet indulni, ha az ember egy művészi teljesítményt óhajt megítélni, ez a film ugyanis egy műveszi ág terméknek (ha nem is művészfilmnek) gondolja magát. Ja, és az a jó az általam ajánlottban, hogy nem köll hozzá se republikánusnak, se demokratapártinak lenni, elég, ha az ember koncentrál, s ha jól figyelt, a végén meg tudja ítélni, hogy amit lát (hall), jó-e. Persze, csak ha van ilyen igénye.

Különben örülök, hogy beírásoddal még közelebb hoztad, amire én is voltam bátor utalni, ez az infantilizmus egész elképesztő, nem keverném ide, hgoy valami liberális avagy realista-e, ráadásul amire utalsz, szoknyája szegélyét sem suhintja az antropológiának, de kétségkívül érdekes, jó tudni, hogy egész ideológiája van. Persze, minek nincs? "Fiaik" pedig, ha mér így említéd,de én konkrétan értem megalapítják a zscientológia egyházat - annyira megható. A jók és a rosszak... ez mindig olyan szép.

Biztos akkor sem a filmben Augusztusi fegyvereknek titulált, sem más efféle kultuszkönyv nem lebegett JFK szemei előtt (lefogadom, életében 10 könyvet nem olvasott, vannak háttérelemző műsorok, ileltve periodikák, szaklapok, amelyekből tudható, hogy K. a mindenkori legostobább elnök volt, a szó abszolút konrét értelmében, kifejezetten buta volt), amikor kurvázott, megvesztegetett, maffiózókkal megválasztatta magát, majd leszámolt velük (részben), s amikor előkészítette - az Amerikát _nem_ fenyegető Vietnám elleni háborút, s nyilván azok a filmek, amik viszont erről szólnak, azokat meg a republikánusok készítik - de attól még nem jobbak, egy jó Kennedy-filmet nem láttam még. Eygszerűen képtelenek. De ennyire rossz filmet is régen láttam, ami H-ból pörgött volna ki, s ekkora költségvetésű lenne, ez azért tényleg ritkaság. Egy tingli-tnagli vígjáték gondosabban van előkészítve, fordulatosabb, s jobbak benne a színészek. Viszont több olyat is láttama téémakörben, amiben ez a borzalmas Costner szerepel, ő biztos e4gy korai indigógyerek, azaz, bocs... wilsoniánus, és "kétségkívül" munkálkodik, igyekszik, s kétségkívül még szabadkőműves is, de akkor is rossz színész. Az meg, hogy valakik arberendezedési hasonlóság alapján kapjanak szerepeket... persze ebben az esetben ez mindegy, akik nem így kaptak sem alázzák le a vászonról a "fiúkat". Az is olyan szép, ahogy ezt többször mondják, a fiúk... Gondolom, demokrata rendezői kézre vall, hogy az elnöknél-alelnöknél senki sem lehet jobb színész. Azt nem tudom eldönteni, hogy akkor a mikrofon, ami belóg, most demokrata-e vagy republikánus. És az operatőr, csak mert borzalmas - lehet, hogy belülről akartak bomlasztani?

előzmény: Cesare Gonzago (#7)

Nos, hm...

Szanytelen- Színtelen
ameerikai - amerikai
költségvetásű - költségvetésű
el játszszsák - eljátszák
belóha a iksrofont - belóg a mikrofont - :)
seenki - senki
játsszál - játszák
nálkül - nélkül
ehlyesen- helyesen
beszéllve - beszélve
nemlehetett - nem lehetett
angyszerű - nagyszerű
egyháborútól - egy háborútól
fogkozzák - fokozzák
coster - Costner
em - nem
hőát - hát
izadtságszag - izzadtságszag
hasonltó - hasonlító
oyla - olyan


Szanytelen, szagtalan, egyoldalú, nagy amaerikai nyálas, ráadásul nem gontoltam volna, h ilyen költésgvetásű filmben még el játszszsák ma is a véletlenül belóha a iksrofont (többször is), infantilis, pont olyan film, amilyenekben Costner részt szokott venni. senkki senkit nem játszik remekül, itt nincsenek színészek - konkért vonások hasonlósága alpján egyesek több filmben is JFK-t játsszál, egyszer leleplezik, h maffiózó, ostoba, marha, aki a kapcsolatai, pénze és a mellé válogatott szakértők nálkül egy modnatot nem tudott volna ehlyesen megfogalmazni, nem beszéllve magánéletének és megválasztásának kifejezetten kínos körülményeiről, más filmekből megtudjuk, ami tény is, hogy ő, azaz ő készítette elő úgy a terepet, hogy Vitenámból már nemlehetett kihátrálni, itt viszont, mert jó fiú, s angyszerű államférfi, sőt mert vallásos és mert (figyelem!) jó ember (!) megmenti a világot egyháborútól. Még ha így is van/volt, az ilyen filmek csak a hányingert fogkozzák. coster egyébként em képes leszállni a témáról - mindig neki kell az egész világot megmenteni, ezen túl, a K-gyilkosságot is megfejtette egy remekműben - hasonló alakítások, fényképezéstechnika, dramaturgia és rendezői erények ihlette filmopuszban, hőát, nem tudom... Ha csak egy izgalmas (akár hazug, egyoldalú, de kevésbé nyálas) filmet csináltak volna, senkire sem hasonltó, de jó (alkalmazható) színészekkel - akkor a történelmi tények (vagy amennyit tudunk róluk) érdekessége önmagában elvihette volna. De így. Ez az izadtságszag... Nagy kár, a téma megér egy jó amerikai filmet, az orosz változatra még egy oyla 100 évet várhatunk, illetve, úgysem lesz, ez nyilvánvaló.

2009-04-21 21:24:46 Chico (2001) operett (5) #4

Egyáltalán nem értek egyet Zéellel. Ez a film kifejezetten jó és nagyon fontos. Ad egy: felhívja a figyelmet arra, hogy hogy úsztuk mi "magyarok" meg a délszláv háborút (persze, hogy ez a vonal kiteljesedjen, nem árt a lent is említett Kepes-filme(ke)t is abszolválni, ami további tanulságokkal is szolgál - ajjaj, de még mennyivel!). Ad kettő: ez egy _játék_film, a háború tényeinek meghamisítását tehát nehéz számonkérni rajta, de tény, ha delikát ügyhöz nyúl az ember, pláne közelmúlt történelme, akkor ilyesmikkel szembe kell néznie, s dönteie illik - ha lehet, nem hazudni. Nos, a véleményemet erről egyszer már Mészáros Nagy Imre-filmjével kapcsolatban kifejtettem, de nem ez a lényeg. A szóban forgó konkrét film nem állítja, hogy a háborúról szólna! Egyértelműen egy emberről szól, és _semmit_ nem hamisít meg, annyira nem, hogy dokumentum filmek vannak az összes háborús jelenet alátámasztására - garmadával állnak rendelkezésre a tanuságtételek celluloid alapon. Hogy - a konkrétumokon túl - sugallja-e a film, hogy az usztasák a jók, a csetnikek a rosszak - az egyéni megítélés kérdése, szerintem a film nem azonosul Ricardóval (még egyzser, ez játékfilm) -aki ráadásul egyáltalán nem beszél eről. Tehát, szerintem, nem - nem állít ilyesmit a film. Az viszont tény, hogy a konkrét falbuan - magyarlakta! falu - és az egséz háborúban egyébként, a szerbek léptek fel támadólag, mások tehát mind territoriális alapon, mind önrendelkezésük védelmében vívott szabadságharcot folytattak, ezt más századokban így nevezték, akármik is az előzmények - a régmúltban fellelhető okok. És ezek a mások lehetnek magyarok, horvátok, albánok stb. A már hivatkozott Kepes-filmből (ami nem játékfilm) ki is derül, mi volt Ricardo apjának véleménye a horvátokról (és arról, hogy miket csináltak a második világháborúban usztasa fedőnév alatt), s hogy apai nagyapját, zsidó származása miatt, Pesten jól a Dunába is lőtték a nyilasok, felteszem ezért emigráltak, ergo hogyan is állhat az ő fia "fasizsták" mellé? - teszi fel a kérdést Ricardo apja, amire Ricardo _tud_ válaszolni - nem azt mondja, hogy akkor mi volt, hogy melyek az etniakai, történelmi, geopolitikai előzményei a kialakult helyzetnek, azt sem mondja, hogy nincs midnen oldalon (vagy nem lehet) jogos sérelem, azt mondja, azzal kell foglalkozni, ami a jelenben van - s nemzetközi brigádot alakít - egyébként nem szándékosan, csak csatlakoznak hozzá, egy falu védelmében. Ennyi. És az ottani harcokat látjuk - utolsó betűig hűen a valós lezajláshoz. valaki tehát beáll védenelmzni egy megtámadott falut - utolsó emberig. Nagyon nagy véletlen, hogy megússza. Ez mind a Fekete Ibolya, mind a Kepes-filmekből kiderül. Ami a háború elferdítését illeti, ebben a filmben nem kapunk képet sem a háborúról, sem annak okairól, Kepes doujában viszont egy az egyben megszólal az az apa, akinek lelövik Fekete-filmben a fiát, látjuk a házat, ahol a Fekete-filmben (és a valóságban)először öl embert Ricardo - halljuk a tanúkat, a "bedilizett", depressziós amgyar fiút stb. - kiderül, minden igaz, s úgy igaz, ahogy a Fekete-film állítja - nem a háborúról, mert arról nem beszél - mármint a konkrétról (a háborúról, mint olyanról, s annak lélektanáról nagyon is), hanem a konkrét harcokról, ami egy nagyon konkrét ember nagyon konkrét részvételét illeti. Az élet ezer százalékosan igazolja a filmet.

De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ez a film - valójában - miről szól, egy ember bemutatásán keresztül. A hatalmas zavarról, ami itt az elmúlt évtizedekben (s a filmből nyilvánvaló, nemcsak itt) volt/van, az ideológiák összeroppanásáról, aminek ma látjuk a következményeit, arról, hogy jelent-e valamit az, hogy bal-jobb (s ha igen, mennyire relatív Latin-Amerikából nézve), arról, hogy mi magyarok nemcsak azt nem tudjuk (akarjuk tudni), a határszélen mi törtéik, de azt már végképp nem értjük, ki volt Che, mi van ma Bolíviában (Venezuelában, Argentínában, Chilében, Kubában), ki mit akar - s aki mindezt egyben akarja látni, az megőrül. Egyszerűen bedilizik. Többször elhangzik,hogy polgári ésszel fel nem érhető, ami történik, de Ricardo nem polgár, s az vesse rá az első követ, aki olyan körülmények közt gyerekeskedett, mint a vidám Pinochet-féle puccsidőszak, na majd, asszem, még fogjuk mi ezt sajnos jobban is érteni. Ő guerrillero, harcos, _nem terrorista!_, ez is elhangzik a filmben (Carlos-szal való kapcoslata okán), mert Chilében bírt élni akkor, amikor - s ezt is látjuk a filmben. Látjhuk a belső vívódásait - Jeruzsálem, az önkeresését az izmusok útvezstőjében. Szerintem kifejezetten nagy film, szinte zseniális.

A film továbbá szól a magyarokról (azáltal, hogy szól nek_ik_), akiknél szűklátókörűbb banda ritkán adatik - példaként állít elénk egy embert, aki itt él(t) közöttünk, de meg akarta érteni, ami volt/van, nem félt, s nemcsak odáig látott el, hogy Orbán vagy Gyurcsány vagy ilyesmik, hanem, mindig mögénézett, ezért, ahogy elmondja többször is a filmben, belga lett - polgárnak harcos, kémnek túl feltűnő.

off: (Meghalt. Igen. Vicces, hogy hazánk rendőrsége behatol a halott otthonába - bár ezt Bolíviában nem kérik -, s ott, ki hinné, megtalálja azt, amit egy ország tud, hogy ott van, mert több dokumentumfilmből tudható. A harcosnál tehát fegyverek vannak. Ugyanez a magyar állam (amelyik ezt a rendőrséget kivezényli) ugyanakkor nem kéri számon, úgy mint ahogy például az írek, hogy hová lett kettő, azaz kettő darab állampolgára. Egy élő és egy holt(test) nem hiányzik neki, nem tesz szóvá (mint máskor, ha drogcsempészekről van szó). Hát, köpedelem!

Érdekes felvetés ez a "nőként rühellem", mégis azt kérdezném meg inkább, miféle zűr volt körülötte? Valahogy nem emlékszem ilyesmire.

előzmény: Livcsy (#33)

2009-04-13 03:09:14 Felhő a Gangesz felett (2002) operett (?) #4

Hát, több fronton sem értek egyet.

A legfontosabb: Tóth Ildikó nem méltó pár itt, mert sokkal erősebb a színészi jelenléte, mint Ternyáké. Sajnálom Ternyákot, megsirattam, tehetségesnek tartottam, de hogy mennyire, azt nehéz megmondani, mert többnyire csak az látszott, képességes, az esetek többségében teljesen megítélhetetlen volt a teljesítménye (színházban is, filmen is) - itt aztán abszolút. De ettől még Tóth Ildikó sokkal erősebb kvalitás, ez nem kérdés.

Azzal is akadnak problémáim, hogy etikus-e drogossal drogost játszatni (s most nem mennék bele az akkor épp tiszta volt-e Ternyák vitába, mert nem érdekes) a szó művészeten kívüli értelmében (sosem szoktam ilyesmiről beszélni, de most igen), művészeten belüli értelmében meg felmerül, hogy érdemes-e ilyesmit tenni, általában nem. Szinte sosem. Szerintem, most sem volt érdemes. Sokkal izgalmasabb lett volna egy kvalitásos, nem drogos színészt látni a szerepben.

Dettre állandóan feszegeti az ilyesféle határokat, lásd a Színésznő és a halál, ha jól mondom a címet, kifejezetten felháborító film (és itt nincs kívül-belül), sikerült a mindkét értelemben etikátlan megoldást megtalálnia, semmi közöm egy magánember magántragédiájához - ha nem mint színész van jelen a vásznon, s amit látok nem dokumentarista ihletettségű - voayerurré tesz, nem pedig nézővé, ez hatalmas különbség, s ebben áll, hogy valami művészet-e, na jó, egyáltalán film-e. Sajnos Dettre nem egy jó ízlésű ember - hogy finoman fejezzem ki magam. Ráadásul mindezt a saját – akkori - nőjével tette meg, nem mennék bele a részletekbe, de attól, hogy valaki önként megy a vágóhídra, mert idióta, attól ez még aljas dolog. És, sajnos, megint manipulál, ahelyett, hogy rendezne.

Amit a kritika ír: pont a katarzis deficites a filmben, nem is lehetséges katarzisról beszélni, több ok miatt sem. Legfontosabb: Tóth sorsot formál, Ternyák nem tisztázott mivoltában vesz részt a filmben, nem tudjuk, színész-e vagy magánember (nem arról beszélek, hogy mi a szándék, hanem, hogy, sajnálatosan, mit látunk a vásznon) - de, engedjük meg, hogy előbbi, sajnos, és ez _nagy baj_, akkor sem sorsot játszik, hanem létállapotot mutat fel. A kettő ég és föld.

Ternyákot ki- és felhasználják, nem pedig alkalmazzák ebben a filmben. És ezt abszolút esztétikai értelemben írom.

Ha két fejet nézek 90 percen át, akkor lehetetlen, hogy ennyire ne legyen egyenszilárdság a teljesítményük között - illetve az őket mozgató rendezői koncepció annyira zavaros legyen, hogy az egyik fej sorsot játszik (ismerjük a miértjeit), a másik meg csak demonstrál, mégha fontos társadalmi kérdésben is.

Egyébként, nem azért tudjuk a Tóth játszotta figura miértjeit, mert van "háttér", szöveghely a forg.könyvben (az van Ternyáknál is: anya, apa, ház-lakók, drogos barátnő - tehát nem a narratív indoklásokat hiányolom), hanem mert Tóth el tudja játszani a sorsállapotokat. Ha nem lenne a kerettörténet, nem lenne a férj, akkor is elfogadhatóak lennének a miértjei, minden mozdulata okolt ugyanis. Ez maga a színészi hitelesség, ez a tehetség.

Erre nagyon gyönge érv (csak mert már látom, hogy ez fog következni), hogy Ternyáknak már nincs sorsa, épp erről szól a film, ezért nem mutatja fel "az alkotás". Ad egy, ilyen nem létezik, midnenkinek van sorsa, ráadásul enek a figurának van csak iagzán, szörnyű sorsa van, ezt kellene láttatni - előzményekkel, okokkal, környezettel, mindez - forg. könyv hiányosságai, dramaturgia ide vagy oda - ki kell hogy derüljön egy színészi játékból. Csak ezzel nem foglalkozik a film, a színész meg nem alkalmas rá.

Ő egy állapot, nem egy sors, ez meglehetősen problematikus. Nagyon-nagyon problematikus.

Akinek sorsa van, azzal szimpatizálhatok, megvethetetm, azonosulhatok vele, szánhatom, ott ebszélhetünk katarzisról. Az, hogy ezzel ennyire nem foglalkozik a rendező, az Dettre elég alattomos szándékait és (pl. drog-)problémaérzékenységét is (más) megvilágításba helyezi.

Tehát én is fintorgok, mert ez rossz is, etikátlan is.

A Filmkultúra kritikájához még: Ternyák figurája épp hogy nem tudja közvetíteni "a külvilág szellemileg sokszor csak homályosan megragadható gyötrelmes valóságát", jajj…, kritikarás... - ő kiragadott figura, nem is karakter, nem is közegbe ágyazott, hogy lenne képes bármit is közvetíteni? Hiába az ide-oda kötődő szálak, a borzalamas ház-lakók - az tényleg olyan közhelyesen van szereposztva, hogy sírni kell, anyának a Sáfár legalább ötletes - ha meglátom a Monorit vagy a Székely B-t, akkor tudom, azt fogja írni a _bármelyik_ "filmkultúra", alternatív. És ez olyan szánalmas. A filmre is, a Filmkultúrára nézve is.

Abban, hogy ez egy erős férfi-nő kettős egyetértek az idézett kritikával, csak mondjuk jó lenne hozzátenni, hogy azért, mert nincsenek kettősök magyar filmeken. Egyáltalán. Tóth Ildikó erre bármikor képes, más ilyen színésznőt is amlíthetnék, aki tud ilyen indokolt, hiteles én bensőséges lenni - mármint a korosztályból, mondjuk, Györgyi Anna, de ez csak példa – (férfi színész is van ilyen, bár, tény, azt nehezebb lenne találni, s nagyon helyzetbe kellene hozni, azaz nagyon erős rendező kellene hozzá, de lehet ilyen a Rudolf Péter), csak film nincs ilyen (komolyan vehető). Vagy a Miskolci B és C már filmnek számít? Ez lenne a mérce?

És hát, azóta is, Dettre és az ő vérvalóság filmjei, a következő is, csak a szereposztás eleje: Mucsi Zoltán, Csuja Imre, Scherer Péter. Ennyi elég is. Csupa-csupa meglepetés. Szóval, ez is keményen koppan a betonon, alternatívan karcolja a leget és a szellemileg már-már felfoghatatlan létvalóságot katartikusan szűri át. Gondolom, bár nem olvastam az idevágó kritikát.

Visszatérve: ez a film elég messze áll a zseniálistól, viszont közel áll az émelyítőhöz, a hazughoz, a hatásvadászhoz, az ízléstelenhez, a közhelyeshez. Sok értéke ellenére (nagyszerű színészi pillanatok) inkább az etikátlansága a meghatározó.

(P.S.: Nem szimpatizálok a kócos, koszos, zseni vagyok-jellegű, emberi sorsokkal játszadozó rendezőfigurával, aki egyébként, ezeken az embereken folyamatosan átlép, ne tévedjünk (!), ezt teszi, mert hol vállal felelősséget értük? A rendező mindig felelősséget vállal a színészeiért, azok nem jöhetnek szakmailag rosszabbul ki a filmjükből, mint ahogy bementek, nem jöhetnek ki pőrén, megalázottan vagy úgy, hogy ne tudják folytatni a pályát. De olyat is tudunk mondani, aki magánemberként is megtette ezt - meddig is lakott a Makknál Darvas, amikor kiengedték a börtönből, és senki nem fogadta a köszönését sem? Csak ha már a halhatatlan "párosoknál" tartunk, igen, Törőcsik-Darvas a Szerelemben, az egyenszilárdság /mármint, adott filmben, egyébként Darvas egyébként sokkal jobb színész, de az a film úgy volt megcsinálva, mivel volt neki rendezője, hogy ez ne tűnjön fel/, és hiába volt Darvas valóban börtönben, mint színész, s nem mint börtöntöltelék szerepelt abban az "elég jó" filmben - a kvalitásaival volt jelen. Kis szerepben ugyan, de megrendítő, feledhetetlen pillanatokkal – a színész (ha a
a maga ura, s egyben van) magánéleti tapasztalatait művészetté szublimálja - jobb esetben. Ezzel Makk egyébként minden értelemben rehabilitálta, nem pedig megalázta őt, mellesleg remekművet alkotott.)

Én erről valahol - nem itt - írtam hosszabban, melyik topikban, akkor? Malkovich is remek valóban, s az ő magyarhangja is, egyébként, de érdekességként elmondanám, hogy az első amerikai filmes Ügynök halála, természetesen, egy magyar rendező alkotása. Szerintem, ez, nekünk, magyaroknak, lévén a művészvilágban úgy él a Tímár-féle előadás képe, mint a Gábor-féle Hamleté, különösen ikonikus, s ehhez képest fontosak azok a hangsúlyeltolódások, amelyekre az első beírásomban utaltam.

előzmény: berto (#4)

Überzseniális, pont olyan és pont az, amilyet és amiért filmet érdemes csinálni.

A 78-as Hajdufy-film címe helyesen: Mire a levelek lehullanak - most hibásan van fenn.

Akkor így: http://us.imdb.com/title/tt0102749/

Kérném http://us.imdb.com/title/tt0102749/ ezt. Köszönöm!

2009-03-16 22:22:52 Hyppolit, a lakáj (1931) operett (5) #3

Önmagában a Kabos Kabosnak zseniálist, ha nagyon akarnám, érthetném, bár nem értek egyet vele, hogy Kabos kabarista, ripacs lenne - ő színész, ezt több alakítása is bizonyítja, elég megnézni a Lila ákácban vagy a Lovagias ügyben, hogy képet alkothassunk arról, milyen, a filmekből nem mindig kivehető egyéb képességei voltak, amelyeket színházban kamatoztatott is (azokon kívül, persze, amiket a filmeken is látunk, tehát, hogy sosem unalmas, nemhogy egy film, amiben játszik, hanem egy pillanat sem, amiben benne van), csak látszólag csinálja mindig ugyanazt, de mivel zseni, ha ezerszer nézem meg, ezerszer röhögök rajta - s ezt nem sokan tudták. Ma meg senki.

De a lényege ("úttörő jelentősége") a karakternek a magyar Chaplinsége, az, hogy a Kriály utcát hozza be a filmgyártásba - a kisembert, a kispolgárt, mai szóval a hétköznapi lúzert. Ezt mai filmekben mintha kicsit gyengébb színészek képviselnék - többnyire valóban mérhetetlenül monoton, s mindig egyforma módon - hát, hiába, a színészet olyan mesterség, amihez képességek is szükségesek.

De úgy, hogy a Jávor Jávornak zseni (ezzel nem feltétlen értek egyet, mármint, hogy zseni lenne, de tegyük fel), na pláne, hogy úgy folytatod: a Páger meg színésznek, hát, mint mondjak, össezsségében némileg konfúz a megszólalás.

Megkérdezhetném, hogy hogy jön ide a Páger? De miért pont et kérdezzemmeg? Hogy jön ide bármi? Mit jelent az, hogy X X-nek zseni? Mi a jelentése annak, amit írtál, túl azon, hogy nem tudsz nevetni sem helyzetkomikumok sorozatán, sem zseniális mulattatók teljesítményén, ezt nyugtáztuk.

Mi ez a Kabos-Jávor-Páger-megszólalás? Van magyarázat, vagy csak épp ezek a nevek jutottak eszedbe?

előzmény: VVega (#2)

És, új hír, az Életre tanítani Filmklub keretében még bevezető is lesz hozzá.

2009-03-09 14:20:14 Seven (1995) / Hetedik operett (2) #122

Ugyanakkor szeretem azokat a nőket is, akik meg bírnak nézni egy filmet attól, mert van benne autósüldözés vagy hosszú csatajelenet, esetleg westernről van szó, vagy - mivel érdekli őket az országuk történelme - a Puskás-filmet is meg fogják nézni - tehát, minden férfifilmet megnéznek, ha egyébként az jó és értékes.

magamat idéztem, de puttancsosnak, aki midnen fórumban utánam lohol, s igen, azért mert elbukott pár votát velem szemben, tehát ő valóba sértett és dühös, és személyre szabottan csinálja, de megérteni - elolvasni, az már nem megy neki. Másrészt, hosszasan érvelek valami mellett/ellen, erre az a válasza, h szerintem pedig jó - mint itt a legtöbb embernek,s még ő kérheti számon az érvelést. Lásd: Egy asszony meg a lánya. Nevetséges, nulla érv v fordított ítéletek.

Magamra vessek? Ok, eddig mér midnen egyes beírásomért tudtam válllani a felelősséget, a jövőben is fogom tudni. Sosem írtam, h felsőbbrendű lennék, a véleményem írtam, ha valaki - ezzel szemben ksiebbrendűenk érzi magát, ahhoz nincs közöm.

2009-03-09 12:09:00 Seven (1995) / Hetedik operett (2) #115

Senkit sem hülyézek le virágnyelven, ha le kell hülyéznek valakit, konrétan, szemtől sezmben szoktam, de nem szokásom, minek, ez egy filmes véleményfórum. Más porták előtt kellene ezzel a véleményeddel söprögetni, s utánagondolni, ki, hogy tűri az esetleges eltérő véleményeket.

előzmény: Olórin (#113)

2009-03-09 12:04:11 Seven (1995) / Hetedik operett (2) #114

"Na hát, na hát... szóval te lennél itt az elvhű nonkonformista, aki súlyos vezérelveket fogalmaz meg a csordaerkölcsű és ízlésficamban szenvedő közösség felé? Több, mint röhejes ez a fröcsögő szájú, egzaltált fellépésed." - ezt hannibal Lectertől idéztem, de mástól is tudok ilyenek, érdekel? Lásd? Ötödik pecsét.

Akkor miéárt nem álltál őrt, afféle jó strázsaként a vártán, amikor ez - kifejezetten nekem célozva elhangzott? Csupán azért, mert véleményem mert lenni egy színészről.

Nos, één most a tipikus férfiakról és a tipikus férfifilmekről, s erről a filmről írtam véleményt, egyetlen itt fórumozót nem szólítottam meg, s nem is állt ilyesmi szándékomban. A film értékelésén túl valóban többről is beszéltem, tudom, ez is antipatikus, pl. arról, hogy milyen könnyű beszopatni nézőket - nem a kritikus tömeg akár férfi, akár nő tagjait, az kicsit kevés lenne egy kasszasikerhez.
Remélem, ez _ha lassan mondom _ felfogható lesz, nem néztem egyébként, és nem is érdekel, ki hányast adott rá. Nem olvastam vissza, a mostani F-film adta az apropót, hogy megírjam a véleményem - persze, tudom, ezt felesleges volt most ideírnom, itt a tények/érvelés ritkán számítanak, az személyeskedik, aki nem ért egyet a "kemény maggal", aki beletartozik, azt ír, amit akar, konkrétan és sszemélyre szabottan másokat, akár egész csoportokat minősítve, lásd "nezetrontó liberálisok" by Hannibal Lecter - off topik, vissza leeht keresni, persze később tagadta, ő csak "idézett", irodalmi munkássága része, nyivlán, de nm idézet volt az, hanem vélemény - nagyon is. Azt lehetett. Azt is. Neki. Tehát, ha valaki jópajtás, azt ír, amit akar, s olyan színvonalon,. Egyéként utána, amikor ezt szóvá tettem, szintén lefröcsögő szájúzott, úgy látszik, ez jutott neki, ez a színvonal, ez a szókincs. De én ennek az asszimetrikus gondolatmenetnek nem hódolok be. A vélemény szabad, a fórum nyilvános, senkit nem szólítottam meg, de ha meg is tettem volna - majd ha engem nem ér személyekedő kritika, mert, mondjuk, épp akkor nem tetszik a M. Streep, amikor mások mást gondolnak, akkor viszont igen, amikor jó, de mások szerint gáznak kell tartani, mert ez a többséági vélemény, ha majd Latinovitsról is gondolhatok, amit szeretnék, s nem leszek _személyes-. támadásnak kitéve, ami nem zavar egyébként, nem is reagálok, ostoba, bárgyú, hozzá nem értő, minek..., na, ha majd az ilyesmiért nemleheet negem fröcsögő szájúzni stb., akkor OK, akkor majd legyen rend, szabályozzuk, mit lehet modnani, de mindenkire egyformán legyen érvényes. Bár én senkit nem minősítettem - kivéve a fél világ átlag férfi és női nézőit, ami nem KT-specifikus, ezt is sikerült megérteni, látom, de állok egy ilyen szabályozás elébe. Akkor majd szépen ideidézem, hogy mik hangzottak el, egy-egy ártatlan, egy alakítást, filmet egy mondatban érintő véleményem nyomán személyemről. Ezeket akkor kérem törölni. Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! hahha.

2009-03-09 11:29:37 Seven (1995) / Hetedik operett (2) #112

Nem fórumtársakat véleméyneztem, hanem éppa filmet, általánosságban fogalamztam, s aki magára veszi... s most jöttem vissza.

előzmény: Olórin (#111)

2009-03-09 10:43:26 Seven (1995) / Hetedik operett (2) #109

Az a helyzet, hogy unom azokat a filmeket, egyébként régebb óta, amiket csak férfiaknak/nőknek készítenek. Ettől is el voltak ájulva egyes kritikusok, mind pasik, a nők pedig a felét nem bírták végignézni. Nem, nem azért, mert reszkettek szegény párák az izgalomtól, s nem is azért , mert mély, biblikus vonatkoztatásokba csomagolt műmorlaitást nem zabálnak a meg, mert ezt a pasik is megtehették volna - már, a jobbak, hanem mert unalmas.

Ez egy abszolút felülértékelt, semmi lényeges üzenetet nem hordozó film. Persze, kivétel mindig akad - minden filmnél, mindkét nemből. Vannak olyan férfiak. akiknek iezt sikerült percipiálniuk, hogy milyen szopatás is történik itt, s ha van értelme annak a szónak, hogy valami thriller - én utálom, hát, nem ezt értik alatta. Részemről nemhogy izgalmasnak nem tartom a filmet, hanem kifejezetten vontatott, sokkal hosszabb, mint kellene, unalomba fullad, feleslegesen pszichologizál (mert valós
lélek(elemzés) itt nincs), egy tipikus férfiflm, ezt beszopó, különösebben nem cizellált gondolkodású hímeknek. Ilyen film mostanában - csak ennél is kuszább és rendezetlenebb forg. könyvvel, abszolút ködbe vésző rendezői szándékkal és több álművészettel (tehát, még ennyire sem krimi, csak egy nagy palánkon átdobás a "művészet" nevében) a Nem vénnek való vidék. Még a kultiplexekből is távoztak a nők (plázacicák) fél óra után. Pasijaik kedvéért, illetve a kifizetett jegyárért megnézem, amit adnak, mert jár nekem elv sem érvényesült. És igazuk volt. Menthetetlenül átgondolatlan, szimbolikus foglamakkal unalmasan dobálózó szar film. És szintén hosszú, unalmas... Jajj.

Szeretem viszont azokat a férfiakat, akik egy - elvileg - női filmet, ha az jó, tudnak értékelni, persze nem a nyálas Én, Pánakáárki-típusúakat, hanem, akik vevők a női látásmódra, érzékenységre, humorra - tehát akik szeretik a jó női filmeket, amik ezáltal már nem is nőike, csak filmek, mondjuk, beválalnak egy Mamma Míát, nem szégyellik, mert látják, hogy vannak értékei. Például tükröt tart, például, jól énekelnek benne, s például jó- (és új-)fajta paródia H-ról. És nem kevés olyan kritikusunk volt (bár sokra nem tartom a "szakmát" úgy általában, akinek sikerült ezt megérteni, felfogni, hogy vicces, szórakoztató filmet lát, hát, szórakoztak. A Mamma mía persze nem a női filmek csimboraszja, csak egy időben közeli példa, kevésbé megosztó filmet is említhettem volna. Ugyanakkor szeretem azokat a nőket is, akik meg bírnak nézni egy filmet attól, mert van benne autósüldözés vagy hosszú csatajelenet, esetleg westernről van szó, vagy - mivel érdekli őket az országuk történelme - a Puskás-filmet is meg fogják nézni - tehát, minden férfifilmet megnéznek, ha egyébként az jó és értékes.

De utálom azokat a filmeket, amikben azért van autósüldözés, csatajelenet, tehetséges vagy tehetségtelen gyerekszereplő, kiskutya stb. - hogy csak férfiaknak/nőknek szóljon, azokon viszon baromira kaszáljon. Hányok tőlük. Ettől is.

Talán egyetemes kérdések minkét nemet egyformán érintik, ezért a jó film mindkét nemnek szól. Ez nem jó film, viszont rossz. A téma elcsépelt (már akkor is az volt), a kidolgozás unalmas - aki ezen rettegni tud, ahogy olvasom "lélegzetelállítóan izgalmas thriller" - azzal eleve baj van, szerintem, egy kiszámítható kis krimicske, ami többnek álcázza magát. Sok nézőt akar, főleg férfiakat, nulla _valós_ mondanivalóval, de nem vállalja be, hogy csak egy krimi, unalmas kiszerelésben.

Újra láttam, ritkáaság az, ahogy a magába zárkozóttásgot (ami egyébként orunk egyre terjedő férfietegsége) a - divatos kifejezeéssel élve - szeretetre, ileletve, pontosabban annak kommunkációjára képtelen férfi, csodálatos ábrázolása. Mint egy szobor elvenedik meg előttünk lassanként, a szoborrá is kövült lény lelke. A barát-szál (Dussolirt továbbra is nagyon-nagyon szeretem, s nem elhanyagolható dramaturgiailag), ebből a szempontból mellékes. Ez a film iskolapéldája, hogy egy ember önfel-nem-vállalása, hány ember sorsára hat(hat). sokaknak kellene megnézniük, s megérteniük. Vállalj felelősséget magadért, igen, de vedd figyelembe, hogy egyetlen döntésed, amiről azt hiszed, neked a legrosszabb (nem belegondolva, hogy mindenki mindenkivel összefügg, még hány sorsa lehet visszafordíthatatlan hatással).

Persze, nem árt, ha mindezt zseni játssza. Jó látni az igazi francia film finomságait, a könnyed lebegést, atragikusm kévéházi változatát, a melodráma kerülését. Azt a kényes egyensúlyt, amelyet a rendező tökéletes precizitással mindvégig megtart. Nem egy ember, habér egy ember sorsa (de mindegyikünkre vonatkozik), nem melodráma, bár lehetne, nem visítanak, üvöltenek, sikitoznak benne, bár lenne rá ok, s azt a fimom, tényleg leheletnyi utalást, amit a főszereplő családi hátteréről megtudunk - lelátogat szüleihez, de a veszekedést hallva, inkábbnem megy be. S ezzel a film mindent meg is magyaráz, nem is kell ezt túlbonyolítani. De nem vádol! Senkit! Miért lesz szeretetképtelen egy férfi, ha peche is van ráadásul a karakterével, mivel egyre több ilyen meber járkál közöttünk, elég éégető kérdés (nőkre ez igazán nem jellemző, pláne nem, hogy ne tudnák kimutatni/kommunikálni az érzelmeiket), ez ezért is fontos film. Persze, ez csak egy aspektus. A lényeg, hogy nagyszerű. A már említett alakítások és arányok miatt. A legfontosabb, amikor filmet csinál valaki (túl azon, hogy kikkel, és hogy van-e egyáltalán érvényes mondandója), hgy mi az, amit a történetből meg akar mutatni, s mi az, amire csak utal, mert bízik a - felnőtt - nézőiben. És ez itt a tökély - ebből a szempotból.

Gyönyörű, lassan hömpölgyő, mély, hiteles, határozott rendezői koncepcióval (ami nem ordít ki, csak azért tűnik fel, mert jó a film) rendelkező, rengeteg visszafogottágot, vászonról lecsorgó esztétikumot, fantasztikus belső- és történésritmust felmutató gyöngyszem. És bátor film, néha percekig csak fejeket látunk, de nem unatkozunk, egyrészt mert nem akármilyneket, másrészt, mert van funkciójuk a filben - ez nem magyar művészfilm, bárgyú pofákkal; ez francia, mindenkinek szóló szemvedéstörténet - nem felmutatós, csak időnkét a figurákra nézős, hanem a karateríveket pontosan lekövetve, végigmenve, pontról pontra nagyszerű színészvezetéssel (és nagyszerű színészekkel) élve, nem felskiccelve, hanem megrajzolva. Hogy lassan nyíljon meg egy zárkózott ember univerzuma. Ahogy azt kell. Mestermunka.

Fel nem fogható, hogy miért kellett ugyannanak a nemzetnek, ugyanúgy, nulla új szállal, ötlettel, koncepcióval, sokkal gyengébb színészekkel, összehasonlíthatatlanul kevesebb atmoszférával, rossz stlíussal és gyenge színászvezetéssel, egy nem aktuális pillanatban, ugyanazzal, csak már sokkal gyengébben teljesítő főszereplővel, a korrajz, a morális kérdések elnagyolásával - azaz a művészi nagyságot (egyáltalán a művészetet) mellőzve újra leforgatni ugyanazt a narratívát. Ráadásul egy filmklasszikust. Miért?

Vagyis a SZinbád jó Dajka levese (Majmunkája) nékül is, a Félelem bére akkor is ok, ha nem Mondtand a főszereplő, A bárányok hallgatnak, hogy egy közkeletűt is mondjak (utálom a filmet egyébként), leforgatható ugyanúgy, egy az egyben ugyanazzal a sztorival, hátha valaki megint végigizgulja, továbbra a gyengélkedő J. Fosterrel, viszont a kitűnő Hopkins nélkül? És miért érdekes?

De nem is ez a lényeg, mert egy klasszikus írást (lásd: Szabó: Rokonok - Móricz) újra lehet (és néha érdemes is) az aktuális kor jó színészeivel forgatni, akár tisztelgésből is (természetesen nem Csányira gondolok, amikor jó színészt említek), de akkor oda teljesen új elgondolás, a jelenre értelmezett művészi szándék szükséges. Ha valaki egy klasszikust újragondol, annak annak húsbavágóan aktuálisnak kell lennie, ha már létezik egyszer filmen. Pláne, ha ugyabban az országban létezik már. És hát, a Rokonok ma, Magyarországon iyen is volt, Szabó ezt jól tudta, teljesen más képsorokat mutatott, teljesen más alkatú Kopjásst (GYÍK: nem küllemre, aki kissé ás miatt buik el) és más megközelítést. (És még akkor sem lett megközelítőleg sem olyan jó, mint az eredeti, Márriásy-féle film, ez általában így szokkott lenni.) De ez nem baj, lehet több Rómeo és Júlia vagy Varázsfuvola, színházban is, filmen is, ha mindegyik, az adott korban, amelyben készül, gondol róla valamit, a rendezőnek szándéka van vele - attól eltérő, hogy kaszálni kéne kicsit.

Egy film, ami pontosan ugyanazokat a kameraállásokat, képsorokat veszi át, a legapróbb bagatell történés is szinte ugyanúgy esi meg, az még annál is rosszabb, mint egy modernizált Meseautó vagy Egy szoknya, egy akármi. Nem tiszteleg, hanem aláás egy mítoszt. Nevetséges, szánalmas. És mi volt 88-ban ezzel az elrontott epigonnal a szándék? Megmutatni, hogy él még Loren? (A Belmondo is élt, egyébként, ha már...) Vagy megmutatni, hogy él még az olasz filmgyártás? Nem sikerült. És azóta is, csak várom, csak várom, ahol egyszer volt neorealizmus, talán egyszer elsznek majd még filmek meg rendezők meg nagy színészegyéniségek.

Ez off, de muszáj, bocsánat: nem gondoltam volna, pláne, az elmúlt hónapok itteni termését látván, hogy valaki itt Poszlert fog idézni. És köszönm, a lejárt, kipukkadt, újra nem hasznosítható posztmodern-lemezes megjegyzésre is válasz érkezett, jólesett. De nem tehet róla a bejegyzést eszközlő,neki ezt tanítják, egyetemen, ahol sajnos, már nem a Poszler oktat, hanem MÁSOK. Írhatnám, h kik, de minek. Én kétszer iratkoztam ki ezstétika szakról, emiatt. Arról, mondjuk, már tehet, h nem sikerült észrevennie, hogy ez a három - egy lapon egyébként nem említhető - név sosem határozta meg a magyar filmet, s ha életükben nem tudták, holtjaikban sem fogják, Tarr és Jeles (eltérő minőség, Jeles gondolkodó lény), de kísérletező mellékág voltak és maradnak, Gothár pedig ne mesélne történetet? Hát, legalábbegy filmjét azért meg illett volna tekinteni, mielőtt ez így ide íródik, nem azért, mert olyan jó, csak a tisztánlátás okán. És, persze, itt vannak a kistarrbélák, nem írom le a nevüket, mert közös isemrtetőjük, hogy leírhatatlanok, befogadhatatlanok, mint a filmjeik. Sorban fogják nyerni a díjakat, éppúgy, mint, például, Tarr, és ugyanúgy sosem fogják meghatározni a magyar filmet, mert csak az számít filmnek, amitemberek náznek. Azt pedig lehet érzékelni, hogy készülnek ma is magyar filmek, még ha kataszstrofális volt ez a szemle, de kirajzolódik, hogy kik azok, akik tudnak és akarnak filmesként, nem pedig kasszasiker-gyárosként, illetve külföldön díjat nyerő, ember által meg nem tekintett filmet készítőként működni. Nos, ők azok, akikre figyelni érdemes. Szarnak a posztmodernre, amire a világ is, egyébként, mintegy húsz éve. Na de, ki hallgat itt Gondolat-jelet?

előzmény: zéel (#3)

2009-02-23 05:08:05 A Pendragon legenda (1974) operett (?) #48

Tejószagú.... VIRÁG! Most már unom, hogy a vicceskedő idiotizmus ilyen szinten nyerjen tért. A semmihez nem értésnek is van határa. Attól, h valakinek midnen ítélete megalapozatlan, sosem érvel, legalábbis filmen belüli, ezstétikai alapon nem, mert nem mer, nem tud, az idézget, viccelget érvek helyett, pont azokakkal a poénokkal, amiket pajtásai is el-elsütnek évek óta (!), ha nincs mit mondaniuk. Ettől azért még valaki lehetne ember. Ok, nem ért a filmekhez. Ok, nincs humora. Ok, sárba tipor és égbe emel, nulla érvvel alkotókat, de, könyörgöm, simán csak szem... Ennyi - és rögötn meglátszik, melyik film jó. Aki pedig nem érti, h Virág elvtárs sosem írhatta volna a nevét h-val, az abból a filmből, amire (szerinte viccesen) hivatkozik, egy büdös szót sem ért.

Ugyanez a véleményem a Latinovitsot hol érdemtelenül égbe emeleő, hol lealázó fugurákról, akik minden fórumon visszatérnek a rögeszméjüjükhöz, meg a meg nem nyert vitáikhoz, mert fáj nekik, hogy egy embert cizelláltan is lehet lánti, aki nem zseni, márpedig L. nem volt az, az egyszer kiváló, egyszer kifejezetten rossz, máskor közepes, ennyi, de legalább tanulják meg leírni a nevét!

Ja és azt a futamot is kiírták, látom, hogy Krúdy vagy Karinthy. Csak őket felejtették el időben értesíteni. Ezért ők nem neveztek.

Csak azt tisztázzuk, h ki a főhős. Mert amennyiben Dr. Luthan, én még a fináléban is neki szurkoltam. Lehet, h aberrált vagyok?

"akárhogy is nézem, kevés film van, ahol a negatív karakterekkel előbb kezd szimpatizálni az ember, mint a főhőssel." - idáig értem, aztán viszont: "És mindez azért erős, mert amellett, h pont ez történik a fináléban, a fináléig kőkeményen a főhősnek szurkolunk." - ez már kicsit zavarosabb, de ha kihalásszuk az értelmét, megkérdem: miért, te kinek szurkoltál a "fináléban"? Persze, akinek akarsz, csak érdekel.

Meg az is, h mit értesz finálé alatt, mert ennek a filmnek 2 vége is van, a msáodikért kár. De hát, Hollywood.

A többiben nagyjából egyetértek, jó film, mondjuk, a zene engem nem fogott meg.

Azért a Krausz egész, TGM fél életpáyája is idesorolható, de ez éppúgy off, mint, mondjuk a Szalai-életmű. Hogy filmszinten van-e ilyesmi, nem tudom, nagyon jó biztos nincs, mert eleve nincsenek nagyon jó magyar filmek.

Március 11-én látható lesz a Cervantes Intézetben.

W.A - Woody Allen

Azért van, aki ismeri, W. A szerint, például, ez a valaha készített legszebb filmek top akárhányban van. Egyébként, nem tartanám szerencsésebb címnek a Pillangók nyelvét sőt.

Fernando Fernán Gómez nagyszerű színész volt, mondjuk, a Belle Époque-ban vagy a Mindent anyámrólban lehetett látni, de nem mondom, hogy Mo-n ismert lenne, a korábbi filmes korszak spanyol színnészei közül egyedül Fernando Rey, akit itt is ismernek (valamelyest). Fernán Gómez egyébként nemcsak színész, hanem rendező is volt, de ez a karakter azért is abszolút neki való, mert egyben tanár (s akadémikus is) volt. Nem akármilyen személyiség.

2009-02-11 04:51:36 Hippolyt (1999) operett (2) #9

Sic transit... igen.

előzmény: zéel (#4)

2009-02-06 01:04:57 Les Acteurs (2000) / Színészek operett (5) #1

Úgy gondolom, hogy az utóbbi évtizedek legérvényesebb - a művészet mibenlétét boncolgató - filmje. És nem az a lélnyeg, hogy mennyi itt az egy képkockéra eső zsenik száma (ez sem haszontalan), hanem, hogy mit tud ez a rendező..

Micsoda fogatókönyv van itt, s milyen bátor szürrealitás, ami az elmúlt 20-30 évben nem a francia (európai) film sajátja. Akár Fellini vagy Bunuel is rendezhette volna.

Elképesztő, mennyi film hány és hány karaktere ugrik be egy-egy olyan arc láttán, amihez név, esetleg, nem is társul az ember fejáben - a karakterszínész megdicsőülése. És ahogy végig Piccolit keresik, mintha Godot-ra várnának, fantasztikus afilm minden másodperce.

Egyszerűen elképesztő, milyen színészeik vannak ezeknek a franciáknak, s akkor még ki lehetett volna hagyni egy-két sztárt, s bevenni egy-két megkerülhetetlen arcot helyettük, szóval, van még tartalék is.

Különösen varázsos, ahogy Brasseur személyén keresztül (apja, a "nagy" Brasseur, aki a végén hívja telefonon "fentről"), a film tiszteleg Montand, Signore, Gabin stb. emléke előtt is, nem utolsó sorban - bár igen jó ízléssel nem említik meg - ezáltal, persze, a feledhetetlen, a "nagy" Blier, az öreg emléke előtt is.

Hát, ilyen egy film, ami a művészetről szól, ilyen egy ország, ahol nem feljetik el a színészeket, mert ők sem felejtik el egymást, s ilyen egy nemzet, ahol van folytatólagosság a filmgyártásban (művászetben).

Elképezstően nagy film, nemcsak az említett tények miatt, hanem mert a Nagy zabálás óta a legérvényesebb fr. értelmiségi megnyilvánulás. Minden ízében tökéletes, lecsorog a vászonról, és csak imádni lehet. Nem lehet elégszer megnézni.

2009-02-05 23:50:51 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #1219

Ok, azt hittem, valamilyen szakképzésben vettél részt, én nem tanultam médiát középiskolában, szóval, ezt nem tudhattam, de már értem, hogy ez csak egy szófordulat volt. Örülök, mert Monoriban az úriemberseg halvány látszat formájában sem jelenik meg, s szerintem ez nem is volt szándék, ezért gondoltam, hogy valami "okos" ezt így tanította.

Hát, ha így áll a helyzet, akkor jóval nehezebbet kérdezel/kérsz, de akkor is gyűjtök neked, kis időt, plíz.

előzmény: mchn (#1218)

2009-02-05 16:48:27 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #1216

Szerintem a filmet keresek nem erre való, senki nem is ilyesmire használja, elmond egy sztorit, amire emlékszik, s kérdi, melyik ez a film. Aki tudja, válaszol. Persze, lehet erre is használni, épp.

Ha ez a topik megszüntetendő, akkor átmehetünk az off-ra is, de ott egy ember azt írta nemrég "ne keverjük ide a nemzetrontó liberálisokat", midőn Hofiról ás a világról értekezett, ez senkinek nem szúrt szemet a pajtásai közül, akik azóta is a pajtásai, s osztják az észt, ami soha nem filmekről szól, mégcsak nem is a filmek megítélésének kérdéséről, hanem személyiségüket, amely nem kellemes teljesítik ki. Nekem szemet szúrt, ekkor , természetesen, azonnal tagadta, hogy ő írta volna, még annál is gázabb figura, mintsem bevállalná, persze "csak idézett", én viszont fröcsögök, suma summarum kemény politizálás folyikk ott napok-hetek óta, ki mit gondoll a Kádár-rezsimről stb., persze, nem a legemelkedettebben, úgyhogy talán az sem a legmegfelelőbb hely.

Maradjunk itt. Én szeretnék válaszolni, írok úriember "archetípusokat", de két kérdés előtte:

1. Monoriban az úriember is ott lapul? Ez is benne "keveredik"? Ez a munkahipotézised vagy ezt ÍGY tanították? Vagy félreértem?

2. Úriemberet szívesen írok - nagyon szívesen -, sokat is, csak írd meg, mit jelent pontosan, hogy úriemberben keveredő archetípusok? Egy darab úriember - mi mindenből tevődik össze? Vagy hányfajta úriember-típust ismerünk filmekről? Pontosíts, kérlek!

előzmény: mchn (#1176)

2009-02-05 02:08:07 Macerás ügyek (2001) operett (5) #2

Érvényes film, máig az egyetlen igazi egyénítetten új hang (az elmúlt 10-15 évben felbukkkanókról bezsélek). Külön szép, hogy abszolút magántörténet, nemcsak a Debrencen, s a sok családtag miatt, hanem az egyéni megfogalamzás miatt is, mégis abszolút érvényes a korra, mégsem újítóskodó, épp ellenkezőleg, belesimul egy folyamatba - nemcsak az énekeljünk egy dalt rendezők neveinek felsoorolásával, nemcsak Jancsó szerepeltetésével, hanem – azokkal a megoldásokkal/allúziókkal, amelyek tisztelgések, főhajtások, s kifejeznek egy szándékot: valami érvényeset, jelenkorit mondani, de tudni, hogy melyik iskolához tartozik az ember. Így is kell.

Egyébként egyes alakítások egész kiválóak, az atmoszféra, vágás, forgatóköny, tempó összhang lenyűgöző és fantasztikus a zene - végig.

Hiába, tehetség, ugye... tudja mit kell megmutatni, "kijátszani", s hol elég "lenaplózni". Érzék kell a befejezéshez is - nem a nyomi/depi/ömgyi, hanem az értelmes, megokolt vég, keserédes szomorúság tanulságokkal. Nem is kevéssel, ha valakinek van szeme/füle rá.

Rengeteg műfaj eklektikus keveredése, igazi, félreismerhetetlen Hajdu-mozi, ha egy taktust meghallok, tudom, hogy ezt a filmet adják.

2009-02-04 14:44:15 La boum (1980) / Házibuli operett (4) #33

Ez valóban velős megfoglamzás: "nyálfilm". Nem is kell többet magyarázni, elég ha elmondjuk, mikor készült, s kikről. A film megtekintése eben az esetben el is maradhat. Egyébként tényleg nem reflektál a korra, felmutat; másra reflektál - két ember közötti kapcsolatra, szülők és gyerekek közti kapcsolatra, apja által elhagyott lány és másik lány apja közti kapcsolatra, vállaljunk-e még egy gyereket (ha már van és jól megy a szekér)témára, szerelmi háromszögre, az idősebb generáció megtartó erejére, munka vs. családi életre, sajnos, cak ezeket a témákat mutatja fel egy családi mozi - a nyolcvanas években, Franciaországban. SZórakoztatóan, hitelesen és minősgileg. S mind, valóban abba a társadalmi közegbe ágyazva. Ezt vállalja tehát, hogy nem másról, pofázik, hanem arról, amiben él, amihez ért. Olyan módon, hogy mind kamaszoknak, mind a szülőknek, mind nagymamáknak élvezetes-nézhető, nagyszerű színészekkel, jó fényképezéssel, feszes tempóval, jó forgatókönyvvel - ezt hívják igényes szórakoztatásnak. Magyarországon azóta sem készült egy sem. Persze, minek is. Ez lenne a reakció.

Akik pedig rettegnek a burzsuáziától, azoknak irigységelvonókúrűn a helyük, akik az első szerelem témakörtől - csak akkor bírják ki, ha legalább egy fő belehal, a szereplők mélyszegényesk, idióták, gondolataikat végig önkommentekkel halljuk naplószerűen vagy szócsőszereplő által - azoknak nem mondom meg milyenkúrán a helyük. Gagyi kor termékei, sajnos nem képesek már szerethetőt szeretni.

T.G.M-nek nem is nagyon ajánlanám a filmet, de azt meg senkinek sem, hogy ismételten filmen kívüli szempontok alapján ítéljen. Mert az szomorú, ha valaki nem is a filmről beszél, mint más fórumokon is általában - itt, egyébként, az egy filmre eső tökéletesen eltalált karakterek/agyszerű színészek aránya elég magas.

Ez minősít egy filmet, az osztály, amelyet jellemez vagy amelyre jelemző, nem. Egy korszak filmje, mely nem hazudik morálisan, s van annyira szóakoztató, hogy bármikor újranézhető. Sajnálom azokat, akik lektűrt sosem olvasnak.

Ugyenezen személyek szerint a Szindbád is nézhetetlen. De elfelejtették kikérni TGM véleményát hozzá, hogy most arrólmit is kelljen gondolniuk. Óg, szegények, mennyi kínt kell elviselniük a vászonról.

2009-02-04 02:12:16 Wilde (1997) / Oscar Wilde szerelmei operett (4) #4

És lőn. Jó a film.

2009-02-03 23:30:31 La boum (1980) / Házibuli operett (4) #14

Kifejezetten jó színész az anya, a barátnő húga, s a Brasseur-familia nagy múltra visszatekintő művészcsalád. Ez mondjuk nem jelenti, h C. lenne a legkiemelkedőbb tagja. Poupett figurája zseniális. Az egész elegáns, könnyed és valóban korrajz. A film megmutatja, hogy lehet élvezhetően szórakoztatni. És nagyon jó a zenéje.

2009-02-03 00:53:56 Hús vétkek (2008) operett (?) #1

Az oldal legjobbhumorú momentuma.

Az alkotást egy fő látta, szerinte rossz.

Senki nem akarja se megnázni, se megszerezni - nos, ezen nem nagyon csodálkozom annak fényében, hogy rendezője a nagybecsű Dobray György, soha nem feldjük eddig remekeit-remakejeit (muhhahaha), címe pedig a minden elképzelhetőnél fantáziátlanabb, hajmeresztően ostoba Hús vétkek. Kilóghatott az agya, amikor kitalálta az, aki - lehet, hogy külön "kreatívot" bíztak meg, hogy összejöjjön ez a csoda.

Továbbá van három - eddig ismert - szereplője, de azt nem tudjuk, mely szerepeket alajkítanak.

És hát, nem öncélú a szóviczem, hisz a telitalálat cím is ilyemire hajaz, csak kicsit gyengébb, a narratíva ugyanis a húsvéti ünnepek ideje körül motoz. Ezt az ismertetőt ide kell idéznem:

"Húsvét. A tojáspingálások ideje. Mindeközben kegyetlen játék folyik a várandós riporternő mikrofonja előtt. Egy gátlástalan férfi és egy mindent elviselő nő játéka ez. Egy kicsit komikus, egy kicsit tragikus, de leginkább tragikomikus. Ez az életük, és hiába a kicsit szürreális vég, a játék talán nem is játék volt."

tojáspingálások (!), tagikus, illetve komikus, illetve tragikomigus (!!), illetve a játék talán nemcsak játék (!!!) VOLT (!!!!).

És ezt ember leírta.

Hamisítatlan magyar kvalitás.

Valóban van, ha valaki nem tudja kihámozni egy közlés intellektuális és emocionális intencióját. Az, például, rosszabb. De még sokkal-sokkal rosszabb dolgok is vannak ám. Szerintem, egyébként, kicsit se loholj, de ahogy gondolod.

előzmény: puttancsospeti (#95)

Annyit magamhoz (nem javítva az elgépeléseket, mert nincs időm), hogy olyan, mint Szabó Apa ... -ezt természetesen a funkciójára értettem, nem az esztétikai minőségére. Nem említeném egy lapon.

előzmény: operett (#7)

Zéel: kérlek, Te semmilyen jelet se tegyél továbbra se. Modnanivalód mindig értékelhető anélkül is. Egyébként, valóban, amiben ez több egy Böbe-Emmánál, az a kivitelezés könnyed eleganciája. Hogy nem akar súlyos lenni.

előzmény: zéel (#14)

Pedig van - ha nem is ue., de Hanukarácsony, mostani.

Nem értem továbbra sem. Miért sok ilyen szinten belelátni egy család életébe? Tényleg kíváncsi lennék a véleményedre, lévén szerintem esszenciálisan ez a lényege a műfajnak, belelátni egy sorsba, egy helyzetbe, egy életbe (akár egy családéba). Ha nem mutatja fel a film, hogy a családban hogyan alakult a kérdés, akkor azt a különös vetületét veszíti el, hogy míg - látszólag - végig politikáról, s ennek egy/a családra gyakorolt hatásáról beszél, objektíven rámutat, hogy ennél jóval többről van szó. (Egyébként, lehet, hogy ez túlmutat a készítők szándékán, és csak besikerült, de azért nem hinném.)

előzmény: matykocska (#9)

Álprobléma. Nos, ezzel az álproblémácskával ebben az országban választásokat lehet nyerni. Illetve, a rá törtéénő hivatkozással. Az egyedi tapasztalat kontra satisztikai adatok nem hatnak meg, imi? Illetve, az nem merült fel benned, hogy a "diplomások helyzete aggasztó", nem érv a nyugdíjasoké is - ellen? Egyébként eme második kérdést taglalandó elég sok magyar film született, nagyrendezőtöl is, Böbék és Emmák szaladgálnak itt magyar filmekben, de mióta... Ez jobb. Persze, nem szívesen csinálok úgy, mintha elhinném, ez a film a nyugdíjasok helyzetésről szól. Sok kérdésről szól, múltról is, jelenről is, Mao-ról is, hitről is, belenyugvásról is, bele nem nyugvásról is, s valóban, korrajz is, nem is rossz; de alapvetően a méltóságról szól.

"biztos keresztény ember csinálta, annyira jók benne a szereplők" - hm. Szép.

Egyetértek. Valóban, M. máskor is volt már jó, de az, hogy tud visszafogott lenni, a szerepet alázatosan szolgálva alapkaraktere ellenében lenni valamilyen, egészen naggyá emeli. Nagy színész. A film abszolút tökéletes. Ráirányítjaa figyelmet olyan kérdésekre, amelyeket színházban nem lehet kiemelni - ez persze tecnika kérdése, dehát épp ezért dilm a film, hogy alkalmazza azokat az extra kvalitásokat, amelyekt csak filmen lehet megcsinálni. Fantasztikus még a az említett két színész magyarhangja is, Tahi Tóth egyik nagy dobása ez, és nagyon örvendetes, hogy a rossz rendezői sínházak (melyek filmnek hazudják magukat), hazug moralizálgatása mellett (modnjuk Trier), valaki valóban mer minimáltechnikával valóban létező sorsokat végigkísérni, ívet bejárni, figurák-szimbólumok helyett személyékete és sorsokat felmutatni. Külön fantasztikus érdeme a filmnek azaz új olvasat, amit az eddig W. L-képhez tesz hozzá, hisz van rálátása, 85-ös film. Nem egy áldozatot látunk. Sok áldozatot látunk, akik mind FELEŐSEK sorsuk alakulásáért, mind-mind más ok miatt, de nem a nagy amerikai álom áldozatai őke, hanem saját önbecsapásuké, családi életük egyenlőtelnségeié, hazug mítoszaiké, szeretetkommunikáló képességük satnyaságaié, rossz ítéleteiké, a menekülőutak elvétéseié. Amire késztetheti őket az amerikai álom, akor társadalma, de ők is kellenek hozzá, hogy így elrontsák. Fantasztikus egyensúly társadalom/egyéni felelősség között. Midnenkinek ajánlom, hogy tekintse meg, adni fogja az m2.

előzmény: Szívtiproimi (#1)

Most eléggé csalódtam a képességeidben. Megismételsz egy "fordított ítéletet"? Soha nem foglalkozom a véleményíró személyével, csak a véleményével, s az összes vitában, ahol egyébként egy ideje a nyomomban loholsz, s odírod, szerininted milyen vagyok (én, és nem a véleményem), általában egyedül én érvelek.

Itt szögetzem le hogy sem a pozitív, sem a negatív, személyemet érintő megjegyzéseid nem érdkelnek. Ha léynegileg tudnál hozzátenni...

Még olyasvalakivel is vitázom (persze nem vele, csak egy álláspontjával), aki nyilvánvaló módon nem fogja megérteni, mert nem is akarja, félre fogja magyarázni stb., szerintem egy sértetten büszke ember nem ilyen, úh. pszichológiából még van mit fejlődnöd.

Megpróbálom a lehetetlent, s igen, nem tagadom, azért, mert tudom, hogy mások is olvassák, nemcsak az, akinek írom. Ezzel egyébként nem lehetetlenítem el a megszólalót (azt ő maga megteszi, egyébként, tökfölösleges lenne), éppen ellenkezőleg, az értelmes diskurzus részéve próbálom avatni. Hatvan érvet felhozok, amiből valaki annyit ért meg, hogy "megvédtem egy filmet" - amiről egyébként közlöm, hogy nem tartom érdemesnek a megtekintésre, éppen a rendező személye miatt.

Egy álláspontot védtem meg, a filmtől függetlenül, illetve egy másikat támadtam, a beíró személyétől függetlenül.

Szerintem meg ez stimmel.

És valóban, nemkopésztellek be, mint ahogy mosolyjeleket sem használok és nem is fogok, és nem, aki azt kérdezte, én jól tudom,hogy nem mosoly van mögötte, csupán kényszercselkvés, nincs rá szükségem, valóban válogatok a megszólalások közt, arra - és annak azon részére - reagálok, amit fontosnak tartok, általában. De van, maikor nem átlalánosságban, csak film-szinten szólok hozzá. Mindegy, hogy valaki baromnak, te meg sértetten büszkének nevezel, itt sokan olvashatják ezt, ez fontos, meg az, hogy ezeka vélemények elhangozhassanak. Mert a vélemény szabad. És globálisan gondolkogni is szabad. Egyáltalán, gondolkodni szabad.

előzmény: puttancsospeti (#92)

Hát, érdekes.én fordítva volta vele, de az a jó (doku) film, ahol az ember úgy érzi, még-mg, miért van vége. Talán sejtem, mit értesz bő lére eresztettségen, de azért megkérdezném, hogy Mónika Show-érzületed miért keletkezett? Te nem szeretsz ennyire belelátni valakik életébe? Mondjuk, Mónika Show-szinten nem is érdemes, az voayeurködés, de így... Hiszen ez a lényege egy dokunak.

előzmény: matykocska (#7)

2009-02-02 16:05:37 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #1174

"Korrekt dokumentumfilm. Nem váltja meg persze a világot, de bemutatásra, dokumentálásra jó.2

És erre mikor jöttél rá? Mármint, hogy egy dokumnetumfilm erre jó?

--
Áthelyezve a(z) A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció topikból.

előzmény: -senki- (#6)

"ó már látom azt az X politikai tartalmú kommentet, ami az első provokáló véleményt fogja követni." majd:

"a film szerintem jó, leginkább Székely Gábor önelégült arca maradt meg bennem, amikor pellengérre állították a "fideszes zsidót" a kerti partis cimboráival." - ez nem politikailag provokatív komment? Honnan tudod, hogy a "kerti partis cimborái" voltak ott? A Bálint Zsidó közösségi házba bárki betérhet, bármiylen nyilvános fórumra. És ez az volt, nyilvános beszélgetés. Az egyik vendég például egyértelműen Sebes nővére volt, két megszólaló pedig kifejezetten mellette (ha nem is a nézetei mellett) állt ki. Egyik sem a nővére volt.

Az elsőre nem reagálok, mert elképesztő, felesleges volt megnéznie a filmet, Xá-nek felelősságet kellene vállani azért, hogy mit tezsnek Y-ok Z helyen, csupán, mert ők is baloldaliak - vélhetően. Szép. Azért fontos a film, mert ennek egyértelműen és kifejezetten szépen mond ellent. Ez a dilm azt teljesti, amit vállalt, a mediátorok nem terapeuták vagy pszichológusok, a film sem akart pszichologizálni, mégis érdekes lett volna többet tudni a Tóth család másik gyermekéről. Mert a film így is rávilágt, hogy nem a poiltika az, ami megbont családokat (csak könnyű arra fogni, s mindent megtesz érte, hogy tovább rontosn a helyzeten), de ott van baj, ahol egyébként is baj van. Ezt a film nem vállata, azért nem is kérhető rajta számon, csak érdekesebb lett volna.

Egyébként nagyszerű és nagyon fontos munka. Ja, és a végén a gyerekek - akik már a politikai ugróiskolába játsszadozzák bele magukat,mert mélyen elkötelezett szüleik így látják helyesnek, még szép is, persze, végtelenül szomorú. Ötös a film.

2009-02-01 18:17:16 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #1164

Nem, " rendszerváltás után ő is állást foglalt, a balközép felé húzott, de ne keverjünk már ide liberális nemzetrontókat." - na ez fröcsögő. Sajnállak.

előzmény: Hannibal Lecter (#1162)

2009-02-01 18:11:47 Wilde (1997) / Oscar Wilde szerelmei operett (4) #3

Ez annyira aranyos, még nem láttam, remélem fogom, de Bunbury szerint zseniális. ... Hát, remélem is. Eleve, végre egy jó felhasználónév.

Nem csak hogy iváló a szinkron, ahnem ahtalmas ötlet. Elképesztő Kálmán finomságára, a hehezetes gégefőre bízni Mondtand - egyébként szintén finom és feminin - ebben a filmbne azonban kornkrétan macsó mejjelenésést, pláne, hogy énekhangja egy okátvval van Kálmán hagszíne alatt, s ezt azért mindenki tudta. Fantasztikus választás. Ilyen bátor szinkron-szereposztást csak msotanában hallottam, Az ügynök halálában Tahi Tóth D. H. magyarhangja, és zseniális. Egyszerűen zseniális -a bohócnak elkönyvelt Tahi Tóth.

E a film egyébként maga a szublimált szorongás, a reményvesztettség korrajza, a férfihelytállás himnusza, s nem mellékesen, ott az elkerülhetetlen "drámai vétség", amely miatt el kell bukni, tehát minden szempontból megtámogatott a cselekmény. Minden pillanata izgalmas, a karatkerek árnyaltak, nem hősök, antihősök, nehéz jobb filmet elképzelni. Korszakos.

előzmény: Cesare Gonzago (#4)

2009-02-01 17:41:34 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #1154

"ne keverjünk már ide liberális nemzetrontókat", na végre. Végre, végre! Kibújt a szögecske. Akinek Hofi a legkiemelkedőbb magyar előadóművész (Hofi tiltakozna a kategória ellen, sosem tartotta mwgát művésznek), Latinovits meg a "magyar színész", attól nem is vártam többet. Örvendetes, hogy kimondtad a bűvmondatot. Csak művészeten kívüli tényezők befolyásolnak, amkor - látszólag - teljesítményeket ítélsz meg. Pavlovi, kondicionált befogadó vagy. És nem vagy egyedül.

Egyesek a nemzetet mentik (diktatúrában, szelepként (!/), mások, puszta eszmei meggyőződésük által nemzetrontónak nevezhetők. Hisz ellenségei hazájuknak. Szép, szép.

Nem csoda, ha csak Latinovitsra emlékszel a sok zseniből, akik futottak az elmúlt 80 évben. Legalább nyilvánvalóvá tettél egy úgyis köztudoműsú tény, L-t soha, senki nem a teljesítményeiért tartja zseninek (lévén nem volt az), ez pusztán politikai tagozódás kérdése.

Na, akkor erre is válaszolok, utoljára. A filmet nem láttam, nem is fogom, nem érdekel egy köztudomásúlag antiszemita, nem is a kiemelkedő rendezéseiről híres figura filmje Jézusról.

A művészet azonban embereknek szól, emberekről. A film is - ha művészetnek tekintjük, 90%-ban nem az egyébként, de ez a fórum ezen az alapon szerveződik, tehát itt nem tudok másként közelíteni. E

bből következőleg, csak ez lehet a téma: élet, halál, szenvedés, öröm. Ha csak tájképet mutatnak vagy csak rajzfilmfigurák/állatok tűnnek fel a vásznon, de jó a film - jelzem, erre még nem volt példa a praxisomban, de tételezzük fel-, az akkor is embereknek szól, áttételesen, emberi sorsokra hoz analógiákat. Üzenetet kell, hogy hordozzon, életről, örömről, szenvedésről, halálról. Különben lufi, geg, üres szar.

Jézus élete (nem a valós személyé, még egyszer, lassan mondom, hanem a bibiliai és művészeti jelenségé) ebből a szempontból a lehető legérdekesebb művészetben feldolgozható téma. Mint írtam, minden ember élete érdekes, az övé különösen, ennél nem lesz jobb sztori soha, ezt hidd el nekem. Jó szar lehet az a felekezeti iskola, egyébként, ha ezt nem könnyű belátni.

Ha nem írják oda, hogy Jézus, hanem azt mondják, Hamlet, Platonov vagy Lolita - azért még fel tudod fogni, gondolom, hogy egy és ugyanazon történetről beszélünk... Vagyis, gondolom nem, de talán egyszer... ezért írok.

És én felületesen olvasok...hm: én örülök, hogy személyed és néhány más személy beírása kapcsán elmondhattam olyan dolgokat, amelyek lényegesek. Amelyeket kissé felületesen olvastál el, ha egyáltalán elolvastad. Tudod, attól, hogy nem írom oda, hogy szerintem, attól még szerintem lényegesek, amikről írok - de mondjuk, jó/rossz, hoz-e újatezek fontos kérdések, pláne, hogy a legtöbb fórumon ezek köré csoportosul a diskurzus.

Megint komolyabban vettelek a kelleténél, regáltam, s megint nem fogod megérteni, majd írd oda, hogy támadtalak, de lehet, hogy múltkor sem azért írtam a megítélhetőségről három oldalnyit, hogy te annyit vegyél le belőle, "támadlak", hanem úgy gondoltam, másokra, akik olvassák, talán hat. Talán rád is. És ha nem hat, én akkor is szeretek véleményezni fontos kérdéseket.

Sajnálom, hogy ez most a te megszólalásaidra irányult, de te írtad, hogy "már bocs, de mi az, hogy jó", és nekem írtad. És te mutattad fel legkikristályosultabban, hogy milyen szintű érv is ez az újat nyújtani - 76-os beírásodban.

Jelzem, "újat mutat" címszóval hazánk "hozzáértői" Jancsó Miklóst választoták minden idők legnagyobb magyar rendezőjének. Körülbeblül minden kortársa jobb rendező nála. Nem mondom, hogy nem volt a maga korában újító a hosszú kameraállásos, kitartott fényképezés, hogy nem érdekesek és kétségtelenül tehetségesek a filmjei, de félrecsúszottak, unalmasak, rossz színészeket foglalkoztatnak, korszakhoz kötöttek, szavatossági idejük lejárt. Mivel demonstrálni akartak, nem hatni, ego nem igazi és nem jelentős művészet. Na, ennyit erről, hogy hova vezet a sznobizmus - lévén ez volt a szempont, mi "újat hozott", de ez az egész volt olyan régen, hogy le lehetett volna azóta cuppanni róla, s hideg fejjel felfogni, hogy mindegy, hogy ki iránt volt érdeklődés akkoriban nyugatról, a magyar film egy kontínuum, amelynek sokkal szervesebb és elidegeníthetetlenebb komnponensei vannak, vannak ugyanis valódi iskolatermető figurák, és vannak igazán jó filmek/rendezők.

Tegnap lehetett erről hallania Duna TV-ben. A nem díjazott, de mind a mai mapig ható filmekről. Érdekes, Jancsót senki sem említette. Ide vezet ez a mi-az-új-hajszolás.

Megint tökfeleslegesen érveltem, de hátha valaki olvassa is.

előzmény: madcows (#82)

2009-02-01 17:03:38 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #1150

Na, akkor erre is válaszolok, utoljára. A filmet nem láttam, nem is fogom, nem érdekel egy köztudomásúlag antiszemita, nem is a kiemelkedő rendezéseiről híres figura filmje Jézusról.

A művészet azonban embereknek szól, emberekről. A film is - ha művészetnek tekintjük, 90%-ban nem az egyébként, de ez a fórum ezen az alapon szerveződik, tehát itt nem tudok másként közelíteni. E

bből következőleg, csak ez lehet a téma: élet, halál, szenvedés, öröm. Ha csak tájképet mutatnak vagy csak rajzfilmfigurák/állatok tűnnek fel a vásznon, de jó a film - jelzem, erre még nem volt példa a praxisomban, de tételezzük fel-, az akkor is embereknek szól, áttételesen, emberi sorsokra hoz analógiákat. Üzenetet kell, hogy hordozzon, életről, örömről, szenvedésről, halálról. Különben lufi, geg, üres szar.

Jézus élete (nem a valós személyé, még egyszer, lassan mondom, hanem a bibiliai és művészeti jelenségé) ebből a szempontból a lehető legérdekesebb művészetben feldolgozható téma. Mint írtam, minden ember élete érdekes, az övé különösen, ennél nem lesz jobb sztori soha, ezt hidd el nekem. Jó szar lehet az a felekezeti iskola, egyébként, ha ezt nem könnyű belátni.

Ha nem írják oda, hogy Jézus, hanem azt mondják, Hamlet, Platonov vagy Lolita - azért még fel tudod fogni, gondolom, hogy egy és ugyanazon történetről beszélünk... Vagyis, gondolom nem, de talán egyszer... ezért írok.

És én felületesen olvasok...hm: én örülök, hogy személyed és néhány más személy beírása kapcsán elmondhattam olyan dolgokat, amelyek lényegesek. Amelyeket kissé felületesen olvastál el, ha egyáltalán elolvastad. Tudod, attól, hogy nem írom oda, hogy szerintem, attól még szerintem lényegesek, amikről írok - de mondjuk, jó/rossz, hoz-e újatezek fontos kérdések, pláne, hogy a legtöbb fórumon ezek köré csoportosul a diskurzus.

Megint komolyabban vettelek a kelleténél, regáltam, s megint nem fogod megérteni, majd írd oda, hogy támadtalak, de lehet, hogy múltkor sem azért írtam a megítélhetőségről három oldalnyit, hogy te annyit vegyél le belőle, "támadlak", hanem úgy gondoltam, másokra, akik olvassák, talán hat. Talán rád is. És ha nem hat, én akkor is szeretek véleményezni fontos kérdéseket.

Sajnálom, hogy ez most a te megszólalásaidra irányult, de te írtad, hogy "már bocs, de mi az, hogy jó", és nekem írtad. És te mutattad fel legkikristályosultabban, hogy milyen szintű érv is ez az újat nyújtani - 76-os beírásodban.

Jelzem, "újat mutat" címszóval hazánk "hozzáértői" Jancsó Miklóst választoták minden idők legnagyobb magyar rendezőjének. Körülbeblül minden kortársa jobb rendező nála. Nem mondom, hogy nem volt a maga korában újító a hosszú kameraállásos, kitartott fényképezés, hogy nem érdekesek és kétségtelenül tehetségesek a filmjei, de félrecsúszottak, unalmasak, rossz színészeket foglalkoztatnak, korszakhoz kötöttek, szavatossági idejük lejárt. Mivel demonstrálni akartak, nem hatni, ego nem igazi és nem jelentős művészet. Na, ennyit erről, hogy hova vezet a sznobizmus - lévén ez volt a szempont, mi "újat hozott", de ez az egész volt olyan régen, hogy le lehetett volna azóta cuppanni róla, s hideg fejjel felfogni, hogy mindegy, hogy ki iránt volt érdeklődés akkoriban nyugatról, a magyar film egy kontínuum, amelynek sokkal szervesebb és elidegeníthetetlenebb komnponensei vannak, vannak ugyanis valódi iskolatermető figurák, és vannak igazán jó filmek/rendezők.

Tegnap lehetett erről hallania Duna TV-ben. A nem díjazott, de mind a mai mapig ható filmekről. Érdekes, Jancsót senki sem említette. Ide vezet ez a mi-az-új-hajszolás.

Megint tökfeleslegesen érveltem, de hátha valaki olvassa is.

--
Áthelyezve a(z) The Passion of the Christ topikból.

előzmény: madcows (#82)

Jelen esetben azonban a többfrontosm dühös, sértett személyeskedő támadást leplező, érvhelyestteító képmutatás. Azt, hgoy hgy érzünk valaki/valami irán szavakba is lehet önteni, sorok között is lehet olvasni, nem kellenek a jelek. Én elolvastam, miket ír. Provokálni akar, nem érdekel.

előzmény: puttancsospeti (#83)

Ezt a Papp Szabolcs gyereket már a második dokuban láttam ma, mindig nagyon érdekes, kifejezetten okos.

Egyáltalán, érdekes ez a négy fej, független attól, hogy mekkora bazi biznisz ez az egész, egy csomó kikerülhetetlen és meglepő őszinteség van benne, na nem amikor őszinték akarnak lenni, hanem amikor csak látszanak mert láttattnak. "Jó a kamera." Kifejezetten érdekes korrajz 4 akármiilyenecske rocksztárocska életén keresztül, s egyáltlán nemcsak rájuk vagy szubkultúrájukra vonatkoztatva. Sokat elárul a generációról, persze, elsősorban a pasikról. Olyan ez, mint Szabó Apa c. filmje. Gyakorlatilag abszolút megfeleléskényszer és apahiány. 4 telejesen randomszerűe válogatott (tökmás hátterű és indíttatású pasinál), van ameliyknek van apja, van, amelyiknek nincs. van amelyiknek esztergálos volt, van,amelyiknek potentát megmondóember. Ja, és a legintelligensebb, ez a Papp meg is mondja, hogy nemtudja, ki ő, a többi csak sejteti,. Totál köd. Rendhagyó vállakozás, jót tesz a dokuknak. A filmmel csak egy baj van, hangos - mert hát, ez a zene...

(Persze, a másik doku nincs itt fenn, nem is kérem, mert annyi doku nincs, hogy egy többszázas listát lehetne kérni, de Csodabogarak, nagyon jó, ajánlom.)

Én megpróbáltam, tényleg. De ezt velem nem csinálja senki. Nem szenvedni járok moziba. Egyébként - szemben a válogatóval - én ezt tenném az unintentional comedy-be, Alföldi filmje helyett, ha már egy magyar is kell. Bár az uninentinal parody helyesebb kifejezés lenne. A fél ház kiment. Tehát, hogy összenyes mennyit röhögtek (és szenvedtek) rajta, sajnos nem tudom pontosan átlátni, mert én is abba a félbe tartoztam.

"Kicsi gyenge"?

Szerintem meg ez nem próbálkozás volt, hanem a véleményem. És nem hiszem, hogy gyenge lett volna, nekem például tetszik.

Egyébként, attól, hogy mosolyjeleket teszel a megszólalásaid végére, amelyek valóban nem nyújtanak "sok újat", csupán vitatkozni óhajtanak, de nem mondják meg miért/mivel, csak azt, hogy kivel, attól még nem leszel vicces.

A humorhoz humorérzék kell, a vitához érvek, nem elég a düh és annak feldolgozatlansága, hogy egyik kedves filmed szerintem népbutító, ezt sosem feldheted a jövőben.

Ott sem haraptam rá a csontra, amit pedig nagyon szerettél volna. Tömören fogalmazok, egy témában max. kétszer vagyok hajlandó megszólallbni, aki akar, tud hozzá kapcsolódni. pro/kontra. Ha értelemsen kapcsolódnak, akkor - talán - visszatérek.

Jó, hogy mindösszesen három fórumban támadsz jelenleg egyszerre, nulla érvvel, szavaim tudatlagos kiforgatásával, sok mosolyjellel. Ismétlem, nem fogok ráharapni.

Én még m-betűs barátunk - valóban elképesztő -megszólalását is vettem anyira komolyan, hogy érveljek ellene, éppen azért, mert (állításoddal szemben, amit máshol írsz rólam), szerintem mindenki véleménye fontos, és mivel amit mondtam, azt fontosnak tartottam elmondani. Tudod,én iyenkor szólalok meg, nem ha valaki dühít.

Valamint, mivel - veled ellentétben - nem személyekkel, hanem vélemények mellett/ellen érvelek általában - jó lenne, ha a több frontos személyes hangvételű támadássorozat helyett te is ezzel próbálkoznál. Tudod, legfeljebb gyenge lesz.

előzmény: cucu (#79)

*egyáltalán
megszólítani
beírással

"tudom, tudom, egy állat vagyok..." hát, vicces hely ez, komolyan jobb ide járni, mint a mára már nem egyáltalán nem létező magyar kabaréba. Az viszont nem igaz, hogy kihalt volna a magar humor. Ez a hozzászólás például maga a tökély.

Nem, eggyáltalán nem vagy állat, felteszem, ember vagy, nem merlek megszólítnai, ne haragudj, mert úgyis rosszul fogom írni a neved, mint múltkor is - csak annyit: mivel egy másik film kapcsán hosszasan fejtegettem, hogy nem normális dolog azt elvárni valamitől, hogy "új" legyen (nem ujj, nem újj - még poénkodtam is, hogy ezen vitatkoznak olyan emberek, akik le sem tudják írni a szót helyesen), lévén ez nem értékmérő, ugyanitt két berással később még meg is sértődtél, hogy félreértelek, állítólag letámadtalak, ezek után, komolyan gondolhatónak veszed, hogy azért nem jó ez a film, mert nem nyújt "ulyat"?

Jelzem, nem tudok Jézus életénél (nem a valóságos, hanem a bibliai személyről beszélek) érdekesebb témát elképzelni, bármely ember élete, halála érdekes egyébként, az övé különösen - ezért elképesztő az az érv, hogy már túl soszor megfilmesítették. Ama másik fórumon vitattad annak megítélhetőségét, hogy valami jó-e, illetve magadtól nem vitattal el a jogot, csupán az amerikai filmakadémia tagjaitól, itt pedig közlöd, hogy amiről már sokan csináltak filmet, arról már nem érdemes.

Sosem érezted úgy, hogy mivel már sokan voltak boldogok, neked már nem érdemes annak lenned? Mivel mások éltek már le életeket, neked már nem érdemes ezzel próbálkoznod?

Nagyon örülök, hogy legaláb az egyik fórumon végre ilyen hamisítatlanul, csorbítatlanul, a maga "teljességében" mutatható ki ennek a "mi újat hoz" felvetésnek a végletes banalitása és ostobasága. Ez jó. Talán néhányakat elgondolkodtat.

előzmény: madcows (#76)

na jó:

pontos
hivatkozva
szerepet visszautasítani (és nem évek, ahnem évtizedek óta !)
osszák
kihozta
Szemben olyan
színészekkel
stúdiót
vezetnek
hakniznak
zseniálisnak

Veszek új klaviatúrát.

Fontos és jó film. hhgygy-vel egyetértek. A Schell Judit-lehúzásokkal viszont nem. Színtelen, szagtalan, de korrektül dolgozó, ppontos színésznő, mindent megtesz - ennyit tud. Ráadásul szimpatikus. Személyiséggel meg születni kell, nem tehet róla, hogy nem csillag az égen, amit rábíznak, megcsinálja (azért visszautasítani évek óta nem hallottam arra hivetkozva, hogy én nem vagyok ehhez elég jószínész, kérem a szerepet az embreiség érdekében oszák másra, ez nem túl reális), ő belőle a Radnóti Szíház a lehető legtöbbet kigozta. szemben olya nfelkapott színászekkel, akik sosem dolgzonak, mindent brahira csinálnak, szót magyarul kiejteni nem tudnak stb., és már saját színi stűdiót vvezetnek, mert valaki egyszer azt mondta, ők tehetségesek, s azóta minden magyar filmben haknoznak. Schell nem haknista. Nem az a kategória, akitől hányni kellene/lehetne. Nem rossz, csak nem is jó. És nem miatta 4-es a film, hanem mert zsinálisnak nem nevezhető, de több kérdést is érdekfeszítően érintő, végig élvezhető, fordulatos, nagyszerűen balanszíroz, sosem lesz sem szirupos, sem közhelyes, jó.

2009-01-30 21:21:33 Dalolva szép az élet (1950) operett (?) #18

naja, egyrész valóban, diettánsokkal minek vitatkozni, Baéáűzsnak ebben igaza volt, másrészt abban is egyetértek, h ahol Balázs a vásznon van, ott nehéz másra figyelni.

Sajnálom viszont azokat, akik sajnálják Keleti Márton, hogy ezt meg kellett rendeznie, azokat is, akik ezt a korszakot mondolit módon látják, a film ti. rámutat némely igazságokra is, amelyek alóban léteztek az adottkorban, s amelyk pozitívnak mondhatóak, másrészt különösen sajnálatos, ha valaki nem vezsi észre, hogy egy Keltei Márton - meg egy ilyen gárda mögötte - képes egy filmben érzékeltetni, hogy miről mit óhajt - egész pontosa mondani. Másrészről, alalpvetően téves közelítés művászeten kívüli szempontok alapján ítélni, dehát, mit mondana erre a karnagy?

előzmény: Cesare Gonzago (#13)

Kemény, nagyon kemény. Érdekes, jó.

2009-01-30 15:51:36 Forrest Gump (1994) operett (3) #55

Kedves macdows, nem tudom, egyezik-e a véleményünk, mert nem tudom, mi a véleményed. Egyrészt én soha nem támadok le senkit, mert nem lenne túl normális, álláspontok mellett érvelek, véleményezek, másrész a fene se beszélt az akadémiai díjakról, nagyjából köpök rá, h kinek adnak díjat. A kérdésed - amit te viszont konrkétan hozzám intáztél - ennél némileg komplex-szebb választ igényelt, nem tudhattam, hogy téged csak az érdekel, hogy az akadémiai tagjai szerint mi a jó. Jelzem, ők is emberek, ezért az, h mi a "jó" őket sem érinti másként, mint más emberi lányeket. Én erről írtam.

előzmény: madcows (#54)

2009-01-29 02:24:16 Sodrásban (1963) operett (3) #2

A Cigányokat sajnos nem láttam. Ezzel a filmmel kapcsolatban viszont a Zöldárnál már megírtam a véleményem.

Annyit módosítanék, hogy szerintem G-S sosem tudtak filmet csinálni, valójában epigonok, de et nem azért írokm, hogy hsszas vitát nyissak, attól, hogy vakami fellinis, még lehet zseniálisan jó, egyénítetten magyar film (Szabó), attól, hogy bergmannos, szintén (Fábry). De ez a film (ill. ezek) pusztán formalistaák, kora/uk áramlatait szolgai módon utánozza/ák. Ezt a Zöldárnál is leírtam. (Sára későbbi filmjei a nézhetetlenség határát súrolják, egyébként.) Egyet tudnak ezek a flmek, atmoszférát teremteni - de korhoz kötöttet, ami mára avítt. Valamint olyan morális kérdéseket feszegetnek, amelyek már akkor is hazugok voltak - nem létező emberfigurák , prototípusok hgyan élnek meg egy llétező világot -, ma viszontmár tényleg senkit nem érdekelnek. Na, ilyen az, ha valami nem tud olyan érvényesen ragálni a jelenre, hogy az később is igaz legyen. (Ha pusztán formalista filmet szeretnék nézni, akkor már inkább Jancsó - ott is amatőrök és félamatőrök a színészek, és azok is elég unalmasm hosszú, vontaott, formalista filmek ahhoz, hogy legyen időm "észrevenni", milyen mélyen "morálisak". Mezey teljestíményét illetően teljesen egyetértek.

előzmény: zéel (#1)

2009-01-29 02:07:31 Zöldár (1965) operett (3) #11

Érzékenység? Válasz a Sodrásbannál.

előzmény: ussr (#10)

2009-01-28 23:50:39 Forrest Gump (1994) operett (3) #50

Már bocs, de ha bármiről beszélünk, mi az, hogy jó? Egyébként az értéksemlegességet dicsőítő divatkampányba nem megyek bele, mármint nem vagyok hajlandó bemenni a csőbe, a dolgok megítélhetőek, következményesek kell, hgy legyenek, a művészet pedig (így a film is a világ része), tehát nem kivétel. A meg-nem-ítélhetőség, a distinkciók eliminálása súlyos következményekkel jár. Nem nehéz megítélni, hogy egy alkotás milyen minőségű. Kell hozzá - attól függ, hgoy milyen művészeti ág - fül, szem, szív, ész, lélek mindenképp.

Ha meg nincs jó film/rossz film (sem jó művészet/ rossz művészet, nameg, felteszem, jó/rossz ember sincs...), akkor mit osztályozol itt? De most komolyan?

Ez miért pont 4 nálad, ha nem azért, mert - szerinted - elég jó, de nem tökéletes?

Valóban, ez csak két szó, én, egyébként, rövid bejegyzésemben sok érvfoszlányt hintettem el, hogy miért nem "jó" szerintem ez a film.

Nyilván, ez szubjektív, sosem vitattam. Hol mondtam ennek ellent? De hogy megítélhetetlen lenne, az tévedés.

Erre van az esztétika, a kritika, a hozzáértés, a kritikai befogadás - a laikusoké (!), amelyek külödnbséget tesznek a jó, elmegy és zseniális között.

Nem állítom, hogy csak bennfentesek tudnak megítélni egy művászeti alkotást sőt. Általában épp fordítva. Aki elfogulatlanul közelít, arra a művészet ereje kell, hogy hasson. És nemcsak kell, hanem hat is.

Persze, érteni valamihez, nem rossz.

Jó és rossz, morálfilozófiai értelemben, továbbá ezstétiaki értelemben is van. Volt, lesz. Egyes opuszokoon lehet vitatkozni, hogy szerintünk jó-e, vagy ennyire, s miért, bár ez leegyszerűsített fogalmazás, de kedves, kétbetűs szó - az utókor úgyis helyesen ítél. Ami pedig azokat a filmeket illeti, amelyek nem lépnek fel művészeti igénnyel, na, még azok között is akad nézhetetlen, szar, gagyi, átverős, unalmas, középszar, jó és kiváló. És ezt osztályozzuk itt, illetve, ha megszólalunk, ezen az alapon tesszük.

Mindenki saját személyes ízlésétől vezéreltetve.

Ez a nincs jó/rossz veszélyes filozófia - ha filmművészetről, ha másról van szó. Divatos, nem mondom, meg fel is menti a hozzá nem értőket, ma leginkább úgy hívják "recepcióalapú befogadáselmélet", mely szerrint nem az van, amit látok/olvasok, az valójában nem is létezik, hanem az van, amennyit érzékelek belőle.

Na, ez baromság. Csak az értékrelativizmust megtámogató, rég túlhaladott posztmodern faszság. Ha ez így lenne, nemámulna el koldus és királyfi egyaránt, ha a Sixtus-kápolna mennyezetét nézegeti.

Rossz hírem van: van jó színház és van rossz, van jó festészet, jó irodalom és van rossz, és így van ez a filmmel is.

Különben a "mi az, h jó?" kérdés csak kataksztrófákhoz vezetett a történelemben. A művászetben még nagobbhoz fog.

Szal, a kérdés az, hogy vannak-e érveink, hogy megmonjuk, szerintünk miért jó/rossz valami. Így leegyszerűsítve, de lehet cizelláltanis fogalmazni, az valóban relevánsabb lenne.

És az sem mindegy, mennyire jó/rossz valami. Mert vannak átmenetek, nem fekete-fehér semmi, ez pl. egy teljesen közepes, a kelelténél jóval hosszabb, az ameriakanak nyilván fontos, innen nézve közhelyes film, aminek vannak szép pillanatai, jó ötletei (csak kevés), s a színészi játék is elfogadható (ne midnenkié). Ez hármas. Nálam.

előzmény: madcows (#49)

Gönyörű film mégsem érzelgős, gyermekpszichológiából ötös, a két öregember "néma" beszélgetései elűrálják, hogy a rendező mindent tud az életről. Az pedig, hogy kurd témában még igaz is a film (nem a megtörtént eseményen aalapul szintjén, hanem belső, morális igazsága van), külön öröm. A főszereplő kiemelkedően jó színész, Handan Ipekci mesterrendező. A filmet a Mióta O. elmenthez tudom hasonlítani - katartikus, fontos, pontos ritmusú, precíz, sehol nem sok - művészet.

2009-01-27 22:34:00 Forrest Gump (1994) operett (3) #47

*Ebbe nem megyek bele

2009-01-27 22:33:14 Forrest Gump (1994) operett (3) #46

Épp ellenkezőleg, az alapöltlet - ha csak geg is, és nem visz el egy egész filmet, közel sem - eredeti, de a film mégsem szerethető, mert nem elég jó, hosszú. és több ponton hazug módon moralizál: nagy amerikai önfelment, de mindegy. Eben nem megyek bele, minek.

Van benne egy-két jó nyelvi poén, ezek többnyire nem fordíthatóak, illetve T. H. jó színész. Ez nem kevés, de nem is sok.

És mi az, h nem nyújt ujjat/újjat? Ezen vitáztok?

Eleve nem ez a mérce, attól, h valami nyújt-e újat vagy sem, még akármilyen jó/rossz lehet, valószínűleg lehetetélen újat nyújtani a művészetben, erről szól az elmúlt 100-150 év, mert a kérdések száma, melyek tárgyalhatók, véges. Ha és amennyiben művászetről van szó. Amíg a filmeket emberek nézik, legalábbis. (A formai újításokat meg hagyjuk, nem időt állóak, és már minden ki van próbálva. Néha bejön egy-egy "új" műfaj, azaz régiek keverése, ami, amíg nem koppintják le, újnak mondható, lásd: Libanoni keringő, de a film is van már olyan "koros" művészeti ág, hogy sok újra nem lehet számítani. Jórara viszont, remélem, lehet várni. A kettő nem keverendő. MInden, amit még nem láttunk, s jó, az olyan, mintha új lenne. Egy új olvasata ui. a világban már ismert kérdés(ek)nek.

De ezt a szót: "új" egy j-vel és hosszú ú-val írják. Akiknek ez megy, azoknak érdemes elkezdeni filmeket megítléni nyilvános fórumon. Nem különösebben érdekel a helyesírás, csak nem mindegy,hogy egy fuilmtől ujjakat várunk - az horror, vagy újat - az téves elvárás.

előzmény: angel (#3)

2009-01-23 23:33:31 Secretary (2002) / A titkárnő operett (5) #5

De hál'istennek még az Amerikai szépségnél is sokkal-sokkal jobb film. Semmi alámodnásos jól megmondom, hogy most az élet értelméről beszélek. De nemcsak ezért, ez egysezrűen jó film, s nem hazudik. Egyébként, vitatkoznák azzal, hogy "furcsa emberek"-ről szól a film, narartíva szinten, talán, valójában azonban épp az alényeg, hogy a "furcsa emberek" mi vagyunk, mert mind mások, s mind furcsák vagyunk, így vágyaink is azok. Ez egy fontos és jó film. Ritka párosítás.

előzmény: BxL (#4)

Valamint, ha már szóba került, kérném ezt is: [link]
Köszönöm!

2009-01-21 16:54:14 Pociag (1959) / Az éjszakai vonat operett (5) #4

Arra szeretnélek kérni, kedves zéel, h ha elgközelebb egy zseniális filmre hívod fel a figyelmet azzal, h idelinkeled az elejét, valami korai napszakban tedd. Sajnos, egész éjjel a gép előtt ültem, ami egy film megtekintésének nem a legtermészetesebb módja; szakaszolva, de megnéztem. Hát, mit mondjak, nem mondok semmit. Ehhez nem tudok szólni. Helyette Pilinszky: kopár téren lejátszódó létdráma.

Egy másik filmnél is láttam beírásodat, annak sem volt értelme... megmagyaráznád?

előzmény: tesu (#8)

Hát, örülök, h ez szóba került, mert a Fülöp Zsigmond (aki nemcsak szinkronszínészként volt kiváló) nagyon elfeledett, A. Girardónak pedig mindig Dallos Sz. a hangja, s mindig bravúros.

előzmény: zéel (#5)

Steril: jó szó, végül is, egy szóban is meg lehet valamit fogalmazni. Tudom, h semmi értelme ezeknek az egyetértek-típusú bejegyzéseknek, csak örülök, ha néha egyet is lehet valamivel érteni. Egy elemet tennék hozzá, ami három: ha egy fimben 3/4 részt egy fejet kell néznem, akkor annak a fejnek érdekesnek kell lennie, filmes szempontból, persze. Ami ppedig a narratívát illeti, olyan nincs, hogy csak a bennfenteseknek csinálok filmet; egy helyzetet el kell magyarázni - a karaktereknek szituációba ágyazottaknak kell lenniük, küönben csupán marionettfigurák a rendező kezében. Ha nem "szerethető", akit szeretnem kellene, mert se nem érdekes, se nem értem a helyzetét, ebbből következőleg tétje sincs számomra az egész történésnek, akkor a film, finoman szólva is, súlyos hiátusokkal küzd.

Azokkal a beírásokkal is egyetértek, amik azt feszegetik, miért pont azok a dokurészletek, pont ott - dramaturgiailag teljesen indokolatlan a forg.könyv építkezése.

És valóban, C. ez nagyon erőből akarta, izzadtságszagú is, semmi fokozás, semmi hős kontra csúnyarosszvilág - azaz, moralizáló elennhollywood. Ezzel csak egy a baj: Hollywoodban tudnak filmet csinálni. Pont azokat az eszközöket elhagyni, amelyektől dilm a film, téves irány, nem ez a szakmai függetlenség.

A hármasom egyébként felülértékeli az élményt (személyes emocionális és intellektuális percepciómat, amely teljes egészében eltekint a hazai avagy nemzetközi kritikaírás gyöngyszemeitől), a szándék az, ami szerethető benne, ezért hármas.

A féynképezés technikájára irányuló megjegyzéssel nem tudom eldönteni, hogy egyetértek-e, ez az egy értékes van a filmben (a szándékon kívül), de talán tényleg kissé öncélú a végére. Viszont jó, nem tudom...

előzmény: Paul Ricard (#6)

2009-01-20 19:49:44 [Filmet keresek] operett #548

Sajnos nincs meg nekem, de kiemelkedően a legjobb Koldusopera, amit filmen láttam. Szal, ha megszerzed, lécci, szólj. Ja, és egy csomó részét Pesten forgatták.

előzmény: Johnny (#546)

2009-01-20 17:15:45 Simon mágus (1999) operett (3) #2

Egyetértek. Dde játékidő ide-oda, a tartalom mindenkpp némi kavarról és koncepciótlanságról (forgköny!) árulkodik.

előzmény: [: Azuroo andrew :] (#1)

2009-01-19 03:04:17 Régi idők focija (1973) operett (5) #5

Minden idők egyik legjobb magyar filmje, egész egyedülálló, műfajilag is teljesen egyedi, az pedig biztos, hogy az egyik legfontosab magyar film.

Azt, h mit jelent magyarnak lenni, egy-két filből lehet megtudni, a filmek ált. ugyanis nem erről szólnak. Ez sem csak erről szól, de ennél jobban érzékeltetni, mi az, h káeurópa, mi az, h magyar, mi az, h csapat..., mi az, h remény, mi az, h reménytelenség, mi az, h küzdelem, nem lenne könnyű. Nem is sokaknak sikerült. Ez korszakos film, teljesen megújította a magyar filmgyártást. A hihetetlenül kevés szürrealista magyar film egyike. Nem történetet, hanem sorsot mesél, nem személyeket, hanem figurákat mutat, örök magyar figurákat. Garas egyáltalán nem zseni. De ebben zseniális. Soha, semmi és senki nem vonatkoztathat el attól, hogy ebben az orszégban megtörtént Minarik Ede. Ez a mienk. Sándor Pál teljesen egyedülálló a magyar filmtörténetben, s nemcsak ezzel a filmjével, a Régi idők mozija is rendkívüli. A Ripcsaok, persze, nem mérhető ezekhez, de akkor is a legkedvesebb filmem.

2009-01-18 18:06:28 Éjfélkor (1957) operett (5) #26

Egséz pontosan. Nyilván erre gondoltam, talán ez kitűnik a szavaimból. Bár, egész pontosan, ha szavakon aakarunk lovagolni, a szilveszter a két év között van, éjjel. És Dini másnap reggel (délelőtt) bóklászik, azaz január elsején, 1968-ban.

2009-01-18 12:50:41 Éjfélkor (1957) operett (5) #24

És nem si csak az eleje. Épp 68 szilveszteréig tart, ott bóklászik részegen a kis Köves, nem véletlen, a kulturvezetés nem engedte meg, hogy 68-ban fejeződjék be, a katona öltözék és a szilveszter azért sokat sejtet, dehát... és erre se mondanám, hogy képmutató, egyszerűen megmondták, ha 68-ig elviszi a filmet, dobozban marad - ennyi.

előzmény: Jereváni Rádió (#21)

2009-01-18 12:46:49 Éjfélkor (1957) operett (5) #23

Mondjuk, a Szamárköhögést easetleg fel lehetne annak fogni, de szerintem az családtörténet, amit nem melllesleg érint 56, de a film lényege, hogy nem hagyják, hogy érintse őket, úh. mégsem. És valóban, a Halálraítéltre gondoltam, amikor a 89-es dátumot írtam.

előzmény: Cesare Gonzago (#20)

2009-01-18 03:15:05 Éjfélkor (1957) operett (5) #19

Hát a Megáll az idő nem épp jó példa. Nem 56-os film. Az, h érinti a témát más kérdés, akkor inkább azt kéne összeszámolni, hány film nem érinti. Mondjuk egy Butaságom történetéig bezárólag, tehát még vígjátékok is.

előzmény: Cesare Gonzago (#18)

2009-01-18 01:44:02 Éjfélkor (1957) operett (5) #17

Meg a módjának, a rendezőjének, meg a színészeknek, akik játszanak benne. Nem értem, hogy lehet képmutatásról beszélni, miközben legalább hárman már megmelítették, hogy ez a film 1957-ben készült el. Ha mond ez valamit... Egyébként, az is jellemző, hogy utána igazán érvényes 56-os film csak 89-ben készült. Aztán már csak az utóérzések, a valóban képmutató gagyik, musical-szintig bezárólag. Egy-két kivétel, ami legalább szándékában tisztességes, ha nem is jó - bár már itt van a bazinagy magyar szabadság, lehetne jó, érvényes filmeket készíteni a témában.

Egyébként: a menni vagy maradni kérdésénél sokszor valóban "csak" az önmegvalósítás, művészi/egyéb szabadságok forogtak kockán, s nem az "élet", de szerintem ez sem kevés.

előzmény: s.csaba (#10)

2009-01-17 02:53:11 Dogville (2003) / Dogville - A menedék operett (1) #73

Rossz nicket választottál. te vagy az igazi, a mindenek feletti Virág elvátrs. El tudom képzelni a napjaidat, amint vissza-visszapörgetsz, magolod a szöveget, hát, igen, ez is lehet etalon. Nem rossz ez, egyáltalán. Örülök, hogy - bár Virág elvtársnak sosem volt erőssége a humorérzék - neked jutott belőle, ez a gyomorfekély és epebántalamak kockázatát csökeknti, tüneteik megjelenését időben kitolja. Örülök neki!

előzmény: Jereváni Rádió (#70)

2009-01-17 02:48:37 Dogville (2003) / Dogville - A menedék operett (1) #72

Nincs mit köszönni, ez a véleményem. De épp ez a lényeg, erről beszélek, hogy sokakat átver, ezért veszélyes. És ez nálam olyan "ügy", ami miatt érdemes felszólalni, írni itt, akárhol. Ez ugyanis nem játék. Ami csak az idiótákat veri át, személy szerint engem nem érdekel, mert általában olyan filmeket úgysem látok.

Az meg, hogy egyes embereknek mi tetszik, kedves lecter és cucu, nem érdekel, hacsak nem az ismerőseim, de nem hinném, hogy itt bárkit is ismernék, a jelzőimet tehát, amiket egy filmmel, s annak célközönségével kapcsolatban írok, az veszi magára, akinek inge. Aki viszont vitába akar szállni, az gondolkodik, s érvel.

Össztársadalmi szinten viszont már nagyon is érdekel, hogy hány - egyébként még elvileg "menthető", moziba járó, gondolkodó, művászetet fogyazstó, értelmiségi, nevezzük, ahogy tetszik - embert butít tovább ez a par excellence ízlésromboló, magát filmnek álcázó gagyi. A társadalmonban ugyanis én is, családom is, barátaim is benne élünk, s a társadalom, mint olyan, érdekel. Szóval nem megyek el szó nélkül az ilyesmi mellett.

Ráadásul ez az "alkotás" különösen felháborító, mert nemcsak a szeretet/morál/biblia kártyák, hanem az "igazi művészet" kártya is ki van játszva. Arra épít, hogy mivel senki sem tudja megmondani, mi a jó film, nincs kritikai gondolkodás, nincs szakma, nincs értelmiség (ami komolyan vehető lenne – művészeti szempontból Amerikában soha nem is volt), mindenképp tapsolni fognak, ha nagyon erősen művészetnek álcázva csomagolja be a hányást. S lőn. Erre, egyébként, korábbi filmjeiben is van példa.

A végén persze becsúszik némi önleleplezés, nehogy a legnagyobb nézőszámot produkáló ország, akiknek a kollektív tudatalattiját bombázni óhajtja, mert hiába az "univerzális mondanivaló", amiről itt hosszasan vitáztok, ő bizony az amcsiknak akar igaziból odamondani - mert nekik könnyű, akármilyen morális pisztolyt szorítasz a halántékukhoz, rohadtul betojnak. (Mondjuk, van is vaj a fejükön, de kinek nincs.) Erre az utóbbi évtizedek filmterméséből minimum 50 példát tudnék kapásból mondani (minőségtől függetlenül), ráadásul mégiscsak ők a legnagyobb felvevőpiac, az Oscart is arrafele osztogatják, úgyhogy, nehogy ne értsék meg szegény párák, hogy a történet róluk szól - ami, ugye, szinte lehetetlen, hisz előrágott falat ez, egy gondolatot végiggondolása sincs a nézőre bízva, vesszőig előénekli a dallamot… - mégis, kicsit megtámogatja a dolgot képekben, míg a feliratok mennek. Van ott minden, még Nixon bácsi is feltűnik. Hát, erről ennyit, aki akarja, érti.

Nagyszerű ellenpélda: amikor az amerikaiak meg tudják csinálni, s nem kikerülik a feladatot. Ma adták Az ügynök halálát Hoffmannal. Valódi hús-vér figurák, nem szimbólumok, nem tanmese, hanem jellemek, karakterek, színészvezetés; s bevállalja, hogy nem az "egészről" akar beszélni, mert az úgyis lehetetlen; egy sorsban felmutatja, amit a kor társadalmáról, morális, emocionális állapotairól tudni érdemes. Ez bátorság. Egy történetben (mondjuk, Arthur Miller nemv rossz referencia), s egy színészben (max. kettőben) bízni. Ez igen! És épp egy szintén nem tipikusan amerikai nevű rendező… Ez társadalomkritika. Ez film. Ez művészet. Ez passió. EZ A passió.

előzmény: puttancsospeti (#62)

2009-01-17 01:25:57 Dogville (2003) / Dogville - A menedék operett (1) #71

Jogos, ez valóban Polly dala. Az egyik. És egy nőről szól, aki nincs megnevezve.

előzmény: puttancsospeti (#62)

2009-01-16 22:39:47 Dogville (2003) / Dogville - A menedék operett (1) #68

Nem mindősítettem azokat, akiknek tetszik, azt írtam le,kiknek van szánva.

Egyébként, Virág elvtárs, nem, a tépd ki a belem 7-et sem láttam, csupán az elv, hogy folytassunk egy filmet... Mindegy, tekintsd emg még egyszer, s nézd meg, a film végén mik/kik a vágóképek, s revidiáld a nézeteid, hátha csak a progpagandának dőltél be. Vagy ne. Tégy, ahogy jólesik.

2009-01-16 21:41:31 Dogville (2003) / Dogville - A menedék operett (1) #61

puttancsos: ez Kocsma Jenny dala. Nem a Faludy-féle fordítása a legjobb. Meglátásod nem véletlen, persze, hasonló a helyzet. Egyébként fantasztikus, hogy mennyire semmiben nem értek veled egyet, de megörültem, hogy végre valaki, aki átlát a szitán. Most nema szakmai körökre gondolok, akiktől egyébként hányok, de ahol azért nemkevesen észrevették, hogy ez üres lufi. A második, harmadik stb. rész is bizonyítja mindezt, nem bezsélve arról, hogy a végén hogy, hogy nem - milyen végóképeket is láthatunk? Na, mindegy. Naná, hogy giccs. De mekkora. A legrosszabb fajtából, abból, ami ellengiccs akar lenni. Letisztult formák, mi? Értékelni pedig lehetetlen - legalábbis filmként, mert nem az, nincs is ilyne jellegű szándéka. Költségvetési bevételszerző, Hollywood-USa-_európai világ-globalizáció-kritika szándéka van, de azért úgy,h elég sok sztár legyen a filmben, hogy legyen, aki meg is nézi, Plusz népnevelő propaganda szándéka van. Átverés, blöff kékharisnyáknak és sznoboknak, a szeretet és művészet nevében. Na ez az, ami a legveszélyesebb. Kimodnottan harcolni kell ellene!

Szerintem szinte lehetetl ennyi jó színésszel iylen mértékben jelentéktelen filmet készíteni. Mégis sikerült.

Engem nem oszt meg, unalmas. Ez a jelentéktelennel együtt, hanem is érv, mert az minek ide, de legalább kettő darab jelző - a filmről. Amit nemcsak azért írtam, hogy vitázzak valakivel, hanem, hogy a véleményem kifejtsem. Zárszó: én közepest adtam neki.

Ez egy jelentéktelen film. Nagyon idegesítő a kihagyott lehetőség, mert minden adott volt, én meg nagyon vártam.

2009-01-10 13:48:41 Panic Room (2002) / Pánikszoba operett (2) #10

Nemcsak az inzulinos gyerekek, hanem a mindenkit megmentő férfi-nők, akik alig költöztek be valahova, gazdag, semimihez sem értő háziasszonyok (?), mégis kommandós harcsosokat megszégyenítő ötleteik vannak mások kiírtására, az isemretlen lakás adottságait is kihasználva, persze; a gonosztevő, mégis szívében jó nagydarab négerek is unalmasak, a lényegileg bejósolható forgatókönyvvel az élen, ami meg iszonyú unalmas.

2009-01-07 15:08:21 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] operett #873

Szeretném megkérdezni, h nem látta-e valaki az Érzékeny Ifjúság c. sorozatot, ami szerintem fanatsztikus, de ez most mindegy. azt hittem, az ünenpek miatt szakították meg a sugárzását, erre kiderült, h dec. 24-én, bevallom, nemnéztem akkor tévét volt az utolsó része. Nem krimi, de érdekelne, mi lett a vége. Főleg két szereplő sorsa. Aki látta, úgyis tudja, miről beszélek, mint kiderült, ezt egyszer már vagy az m1 vagy az m2 reggel 9-kor vetítete, most meg hajnali 2-kor, miért is adnának kiemelkedően jó ifjusági sorozatot olyan időpontban, amikor ember láthatja.Szóval, a kérdés aznnyi, mi lett a vége? Köszi!

A. C-t nem tartom túl nagyra, ezt a filmet annál inkább.

  • 1
  • 2
  • ...
  • 4