wim

Örülök, hogy rátaláltam erre a filmre – hála a KT-nek (plusz dikalosznak a linkért).
Nem kifejezetten a Drakula-sztorit parafrazeálja hanem a Murnau-filmet, rengeteg párhuzammal, konkrét utalással. Az eredeti történet persze csak ürügy, alkalmas váz egy erős szatírához. Tele van zseniális pillanatokkal, eszement ötletekkel, nem beszélve a mondandó hátborzongató aktualitásáról (50 éves filmről beszélünk!). A reklámszpotoktól teljesen kész voltam. És az a sok kis Fiat… :D
Szóval valahol zseniális, ennek ellenére csak négyest adtam rá, mert a sztori itt-ott azért döcög, a színészi játék nem túl erős, az üzenetet pedig elég direkten tálalják.

Nem egy tipikus műfajfilm, de ha már mindenáron kategóriába akarnám szorítani, számomra talán inkább dark fantasy. Szerinted mitől horror?

Nem értem, mi ment mellé a cikk beküldésekor, most látom, hogy a megadott link egy évekkel korábbi cikkre mutat.
Szóval az Atlantis című filmhez tartozó cikk linkje helyesen: https://efesasanisimasa.com/2022/03/09/atlantis-%d0%b0%d1%82%d0%bb%d0%b0%d0%bd%d1%82%d0%b8%d0%b4%d0%b0-2019/

Z-kkel (és Alfákkal) körülvéve, nap mint nap velük foglalkozva nagyon megérintettek a gondolataid - végre valaki, aki bizakodással, és nem lemondóan, homlokráncolva fordul feléjük. (Ha megengeded, el is mentem őket magamnak.)
"...húszévesen minimum negyven évnyi élettapasztalattal bíró kislány" - hát ez az, valami hasonlót fogalmaztam meg egyszer én is a huszonéves lányomnak: "Én ennyi idősen kb. azon a szinten voltam, mint most egy általános iskolás; te pedig huszonévesen olyan éretten gondolkodsz, annyi rálátásod van az életre - sőt, talán több -, mint nekem negyvenévesen."
Ennyit tesz a technika, ami nem feltétlenül akadály - már ha valaki tud vele élni, de sokakat bizony felzabál.

Szomorúan aktuális film; érdemes elolvasni a kapcsolódó cikkeket is.

Én ezt a "pozitív" bemutatást vitattam a hozzászólásomban, de lehet, hogy csak én éreztem ki belőle negatív felhangokat, amik valójában nincsenek is benne - csak mert számomra ez egy sivár és reménytelen történet.
Nincs kizárva, hogy elsőre túl sokat láttam bele (szerettem volna belelátni?), és egy újranézés lehúzná a pontszámot.
Amúgy igazad van, nemcsak ennyi történik benne, amit leírtam én csak a férfi "fejlődésívét" vázoltam, holott a kislány legalább olyan fontos. Az viszont nem volt számomra egyértelmű, hogy a lány végül lopott-e vagy sem, és tetszett ez a nyitottság, mert éppen arra utal, hogy a kislány is mennyire a szakadék szélén egyensúlyoz.

Nincs kizárva, erre nem gondoltam.

Nekem ez a sztori pont arról szólt, hogy ne várjunk "amerikai" fejlődésívet, mert erre vajmi kevés az esély. A fejlődés maximum annyi, hogy a főszereplőben feltámad a változás igénye, de nem sokkal ezután ráébred arra is, hogy tőle mindez még mérföldekre van, úgyhogy én kifejezetten realistának éreztem a befejezést. ChrisAdam a "majdnem" sztoris okfejtésében (#15) ezt tökéletesen részletezi.
A szaros cipő ügyét emlékeim szerint a srác úgy "oldja meg", hogy önérzetesen, pökhendien megmondja a tutit a jómódú anyukának - a jelenet számomra kifejezetten kínos, és inkább a negativitást erősíti, tehát nem töri meg a koncepciót (de lehet, hogy nem erre a jelenetre gondoltál).

Megfogadtam az előttem szóló tanácsát, és sorra kerítettem végre. Nem bántam meg. Gyorsan lepereg a három óra, az ember nem is hinné. Egy békebeli világ Bergmantól szokatlan módon pazar képei, képzelet és valóság együtt létezése; egyszerre lírai visszaemlékezés és szépen kikerekített történet...
Szóval csatlakozva "budaik" véleményéhez: "aki jegeli a filmet esetleg a ritmusa, súlyossága , hossza miatt, ne tegye!"
Egy dolog zavart, amit többször is tapasztaltam: bizonyos jelenetek nagyon esetlegesen vannak elvágva. Lehet, hogy Bergman más filmjeire is jellemző ez, nem tudom.

Ez a "mészárlás" dolog annyira nem maradt meg bennem, érdekes, hogy ezt emeled ki. Csak pár mozzanat, ami megfogott: a tőr, illetve a fiú megölése.

Amennyire emlékszem, A hetedik pecsétben pl. a zenehasználattal volt bajom, talán a Dies irae volt egyszer túl direkt. Nem akarok blöffölni, sajnos, már nem emlékszem több konkrét példára, ezt az általános benyomást így feljegyeztem magamnak, de lehet, hogy teszek majd még vele egy próbát, és majd a topikjában megírom, ha egyszer megint oda jutok. Aztán lehet, hogy másodjára már máshogyan látom. :)