BudapestBoy

72ben ezt filmet megcsinálni nem hogy nem nagy teljesítmény nem volt, hanem azt se tudom hogyan, ki és miért adott erre pénzt. Az 100% hogy nagy bukás lehetett anyagilag. Gondolom a főszerepre nem ezt a színészt szàntàk, csak a nagyok (és a tényleg jók) valszeg visszadobtàk. Vígjátéknak sem megy el szerintem, hanem egy ultragagyi katyvasz. Az egyetlen, ami miatt végignéztem, a kor, az akkori francia életstílus, az azért visszaköszön a képekben, de az a röhej, hogy a cselekményekben példàul nem. Ott úgy viselkednek bizonyos helyzetekben a szereplők, ahogy a franciàk sosem, már úgy értem a francia franciàk.
Mintha nem is ugyanaz a rendező műve volna, mint "A profi"

Az ok, amiért ma már nem készülhetne el ez a film, egyrészt, hogy elgondolkodtat arról, kik és hogyan irànyítjàk a globàlis folyamatokat, másrészt tartalmas szolgàltatást is nyújt, a hamis és degeneràlt digitàlis filmtrükkök helyett még valódiak vannak és ìgy sokkal drágàbb tényleges anyagi/technikai ráfordítást is igényel.
Persze a modern, gagyi filmtrükkök, a digitális háttér szemfènyvesztés, nekünk nem olcsóbb csak a készítőknek a sameszaikon keresztül, de ez egy másik story.
Meg ami még klafa, hogy a mindenünk feletti hatalmat átvevő digitális informatikai alkalmazás világ, élèn az okos mobiltelefonokkal és a közösségi média platformokkal (ugye mindent el akarunk árulni magunkról, mert az látjuk a "sztárok" is ezt teszik, meg nem akarunk lemaradni a többiektől) még nem létezett.
A törtènet is elég izgalmas, kellően feszes, persze azért mecénás cenzúra, már akkor is volt, noha a mostani szinthez képest gyerekcipőben járt így az elmeképzés/tudatformálás határokat nem feszegeti.

2024-05-31 15:07:53 Napos oldal (1983) BudapestBoy (4) #1

Az alapművet, szégyen nem szégyen nem ismerve, csak a képi produkciót górcső alá véve, ez inkább egy gondolkodás mód/vilàgszemlèlet leíró, fejlesztő produkciónak tűnik. Annak viszont elég jóféle és jól sikerült. Mert eszességet és furfangossàgot, no meg általános intelligenciát azt fejleszt, talàn az olyan rocksztárok és közízlés befolyásoló trendalakítók, mint pl. Azariah (akinek 3s koncertjén egyik napon jelen kellett lennem) is néha-néha olvashatnának/nézhetnének ilyeneket is, mert akkor nem lehetne az összes szàmszövegüket 500 szóból kirakni. És ez főleg azért káros, persze mindamellett, hogy a csodás magyar szókincs készlet (egy átlagos magyar még most is kb. kétszer annyi szót hasznàl a mindennapi kommunikàcióban, mint egy amerikai) forgácsolódik le, hanem a tudat, a gondolkodás mód és a személyiség is egyszerűsödik, primitivebbé vàlik. A szereposztás kiváló tehetségekből lett válogatva, talán Székhelyi nem a legszerencsésebb a címszerepre, nem is színészi képességei, inkább fizimiskája, alkata miatt.

2024-04-15 16:13:06 Tanmesék a szexről (1988) BudapestBoy (3) #2

Mint nosztalgikus visszatekintés bizonyos jelenetek élvezhetőek. Az akkori Budapesti hangulat fel-fel sejlik. Mint film igen alacsony színvonalú. A fényképezésnèl vagy a fénymérő lazázott vagy az általam látott kópia sötétült be. Az pedig érthetetlen, hogy hogyan tudtak egy ilyen témàban ennyire erotikamentes filmet csinálni. Vonnegutra, mondják, hogy műveiben a szex géprajz, na itt is olyan csak képekben elmesèlve. Engem zavart, nem azt mondom, hogy pornót vagy túlzott erotikát vártam, de ahogyan itt tálaljàk, egy zárdában is nyugodtan bemutatható. Eszenyi ugyanakkor csinos és természetes, ez még a kemikáliàk és lelki mérgek előtti időszaka.

Maga a film gyengébb szerintem, mint az osztályzat, amit kapott, ebben benne van az elismerés, hogy belevágták a fejszét ebbe az igen kemény fába.
Azt, hogy miért tették, nem igazán értem, az ilyen filmeknek, az ilyen sztoriknak, történeteknek nincs igazàn piaca és akkor még nem is törekedtek a könyvbeli hangulat autentikus visszatükrözésére. Maga a film, ha a könyv hangulatát próbàlná visszaadni, olyasféle hosszú snittekkel lenne teletűzve, amiket például Tarr Béla alkalmazott. A karakterek a másik, amin elmegy a dolog. Hiába jó színész valaki, hitelesen nem lehet szovjeteket az amerikai jólétben felnőtt színészeknek játszani (ahogyan persze vikingeket sem) , mert gagyi, talmi dolog lesz. És a tisztaság, a sterilség az épületekben, az utcán, na az is megmosolyogtató, de persze érthető is, nyilván nem szerettek volna úgy forgatni, hogy mindenki, mindig saras, poros, szalmás, bolhás, tetves legyen.

2023-12-07 22:45:42 Szép lányok, ne sírjatok (1970) BudapestBoy (3) #9

Maga a film nem nagy szám, a zenék aránylag jól eltaláltak, a fényképezés is jónak mondható. Ami gondoltatot ébreszt viszont: egyrészről milyen mérhetetlen és erőszakosan nyúltunk, nyúlunk bele a természetbe. Elvileg a főváros lakossága nem nőtt azóta, viszont, ahogy lelaktuk az agglomeráció zöld területeit, az kiábrándító és sajnos ez a trend most is folyamatban van. Itt nem csak a családi házakra hanem a mindenhol előbukkanó, lélektelen és gusztustalan egyre szaporodó logisztikai bázisokra
gondolok. A másik a képeken megjelenő cigányság tradicionális munkái, melyek a modernizációval kiszorultak a mindennapokból és sose kínált nekik igazi alternatívát egyik kormány se, mivel is kereshetnék meg a kenyére valót. Azt ki merik mondani, hogy a migránsokat nem lehet integrálni a társadalmunkba, de azt nem, hogy a cigányság esetében is teljes zsákutcának tűnik ez a folyamat. A cigányság se keveredik "magyarokkal" Ennek az oka szerintem egyrészt az alapvetően eltérő értékrendjük, családi és rokoni kapcsolataik, életmódjuk és röghöz, helyhez nem kötődésük. Azokkal a módszerekkel (akár a büntetőjog eszközei) amikkel próbàlkoznak nem tudnak hatni a cigányságra, sem motiváció, sem esélynyújtás, sem anyagi stabilizáció terén. Persze nem is biztos, hogy kell, meg kellene Őket is kérdezni mit és hogyan is szeretnének és nem szellemileg, erkölcsileg lezüllesztve tartani őket és persze kerülni Őket, ahogy a politikai, gazdasági elit teszi.

2023-11-24 14:57:33 Liberté '56 (2007) BudapestBoy (2) #3

Attól még, hogy valaki rendezőnek gondolja magát, nem lesz rendező és attól még, hogy esetleg némely színpadi darabnál esetleg kijön a lépés, még nem kellene elvállalni filmrendezést is. Az nagyon más tészta. Ráadásul a téma se nem könnyű, se nem vehető félvállról. Az igen előtt ke kellett volna ülni, átgondolni a dolgokat, mit, hogyan tudunk megvalósítani. A képek sokkal inkább színpadra valók, a díszletek egy színházban elmentek volna, de egy filmben? Miért kellett ezeket a dalokat beletenni, és ki gondolta, ez összállhat egy kerek, hiteles egésszé, miért kellett a Pál utcai fiúkat is belekeverni, az olyan szentség, ami úgy jó, ahogy van. De ez nem jó, egyáltalán nem. Lehet illeszkedik abba a képbe, amit mostanában próbálnak 56-ról festeni, de attól még nem ilyen volt az, ez tuti. Zavaros, hiteltelen katyvasz, sajna

2023-11-10 17:15:30 Az ozorai példa (1973) BudapestBoy (4) #2

Mint film nem különösen izgalmas és jól sikerült.
Ezek a színészek ezt a produkciót a kisujjukból kirázzák.
Valódi értéke szerintem, hogy néprajzilag korrekt munka és fontos a magyar hagyományok, elődeink életének a megismerése okán. Ami még értékelendő, hogy a "harci" cselekmények sincsenek eltúlozva, irreálisra beállítva. A forradalom és szabadságharc valami ilyesmikből àllhatott össze, a jelentős nagyobb csatákat leszámítva.

2023-11-08 17:19:13 A nagyenyedi két fűzfa (1979) BudapestBoy (3) #2

Szerintem ez érthetetlenül kevésbé sikerült, pedig akkoriban az ilyen fajta filmkészítés erős volt. A jelmeztervező sem volt a helyzet magaslatán, az például nonszensz, hogy Kézdy fején a sisak szinte beszéd közben leesik és több ruházatban is évszázados tévedések vannak, néhány "harcos" 15-16. századi gúnyát visel. Ebből a történetből és a színészi repertoárból sokkal jobbat is kifőzhettek volna. Kőszeg viszont mindig csodás.

Azért kettes, mert akkor készült, amikor a francia film nagyon erős volt. Abban a mezőnyben és az akkori stábokkal (ezalatt nemcsak a színészek értendők) és az elég tetemes költségkerettel, ilyen produkciót letenni a nézők elé, hát nem volt elismerésre méltó teljesítmény. Szerintem Belmondo is sután mozog, ebben a "gagyihős" szerepben. A történet össze-vissza ugràl értelmetenül, ami még a kor ismeretében sem indokolható, és ezàltal a francia forradalom is ledegradálódik.

Lelouch több filmje nincs itt sem és az életrajzánál sem jelölve és nem csak ezen a fórumon, de nemzetközi katalogokban sem. Ennek az okát nem tudom és azt se miért nem vetítik szinte soha mozik, TV-k sem az ilyen filmeket, melyeknek 5 perce többet mond az életről, mint a felkapott "sztársorozatok" teljes évadai. Mert az élet nem uniformizált, az élet mindenkinek mást ad és kér tőle és mindenki más perspektívában làtja. És az kísérletileg igazolt, hogy Hold és persze a csillagok állása befolyásolja az emberi viselkedést, a pszichot.

2023-10-18 23:18:06 Resurrection (1999) / Feltámadás BudapestBoy (2) #2

Nem szeretem különösebben a Hetediket, de ez minden tekintetben annak gyengébb utánérzésének tűnik. És annál szerintem sokkal kevésbé sikerült. Nincs olyan határozott és felépített képi világa és a szereplők sem hitelesek. Pedig Lambert a korai filmjeiben nem volt rossz. Ha nem lenne minden szinte ugyanúgy felépítve és ha ez készült volna hamarabb, talán hitelesebbnek érezném.

2023-10-05 17:30:11 Gyerekbetegségek (1965) BudapestBoy (4) #4

Szerintem ez egyáltalán nem gyerekfilm. Egy gyerek, ha nem sznob művészetimádónak nevelik, mèg a középiskola első éveiben sem fogja érteni és főleg azért mert logikailag követni próbálja, de itt áttörnek a logikai határok. Ezt összességében értem, azért vannak jelenetek, amiket egy gyerek is megért. Van amikor gyerekfilmnek érződik, de ilyenkor, biztos szándékosan beletörnek a logikai-történeti szálba. Érdekes és szerintem ez pozitívum, hogy itt még mertek nyiltan beszèlni több olyan témáról, melyek mára főleg nemzetközi szinten, tabutémák és nonkonform szembenézni velük. Pedig igenis léteznek. Amiért érdemes megnézni az elsősorban a korabeli Budapest képei, hangulata, mely átsejlik a film saját miliője mögül, illetve a vidám gyerekarcok. Vannak bájos jelenetek.

2023-09-29 21:44:11 A koncert (1981) BudapestBoy (4) #2

Az Illés és az akkori hazai zenei fősodor minden résztvevője sokkal inkább zenész mint a jelen fősodor tehetségkutatókból kiemelt és érdemtelenül sztárolt gagyi bábjai és most nem kizárólag a hangszeres tudást értem ide. Ami joggal merül fel velük (már Illésékkel) kapcsolatban, hogy a számszövegeik direkt ennyire nem karcoltak mélységeket, úgy értem, lehet tényleg ezek az eléggé felszínes dolgok foglalkoztatták őket, el lehet hinni, hogy őszintén el voltak így a sikereikkel.
Vagy kijelölték számukra meddig mehetnek el értelem és mélység tekintetében és amúgy szerettek volna jobban fület (szemet) nyitatni, gondolkodtatni vagy maguktól érezték mi az amit még lehet és amúgy sokat őrlődtek magukban, otthon, hogy nem tudnak őszintèn mesélni a hangokkal? Lehet a próbatermek hangszigetelt falai között nèha titokban feszegettèk a határokat és kiénekelték, kizenéltèk magukból, amit szerettek volna, olyan nótákkal, amelyeket sosem játszottak el. Mert amúgy művelt és valószínűleg jól értesült fiatalemberek voltak, már csak családilag is. Ki tudja, lehet sosem tudjuk meg.

2023-09-29 17:32:55 Két félidő a pokolban (1961) BudapestBoy (4) #11

A film maga erős és jó, de történelmileg hitelesnek tartani, nem érdemes. Ez biztosan nem is volt célja az alkotóknak, mint ahogy szerintem az sem, hogy a magyar népet, a magyarokat rossz színben tüntesse fel, én nem érzek ki ilyet. A munkaszolgálatosokról azt gondolom, nem véletlenül nem készült soha részletes tényfeltáró dokumentumfilm, de 90-s évek közepén és később a 2000-s évek elején ismétlésben leadtak (megjegyzem ekkor olyan időpontban, amikor dolgozó, normál munkarendben èlő ember kevés eséllyel láthatja) egy sorozatot a II. Magyar Hadsereg történetéről, amelyik nagyon részletes volt és rengeteg, a Don-kanyart megjárt túlélő élőben mesèlt benne. Az alapján lehet talán reális képet festeni róluk, mit miért, hogyan csináltak, persze az csak egy mellékszál volt és arra a frontszakaszra vonatkozott. Az alapján nem rugaszkodtak el nagyon a valóságtól az alkotók, de szerintem ez inkább a véletlen műve volt, mint tudatos háttértanulmányok eredménye.

8Itt most nem is konkrétan a filmről, erről a filmről van az észrevétel téve, hanem inkább arról a tendenciáról, amely régóta böki a csőröm, hogy vannak színészek, akik nélkül egy adott időszakban nem készülnek (talán nem készülhetnek) filmek. Neveket nem szeretnék ìrni, meg felesleges is. Most is vannak ilyen színészek és függetlenül attól, hogy magam jó vagy középszerű művésznek tartom őket, felmerül bennem a kérdés, hogy ők maguk nem tartják unalmasnak, hogy mindenhol, mindig őket látja a nép. Azt nem gondolom, hogy a többi pàlyatársat maguk alá sorolnák szakmailag és talán az anyagi motiváció (kapzsiság) sem hat mindenkire. De akkor meg miért nem mondják a rendezőnek, köszi, hogy rám gondoltál, de XY sokkal jobb lenne erre a szerepre. Mert tutira van olyan, hogy ők is érzik ez nem igazán rájuk van írva. Ezzel mi nézők, szerintem csak nyerhetnénk és sok tehetséges, de soha be nem futatott színészt is megtartana a pálya.

Nem tetszik és nem azért, mert a nő/férfi karaktervonások zagyván keverve vannak, mert vannak családok, párok és személyiségek, ahol biztosan ìgy van és nem is azért, mert érthetetlen tartom, hogy hogyan vonzódhat valaki egy olyan nőhöz, akiről tudja, hogy igazából nem az akinek gondolja és jó eséllyel árthat is neki, hiszen elhiszem, hogy lehet valakihez ennyire vonzódni. A történet sántít, erőltetett és olyan bugyuta dolgokat csinálnak a "hősök" és olyan gagyik a párbeszédek is, mintha nagyon egyszerű, aluliskolázott emberek egymás közötti párbeszédjét hallaná valaki a Nyíregyházáról Budapestre tartó vonaton. És minden annyira kiszámítható

2023-09-13 17:49:24 Mouse Hunt (1997) / Egértanya BudapestBoy (4) #5

Gyermekfilm, leginkàbb 6-12 évre tenném a fő célcsoportot, de felnőtteknek is szórakoztató és tanulságos, alap emberi értékrenddel. Technikailag is korrekt kivitelezés, humor is van bőven, még ha kicsit angolszászos is.

2023-09-13 00:42:42 Woyzeck (1994) BudapestBoy (3) #5

A Herzog-féle verziót sajnos nem láttam, de amióta láttam egy Herzog dokumentumfilmet róla és a lányával is olvastam egy interjút, nem igazán vagyok kíváncsi Kinskire. Pedig korábban nagyon szerettem. Szerintem amiket tett megbocsáthatatlan, senki sem állhat annyira a társadalom felett művészetileg és zsenialitása miatt, hogy ilyen dolgokat büntetlenül megtehessen. Na de vissza erre a filmre. Szász Jánossal akkoriban, amikor készült ez is, állandóan és teljesen véletlenül nagyon gyakran összefutottam, egy légtérben voltam (nem azonos társaságban) és olyan volt életben is (legalábbis kívülállónak) mint ez a film. Elvont, aki nem a társadalom tagja akar lenni, hanem azt mintegy felülről figyelve kémleli és megpróbálja onnan megítélni. És borzalmasan biztos abban, hogy az a perspektíva az igazi. Azt egyáltalán nem gondolom, hogy ez tudatos vagy direkt negatív folyamat lett volna, hanem inkább családi neveltetés vagy szellemi örökség. Szóval ezért nem néztem meg ezt a filmet (és Szász többi filmjét se) jó darabig, hogy az alkotóval kapcsolatos személyes tapasztalatok ne befolyásolják. Azt gondolom nagyjából 20 év elég volt erre. Az igazi életszagot nem érzem én itt, de azt elhiszem, hogy Szász szerint ilyen az igazi élet.

2023-08-30 23:18:53 Haggyállógva Vászka (1996) BudapestBoy (3) #10

Kísérletként bátor, filmként számomra értékelhetetlen. Motivàciója talàn a Téli Palota ostroma tènyleges történetének megismerése (például mikor a csőcselék megtalálta a cárok sokezer palackos francia borkészletét és amíg az kitartott gyakorlatilag leállt a forradalmi kormány felállítása) és a nép fiainak korábban évtizedeken keresztül a fejébe vert mesében való meghasonulás lehetett. Egyfajta művészeti bosszú filmtekercsen a sok demagóg maszlagért. A formabontó fényképezés és a kameramozgások miatt a színészi játék a háttérbe szorul, a film jó részét akár bábukkal vagy kirakatbabákkal is le lehetett volna forgatni.

Ez mint film gyenge négyes, mint magyar ifjúság jellemformáló mű viszont ikon. Tudnia kell Hazánk fiainak, lyányainak milyen értékek fontosak és ismerni, tisztelni kell a múltat. Pont kellően izgalmas és fordulatos. A magyar vidék pedig meseszép. A könnyvel törtènő film hasonlítgatásokat sosem tudtam értelmezni. Történelmileg is meglehetősen jól kimunkált. Ami bennem ellenben kétségeket ébreszt, hogy voltak-e jobbak, korrektebbek a törökök vagy legalábbis ennyire?

A film maga a sorozatba jól illeszkedik és bár nem szeretem a sorozatokat, de azt el kell ismerni a készítők törekedtek arra, hogy minden rész önàlló történetként (azért ennek persze megvannak a mélysègi határai, de ne feledjük könnyű, családi programnak készültek) és egyfajta útifilmként, országimázs movie-ként is megállják a helyüket. Ami viszont ebben a részben rögtön szembeötlő, hogy Dél-Afrika milyen jól működött, mint ország. Rend volt az élet minden területen és persze a kellő szigor és szemben a demagóg külső véleményekkel a feketék is jobban éltek annàl, mint ami most van ott. Borzalmas közbiztonság és tomboló AIDS. Akkor volt jól megfizetett állásuk és egészségügyük, meg perspektíváik. De nem tudtak csak visszaélni a nagy szabadsàggal. Több magyar családdal találkoztam, akik szinte mindenüket otthagyva költöztek haza, miutàn mindennapossá váltak a gyilkosságok, fegyveres erőszakok. Sokat meséltettem őket, milyen volt az Apartheidben élni és persze teljesen más, mint ami a köztudatba sugallva lett. Ezért nem szabadna hagyni sehol hogy külső folyamatok befolyásolják oszàgok, népcsoportok sorsát. Annàl ami most van ott Líbia és Szíria és persze még régebben Irak és Afganisztàn is sokkal jobban működött a nagyhatalmi játszmàk előtt.

Jó film. Négyes. Nem túl erős, nem túl gyenge négyes. Miért jó szerintem? Mert a bűn világa ilyesmi, mint a Tisza iszapja, nehéz kilépni belőle. Mégha az embernek meg is változik a külseje, de a személyisége, az egyénisége, na az nehezebben állítható át. A vér kötelez, ha rossz, akkor rosszra, rosszból meg ritkán sül ki jó. Rourke jól játszik mint akkor szinte mindig tette, Barkin kegyetlenül hiteles a rosszlány szerepben és még Freeman sem volt az a hype-olt sztár, ami később úgy gondolom, tönkretette mint színészt, noha anyagilag biztos bazira befutott. A történet és a forgatókönyv azért elég középszerű, a zene viszont igényes és kellemes. És nem kell mindig boldog-csillogó vég, mert az életben is vannak ilyenek.

2023-08-07 22:02:44 Szörnyek évadja (1987) BudapestBoy (3) #2

Szerintem ekkora túl volt Jancsó azon, hogy maga is rájött, sosem fog már igazán nagy filmet készíteni. És ezt talán magának be is vallotta, mikor néha őszinte volt magához, akár azért, mert esetleg megivott pár pohár jòféle bort, akár másért. Magához azért általában mindenki őszinte néha. Viszont akkora volt a nimbusza meg persze a holdudvara, akik akármit is tett tömjénezték, hogy kiszakadt a valóságból, legalább is szakmailag. Lehet azt gondolta, ha már úgy is minden filmemhez találtok megoldást, miről is szól, nosza birkózzatok ezzel. Mert ez a film olyan, mintha adhoc vették volna fel. Az öncélú meztelenség meg sosem volt erény, itt sem az. Cserhalmit nagyon szeretem, de itt nem játszik jól, olyan izzadságszagú.

2023-08-06 21:27:10 Szamba (1996) BudapestBoy (4) #10

Szerintem is jó fim, nagyon emberi, de az átlag fogyasztó polgár sajnos nem ilyen móvikat szeret. Meg persze nem olyan könyveket, mint például Gardnertől a Nikkel-hegy, az is eféle. De persze erről nem ők tehetnek, hanem az élet, az életük, ahogy felnőttek, amilyenekké váltak valószínűleg akaratlanul vagy amilyenné a társadalom formálta őket (jó kérdés miért hagyták, esetleg nem elég erős személyiségek). Ugyanakkor nehéz megmondani mi talál be bennük bizonyos személyeknél. Talán a gyerekkorból élmények, történések és nem biztos, hogy direktbe átélt, hanem amolyan keresztbe tudatalatt klappolók.
Itt a főhősök, mint az igazi életben, munkások, akiknek kérges a keze, de a szívük nem kőből van, nem csillogó sportautókkal járnak és nem agyonplasztikázott, műkarmos nőket szeretnek, hanem húsvér (és legfőkébb még lélekkel rendelkező) hölgyeket. És néha elbuknak és nem egy ötfős galerivel lezajlott csetepatéban, hanem mondjuk a kocsmában ötsör (Bobafett) után. Ez nem Budapest, hanem inkább a Felső-Tisza vagy az Ormánság.

2023-08-04 16:24:50 Ballagás (1980) BudapestBoy (?) #4

Hát az igazat megvallva mi nem voltunk ennyire "felnőttek" ennyi idősen. De talán nem baj, mert nekem úgy tűnik minnél inkább felnő valaki annál inkább romlottá formálja a társadalom. Persze ez csak általánosan igaz. Ismerek embereket, akiknek 50-60 vagy akár mégtöbb évesen is romlatlan a lelke. Horváth Pétert rendezőként sem szeretem (talán még írónak a legjobb) de színészként itt nagyon nem tetszett. Szuláknak viszont nagyon testhez és személyiségéhez passzolónak tartom a szerepét és talán pont ezért meglepően jó. Persze a későbbi karrierje és szakmai életpályája nagyon messze van attól amit kedvelek. Az Eddát viszont nagyon kedveltem a korai években. És nem véletlenül az egyetlen együttes volt, amit szakmailag nagyra tartottak külföldön is és amelyik sokkal többre volt hivatott, legalább is az ifjúság ezt várta tőlük. Aztán a pénzzel lassan befogták a szájukat, már olyan értelemben, hogy élesek, iránymutatók és eredetiek legyenek. Kár értük, nagyon nagy kár, szerintem az egyik legnagyobb hazai ziccer volt, hogy igazi világsztárokat adjunk a világnak.

2023-08-03 22:45:22 Requiem (1982) BudapestBoy (5) #3

Igen igazuk van a korábbi kommenteknek. Amit én még hozzátennék, hogy a mindenkori elnyomó hatalom (ezalatt nem csak a totalitárius diktatúrákat értem, hanem például a regnáló rendszert is) egyik legnagyobb félsze és ellensége az intelligencia és a műveltség. Akik átlátnak a relatív jólét álcáján és akik tojnak az anyagiakra. Nálunk a szocializmus évei alatt arra mindig vigyáztak, hogy azok döntsenek egyebek mellett művészeti és tudományos kérdésekben, akik szellemileg és emberileg is korlátok közé voltak szorítva és most gyakorlatilag ezen réteg leszármazottai vannak pozíciókban csak ők már elszeparálódtak a hétköznapi élettől, nem szellemi hanem anyagi elefántcsont-tornyokban. A Dunában fürdős jelenetben Frajt igazán szexi.

2023-07-28 22:34:53 A tanítványok (1985) BudapestBoy (2) #15

Legnagyobb hibája a filmnek szerintem - bár lehet Bereményi akkor kényszerpályán mozgott - hogy a korszak értelmiségei nyilvánvalóan kultúráltság, intelligencia és a Haza iránti elkötelezettség szempontjából sokkal sötétebb és hazug árnyalatot kaptak. Ennek a mértéke pedig szinte már propagandista, ami számomra, lészen a művészet akármelyik ágáról és akármelyik politikai eszme vagy oldal támogatásáról is szó, elfogadhatatlan. Mint egy Sztàlin vagy egy Hitler kisplasztika az asztalon.

2023-07-28 17:56:30 Űrpiknik (2021) / Garbage Theory BudapestBoy (2) #6

Egy filmben az már szerintem baj, mikor a nézők nem érzik azt, hogy a színészek beleélnék magukat a szerepbe. Az viszont tragédia, mikor maguk a színészek sem hiszik el, érzik azt, hogy akit alakítanak az kicsoda is és nem képzelik magukat a helyükbe. Nem tudom mi az oka, de én végig azt éreztem, hogy néhány mellékszereplőn kívül senki sem hiszi el hogy meg tudná formálni a szerepét vagy ami még rosszabb nem is szerette volna hitelesen eljátszani azt. Nagyon leegyszerűsìtve azt mondanám olyan színészek játszottak egy UFOs filmben, akik nem is hisznek azokban. Persze Zalatnay ebben kivétel, Ő szerintem elhitte, hogy magát játsza, még ha nem is túl erősen. Egyébként számomra talány miért írták így bele a forgatókönyvbe. Előnye viszont, hogy sok új arcot vonultatott fel szereplőként és talán még, hogy nyilvánvalóan olyan témát és képi világot próbált meg megjeleníteni, melyre vélhetőleg sem az anyagi sem a személyi feltételek (rendezői képesítés) nem voltak adottak. Ez mindenképoen bátor tettnek számít a szememben.

2023-07-25 00:23:25 Felhőjáték (1983) BudapestBoy (3) #4

Szerintem negatìv értelemben vett típikus 80-as évekbeli hazai film. Az legrosszabb benne, hogy nem rossz annyira. Viszont sunyin semmilyen. A filmbeli korról pedig erkölcsileg igen rossz képet fest, pedig akkoriban nem lehettek ennyire általánosan rosszak. Ez talán inkább a 80-as évek filmiparának erkölcsei. Tolnai nagyon jó benne szerintem és Esztergályos sem rossz. És lehet alaposan lekapnak ezért, de akkor is elmondom, hogy Törőcsik, aki fiatalon még szép és bájos volt, ekkora (még nem volt 50 éves) már láthatóan nem hitt se a szerelemben, se igazán az életben és ez már a többi szerepén is látszik. Volna pár tippem miért de nem szeretném megválaszolni...

2023-07-21 21:16:15 Hortobágy (1936) BudapestBoy (5) #4

Ülnek és jók a megelőző vélemények. Amit még hozzátennék. Ne feledjük ez 36-ban készült, ez az életforma akkor már közel sem élte virágkorát, a modernizáció és a téves, a természettel szakító, azt megerőszakoló életmód már elkezdte bedarálni. Belegondolni is szédítő milyen lehetett mondjuk 48-49 előtt. De és itt a nagy de, még a 80-as években is nagyságrendekkel több élő haszonállat volt tartásban országszerte, mint most. Mert mit tartanak most a "kultúr" népek? Degeneratívan elkorcsosított pudlikkal van teli a Főváros, melyek nem hogy a portát nem tudják megóvni, de egy macskától már berezelnek és szinte állandó orvosi felügyeletet igényelnek. És nincs az a természet, amelyikkel összhangban tudnának élni, csak a szobában. De vissza a Hortobàgyra. Magam, mikor arra visz az utam és én diktálom a tempót, mindig lemegyek az autópályáról, melyek a funkcionális és lélektelen célbajutás gőgös eszközei és ha megállni nincs is időm, de átgurulok rajta, szolid tempóban, lehúzott ablakokkal (már ha nem motorral megyek) és lehet csak én gondolom tévesen de érzem az ősök itt jelenlévő energiacsakra örökségét, melyet lehet a sok dolgos kéz és a veríték, de akár a csárdánál elfogyasztott borok gőzei miatt villanó bicskák pengéi nyomán vagy a betyárokat üldöző pandúrok miatt elfolyt vér is okozhat. És miénk a felelősség nemzeti örökségünk szeretetét átadjuk-e a következő generációknak.

2023-07-19 20:54:20 MASH (1970) BudapestBoy (4) #22

Szerintem ez a film alapvetően a vietnámi háború (és persze minden háború) borzalmainak egyfajta feloldására törekszik, mintegy menekülési utat próbál mutatni és nem a harcoló egységek tagjainak, hanem a kisegítő, háttér támogató erők állománya elméjének, persze ehhez fogékonyság is kell. És jól is sikerült. Orvosoknak, felcsereknek kötelező. Viszont ami továbbra is kegyetlenül zavaró kérdés és sajnos időszerű is: miért kell állandóan háborúzni, háborút szítani? És ha részben tudod is a választ, az agyad nem akarja elhinni, mert ha elhiszed lehet beleőrülsz, de az tuti, hogy az agyad már sosem lesz a régi, mint sokaknak akár Vietnámban, akár egyéb háborúkban.

2023-07-16 23:03:29 Hanussen (1988) BudapestBoy (3) #4

A film maga tényleg nem annyira rossz, viszont az szerintem nagy hibàja ahogy a fasizmus térnyerését és ezáltal Hitler hatalomra jutását hamisan leegyszerűsíti és ezáltal degeneratívan bagatelizálja. Azok a folyamatok, amelyek a fasizmust elfogadható megoldássá tették európaszerte és tízmilliók számára, előre vetítették és szinte szükségszeŕűvé tették valami hasonló feltétlen eljövetelét. Amúgy Eszenyi itt még tényleg szép, nem szedték szét a szerek és jó lenne látni ha valahol leadnák valaha, milyen a Klinskivel készült 55-s film.

Érdekes, hogy a történetből szinte mindenki a férfi főszereplő és a főnöke és ezáltal a társadalom karakterharcát látja. Ezt a kisember/nagyember ellentétpárat. Pedig ami legalábbis nekem lejött ebből a filmből, hogy társadalmunkban a nők általában (és persze tisztelet a kevés kivételnek) milyen talmi és hazug kapcsolati rendszerben mozognak. A feminizmus egyik velejárója volt, hogy a nők szinte egyik évtizedről a másikra választottból választóvá váltak, azonban a választási képesség nem jön egyik pillanatról a másikra. Az evolúció nem ilyen gyors, ráadásul a modern vilàg pozitív női diszkriminizációi és példàul az elmúlt 20 év reklámai, azt próbálják sugallni a nők az erősebb, a fontosabb tagjai a társadalomnak. És ezt sajnos hajlamosak is elhinni. És az a baj, hogy sokszor férfiakon is látom, hogy így gondolják. Pedig mindkét nem egyformàn fontos és igenis vannak szakmák, hobbyk amik nem valók férfiaknak/nőknek. Na de vissza a film talán legfontosabb tanulságára, hogy inkább a szív, mint az agy és a szem alapján lenne szerencsés választaniuk a hölgyeknek, mert különben az történik, ami Csáth remek novellájában a történet a három leányokról-ban. Vagy ami a filmben történt volna ha elég gyors a hatóanyag.

2023-07-14 21:08:08 Tutajosok (1989) BudapestBoy (4) #1

Kegyetlen ahogy az idő rohanása eltipor nem csak emberi generációkat, de sok száz, több ezer évig fenállt foglalkozásokat, életmódokat. A tutajosok is így tűntek el a világunkból a modernizáció és a többlet profitra vágyás elfújta őket. Ami viszont maradt, hogy sok témában, sok eseménnyel kapcsolatban nem lehet tisztàn látni a mai napig sem, gondoljunk 56-ra vagy a Tiszaeszlári perre. A rendszerváltás környékén szerintem volt egy reménysugár, arra hogy a szabad választásokkal olyan kormányok jönnek, akik tényleg szakemberek és elsősorban is a nemzeti érdekeket tekintik szem előtt, ahogy egy politikusnak ezt illennék. Az MDF kormány még többé-kevésbé ilyen volt. A tagjai messze a legintelligensebb és leginkább nemzeti érdekű személyekből àllott. 56-ról gyakorlatilag 89-92ig születtek a valós eseményeket feltáró tanulmányok. Ez a film persze másról szól, de valószínűleg része a nemzeti igazság feltárás kulturális folyamatának és ebből adódóan fontos mű. Egyértelmű választ persze nem ad, de szerintem ez nem is lenne a tiszte, akinek meg az lett volna sosem foglalkozott a témával. Pedig jó lenne tudni mi is történt akkor. Nem bosszúvágyból vagy szerecsenfürdetési céllal, hanem inkább úgy, ahogy egy eltűnt szemèly rokonai szeretnék tudni az igazat arról mi történt a szerettükkel. A kétség talán a legrosszabb legyen szó akár a nemzeti lelkiismeret egy részéröl.

2023-07-11 18:57:18 Father of the Bride (1950) / Papa BudapestBoy (?) #1

Az amerikai kózéposztàly anyagilag felfelé törekvő, dolgos szülők, már értelmiségi ambíciòjú fiatalok világnézeti, hozzáállás-béli különbözősége és a házaspár családfő, de a valóságban a szoknyát hordó férfi tagja szemszögéből figyeljük az eseményeket. Tracy-nek nem ez élete szerepe, érzésre idegenül mozog a kiszolgáltatott, gyenge akaratú örömapa bőrében. A film korrajz értéke miatt azért mindenképp érdemes a megtekintésre, hiszen ez a réteg "hála" a globalizációt kitervelő, alattomosan és a nemzeti érdekeket semmibevevő mòdon végrehajtó illetve a társadalom önérzetét és valamilyen szinten a lelkiismeretét is jelentő középosztályokat tudatosan felszámoló érdekcsoportok ténykedése miatt, gyakorlatilag kihalt.

Szeretem az olasz filmeket, Risi filmjeit is, van amelyekért rajongok, de ez valahogy nagyon idegen nekem. A szerelmi háromszög alapvetően érdekes történet, a színészi játèk is magasszintű, a környezet Sorrento talán túl trendi és felkapott, én a kevésbé fősodor, kevésbé face-elhető, kevésbé ott lenni menő, de sokkal és őszintén barátságosabb no name halászfalvakban érzem otthon magam, ahol nem amerikai diáklányok menőznek, hanem a helyiek életét látom és nem azért mert a pizzát vagy a tésztát ott feleannyiért adják, hanem mert sokkal finomabb, ott általában van egy kis szív is benne. Na de vissza a filmre, szóval butuska, olyan csajos, lehet direkt, de ez szerintem inkább a lányoknak szól, egy 50es évekbeli talján Bridget Jones naplója, a happyend is olyan idétlen a végén.

2023-07-06 19:34:03 Budapesti mesék (1977) BudapestBoy (2) #8

Kétségtelen, hogy nem egy maradandó alkotás. Legkevésbé a címét nem értem, sok mindent bele lehet magyarázni a csapongó, a színészeket is láthatóan álművésziesen kellemetlennél kellemetlenebb feladatok elé állító, de össze még csak véletlenül sem álló cselekmény folyamába, de Budapestet, egyáltalán nem. Áthatja egyfajta degeneratív erőszakosság is, melyre például Madaras tökéletes választás volt, viszont sem az okát, sem a célját nem értem és kellemetlen szembesülni így vele, ahogy az alkalmanként elhadart életjótanács monológokkal is. Az egyetlen jelenet, ami jópofa, mégha abszurd is a folyón való átkeltetés. Nekem olyan érzésem volt a filmmel kapcsolatban, mintha azért hozták volna létre, hogy a művészfilm sznoboknak állítsanak csapdát, ássanak vermet, melybe talán beleesnek. Ezzel a megközelítéssel meg az a gond, hogy elfelejtették legalább egy kicsit is befedni.

2023-06-22 19:44:51 Csók, anyu (1986) BudapestBoy (3) #7

Érdekes, hogy a korszak filmjeit szeretem, de ez valahogy nem jött àt nekem. Úgy érzem, hogy a sztori, a színészek játéka és a fényképezés meg persze a vágás valahogy nem áll össze egy maradandó alkotásnak. A cselekményrészek döcögnek, erőlködnek és mintha a forgatókönyvírónak/rendezőnek elfogytak volna a gondolatai. És persze biztos, hogy 86ban voltak olyan családok, ahol így zajlott az élet, de hogy a társadalom egésze szempontjából marginális kisebbség voltak az egész biztos és az is érthetetlen, talán személyes indíttatás az alapja, hogy akkor meg miért nyúltak ehhez a témához. Az rendben lenne, ha most készülne hasonló film (biztos készült is) de akkor, abban korban ez számomra egy erőltetett jövőbelátás, ami most lehet lejön valakinek, de akkor nem reális társadalmi problémát feszegetett és néhàny száz nézőn kívül senki sem értehette mit is akar mondani. Sem Koltai sem Udvaros és Bánsági sem játszik jól benne szerintem. A gyerekek viszont igen és a nagylány meg az amúgy általam fiatal színészként igencsak nem kedvelt Gáspár Sándor (idősebb korára remek színész lett) talán a legjobbak.

Az tiszta, hogy számomra és ahogy látom a legtöbbeknek ez egy erős négyest mutató, feszes, aránylag technikailag is korrekt, kicsit talán világnézeti propagandista és ezáltal helyenként hatásvadásszá váló filmmunka. De és itt a nagy de, mennyire durva jelenkori társadalomkritikát hordoz akaratlanul. Szinte sokkolt, hogy mikor készült (és ez 90) mennyivel jobban és választékosan öltözött mindenki. És most nem amerikai kormányhivatalok munkatársaira gondolok, az elején a repteres jelenetben a reptéri "tömeg" ruházatát nézzük csak meg. Gyakorlatilag 30 év alatt a globalizációs ruházati multibrand-k ledózerolták és sóval szórták be az utcai divatot. A hazai rendszerváltás előtt és még környékén is Párizsban vagy Londonban járva az embernek úgy kellett az állkapcsát a helyére illesztenie annyira egyszerre elegáns, igényes és izgalmas öltözékekbe botlott akár fehérek, akár feketék által hordva. Most viszont szinte ugyanazt láthatjuk az Oxford street-n és a Vácin, mert és itt tisztelet a kivételnek, a többség ugyanazt a junkfastfashiont fogyasztja. Ez nem csak vagy főleg nem a kényelemről és a jó értelemben vett lezserség elítéléséről szól. Hanem sokkal inkább arról, hogy ha nem keressük, nem alkalmazzuk az egyéniség és igényesség külsőségi kivetülését is, akkor az gondolati szinten a tudatot és a személyiséget is rombolja (ezt kutatások bizonyítják). És még ha esetleg ez is a célja celebritások által ezt sugaló háttér holdingoknak (akik páran uralják a jelen divat nagyrészét) akkor is ott van a választási lehetőségünk, hogy reggel, munkába menet mit veszünk fel, hiszen az utcakèpet mi is alakítjuk.

2023-06-17 20:04:48 Égigérő fű (1979) BudapestBoy (5) #10

Maga a film persze varázslatosan emberi. Mit is tudunk elérni ha összefogunk és összetartunk. De ehhez az is kell, hogy ne cserélődjön állandóan a lakóközösség összetétele és szeressük a kerületet, a környéket ahol lakunk, szeressük BUDAPESTET. Igen, ìgy csupa nagybetűvel vagy írhattam volna akármelyik magyar várost, községet. Nem kell nagy dolgokat tenni, sok apró csoda is összeállhat valami nagyszerűvé. De amitől mindig ökölbe szorul a kezem és a lelkem, mikor feltűnik a filmben az egykori Óbuda MGTSZ viŕágtermelő kertészete. De forgathatták volna akár a Sasadnál, az is jól prosperáló, csodálatos egység volt és az is egy példa, hogyan lopták szét az állami vagyont a mindenkori kormányok asszisztálásával és aktív közreműködésével és hogyan szűntek meg a hazai termelőegységek, gyárak, vállalatok. És persze soha senkit nem vontak itt semmiért felelősségre és nem is fognak, mert amíg a közvélemény előtt ellenségek, a valóságban, egész a 2010-s választásokig (utána valami egész más kezdődött), a háttérben, gazdaságilag öszefonódott a jobb és a baloldal és gyakorlatilag közösen lopták szét Magyarországot. Mert az még bocsánatos bűn lett volna a szememben, ha mondjuk a Danuvia Gépgyárat valami politikus pereputtya ilkegàlisan átveszi, de az, hogy azok a gyárak, amik most is jól működhetnének már meg sincsenek, sosem fogom megbocsátani ennek a mindkét politikai póluson álló brigádnak és az embereiknek.

2023-06-13 00:15:15 Spy Kids (2001) / Kémkölykök BudapestBoy (4) #2

Érdekes, hogy le van húzva ez a film, pedig szerintem ügyes próbálkozás. Az ilyen filmeket nem felnőtteknek készìtik, ezért, ha így látjuk és ez tudom, hogy nem könnyű, gyermeki szinten, gyermeknek átszellemülve érdemes nézni, átgondolni, felfogni. Az segít, ha saját vagy a család valamelyik gyermeke társaságában nézhetjük meg. A többi kémkölykök film, mint minden folytatás a filmtörténelemben (talán a Birodalom visszavág az egyetlen kivétel) sokkal kevésbé sikerült. Ügyesen egyensúlyoztatják a filmben a valóság és a fantázia határait, elég sok poénos rész is akad. Bármelyik Potter filmmel felveszi a versenyt csak azok anyagi lehúzásra optimalizált (és nyilvánvalóan erre felépített) világa sokkal szenzáció hajhászabb és a gyermeki személyiségfejlődés szempontjából jóval károsabb.

Érdekes volt olvasni a nagyrészt negatív kritikákat.
Ha valaki több időt töltött ott és most nagyon nem a felszínes, turistás célpontokra, hangulatra gondolva, szerintem jobban tudja értékelni. Mert Párizs nagyon is ilyen. Én meglepődtem, milyen jó, szinte mindegyik pillanatelkapás. Az osztályozás és a sorrend felállítás, pedig pont keresztbeveri a szellemiséget, ami átjárja Párizst és az ilyen gondolkodás gátolja, hogy valaki ráérezzen arra mit is jelent, milyen is valójában. Erőltetve és logikailag kisakkozva, ésszel keresve semmit, ami lélekben és szívben fontos, nem lehet megélni.

2023-04-24 21:58:52 Bűnös vagyok! (1941) BudapestBoy (3) #1

Meglehetősen bugyuta szerelmi történet, ezzel a forgatókönyvel még az amúgy remek színészek sem tudnak nagy csodát tenni. Nem a romantika és a szerelem túlsúlya a gond, hanem az, ahogyan tálalva van, hogy minden annyira várható, kiszámítható. Tehettek volna bele legalább egy csavart, egy váratlan fordulatot. Ráadásnak a régi kópia sötét tónusa, árnyai még inkább elveszik a kedvet az újranézéstől. A hangulatra meglepő módon még nem vetült rá a második nagy világégés fenyegető árnya.

Igen, jórészét itt forgatták, érdekes volt felismerni a hazai forgatási helyszíneket.
Amúgy egyetértek a korábbi véleményekkel, annyit azért még hozzátennék, hogy ha nem kap vérmérgezést a lószőr ülés miatt, Heydrich simán túlélte volna a merényletet. Tehát ez egyfajta mák volt. A másik, hogy a Gestapo (amit jó ideig vezetett) információt szerzett arról, hogy merénylet készül, de Heydrich annyira bátor és biztosan nagyképű is volt, hogy ennek ellenére nem kért a testőrökből, ráadásul, amikor látta, hogy meg akarják ölni, megállásra utasította a sofőrjét, hogy szembeszálljon velük a pucolás helyett. A merénylők persze így sem merték vele egy az egyben (már úgy értem ketten, ellene) lejátszani a dolgot. Nem véletlenül. A harmadik, hogy aki egy kicsit is komolyabban foglalkozott harcászattal, tudja a záró templomos jelenet teljesen ostobának és amatőrnek állítja be a német katonákat, pedig akkor még (a háború vége felé már gyakorlatilag teljesen más volt ez a sereg) ők voltak a világ legjobb hadserege. Tehát az biztosan nem így zajlott le.

2023-04-14 12:59:30 Helyet az öregeknek (1934) BudapestBoy (4) #1

Nagyon kevés mozi maradt fenn ebből a korból, a két nagy világégés közötti időszak aránylag békeéveiről, amikor úgy tűnt, talán nem őrül meg újra a világ. A film kópiája, amit leadtak a napokban, egész jó állapotban maradt meg, néhány szakasz sérülhetett viszont, ezért van egy olyan hatása, mintha a vágó hanyag munkát végzett volna. A történet meglepően aktuális ma is, sok vidékről felköltözött és ilyen-olyan módon meggazdagodott "világfit" látni Pesten a menő autóikkal, a mű nőikkel és a nem igazán találom itt a helyem viselkedésükkel. Ami szembeötlő volt a filmben nekem, hogy milyen jól és elegánsan öltöztek akkoriban még a kevésbé módosak is, szembe a mostani trenddel, amikor lazán elmennek néhányan szìnházba is farmerben, sportcipőben, polóban. A másik az etikett, ami logikus, hogy változott, de a probléma az, hogy mostanság talán nincs is, néha azt érezni. A történet közepesen humoros és izgalmas de érdekes időutazás is egyben.

Maga a film eggyel jobbat érdemelne, de ez azért közepes, mert ebből az alapötletből és forgatókónyvből sokkal többet ki lehetett volna hozni. Nem tudom mi volt az alapkoncepció, de talán kevesebb vagy másként tálalt humorral lehet vicesebb és ütősebb lett volna. Van néhány nagyon gagyin összedobott jelenet és hiába van hangulatilag alapvetően rendben ha a bénázós karakter, amire felépül, alkalmanként idiótán ripacskodik. Hasonlót másik filmben, mások, sokkal jobban lehoztak és Richard is ennél sokkal jobb színész, ahogy néhány filmjében meg is mutatja. Azért korutazásnak jóféle, van bàja jócskán a 70s évek eleji francia életmódinak. A hátul kivágott ruha meg brutál szexi szerintem.

2023-04-06 18:19:34 Birdy (1984) / Madárka BudapestBoy (5) #11

Érdekes dolog ez a könyvekhez történő hasonlítgatás, méricskélés. Gondoljon csak bele, ha valaki úgy érzi, jobban meg tudná csinálni, hogyan fogna hozzá, mint rendező, azután szerintem rájön nem is olyan könnyü lenne ez. Szóval személy szerint én ezért nem szeretem. Na akkor erről a filmről: fiús film ez kérem szépen, mert ilyen forma, ilyen mélységű barátságok lyányoknál nincsenek vagy csak én eddig még nem láttam hasonlót, pedig megettem kenyerem javát. Persze sajnos mostanában férfiak között is egyre ritkább, ez a modern, csodálatos, pörgős világ azt sugallja, dobjunk mindent gyorsan és vegyünk újat, telefont, kocsit, szerelmet, barátot. A másik, ami miatt, a téma, ha nem is konkrétan, de az is olyan szintű bolondulás, fanatizmus, ami a női nemre nem jellemző. Ők ennél racionálisabbak, realistábbak és ez talán így is van rendjén, hogy visszarántsák a férfiakat a valóságba, mégha az kegyetlen és sivár is olykor. De ez a film inkább olyan, mint az élet maga, sokszor vidám, sokszor kevésbé, vannak akik elbuknak, mert nem passzolnak bele a "normális" életstílusba, de persze a többség túlélő és túléli, legalább is egy ideig. Modine tényleg állat és Cage talán legjobb alakítása.

Mint film, inkább hármas, mint elgondolkodtató mű, viszont megérdemli a négyest. Nem véletlenül csinálták meg a remake-t, hanem, hogy ha rákeresnek ne ezt adja majd ki, hanem azt a gondolkodásra nem késztető, sőt azt inkább lehetetlenné tévő látványvilág katyvaszt. Egyre több filmmel csinálják ezt, szerintem tendenciózus és nem is akarom tudni miért történik, de biztosan nem szegénylegények, ha ennyi pénzük van rá, és még veszteségek árán is megcsinálják. De erre a filmre visszakanyarodva egyre inkább úgy látom, valószínűleg véletlenül találtak be a történettel, mely a bemutató pillanatában abszolút fantasztikusnak hatott, de a világ mostanában egyre inkább abba az irányba halad és egyre gyorsabban, hogy létrehozzanak nekünk valami hasonló világot, itt a Földön.

2023-03-11 23:25:38 Algyő (1971) BudapestBoy (5) #1

Nagyon magas volt egykor a hazai dokumentumfilm készítés színvonala és ami érdekes, noha teljesen logikus, hogy a fiatal, tehetséges rendezők közül sokan kezdték így a pályát. Azt gondolom, hogy dokumentum filmekben most is egész jók készülnek nálunk, csak nem kapnak nyilvánosságot, a műfaj pedig nem egy olyan, ami a mai gyorsan pörgetett internetes média platformok közönségét megérinti. Itt el kell gondolkodni mondatokon, vágóképeken, néha a csenden. Nem szól gyors, gagyi muzsika, a vizualitás pedig nem az önkifejezést, hanem a valaki vagy valami másnak a bemutatását célozza és legtöbbször indirekt módon.

Köszönet, hogy leadták a TV-ben. Korrajznak remek, filmnek bájos, de semmilyen és elég bugyuta. Erős karakterjátékot, beszédes snitteket, agytornásztató cselekmény csavarokat ne várjunk. Fiatalabb családanyák, feminim jellemű családapák szeretni fogják. Azért tanulsága is van, a celebvilág már a hatvanas években sem az őszinteségről szólt és erkölcsileg, lelkileg ugyanolyan romlott volt, csak persze az akkori és a mostani viszonyok arányainak megfelelően. A férfi főszereplő számomra erősen antipatikus, de ez csak személyes érzet.

2023-02-25 12:43:49 Les sous-doués (1980) / Éretlenek BudapestBoy (4) #15

A besorolást a 15 éves önmagam tette, mai fejjel nem ennyit kapna. De azért kap, mert ez a film szerintem egyértelműen a tinédzsereknek és róluk szól és mint ilyen jól sikerült. A kellően kimunkált poénok mellett magam egyfajta rejtett személyiség fejlesztő-önkeresést segítő szálat is láttam benne, nem is kell egy tininek mindig jól és kimérten viselkednie. Ráadásul rálátást engedett az akkori francia fiatalok öltözködési, életmódi szokásaira, amire amúgy itthonról nem volt éppen könnyű.

2023-02-23 14:40:53 Tízezer nap (1967) BudapestBoy (4) #20

A megelőző remek kommentek jól összefoglalják a film nyilvánvaló értékeit és apróbb hibáit is. Ami nekem nem tetszik, az a túl monumentalizált snittek, különösen a távolabbiak, melyek közül sok értelmetlen és érthetetlen hatásvadászatnak tűnik és melyek, a hatás erősítése helyett inkább közhelyes propagandista hangulatot adnak. Lehet arra gondoltak a készítők, hogy nép egyszerű gyermekei igénylik a szájbarágást. Koltai János egyik legjobb alakítása.

Amikor készült, idétlen és felszínes bohóságnak hatott. A mai átlag (nem művész) filmei mellett ez màr sajnos nem érződik, annyit romlott a látvány és a hang-képhatások felhúzásával egyidejűleg a szellemi szint, hogy nem lóg ki és talán mutat egyfajta illuziórikus nosztalgia értéket is. Részint azáltal, hogy még hagyományos módon készült, illetve maga az egyébként elég bugyuta történet sem olyan, amire a producerek ma szívesen bólintanak, érthető okokból. Farley sorsát nem látták előre és szerintem egyike azoknak, akiket éppen lelki fesszőfutása és korai halála okán a tényleges értékei fölé pozícionál az utókor.

Szerintem sem túl jól sikerült alkotás. Olyan, benyomást kelt, mintha valakit arra kértek volna fel, hogy az akkori olasz életmòdról készítsen egy karikatúrát. Az általam látott verzióban Sordi magyar hangja borzalmas választás, ami a karakterét tovább bomlasztja. Velence egyébként akkor még az olaszoké volt és olaszok lakták is. Most gyakorlatilag senkié, egy kirakat város. Az olaszok már nem tudjàk megfizetni, akiknek meg van pénzük rá, azok meg nem azért vesznek ott lakást, mert ott szeretnének élni, hanem mert a menő és a több tucat egyéb helyen lévő lakásuk mellé beállítsák a sorba és évente ott töltsenek max pár hetet.

Sok dologban meglehetősen konzervatív vagyok, ennek ellenére azt gondolom, igazán jól sikerült alkotás ez. A világ, amibe bepillantást enged, zárt, bizarr és érdekes és azáltal, hogy kilépnek ebből, a nagyvárosi klubok zárt világából és egy kocsival indulnak el a vidéki, sok szempontból álszent amerikai vidéken keresztül, lényegében szinte egy bemutató turnévá válik a film. Bemutató, de nem propagandatív, véletlenül sem sugallja senkinek, hogy váljon olyanná, mint ők, inkább az lehetett a törekvés, hogy az ismeretlen és talán távolról megvetendő kultúra szerethető és emberi oldalát is bemutassa. És az, hogy a már-már sokkolóan őszinte és szókimondó hozzáállás sok helyzetet megoldhat, szemben a mindent szőnyegalá söpréssel és megjátszással. A három főszereplő "csaj" megmutatja, hogy azért, mert valaki nőnek öltözik, lehet sok dologban férfiasabb egy kovbojkalapos macsónál.

Szerintem nagyjából ezzel a filmmel kezdődött az amerikai középosztály szellemi és persze ennek folyománya képpen erkölcsi majd anyagi tudatos lezüllesztése. Felületesen nézve egy könnyed, poénos (persze sekélyes) ifjúsági vígjáték. A probléma azonban az, hogy aljas és szerintem direkt módon éppen azt a kialakuló és önálló személyiséggé váló korosztályt célozza, amelyik például a tárgyiasult és valóságos drogokra is - nem csak a szellemiekre - a leginkább nyitott. Mert ezzel a filmmel semmi mást nem szívhattak magukba, mint az oktatási intézmények és a magasabb kultúrák tudatos lenézését a csillogó és látszat dolgok piedesztálra emelését. Ez a film a szememben nem más, mint az ekkoriban nálunk leforgatott tartalmas és szellemileg értékes ifjúsági filmek mai értelemben vett celebritás tudatos és erkölcsileg kigyomlált hype változata.

2023-01-03 16:00:47 Keserű igazság (1956) BudapestBoy (3) #6

Várkonyi Zoltán munkásságát igen kedvelem. Szerintem az egyik legjobb hazai rendező volt és színésznek sem volt utolsó. De bevallom, ez a film nem tetszett. Végigolvasva a megelőző kritikákat vagy inkább dicséreteket, alapvetően korrektnek tartom a leírtakat de én nem csodálkozom rajta és teljesen érthetőnek tartom miért nem engedték a keletkezésének időpontjában moziba. Tudom, hogy akkoriban annyi hasonló és sokkal nagyobb visszhangú, hatású, jóval több áldozatot szedő baleset történt, hogy nem értem az eset választást és több logikai hiba is van a filmben. A hibák oka biztosan az, hogy Várkonyi egy bohém művészlélek volt, aki mindent tudott a filmkészítésről és a színészetről de gyaníthatóan keveset az építetésről, az ipari állami cégek munka és strukturális rendszeréről, a baleseti vészhelyzetek utáni protokollról. Csak akkor viszont és szerintem itt hibádzik valami, hogy miért nyúlt bele pont ebbe a témába. Lehet, hogy tényleg megérezte a közelgő forradalom szellemi előszelét, de akkor sem hiszem, hogy a számára inspirációként ható erők hatására a számára legjobb témához, a legjobb módon nyúlt volna. Valahogyan nem természetes a film, nem éreztem, ellentétben Várkonyi több alkotásával, azt a zsigeri zsenialitást és azt a könnyedd, kisujjból kirázott remekmű hatást. De persze mindenki láthat mást, érezhet mást egy műről és ez így van jól.

2023-01-02 22:11:57 János vitéz (1939) BudapestBoy (3) #1

Köszönet érte, hogy egyáltalán leadtak egy fellelt kópiát. Az eredeti művet Bakonyi Károly eléggé átírta, talán a könnyebb, daljátéki feldolgozás miatt, de nekem így egyrészt a megnyírbálással sokminden élményként elveszett a műből, több fontos és izgalmas cselekmény is menesztve lett, másrészt jelentősen változtatott, pl. az egyik főszereplővé avanzsált huszár konkurenssel.
A csatajelenetek megmosolyogtatóak, a vágás totál amatőrnek hat, a színészi játék még úgy-ahogy elviszi a produkciót. Dajka Margit viszont számomra meglepően szép volt fiatalon.

2023-01-01 15:53:13 Petőfi (1977) BudapestBoy (4) #1

Most, hogy leadták az M5n volt alkalmam felnőttként megnézni, azt gondolom kihozták belőle a majdnem maximumot. Erős négyes ez. Józsa Imre szerintem jól eltalált választás volt a címszerepre és az általam nem igazán kedvelt munkásságú Horváth Ádám is azt tette le az asztalra, amit a téma szellemisége alapján elvárhatott a néző. Persze a költő halálának körülményei és az e köré szövődött legenda és fantáziavilág okán a mai napig ellentmondásos az életrajzi film lezárása, de személy szerint én ebben, a filmben szereplő, verzióban hiszek.

2022-12-29 22:51:16 A Tenkes kapitánya (1965) BudapestBoy (4) #11

Gazdaságilag biztos érthető döntés volt mozifilmet készíteni a sorozatból, de azáltal, hogy azt nyírbálták össze - mással is - sokminden elveszett belőle és nem is lett annyira kerek a történet sem. A mű alapstory-ja egyébként valós történelmi szálat próbál kissé nagyobbra gombolyítani a ténylegesnél és talán szerencsésebb lett volna a mozifilmet teljesen új produkcióként kicsit később létrehozni, de az akkori történelmi filmdömpingben valahogyan ez a döntés született.
Ami még a film és persze a sorozat javará írható, hogy nagyon jók a jelmezek, kellékek és nagyjából reális képet fest a korszak hadakozási/harcászati szokásairól. Nevetséges, hogy sok modern műben ezekkel a fegyverekkel többszáz méterről halálpontos lövést adnak le, a mai fegyverekre jellemző csőtorkolati sebességgel. Vujicsics Tihamér zenéje nagyszerű.

2022-12-24 15:41:42 Tüskevár (2012) BudapestBoy (2) #16

A legnagyobb hibája még csak nem is a szereplő választás. Pedig Kengyel és Bütyök karakterére az író biztosan összevonta volna a szemöldökét. A jelmeztervező - akik pedig még a gyengébb magyar filmekben is erőset hoznak - talán a rendező kérésére adta lejebb. Legjobban a természet szeretete hiányzik itt kérem szépen. Na azt nem sikerült semennyire sem letükrözni. És ez az ami sütött a 67-s verzióból. Hogy ahogy megnézték, ezrek, talán tízezrek szerettek volna Tutajosok lenni egy nyárra. És ez az ami miatt óriási teher volt a vállakon, de valahogy, mintha túl lazára vették volna. Pedig ez nem olyan téma, nem olyan kulturális örökség, amit minálunk, itt Magyarországon, félvállról lehetett volna venni. Mert a fiatalságnak igenis szüksége lenne arra, hogy megtanuljon legalább alkalmanként összhangban és harmóniában élni a természettel. Annyi csodálatos része van az országnak, még is döbbenten látom, a közvetlen baráti körökben is, hogy a mai gyerekek egy része hamarabb lát wellnessszállót, mint túraösvényt vagy holtágakat. És hamarabb mennek az olasz vagy akár a horvát tengerpartra (persze ott is vannak gyönyörű helyek) vagy még egzotikusabb helyekre, mint a Berekbe. Mert ha gyerekként nem szeretik meg a természetet, akkor felnőttként egy könnyed laza mozdulattal írnak alá olyan szerződéseket, amivel egy erdős, ligetes hegyoldalt lakóparkká változtatnak vagy lecsapoltatnak egy kis mocsaras rétet. A zárószám meg tényleg a Fekete István féle filozófia arculcsapása.

Pár szó magáról a jelenségről inkább, mint a filmről. Statham ezzel a filmmel indult el, szerintem teljesen alaptalanul a szupersztárság felé. Nem a film annyira rossz, hanem Ő egyáltalán nem jó színész. De a producerek nem filmesztéták és az átlag mozinéző, akik jegyet vesznek a plázákba, közel sem olyan vájtszemű nézők, mint akik itt jelen vannak. Sajnálatos ez a Rock/Statham féle akciófilm dömping, de a nézettségi adatok következménye. Az meg, már mint a nézettségi adatok, egy kitartó és szívós népbutítás eredménye, a nemzetközi és hazai mainstream médiák fő részvényesei nem véletlenül cimborái, rokonai vagy üzlettársai a producereknek. A nép meg eszi ha cirkuszt (és persze kenyeret) kap. Természetesen nem lehet lenézni és egy ténylegesen magasabb szintről sajnálkozva gondolni azokra, akik nem látnak a dolgok mögé, nem keresnek magasabb szintű kulturális élményeket. Az igazság szerintem az, hogy mi marginalizálódunk akár akarva (ahogy szerintem főleg a fővárosi értelmiség egy része teszi) , akár törvényszerű okokból. A megoldást pedig nem tudom, a szűk környezetre persze lehet és kell is hatni valamilyen szinten, de mérhető és főleg az internetes közösségi média felületeket bújó fiatalokat is elérő stratégia nem a mi kezünkben van. És akik kezében van, azok meg elérik, hogy azokat a filmeket nézzék, amiket ők akarnak. Ideértve az ún. hazai "művészmozik" szintesését és filmpaletta beszűkülését, mely véleményem szerint szintén nem a véletlen műve. Hol és hogyan nézzenek tartalmas és valódi élményeket nyújtó filmeket a nézők? Szerintem ez ördögi kör és amíg nem fog változni a globális politikai helyzet addig a morális átlagszint további csökkenése várható több okból is. Szóval ezeket a filmeket, ezeket a sztárokat a nézők emelték fel, de azért mert felemeltették velük a saját alacsony szintentartásuk céljából.

Mint film értelmezhetetlen. Készítésének oka, motivációja számomra talány.
Nem csak a történet nem áll össze, de a párbeszédek is úgy ugrálnak, mintha két elmebeteg csevegne egy zárt osztályon. Azonban aki vígjátéknak gondolja hamar rájön, hogy vicces jelenet sem akad benne. Néhány filmzene dal és természeti kép ami egyedül ér valamit ebben a nem is tudom micsodában.

Az igazán nagy színészeket és színésznőket mindig is az jellemezte, persze egyebek mellett, hogy tudtak nemet mondani szerepkre (meg persze az azokkal járó pénzkötegekre) melyekkel elárulták volna magukat és amelyekkel megalázkodtak volna művészetileg. Witherspoonal az a legfőbb probléma, hogy Ő szinte csak ilyeneket vállalt el. Pedig szerintem nem annyira tehetségtelen, mind amilyen kategóriájú filmekben lett egy időben szinte kötelező kellék. Nem hiszem, hogy amikor színésznek állt, ilyen filmek jártak az eszébe, hogy milyen nagyszerű is lenne eljátszani ezeket a szerepeket. Remélem ahogy idősödik rájön, hogy eddig mit tett le a képzeletbeli szakmai asztalra és megmutatja az oroszlánkörmeit is, akár kevesebb gázsiért is. A film egyébként bűn rossz.

2022-12-13 15:26:20 Gazdátlan asszony (1944) BudapestBoy (4) #1

Simán hozza a négyest. Meglepően izgalmas film, persze a korához viszonyítva. És több téma, amit felvet, például a nők elleni erőszak, keletkezésének idejében merész választás lehetett. A kópia sajnos erősen sötét tónusú, de ez általános a hasonló korú filmeknél és itt a téma és helyszínek miatt nem annyira veti vissza az élvezeti értékét, mint más, például a jelentős részben a természetben játszódó filmeknél. A színészek általánosan jól játszanak, a fiatal Turay Ida igazán bájos, az orgánuma mindig elbűvöl, Greguss meg kellően antipatikus, ahogy a karakterei többségében is erre volt ítéltetve, pedig lehet magánemberként kellemes társaság lehetett.

Tímár Péter a remek rendező, vágó és forgatókönyvíró volt egy film előtti beszélgetés alkalmával a felkonferáló és lehetett tőle kérdezni. Valaki megkérdezte mikor láthatunk valami új remekművet, melyet Ő rendez. Azt mondta, kegyetlen őszinteséggel, hogy már túl öreg rendezni. És kifejtette, hogy szerinte egy bizonyos kor betöltése után senki nem képes jó filmeket készíteni. Többen a kétségüket fejezték ki ezzel kapcsolatban, erre azt mondta, akkor mondjon valaki egy olyan, igazán jó filmet, amit olyan ember rendezett, aki betöltötte az 50-t. És valószínűleg igaza volt, mert végig gondolva a remekműveket tényleg "fiatal" rendezők csinálják, csinálták. A filmre rátérve úgy érzem, a befutottság (anyagi és szellemi)nem használt az eredendő zsenialitásnak. Valahogy izzadságszagúan Fellini-s az egész, mintha valaki megpróbálta volna utánozni. A karakterek mesterkéltnek hatnak, a történet gördülése pedig nem folyamatos és az az ember érzése, hogy az egyes snittekkel próbálták volna mindig továbbtolni. Azért hármas, mert aki csinálta ennél nem egy kategóriával készített jobbakat.

2022-12-09 22:55:52 Moszkva tér (2001) BudapestBoy (3) #54

A film legnagyobb erénye, hogy jól szemlélteti a rendszerváltás körüli átlag budai (és nagyon nem pesti) fiatalok életét, az adott korszakban. Akik ott, így nőttek fel, érthető nosztalgiával nézik a filmet és igazuk is van, mert a mai digitalizált művilághoz képest még az ők budapesti világa is valódi kalandokkal és izgalmakkal teli volt és ők is érezték a levegőben azt a fajta furcsa szabadságot, hogy egyrészt megszabadultak a szocialista megfigyelési rendszertől, de még nem épült ki ide az a nyugati életmódcsapda/de úgy élj ahogy mi szeretnénk szisztéma. Viszont ami vicces benne, hogy menőnek, eredeti arcoknak próbál beállítani olyan karaktereket, akik akkoriban nem hogy menők nem voltak, de észre sem vették volna őket az utcán. Az akkori menő (nem anyagilag) arcok nem így öltöztek, nem így viselkedtek és nagyon nem így néztek ki. Így az elkényeztetett budai gimnazista polgárcsaládok gyermekei (ez most nem negatív értelemben vett, csak megmosolygott) néztek ki és ha valami komoly balhé vagy forró helyzet kerekedett, ők már nem voltak sehol. Nem azért mert nem voltak rendes gyerekek vagy jófejek, hanem azért mert ahol, ahogy felnőttek nem volt szükség arra, hogy bátrak, kemények legyenek és bárkivel komolyabban összecsapjanak. Szocializációjuk és felcseperedésük valódi problémáktól mentes, talán kicsit irigylésre méltó de rögös, valódi emberpróbáló utakat kedvelők (vagy csak erre születettek) által azért lesajnált volt. Egyszóval az én értelmezésemben ez a film korhű, korrekt de kicsit olyannak állítja be a szereplő srácok karaktereit, amilyennek szerettek volna lenni, de nem voltak. Ellenben biztos ismertek ( nem nagyon közelről) fiatalokat, akik olyanok voltak és azok reméljük ténylegesen is hatottak személyiségükre, úgy váltak felnőtté.

2022-12-09 15:29:05 Keresztelő (1967) BudapestBoy (4) #7

J

2022-12-09 15:28:54 Keresztelő (1967) BudapestBoy (4) #6

Jók az előző kommentek, szinte semmi hozzáfűzni valót nem hagytak. Viszont ami nekem érdekes volt az a Citroen kombi (break), ami egy remek autó az biztos. Honnan szedték akkoriban, miért és hogyan került a filmbe, hiszen nem futkostak ilyennel Pesten túl sokan. Talány

2022-12-05 15:11:14 Holdudvar (1968) BudapestBoy (3) #2

Elsősorban társadalmi dráma, mely a családi kapcsolatok több szintjét -pár-, szülő-gyermek kapcsolat - is boncolgatja és ebből a szempontból jelenleg is aktuális kérdéseket vett fel. Persze választ nem ad, de hogyan is tudhatna ezekre, hiszen ameddig vannak nők (és persze csekélyebb számban férfiak is) akik pénzért eladják/feladják a szerelmet és ezáltal valamilyen szinten a lelküket is (amit persze idős korukra már megbánnak és a tükör előtt állva sírnak) addig lesznek ilyen történetek. És persze érezni a női rendezőt a témák, a női szereplők gondalatmenetei mögött. Érdekes, hogy a Balázsovits által megformált fiú mennyire hidegen és talán kegyetlenül számító módon bánik édesanyjával ( öccse nem is tart vele más módon sem) és hogy Kovács Kati ( akit mint énekesnő nagyon nagyra tartok szakmailag) mennyire sújtalan ebben a filmben. Ez lehet rendezői elvárás volt, nem tudtam eldönteni. Azért az a könyvtárszoba a filmben igazán irigylésre méltó. Ami viszont szomorú, hogy a film óta milyen erőszakosan ls barbár módon változtattuk meg a Balaton-felvidéket és a partot. Ezt nem lehet modernizációnak nevezni. Vannak a fimben remek jelenetek is, például a nótás..

2022-12-02 15:38:51 Gázolás (1955) BudapestBoy (3) #13

Érdekes, hogy milyen magas pontszámon van ez a film.
Nekem nem tetszett, nem a színészi játékok miatt, hanem a rendezés és az ideológia ráhatás miatt. Mert az itt nem egyértelműen jön át, hanem felsejlik a háttérben és ezért nem egyértelmű sokaknak. A történet maga most is aktuális, hiszen hányan de hányan halnak meg ártatlanul felelőtlen járművezetők könnyelműségének következménye képpen. És nem csak a gyorshajtás okán, hanem, mint a filmben is, a műszakilag rossz állapotú járművek miatt. És a filmben ugye ki más lenne a morálisan rossz, mint az előző rendszer uralkodó osztályának gyermeke és miért is rossz? Mert erkölcsileg alacsonyabb szinten áll, mint a munkásosztály gyermekei. A valóságban ez inkább fordítva volt, persze mindkét rétegben voltak ilyen és olyan személyiségek is, de a háború előtti elitt már csak műveltsége és családi mintái miatt is általánosan jóval műveltebb volt. És azt statisztikák támasztják alá, hogy közkekedési bűncselekményeket (és persze sok más bűncselekmény fajtát) jóval nagyobb arányban követnek el alacsonyabb iskolázottságú személyek. Ahogy az 50-s években is így lehetett. Nekem egyébként családilag hasonló helyzetben volt nagyapám, mint a filmben a főszereplő hölgy, ezért sok hibát tudtam volna találni már csak a forgatókönyvben is, de ezektől megpróbáltam elvonatkoztatni.

2022-11-18 17:07:44 Mask (1985) / Maszk BudapestBoy (5) #10

Most konkrétán nem a filmről mondanék valamit, hanem ahhoz szólnék hozzá, hogy láttam a TV2-n és régen jobban tetszett. Magyarországon a TV csatornákon leadottak alapján nem lehet értékelni egy filmet, mert a reklámok miatt mind nagyon meg van vágva és sokszor éppen a fontos részeket vágják ki, talán mert már nem felelnek meg korunk jórészt hamis és képmutató konformjainak. Néhány esetben jeleneteket is megcserélnek.
Vagy mert hozzá nem értők csinálják és csak bénák. Erre a filmre ez különösen igaz. A motoros bandákat mindig is sokkal rosszabbnak festik ezekben le, mint amilyenek a valóságban. Ez egy fajta modern "kerenyténylovag" üldözés és komplex okai voltak/vannak melyekre nem térnék ki.
A másik gond a TV-n leadott filmekkel, hogy a szövegeket is rendszeresen megváltoztatják és még ha ezt az ártatlanok védelmében (biztosan így van) is teszik, akkor is más lesz tőle a film.

Remek film ez. Olaszország ott, akkoriban ilyen vagy még ilyenebb volt. így éltek, így szórakoztak, szerettek, öltözködtek és főleg ilyenek voltak, talán ma is ilyenek a kapcsolataik. Nem túristaként, vezetett túrán, mert úgy sehol, semmit se látsz, és Te akarsz valójában?Itthon is megdöbbentem figyelem ahogy terelik az emberbirkákat a Parlament előtti szobor cipőkhöz vagy ahogy a különböző nyelvű csoportok fejhallgatóikkal vonulnak a Louvre-ban. Nyilván oda kell menni, azt kell csinálni, amit a programok (interneten fellelhető "ezt nézd meg" listák előnyben) kitalálói mondanak nekünk. És persze az a menő ha mindenhol selfie-zünk is (ott is ahol egyébként a hely szelleme miatt nem is illene) és azt meg is osztjuk. Csak gondolkodni ne kelljen, azt nagyon el kell kerülni, mert akkor kérdések merülnek fel az agyunkban és azokra meg lehet válaszokat szeretnénk és utánajárunk annak (már amennyire lehet) mi is történt valójában ottan. Mert sokszor nagyon nem az amit mondanak nekünk. És itt, ebben a filmben, ezen a filmen kell gondolkodni és ha érzelmileg érzékenyek vagyunk, az elménk is zakatolni fog utána. Mert ahogy az emberi kapcsolatok szintjei felépülnek, ahogy a történések és helyszínek klappolnak az szerintem kegyetlenül jó. És ha valaki mozgott ennek a világnak a mezsgyéjén tudja egy hajszál választja el az Életet vagy halált és néha nem is tudod, hogy választásoddal hova is fogsz kerülni. De akárhová is kerülsz, kerültél, talán még akkor is jobban jársz, jártál, mintha ahogy ebben a mostani digitálisan felépített művilágban járod azt az utat, ami előírnak neked és tök akaratlan, akár azt is gondolva, gondolkozol. Vagy ki tudja Neked személy szerint melyik a jobb. Szóval légy jó, vagy inkább ne légy rossz.

2022-11-06 19:58:00 A halálraítélt (1990) BudapestBoy (4) #4

Szerintem pont az a jó ebben a filmben, hogy nem akarja, nem akarta 56-t annak a hamis, hype hangulatú cselekménynek beállítani, ahogy mostanában már szokták. Persze ebben szerepet játszik, hogy amikor készült még volt késztetés, akarat arra, hogy pontosan és korrekt módon utánajárjanak, kivizsgálják mi is történt akkor. Mert az biztosan nem, amit a mostani propaganda gépezet sugall. Az akkor kiadott könyvek, összegyűjtött vizsgálati dokumentumok alapján lenne lehetőség szembenézni 56 valódi szellemével, de ahogy a besúgó- és az ügynöklisták sem kerültek soha nyilvánosságra (és azok már nem is fognak, mivel jó részüket megsemmissítették) úgy személy szerint azt gondolom a jelenlegi gazdasági és politikai elitnek nem érdeke ez. Sokkal inkább egy olyan, részint hamis és szinte most a másik oldalról történő propagandai túldicsőítése történik, mint amilyen az elhallgatása és ellenforradalomként történt feltűntetése volt a rendszerváltás előtt. Na de vissza a filmre. Jók a színek, hogy olyan nyomottan sötétek és korhűnek is mondható egészében. Vicces látni a mostani filmeket ebből a korszakból agyonvilágosított helyiségekkel, digitálisan élesített harci snittekkel, agyonsminkkelt férfiszereplőkkel. Bubik játszik szerintem a legjobban, de ez egy olyan szerepe volt, amely igazán illett a karakteréhez. És persze jól játszottak a többi, főbb szereplők is. Hegyi Barbara pedig igazán vonzó volt akkoriban.

2022-11-04 08:25:07 Mongol (2007) BudapestBoy (3) #16

A film maga, mint alkotás és idealizált vízió, jól sikerült.
És tetszett a fényképezés, a képi világ is. De magyarként, arra a népre, aki az ország lakosságának, igen rövid idő alatt, a negyedét kiírtotta és szinte mindenhol értelmetlen és indokolatlan pusztítást végzett, nyilván másként tekintünk rá, mint mondjuk egy skót, akik meg biztos a vikingeket nézik más szemüvegen át, akiket pedig mi tartunk sokkal jobb arcoknak, mint akik valójávan voltak. Szóval az tuti, hogy ezek a népek még sokkal kevésbé voltak emberségesek, romantikusak mint azt bármilyen "realista" műben megjelenik. Beleértve a mindennapi családi kapcsolataikat is. Nem véletlenül van a sötét középkorként említve a korszak.

2022-11-01 22:34:23 Mágnás Miska (1949) BudapestBoy (3) #3

Egy ideig törtem a buksim, hogy 3 vagy 4 legyen, azután az első lett. Az nem kérdés, hogy ez a film felett eljárt az idő. De szerintem még sem ez a legnagyobb hibája, hanem, hogy, nyilván tudatosan, egy olyan általánosan hamis és sztereotíp jellemzést ad a háborút megelőző időszak hazai nemességéről, amely minden bizonnyal a kommunista vezetők igényét és az új emberideál, a dolgozó imázsának a kialakítását szolgálta. Az például nevetséges, hogy minden nemest raccsolva beszéltetnek benne. Mert biztosan voltak, hiszen minden társadalmi rétegben vannak gyenge jellemű, hitvány emberek, de ha utána olvas és néz valaki alaposan, akkor rájön, hogy a hazai nemesség (és itt nem a pénzen vett rangokról beszélünk) túlnyomó részt felelős és a Hazájáért (nem a mostani ország terület) elkötelezetten kiálló személyekből állt. És ez vonatkozott az akkori hazai pénzemberek (túlnyomó részt svábok és zsidók) többségére is. Bárcsak a mostani pénzemberek, holdingvezetők törődnének olyan szinten az ország, a dolgozóik, munkásaik boldogulásával, problémáival. A színészi játék is mesterkélt nekem, pedig Sárdy-t kifejezetten kedvelem és Gábor Miklós-t is általánosan jó színésznek tartom.
Érdekes lenne látni, milyen lehetett a 16-s némafilm változat, de abból sajnos vélhetőleg nem maradt hátra épp kópia.

2022-10-29 16:04:04 Ha lúd, legyen kövér! (1970) BudapestBoy (3) #1

Ha megnézzük, mikor született a mű, nyilvánvalóan bátor szatíra, bár azt nem tudom biztosan bemutatták-e akkoriban. Társadalom kritika, jól jellemzi a kor lakáshelyzetét, persze nem a párttitkár családok tekintében. Mint film, nem egy nagyformátumú produkció. Javarészt Szentendrén játszódik, ami azóta, a többi környező településhez hasonlóan, sokat változott, érdekes milyen volt régebben. A kópia, amit leadtak az M5-n, elég gyatra minőségű, lehet nem maradt hátra jobb.

Szerintem ez egy gyenge remake. Branagh-t bűnrossz színésznek tartom, nekem még 1 szerepben sem tűnt hitelesnek, itt sem az. Depp általában remek, de itt Ő is idegenül mozog, szinte téblábol a szerepben. A szereposztás káprázatos és a legtöbbjük jól is teszi a dolgát, de néha a kevesebb több alapon, bizonyos szerepekre lehet jobb lett volna kevésbé neves sztárokat felkérni, akik viszont jobban passzoltak volna az adott karakterbe, az adott kvázi csapatmunkába és az összhatás jobban összeállt volna. Olyan érzés, mint amikor egy focicsapatban mindenki labdazsonglőr, de az összjáték nem áll össze és nem tudnának gólt rúgni, mert senki nem passzolni akar hanem betalálni. És ráadásul nyilvánvaló képtelenségekkel (fekete orvos az adott korban) igyekeztek a készítése során a mai, degeneratív értelemben vett szalonképesség okán megváltoztatni az eredeti szereposztást, karakterkiosztást. Persze így már be lehetett tenni egy rasszista karaktert is. Fenntartva és erősítve az morális ellenségünk már pedig létezik látszatot. Persze tudjuk, hogy a rendezők kezét megkötik a meccénások, de van az a szint ami alá talán nem kellene lemennie kutyába a rendezőnek, hanem talán el kellenie engednie a munkát.

Teljesen érthető a korábbi kommentek erősen szóró, fel-le húzogató tartalma, noha összeségében, átlagban sokkal magasabban van ez a film pontszámban. Ennek szerintem az az oka, hogy akik az ilyen filmeket felpontozzák (biztosan azért mert tetszett nekik) általában a fiatalabb korosztály képviselői és ők ritkán írnak kommentet, mert annyira rohan velük a világ, Mind a Hunt-t játszó színésszel. De vissza a filmre, kettős érzelmeim voltak, mert az akkori F1-s világ ábrázolása nem sikerült jól a rendezőnek és sok jelenet nyilvánvalóan hatásvadász, az viszont remekül sikerült - és biztos erre kérték fel az alkotókat - hogy egy olyan movie-t csináljanak, ami a mai embert szórakoztatja, leköti és számára megérthetően meséli el a sztorit. A Huntot alakító színész jól játszik, de szerintem nem Ő volt a legjobb választás a szerepre, egyénisége, mozgása, jelleme túl steril, túl fitt hozzá, hiszen az igazi Hunt elég korán elengedte a kormányt és ez az életmód egyáltalán nem jött át nekem. Lauda megformázása már sokkal jobban sikerült és itt a szereposztás is betalált. Amit én még kicsit rendezői hibának tartok, a túl tiszta, túl éles, agyontisztított képek. Talán egy kicsi taknyolás itt-ott jobban idézte volna azt a letűnt világot, amikor még tényleg javarészt a pilótákon múlt ki milyen helyen is fut be. Az még a fém, a valódi cigik, a valódi egyéni teljesítmények világa volt, szemben a mai F1-el. De világ sajnos erre halad, erre haladatják, ha hagyjuk.

2022-10-21 18:02:18 Zorro (1975) BudapestBoy (2) #2

Delon munkásságát és ahogyan felépítette a karrierjét, nagyra tartom, azonban ez kétségkívül az egyik szégyenfolt a történetben és felfoghatatlan miért nem lépett ki belőle, forgatás közben. Éreznie kellett, hogy ez nem csak, hogy nem működik, hanem, hogy egy filmszinten értelmeztetlen, szinte nézhetetlen katyvasz.
A rendezés olyan szinten színvonal alatti, hogy ha valakit behívtak volna az utcáról és kapott volna egy rendezői széket, ezt a produkciót az is összehozta volna. Delonon kívül, őt is beleértve, a többi szereplő teljesítménye, játéka is gyatra, szinte mindenki, a statisztákat is beleértve, idegenként mozog a szerepében, a hitelesség fel sem merülhet. És nem tudni, hogyan engedhették ezt akkoriban ki a forgalmazásba.

2022-10-21 14:46:48 János vitéz (1973) BudapestBoy (4) #12

Maga az ötletek, a rendezés zseniális, ahogyan Jankovics egész munkássága az volt. És vele a minden művéből kiérezhető végtelen tisztelete és elhivatottsága drága Hazánk iránt. De szerintem itt abban csúszott be némi ellentmondás, hogy az alapból inkább az idősebbkorú gyerekeknek szóló alapműből egy inkább felnőttek által érthető, értelmezhető és élvezhető képi világot varázsolt. Nem voltam a legbutább gyerekek között az oskolában, de amikor bemuttaták a filmet és természetesen és teljesen indokoltan megnézették velünk, hát hazudnék ha azt mondanám, hogy képes voltam minden vizuális élményt, minden képi értelmezést megérteni, felfogni, még úgy is, hogy olvastam és szerettem azt. Később, már apaként megnézve jobban élveztem, jobban élvezhettem, mint gyerekként. Jankovicsot, biztosan akaratlanul, talán elvitte a zsenialitás, az eredeti egyéni elképzeléseket megvalósítandó művészi szabadság egy olyan szintre, amikor nem mérlegelt kiknek is szól az alapmű leginkább, mert mutassanak már nekem valakit, aki felnőtt fejjel János Vitézt olvass. Amúgy moziban, ahová készült, döbbenetesen a képek, színek, hangok nyomása, különösen gyerekfejjel.

2022-10-09 16:01:49 Tanulmány a nőkről (1967) BudapestBoy (3) #2

Igen, a színészekkel semmi baj sincs, hogy is lehetne ilyen szereposztással, de a rendezés és a forgatókönyv (?) már más tészta. Szerintem Keleti legbugyutább filme, simán készülhetne egy aktuális verzió, színesben, nem tűnne ki a túlzott beltartalom és mondanivaló szempontjából a mai filmek közül sem. Ezekre a szerepekre az aktuális magyar elsővonalas celeb-színész utánzatok is tökéletesek lennének. Talán a Ratkó korszak család propaganda anyagának szánták. Némely jelenetben szinte érezhető a színész nagyságok szereplebutítása, mintha R. O'Sullivan egy vidéki kiskocsmában karambolt játszana.
Azért a korabeli fővárosi utcaképek, ruhák, társadalmi kapcsolatak érdekesek.

Ez a film a tökéletes példája annak, hová korcsosult el a 60-s évektől nagyjából a 80-as évek közepéig tartó modern francia filmes aranykor. Az a döbbetes mértékű szellemi, erkölcsi örökség és szakmai tudás, amely ott azokban az években felhalmozódott igen rövid idő alatt lett szinte a semmivé, egy-két ritka kivételtől eltekintve az utódnemzedék nem hogy nem tudott felnőni a nagy elődök szintjéhez, de számomra több produkció kapcsán is felmerült, hogy talán az örökség iszonyatos súlya és mértéke az egész francia filmes öntudatott agyonnyomta. Lehetséges, hogy ebben szerepet játszottak a filmipari globalizációs folyamatok is, melyek észrevehetően és tudatosan, világszinten rombolják a színvonalat, de az ilyen filmekre, mint ez, akkor sincs magyarázat, mint ahogy arra sem, hogy kik és milyen okból állnak az ilyen gagyi produkciók mögé tőkével és hogy az amúgy jó színészek miért vállalnak el a szerepeket benne, miért mennek le szakmailag a föld alá. Idétlen poénok, gyenge gegek és a filmes alaptanok teljes hiánya, amiért annak idején Chabrol-ék és francia kritikusok vélhetőleg ölni tudtak volna. Tényleg rejtély..

Igen ez így van. Egyre inkább vigyáznak a filmes produkciók és persze a rendezők mögött ülő mindenható megmondó pénzemberek, hogy már az ifjúság, a gyermekek se kapjanak ténylegesen értékes szellemi tápanyagot, mely esetleg a személyiségeiket az önálló, felvilágosult, önálló döntésre képes és a színfalak mögé belátó és belesni is akaró felnőtteké válljanak. Amit eléjük szórnak látványban ez eltelíti őket és csillapítja a vizuális étvágyukat egyfajta szemeknek szóló junkfood ez a film is, digitális celluloid McD és BK. Magam abban is biztos vagyok, hogy a digitális és az analóg animációk máshogy is hatnak az emberi agyra.

2022-08-26 03:50:38 [Színház] BudapestBoy #248

Igen. Én színházban, pedig elég sok darabban láttam Stohl-t, mindig ledöbbentem mennyire jó és komplex színész. Többször volt, hogy hasonlóan éreztem. És érdekes, hogy filmen nekem viszont sosem jött át. Talán Ő az egyetlen, akivel így vagyok és nem tudom az okát. Mert attól, amit a kereskedelmi csatornákon (persze most már az összes nagyjából az) adott/ad elő, simán el tudok vonatkoztatni. Tényleg egy talány

2022-08-14 18:39:14 Cyrano de Bergerac (1950) BudapestBoy (3) #1

Nem régen leadta valamelyik állami csatorna. Megdöbbentem egyrészt mennyire rossz szereplőválasztás volt a főszereplő, sem fizimiskailag sem ritmusban nem volt megfelelő választás. Talán valaki, a mentorok közül ragaszkodott a személyéhez. És azon is, hogy mennyire elhaladt ez a feldolgozás felett az idő. Nem tudom milyen körülmények között készült a film, mekkora költségvetés volt hozzá, de érzetre minden abszolút B kategóriás, a díszletek, a jelmezek, stb. És szinte semmi sem hiteles és nem történész, hanem laikus szemmel nézve sem.
Ha valaki izgalmas, az eredeti történethez méltó feldolgozozást keres, ne ezt válassza.

2022-07-31 16:16:15 Kalotaszegi madonna (1943) BudapestBoy (4) #1

Most adta le a Duna TV. Hát az érzéseim elég vegyesek. Egyrészt a kor, amiben készült, mindig is jellemezte a filmeket, de ilyen erős ráhatást én magam még nem éreztem. Bár a Horthy-érában nem éltem, de családi történetekből, illetve történelmi filmemlékekből, leírásokból, újságokból azért próbáltam minnél több elfogulatlan információt beszerezni (ami persze nem könnyű) és ez a film nagyon klappol azzal a hangulattal, amit elképzeltem róla.
A háborúba belekeseredett országnak ilyen filmet kellett készíteni, amelyben előjönnek a keresztény motívumok, illetve a keresztény vallás alaptézisei is felsejlenek a háttérben. Ezek erőt, reményt, tartást adhattak akkoriban. Érdekes az is, mennyire magyar ez a film, azaz, nekünk magyaroknak szól, persze én úgy gondolom, hogy akkoriban minden film sokkal inkább egy adott ország lakóihoz szólt, mint később, a háború után feléledő filmiparok termékei, nem is beszélve a mai, napjainkban a világpiacra gyártott alkotásokról. Az persze más kérdés lehet-e, érdemes-e egy filmet csinálni mindenki, a globális piac számára. Természetesen ez úgy van értve, hogy az emberiség azon része számára akik egyáltalán el tudnak jutni filmszínházakba, nézhetnek televíziót. De vissza a filmre: a minősége, nyersanyag tekintetében nem túl jó, de azért bőven a nézhető kategória. A nacionalizmus nem direktbe van tálalva, inkább csak átsejlik a jelenetek, dalok, szituációk mögött. A színészi játék szerintem közepes és szakmailag, mint film sokkal inkább hármas, de a 43 miatt megadtam a négyest. Nehéz lehetett még ezen a szinten is összehozni.

Megpróbálkozni az emberi agy, az elme eldugottabb és akarva vagy akaratlan elrejtett rejtelmeinek kibogázásának akárcsak aránylag reális ábrázolásával önmagában elismerésre méltó. Mert ne legyen valakinek annyira sötét és borzalmas múltja, mint itt a női főhősnek, de akkor is, mindenkinek kivétel nélkül vannak titkai, akár mocskosak, akár tiszták, akár ő vagy valamelyik családtagja, rokona, barátja követte el azokat vagy csak egyszerűen látta, de mindenkinek épültek be ilyenek a memóriájába, tudatalattijába. És ez egy pontosan olyan film, ha messze nem is hibátlan, hogy rádöbbenhetünk milyen feneketken mélység és magasság egyszerre az emberi elme és óva intenék bárkit, hogy megpróbáljon különösen alapos indok nélkül bele kukkantani akár a saját angyalnak tartott felesége vagy lánya, férje, fia vagy akárcsak komolyabb barátja elméjébe mert könnyen pandóra szelencéjét nyithatja ki és a saját tükörképét fogja látni úgy, ahogy sosem szerette volna.

Már régen elhatároztam, hogy írok véleményt az AP filmekhez. Szerintem ez lett a legjobb, de ez ízlés kérdése. Nekem a műfaj, hogy felhőtlen szórakozást nyújtson, komolyabb mondanivaló nélkül, alapvetően idegen, de kétségkívül vannak élethelyzetek, amikor jólesik csak leülni és nézni valami könnyedet. A humor, ami megjelenik bennük valóban alpári kissé, de ennek ellenére szerintem sok helyzetkomikum és geg valóban mosolyt csalhat az ember arcára. Egy szereplőnek pedig eljátszani ennyiféle szerepet nem lehetett könnyű feladat. A térben és időben történő repkedések már eleve hoznak egy a valóságtól történő eltávolodást, hogy innentől nem veszi komolyan a történetet a néző és nem is szabad, erre játszanak rá még a teljesen valószerűtlen karakterek és összhatás szerintem egy kedvelhető-szerethető hangulatvilág, ahol még a világuralomra törő főgonosz sem annyira rossz és velejéig romlott, mint a való világban egy közepesen káros politikus.

2022-07-14 11:50:33 Topaz (1969) / Topáz BudapestBoy (5) #35

Amiért bejön nekem ez a film, hogy jelentősem eltér a rendező többi filmjeitől, melyek közül szerintem van pár (persze azok is jók) melyek ha nem is témában, történetben, de hasonlítanak egymásra. Jó eséllyel politikai (nem biztos, hogy direkt, lehet az azt irányító pénzügyi háttérhatalomé) nyomás is lehetett már, hogy készüljön egy olyan film, ami megmutatja milyen rosszak is a valóságban a jó kubai forradalmárok. És persze rosszak is voltak meg a szovjet katonai és titkosszolgálati tanácsadók is, de semmivel se voltak jobbak a Cég vagy az MI6 ügynökei sem. Ahogy most sem jobbak, hiába hozza az európai média csak az orosz szervek által végrehajtott és leleplezett (senki se higgye már el, hogy egy újságíró képes leleplezni ilyeneket) akciókat. Na de a film: szerintem jól felépített és a helyszínek és kémtrükkök tekintetében pedig jól kimunkált. A szerelmi szálak nekem speciel bejöttek, pedig a lovestorykat utálom, de itt talán érezhető, hogy a szerelemnek nem sok esélye lesz.

A film alapötletét a francia nagyvárosokban, különösen a fővárosban, ma is létező ( bár kétségtelenül nem a fénykorát élő) szokás, a közös kerékpározás adhatta és ha valaki szereti a drótszamár lovaglást, igencsak megtekintésre ajánlott. A magam részéről én nem gondolom, hogy vontatott lenne, szerintem pont akkor készült, amikor a francia krimi és francia életstílus a fénykorát élte. És amit sajnos a tudatosan levezényelt globalizáció és uniformalizálás a többi nemzeti életstílussal, pl. az olasszal együtt gyakorlatilag kiírtott. Persze a pénzügyi és hatalmi hentesbárdokkal végrehajtott stílusmészárlások ellenére is vannak még közösségek Párizsban és máshol a világban (igen nálunk is), akik még tartják magukat, tartják magát a stílust és ez nem pénz kérdése. Na bocsánat kissé elkalandoztam, szóval szerintem remek a feszültségkeltés és a baráti páros rendőr tagjában a gyanú ébredésének a kidolgozása. Az meg akkoriban, ezzel a szereplőgárdával szinte természetes, hogy sírnivaló a színészi játék.

2022-07-01 08:22:48 Szabadgyalog (1981) BudapestBoy (4) #7

Az összhatás sokkal inkább dokumentum filmet, mint moziba készült műalkotást idéz, ezt bárki nézheti TV-n is, nem lesz más az élmény. Nekem egy olyan érzésem támadott, miközben néztem a Bemben (és nagy köszönet érte, hogy iljen filmeket is ha ritkán, de műsorra tűznek egyáltalán) hogy a rendező keze és elméje vagy nem volt teljesen szabadgyára engedve vagy a kor szellemisége és az agytompító akkori (most is van bőven csak indirektebb formában) propaganda béklyóban tartotta. Mert igazán semmi különös nagy rendezői mondanivalót nem látok, másrészt a mások által már említett közeli/totálba vett párbeszédek úgy ölik a ritmust, mint annak idején a füstös krimókban az olcsó italok az agysejteket. És nem lenne ez még probléma, de az is átjön, hogy több ilyennel a szereplők is rendesen megszenvedtek vagy azért mert nem tudták beleélni magukat a szituációba vagy ami még rosszabb, mert annyira tojtak a forgatásra, hogy bepiáltak előtte. Esetleg annyira féltek tőle, hogy így próbáltak lazulni. Na szóval szerintem a rendezőnek, amikor látta, hogy nem működnek párbeszédek, ki kellett volna váltania az eredeti koncepcióból. A korrajz és a beletett munka miatt én is egy gyenge négyesre tenném.

Ha valaki, mint filmet komolyan veszi, hibát követ el, mert ez olyan fajta vígjáték, aminél szerintem az alkotók célja sem ez volt. Nagyon laza, néhol abszurd és blődli jelenetek. A nagyobb, jó humorérzékkel felvértezett gyerekek szeretni és értékelni fogják.
Azt érezni, hogy volt egy a tényleges értékek nem direkt szájbarágásával operáló történetiség koncepció.

2022-05-13 03:59:47 Cséplő Gyuri (1978) BudapestBoy (?) #12

Ez a film ráébreszt és talán másokat is, akik fiatalabbak vagy csak társadalmi és anyagi helyzetük miatt nem érintkeznek a cigánysággal, hogy milyen rosszul, illetve leginkább sehogy sem kezelték az eddigi kormányok (meg persze a hátterüket adó gazdasági elit) a romák társadalmi, demográfiai és persze anyagi problémáit. A film keletkezésének időpontjában még általánosan voltak alternatívák előttük munka, lakás és tanulás téren is, persze akkor sem egyenlő esélyekkel indult az életben egy polgári értelmiségi család gyermeke Lipótvárosból vagy Edelény széléről egy kubikos család negyedik lány gyermeke, különösen ha mondjuk 12 évesen eladták utcalánynak. De azért ha valaki akart közülük, el tudott menni dolgozni egy gyárba vagy egy MGTSz-ben is mindig volt munkalehetőség a szerényebben képzett, kevésbé tanult rétegek számára is. Mert lehet szidni sok szempontból a szocializmust de akkora társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek, mint most vannak elképzelhetetlenek voltak és egy üzemben egy takarító is a gépezet fontos része és a közösség alapvetően megbecsült tagja volt. Persze a romák munkaügyi problémái a mai modern, technokrata világban régebbről, a tradícionális szakmáik kikopásából, elfelejtődéséből, sajnálatosan feleslegessé válásából erednek. És persze a szocialista időszakban is leginkább csak az általános iskolák befejezését, esetlegesen egy szakmunkásképző elvégzését emelték célként a cigány fiatalok elé, de akkor minden nagyobb település vonzáskörzetében akadt valódi munkalehetőség és a családi és szociális juttatások hamis patyomkin falairól nem hullottak üveggyöngyök közéjük és személyesen több családot is ismerek, akik kitartó munkával és rengeteg tanulással középosztálybéli polgári környezet güriztek össze és úgy is élnek. A mai helyzetükre véleményem szerint leginkább a reménytelenség, a kétségbeesés és a társadalom egészétől való fokozatos eltávolodás jellemző mely részint dacból önként vállalt, részint a körülmények és a valódi programok és felzárkóztatási célok nélkül kényszerpálya is. Az, hogy a fiatal mai magyar cigányságot milyen mértékben károsítja, mind anyagi, mind egészségügyi értelemben a szintetikus kábítószerek új generációja, egészen döbbenetes. Azért reménykedni lehet benne, hogy előbb-utóbb változni fog ez a szituáció, de ehhez mindkét fél együttes belátása szükséges.

2022-05-13 00:26:39 The Saint (1997) / Az Angyal BudapestBoy (3) #6

Az Angyal eredetileg egy krimi/kémszerű sorozat volt a 60-s években Roger Moore főszereplésével és hangulatilag leginkább a Minden lében két kanál, illetve a Moore felé Bond filmek hangulatának egyfajta keverékét hozta, színvonalas szórakozást nyújtva. Amikor úgy döntöttek remake-elik talán nem a legszerencsésebb módon tették. Személyes meggyőződésem, hogy Kilmer, annak ellenére, hogy remek karakterszínész, főszerepekre, ahol egyedül kellene elvinnie a filmet, valahogy kevés vagy túl sok. A másik, hogy a milliő, amit teremt a film, valahogy nem illeszthető sem a reális sem a fantasztikus kategóriába, az átjárás/átmenet meg nincs kidolgozva, szerintem és itt egyértelműen a rendező hibáit érzem. Ezt nem lehet csak a producerek béna elvárásaira fogni. Egy ilyen örökségből ennyit kihozni, ennyiből, nem volt nagy teljesítmény.

Eddie Griffin egy kiváló mellékszereplő, de csak ezért, nem biztos, hogy működik mikor vele akarnak elvitetni egy filmet, ahogy sok más korábbi esetben sem, amikor filmkészítők ehhez nyúltak, más sztároknál. Teljesen más kategória fő vagy mellékszerepeket játszani. A film, mint sekély, könnyed, de azért szórakoztató program működik, bár az alapszitúáció, hogy egy ír (valszeg északír) halászfaluba csöppen egy laza amcsi néger srác és ott befogadják, meglehetősen valószerűtlen és morbid. És az is érződik, hogy a készítők próbáltak egy aféle, tanulságos, általános igazságérzetet megfogó történetet keríteni, de ahogy ugrálnak át a komoly/vicces helyzetekből ide-oda, na az nem állt össze nekem.

Nagyon jó a kritika és általában mindegyik, amit írsz tetszik. Viszont -nem a filmre reflektálva - azt azért tisztáznunk kell, hogy az euthanázia, mint olyan szerintem csak úgy működhet, hogy maga az illető, aki olyan helyzetben van, dönt erről. Ha az illető nincs olyan helyzetben (pl. kómában van) hogy döntését közölje, szerintem nem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett euthanáziáról. Esetleg egy olyan korábbi jognyilatkozat megtételé, melyben az illető ilyen esetben másra ruházza át a döntés jogát, teremthet jogalapot a döntésre. Amúgy meg érdekes, hogy én idős rokonom esetében pont a fordítottját tapasztaltam. De hát ilyen az élet, vagy inkább a halál.

A film minden sekélyessége ellenére elég hiteles képet fest a Kennedy (ugye tudjuk miért és hogyan távozott az élők sorából) érát követő amerikai elnökök életéről, már úgy értem arról, mennyire önálló személyiségek, milyen szintű döntési kompetenciával rendelkeznek és mik is foglalkoztatják őket igazán. De ha elvonatkoztatunk és nem akarunk gondolkodni, mert az sokakat amúgy is nagyon kifáraszt és ráadásul ha dolgok mögé látunk, akkor többnyire rosszkedvünk lesz attól, ami ott találunk, na szóval ha könnyedebben vesszük a dolgokat (így kellene) akkor ez egy egész jóféle vígjáték.

Azon, hogy jó film-e ez, érdemes vitatkozni. Arról viszont, hogy Caine megérdelte-e érte az Oscart, nem érdemes és balgaság is lenne, annyira egyértelmű. A mások szoborról már nem vagyok meggyőződve. Nekem legjobban a déli hangulat (már persze, ami abban az időben volt) nagyjából realisztikus bemutatása, már mint nem hogy öminden déli birtokos volt rossz ember és nem minden fekete volt angyal, hanem annak az életstílusnak, mind mindegyiknek voltak szebb és árnyoldalai is. És persze azért a férfivá válás folyamata, illetve a valahová tartozás vágyának ábrázolása is egész jól sikerült. A többségnek, akinek voltak szülei, szerencsére idegen, borzalmas és furcsa lehet ebbe az érzésbe még belegondolni is, akárcsak a filmben csak érintett, háborúba...