BudapestBoy

2020-03-28 16:49:57 Seven Sinners (1940) / Bizsu BudapestBoy (4) #1

Ez a film, gondolom nem véletlenül, nekem kissé a Rejtő könyvek világát idézi meg. Persze azért annyi finom humor nincs benne, de maga a légkör, a kéteshírű mulató, a tengerészek, a bunyók és a repülő kések izgalmas, mára letűnt világról mesélnek. Amikor még a becsület sokat ért, a szerelemért akár meghalni is képesek voltak és senki nem kiáltott rendőrért ha kapott egy pofont vagy egy jobbhorgot, hanem megpróbálta visszaadni.

2020-03-28 12:17:20 Le jaguar (1996) / A jaguár BudapestBoy (5) #1

Ez a film egyfajta vezeklésként is felfogható. A keletkezésének az időpontja körül kezdték meg a nyugati multi konszernek igazán brutálisan kiaknázni a Dél-Amerikai dzsungelvilág és az Amazonas addig aránylag érintetlen ( persze nem a Molnár Gábori értelemben) természeti kincseit. Több ezeken a helyszíneken játszódó film készült akkoriban. Ezek közül nekem ez az egyik kedvencem, mert annak ellenére, hogy nagyrészt Párizsban játszódik, ügyesen jelenik meg benne a nyugati kultúra és az indián benszülött törzsek okkult felfogása közötti kultúrális, szellemi különbségek ábrázolása, illetve az eltérő életfelfogások fúziójának lehetséges megjelenése. Persze ahhoz, hogy ezt értékelni tudjuk képesnek kell lennünk, hogy kiszakadjunk a nyugati, mindent materiálisan leképző szemléletből való átmeneti kilépésre.

Érdekes, hogy ezt a filmet miként pontozta be a KT. Szerintem egyáltalán nem olyan rossz. Ha aprólékosan figyeled van benne egy jó adag amerikai (USA) társadalom kritika. Szerintem ez nem véletlen, ilyen óvatosan és ilyen mennyisségben nem kerülhetett bele. És persze humor is, mely azonban inkább angol, mint amerikai humor és tudom ezt nálunk sokan nem szeretik. A klasszis színészek pedig hozzák a szokásos színvonalukat. De Niro azért ripacs, mert a szerep ezt kívánja.

2020-03-27 08:08:21 Face (1997) / Veszettek BudapestBoy (5) #1

Ez film nekem azért tetszett nagyon, mert egyrészt reálisan, aprólékosan kidolgozva mutat be egy kitervelt rablást. Anglia a 90es évek, igen ilyen volt és igen ilyen rablások, majd ilyen nyomozások voltak. Itt senki sem golyóálló, pláne nem tökéletes. Másrészt az üldözős-osztózkodós részben annyi csavar és meglepő fordulat van, hogy a legtöbb hasonló filmmel szemben, ahol már előre sejthető mi fog történni, itt magam többször meglepődtem. És persze az általános tanulság itt is működik: ne bízz senkiben.

2020-03-26 17:12:22 Keménykalap és krumpliorr (1978) BudapestBoy (5) #3

Ez egy igazi gyöngyszeme a hazai gyermek/ifjúsági filmgyártásnak. Már akkor is az volt, amikor készült és amikor nagyon erős volt az itthoni mezőny és egyre-másra jelentek meg a jobbnál jobb ifjúsági filmek/sorozatok. De ez akkor is totál alapmű és persze ehhez kellett az alapmű regényremek is. Az atmoszférája szenzációs, a cselekmény és történet halad, mindig van izgalom és sosem, egy percre sem válik unalmassá. És tényleg remekel minden színész.
Viszont egy személyes megjegyzés: a szereplői listában talál ha a huszadik Tímár Béla és lehet sokan nem ismerik. Ő egy olyan tehetsége volt a hazai színjátszásnak, akit igen fiatalon ragadott el a halál (akkoriban több másik, fiatal, tehetséges színészt is).
Pár éve leadtak TVn egy a Szentendrei Nyári Fesztiválon játszódó zenés darabot, amiben az egyik főszereplő volt. Döbbenetes tehetségű színész volt.

2020-03-26 16:47:38 Ubijci (1958) / Murderers BudapestBoy (5) #3

Igen ez egy vizsga film és mi egy 5s vizsga, ha nem ez?
Annyira tökéletesen interpretálja Hemingway novelláját a szem számára, amennyire lehet. Nyilván technikailag és díszlet ügyben vannak hiányosságok, de milyen költségkeretek és eszközök lehettek egy vizsgához? Szerintem ha ma valaki ilyen szintű vizsgafilmet tesz le az asztalra, dobnak egy hátast.

Érdekes, hogy a Nyolcadik utas filmhez képest mennyire kevesen látták vagy legalábbis pontozták le ezt a filmet. Az igaz, hogy valószínűleg annak a sikerén felbuzdulva készíthették és az is tény, hogy annyira nem is jó. Ami viszont érdekes momentum, hogy talán itt tűnik fel először a filmművészetben a robot, a gép, ami gondolkodik és az emberek ellen fordul. Illetve inkább, hogy is fogalmazzak, megkívánja az ebben a filmben igazán gyönyörű és szexi Farrah-t (ami persze meg tudok érteni). A hangulat fokozás és színészi játék, illetve a díszlettervek sem rosszak. Egyszer mindenképp érdemes megnézni.

Vicces, jól kitalált, kicsit elvarázsolt, de kedves gyerekfilm, mely felnőtteknek is jó lehet ha még el tudják engedni a fantáziájukat. A család és barátok fontosságáról szól, "Csak az évek múltak el, a többi nem" (Balázs Fecó) és arról, az alapigazságról, hogy vannak pénzen meg nem vehető dolgok, illetve, kissé túl optimistán, arról, hogy talán nem mindig a kapzsi, gazdag emberek oldalára billen a mérleg nyelve. Klasszis zenével.

Varázslatos hangulatú, nagyon emberi történet, mely megmutatja a francia vidék szépségeit és a két világháború közötti társadalom összetételét, illetve a társadalom generációinak egymáshoz kötődő viszonyát is jól adja vissza. Ezek az optimista béke időszak kezdeti évei voltak. Mindenki hitt a szép jövőben, még senki sem gondolta, hogy nemsokára újra a téboly évei jönnek. Nálunk is ekkor fejlődött, szépült Budapest a legnagyobb ütemben. Ez a világ már sajnos letűnt, lassan az utolsók is eltávoznak, akik még megélték.

Gion Nándor egy olyan gyöngyszeme volt a mai magyar irodalomnak, akinek a munkássága képes arra, hogy összekovácsolja a magyarság minden rétegét.
És van egy novellája, amiből készült egy Késdobáló című kisjáték film. Na az csodálatos, de sajnos sehol el nem érhető mestermű. 83-84 körül láttam egyszer a magyar TVben, azóta is keresem..

Az én véleményem, hogy annyira tényleg nem jó, mint az első, de ez nekem még így is ötös. Hogy miért, mert remekül van benne felépítve Delon karakterének elborulása, ahogy a bosszúvágy és a harag elragadja személyiségét és érezni, legalábbis én úgy érzem, hogy Delon tényleg ilyen volt akkoriban. Durvább és akciódúsabb, mint az első. Testhez álló szerep volt neki. Meg persze a külsőségek is remekül összeálltak. Imádom annak a kornak a divatját, férfit-nőit egyaránt.

2020-03-25 12:54:02 Kopjások (1975) BudapestBoy (4) #1

Az irredenta törekvések érthetően még most is kényes téma lenne. Az első nagy világégést követően viszont egy meglehetősen széles körben elterjedt nézet volt a keresztény hazai polgárság körében. Melyre a Horthy korszak hivatalosan is ráerősített. Hitler és nácizmus megjelenése viszont teljesen más súlyú, más megvilágítású helyzetet teremtett globálisan és a filmnek (egy regény az alapja) az a legnagyobb hibája, hogy ezt a két élesen elkülönölő szemléletet megpróbálta annyira közel hozni egymáshoz, ahogy nyilvánvalóan nem álltak. Ez egyébként most is gyakori nálunk.

Nekem is az az érzésem, hogy PGZs ezzel olyan szintű produkciót tett le az asztalra, amit utána, hiába próbált többször is, már nem volt képes megismételni. Persze a többi is jó, de ehhez képest utánérzések. Biztos Ő is érzi, mert intelligens ember. És persze azért ne feledjük, hogy az összesért jár neki egy bazi nagy köszönet, hogy utánuk ment meg, hogy belefektetett ilyen sok energiát!

2020-03-25 09:32:52 Vakáció a halott utcában (1979) BudapestBoy (4) #1

Palásthy mester azon műveinek egyike, amelyik "csak" egy erős 4es. És mindezt a nagyszerű színészgárda ellenére. Az a baj, hogy most hiába nézzük, már nem vagyunk gyerekek (sajnos?) így felnőtt fejjel pontoznánk le, de az meg nem ér, mivel ez a film egyértelműen gyerekeknek (persze a 10+os korosztály) készült. Viszont visszaemlékezve erre a filmre, valami, valami megfoghatatlan hiányzott belőle, ami a Csukás (R.I.P.) regényben ott lappang és átitatja azt. A titokzatos, sejtelmes hangulat. Sejtelmem sincs meg-e lehetett volna valósítani adott helyszíneken, adott helyzetekben, de mivel néhány rendező, néhány filmjében sikerült hasonló, azt gondolom igen.

2020-03-25 08:20:23 Hahó, a tenger! (1972) BudapestBoy (5) #2

Azon ritka kivételek egyike, amikor a második rész jobb lett mint az első, a Hahó Öcsi, noha nyilvánvalóan az is egy csodálatos darab. Nos, hogy miért gondolom ezt. Elmúltak évek, Öcsi már nagyobb és nyilvánvalóan más dolgok foglalkoztatják, a kitágult világkép és fantázia pedig nagyobb kalandokat igényel. Ez, a felnövő gyermek személyiség változása nagyon, szinte tökéletesen kidolgozott. Megjelenik minden ami egy ekkora korú srác agyában akkoriban megjelenhetett és ha megpróbálunk visszagondolni arra, nekünk is így tekeredtek a gondolatok a kócos buksinkban nem tehetünk mást, mint fejet hajtunk a remekmű előtt.
És igen, Kovács Krisztián tényleg iszonyat jó gyerekszínész volt, de azért azt el kell mondani, hogy rajta kívül is sok tehetséges srác volt, az akkori gyerekfilmekben egy mellékszereplő karaktere jobban ki volt dolgozva, mint napjainkban egy kereskedelmi TV sorozatban egy főszereplői karakter. És ez megöli a film vagy TV nézést...

2020-03-24 22:34:50 Le Mans (1971) BudapestBoy (5) #1

ez a film az autóversenyzés abba a világába enged bepillantást, amikor sokkal több múlott a pilótákon, mint napjainkban. Nem a paddockból állítgatták a járművek beállításait és nem szóltak senkinek, hogy a csapattársa miatt lassítson. Sokkal férfiasabb menetek voltak, sokkal férfiasabb pilótákkal. Ha másért nem a gépcsodákért megéri megnézni. Azok a gépek ma olyan összegeket érnek, hogy ezt élesben már sosem fognak ilyenekkel, talán a legszebb versenyautókkal, leforgatni.

Ez a film mesterien egyensúlyozik a thriller és a komédia határán. Nézőként sosem tudjuk mikor mi következik. Van benne borzongás is bőven, a hangulatfokozás is okosan felépített. És mivel amerre játszódik tényleg történtek ilyen cselekmények még lehet, hogy valóságon alapul.

Ezt a harmadik részt már nem lett volna szabad megcsinálni, persze már a második is határeset. Ennél a korábbi részek helyzetkomikumainak ismétlése már egy totál érdektelen, több jelenetben szánalmas, szinte gagyi filmet ad ki, amely nem méltó ehhez a szereplő gárdához.

2020-03-24 16:34:33 The Kid (2000) / A kölyök BudapestBoy (4) #4

Szerintem ez a film a fiatalkori vagy gyerekkori saját magunkkal szembenézésről, a fel nem dolgozott vagy ki nem beszélt traumák megoldásáról szól. Sajnos sokan vannak, akiket olyan trauma ért gyerekként vagy fiatalként, amit nem mertek, nemhogy a szüleiknek elmondani, de még saját maguknak sem bevallani. Lehet hihetetlen, de ilyen traumák bizonyos tekintetben egész életére kihathatnak az embernek. Például megakadályozzák normális párkapcsolat kialakulását.

A film erénye, hogy viszonylag reálisan mutatja be az amerikai hadsereg egyik protokolljának a működését. Viszont mint krimi vagy mint dráma nem igazán működik. Travolta is középszerű, úgy érzi az ember, mintha nem játszana, hanem kötelességből elvégezne valamit.

Ez a film tulajdonképpen arról szól, hogy a harcmező két oldalán elhelyezkedők ugyan hadseregként szembenállnak, de emberként állhattak egy oldalon. Még inkább igaz ez a lakosság és az ellenséges oldal katonái között. Viszont az is tény, hogy a német katonák között is voltak jó és igaz emberek és a szovjetek oldalán is álltak rosszak, gonoszak. És az is tény, hogy történtek ilyenek, mint ebben a filmben. A Hortobágy pedig mindig gyönyörű.

erős négyes ez szórakoztató a fantasztikusat a humorossal ötvöző, könnyed, de némely témában elgondolkodtató rendőrsztori. Különben az eredeti film, nem csak ennél, de az összes Piedone és közös filmeknél is a kereskedelmi TVk által annyira és olyan dilettáns módon megvágásra került, hogy azok általánosan egy osztályzattal kevesebbet érdemelnének. Nem szabad összekeverni vagy egy lapon említeni azokkal.

Erre sem maga a film miatt adtam ötöst, annak ellenére, hogy egy látványos (például felrobbanó benzinkút) és humoros roadmovie. Az alapja a storynak, hogy olaszok (köztük persze maffiózók) Leningrádba mennek egy kincset megtalálni, amiről annyit tudnak, egy oroszlán alatt van. Csak hogy egy ilyen városban sok oroszlán van ám, például az állatkertben, vagy szobrok formájában. Amiért szerintem megérdemli, a koprodukciós munkába fektetett energia. Akkoriban az olasz és az orosz filmgyártás annyira messze volt egymástól, annyira másmilyen volt, hogy még ma is érthetetlen számomra hogyan verték át ezt a forgatókönyvet a moszkvai cenzorokon. És mennyire nehéz lehetett összehangolni a közös munkát.

Tényleg gyengébb lett, sokkal, mint a Berlin felett.
De ez még így is négyes. Mert az csillagos ötös..
Szerintem nem Wenders szerette volna megcsinálni, mert Ő tudhatta, hogy olyan jó, úgy se lesz. A stúdiók piszkálhatták addig, amíg ráállt.

2020-03-23 22:16:49 Angel Heart (1987) / Angyalszív BudapestBoy (5) #34

Ahogy nézem a filmet és látom, hogy Rourke rágyújt egy meztéllábas Camelre, és még mindig a számban érzem a remek ízét, no ekkor gondolom, az egész "nagyszerű" EUs egészségügyi szabályoknak a pokolban lenne a helye vagy vigye el Louis

Ez a film most különösen aktuális, ha én tanár lennék és általános iskolásokkal foglalkoznék, biztos levetíteném nekik ezt egy virtuális órán. Nem gondolom, hogy köpőcsöveznének alatta, vagy akasztófáznának, lekötné őket, szerintem...

Különleges kísérlet (és mint ilyen felpontozandó) mely a western kötött, szigorú műfaji sajátosságait megpróbálja egy humoros, könnyedebb, szórakoztatóbb tartalmi elemekkel ötvözni. Ennek az eszköze Terence Hill, aki által megformált karakter nélkül simán, hagyományosan lepuffantott volna mindenkit Boregar (tudom hivatalosan Beauregard) De azzal, hogy beleemelték ezt a roppant ügyes, már-már link, de eszes csodáló-trónkövetelőt, megjelent a műfajon belüli generációs ellentét, mely összességében nagyon jól sült el.

Nem azért adtam 5t, mert annyira jó a film, ez igaz, nem túl jól sikerült. Nem is a történelem hűségért, azt hagyjuk. Az izzadság szagért. Mint mikor valaki az osztályban a testnevelésórán az élsportoló osztálytársak után befut mondjuk ötödiknek. Pedig túlsúlyos, pedig eddig lusta és mindig utoljára érkezett be. De ma megpróbálta. Mondjuk én olvastam a forgatás mai, digitális műtermes ésszel felfoghatatlan nehézségeiről, láttam a hogyan készült filmet róla. Valakik aláírtak egy megállapodást valamiről, amit nem gondoltak át milyen nehéz is lesz megcsinálni. Aztán szóltak a rendezőnek és a stábnak, tessék megcsinálni. Azért pénzt adtak rá, de az eredetileg kalkulált összeg erre volt elég. Számolja ki valaki egy valódian felépített híd felrobbantásának a költségét. Azt csak egyszer lehet felvenni. Azt se tudták a kamerák túlélik-e. Na ugye

Bevallom nagyon szeretem a művet és mindig érdekelnek a különböző feldolgozásai is. A legjobbakat eddig színházakban láttam.
Azt gondolom, a történet miatt, ez elsősorban színházban üt nagyot, moziban ennél jobban nem lehet megcsinálni. Vagy még is? Várom

2020-03-23 15:03:53 Taras Bulba (1962) / Tarasz Bulba BudapestBoy (?) #1

Aki szereti a kosztümös történelmi kalandfilmeket, ezt is fogja. Akkoriban a Jugo nyugatra nyitás miatt sok koprodukció készült és még ha nem is alapművei ezek a filmtörténelemnek egy letűnt korszak érdekes darabjai. Teljesen mások, mint a nyugati vagy a keleti filmek, egyfajta keverékek lettek. Sajnos szinte sose játszák sem mozik sem TVk, talán a jogdíjakról nem tudják kinél is vannak valójában...

2020-03-23 14:43:04 A dunai hajós (1974) BudapestBoy (5) #1

Aki kötődik a Dunához, annak kötelező, na meg horgászoknak is. És még izgalmas is. Egy nyomozás korhű és hiteles története nagyszerű színészekkel.

2020-03-23 13:55:48 Rózsa Sándor (1971) BudapestBoy (4) #5

A 4es jár, mert megpróbálták a lehetetlent és ahhoz képest nem lett túl rossz. És ez a színészeken múlt főleg. A rendezés meg a forgatókönyv szerintem talán ha közepes. Gyerekként nagy csallódás volt látni. Ez lenne a híres betyárvilág. És a betyárbecsület? A téma, mármint, hogy egy betyár életéről filmet csinálni, felnőtt fejjel átgondolva, kegyetlenül nehéz. Szinetárnak különösen az lehetett és az átjön, hogy nem ásta és élte bele magát sem a korba sem a betyárok helyzetébe. Talán valaki más jobb választás lett volna..

A film jelentősen elszakad az eredeti regény idősíkjaitól és főleg Robinson és Péntek kapcsolatáról szól. Egyfajta magányos rabszolga felszabadítás. Figyeljük csak a dátumot: ezt is a kor akarta így, amelyben született. A színészek amúgy rendesen kitesznek magukért.

Na itt sincs még vélemény? Pedig ez egy bájos, könnyed, de ennek ellenére tartalmas darab. Humorral, szerelemmel, nagyszerű színészi alakításokkal.
A ne sokat gondolkozz, inkább szórakozz önfeledten de igényesen mintadarabja

Szerintem ez a nagyszerű mű legjobb filmes feldolgozása.

2020-03-23 11:42:48 Rising Sun (1993) / Gyilkos nap BudapestBoy (4) #3

Ez a film a nyugati és a keleti kultúrák, szokások, tradíciók közötti különbség bemutatásával és ugye a két főszereplő által ezt képviselten, azok egymáshoz közelítését célozza. Nézzük meg a dátumot, a 80s évek végével az USA és Japán gazdasági hidegháborúja nagyjából végetért...

Erős film, erős szereposztással és rálátással a politikai elit és ezáltal a titkosszolgálatok, illetve a nyomozó szervek és alvilág kapcsolatára. Nem véletlenül nem adják sosem TVben, nem játszák mozikban. Semmi sem fehér, ami annak látszik, a jegesmedve sem.

Nagyon jól dolgozták fel Pistone ügynök igaz történetét. Azt mondta, Ő sem tudná jobban.
Egy vicces privát storym: a film bemutatásakor hivatalos ügyben menten egy nagy külföldi cég új üzemébe. Beléptetés, a biztonsági őr (megjegyzem hölgy) megkérdezi az ideiglenes belépő miatt mi a nevem. Poénból mondom neki: az igazi nevem nem szívesen mondanám meg, de a fedőnevem: Donnie Brasco. Miután lebetűztem simán ráírta. Hát így lettem másfél órára DB

Akkor, véletlenül Nápolyban jártam, amikor Maradona vezetésével a Napoli megnyerte a bajnokságot. Hihetetlen élmény volt, egész Nápoly az utcákon, ünneplés reggelig. Nem véletlenül istenítik most is Őt ott. Nagyon sokat adott annak a városnak, annak a régiónak. Maradona tényleg egy a labdarúgás istenei között. A film azért bemutatja az emberi arcát is.

Aki kiváncsi a volt Jugoszláv kommunista párt (meg általában az ilyen pártok) működésébe belelátni, annak érdemes megnézni. A Szovjetúnióban már a forradalom után, más országokban a második nagy világégés után ragadta magához, hol gyorsabban, hol lassabban a politikai hatalmat ez a réteg. A filmből megtudható, mennyire törődtek az ország, a nép sorsával. Vagy mennyire inkább a sajátjukkal. Mert, hogy ez a film, a fő vonala, a családi élet, alatt, talán inkább ezt akarja bemutatni. Mintha még mindig cenzúra lenne, lehet az is volt. Remek rendezői húzás és csak azok látják át, akiknek van szemük.

2020-03-22 22:23:48 Kingpin (1996) / Tökös tekés BudapestBoy (4) #3

Szkeptikusan álltam hozzá, aztán egyre jobban tetszett. Harrelson karaktere annyira szerencsétlen, hogy egyszerre humoros és szánalomra méltó. Murray igazi genyó benne. Szerintem jól egyensúlyoztak a készítők a közönségesség és a mélység nélküliség határán, már persze nem egymáshoz, hanem az ellentétükhöz viszonyítva. Valószínűleg szándékosan, ilyet nem lehet véletlenül csinálni. És miért kellene minden főhősnek tökéletesnek lennie?
Bowlingosoknak erősen ajánlott

Ha filmként nézi az ember, bizony vannak hibái. Ha belegondol, hogy ez megtörtént és a szereplők élő emberek voltak, akikhez hasonló személyiségeket próbáltak alkotni, már más a helyzet. Aki hajózott veszélyes vizeken, tudja a tengeren bármikor bármi történhet. Szerintem Clooney legjobb alakítása. És valósan mesél a halászok életéről, kiszolgáltattságáról, bátorságáról.

Az előttem szólók mindent elmondtak amit kellett. 1et kivéve: senki sem említette milyen gyönyörű volt és milyen jól játszott benne a női főszereplő. Hónapokig borsódzott a hátam ha eszembe jutott.

2020-03-22 19:44:03 The Wild One (1953) / A vad BudapestBoy (5) #4

Tényleg nagyon klassz film és motorosoknak alapmű. De annyira másról szól, mást akar kifejezni, mint a Szelíd motorosok, hogy teljesen értelmetlen az összehasonlítás.

2020-03-22 18:47:52 The Boxer (1997) / A bunyós BudapestBoy (5) #4

Hát ez maximum a fekete-fehér TVn fekete-fehér. A moziban annak idején színes volt. Az Észak-Írországot még az IRA uralta, nem is anyagi, de szellemi értelemben. A lakosságot meg lelki béklyóba fogta, hogy egyrészt érthetően nem akart a protestáns angoloknak lefeküdni, másrészt az IRA által végrehajtott merényleteket, bűncselekményeket sem gondolták helyes útnak. Hát erről szól ez a film, hogy egy bunyós fickó, aki az IRAnak dolgozott kijön a börtönből (annak idején az angolok rendesen túlmértek évekkel mindenkit aki az IRAhoz tartozott, akkor is ha nem követtek el súlyos bűncselekményeket) és mivel szeretni meg családot szeretne le szeretne számolni a múltjával és "csak" boxolni szeretne. Azonban az egykori harcostársak ezt nem nézik jó szemmel.

Méltántalanul keveset nézett, remek, izgalmas történet. Nem tudom mi az oka (jöhetnek az összeesküvés elméletek) de sosem játszák a TVk és megnézni sem nagyon lehet. Fishbourne és Barkin egyik legjobb alakításaikkal. Remek forgatókönyv

Méltántalanul keveset nézett, remek, izgalmas történet. Nem tudom mi az oka (jöhetnek az összeesküvés elméletek) de sosem játszák a TVk és megnézni sem nagyon lehet. Fishbourne és Barkin egyik legjobb alakításaikkal.

2020-03-22 16:21:38 Fel a fejjel (1954) BudapestBoy (5) #1

Azért ez szégyen, hogy egy ekkora színészzseni, mint Latabár Kálmán, egyik legjobb alakításáról senki nem írt eddig semmilyen véleményt. Más, külföldi filmeknél már van ahol több száz is van. Ennyire legyünk már Magyarok. Mert Ők is azok voltak. A két Latabár és sok remek magyar színész, akikről mind szólnunk kellene, meg kellene nézni a filmeiket. Akkor is ha nem nagyon játszák a mozik, TV-k vagy nehéz hozzájuk jutni.
Na de a film. Először egy általános iskolás kötelező mozilátogatáson láttam és rögtön az járt a fejemben még gyerekként is, hogy érthető miért kellett ezt a filmet megnéznünk. Az újrakezdés, a minden rosszból kiutat találás himnusza. Persze humorral minden könnyebb, még akkor is lehet valami humorosat találni egy helyzetben, ha minden elveszettnek tűnik. És ez még akkor is kötelező film egy magyar filmkedvelőnek, ha bizonyos jelenetek talán lopottak más filmekből. Szándékosan nem mondom el mi honnan. Tessék megnézni.

Egy hatalmas forgalmi dugó alakul ki, melyben mindenki a vérmérsékletének és a személyiségének megfelelően cselekszik, reagál helyzetekre. Az akkor még erős észak-dél szembenállás is testetölt. Érthetően sok helyzetkomikum. És azért persze az olaszok közvetlensége, temperamentuma, beszédkényszere, segítőkészsége.
Szerintem inkább vidám, mint drámai alkotás.

2020-03-22 13:25:25 Hattyúdal (1963) BudapestBoy (5) #9

Ez a film mostanra más lett, mint aminek annak idején készült. Mostanra a régi, bájos, a békebeli Budapest, az eltűnt régi Óbuda, a Tabán és a többi eltűnt városrész celluloid szalagra vésett sírfelirata lett. Aki járt ilyen helyeken, mint a filmben láthatóak, tudja tényleg ilyenek voltak. És voltak ilyen figurák is, sőt ezeknél sokkal meredekebbek. Az elemi erővel épülő szocializmus úgy sodorta el a szűk, macska vagy macadam köves utcákat, a markolók úgy tépték a gerendákat, hogy azzal sem törődtek, építészeti kultúránknak, épített örökségünknek ebből a szeletéből legalább a legértékesebbek megmaradjanak, a műemlék épületek is mentek a lecsóba. És mentek, ha nem is szó szerint azok is, akik nem tudtak azonosulni a modern szocialista emberképpel, akik nem tudták vagy nem akarták felvenni a munkaversenyek tempóját, nem álltak be a sorba. Mint Tamburás. Ilyet sorsot is sokat láttam. Na de vissza a filmre: az 100%, hogy az 50 legjobb magyar filmben ott a helye.

Nagyon fiatalon láttam és akkor nekem kuszának és túlpörgetettnek tűnt. Ha valaha leadják moziban azért mindenképp tervezem újranézni.

Ez a film a családi kötelékek fontosságáról szól, mindamellett remek a fényképezés és ha jól tudom Redford első rendezése. A legyező horgászat minden szépségét bemutatja. De szerintem abszolút férfi film, kevés nőnek tetszene és a férfiak közül is inkább a hagyományos férfi szerepet élőknek.

2020-03-21 20:04:53 Taps (1981) / Takarodó BudapestBoy (5) #1

A film, ha történetileg és rendezésileg hagy is némi kívánnivalót maga után, de mindenképpen megnézendő. Érdemes azon fiatal kezdő színész generáció első komolyabb szereplését nézni, akik játékukkal gyakorlatilag meghatározták a 80as évek végét, a 90-es, majd a 2000es éveket. Már persze inkább a siker, mint a független kategóriában.
Az akkori aktualitása pedig az volt, hogy hidegháború enyhülési hullámában az USA-ban egyre-másra zártak be katonai objektumokat.

Szerintem ezt a filmet nem lehet nem szeretni, minden hibája vagy esetleges hiányossága ellenére.
Funes karaktere annyira jópofa, hogy azt szeretnénk, bárcsak ilyen emberekkel találkoznánk néha.
Megjegyzem, Ő valszeg ilyen lehetett magánemberként is. Horgászoknak kötelező!

Aki ismert ilyen figurát, mint itt Barr, tudja vannak ilyen emberek. Köztünk élnek, de itt idegennek érzik magukat, ez nem megjátszás és a mi szemszögünkből tragédia a vége. Nem csak a búvárok között, de például a hegymászók között sokan vannak. Érdekes a szabadtüdejű merüléses búvárok világa is. Szicilia pedig gyönyörű. Szerintem nagyon jó film, Arquette-be, illetve hát a karakterébe pedig bevallom, picit bele is zúgtam.

Nyilvánvaló, hogy sokaknak lassú ez film, de a kémek valódi munkája és élete sokkal inkább ilyen, mint a Bond filmek pörgős, szórakoztató, de a valósággal köszönő viszonyban sem álló világa. Oldman és Hurt szinte minden szerepében remekel, Tom Hardyt viszont nem szeretem, sőt Firth-t kimondottan utálom, de itt bitang jók és Cumberbatch is, de sorolhatnám a többieket is. Nekem tetszett.

Mihalkov törekedett azért arra, hogy ne brutálisan, őszintén mutassa be országának ezt a korszakát, inkább próbálta finoman érzékeltetni a diktatúra árnyoldalait. És arra is törekedett, hogy a szovjetekről a nemzetközi nézőközönség a valóságnál kultúráltabb, intelligensebb képet kapjon. Aki járt ott vagy volt oroszokkal együtt, mondjuk Hévízen jól tudja ennél, ami a filmben van, sajnos jóval kevésbé kultúráltak, udvariasabbak, jól neveltek. Ráadásul a cári korszak utáni tisztogatások pont a még megmaradt kultúrált, szellemi és erkölcsi tartást megtartó rétegeket célozták. A családi képek, a mindennapok örömei mögött mindig ott bujkált a bármikor jöhet a nagy fekete autó szellemisség.

2020-03-21 17:20:56 La Môme (2007) / Piaf BudapestBoy (5) #20

Piaf élete még sokkal keményebb volt, mint ez a film és aki szereti francia kultúrát annak fontos ez az alkotás. Tartozott ezzel Franciaország Neki, nem véletlenül látták a bemutatót követő egy hónapban ha jól emlékszem 5 millióan otthon. Azon is lehet fanyalogni, hogy sok részlet kimaradt, de pl. Dietrichre azért van kitérés és nem véletlenül lettek a későbbi, külföldi évek kissé összecsapva, ezt a filmet elsősorban hazai piacra szánták. Depardieu is jól játszik benne és szerintem jól adagoltak a zenés részek is.

2020-03-21 15:50:27 Stagecoach (1939) / Hatosfogat BudapestBoy (5) #27

A film maga, a rendezés és a színészi játék zseniális. Viszont ami felnőtt ésszel szemet szúr és amire eddig más nem tért ki, bizarr az indiánok, mint ellenségképnek a megjelenítése. Ráadásul, ha valaki olvasott róluk (mármint az indiánokról) akkor tudhatja, hogy így biztosan pont sosem viselkedtek volna, mint a filmben.

Érdekes, hogy film pontszáma magas, viszont a kritikák milyen negatívak. Szerintem, annak ellenére, hogy Kurosawa filmje alapján készült ez egy más jellegű mű akart lenni. Adtak a rendezőnek pénzt rá, meg persze annak alapján válogatott, remek színészeket, de Ő azt gondolta: igen jó film a hét szamuráj, de én inkább olyan filmet csinálok, amelyik nem a keleti filozófia és a hagyományok alapjaira épül, hanem a nyugati (vad) emberek eltérő személyiségeit jeleníti meg. Lehet furcsa párhuzam, de nekem ez a film egy vadnyugati ötödik pecsét. Ebből a szempontból még a hatosfogat hasonló. A történetet lehet nem szeretni, de a színészi játékot és a különbözően felépített személyiségeket nem.

2020-03-21 13:13:15 A nagy generáció (1985) BudapestBoy (5) #16

Szerintem nagyszerű munka. Remekül adja vissza a disszidált, majd hazatérő Cserhalmi által megjelenített szereplő szomorú helyzetét, hogy a Hazáját (így nagybetűvel) is elhagyta és ráadásul még kint sem csinált tényleges karriert. Hány ilyen sors lehet?
A másik nekem tetsző szál, a katonaságot elkerülni szándékozó fiúé, aki lassan tényleg elborul és a filmvégi csattanó is így adja ki magát. Korrajznak is kiváló.

Egy történet egy amerikai kisváros mindennapjaiból, életszerűen kidolgozva. Nagyon életszagú. Benne az elvágyódás-röghözkötöttség adott helyen erős hatású dillemmája, szerelmek (persze egy ilyen kis helyen mindenki tud mindent a másikról) a családi kötelékek néha bénító kötelezettségei. Abban egyetértek, az előttem kommentelőkkel, hogy Lewis, DiCaprio és Depp jól játszanak, de szerintem meg kell említeni az anyát játszó Darlene Cates-t, döbbeneteset, megkönnyezni valót játszik.

2020-03-21 10:48:41 Badlands (1973) / Sivár vidék BudapestBoy (5) #16

Azon filmek egyike, melyhez annyira jók a korábbi kommentek (gratula az elkövetőknek) hogy magam részéről talán annyit tennék hozzá, hogy akinek bejönnek az ilyen típusú csajok, mint Spacek, igazán szépnek és vonzónak fogja látni itt.

2020-03-21 08:18:30 Submarine (2010) BudapestBoy (5) #7

A középiskoláskorú fiatalság felnőtté válását, nemi- és lelki érését ügyesen dolgozza fel a produkció. Ügyes a társadalmi helyzet választás és a szereplők romlatlannak és hitelesnek hatnak, illetve a fényképezés és a zene is nagyon jó. A szülők azért tűnnek önmaguk karikatúráinak, mert a rendező ezzel még jobban ki szerette volna hangsúlyozni a tinédzsereknek a szülőktől történő tudatos elhatárolodását. Persze ez a történet nem most játszódik hanem talán a 70s évek végén, 80asok elején és azt gondolom, ezért a mostani fiatalság, hacsak nem nevelték jóértelembe vetten régimódúan, nem tud maradéktalanul azonosulni a filmbéli szereplőkkel, helyzetekkel. Sajnos..

Szerintem ez egy igazán remek szatíra, kiváló színészekkel, a rendező pedig véleményem szerint arra a globális egyenlőtlenségre szerette volna felhívni a figyelmet, hogy amíg mi (nagyon sokan és persze most is tisztelet a kivételeknek) gyakorlatilag halálba esszük magunkat, addig a világ más tájain éheznek. Éppen azért időszerű most is ez a film, mert az egyenlőtlenség az élelmiszerek és egyéb javak elosztásában csak növekedett. Persze ez az egyenlőtlenség például a hazai társadalomban is egyre erősebb és legyünk őszinték, nem igazán próbálunk tenni ellene. Azt gondoljuk (persze helyesen) hogy ezt politikai és büntetőjogi eszközökkel az államvezetésnek kellene megoldani, csak hogy ők ebben annyira sem érdekeltek, mint mi magunk.

A regény korrekt feldolgozása. Én nem éreztem hosszúnak és olyan érzésem sem volt, hogy Brando az általa megformált karakterrel megpróbálna hiteltelenül pozitív lenni. Vagy a rendezőre hatni próbált volna. A film (és persze a regény) szerintem legfőbb mondanivalója, hogy a háború rossz dolog és nem kellene olyan dolgokat tennünk, amelyek bármilyen szinten is újra háború felé sodorják a világot. Persze ennek ellenére sokfelé van sajnos most is háború. Ennyire vagyunk okosak mi emberek globálisan.

Ez a film egy csattanós válasz arra a kérdésre: Marlon Brando tényleg egy volt a legnagyobb színészek közül.
Amikor elkezdtem nézni, mondom micsoda nevetséges, hogy pont vele játszatnak el egy ilyen szerepet, aztán nem tudtam abbahagyni.

Atyavilág! Itt már legalább tíz hozzászólásnak vagy véleménynek kellene lennie.
A kosztümös, francia királyos-királynés-lovagos filmek alapműve. Talán erre épül vagy ebből táplálkozik mindegyik. Marais egyik legjobb alakítása. Abszolút korhű jelmezekkel, komoly kardcsatákkal, csak ezekre hónapokat gyakoroltak.

Az én véleményem is az, hogy amit eredetileg fekete--fehérben csináltak meg, akkor azt nem lenne szabad modernizálás címén kiszínezni. Megjegyzem, ezekből a filmekből nem hiányoznak a színek. A film amúgy egyértelműen vígjáték, felszabadult, de nem túl könnyed szórakoztatási céllal készült, annak pedig remek és szerintem a műfajában alapmű, amit persze semmi esetre sem szabad összemérni egy komplexen alapműnek számító filmmel.

Goth filmje, aki az egyik fivért játsza, szerintem remek elsőfilmes produkció. És szakmailag merész próbálkozás is, ezért megsüvegelendő. Bizonyos jelenetek, mint a nyitókép, talán túl teátrálisak, de nem öncélúnak hatnak. A filmben megjelenő erőszakszint a keletkezésekor magas volt, a mai, össze-vissza lövöldözünk, mindenkit kinyírunk filmekhez képest szinte szolid. A film zenéje végig szenzációs, akárcsak a két zenész, Bowie és Goldie játéka. A story vége persze nem happyend, de nem kell mindig annak lennie. Jelmeztervezés ötös.

Ez a film szerintem inkább arró szól vagy lehet csak én szeretném, hogy arról szólna, hogy ha valaki igazán szeret valakit, akkor nem számít az eltelt idő és hogy azóta mik történtek, de akkor is szeretni fogja. Áthatja a produkciót Penn és akkori feleségének éppen lángoló szerelme (ez talán megmagyarázza Travolta bizonytalan játékát) és könnyen azt hihetnénk, hogy a valóságban is így éltek. Amit csak ők tudnának megerősíteni vagy megcáfolni, de erre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni. Penn-t eddig a filmjéig nagyon jó színésznek de ellenszenves alaknak gondoltam, ezután pedig jó színésznek, de rokonszenves alaknak.

Szerintem ennél azért árnyaltabb a kép. Az fontos információ, hogy a férfi főszereplő a brit titkosszolgálat beavatkozásra fel nem jogosított ügynökét, úgy nevezett szemet játszik. Innen a cím. A másik, hogy a Judd által megformált női karakter összetettsége és komplexitása (még ha bizonyos szempontból beteges is) önmagában elég indok megnézni bárkinek is, aki el szeretne mélyülni a női lélek bugyraiban ( amik sokkal gyakrabban sötétebbek, mint azt maguk a nők bevallják vagy mi gondolni szeretnénk). Egyébként a megfigyelt alanyba történő belezúgás mélységével arányosan veszíti el realitás érzékét férfi hősünk is és persze a végére ha nem könnyen érthetően, de kiderül mi is van mindezen vonzódások hátterében.

Hát ezek azok a kijáratok, ahol már nem szállnak ki turisták, de még elegánsabb polgárok sem. Ide csak azok tartanak, akik itt születtek és képtelenek kitörni innen vagy a rosszsors vetette őket ide. Lecsúsztak társadalmilag anyagi és erkölcsi értelemben is. De azért itt is emberek élnek, akik dolgoznak (sokat), isznak (sokat), szeretkeznek (sokat), bunyóznak (sokat) de egy valamit sosem csinálnak szemben a nyárspolgárokkal: unatkoznak (sosem).
Jason Leigh egyik legerősebb alakítása, de amúgy is minden hiteles.

2020-03-20 18:25:58 Herkulesfürdői emlék (1977) BudapestBoy (5) #2

Reális választás bizonyos szintű kudarcnak értékelni, de az szerintem kérdés, hogy nem-e éppen ilyen filmet szerettek volna csinálni. Abban a korban, de még jelenleg is eléggé ellentmondásos korszak volt amit feldolgoztak és azóta hiába változott róla az általános vélekedés, szerintem kijelenthető, hogy maga a film is inkább óvatosan hömpölygő képfolyam, aztán ki mit érez ki belőle, lát meg a hullámokban csillanni, az már ránk van bízva.

Egy szórakoztató, pörgős roadmovieszerűség a rendező azon korszakából, amikor nem tudatosan sokkoló szexisű filmekkel operált, hanem tudat alatt könnyedd de mégis tartalmas filmeket készített. Az erotika, mint mozgatórugó, persze itt is jelen van. Hurt és Kier mint mindig nagyon jók és Reeves sem rossz, dacára, hogy talán az egyik legkevésbé érzem magam jól ebben a bőrben szerepe lehet.

2020-03-19 18:02:50 Én és a nagyapám (1954) BudapestBoy (5) #4

Gertler Viktor filmhimnusza az épülő szocialista ipari fellegvárról, Dunaújvárosról. A rendszer jellemző vonásai felismerhetőek és ne feledjük ez még bőven a Rákosi-éra, de ennek ellenére érezhető az emberség, a pozitív energia, persze ezt biztos így is akarták. És mivel még javában folytak a háború utáni helyreállítási munkák az emberek így is érezhették. Gózon Gyula ellentmondásos szerepében bizonyítja, miért sorolták a kor legnagyobb színészei közé a második világégést megelőzően. A szépség pedig mindig szubjektív.

Nem értek 1et a korábbi negatív véleményekkel, szerintem igenis jó film ez. Számomra a legnagyobb erénye, hogy megmutatja, hogy a kínai alvilág és annak az egész világot behálózó csápjai ellen hogyan is lehetne hatékonyan harcolni, fellépni. Már persze amíg a politika hagyja. De úgy sem fogja. Viszont akkor ne mondják, hogy nem is lehet. Rourke talán ebben a filmjében a legemberibb, esendő, aki annak ellenére igazán szereti a feleségét, hogy esetleg ezt sokan másképp látják. És itt szerintem tudatosan nem a forgatókönyv viszi el pálmát, hanem a meg-meg fogott hangulatok.

2020-03-18 22:29:08 Quadrophenia (1979) / Kvadrofónia BudapestBoy (5) #1

Hát aki a film történetet írta a főoldalon, nos nem hiszem, hogy látta a filmet. A film ugyanis a Mod-okról, a Mod életérzésről szól. Illetve egész pontosan egy angol fiatalról, aki egy Mod bandával nyomul, majd az egészet túl komolyan veszi és annak hatására ki akar lépni társadalomból, de ekkor rádöbben, hogy a társai nem is gondolják ezt az egészet annyira komolyan. És mivel viszont Ő erre tette fel az életét, nem jöhet más csak a tragédia. Aki szereti a Vespákat és a Lambrettákat ( amik Vespábbak a Vespáknál) imádni fogja. Remek korrajz is, hogyan éltek az angol fiatalok a 70s évek elején.

Típikus közepes szintű produkció. Az ember egyszer megnézi és többet nem akarja már. Nincs benne semmi ami engem személy szerint megragadott. A fényképezés és a jelmeztervezői munka pedig konkrétan csapnivaló

Az öregedő színészzseni Gabin és a fiatal tehetség Belmondo párosa akármilyen történettel elvarázsolná az embert, de ez nem akármilyen, hanem nagyon jó történet. Tömény életigenlés, melyből talán napjaink kultfilmje a nekem azért ennyire nem tetsző Életrevalók is szellemileg táplálkozhatott.

2020-03-17 21:23:21 Versailles (2008) BudapestBoy (5) #1

Szomorú, hogy még senki nem írt véleményt, erről a megkapó, nagyon emberi filmről, mely a fiatal Depardieu hattyúdala. Sajnálatos, hogy ennyire fiatalon távozott egy ilyen tehetségű, hiteles színész. Aki járt Versailles parkjának az eldugottabb, a turisták hordái által kevéssé vagy egyáltalán nem feldúlt részein (érdemes), ismerheti a helyszín hangulatát. A történet ha kicsit közhelyes is, megérint és szociális érzékenységünkre játszik okosan.

Franciaország, még a vagányok idején és a társadalom összetételi arányok felborulása előtt. Klasszikus realisztikus gengszterfilm. Delon most a jó oldalon áll (egyébként mindkettőben erős) már ha van itt jó oldal. Egyike azon filmeknek, amikor Delont, ha nem is lejátszák, de Trintignant minimum felnő hozzá. És azok az arcok és karakterek, a rosszfiúk oldalán. Ma hiába is keresnének nem találnának ilyeneket. Nem akarom megbántani a mai műanyag férfisztárokat, beleértve a kamu kigyúrtakat is, de ilyen hiteles karaktereket már nem engednének szerepelni. Akinek van ideje és érdekli olvassa el Delon, Belmondo vagy Montand élettörténetét. Hát ezért..
És néhány akkori francia karakterszínésznek még hozzájuk képest is durva élete volt.

Egy érdekes és színvonalas kísérlet a valóság (már amit általánosan annak gondolunk) és az azon túli világ kapcsolatáról filmet készíteni. Mi van az élet után de még a halál előtt. Még a digitális trükkök előtti időszakban készült, így animáció rajongóknak is jó választás. Fantáziára szükség van, hogy igazán élvezzük. Apák talán jobban értékelni fogják.

2020-03-17 07:47:54 Police Python 357 (1976) BudapestBoy (5) #3

Remek módon megkomponált reál krimi a francia filmkészítés aranykorából. Montand, mint minden szerepében zseniális, a hangulat jól adja vissza a 60-s évek végének, a 70-s évek elejének francia társadalmát, annak szépségeivel és árnyoldalaival. Amikor a férfiak még kellően kemények, a nők nőiessek és természetesen szépek, a kocsik nem státusszimbólumok hanem közlekedési eszközök voltak, ha kellett elcsattant egy-egy pofon és nem ölt meg minden titkot a mobiltelelefon és modern telekommunikáció.

2020-03-16 22:34:59 Meteo (1989) BudapestBoy (5) #19

Furcsa számomra a sok negatív kritika. Többször megnézve (persze mozikban) még mindig egy eredeti, érdekes és színvonalas produkciónak tartom. Nem lenne szabad (egyik filmnél sem) elsikkadni a részletek kidolgozottságán, gondolok itt például Lois Viktor zenegépezeteinek a megjelenésére. Nekem a színészi játékok is tetszenek, Eperjes azért tűnhet ripacsnak, mert kicsit olyan a figura. Története pedig igenis van és nem is olyan bonyolult megérteni, mint sok jóértelembe vetten elvarázsolt rendező filmjeiét.

Egy nagyon kemény, végtelensékig őszinte, felkavaró rajz a fiatal homokos fiú prostituáltak világáról. Testi és lelki szolgáltatottság, narkó, a gazdag kuncsaftok pénzből épített lelki patyomkin falvai és komplexusok dzsungele. Ugyanakkor az összetartás, az egymásra utaltság felemelő képei. Sok szereplő nagyon jól játszik.

Nem véletlenül írom ezt március 15én éppen. Ez a film egy mesteri főhajtás a szabadságharc hősei előtt, harci jelenetek nélkül. A forradalom leverése utáni nemzeti hangulatot remekül adja vissza, a nyitó jelenet és Cserhalmi játéka pedig örökre beleég a memóriába. Őze titokzatos karaktere és a családtag szereplők őszinte féltése is csodálatos. Egyike azon magyar filmeknek, amelyek megnézését, természetesen moziban, kötelezővé kellene tenni a középiskolákban.

2020-03-15 21:22:15 Rumble Fish (1983) / Rablóhal BudapestBoy (5) #3

A történeteket könnyű megfilmesíteni, ahhoz elég lehet egy átlagos képességű rendező is. De nem minden szól valamiről, aminek története van és néha művek, amiknek nincs története, szólnak valamiről. Elég ha Beckett Wattjára gondolni vagy éppen erre a filmre. A stáblistát végignézve, szinte nem is látni, kis neveket és ez a csillageső és a mesteri fényképezés, olyan összhatást eredményez, amelyik biztosan add valamit a nézőnek, ha mást nem azt, hogy gondolkodni kénytelen

Fassbinder egyik mesterműve, melynek legfőbb érdeme, és ez piszok nehéz lehetett, megérteti a nézőkkel, hogy a Nyugat semmivel sem volt szabadabb, mint a Kelet, leszámítva az áruválasztékot, meg az amúgy lényegtelen, anyagi jólétet és a csillogóbb díszleteket. Szabadon gondolkodni ott sem lehetett és aki kicsit is jártas a terrorizmus kialakulásának a történetében, persze a neten erről semmi valóság nincs, akkor látja, Fassbinder ennek is utána járt. Ilyen filmet már sosem fognak csinálni.

2020-03-14 22:15:32 Cobb (1994) / Öreg harcos BudapestBoy (5) #1

Hát sokan nem nézték meg, az tuti, pedig érdemes lenne. Talán Tommy Lee Jones egyik legjobb alakítása. Cobb egyszerre gyűlölni és szeretni való, ellentmondásos figuráját eljátszani szakmailag felemelő, a rajongók szemszögéből inkább lúzer húzás lehetett. Alacsony költségvetését a színészek remek játéka simán ellensúlyozza.

A főszereplő rendezőként is bemutatkozott ezzel a kosztümös történelmi hagyományon alapuló könnyed, kalandfilmmel. A történet nem túl feszes, sok ének, korhűségre törekvés és vidéki tájak. Vidámabb lesz tőle a néző, és bár Philipe talán legkönnyebb szerepe, azért a rendezői teendőkkel biztos érdekes kihívás volt neki.

Ez az alkotás is egyike a Hazánkban méltánytalanul kevéssé ismert, de igazi mesterműveknek.
A történet persze nem túl vidám, de a két főszereplő játéka tökéletesen mutatja meg, milyen is az igazi szerelem, főleg nem a testi síkon történő megvalósulása.