BudapestBoy

Tapasztalat: 585 film
Kompetencia: 0 film
Súly: 585
Regisztráció: 2020. március 8. (2 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 5 user

Demográfiai adatok

Nem: ?
Születési év: ?
Lakhely: ?

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Moonraker
Holdkelte
4 2022-05-15 2,9
(219)
Adj király katonát!
 
5 2022-05-13 4,4
(40)
The Saint
Az Angyal
3 2022-05-13 2,8
(213)
Leaving Las Vegas
Las Vegas, végállomás
5 2022-05-12 4,1
(478)
Les Morfalous
Az arany bűvöletében
3 2022-05-09 3,7
(90)
A koncert
 
4 2022-05-04 3,5
(30)
Irish Jam
Adunk a kultúrának
3 2022-04-27 ?
(5)
Stigmata
 
3 2022-04-27 3,5
(485)
Kojak Budapesten
 
4 2022-04-27 3,1
(70)
A View to a Kill
Halálvágta
3 2022-04-24 3,3
(217)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2022-05-13 03:59:47 Cséplő Gyuri (1978) BudapestBoy (?) #12

Ez a film ráébreszt és talán másokat is, akik fiatalabbak vagy csak társadalmi és anyagi helyzetük miatt nem érintkeznek a cigánysággal, hogy milyen rosszul, illetve leginkább sehogy sem kezelték az eddigi kormányok (meg persze a hátterüket adó gazdasági elit) a romák társadalmi, demográfiai és persze anyagi problémáit. A film keletkezésének időpontjában még általánosan voltak alternatívák előttük munka, lakás és tanulás téren is, persze akkor sem egyenlő esélyekkel indult az életben egy polgári értelmiségi család gyermeke Lipótvárosból vagy Edelény széléről egy kubikos család negyedik lány gyermeke, különösen ha mondjuk 12 évesen eladták utcalánynak. De azért ha valaki akart közülük, el tudott menni dolgozni egy gyárba vagy egy MGTSz-ben is mindig volt munkalehetőség a szerényebben képzett, kevésbé tanult rétegek számára is. Mert lehet szidni sok szempontból a szocializmust de akkora társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek, mint most vannak elképzelhetetlenek voltak és egy üzemben egy takarító is a gépezet fontos része és a közösség alapvetően megbecsült tagja volt. Persze a romák munkaügyi problémái a mai modern, technokrata világban régebbről, a tradícionális szakmáik kikopásából, elfelejtődéséből, sajnálatosan feleslegessé válásából erednek. És persze a szocialista időszakban is leginkább csak az általános iskolák befejezését, esetlegesen egy szakmunkásképző elvégzését emelték célként a cigány fiatalok elé, de akkor minden nagyobb település vonzáskörzetében akadt valódi munkalehetőség és a családi és szociális juttatások hamis patyomkin falairól nem hullottak üveggyöngyök közéjük és személyesen több családot is ismerek, akik kitartó munkával és rengeteg tanulással középosztálybéli polgári környezet güriztek össze és úgy is élnek. A mai helyzetükre véleményem szerint leginkább a reménytelenség, a kétségbeesés és a társadalom egészétől való fokozatos eltávolodás jellemző mely részint dacból önként vállalt, részint a körülmények és a valódi programok és felzárkóztatási célok nélkül kényszerpálya is. Az, hogy a fiatal mai magyar cigányságot milyen mértékben károsítja, mind anyagi, mind egészségügyi értelemben a szintetikus kábítószerek új generációja, egészen döbbenetes. Azért reménykedni lehet benne, hogy előbb-utóbb változni fog ez a szituáció, de ehhez mindkét fél együttes belátása szükséges.

2022-05-13 00:26:39 The Saint (1997) / Az Angyal BudapestBoy (3) #6

Az Angyal eredetileg egy krimi/kémszerű sorozat volt a 60-s években Roger Moore főszereplésével és hangulatilag leginkább a Minden lében két kanál, illetve a Moore felé Bond filmek hangulatának egyfajta keverékét hozta, színvonalas szórakozást nyújtva. Amikor úgy döntöttek remake-elik talán nem a legszerencsésebb módon tették. Személyes meggyőződésem, hogy Kilmer, annak ellenére, hogy remek karakterszínész, főszerepekre, ahol egyedül kellene elvinnie a filmet, valahogy kevés vagy túl sok. A másik, hogy a milliő, amit teremt a film, valahogy nem illeszthető sem a reális sem a fantasztikus kategóriába, az átjárás/átmenet meg nincs kidolgozva, szerintem és itt egyértelműen a rendező hibáit érzem. Ezt nem lehet csak a producerek béna elvárásaira fogni. Egy ilyen örökségből ennyit kihozni, ennyiből, nem volt nagy teljesítmény.

Eddie Griffin egy kiváló mellékszereplő, de csak ezért, nem biztos, hogy működik mikor vele akarnak elvitetni egy filmet, ahogy sok más korábbi esetben sem, amikor filmkészítők ehhez nyúltak, más sztároknál. Teljesen más kategória fő vagy mellékszerepeket játszani. A film, mint sekély, könnyed, de azért szórakoztató program működik, bár az alapszitúáció, hogy egy ír (valszeg északír) halászfaluba csöppen egy laza amcsi néger srác és ott befogadják, meglehetősen valószerűtlen és morbid. És az is érződik, hogy a készítők próbáltak egy aféle, tanulságos, általános igazságérzetet megfogó történetet keríteni, de ahogy ugrálnak át a komoly/vicces helyzetekből ide-oda, na az nem állt össze nekem.

Nagyon jó a kritika és általában mindegyik, amit írsz tetszik. Viszont -nem a filmre reflektálva - azt azért tisztáznunk kell, hogy az euthanázia, mint olyan szerintem csak úgy működhet, hogy maga az illető, aki olyan helyzetben van, dönt erről. Ha az illető nincs olyan helyzetben (pl. kómában van) hogy döntését közölje, szerintem nem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett euthanáziáról. Esetleg egy olyan korábbi jognyilatkozat megtételé, melyben az illető ilyen esetben másra ruházza át a döntés jogát, teremthet jogalapot a döntésre. Amúgy meg érdekes, hogy én idős rokonom esetében pont a fordítottját tapasztaltam. De hát ilyen az élet, vagy inkább a halál.

A film minden sekélyessége ellenére elég hiteles képet fest a Kennedy (ugye tudjuk miért és hogyan távozott az élők sorából) érát követő amerikai elnökök életéről, már úgy értem arról, mennyire önálló személyiségek, milyen szintű döntési kompetenciával rendelkeznek és mik is foglalkoztatják őket igazán. De ha elvonatkoztatunk és nem akarunk gondolkodni, mert az sokakat amúgy is nagyon kifáraszt és ráadásul ha dolgok mögé látunk, akkor többnyire rosszkedvünk lesz attól, ami ott találunk, na szóval ha könnyedebben vesszük a dolgokat (így kellene) akkor ez egy egész jóféle vígjáték.

Azon, hogy jó film-e ez, érdemes vitatkozni. Arról viszont, hogy Caine megérdelte-e érte az Oscart, nem érdemes és balgaság is lenne, annyira egyértelmű. A mások szoborról már nem vagyok meggyőződve. Nekem legjobban a déli hangulat (már persze, ami abban az időben volt) nagyjából realisztikus bemutatása, már mint nem hogy öminden déli birtokos volt rossz ember és nem minden fekete volt angyal, hanem annak az életstílusnak, mind mindegyiknek voltak szebb és árnyoldalai is. És persze azért a férfivá válás folyamata, illetve a valahová tartozás vágyának ábrázolása is egész jól sikerült. A többségnek, akinek voltak szülei, szerencsére idegen, borzalmas és furcsa lehet ebbe az érzésbe még belegondolni is, akárcsak a filmben csak érintett, háborúba...

A 70-s, 80-as évek Párizsának csodás világát jeleníti meg ez a könnyed, alapvetően vicces, de azért kissé izgalmas is. A DIVAT-t még csupa nagybetűkkel írták, az utcák fürödtek az aktuális parfüm csodák illatában (pl. YSL Rive Gauche), a nők nem tornacipőkben jártak, mint mostanság és még a legtöbb férfi ismerte a borotvát. Főhősei rendőrök, akik nem angyalok és itt is megjelenik az akkori idők francia zsaru karaktereire jellemző nem minden bűn üldözendő/a szabályokat és a törvényeket lazán értelmezzük hangulata. De és itt a nagy de, amikor szükséges és igazán ronda dolgok történnek, akkor azért odatesszük magunkat is. Kár, hogy készült két folytatás is, azok szerintem elég sekélyesre sikeredtek.

Az egyik legnívósabb szovjet film, amit akkoriban készítettek. Szerintem egyáltalán nem rémfilm, hanem egy izgalmas, szomorkás történet, mely az egyik legeredendőbb és napjaink legelterjedtebb bűnéről, az emberi kapzsiságról szól, szerelmi szállal. És talán némi valós alapsztorival, a szovjet tudósok, akárcsak az amerikai vagy német kollégáik, rengeteg bizarr dologgal kísérletezgettek, embereken is.

A könyv, amiből készült, szerintem sokkal komplexebb, a film a korlátok miatt, érthető okokból inkább szórakoztatni akar és a könyv egésze szempontjából leegyszerűsíti, mind a cselekményt, mind az idősíkokat. Ken Follett a könyvvel egy igazi mesterművet hozott össze, alapos háttérmunkával az egyik, ha nem a legjobb kémtörténetet, mely kissé fiús, férfias lett, annak ellenére, hogy a kémek egy jórésze persze mindenhol nő. A film kiegyensúlyozta a nemi oldalra elhajlást azzal, hogy a szerelmi szálakat arányaiban nagyobb mértékben vették bele. A Tű karaktere a könyvben annyira kidolgozott, hogy Sutherland zsenialitása is csak karcolni tudja ennyi idő alatt. És ami jó a könyvben és a filmben is, hogy nem állítja be butának és dilettánsnak az akkori németeket. Persze negatív szereplő benne a Tű, de a kémek már csak ilyenek voltak, vannak, lesznek, akármelyik oldalon is álljanak, nem az eszköz, hanem a cél vezérli őket, illetve azokat akik számukra a feladatokat meghatározzák. És sokkal gyakrabban haláloznak el nem természetes módon a mai napig is.

2022-01-07 17:45:21 Kántor (1976) BudapestBoy (5) #1

Döbbenetes, hogy még senki sem írt véleményt ide és hogy ennyien szavaztak egyáltalán. Ennyire lennénk mi magyarok hagyomány tisztelők, múlt ápolók? Mert ez nagyon magyar film, a képeivel és a részben valóságon alapuló történeteivel is. És egyébként szakmailag is nagyon profin össze van rakva nem véletlen a hivatásos állományú szakértők felsorolása. Ráadásul jó keresztmetszetet ad a kor hazai társadalmáról, annak hibáiról, erényeiről, az akkori életképek abszolút hitelesek. Az, hogy a színészek játéka zsigerien hat, rengeteg munka, gyakorlás, tanulás eredménye. Több tiszteletet Kántornak!

Összes komment...