berto

  • 1
  • 2

Ma, amikor néhány országban már elfogadott az azonos neműek házassága, és a Pride felvonulások nálunk is minden évben ismétlődnek már nem olyan nagy „durranás”, de 1978-ban még eléggé az volt. A film sztorija nem szenzációs, de a két főszereplő (Tognazzi és Serrault) alakítása az! Sajnos már nincsenek az élők soraiban, ahogy a ragyogó kabinetalakítást nyújtó Benny Luke (Jacob szerepében) sem. A siker miatt elkészült két folytatása is, de szokás szerint az első nyomába sem érnek. Amerikai remake is készült belőle, „Madárfészek” címmel, nem hiányoztak belőle a „nagyágyúk” Robin Williams és Gene Hackman volt a képviselőjük. Nekem az eredeti sokkal jobban tetszett. Az 1979-ben készített magyar szinkron rengeteget emelt a színvonalon, Sinkovits Imre, de főleg Márkus László kedvére komédiázhatott a hangjával Albin szerepében. A gyakran emlegetett régi magyar szinkroniskola kiemelkedő darabja.

Köszi a kiigazítást! Ezt tényleg elszúrtam. b.

előzmény: peti0290 (#37)

2019-07-18 23:52:18 The Party (1968) / Estély habfürdővel berto (5) #3

Ennél a filmnél (eddig) csak két komment olvasható, ráadásul az egyik meglehetősen fanyalgó. Pedig számomra ez a film megunhatatlan! Peter Sellers zseniális színész volt, tehetsége csak a legnagyobbakhoz mérhető. A film nagyjából a helyzetkomikumra épül, de a klasszikus magyar szinkron Velenczey István „indiai” akcentusával felejthetetlen. Sellerst sokan őrült egoistának, kiegyensúlyozatlan egyéniségnek tartották. Ezt cáfolja a következő vallomása saját magáról: „Klasszikus példája vagyok minden humoristának: csak akkor vagyok vicces, amikor dolgozom”.

2019-06-11 08:53:09 Sharp Objects (2018) / Éles tárgyak berto (?) #6

Bocsánat, hogy a csapos közbeszól, ugyanis csak a könyvet olvastam. Sorozat megnézésére csak igen ritkán vetemedek, mert, ha egy történetet egy normál film ideje alatt nem lehet elmesélni, az már számomra érdektelen. A hanyagolásához nagyban hozzájárult, hogy a könyv sem tetszett. Az igaz, hogy az írónő első könyve, volt hová fejlődnie, ezt meg is tette, mert a nálunk elsőként megjelent „Holtodiglan” című írása és a belőle készült film, valamint a „Sötét helyek” című könyve és annak adaptációja tetszett. Ennek a könyvének a legfőbb hibája az, hogy a szereplők mindegyike zakkant, ez különösen igaz a Camille nevű hősnőre. Rengeteg nem egyénített, ellenszenves szereplő, irdatlan hosszú és sehová sem vezető párbeszédek, meg a folyton felvillanó Camille testébe vésett szavak roppantul idegesítettek. Egy embernek nincs is akkora testfelülete amelyre szinte egy egész szótárnyi szöveg ráférne. Ez úgy ahogy van: badarság! Aztán Camille állandó ivászata. Egy valódi szeszkazánt is megszégyenít a felhörpintett italok mennyiségével. A könyv teljes egészében klinikai eset. Ennek ellenére, ha megjelenik Flynn-től egy újabb könyv/film, arra vevő leszek.

Ez a film a kevés musical kedvenceim közé tartozik, látványosság tekintetében pedig az első. Nem tud befolyásolni a sok fanyalgó kritika és hozzászólás, mert a maga műfajában tökéletes. Az sem zavar, hogy köszönő viszonyban sincs a történeti tényekkel, hiszen nem biopic, hanem zenés, táncos film. Hugh Jackman kivételes tehetség, mindent tud, amit a műfajban tudni kell. Zac Efron már itt is megmutatta, hogy valódi tehetséggel van megáldva. Viszonylag ritkán nézek újra filmeket, hiszen az újakra sem jut gyakran idő, de ezt 2017. decembere óta háromszor néztem meg, első alkalommal moziban, aztán kétszer a PC-én. Most is ugyanúgy tetszett, mint először.

A főoldalon szereplő ismertetés nem erről a filmről szól! Tévedésből - valószínűleg - a "Sheila Levine Is Dead and Living in New York" című 1975-ös darab rövid tartalma.

2019-04-25 22:54:14 Our Planet (2019) / Bolygónk csodái berto (5) #1

Arra bíztatok mindenkit, hogy ha van lehetősége, feltétlenül nézze meg ezt a mesterművet! Ez a nagybetűs Természetfilm. Csodálatos felvételek sorjáznak benne, közte olyanok is, amelyeket még soha nem láthattunk (kék bálnák, szibériai tigris, stb.) A legfontosabb a film üzenete: az elkövetkező két évtizedben ökológiai katasztrófa fenyeget! Földünk helyzete közel áll ahhoz, hogy lakhatatlan pusztasággá változzék. Az emberiség sorsáról való döntés a kezünkben van, a globális felmelegedést és a környezetvédelmet nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Jelenlegi ismereteink szerint nincs egy másik Föld, itt kell élhetőbb körülményeket teremteni. Az azonnali szemléletváltás sürgető kényszer, amelynek megértéséhez ez a csodás sorozat nagyban járul hozzá.

2019-04-20 10:37:31 Budapest (1998) berto (2) #3

Koncepciójában alapvetően elhibázott „városbemutató” kisfilm. Budapest a téma, de szinte semmit sem lehet megtudni a városról. Gyakran használt kifejezés, hogy a „vizek városa”, nna ezt tényleg bemutatja. Uszodák, strandok képei elárasztják ezt az egészen másra hivatott össze-vissza vagdalt dokumentumnak szánt darabot. Funkciótalan szereplők lézengenek benne cél és értelem nélkül. Sok esetben még a kutyafuttában bemutatott híres épületek nevét sem tudhatjuk meg. Filmetűdként valamivel jobban funkcionálna, de akkor a címében ne ígérjen áttekintő képet a magyar fővárosról!

2019-02-01 14:38:57 The Wife (2017) / A férfi mögött berto (4) #4

Kedves "Bubu" KT-és társam!
Érdemes ellátogatni a közeli könyvtárba, ugyanis a film irodalmi alapja, Meg Wolitzer könyve (The Wife, 2003) magyar fordításban „Útközben” címen jelent meg már 2016-ban(!) a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában. Jó olvasást kívánok!
Üdvözlettel: berto

előzmény: Bubu (#3)

Nagy meglepetés volt számomra, hogy a „Péntek Rézi” olasz változata mellett ez a film is magyar „ősökkel” rendelkezik. Ladislao Vajda (Vajda László) „Magdát kicsapják” cimű 1938-as vígjáték (Turay Ida, Tolnay Klári, Páger Antal) olasz újragondolása. Az irodalmi alapot Kádár Miklós és László színdarabja adta. Milyen alapvető művészi változást élt meg a rendező Vittorio De Sica, hogy ilyen kommersz darab rendezése után évekkel később olyan örökbecsű filmeket készített, mint a „Biciklitolvajok”, vagy „A sorompók lezárulnak”. Igaz, kellett hozzá egy igazi rendszerváltozás is.

Sajnálatos elírás van az adatlapon: a Rendőrfőnök szerepében Schneider Zoltán, nem pedig Schmied Zoltán látható. Ő a vidékről felhelyezett nyomozót (Zoltánt) alakítja.

A Lino Ventura által játszott Lancelin keresztneve nem Jeanne, hanem Jean! A vonatból kilökött feleségének volt Jeanne a keresztneve.

Egyes források alapján ez a film volt az un. pilot-ja a sorozatnak, de van olyan vélemény is, hogy nem. Mindenesetre, ha nem is hatalmas durranás, egyszer nézhető volt. A meglepően fiatal Peter Falk még nem teljes vértezetben szerepelt, a kutyája és a rozoga autója még hiányzott, de az egész újnak kinéző ballonkabát, az állandó szivarozás és az ajtóból való visszafordulás utáni utolsó kérdés már megvolt. Nagyon feldobta ezt a filmet és a megszámlálhatatlan epizódból álló sorozatot is Szabó Gyula káprázatos szinkronja. Nélküle sokkal kevesebbet ért volna a széria. Amikor anno ment az egyetlen TV csatornán, mindenki ezt nézte, igaz nem is volt más választás.

2018-06-21 22:32:05 A Főnök (1972) berto (4) #1

Az „átkos” három T (Tiltás, Tűrés, Támogatás) időszakában születtek nagyon jó TV-játékok is. Ilyen a Goffredo Parise néhány évvel korábban megjelent könyve alapján készített darab is. Az önkényuralom sajátosságait bemutató történet ma már azért is élvezetes, mert már sajnos nem élő nagy színészek játékát csodálhatja a néző. A fiatalon elhunyt Tímár Béla mellett többek között Bulla Elma, Pécsi Sándor, Major Tamás, Márkus László alakítása emlékezetes.

2018-03-07 15:21:29 Budapest Noir (2017) berto (2) #13

Nem volt olyan elementáris olvasmányélmény Kondor Vilmos azonos című krimije, hogy tűpontosan visszaemlékezzek rá, de még így is, a kissé homályos emlékeim alapján bizton állíthatom, hogy a könyv nagyságrendekkel jobb, mint a film! Pedig a forgatókönyv egyik írója maga a szerző. Nem értem, hogy mehetett bele a könyve zanzásított filmváltozatába. Legjobb esetben is egy odakent TV-játék színvonalát sikerült hozni. Gondolom, hogy elsősorban a rendezőnő a hibás, mivel Éva Gárdos (sic!) ex vágóként vajmi keveset ért a direktorsághoz, neki eddig az volt a feladata, hogy a rendező utasításai alapján vágja és összeillessze a snitteket. Nem éppen a legalkalmasabb iskola! Vajon miért őt bízták meg a rendezéssel? Amerikából jöttem és mindent tudok a filmkészítésről? Itthon pedig a sokkal tehetségesebb igazi filmrendezők sorra kapják vissza az elutasított filmterveket. Felvetődik az a kérdés is, hogy, ha már nem is kevés (900 millió!) magyar pénzből született, nem kellett volna valamilyen ténylegesen megtörtént magyar bűnügyet a vászonra vinni, sajnos jócskán van belőlük. Ehelyett az epigon Humphrey Bogart jelent meg a vásznon Kolovratnik Krisztián reszelős hangján, nehezen érthető beszédjével. Az az indoklás, hogy egy noir jellegű darab külföldön is érdeklődést kelthet, meglehetősen csalóka, hiszen ha egy néző hamisítatlan film-noirt szeretne, garmadával talál angolszász darabokat, benne jól ismert sztárokkal, nem ilyen - hazánkon kívüli - noname szereplőkkel (bocsánat a kifejezésért!) Amennyiben még élne Dashiell Hammett, és kitalált nyomozó hőse Sam Spade plágiumot emlegetve berzenkednének, hiszen a „Véres aratás” számos ponton – fogalmazzunk enyhén! – hasonlít a filmre, egyes figurák szinte annak a könyvnek a lapjairól vállaltak „vendégszereplést”, lásd Vörös Margó figuráját. Ezzel a darabbal a magyar közönségfilm csak veszített, bár eddig sem voltunk elkényeztetve.

2018-03-05 13:20:26 [Megérdemelte-e az Oscart...] berto #10585

Nem és NEM! Ez a válaszom a topikban feltett kérdésre. Nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen értéket láttak a díjazott Disney nívójú (és akkor még fel is értékeltem!), kerti törpe fejű rendező förmedvényében. Mese felnőtteknek? A rusnya női főszereplő (Sally Hawkins) és a mélységes undort és hányingert keltő vízi szörny szerelme a jó ízlés minden határát átlépte. Az ellenérzésem a legjobb idegennyelvű filmre is vonatkozik! Az az üzenete, hogy aki nem elégedett a saját nemével, az sürgősen operáltassa át magát? Lelke rajta, de ne tegye tönkre egy idős családos férfi életét! Az még adott volna némi pluszt a filmhez, ha Marina szerepét egy férfi játszotta volna, de így, az erősen maszkulin jellegű Daniela Vega szerepeltetésével ezt az esélyt is elpuskázták. Egy ilyen filmet a „Szeretet nélkül”, vagy a „Testről és lélekről” mellé állítani óriási baklövés, amely az Akadémia teljes alkalmatlanságát bizonyítja. A döntéseiket nem idegeskedéssel és dühöngéssel, hanem egy vállrándítással kell elintézni.

2018-02-27 20:44:32 Örök tél (2018) berto (3) #14

A film - ki tudja meddig - ezen a linken megtekinthető.

2018-01-28 18:21:23 Chair de poule (1963) berto (5) #1

Fittyet hányva a „Nouvelle Vague” egyre inkább eluralkodó irányzatának a 70 felé közeledő Julien Duvivier 1963-ban megrendezett egy vérbeli, régi stílusú, teljes joggal fim-noirnak is minősíthető bűnügyi filmet. Irodalmi alapból dolgozott, James Hadley Chase (1906-1985) brit krimi író munkája, de a forgatókönyvet ő és René Barjavel (magyarul két műve olvasható: A mimóza bosszúja és A nagy titok) írták. A kezdeti sikertelen széftörési akció, amit két barát, Daniel (Robert Hossein) és Paul (Jean Sorel) a tulaj hirtelen megérkezése miatt kénytelen félbeszakítani, gyilkossággal végződik, az elkövetőt, Danielt megsebesítik és börtönbe csukják. Egy év múlva egy másik börtönbe szállítás közben Daniel megszökik és egy jólelkű benzinkút Thomas nevű tulajdonosa munkát ajánl neki. A történetnek ez a része kísértetiesen hasonlít „A postás mindig kétszer csenget” szituációjára annyiban is, hogy az idősödő tulajdonosnak van egy szexi felesége (Catherine Rouvel eléggé szokványos alakítása), aki erősen vágyakozik a férj széfben őrzött vagyonára, amit egyedül ő szeretne birtokolni. (Raymond Chandler plágiummal is vádolta a kollégát, bár ebben az esetben nem az ő írásából történt a másolás.) A cselekmény pergő folytatása azonban - a végső tragikus befejezést nem számítva -, eltér az említett regénytől, illetve annak számos filmadaptációjától. Az említett hasonlóság ellenére a film megtekintésre érdemes, végig izgalmas, sodró lendületű.

[https://kritikustomeg.org/film/8696/pot-bouille-tisztes-urihaz-1957] Ennek a filmnek a leírásában hiba van, mert Gérard Philipe ezután még öt filmet forgatott.

2018-01-08 17:32:13 Régi nyár (1942) berto (3) #1

A film korabeli plakátja így hírdeti: „HONTHY HANNA első filmje”. A már életében legendává vált primadonna valóban ebben a megfilmesített operettben szerepelt először a filmvásznon. A cselekmény nem mondható igazán szövevényesnek, szórakozást inkább csak Fényes Szabolcs fülbemászó melódiái és „Hannuska” éneklése nyújthat azoknak, akik szeretik ezt a műfajt. A humoros mozzanatokat Csortos Gyula és Vaszary Piri biztosították. Rajnay Gábor a tőle megszokott jellegzetes modorában alakította a szerepét. Az 1969-es Keleti-változat jóval nézhetőbb, de igazságtalanság a kétféle verziót összehasonlítani, hiszen a kettő között 27 év telt el.

Köszönöm a kiegészítést!

előzmény: csabaga (#2)

1961-ben Liz Taylor ezért az alakításáért Oscar-díjat kapott. Én egészen biztosan nem számára ítéltem volna meg a díjat, mert Shirley MacLaine alakítása a „Legénylakás” című filmben szerintem nagyságrendekkel jobb. Valószínű, hogy nem akarták túlzásba vinni a Wilder-film díjazását, hiszen öt alkalommal amúgy is azt hozták ki nyertesnek. Taylor túl a ragyogó kinézetén egyetlen jelenetben nyújt nagyszerűt, amikor feldúltan elmondta, mit tett vele 13 éves korában anyja őrnagy barátja.

2017-10-19 18:29:08 Ármány és szerelem Anno 1951 (2011) berto (3) #4

2011-ben még készült(ek) TV-játékok a Magyar Televízióban! A furcsa és egészen bárgyú cím Bajor Gizi utolsó napjainak lehetséges történetét nyújtja. Máig is homályos a férj, Germán Tibor tettének indoka, nagyon sok oka lehetett, hogy előbb kioltotta imádott Gizijének, majd a saját maga életét. Kováts Adél vegye nagy-nagy megtiszteltetésnek, hogy az egyik legnagyobb magyar színésznőt alakíthatta. Egyedül Hegedüs D. Géza rövid, Timár Józsefként való szereplését emelném ki, bravúros kabinetalakítás volt.

2017-10-13 15:08:52 Széllel szemben (2011) / Proti vetru berto (4) #3

2011-es dokumentumfilm Márai Sándorról. Vannak benne érdekes részletek, de a narrátor (Szabó Viktor akkori pozsonyi fh. a szakállával és a szakadt farmerjával) gyakori szerepeltetése a szememben sokat rontott az összképen. Volt egy mondata, hogy amikor felkérték erre a „szerep”-re keveset tudott Márairól. Mélységesen szégyellje el magát! És volt bátorsága ezt elmondani! Színésznek készült, de a 20. század egyik legnagyobb magyar írójáról, aki mellesleg drámaíróként is jelentőset alkotott, arról „keveset tudott”! Színésznek már az ilyen irodalomban járatlanok is elmehetnek?

2017-10-02 23:40:21 I tre volti (1965) berto (3) #1

Sikertelen sztárcsinálási próbálkozás Soraya hercegnő filmcsillaggá változtatására. Reza Pahlavi iráni sah második felesége a válása után 1965-ben forgatta ezt a filmszkeccset, amely három történetet tartalmaz. Az egyik rendező M. Antonioni! Soraya ugyan tetszetős, a forgatási helyszínek is érdekesek (Athén – Parthenon, Velence – karnevál), de a hősnő színészi tehetsége közelít a nullához. A harmadik történet címe: „Latin szerető” és csak Alberto Sordi zseniális játéka emelte az egész filmet oké/elmegy szintre. Hercegnőkről szólva Grace Kelly ezerszer tehetségesebb és szerintem szebb is volt.

2017-09-09 16:15:04 Naplemente délben (1980) berto (4) #2

Nem tudom, hogy illik-e kritika linkjét bemásolni, ha nem elnézést kérek, de ezt a minden mondatában nevetőgörcsöt okozó Váncsa-kritikát megreszkíroztam bemásolni: http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php?&cikk_id=7718&gyors_szo=%7C%7CV%E1ncsa%7CIstv%E1n%7CV%E1ncsa+Istv%E1n&start=0
A filmet a szereplők miatt (Huszti kivételével!) értékeltem jónak, egyébként - egyetértve a kritikával - a nézhetetlenhez közelít.

2017-09-02 00:23:47 [Általános fórum] berto #7057

Csatlakoztam "oscarmániás"-hoz. Nekem is 71 találat.

Utánozhatatlan svéd film, ki gondolná a svédekről, hogy ilyen humoruk van? Egyszer már láttam, de érdemes volt újranézni, mert szinte követhetetlen az a rengeteg gag, ami félpercenként követi egymást. Kár, hogy a vonatost megismételték az Amerikába induló hajóval, de más hibát nem fedeztem fel benne. Micsoda ötlet, hogy Gertude Stein szerepét férfi játszotta, biztos a való életben is így volt, mármint a „kicsi” Gertrude képviselte a macsóságot. Alice meg G. 1946-ban bekövetkezett halála után jól hoppon maradt, kisemmizték az örökségből, egyetlen már akkor is nagyon értékes festményt sem hagytak rá. Hátralévő éveiben sok mindennel próbálkozott, például a „hasis karamell” elnevezésű készítménye kapcsán róla nevezték el az úgynevezett „Alice B. Toklas” sütit. Azt most fedeztem fel, hogy az orvosos, csontvázas jelenet Albert Schweitzer paródia, hiszen az elején a jellegzetes bajuszos doki játszik az orgonán. Depressziós hangulat ellen a legjobb hatású gyógyszer, aminek maximum hasfájás a mellékhatása a sok nevetéstől.

A befejezése ugyanolyan elszúrt, mint az 1945-ös "Nő az ablak mögött" című F. Lang filmnek (most jól visszamentem az időbe!)

2017-06-29 23:22:39 Toni Erdmann (2016) berto (2) #19

Elnézést kérek azoktól, akiknek tetszett, de ez a film engem teljesen kiakasztott. Láttam már néhány erotikában bővelkedő filmet (Salo…., Érzékek birodalma, Utolsó tangó… etc.) sőt bűnös élvezetként egy-két hard pornót is, de a rendezőnő mocskos fantáziája a gyomorforgató mignonos jelenetben megbotránkoztatott, abba is hagytam a film nézését. Egyébként is számomra a két főszereplő, apa és lánya elviselhetetlenül ellenszenves, sőt undorító volt. Már az elején az a humorosnak szánt bemondás, amikor Winfried öreg kutyájának az elaltatásáról van szó, a vén trottyos azt mondja az anyjának, hogy „Téged se altattatlak el...” Valaki ilyen beszólást engedjen meg az anyjával szemben az szerintem nem érdemli meg, hogy az anyja fájdalmak között a világra hozta, ott helyben, azon véresen, meg kellett volna fojtania. Belátom, karcos a véleményem, senkit sem akarok befolyásolni vele, csak leírtam, hogy mit gondolok erről a díjakkal körülajnározott szemétről.

2017-03-27 18:01:40 Örökség (1980) berto (2) #3

Kezdem a jó dolgokkal: ebben a filmben lehetett először hallani Döme-Verebes: Sohase mondd című dalát Hernádi Judit szenzációs előadásában. Két nagy „hazatérő” is feltűnt a vásznon, a Meseautóból Perczel Zita, alias Kovács Vera, és az oroszlánarcú Szabó Sándor. Ragályi Elemér varázslatos képei megpróbálták feledtetni a film rettenetes gyengéit. A film készítése idején még nem nagyon lehetett látni archív felvételeket az 1936-os berlini olimpiáról, de ma már sok helyen megnézhető Leni Riefenstahl monumentális, elképesztően hosszú filmje. (Egyébként a matuzsálemkort megélt német rendezőnő életéről is szeretne Mészáros forgatni.) Elöljáróban, nem akarom művészi mivoltukban megalázni sem Mészáros Mártát, sem pedig Monori Lilit, hiszen ha másért nem is, koruk miatt tiszteletet érdemelnek. A rendezőnő már a kilencedik X-et tapossa, Monori Lili – szívbetegként, már ellátogatott a túloldalra, de szerencsére visszahozták – is belépett a nyolcadik X-be. Ennek ellenére a szóban forgó film hemzseg az ordító hibáktól. Maga a történet annyira kimódolt, csak a forgatókönyv íróinak, (Kórody Ildikó, Jan Nowicki – róla majd később is írok!) a realitásoktól teljes mértékben elrugaszkodott fantáziájából születhetett meg. 1936-ban! egy dúsgazdag meddő úriasszony egy zsidó masamódot szemel ki arra, hogy helyette szüljön a ludovikás(!) százados férjétől vagyona örököséül egy gyereket. Nemes egyszerűséggel ezt a témát csakis agyrémnek lehet nevezni. Az is óriási szereposztási tévedés, hogy ezt a Sylvia nevű úriasszonyt Monori Lilivel játszatták el. Ugyan nem osztom a rendezőnő véleményét, hogy Monori a legtehetségesebb magyar színésznő, de kétségtelenül vannak kvalitásai. Elsősorban akkor, ha lecsúszott egzisztenciájú nőszemélyeket alakít, vagy vonaton utazva se szó, se beszéd, üzekedési célból beleül egy vadidegen férfi ölébe (Maár Gyula: Végül), Elsőként kellett volna említenem, hogy remekül tud kamerák előtt szülni. Amennyiben hinni lehet az interjúknak, Kende János, az operatőr elájult, de a művésznő tette a dolgát, premier plánban hozta világra a gyerekét. Szerinte Mészáros Mártának köszönheti, hogy a gyerek élve született meg. A letörölhetetlen spleenes, világfájdalmas arckifejezése alkalmatlanná teszi úriasszony megjelenítésére. A kor úri divatjának megfelelő ruhák úgy lógtak rajta, mint tehénen a gatya! Vegyük a férfi főszereplőt, a nyársatnyelt Jan Nowickit, aki sokáig volt a rendezőnő férje/élettársa. Valószínűleg kellett az ő gázsija is a pár létszükségleteinek a kielégítésére, mert a szerepjátszása a nullával egyenlő, még a közhelyes snájdigsággal sem rendelkezett, csak a néhai Kozák András szinkronja tette elviselhetővé az alakítását. Vajon K.A. nem lett volna ezerszer jobb?! Az idei Oscar-gála vörös szőnyegén lárvaarccal feszengő Isabelle Huppert 1980-ban még karrierje első évtizedét taposta, állítólag ő szeretett volna filmezni Monori Lilivel, meg is adatott neki, penészvirágú kinézetével nem emelte a szereplők játékának színvonalát. Szerencsére nem mutatták a szörnyű végzetét. (Feltűnt, hogy a mellette szereplő statiszta jókedvűen nevetgélt. Vajon mit képzelt? Korzózásra vitték a nyilaskeresztes banditák? Nem akadt senki a film utómunkálatai alatt, hogy valamilyen módszerrel kitakarják ezt a szarvashibának számító bakit?!) Kútvölgyi Erzsébet, Huppert szinkronhangja sokkal életszerűbben el tudta volna játszani ezt a szerepet.
Talán érthető, hogy csak azért nem nézhetetlen az értékelésem, mert végigkínlódtam a filmet, de nagyon feldühített, ezt a hosszúra nyúlt véleményt a bosszúságom levezetése miatt írtam. A filmkészítésben meglehetősen termékeny Mészáros Mártában azt nagyon becsülöm, hogy a hihetetlen megpróbáltatások ellenére (a szobrászművész apját a sztálini terror idején kivégezték, ő árván maradt, irdatlan nehéz körülmények között nőtt fel) képes volt, első női rendezőként jelentős alkotásokat is létrehozni, bár ezt a filmjét legjobb lenne elfelejteni.

Kiegészítés az ismertetéshez: fontos információ, hogy Hans Fallada: "Halálodra magad maradsz" című posztumusz regénye alapján készült.

2017-03-23 23:06:27 The Anniversary (1968) / Évforduló berto (4) #1

Bill MacIlwraith színdarabja alapján készített film, amely egyértelműen Bette Davis jutalomjátéka. Műfaját kizárólag fekete komédiának mondanám, mert az egész film poénokból álló tűzijáték. Már az is egy hatalmas gag, hogy a Kim Carnes által megénekelt B.D. szemekből csak egy látszódik. Ez a vérszomjas kalóz kinézet illik is Mrs. Taggarthoz, mert egy igen rettenetes hárpia elevenedik meg előttünk. Aki a férje halálának évfordulóját minden évben nagyszabású családi ünnepséggel teszi emlékezetessé, aki a három fiára ólomsúllyal nehezedik, megakadályozva önállóságuk kibontakozását. Hiába lázadnának ellene, a legidősebb fiú, Henry női ruhákba öltözve, a középső, Terry feleségével és népes családjával a Kanadába való szökést fontolgatja, a legkisebb, Tom pedig minden évben új menyasszonyt mutat be. Minden tervet és elképzelést az anyjuk (az édes jelzőről szó sem lehet!) meghiúsít, minden családi csatározást győztesen fejez be. Bette Davis szinte lubickol a szerepében. 60 évesen a színészi eszköztárának teljes bevetésével felejthetetlen szörnyeteget teremtett.

2017-02-07 17:20:19 [Kritikus kód] berto #1823

Kedves ismeretlen szerkesztő hölgyek és urak!
Nagyon szépen kérem, hogy szüntessétek meg a folyton felugráló "Értesítéseket", mert számomra roppant zavaró. Elég sok filmet nézek és értékelek és mindig azt hiszem a kék jel feltűnésekor, hogy valami fontos, de aztán kiderül, hogy X vagy Y írt egy az általam értékelt filmhez egy nekem teljesen érdektelen kommentet. Néha 6-8 is megjelenik. Vannak kedveltjeim, az ő véleményüket meg szoktam nézni, de a random hozzászólások nem érdekelnek. Esetleg lehetne egy olyan opció, ahol ki lehet kapcsolni a megjelenést?
Elnézést kérek, ha valakit ezzel a kéréssel megbántottam, nagyon nagyra értékelem az önzetlen munkátokat, nem is tudom mi lenne velem a KT nélkül, hiszen minden nap ezzel az oldallal kelek és fekszem, olyan lenne, mintha a fél karom hiányozna.
Köszönettel és üdvözlettel: berto (Hadnagy Róbert, nyugdíjas könyvtáros)

2017-02-06 19:20:32 Dani (1957) berto (4) #1

Szívfacsaró dráma 1957-ből. Meglepetésre teljességgel mentes a politikától, az érzelmek játszanak benne főszerepet, meg a szépséges Bara Margit és Tolnay Klári. A bevezető képsorok nagyon emlékezetesek, mintha egy a harmincas években készített klasszikus francia melodráma lenne. A film lezárása nekem különösen tetszik, minden a néző fantáziájára van bízva. A felnőtt szereplők mindegyike erkölcsileg elítélhető, csak sajnos a „bűneik” miatt az ártatlan 12 éves Dani szenved.

2017-01-21 10:59:23 The BFG (2016) / A barátságos óriás berto (4) #21

Ki gondolta volna, hogy az orosz kém Spielberg utolsó előtti filmjéből ilyen remek alakításra is képes? A kémek hídjában minden mimika nélkül csak azt hajtogatta háromszor, hogy „használna?” Ennek ellenére valóságos díjözönben részesült. Ebben a filmben pedig HABÓ szerepében igazi színészi teljesítményt nyújtott. A kalandos életű Dahl meseregényét filmvászonra adaptálni merész vállalkozás, de a rendezőnek ragyogóan sikerült. Látványos, varázslatos mesevilágot teremtett, amely néha eltér az eredeti műtől, de ez nem válik a hátrányára. A modern filmes trükkök egész arzenálját felvonultatva követhetjük Szofi és HABÓ történetét. Sokan horrornak jellemzik, de ha ez igaz, akkor a Jancsi és Juliska és a Piroska és a farkas is az! Nem hiszem, hogy a mai gyerekekben félelmet keltene a kilenc ocsmány óriás megjelenése, mert a TV-ben látható animációs szemetek néha sokkal rémisztőbb alakokat jelenítenek meg. Feltétlenül meg kell említeni Nagy Sándor (nem hivatásos műfordító!) magyarra való átültetését, a HABÓ-ra jellemző rengeteg szellemes szófacsarás élvezetes pluszt nyújt a látvány mellett. Még egy pozitívum: Szofi (Ruby Barnhill) végre nem picsogós gyerekhangon szólal meg, hanem Györke Laura hangján, amelyet sok-sok szinkron-színésznő irigyelhetne meg, mert ez a szövegmondás tökéletes. Minden szavát jól lehet érteni, külön élmény volt. Schnell Ádám szinkronja sokkal jobb volt Rylence hangjaként, mint Scherer Péter reszelős orgánuma.

2017-01-16 19:19:27 La La Land (2016) / Kaliforniai álom berto (2) #41

Ingyen mozijegyet nyertem egy filmes oldaltól, és a nyeremény felhasználhatósága kötve volt egy adott mozilánchoz, viszont ott csak ezt az egy filmet játszották, amit nézhetőnek ítéltem. Szerencsére pénzt nem adtam érte, így igaz az a mondás, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. Hozzáteszem, hogy nem utálom a musicaleket, pl. kedvencem a Kabaré, meg a Chicago, de a negyvenes évek amerikai látványos revüfilmjeit is kedvelem, főleg ha Fred Astaire, Ginger Rogers, Gene Kelly énekel és ropja a táncot. Nekem eleve gyanús volt a Golden Globe díjözön, részint azért, mert a mostanában díjazott filmek általában nálam nem nyerők, másrészt pedig a rendező előző filmjét is a mennyekbe dicsérték én meg eléggé unatkoztam rajta, J. K. Simmonst pedig a pokolba kívántam. Olvasva a kritikákat és a hozzászólásokat tudom, hogy negatív véleményemmel erősen a kisebbséghez tartozom, de ebben a filmben én nagyon kevés értéket találtam. Leginkább azt, hogy színes és szélesvásznú volt, aztán slussz. Történet semmi, nem volt benne egyetlen fülbemászó dal (tudom, a botfülem hibája!), egy-két olyan táncjelenet, amelyek nyomokban emlékeztetnek a régi nagyokra, és a két főszereplő is csak erős jóindulattal átlagos. Elnézést kérek azoktól, akik imádják ezt a filmet, nézzék meg minél többször, én még ha fizetnének érte sem tenném.

Végeztem a sorozattal! A tavaly megnézett részeknek az volt az érdekessége, hogy a jelenben játszódtak, de ez a rész visszament a Conan Doyle-féle idősíkba. Az ilyen és hasonló történeteket nem szeretem. Amúgy is úgy határoztam, hogy bármennyire tetszett az első és a második évad néhány része, kezdett unalmassá válni, nem tudott lekötni. Ez a húzás számomra teljesen érthetetlen, hiszen a sorozat sava-borsát lúgozták ki.

2017-01-11 11:09:08 Manèges (1950) berto (4) #1

Tart: Yves Allegret 1950-ben forgatott filmje, amit az angolszász országokban a „Lovarda” címmel is játszottak. Nálunk néhány filmes oldalon „Fondorlatok” cím alatt lehet megtalálni. A rendező akkori felesége, Simone Signoret Dora szerepében az egyik főszereplő, férjét, az igazi lúzert a sokat foglalkoztatott Bernard Blier alakítja. Meg kell még említeni Dora anyját (Jane Marken), egy igazi szipirtyó, aki a lányával együtt teljes mértékben kihasználta a hiszékeny férjet, különböző fondorlatokkal az utolsó fillérig kifosztották a szerencsétlen embert. Flashbackek sorozatából ismerheti meg a néző a valóságos történetet, amely az emberi aljasságot reprezentálja. A filmre igazán illik a francia noir szó, amely ebben az esetben nem egészen a megszokott filmműfajt jelenti, hanem a két nő lelkének elborzasztó sötétségét. Kritikusok kifejezetten nőgyűlölő jellegűnek ítélték meg a filmet, de a bemutatott „hősnők” igazán rászolgálnak a gyűlöletre.

Mese habbal, de ennek ellenére érdekes volt. Ahogy olvastam, a valóságos történettel köszönő viszonyban sincs a film, a kétszeres gyilkost pozitív hősként ábrázolja, aki az életfogytiglani börtön hosszú évei alatt a hivatásos ornitológusokat megszégyenítő szakértővé képzi magát, gyógyszereket készít az addig gyógyíthatatlannak vélt madárbetegségekre. Burt Lancaster alakításában még szinte hihetővé is válik a film.

2017-01-08 16:50:38 Under the Skin (2013) / A felszín alatt berto (1) #26

Mintha Johansson filmográfiáját akartam volna megtekinteni, mert sorozatban három olyan film került elém, amiben ő játszik, helyesebben csak szerepel, mert színészi játékról csak nagy jóindulattal lehet írni. Ezt a filmet csak azért kínlódtam és tudtam végignézni, mert az alapját képező nagyon jó regényt olvastam, de ha nem így lett volna az első 10 perc után egész biztosan abbahagyom. Egyszerűen nem értem, hogyan egyezhetett bele Michel Faber, hogy a regényét így meggyalázzák! Óráknak tűnő snittek, melyekben semmi nem történik, Johansson a fekete parókában szinte minden jelenetben bamba nőimitátornak tűnt, az idegőrlő elektronikus kísérőzaj, és még hosszan tudnám a kifogásaimat sorolni, de ez a filmnek nevezett förmedvény nem éri meg. A könyv maradandó élmény, a film viszont rémálmaimban se jöjjön elő.

Számomra Paul Newman és Tom Hanks neve szinte garancia arra, hogy jó filmet fogok látni. Ez a mozi szerintem a gengszterfilmek csúcsa, pedig elég sok a szesztilalom éveiben játszódó darab létezik, a rendezők kifejezetten kedvelik ennek az időszaknak a megjelenítését. Például öt évvel később Brian De Palma is leforgatta a hasonló tematikájú „Aki legyőzte Al Caponét” című filmjét, de annak a szereplői, képi világa, zenéje nem éri utol ennek a Mendes által rendezett, nyugodt szívvel leírom, hogy remekműnek a nívóját. Sokáig úgy gondoltam, hogy a leggonoszabb filmes karaktert Jude Law játszotta el Maguire alakításában. Aztán újranézve a „Nem vénnek való vidék” Javier Bardem által játszott Anton Chigurh figuráját, rájöttem, hogy tévedtem. Az az alak a GONOSZ megtestesülése, Maguire csak halvány másolata. Ezzel együtt nem szeretnék az életben ilyen alakkal se találkozni. Ahogy a film végén rászól Hanks-re, hogy „mosolyogj!”, hátborzongató.

2017-01-08 16:37:38 Urok (2014) / A lecke berto (4) #7

Bulgáriában is ugyanúgy mennek a dolgok, mint nálunk. A mutyizás, a kéz kezet mos hozzáállás ott is mindennapos. A film hősnője egy vidéki iskolában angolt tanít, az egyik gyerek pénzt lop. A tanárnő megpróbálkozik a gyerekek etikai nevelésével, de közben a magánéletében súlyos megpróbáltatás, vérre menő kihívás éri. Meg tud-e egyedül birkózni a gondokkal, vagy rákényszerül az erkölcsével homlokegyenest ellentétes megoldásra? Több helyen olvastam, hogy nem összehasonlítható a Dardenne testvérek „Két nap, egy éjszaka” című filmjével, pedig szerintem egyben nagyon hasonlítanak; az elismert sztár, Marion Cotillard játéka nyugodtan összevethető az ismeretlen(?) Margita Goseva alakításával, mindketten a színjátszás magasiskoláját produkálják.

Már sokszor láttam, de mindig tud újat nyújtani ez a 2007-es film. Most például azt. hogy Josh Brolin is az egyik főbb szereplő a „Nyárutó”-ból, aki megtalálja a pénzestáskát, csak a bajusz meg az öltözet miatt nem ismertem meg, vagy például Woody Harrelson, akit Bardem – ahogy a többieket is - hidegvérrel megöl. Azt tudom, hogy a film hatására a könyvet is elolvastam. Emlékeim szerint az is nagyon tetszett. Cormac McCarthy jó író, ez a regénye pedig kimagaslóan jó. Leginkább Bardem alakítása emlékezetes a GONOSZ szerepében. Ugyanakkor mennyire lehet sajnálni a „Biutiful”-ban, vagy a „Belső tenger”-ben! A rendező testvérpár „Fargo” c. filmjével együtt ez a két film a „best of Coen”.

2016-11-26 19:55:57 Bolond április (1957) berto (2) #2

Kizárólag a két főszereplő miatt nem értékelem nézhetetlenre, mert egyébként a cselekmény max. egy villámtréfára elegendő. Azt nem értem, hogy miért kellett a történetet ’45 előttre datálni, vagy ilyesmi a szocializmust építő Magyarországon még véletlenül sem fordulhatott elő?

2016-11-23 22:44:22 Aczél (2009) berto (4) #1

Itt: https://www.youtube.com/watch?v=sd4rL5cOuR jó minőségben megtekinthető.

2016-05-21 12:12:38 Morocco (1930) / Marokkó berto (3) #1

Cooper ide, Dietrich oda eléggé nyálas szerelmi történet 1930-ból Josef von Sternberg rendezésében. Nagyon sok töltelék jelenet a colueur locale-t ábrázolta, a készítés idejében talán még indokolt volt, de manapság a sok burnuszos arab… Nem igazán emlékezetes film, talán egy jelenet, amikor a frakkos, cilinderes Marlene megcsókol egy nőt. Annak idején ez bizonyára kiverte a biztosítékot! Elég sok benne a némafilmre jellemző játékstílus, különösen Dietrichnél. Lehet, hogy a rendező követelte meg, hiszen a hangosfilm csak pár éve tűnt fel. A vége pedig egyenesen röhejes, ahogy nekivág az „utóvéddel” a sivatagnak, vagyis követi tűzön-vízen át a szerelmét. Jól megfigyelhető, hogy Dietrich még nem esett át az amerikai sztárrá alakítás, formálás tipikus mozzanatain (fogyasztás, jellegzetes smink, hajviselet, stb.)

2016-05-13 21:31:47 Desire (1936) / A vágy berto (4) #1

A sztori szokványos, egy szélhámosnő beleszeret egy 125 $-t kereső autókkal foglalkozó amerikaiba és egymáséi lesznek. Marlene ismét a megszokott különleges jelmezeket hordta, de még mindig üdének és fiatalnak látszott, pedig már a 35. évét taposta. Jól adta a grófnőt is, meg a fülig szerelmes lányt is. Coop (ahogy az életben a barátai hívták) akármennyire kedvelem is Marlene-t, lejátszotta őt. Annyira természetesen viselkedett a kamera előtt és mégis nagyon hiteles volt a szerepében.

2016-05-04 23:58:32 Cserebere (1940) berto (3) #1

1940-es magyar film, Latabár is játszik benne, meg kíváncsi voltam Bordy Bellára, akinek a nevét híres táncosként hallottam. Itt azonban csak elég zsenge színészi képességeit mutatta meg, de Kiss Manyi sem volt zseniális. A szokásos igénytelen régi magyar vígjáték. Szilassy László viszont százszor jobb, mint a „jávorpali”.

2016-05-04 23:32:12 Dr. Kovács István (1941) berto (3) #2

Bánky Viktor 1941/42-es filmje Págerrel a főszerepben. Az erős nép-nemzeti irányultság szinte karikatúrává teszi. A népviseletbe öltözött falu apraja-nagyja ahogy kijön a vasárnapi miséről! ’45 előttről ilyen rossz magyar filmet nem emlékszem, hogy láttam volna. Pedig Hunyady Sándor „Hozomány” című novellája alapján Fekete István írta a forgatókönyvet. Csak nehogy egy „bőszmagyar” meglássa az elítélő véleményemet, mert akkor galád, hazafiatlan, bitang emberré lennék a szemében. Nem én írtam le ezt a véleményt, de száz százalékig igaz: „Hát ebből a filmből ugyanúgy kilóg az ideológiai lóláb,mint a szocreál filmeknél...” (Idézet a Youtube-ról, ahonnan a film letölthető.) Vágóné Margit Kovács édesanyjaként valóságos vicc.

2016-04-25 19:49:37 Hajnali láz (2015) / Fever at Dawn berto (1) #10

Kíváncsi voltam erre a filmre, próbáltam megnézni, de 46 perc után abbahagytam. Állítólag igaz történet alapján készült, de a látottak alapján erősen megkérdőjelezhető számos momentum. Az egyik legszembetűnőbb mozzanat: egy koncentrációs táborból megmenekült tüdőbeteg férfi (hat hónapot jósolt neki az orvos!) cigarettázik! Ez nehezen képzelhető el, hiszen az ő állapotában az első slukktól kiköpné a tüdejét. Ami ennél is jobban idegesített az a rengeteg német nyelvű szöveg. Egy magyar film élvezetéhez feltétlenül hozzátartozik egy felsőfokú német nyelvvizsga??? A slendriánság netovábbja, hogy nem mellékeltek magyar feliratot. Egyébként is a hangminőség, a dialógusok érthetősége kritikán aluli. A film hangmérnökét el kellene tiltani a munkájától. A színészeknek (lelkes amatőrök) a film forgatása előtt egy beszédtechnikai gyorstalpalót kellett volna elvégezniük, hogy a suttogás és motyogás helyett legalább a dialógusok felét, kétharmadát lehessen érteni. Tudom, hogy a fentiek nem érintik a film üzenetét, mondanivalóját, de arról nem is ítélkezhetek, hiszen csak egy viszonylag kis részét láttam, de ugyanakkor annyi is elég volt, hogy számomra érdektelenné váljon. A könyvet a közeljövőben el fogom olvasni, mert tudni szeretném, hogy milyen alapanyagból készült az általam nézhetetlenre minősített film.

2016-03-27 18:16:48 Brooklyn (2015) berto (4) #30

Miből lesz a cserebogár?! Saoirse Ronan a 13 éves bakfislány szerepében a „Vágy és vezeklés”-ből Oscar-esélyes színésznővé cseperedett, bár ezt nehéz lett volna megjósolni abból az alakításból, jól írja egy kommentező: „aki a legifjabb korú testvért játszotta.- bár a színészethez kötődő igéket ez esetben tévedés használni - helyrehozhatatlan károkat okozott a filmnek”. Bár a Dublini Filmkritikusok Köre már 2007-ben is valamilyen díjjal jutalmazta. Vajon jövőbelátó képességük volt? A szóban forgó film megnézését egyszer már kihúztam a terveim közül, aztán mégis rávettem magam. Nem bántam meg, mert végre egy napjainkban készült film, amelyet akár a sztori idejében, az ötvenes években is forgathattak volna. Semmi narráció, időbeli ugra-bugrálás, rendezői trükközgetés, csak egy jó és érzelmes történet elmesélése. Kimondottan tetszett, még S. Ronan is.

Ez a Ginger és Fred film alatta maradt a várakozásaimnak. A táncjelenetek fantasztikusak, de felesleges volt énekeltetni őket, mert ugyan nincs semmi gikszer, de nagyon átlagos szintű a teljesítményük. Egy dal ("The Way You Look Tonight") Oscar-t nyert, ezt egy másik énekes is elénekli, megdöbbentő a különbség. A történet meg egyenesen csapnivaló, persze nem drámát vártam, de azért egy kicsivel többet, mint ezt a se füle se farka történetet. Két igazán emlékezetes táncjelenet, mindkettőt Astaire mutatja be, az egyik amikor a tánckar és ő különböző alakzatokat vesznek fel, a másik amikor a háttérben három árnykép festi alá a mutatványt. Ginger is nagyon jó, az öt férj mellett rendesen ki tudta magát művelni a hosszú, habos-babos estélyikben történő táncolásban, igaz 14 éves kora óta művelte.

2016-03-27 17:56:47 Le quai des brumes (1938) / Ködös utak berto (5) #7

Méltón a címéhez KÖDÖS volt, bezzeg a restaurált változat, de sajnos a magyar kiadású DVD-én nem azt hozták. Annyira más ez a film, mint a korabeli komoly drámának szánt magyar filmek, és nemcsak Gabin-nek és Michèle Morgan-nak, meg az öregnek született M. Simon-nak (ritka eset, hogy rettenetesen ocsmány, negatív alakot játszott) köszönhető, hanem az egész hangulata drámai, sejteni lehet már az elején, hogy tragédiával fog végződni. Micsoda szemei voltak Michèle Morgan-nak! Jó film, méltán klasszikus, de azért nekem vannak sokkal jobban kedvelt filmjeim is.

2016-03-27 17:43:11 Férjhez menni tilos! (1964) berto (3) #1

Ilyen szereplőgárdával ilyen szinte minősíthetetlen vacakot összehozni már a művészet határát súrolja. Rejtő „Fehér folt” című munkájához állítólag nem sok köze van, de ez szerintem nem is baj, mert P. Howard nem tartozik a kedvenc szerzőim közé. A legnagyobb baj szerencsétlen megboldogult Mányai Lajos szerepeltetésével van, mert ebből a filmből az jött le, hogy abszolút antitalentum volt a színjátszáshoz. (Bocsánat, halottakról vagy jót, vagy semmit!) Psota Irén miatt kínlódtam végig, az ő emlékére nem nullásra értékelem a filmet.

2016-02-11 19:27:46 Safety Last! (1923) / Aki mer, az nyer berto (4) #8

1923-as Harold Lloyd némafilm. Túlságosan elkényeztetett a néző, mert a maga korában a gegek biztosan újak, vagy alig használtak voltak, de most, majdnem 100 év elteltével mindegyik szakállasnak tűnik. A 12 emeletes „felhőkarcoló” megmászása viszont ma is nagy teljesítmény, néha meg is markoltam a székem karfáját, nehogy a magasról leessen nekem, sokszor gondoltam, hogy „ez csak egy film!” A galambok, az óra mutatója és rugója, a rögzítetlen kötél, etc. ma is jó ötletnek számít, de ezzel együtt nem ér fel Chaplin, vagy Keaton klasszikusaival.

Giambattista Basile Pentameron (a teljes mű, amely Boccaccio Dekameronjának, vagy Navarrai Margit Heptameronjának hatására keretbe foglalja a történeteket, teljes magyar fordításban csak 2014-ben jelent meg a pozsonyi Kalligram kiadó gondozásában) című XVII. századi gyűjteményének három meséjét vitte filmre az olasz rendező ismert sztárokkal, köztük van a szépséges Salma Hayek is. Senkit ne tévesszen meg a mese, mint műfajmegjelölés, mert ezek a történetek nem gyerekeknek szólnak, bár később Charles Perrault és a Grimm testvérek átdolgozott formában bőven merítettek belőle. Igazi, látványos fantasy adaptáció született, amelynek bő két órás játékideje teljes mértékben elvarázsolja a nézőt. Kiemelkedő érdeme a filmnek a pazar operatőri munka és a fantáziadús jelmezek kavalkádja. A horrorisztikus részletek gyakorisága miatt csak felnőtteknek ajánlható, de számukra minden bizonnyal emlékezetes élményt nyújt.

1952-es film, tehát Monroe 26 évesen játszotta el a film egyik főszerepét. Nem a ráerőltetett(?) szexistennő figuráját alakította. hanem bizonyította nagyszerű színészi képességeit. Egy traumától megzavarodott lányt játszik, hihetően, mentesen minden későbbi manírjától. A film története nem különösebben érdekes, de M. M. miatt érdemes megnézni. Egyébként ebben az évben még négy másik filmben is szerepelt, mentális egészsége az alakításaiból ítélve akkor még rendben volt. Marilyn rajongóknak kötelező darab!

2016-01-21 17:35:21 Burnt (2015) / Az ételművész berto (4) #4

Bradley Cooper minden pénzt megér! Pörgős, cselekmény dús film egy séfről, aki meg akarja szerezni a 3. Michelin-csillagját. Szinte elviselhetetlenül arrogáns, a tökéletességre törekszik, de ugyanakkor remek szakember, minden különcsége mellett szerethető figura, nem mellesleg attól, hogy B.C. alakítja. Előfordul még benne Omar Sy, Emma Thomson és Uma Thurman (aki egy leszbikus étterem-minősítőt alakít). Érdemes volt megnézni, ugyan számomra már kicsit unalmas a gasztronómia csúcsát bemutató ételköltemények „csodálata”, ha multimilliomos lennék, akkor sem ennék Michelin-csillagos éttermekben. A tortát viszont szívesen megkóstoltam volna!

Nem kell amerikai filmet nézni, ha gagyi vígjátéknak nevezett sz@rságot akar látni a néző. Egyetlen értékelhető mozzanat, hogy a stáblista alatt bakiparádé van, amiből kiderül, hogy a férfi főszereplő Elyas M'Barek laza, jó fej lehet. A szereplők kínjukban egymást szórakoztatták, mert a filmen igazán nem lehetett. Mostanában nem áll szándékomban német vígjátékot nézni, de alkalomadtán M’Barek kedvéért megnézem a „Török kezdőknek” c. sikeres sorozat nyomán készített filmet. A rendezőnő ugyanaz, vagyis sok jóra nem lehet számítani.

2016-01-21 17:25:35 Félvilág (2015) / Demimonde berto (2) #34

Nem gyakran történt meg, hogy egy filmet gyors egymásutánban megnézzek, most ez történt, bár felirattal láttam és a PC monitorján. Így az iszonyatos szerepmondás ellenére (motyogás, makogás) tisztában voltam, hogy mit kellett volna hallanom a Duna TV-én, meg a sötét képek dacára valamivel világosabban láttam a történetet. Mindezek mellett nem javult az értékelésem, sőt… A film esetében szó sem lehet krimiről, vagy thrillerről, ez egy harmatgyenge melodráma, rossz színészekkel, a valóságos történetet teljes mértékben meghamisító feldolgozás. Nagy kár, mert ezek után nem lesz egy olyan rendező, aki a tényleges eseményeket bemutató filmet csináljon, pedig az százszor érdekesebb lenne, mint ez a trutymó. Tudom, az ízlések és pofonok különbözők, de fel nem foghatom, hogy akik dicsérő kritikát írtak/írnak, mi jót látnak ebben a fércműben.

2016-01-21 17:16:42 Labor Day (2013) / Nyárutó berto (5) #7

Nyomokban spoiler!
A 2014-ben bemutatott egyik legjobb film! A forgatókönyvet Joyce Maynard (Salinger 18 éves, később kirúgott szeretője) írta, de a rendezője a "Pszichoszingli" és az "Egek ura" alkotója. A könyvet is érdemes elolvasni, maradandó élményt nyújt. A filmben is minden tetszett, főleg a két főszereplő; Kate Winslet és Josh Brolin játéka, de a sztori is elsőosztályú, bár én nem happy enddel zártam volna le. Kicsit emlékeztet a Szív hídjaira, bár itt egy szökött fegyenc az, akibe az erősen depressziós Adele halálosan beleszeret. A nő betegsége nagyszerűen indokolt az állandó vetélés és az elhagyott asszony szerepe miatt, meg az is igaz, hogy a szerelembe, mint érzésbe volt szerelmes) Néhány hozzászólásban kifogásolják, hogy Frank milyen szuper férfi, de a flashbackek során folyton a kisbabájával látjuk, a véletlen balesetben szerencsétlenül járt feleség egy ordas k...a volt, otthon mindent a férje csinált. Rémisztő jelenet volt Barry, az értelmi fogyatékos gyerek pofonütése.

2015-11-19 21:16:48 Drishyam (2013) berto (1) #1

Az egzotikum kedvéért megpróbáltam megnézni ezt a filmet, de Bollywoodtól ezután hosszú ideig őrizkedni fogok. Mintha brazil szappanoperát nézne az ember. Következtetésem: minden indiai férfi elhízott és bajszos. A 160 (!) perces filmből 26 percet bírtam ki, de ennyi is nehezemre esett. Csak azt tudnám, hogy érhetett el ez a film az IMDb-én 8,9-et!? Minden hindunak vallásilag előírták, hogy 9-10 között értékelje? Rejtély.

2015-11-19 16:18:14 It Follows (2014) / Valami követ berto (2) #57

Már jó régen nem néztem horror filmet, ezután újra jó sokáig nem fogok. Értelmetlen baromság, cáfertás hajú tinilányok és sihederek kamatyolás után természetfeletti követőt érzékelnek. Rémisztő a filmben csak a vontatottság és az unalom volt.

2015-11-14 19:08:16 The Southern Star (1969) / Dél csillaga berto (4) #1

A Magyarországon „Dél Csillaga” címen játszott kalandfilm 1912-ben, Nyugat-Afrikában játszódik. Az ott talált hatalmas gyémántot mindenki el akarja lopni. A szerelmi szállal „színesített” történet női főszereplője az első James Bond filmben feltűnt svájci születésű bombázó Ursula Andress. Jelentős szereplő még a filmben Orson Welles, valamint egy Olga nevű strucc is. Jules Verne regényének alaposan átírt adaptációja
Az adatlapon nagy tévedések szerepelnek!!! Erica Kramer szerepében Ursula Andress csodálható, Plankett szerepében pedig Orson Welles, aki a film társrendezője is volt.
(Kedves Szerkesztő Úr! Jó lenne, ha kijavítanák a tévedést, mert egy ilyen baki nagyon rontja a KT megítélését.)

Glendon Swarthout magyarul „Őrület és szerelem” címmel megjelent regényének remek filmváltozata. A western, mint műfaj nálam nem igazán menő, de ez a film szakít a megunt sablonokkal, teljesen új motívumok vannak benne. Elsősorban az egyik főszereplő, nő, Mary (Hilary Swank, aki tud csúnya is, szép is lenni, a „Fiúk nem sírnak” c. filmtől az egyik kedvenc színésznőm), a másik Tommy Lee Jones, akit szintén kedvelek. Nebraskában 1850 körül közel egy időben három fiatal nő őrül meg, el kell őket szállítani a szomszéd államba, Iowába, ahol már kulturáltabb körülmények vannak. Az egyik őrült nő, Arabella, Grace Gummer, Meryl Streep lánya! A szállítást egy férfi sem vállalja, könyörületességből Mary szánja el magát az emberpróbáló útra. Reviczky Gábor szinkronja tökéletes! Nem újranézős, de egy alkalomra tökéletes volt.

A film élvezhetőségét számomra csak Monroe és Bacall szereplése biztosította. Olvasom, hogy a harmadik színésznő, Betty Grable korábban a legnagyobb sztárok közé tartozott, az én hibám, hogy nem ismertem őt. A történet a szokásos csacskaság, illik az ötvenes évek elején forgatott vígjátékok színvonalához. Sokat javított a filmen a szinkronizálás, remek választás volt Eszenyi Enikő (Monroe), és Für Anikó (Bacall).

Látható az értékelésemből, hogy nagyon nem tetszett. Nem a szívem csücske sem II. Erzsébet, sem pedig Lady Diana, de azért az alakjukat így kigúnyolni az ízléstelenség teteje, nagyon prosztó dolog. Értem én, hogy ez szatíra akart lenni, de a viccelődésnek is van határa! Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy fogadták ezt a filmet Angliában, ha egyáltalában eljutott oda, ami szerintem eléggé bizonytalan, mert ilyen nívótlan fércművet nem valószínű, hogy átvettek forgalmazásra.

2015-09-28 00:13:13 Keresztúton (1942) berto (5) #2

Nagyon kellemes meglepetésként ért ez a Szili Leontin (1901-1987) adaptáció Bánky Vilmos rendezésében, 1942-ből. Elsősorban a színészek játéka volt nagyon meggyőző, de a történet is teljes mértékben lekötötte a figyelmemet. Tolnay megszokott jó alakítása mellett Perényi László játéka volt számomra feltűnő, bár egyes jelenetekben mai szemmel túlságosan patetikus volt. Ennek ellenére Jávorral összehasonlítva nekem jobban tetszett, mint az érdemtelenül piedesztálra emelt „jávorpali”. Ajtay Andor orgánuma szerintem egyedülálló, hangja gordonka muzsikához hasonlít, megjelenésében pedig tökéletesen megidézi az igazi, talpig úriember zsánert. A film kísérőzenéje is remekül illeszkedett a történethez, szinte akaratlanul is felidéződött a később Karády által előadott dal szövege, a „Hiába menekülsz, hiába futsz”. Nyilvánvaló, hogy kevés filmművészeti értékkel szolgál, az egyes korabeli olasz, vagy francia filmekhez képest, de mindenképpen megnézésre érdemes!

2015-09-20 10:52:02 Csinszka (1987) berto (4) #1

Nagy-Kálózy Eszter, akkor még f.h. nagyon jól játszott, megcsillogtatta a későbbiekben kiteljesedő színésznői tehetségét. Ugyanakkor az egész produkción látszott a pénztelenség. Sivár díszletek, a kor teljesen hiteltelen ábrázolása, ordító szükség kényszerítette igénytelenség. Nem értem, ha nem jön össze annyi pénz, amennyi egy valóban jó történelmi, életrajzi filmhez kell, akkor miért fognak bele?!
Elég sok fehér folt maradt a filmben, a kiegészítésre remek alkalmat nyújt Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa című remek könyve, amely árnyalt, sok szempontból újdonságot nyújt a korán elhunyt Boncza Berta sokak által vitatott személyiségéről.

2015-09-17 15:23:24 Jersey Boys (2014) / Fiúk Jerseyből berto (1) #3

Bocsánat a kifejezésért, de Eastwood sz@rja magából a számomra rossznál rosszabb filmeket (Levelek Ivo Dzsimáról, Utolsó csavar, Amerikai mesterlövész, stb.) Szörnyen sajnálom, mert eddig nagy rendezőnek tartottam, de ez a film, amely egy musical alapján született egyszerűen a bányászbéka feneke alatti színvonal. Az émelyítő zenék Frankie Valli kasztrált hangjával (nem tudom, hogy a hang eredeti-e, vagy valaki imitálja, de így is, úgy is SZÖRNYŰ) valami iszonyat! A Beatles előtti leghíresebb, legbefutottabb együttes volt a Four Season, de én nem győzök csodálkozni azon, hogy mit szerethettek ilyen zenén az emberek. Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy mi fogta meg ebben a témában a 84 éves rendezőt, talán neki is a kedvencei voltak ezek a nyivákoló paprikajancsik. A filmből egyébként csak 36 percet bírtam ki, aztán kíméletlenül töröltem!

2015-07-30 22:59:03 Alleluia (2014) berto (3) #1

Elsőként le kell szögezni, hogy egy nagyon beteg film, még akkor is, ha megtörtént eset az alapja. Két pszichopata, egy nő (Lola Dueñas remek alakítása) és egy „hivatásos” nőcsábász férfi extrém története. A szerelem őrjítő hatalma áll a film középpontjában, slasherbe illő képekben elbeszélve. Nekem az „Érzékek birodalma” jutott az eszembe róla.

Ennek a filmszkeccsnek a "legütősebb" epizódja a "Senza parole" című, amely itt megtekinthető: [http://www.youtube.com/watch?v=E89CjwsUO44=]
Nem véletlen, hogy 1979-ben szerepelt a legjobb idegennyelvű film Oscar-jelöltjei között!

Ez az 1975-ben színdarab alapján készített „vígjáték” még csak nyomokban sem volt humoros. Már az ötödik percben lehetett tudni, hogy mi lesz a vége, bár a szörfös jelenet megpróbálkozott egy kis csavarral. Monica Vitti és Ugo Tognazzi mindent megpróbált, de szituáció és szöveg nélkül ők sem mentek sokra. Vitti nagyon „dögös”, de a titkárnő, Barbara Bouchet lekörözte, legalábbis alakjával. ’75-ben biztos kiakadtak azon a merészségen, hogy a férfi nézők hosszan legeltethették a szemüket az egy szál nagyon kicsi bikinialsóban látható bögyös színésznőn. A sznkron is rossz volt, Agárdi Gábor  hangja nem illett Tognazzihoz, Sinkovits sokkal jobb lett volna, Almási Éva pedig sok esetben érthetetlen módon sikoltozott.

Valódi és ritka filmtörténeti érték a „Bálnák augusztusban” című 1987-es Lindsay Anderson film, elsősorban két színésznő együttes szereplése miatt. Lillian Gish (1893-1993), minden idők legnagyobb színésznői közül 93 éves korában ebben a filmben játszott utoljára főszerepet. Bette Davis (1908-1989) munkái közül szintén az utolsók közé tartozik. Mindkét színésznő alakítása a színjátszás csúcsa. David Berry színdarabjának filmes adaptációjához sokat adott Mike Fash operatőr ragyogó munkája, elsősorban a tengerparti táj képeslapba illő fényképezésével. A film nem az egyszerű történet bonyolításával, hanem a főszereplők játékának előtérbe helyezésével érdemli ki a néző kiemelkedő figyelmét.

2014-05-24 16:54:32 Endless Love (2014) / Végtelen szerelem berto (1) #1

Az, hogy limonádé, túl gyenge jelző erre a filmre. Papírízű figurák, látszatkonfliktusok, sziruposság és életidegenség, többek között ezek a jellemzői ennek a „remekmű”-nek. Courths-Mahler poraiban ujjonghat, hogy halála után sok-sok évvel még mindig sikert tud aratni a rá jellemző stílus és cselekményvezetés. Igazából nem is tudom, hogy miért néztem végig, hiszen már a címe is sokat elárul a tartalmáról. Azt meg szintén nem tudom, hogy miért dolgozták fel újra ezt a történetet, hiszen 1981-ben már elkövette ezt egy jóval nevesebb és tehetségesebb rendező; Franco Zeffirelli, bár nem sok sikert ért el vele.

2014-05-11 22:18:33 Savaged (2013) / Avenged berto (2) #1

Ezt a filmet nem lehet komolyan venni, ahogy van egy orbitális baromság.

2014-03-30 10:24:59 Home (2009) / Otthonunk berto (5) #23

Ambivalens érzésekkel néztem meg másodszor, mert csodálatos képekkel, többnyire káprázatos légifelvételekkel mutatja be Földünk csodálatos helyeit, de ugyanakkor elszomorító és tragikus a környezeti pusztítás irtózatosan roncsoló, az életbenmaradás lehetőségét szinte teljesen kizáró képsorainak és információinak áradata. Csak néhány a közeli természeti katasztrófát okozó tények közül; globális felmelegedés, esőerdők kiírtása, fosszilis energiaforrások mértéktelen kitermelése, stb. Megálljt kellene parancsolni, de nagyon kevés intézkedés történik a szörnyű helyzet megváltoztatására!

Remek 1952-ben készített dráma! Egy kényszerszülte házasságból már húsz év telt el. A házaspárt két remek színész alakítja, a feleséget Shirley Booth – fantasztikusan - , a férjet Burt Lancaster. Az utóbbi játékát kissé merevnek, szögletesnek éreztem, bár, ha jól végiggondolom, lehet, hogy tudatosan ilyen, mert így akarta kifejezni a külszín alatti fortyogó indulatokat, az italosüveg iránti szenvedélyes vágyakozást, illetve az elfojtás egész embert követelő megpróbáltatásait. A film megtekintése erősen javasolt! Forrás: pl. a YouTube, van az ismert feliratoldalakon a verzióhoz illő nagyon jó felirat is (ezúton köszönöm a készítőjének).

Régen láttam ennyire lehervasztó filmet! A viszonylag rövid film sok ember tragédiáját villantja fel szinte szavak nélkül. Teljes érzelmi sivárság, amit a lepusztult városrész düledező díszletei hangsúlyoznak. Remek ellenpontozás a filmben elhangzó szentimentális, érzelgős, giccses dalok, slágerek. Kiemelkedő Kati Outinen játéka a főszereplő Iris szerepében. Pesszimista világlátás elképesztő művészi kifejezőerővel.

2013-06-03 17:39:44 A 9-es kórterem (1955) berto (4) #1

Makk Károly 1955-ös filmje nem a filmművészet csúcsa – bár a korabeli sematikus „műremekek” közül mai szemmel nézve is üdítő kivétel – a minőségét a szereplőgárdának köszönheti. Ennyi nagyszerű színész egy filmben! Együtt játszik a ’45 előtti nagy generáció (Ajtay, Makláry, Peéry) az akkori fiatalokkal, Darvas, Gábor, Molnár, Soós, Krencsey… nem sorolom fel az egész stáblistát, de annyi biztos, hogy fantasztikusan nagy élmény. Ugyanakkor szomorú, hogy milyen kevesen élnek már közülük.

2013-04-13 10:01:26 Anna Karenina (2012) berto (4) #26

Különleges filmélmény ez a sokadik Tolsztoj-adaptáció. Joe Wright, a rendező és Tom Stoppard, a forgatókönyv író színházi előadásként vitte filmre a művet, olyan soha nem látott elemekkel fűszerezve az „előadást”, amelyek nagyon sokáig emlékezetesek maradnak. Néhány példa: Alekszej Karenin irodája, keringő a bálon, szerelmi jelenetek, stb. A koncepció nyilvánvalóan az volt, hogy ez az átdolgozás erősen különbözzön az összes többitől és ezt remekül sikerült teljesíteni. Káprázatos jelmezekben és díszletek között gördül a cselekmény, egyszeri megnézésre nem is lehet az összes bravúrt észlelni. Az operatőr, Seamus McGarvey képsorai közül sok festmény formájában, zsánerképként, vagy portréként akármelyik neves múzeumban kiállítható lehetne. A kísérőzene, Dario Marianelli munkája remekül illik a stilizáltan teátrális cselekményhez. Keira Knightley minden gebesége mellett a jelenetek többségében gyönyörű. Jude Law alakítása a szokott módon parádés, Aaron Johnson pedig Vronszkij szerepében érthetővé teszi, hogy mi csábított egy addig hűséges asszonyt a korban főbenjáró bűnre, a házasságtörésre. Az alkotás joggal pályázhat a 2013-as év legérdekesebb bemutatójának címére. (9/10)

Szeretem Clint Eastwodd filmjeit. Egyik kedvenc filmem tőle a „Gran Torino”, amiben már szinten elég idősen játszott, sőt a filmet is ő rendezte Ez a film azonban annyira klisés, annyira kiszámítható, annyira amerikai, hogy alig vette be a gyomrom. Értem én, hogy egy színésznek, amig mozogni tud játszani kell, de ilyen színvonaltalan produkcióban szerepet vállalni szerintem nagy baklövés volt. Semmi bajom a játékával, bár egy ilyen figurát már a kisujjából is kiráz, de már az első tíz perc után tudni lehetett, hogy mi lesz az utolsó csavar.

2012-12-25 22:15:35 Chained (2012) / Láncra verve berto (3) #2

A szereplők felsorolásából kimaradt Eamon Farren neve, aki a felnőtt Rabbit-nak nevezett szereplőt alakítja.

2012-07-20 17:20:21 Lovagias ügy (1936) berto (5) #9

Ezt tartják annak a filmnek, ahol Kabos megmutatja az igazi drámai színész képességeit. Az igaz, hogy az alakítása cukormázas körítéssel van emészthetővé téve a korabeli közízlés elvárása miatt, de ennek ellenére ma is igazán szívszorító.

2012-04-10 22:04:07 The Door (2012) / Az ajtó berto (5) #8

Rám nagyon nagy hatással volt a könyv, Kútvölgyi Erzsébet felolvasásával. Ahogy befejeztem a hangoskönyv meghallgatását rögtön sikerült megnéznem a filmet is. A könyv ismeretében ki merem jelenteni, hogy zseniális film, de elsősorban azért, mert jó volt a könyv értékeit a filmvásznon hangsúlyozottan viszontlátni. A két női főszereplő játéka fantasztikus.
Érdekességként: Emerenc szinkronhangja Bánsági Ildikó, aki 2005-ben Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színházban az írónő szerepét játszotta. Ez a színházi előadás viszont – szerintem – a filmhez képest nagyon gyenge volt, a könyvvel meg egy napon sem lehet említeni. Minden tiszteletem Bereményi Gézáé, de örülök, hogy szándéka ellenére a filmet nem ő rendezte!

2012-01-03 23:45:59 The Driver (1978) / Gengszterek sofőrje berto (5) #5

Ez egy zseniális gengszter-film, főleg a készítésének ideje miatt. W. Hill 1978-ban olyen feszültséggel telt, fantasztikus autósüldözésekkel telezsúfolt mozit csinált, hogy még jóval harminc év múlva is roppant élvezhető. Ryan O'Neal ebben a filmben teljesen más karaktert játszik, mint amit megszoktunk tőle, de ezt is pompásan. Szerintem alapmű, amiből sok más rendező tanult.

2011-11-10 21:24:51 My Soul to Take (2010) / Vedd a lelkem! berto (1) #1

Ócska, ezerszer látott sémákból építkező tini horror-utánzat, némi slasher beütéssel, de borzongás helyett csak nevetni lehet, főleg az értelmetlen dialógusokon. Wes Craven ezúttal igencsak melléfogott!

2011-05-16 11:16:06 [Szlogeníró pályázat] berto #2

Minden filmről mindent! Véleményeddel alakítsd a Kritikus Tömeg ítéleteit!

2011-03-27 23:50:29 Fuera de carta (2008) / Melegkonyha berto (2) #3

Vígjátéknak nevezett spanyol film, de én egyáltalában nem találtam benne semmi humorosat. Nem a téma miatt, hiszen az „Őrült nők ketrece” a kedvenceim közé tartozik, de ebben a főszereplő annyira ellenszenves figura, a történet annyira erőltett, a fordulatok annyra kiszámíthatóak, hogy csak azért szenvedtem végig, hogy ne nézhetetlennek minősítsem.

2011-02-02 11:02:16 Pour elle (2008) / Bűntelenül berto (4) #1

„A következő három nap” francia eredetije. Ugyanolyan jó, mint az amerikai remake, azzal a különbséggel, hogy az újabb verzió kidolgozottabb. A cselekmény ugyanaz, de több részlettel kiegészítették, így a film feszültebbé, izgalmasabbá lett.

2011-01-26 21:50:16 Delirio caldo (1972) berto (1) #1

Eddig még soha nem láttam olyan filmet, amiben Mickey Hargitay játszott. Most kb. 20 percet tudtam megnézni ebből a filmjéből, de ez a rövid idő elég volt arra, hogy az életben messze elkerüljem a filmjeit. Arnold Schwarzenegger hozzá képest egy színész fenomén, pedig ő sem büszkélkedhet erős színjátszói vénával. Az összehasonlítás azért is jogos, mert a magyar származású Mickey 1955-ben, míg Arnold első alkalommal 1965-ben nyerte el a Mr. Universe címet.

Köszönöm szépen a helytálló és mély szakértelmet mutató magyarázatot. Így már világossá, és ezzel együtt feleslegessé vált a kérdésfeltevés. Mégegyszer köszi!

előzmény: Hannibal Lecter (#3)

Újra és újra felmerül bennem a kérdés; mi értelme van a remake-készítésnek?! Itt van egy zseniális, 1990-ben készített Tornatore-film, ami úgy ahogy van egy csoda, és akkor majdnem húsz évre rá Amerikában készítenek belőle egy kissé giccses újrafeldolgozást. Robert de Níró jutalomjátékának szánták? Mastroianni felülmúlhatatlan, de ezen túl olyan képek, jelenetek vannak benne, amelyek szinte beleégnek a néző tudatába, amig él, emlékezni fog rájuk. Kihagyhatatlan!

Hallmark stílusú thriller-utánzat. Ellenérzésem már a főszereplő, az ifjú Cuba Gooding-gal kezdődött. Számomra rém ellenszenves pofa, főleg amikor kedvesen mosolyogni próbál! Aztán a thriller-vonalba sci-fi elemeket csempészni és a vége… ! Ilyet DVD-én megjelentetni! Kár volt a megnézésre fordított időért!

2011-01-14 09:42:59 [DVD topic] berto #906

Feleségem betegsége és halála miatt katasztrofális anyagi helyzetbe kerültem. Szeretném felajánlani a több mint 200 filmből álló HOME-jogos gyűjteményem darabjait egyenként 600, - Ft-os áron. Mindegyik eredeti tokban és borítóval van, egyszer, vagy maximum kétszer volt lejátszva.
A berto@vipmail.hu címre küldött levélben tudjuk a részleteket „megbeszélni” vagy telefonon a 06-93-325-731-es vezetékesen. A mobilom száma:
06-30-531-8137
Kérem, aki tud segítsen rajtam!

2010-12-11 22:47:32 13 (2010) / A 13-as berto (5) #1

Úgy hiszem, hogy az eddig látott remake filmek közül ez az egyetlen, amelyik jobb az eredetinél, pedig azt is kitűnőnek „osztályoztam”! Érdekessége, hogy a rendező az USA-ban újraforgatta a filmjét, immár sztárokkal megtűzdelve. A főhős: Sam Riley kitűnően játszik, mellette Jason Staham-ről is kiderül, hogy nagyon jó színész, és Mickey Rourke nemcsak a „Pankrátor”-ban alakított parádésan. Csak mivé lett az egykori szépfiú!

2010-11-29 09:39:53 [DVD topic] berto #897

Feleségem betegsége és halála miatt katasztrofális anyagi helyzetbe kerültem. Szeretném felajánlani a több mint 260 filmből álló HOME-jogos gyűjteményem darabjait egyenként 500-600, - Ft-os áron. Mindegyik eredeti tokban és borítóval van, egyszer, vagy maximum kétszer volt lejátszva.
A berto@vipmail.hu címre küldött levél alapján gyortsan küldöm a teljes listát.
Kérem, aki tud segítsen rajtam!
berto

Meglepetés volt ez az ’55-ös Monroe-film, nagyon jól szórakoztam rajta. Az a híres szellőzőrácsos jelenet innen való, Marilyn tényleg úgy néz ki, mint egy élő hajasbaba, és még játszani is tudott! A számomra eddig ismeretlen Tom Ewell is nagyon jól alakított. Már a film indítása is szenzációs, ahogy képekkel „bizonyítja”, hogy 500 év elteltével sem változott lényegében semmi. Különösen jók a képzeletben játszódó történetek.

61 évet kellett megélnem, hogy ez a híres vigjáték (burleszk?) számomra megadja magát, de érdemes volt várni rá! Ezernyi mulatságos gag, a csendes mosolytól a harsány röhögésig minden előfordul. A híres clown, Jacques Tati csetlő-botló alakja beleég a néző emlékezetébe. A film hatására azonnal indulnánk egy tengerparti nyaralásra.

  • 1
  • 2