Abaamade

Tapasztalat: 1060 film
Kompetencia: 3 film
Súly: 1135
Regisztráció: 2019. november 5. (2 év, 6 hónap)
Kedvencnek jelölték: 4 user

Kedvencek

Rendezők: Alejandro Jodorowsky, Alex van Warmerdam, Ari Aster, Darren Aronofsky, Fábri Zoltán, Kósa Ferenc, Lars von Trier, Máriássy Félix, Radu Jude, Rainer Werner Fassbinder, Robert Eggers
Színészek: Basilides Zoltán, Bessenyei Ferenc, Charlotte Gainsbourg, Darvas Iván, Farkas Antal, Gábor Miklós, Garas Dezső, Harvey Keitel, Major Tamás, Michael Caine, Őze Lajos, Paul Dano, Vlad Ivanov
Műfajok: dráma, életrajzi film, szatíra, történelmi film
Országok: bolgár, cseh, lengyel, magyar, osztrák, román

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1976
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Kolszkaja szverhglubokaja
A pokol mélyén
3 2022-05-10 ?
(7)
X
 
4 2022-05-10 3,4
(62)
A Hanákné ügy
 
4 2022-05-10 3,6
(13)
Room
A szoba
5 2022-04-23 4,3
(696)
Columbo: Any Old Port in a Storm
Columbo: Vihar egy pohár borban
4 2022-04-22 3,9
(140)
Columbo: Requiem for a Falling Star
Columbo: Rekviem egy hullócsillagért
4 2022-04-22 3,8
(113)
Columbo: Try and Catch Me
Columbo: Kapj el, ha tudsz!
4 2022-04-22 3,9
(118)
Columbo: How to Dial a Murder
Columbo: Gyilkosság telefonhívásra
4 2022-04-22 4,0
(140)
Columbo: Murder Under Glass
Columbo: Az ínyenc gyilkos
4 2022-04-22 3,9
(131)
Columbo: The Conspirators
Columbo: Összeesküvők
4 2022-04-22 3,7
(95)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2022-02-15 12:12:31 Hodina dejepisu (2013) Abaamade (4) #1

https://film.indavideo.hu/video/f_tortenelemora_1

2011-es alkotás, amely anélkül futott, hogy bármit is láttunk volna belőle...

Tömény zsenialitás a köbön. Imádom minden másodpercét, és nem számít, hogy Stur szülőfalujában, Zayugrócon pár éve 8 szlovák hazafi letámadott, és a "magyar menj haza" mondattal köszönték meg látogatásunkat.

Jóízű hortyogásomból vagy kétszer is felébresztett a mellettem lévő, majd megjelent a színen egy igazi színész, egy jelenség, a Maestro, akinek a felbukkanása után már kiment az álom a szememből. A jelenség tartása, mozdulatai, megjelenése ismerősnek tűnt, hát közelebb mentem a képernyőhöz, hogy felismerhessem Antonio Banderast, és istenbizony nem tudtam, hogy ő játszik a filmben, de szerencsére itt van, s ugyan nem menti meg a - nem mellékesen igényes - alkotást, de emel rajta. Szerencsésebb lett volna egy zenés (ál)dokumentumfilmet készíteni, mert ez így nem ad sokat. Vicces pillanatunk volt, amikor valaki csendben megjegyezte, hogy bizony ő nem tudja ki az az Andrea Bocelli, mire a másik nagyeszű azt válaszolta, hogy évekig a Judas Priest énekeseként működött. Elmaradt a harsány röhej, ugyanis megállt az ütő bennünk; a Bocellit nem ismerő, nem hallott még a Judas Priest-ről...

2021-11-07 01:24:16 Gyömröi gyilkosságok (2002) Abaamade (4) #1

Vannak olyan tényfeltáró dokumentumfilmek, amelyeket rendszeresen be kellene mutatni nemcsak a televízióban, hanem 17-20 éves diákoknak az iskolában, mert ilyen - a puszta bestiális gyilkosságon túlmutató, évtizedekig emberi sorsokra kiható - förtelmes bűnökre nem jöhet felejtés, ebből okulni kell, emlékezni kell. Ma Gyömrőn jártunk, s ha nem sétáltunk volna a városkában, erről nem is tudnék...

2021-10-14 14:30:12 In the Earth (2021) Abaamade (3) #1

Akár Magyarországon is tanulmányozhatjuk eredetiben a hírhedt „Boszorkánypöröly”, avagy eredeti nevén a „Malleus Maleficarum” című boszorkányvadász rettenetet, mégpedig a kalocsai érseki könyvtárban, ott őrzik az 1487-es kiadás egyik eredeti példányát, persze csak akkor, ha mélyen bele akarunk látni e filmalkotás bugyraiba. Persze itt nem pusztán boszorkányvadászat zajlik, hanem, mint a film mottója – „A természet a gonosz erő” – jelzi, ennél többről van szó, hasonlóképp, mint a plakáton megjelenő bálványkő, amely csak szimbóluma a természet zord, sötét erejének, bár a kő mellett történtek a kiengesztelő áldozatok, a rítusok, hiszen az ember örök időkre leginkább saját sötét félelmeinek és pokolbéli elképzeléseinek a hatalmában van. Élveztem ezt a zavart, pszichedelikus és hallucinációk sokaságától vibráló filmet, mert a hallucionálás során felvillanó képek rendkívül erősek, a filmzene is kiemelkedő (mégis mennyire autentikus lett volna ide a Burzum zenéje!), a színészek is jól teljesítenek, de, hát Istenem a sztori harmatgyenge, és ugyanúgy nem áll össze, mint Mrs. Lipton híres zseléje a Csengetett, mylord?-ban. Érződik, hogy a történet egy járvány emberekre gyakorolt hatását is bemutatja, a személyiség torzulásain, paranoián, a bizalmatlanságon, rettegésen, a gyötrődéseken, kínokon keresztül, ám a lezárás csak betépett maszatolás.

2021-09-29 23:22:20 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] Abaamade #25968

Salut, én a halál fasza csaposa vagyok, tényleg ízlett, esetleg még egy kört?

--
Áthelyezve a(z) Természetes fény topikból.

előzmény: Kempesbaba (#25967)

Ma megnéztük. Öten voltunk, csendben süllyedtünk a szereplőkkel együtt a sárba, hogy aztán - továbbra is csendben - megsemmisülve távozzunk a teremből. Két kiváló kötet szolgál az események megismerésére és részben megértésére, az egyik Ungvári Krisztián monumentális műve, a "Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban", a másik egy hasonló című - talán még felkavaróbb - dokumentumkötet Krausz Tamás főszerkesztésében. Önmagukban elégtelenek, muszáj ide illő visszaemlékezés-halmazok idézése; a Sára-féle Krónikában van egy apró jelenet, amely szerintem nem csak nekem tűnt fel, mégis ottmaradt a filmben: a mindenlébenkanál, belevaló bácsi nagy lendülettel idézi fel a doni történteket, és egy esemény kapcsán felmerül a viszonyuk, a magatartásuk a polgári lakossággal, akkor valaki hátulról - lehet, hogy maga Sára - leinti, az interúalany megáll, meg is kérdezi: - "Most akkor mondjam, vagy ezt ne mondjam?". Annyira kényes kérdés, hogy ezt a német propagandaminiszter Goebbels is csak a naplójának szánta, "ha a magyarok jelentik, hogy pacifikáltak egy szovjet települést, akkor az egyet jelent annak teljes kiirtásával". A megszálló tevékenységre és a partizánvadászatra teljesen alkalmatlan magyar reguláris haderő parancsnoka Álgya-Pap Zoltán több nagy partizánvadász hadjáratot indít, az egyik leghíresebb az ún. "Cigánybáró" hadművelet volt. Több, mint feltűnő, hogy a "pacifikáló-műveleteket", a polgári lakosság megalázását, kemény büntetését, lelövetését, elevenen való elégetését személyesen is átélő, megfigyelő tábornok, a kárpátaljai harcokban személyes részvételével - tábornokok között egyedüliként - Arany Vitézségi Érmet szerzett, a korabeli filmhíradóban meg is jelenik a kórházi ágyban a hős tábornok - aki végülis - valamiért - keresi a hadszíntéri katonahalált. A Szovjetunióban kényszermunkára ítélték, de 1955-ben hazaadták, majd '56-ban disszidált és egy keresztény hittérítő csapatban tevékenykedett Indiában, majd hosszú életét Hollandiában fejezte be. Neki legalább volt lelkiismerete. Kádár Gyula - a hírszerző- és kémelhárítási osztály vezetője - írja, hogy számos - a katonák által hazaküldött levelekben lévő - fénykép fennakadt a cenzúrán, mert kivégzettekkel, vagy akár tömegsírokkal pózoló magyar katonákkal készült fotókra bukkantak. Emlékszem, amikor katona voltam, pont ment a yugo-balhé, s várható volt, hogy neki mehetünk a szerbeknek, a bajtársaim bizonygatták, ha polgári lakosokkal találkozunk, ők nem bántanak senkit; én pedig váltig bizonygattam, hogy kedveskéim mi mindnyájan szerb csecsemőket ölünk majd és megisszuk a vérüket. Mert a háborúban vadállattá válik az ember. Nem mindenki viselkedik úgy, mint az író Bessenyei György, aki huszártisztként az 1700-as évek második felében, egy elfoglalt francia városban - ahol egész napos szabad rablás volt engedett -, a zsákmány polgári házban berendezkedett a család könyvtárába és ott töltötte el az időt. Ki hallott már ilyet, hogy a házbeli fehérnépekből senkit nem erőszakolt meg?!

2021-07-19 18:09:44 Chemical Wedding (2008) / Eljövetel Abaamade (?) #1

Ezt írják róla az nCore-on: "Dickinson történetében egy makogós, nyámnyila cambridge-i irodalomtanár egy szuperszámítógéppel és Crowley hagyatékával való kísérletezgetés nyomán megidézi magát Crowleyt, a Földre szállt Gonoszt, a 20. századi Lucifert. Ez a megidézés egyben kafkai átalakulást is jelent: tulajdonképpen a professzorból lesz Crowley, annak számtalan reinkarnációi legutóbbi állomásaként. Amint sejthetik, a film innentől kezdve lesz érdekes: a Haddo/Crowley-t alakító Simon Callow végre megmutatkozhat teljes színészi pompájában. Az úr szülőhazájában kitüntetett, bejáratott, nagymúltú színházi ember, de ez ebben a filmben nem válik hátrányára – éppen ez a teátrális, mindenféle főgonoszt megszégyenítő, beleélő, szentenciákban és setét aforizmákban beszélő grand guignol-játék az, ami élvezhetővé teszi a filmet, persze, ha belemegyünk a játékba. A kopasz, kövér, rettentő perverz alak mellett az összes többi színész és szerepe csöplesz, unalmas famulussá minősül vissza. Idézet A film amúgy tudatosan és szemtelenül idéz meg szinte mindent – főleg a képi világot illetően –, ami valaha számított a horrorban, a fantasyban, a gothicban, a misztikus thrillerekben: egy-egy beállításon szinte ott van egy hatalmas „approved by Mario Bava”-pecsét, máshol erős Carpenter-illat lebegi át a teret, de az árgus szemek találhatnak itt Ken Russellt, Lucio Fulcit, Terry Gilliamet és sok egyebet. Az utóbbi párhuzam pedig egyáltalán nem véletlen: a rendező/társíró Julian Doyle leginkább Monty Python- és Terry Gilliam-produkciók stábjából lehet ismerős, főleg vágóként. Ennek a háttérnek köszönhetően pedig – hálistennek – a film nem mindig veszi teljesen komolyan önmagát, s ezáltal nézhetővé is válik.

Maga a chemical wedding, azaz az alkímista esküvő egy olyan szertartás, aminek folyamán Crowley véglegesen reinkarnálódhatna, ehhez egy giccses vérátömlesztéses rituálét kell végrehajtania egy vöröshajú lánnyal. A dramaturgia, sajnos, a lehető legszokványosabbá válik a film végére, így a pozitív főhős, az Amerikából érkezett fiatal tanár idejében odaér és megakadályozza a szentségtelen rítust. Ezt követi némi zavaros magyarázgatás párhuzamos univerzumokról, az okkultizmus mellett a relativitáselméletet is belekeverve, s ez viszont határozottan rosszat tesz a filmnek. Ami a legtöbb nézőnek majd megmarad, az a néhány igen ordenáré, de jópofa ötlet, amit a huncut Dickinson (aki, becsületére legyen mondva, nem nyomatja agyon a saját zenéjével a film hangsávját) beleincselkedett a sztoriba: a személyes kedvenc az, amikor – immár megváltozott – irodalomtanárunk Shakespeare-t idézgetve egy hirtelen sliccbontással lepisili az első sorban ülő diákjait. Egy legalább annyira obskurus film, mint maga a témája, helyenként egyenesen penibilis. De ha rá tudunk hangolódni a humorára, kultusz-esélyes."

2021-06-28 12:02:17 A három testőr Afrikában (1996) Abaamade (2) #3

Hatalmas, zseniális marhaságnak kellene lennie e filmnek, de nem az, erőlködik, majd végképp kifullad. Az egész kísérlet szétesik, s bár vannak jelenetek, amelyek megmosolyogtatnak, egy-egy poén-morzsa is lepottyan, de hiányzik a Rejtői-feszes-feszültség-humor elegye. Már megint elérek a magyar filmek állandó hibájához, a kellő dramaturgia hiányához. Szilágyi István formálta mitugrálsz Potrien-je és Tóth-Tahi Máté züllött, lipótmezőre való szilaj alkoholista állomásfőnöke csalt mosolyt arcomra.

Összes komment...