velvetgristle

Tapasztalat: 272 film
Kompetencia: 1 film
Súly: 297
Regisztráció: 2018. május 22. (7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 1 user

Bemutatkozás

http://dokk.hu/kolto.php?id=43390

Kedvencek

Rendezők: Lars von Trier, Luis Buñuel, Michael Haneke, Michelangelo Antonioni, Stanley Kubrick, Tarr Béla
Színészek: Charlotte Gainsbourg, Dustin Hoffman, Jack Nicholson
Országok: dél-koreai, japán, olasz

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1998
Lakhely: Zalaegerszeg

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
The Spirit of Christmas - Jesus vs. Santa
 
4 2018-11-29 3,8
(84)
The Spirit of Christmas - Jesus vs. Frosty
 
3 2018-11-29 3,4
(78)
Jack and Jill
Jack és Jill
1 2018-11-28 1,6
(211)
Grease
Pomádé
2 2018-11-23 3,7
(700)
Ed, Edd n Eddy's Big Picture Show
Ed, Edd és Eddy, a nagy mozi délután
3 2018-11-22 4,5
(10)
Dog Soldiers
Démoni harcosok
3 2018-11-15 3,3
(117)
Prey
Vérszomj
1 2018-11-14 2,4
(45)
Thinner
Stephen King: Sorvadj el!
2 2018-11-13 3,2
(331)
The Blair Witch Project
Ideglelés - The Blair Witch Project
3 2018-11-12 3,5
(643)
Spider-Man
Pókember
2 2018-11-12 3,2
(1041)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Az ötlet pedig nem rossz, ebből egy nagyon jó pszichohorrort lehetett volna csinálni, de sajnos az egész egy tévéfilmes zakóban feszeng. A főszereplő játékán akkor is nevettem, amikor nem kellett volna, a lányát játszó kiscsaj rohadt idegesítő, az álomjelenet röhejes... a fekete humoron kívül itt nem sok minden működik, gyerekes matiné az egész.

2018-11-15 01:14:12 Prey (2007) / Vérszomj velvetgristle (1) #3

Hát igen, néhány embernek nem nagyon kéne kamerát adni a kezébe.

2018-11-12 02:21:19 Mondo Trasho (1969) velvetgristle (2) #1

Csirkék, lábak, lábak, Mary Vivian Pearce, lábak, Divine, lábak, lábak. Kb. így lehetne összefoglalni ezt a filmet. John Waters mondta - a Divine Trash-ben, azt hiszem -, hogy ez a sztori bőven megfért volna 20 percben. Abszolút egyetértek. Valószínűleg elszállt az agya attól, hogy már nem csak 30 dolláros költségvetésű filmeket készíthet és megszaladt a játékidővel. A Hamupipőke-jelenet meg az őrülten ugráló soundtrack egy ideig lekötött, de sajnos ez így kevés. Még annyi sztori sincs, mint a többi filmjében, ráadásul itt a szürrealista elemek sem váltottak ki belőlem nevetést.

3/10

2018-11-11 15:58:02 Polyester (1981) / Poliészter velvetgristle (3) #2

Még aludnom kell rá egyet, de azt hiszem, hogy számomra azok az aspektusok tesznek naggyá, szórakoztatóvá egy John Waters-filmet, amik minden más esetben taszítanának. Eddig ez nem fogalmazódott meg bennem, de a hiányuk most feltűnt. A Rózsaszín flamingók volt a csúcs, ahol a színészek annyira rosszak, hogy már jók. Minden egyes mondatot, hangsúlyt, fejbiccentést képesek voltak elbaszni, mindent kétszer ismételtek el, jelenet közben elröhögték magukat; az egész olyan volt, mint egy nagyon amatőr, nagyon mocskos színházi társulat. A Polyesterben a színészek egyszerűen csak rosszak, de nem eléggé. A kamerakezelés sem elég rossz, és őszintén szólva az "öncélú gusztustalankodás" is hiányzott egy kicsit. Annak ellenére, hogy alig 80valahány perc az egész, lassan indul be, a végére pedig kissé elfárad. Ugyanúgy lehet rajta nevetni (amikor Divine öngyilkos akar lenni, az újgazdag barátnője pedig elhívja piknikezni az nem semmi), de ez már - ha nagyon halványan is - sajnos előrevetíti a Cry-Baby-t. A legfőbb érvem pedig, hogy Mary Vivian Pearce-nek alig fél percnyi szerep jutott. :(

6/10

Szerintem még jobb is a Rózsaszín flamingóknál. A poénok, a szituációk nem olyan erősek, mégis sokkal jobban szórakoztam - talán azért, mert nem jelentett akkora "kihívást" végigülni, ezt még olyannak is tudnám ajánlani, akinek a Rózsaszín flamingók megfeküdte a gyomrát (ha nem számítjuk azt a jelenetet, ahol Divine elrágja a köldökzsinórt szülés után). Az első fél-háromnegyed órában mintha egy pokolbéli szitkomot néznénk, a film tempója ráadásul elképesztően gyors, Divine alig harminc perc alatt elszökik otthonról, teherbe ejtik, a gyereke felnő, kurvának áll, majd tolvajnak, megházasodik, majd elválik. És ami ezután jön, az őrültekháza. Ráadásul ez egy olyan John Waters film, aminek még minimális sztorija is van + az egyik jelenetben Divine saját magát erőszakolja meg, szóval azt hiszem, hogy minden adott egy jó vígjátékhoz.

8/10

2018-11-06 00:25:37 Eve and the Handyman (1961) velvetgristle (1) #1

Mekkora hipokrita ez a Russ Meyer, a felesége melleit bezzeg nem mutatja meg...

Na, és akkor most ezek után lenne néhány kérdésem: hogyan lett a vécépucolóból hirtelen szülészorvos? Mi az isten akart lenni az a szülés? Miért kellett bele az a jelenet? Poén akart lenni? Ugye, hogy kurvára nem volt vicces? Hogy lehet, hogy az egész várost egy ember takarítja? Miért kellett Meyer feleségének öt szerepet eljátszania? Hogy minél jobban össze legyünk zavarodva? Akart ez jelenteni valamit egyáltalán? Miért szól állandóan az a kibaszott zene? Talán mert ez a bugyuta zene az egyetlen, ami emlékeztet arra, hogy vígjátékot nézünk? Hol vannak ilyenkor a szülők? Melyik út megyen Budára?! MI A SZTORI?! VALAKI ELMONDANÁ?!

Meyer tudott egész jó filmeket is csinálni, de itt bebizonyította, hogy a humorérzéke végsősoron közelebb áll egy hatéves gyerekéhez, akinek a szülei először engedték, hogy tévézzen, és még nem tudja, hogyan kell szelektálni. Az egész film iszonyat gyenge szkeccsek sorozata, amit mégcsak meg sem próbáltak összeragasztani valami alapsztorival. A fagylaltos jelenet az egyetlen, amin elmosolyodtam.

miértakartammegnézni/10

2018-11-02 22:48:20 Dead or Alive: Hanzaisha (1999) velvetgristle (3) #2

Egy igazi művészfilm. Egyszerűen hihetetlen, szinte zseniális. Az egész egy teljesen over-the-top montázzsal indít, ami annyira menő, hogy először nem is tudtam túljutni rajta - legalább 8-szor néztem végig, mert a szervezetem nem tudott egyszerre befogadni ennyi menőséget. A montázs után kb. megkapjuk a Ponyvaregény felvizezett változatát, aztán meg van itt teljesen átérezhetetlen melodráma, iszonyat gyenge "nyomozás", röhejes, klisés párbeszédek, szarban fürdés, szodómia, gyomortartalom, tikkadt szöcskenyájak, minden. Na meg a leszámolás. Az egyetlen, ami hiányzott: a nyomozó lehetett volna egy kicsit még sztereotipikusabb, valami Chuck Norris-szerű figura, esetleg megdughatta volna a kínai gengszterfőnök barátnőjét. Ez még úgy hiányzott, de amúgy egy filmtörténeti csoda. Most pedig kiszaladok az erkélyre sírni.

Ömm... valaki el tudná magyarázni, hogy mi ez? Tarr Béla rendezte Merrie Melodies, vagy mi?

Hát ez nem semmi. A WALL-E forgatókönyvírójának a vizsgafilmje, kb. olyan, mint egy Family Guy-epizód. Itt meg lehet nézni borzalmas minőségben.

2018-10-31 01:16:19 Hancock (2008) velvetgristle (2) #49

Hát... igen ambivalens érzéseim vannak. A narratívája elég érdekes, és engem nem is az bánt, hogy Hancockról és Mary-ről kiderül, hogy egymásnak vannak teremtve. Bár eléggé eltávolodik a film első felétől, ahol - annak ellenére, hogy már ott is látjuk Hancock vívódásait - alapvetően egy szuperhősfilm-paródia rajzolódik ki. A film második "része" egy új réteget adott az egész sztorinak. Mert hát lássuk be, paródiának nem egy nagy cucc ("hehe, a szuperhős beviszkizik, de lol"). Annak is örültem, hogy nem próbálták flashbackkel teleszarni az egész történetszálat, a magány sokkal inkább átjön így.
Ami engem zavart, az az utolsó jelenet; egymásnak vannak teremtve, Hancock 80 évig kétségek közt élt, és most, hogy megtudja az igazat, szó nélkül félreáll, átengedi Mary-t Ray-nek. Engem mondjuk még az is érdekelt volna, hogy ezt Hancock hogy dolgozza fel. De komolyan, elképzeltem, milyen mély filmet lehetett volna ebből csinálni, erre az első fele egy középszerű paródia lett, majd a második fele egy kis izgalom után nyáltenger. Persze a közepétől már nagyjából érezhető volt, hogy ez nem is végződhet máshogy, elvégre Hollywood. És ami a leginkább fáj, az az utolsó előtti jelenet... Mary közli Hancockkal, hogy azért válnak sebezhetővé, mert közel kerültek egymáshoz. Aztán mikor mindketten halálos sebet kapnak, megtudjuk, mit jelent ez a közelkerülés... a film ezt úgy értette, hogy FIZIKAILAG kerültek közel egymáshoz. Hancock csak úgy kirepül a kórházból és máris mindketten jobban érzik magukat. Ennyire be akarták már fejezni a sztorit... De most komolyan, Hancock végig ott élt a város szélén, az nem számít? Vagy mit tesz az, hogy "közel kerülni", 15 méter? 14? Ez a film olyan kérdéseket vet fel, ami valószínűleg még az alkotókat sem érdekli. Pedig esküszöm, ebből még akár egy remake-et is hajlandó lennék megnézni, mert rengeteg elszalasztott lehetőség van ebben a filmben.


4/10

Összes komment...