JcWh

Tapasztalat: 5042 film
Kompetencia: 25 film
Súly: 5667
Regisztráció: 2018. április 29. (6 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 11 user

Bemutatkozás

William Holden, Alan Bates és Joan Crawford filmekhez készítek/készítettem magyar feliratokat. Itt megtaláljátok az összes fordításomat.
William Holden filmjeit magyar felirattal ide töltöttem fel.

Kedvencek

Rendezők: Billy Wilder, Douglas Sirk, George Cukor, George Seaton, Michael Curtiz (Kertész Mihály)
Színészek: Alan Bates, Joan Crawford, William Holden
Műfajok: dráma
Országok: amerikai, angol
Korszakok: Hollywood aranykora, kiemelten az 1950-es évek

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Neptune's Daughter
 
4 2024-07-16 ?
(2)
Grin and Bear It
 
4 2024-07-16 ?
(7)
Hell's Angels
A pokol angyalai
4 2024-07-15 4,1
(14)
Lucky
 
3 2024-07-15 3,8
(80)
Saw
 
4 2024-07-15 3,7
(77)
Le charme discret de la bourgeoisie
A burzsoázia diszkrét bája
4 2024-07-14 4,3
(354)
Close to My Heart
 
4 2024-07-14 ?
(1)
Umbrella
 
3 2024-07-14 3,4
(17)
Poppy Field
Câmp de maci
4 2024-07-13 ?
(2)
Moonstruck
Holdkórosok
4 2024-07-13 3,6
(99)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2024-05-25 18:16:15 Allotria (1936) / Tomfoolery JcWh (5) #1

Fergeteges szórakozást nyújtó, vérbeli screwball comedy Németországból, ami simán lepipálja nálam az amerikai screwball-ok nagy részét. Ritkán nevetek nagyokat klasszikus vígjátékokon, de itt aztán bőven felnevettem, hála a szerelmi sokszögek kavarodásának és persze a ragyogó színészeknek. Itt aztán ember legyen a talpán, aki követni tudja, hogy éppen ki-kinek a szeretője és melyik karakter mit gondol, hogy ki-kinek a szeretője. :)
A kimért és sármos, osztrák Anton Walbrook (itt még Adolf Wohlbrück) és a mókás és esetlen német Heinz Rühmann két nagyformátumú alakja a német nyelvű filmtörténelemnek, itt is bőven ők vitték hátukon a filmet. A kreatív technikai megoldások is abszolút ámulatbaejtőek és szórakoztatóak voltak.
Angol felirattal elérhető a film, aki egy jó kis szórakozásra vágyik.

Nem feltétlenül gondoltam volna a film megtekintése előtt, hogy az ennyivel jobban fog szórakoztatni, mint az 1982-es remake Julie Andrews főszereplésével, ami (Robert Preston figuráját kivéve) elég felejtős volt nekem. Igazi ínyenc kavalkádot alkotott a rendező a saját forgatókönyvével, amiben úgy összekuszálódnak a nemi szerepek és öltözködések, hogy csak pislog a néző, és mindezt pár hónappal Hitler hatalomba kerülése után mutatták be a német mozik. A 82-es verzió elég nyíltan beemeli a homoszexualitást a filmbe és az eredeti forgatókönyvet a korízlésnek megfelelően lesarkította, de ezzel ki is oltotta a sztori kétértelmű értelmezését, ami az eredeti filmben annyira szuperül működött. Minden szereplő kicsit "ilyen is, meg olyan is", mindenki tud azonosulni velük, illetve ez generálta a sztori humoros és/vagy pikáns jeleneteinek nagy részét is. A film operettes stílusa pedig (eleinte furcsának hathat) tovább fokozza a film "bohókás" jellegét. Egy zseniális jelenet a borbélynál kísértetiesen hasonlított Chaplin diktátorának hasonló jelenetére, nem elképzelhetetlen, hogy innen inspirálódott Chaplin.

Pöpec kis német krimi-thriller egy budapesti taxisról, akinek utasát menet közben lövik le, majd elindul a fejvesztett rohanás az idővel, hogy tisztázni tudja magát a taxis.
A német expresszionizmus, ami az amerikai noirokra is nagy hatással volt, itt is megkérdőjelezhetetlen a gyönyörű árnyék-fény hatásokat látva. A vizes aszfalton visszatükröződő éjszakai lámpafények, az üzletek neonvilágítása, közeli arcok alulról vagy oldalról való erős megvilágítása mind-mind erről árulkodnak. Sajnos nem Budapesten forgatták a filmet, hanem az IMDb szerint Bécsben, bár én néhol Berlint is felfedezni véltem. A karizmatikus Anton Walbrook (itt még Adolf Wohlbrück néven) remek volt a főszereplő taxis szerepében, akinek a "Kis kocsi" taxija önkéntelenül mosolyt csalt az arcomra ha megláttam. :)
Habár regényadaptációról van szó, különösen feltűnő volt a szereplők multikulti jellege: magyar taxisofőr, amerikai utas, orosz barátnő, spanyol karmester, egyéb németes-magyaros hangzású nevek... kicsit azért meglepő egy harmadik birodalombeli filmtől.
Itt megtekinthető angol felirattal a film.

2023-09-03 19:27:22 The Fixer (1968) / Az ezermester JcWh (5) #8

Nagyon szívesen! :)
Érdekességképp linkelek két képet, amin Bates és a stábtagok a Halászbástyában pihennek forgatási szünetben, hátuk mögött pedig látszódik a Parlament.
Alan Bates ezen a filmen kívül még kétszer járt Budapesten: 1979-ben a Nijinsky és 2000-ben a Koldus és királyfi forgatása miatt. A Nijinsky-hez is készítettem feliratot, érdemes azt is megnézni. :)

előzmény: HZ (#7)

2023-07-29 11:22:39 Confession (1937) JcWh (5) #1

Tökéletesen időzített filmnézésem, ami a 4000. értékelt filmem itt a KT-n. Csodálatos melodráma, ami egyszerre tárgyalótermi dráma és flashback szerkezete révén, ami egy gyilkosság hátterét mutatja be, noiros jegyekkel is rendelkezik. A történet amolyan Stella Dallas és Madame X keverék (mindhárom filmet ugyanakkor, 1937-ben mutatták be), bár itt a főhősnőnk kicsit szerethetőbb. Némileg kiszámítható a történet, de ettől függetlenül nagyon hatásos és megható.

Kay Francis karrierjének legjobb szerepe, amit maxmimálisan ki is használt. Az Oscar-jelölésről valószínűleg Barbara Stanwyck Stella Dallasban (még erőteljesebben) játszott hasonló karaktere miatt csúszhatott le, majd 1938-ban a "Box Office Poison" listára is felkerült, ami után már nem sikerült felélesztenie úgy karrierjét, mint például Joan Crawfordnak később. Mint sok más hasonló sztár, Francis sem volt igazán boldog ember. 1938-ban írt naplóbejegyzése is erről árulkodik:

"Amikor meghalok, hamvasztást szeretnék, hogy ne maradjon nyoma a létezésemnek ezen a földön. Alig várom, hogy feledésbe merüljek."

2023-02-08 14:58:20 Lucy and Desi (2022) / Lucy és Desi JcWh (5) #1

Igazán szívhez szóló és megható életrajzi dokumentumfilm az amerikai televíziózás hőskorának két legendájáról, Lucille Ballról és Desi Arnazról. Külön-külön és együtt is nagy dolgokat vittek véghez, az I Love Lucy sorozattal pedig csomó tabut és rekordot döntöttek meg, ami a világ egyik legelső és legsikeresebb (közönség előtt, real time-ban felvett!) sitcomja volt.
Amy Poehler rendezése elsőosztályú, amellett hogy kiválóan van felépítve a film, sikerült rátapintania Ball és Arnaz életének azon pontjaira és azokat archív felvételekkel vagy éppen I Love Lucy epizód részletekkel megjeleníteni, amik igazán tartalmassá és egyúttal meghatóvá teszik az egész történetet. A filmet sok helyen maga Ball és Arnaz kazettára felvett hangja narrálja sok más híresség (Carol Burnett, Bette Midler) és lányuk, Lucie Arnaz mellett. Kár, hogy nincsen nagyobb híre nálunk az I Love Lucy-nak vagy bármelyik későbbi Lucille Ball sitcomnak, egytől-egyig zseniálisak és örökzöld nevettető sorozatok.
Aki még nem látott egy részt sem ezek közül, szerintem azoknak is tud olyat mutatni a film Ball és Arnaz emberi karakterével vagy Hollywood aranykorába való visszarepüléssel, ami el fogja kápráztatni. (És talán az is kiderül, hogy két ilyen fantasztikus élettörténettel mennyire nem tudott mit kezdeni "Az élet Ricardóéknál" két éve.)
Amazon Prime-on elérhető!

2023-02-05 16:46:47 All Night Long (1962) JcWh (4) #1

Egy british new wave stílusú jazz zenés filmbe oltott Shakespeare dráma, méghozzá az Othello. Izgalmas és nagyon stílusos vegyület lett az eredmény, remek színészi alakításokkal, hangulatos és látványosan előadott jazz számokkal és káprázatos magas kontrasztos (noiros) operatőri munkával.
De ami igazán megdöbbentő volt a számomra, hogy a főszereplő házaspárt egy fekete férfi és egy fehér, szőke hajú nő alkotta... de a rasszkérdés egy pillanatra sem merült fel a film során. Sőt, másik két, fekete és fehér karakter közötti laza szexuális kapcsolatot is belebegtette a film. Ebből is látszik, hogy Angliában mennyire más cipőben járt a rasszkérdés a 60-as évek elején, mint Amerikában, ahol az első harmónikus szerelmi kapcsolatot fekete és fehér ember között az 1967-es "Találd ki, ki jön vacsorára" című filmben mutattak először és ez is adja a film fő alapbonyodalmát.
Így aki egy jó kis rasszok közötti feszültséggel fűszerezett shakespeari modernizált drámát vár a filmtől az csalódni fog. Én azt vártam, de jobban meglepett, hogy végül semmilyen szinten nem lett az. A rasszkérdésen túl a drogkérdéshez is igen könnyelműen és nyíltan áll a film, amikor az egyik szereplő lazán elszív egy jointot, ami egyébként az egész bonyodalmat beindítja.
Mindig öröm belefutni egy-egy hasonló filmtörténeti különlegességbe, érdemes próbát tenni vele.

2022-12-23 17:40:32 Torch Song (1953) JcWh (4) #1

Ez a film volt Joan Crawford diadalittas visszatérése az MGM-hez, miután a Warnernél bezsebelt egy Oscar-díjat (Mildred Pierce) és egy jelölést (Possessed), valamint a Warnertől is lepattanva még egy jelölést (Sudden Fear). Habár három szobányi virágcsokor várta Joant az MGM-nél, valamint teljes kontrollt kapott filmbéli kosztümeinek összeállításában, mégiscsak egy összetákolt, alacsony költségvetésű B-film volt ez, amit eredetileg Lana Turner főszereplésével képzeltek el. A film bukott is a mozikban, de később mégis igazi camp-klasszikussá nőtte ki magát és a 70-es évektől a melegközösség egyik kedvencévé vált, amit maga Crawford is meglepetten konstatált élete utolsó éveiben. Ez talán nem is olyan meglepő, csak ránézve Joan Crawford szinte drag queen-es kinézetére, Crawford karakterének erőszakos törtetésére, valamint a (meleg) rendező erősen campes stílusára.

Nekem ez amolyan guilty pleasure és zsenialitás határán táncoló film. Egyrészt Joan Crawford rajongóként nehéz nem észrevenni, hogy ebben a filmben szinte önmagát játszotta Joan: maximalista sztár, aki megkeseríti munkatársai életét, imád sztár lenni és név szerint ismeri rajongóit. Van néhány szenzációsan jó beszólása a film során, de alapvetően baromi jók és sokatmondók a párbeszédek (néhányat ki is gyűjtöttem). További pozitívum a Hays-kódex erős feszegetése: sikeres karrierista nő, aki simán irányítgatja és leüvölti a férfiakat maga körül és van egy eltartott selyemfiúja is, igaz magányos, de végül egy vak férfivel megtalálja a boldogságot. Végül, de nem utolsósorban Joan közel 50-hez még mindig fantasztikusan nézett ki, gyönyörű lábait sokszor megvillantja, ruhái szemképráztatóan szépek, és modernista penthouse lakása is lenyűgöző.
Viszont ez a film részben musical, amit ráadásul más filmekből (pl. Zenevonat) "kidobott" zenei betétekből és tánckoreográfiákból ollóztak össze és ez sajnos látszik. A filmet övező legnagyobb blama a "Two-Faced Woman" című produkció, amit Crawford feketére mázolva (blackface) ad elő. Egészen ambivalens módon sokan csak emiatt az egy (egyébként a sztorihoz semmilyen módon nem kötődő) jelenet miatt húzzák le a film értékelését egyes portálokon, miközben alapvetően pozitívan értékelik a film többi részét. Én túl tudtam lendülni ezen a jeleneten, ahogy a mai filmekben megfordulni látszó trend sem szokott annyira felbőszíteni.

Szóval igazi élvezet a film, kifejezetten Joan Crawford rajongóknak. Aki Crawfordot csak noir-ban és fekete-fehérben látta, az nagyot fog nézni itt, de garantálom, hogy nem fog unatkozni.
Feliratot is készítettem hozzá.

2022-05-02 18:27:14 William Holden: The Golden Boy (1989) JcWh (5) #6

Már nagyon sok életrajzi könyvét, dokumentumfilmjét, más sztárok róla írt véleményeit/interjúit olvastam el és néztem meg, de - amellett hogy ez a doksifilm valóban kicsit óvatoskodó - Holden tényleg sok szempontból egy ellentmondásos figura volt vagy nem is tudom... nem tudta mit akar az élettől. Másrészt meg idővel szerintem mindannyian változunk, főleg ha valakit ilyen sok impulzus ér életében, mint Holdent.
Még van két ennél újabb róla szóló dokumentumfilm, talán az 1999-es (William Holden: An Untamed Spirit) ennél kicsit jobb lett, majd egyszer ahhoz is készítek feliratot. Mindenesetre örülök, hogy megnézted ezt és látom, hogy folyamatosan nézel filmeket tőle. :)

előzmény: oscarmániás (#5)

2022-04-17 17:26:17 William Holden: The Golden Boy (1989) JcWh (5) #3

Szerintem nemzetközileg sem kap kellő figyelmet, pedig nem sok színész van, akinek ilyen sok, nagy klasszikus fűződik a nevéhez. Talán Holden sokoldalúsága miatt nehezen lehet társítani hozzá egy karaktertípust, de amúgy maga Holden életében sem volt egy feltűnősködő alkat, nem szerette a nyilvánosságot.
Még a pár éve megjelent, Audrey Hepburnnel közös életrajzi könyvet sem fordították le magyarra.

Ahogy nézem még van pár olyan itthon is elérhető, magyar szinkronnal rendelkező filmje, amit meg tudsz nézni, pl. Szerelem korhatár nélkül (1973), Lovaskatonák (1959), A coloradói férfi (1948).

előzmény: csabaga (#2)

Összes komment...