Fujimi

Tapasztalat: 502 film
Kompetencia: 5 film
Súly: 627
Regisztráció: 2018. március 19. (5 év)
Kedvencnek jelölték: 6 user

Kedvencek

Rendezők: David Fincher, Quentin Tarantino
Színészek: Brad Pitt, Edward Norton, Jake Gyllenhaal, Tom Hanks, Woody Harrelson
Műfajok: dráma, thriller
Korszakok: 90-es évek, 2000-es évek eleje

Demográfiai adatok

Nem: nő
Születési év: 2000
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Filth
Mocsok
3 2023-03-18 3,7
(426)
I Love You, Beth Cooper
Lehetek az eseted?
1 2023-03-17 2,1
(107)
The Craft
Bűvölet
1 2023-03-11 2,9
(128)
The Departed
A tégla
4 2023-03-10 4,1
(1519)
Druk
Még egy kört mindenkinek
5 2023-03-07 4,2
(524)
Rossz versek
Bad Poems
5 2023-03-06 4,1
(363)
Vampire Academy
Vámpírakadémia
2 2023-03-04 2,0
(94)
A Király
 
4 2023-03-04 4,1
(62)
Pitch Perfect
Tökéletes hang
2 2023-03-03 3,3
(307)
She's All That
A csaj nem jár egyedül
2 2023-02-19 2,9
(398)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Nagyon szeretem az ilyen típusú lassú folyású, karaktercentrikus filmeket, amelyek nem moralizálnak túl, de mégis tapintani lehet a feszültséget. Sokszor hiányoltam a hangsúlyozást, de mégis kellemes vagy éppen a szó legpozitívabb értelmében kellemetlen lett számomra a film lecsengése. A humor háttérbe szorult, semmiképp sem nevezném vígjátéknak, de szatírának kiváló, ámbár nagyon is valószerű, szinte fájdalmasan igazi, és ebben rejlik A boldogságtól ordítani esszenciája. Erős négyes.

Ez egy szép és fontos történet, sajnos sok lukkal, valamint méltatlanul szétbontva hagyott szálakkal. Ez egy hihetetlenül sokrétű témakör, amelyet első sorban a bürokrácia és a hiányos társadalmi szintű edukálás oldalán ragadott meg a film, amivel igenis kell foglalkozni, de mint ,,szakmabeli", sok részletébe még belerévedtem volna, főleg, ha fellibbentettek dolgokat. Mintha túl sokat akart volna a film, ami által nem maradt idő például az intézmény működésébe való mélyebb betekintésbe (csak a felszínt kapargattuk, hogy mitől olyan egyedülálló, ahogy ezekkel az emberekkel foglalkoznak), illetve a kapcsolatok kibontakozásába. Ez utóbbinál első sorban Dylan karakterére gondolok, mert méltatlanul elhanyagolták. Értem, hogy erre ott az Életrevalók, de ez egy kicsit most más. A szerelmi szál is felesleges volt ilyen formában, hiszen a trambulin-eper metaforát se értettük meg, másrészt a gondozottjával is felszínes maradt a kapcsolata. Nem tudom, hol úszott el, lehet, a 2 óra játékidő volt kevés, és egy sorozatra lett volna szükség, hogy mindent bejárjunk, de nekem hiányérzetem van. Pedig imádtam a finom humorát, a színészi játékokat, az intelligens megoldásait egy-egy konfliktusnak, és mégis. Kevés.

Szépen átgondolt film volt, sok kiszámítható aspektussal, illetve pejoratívan igencsak didaktikus lezárással. A kiváló karakterek és színészi alakítások mellett azonban a vége számomra felhúzta az egészet ötösre, pedig általában nem vagyok híve „az egész csak egy álom volt” kaliberű csattanóknak. Tulajdonképpen pont erre volt szükség, hogy igazán üssenek a filmben látott leleplezések, ettől vált az egész kálvária valósághűvé.

Ennyi kreatív kreténséget egy helyen... Tulajdonképpen bebizonyosodott ismét, miért is nem szeretem Burtont, bár talán ezt a rendezőt még annyira sem. (A Coraline például szerintem messze az egyik legrosszabb stop motion alkotás, pedig maga a műfaj szerintem egészen szívet melengető.) Valahogy nem tudok azonosulni ezzel a világgal, hiába tartom hihetetlenül fantáziadúsnak, olykor viccesnek vagy éppen bájosnak, de gyerekeknek ez túl creepy, felnőtteknek pedig túl idétlen. Valahogy nem nő hozzám egyik szereplő sem ennyi idő alatt, pedig még a dalok is olyanok, hogy mozdítják előre az eseményeket, ahogy azt jó musical-ekhez illik. Sőt, a zenékről tényleg azt tudom mondani, amit sokan mások is, hogy valami csodálatosak. De ez számomra kevés volt. Nem szórakoztam jól, nem ragadott magával, nem olvadt el a szívem, nem azonosultam senkivel, nem éreztem a mélységeit elég kidolgozottnak. És tudva, hogy az egész egy vers alapján készült el, nem is csodálkozom, és szinte biztos vagyok benne, hogy úgy jobban megállja a helyét, mint így. Nagyon szeretem a meséket, a sötét tónusú műveket, a jó disney mesék zenéinek az atmoszféráját, de ennél most azt éreztem a felénél, hogy kisül az agyam, ezt már nem bírja feldolgozni. És esküszöm, az Addams Familyn jól szórakoztam ezzel ellentétben, de még a Halott menyasszony karakterrajza is sokkal árnyaltabb... Ez most nem jött át, amit nagyon sajnálok.

2022-09-10 20:50:24 Grease 2 (1982) Fujimi (1) #1

Rég láttam olyan filmet, ahol szó szerint semmi nem működött. Nem tudok mit hozzáfűzni.

Ha eddig bárki keresett kisarkított, rossz propagandafilmet, akkor nem kell tovább kutakodni. Nő létemre három nekifutás kellett, hogy végignézzem, annyira bosszantott. Elképesztően ellenszenvesek a főszereplők, egyszerűen képtelen voltam azonosulni velük. A csajszi legjobb barátnőjének a szemszöge még érdekes is lett volna, abban sejteni véltem a drámát, de összességében nem működtek a konfliktushelyzeteknek szánt szituációk. Nehéz minden hibáját kiragadni, amik által a nézhetetlen kategóriába soroltam, így nem is kockáztatnám meg. Talán edukatívabban kellett volna prezentálni a feminizmust, mert így az is nehézséget okoz, hogy megállapítsam, kinek szólt valójában. Hiteltelen és kellemetlen minden szempontból.

2022-08-25 00:56:30 Revenge (1990) / Revans Fujimi (3) #5

Nagyszerű színészi játék, végtelenül egyszerű, de pofás szerelmi akciódráma vagy minek nevezzem, de rengeteg hiányosság, amik miatt a katarzis számomra elmaradt a végtelenül romantikus lezárás ellenére is. Bár férfi főhősünk valóban rendelkezik egyfajta erős jellemmel, ami miatt tényleg érthetőek a lépései, a női karakterisztika teljes hiányában nem vagyok képes átérezni az ő kálváriáját. Szép és erotikus pillanatok, illetve a kellő kémia is kevés, ha ezáltal képtelen vagyon megérteni, mi alapozza meg ezt a nagy szerelmet. Több kommunikáció, kevesebb akció talán más hangsúlyt adott volna a filmnek. Azt sem kifejezetten értettem, hogy az a két nyomorult miért akart mindenáron segíteni, holott Cochran nem is adott nekik semmit, nem is volt velük kedves. Tulajdonképpen én Tibbyvel vagyok, az ő története a legátélhetőbb, legszimpatikusabb.

2022-08-23 00:59:59 Fight Club (1999) / Harcosok klubja Fujimi (5) #202

Annyira sokrétű, rengeteg jelentéstartalommal. Akinek az jött le, hogy Tyler alteratív társadalmi berendezkedése az ideális üzenet, az szerintem nem értette a filmet.
Hatalmas kedvenc, nem is akarom ezt boncolgatni, mert félek, hogy megölöm, amit nekem nyújt 10 megtekintés után is. :D A mindenkori ember jelenik meg benne, ha nem is lélekben, de társadalmi szempontból minden téren. A színészi játék egy meghatározó aspektusa ugyan a hangulat mellett, de itt az egész alkotja meg az esszenciáját. Igen, itt még tudott filmet rendezni David Fincher, és nem is akárhogy! Olvastam a könyvet is, nem sokban tér el a végét leszámítva, de talán tényleg megkapóbb - ahogy maga az író is bevallotta - a film. Sajnálom, de imádom.

2022-07-19 21:09:45 Melancholia (2011) / Melankólia Fujimi (5) #64

Nagyszerű és igen komplex film a depresszióról, ahogyan azt az előttem szóló néhány ember ki is fejtette. Nekem még külön tetszett az is, hogy a felszínen játszódó történetben miként kap glóriát ez a fajta nihilizmus. A magatehetetlen nővér ugyan mindent megtesz a családért, egy ilyen megkerülhetetlen helyzetben csakis az tud igazán megoldást, nyugalmat találni a kisfiú számára is, aki úgy érzi, nincs mit veszíteni, békét kell csupán teremteni. A Föld gonosz, melynek pusztulnia kell, és ebben csak a bűvös barlang tud oltalmat nyújtani. Hihetetlen erő ez, melyet a hűvös belenyugvás nyújt. Fantasztikus, csodálatos film.

2022-03-16 06:24:13 The Batman (2022) / Batman Fujimi (5) #54

Ah, nagy vergődéseim vannak most, hogy hány pont legyen. 4,5. Tipikusan. :D De közben olyan pozitív csalódás nekem a DC, főleg, mert alapjáraton nem kifejezetten szeretem a képregényfilmeket, de imádom, hogy ennyire intelligensen kezeli őket mostanában. (lásd: Joker) Csodálatos kuriózumnak tartom, hogy nem nézi hülyének közönségét (bár Batman maga egyszerű, mint a faék, és én amúgy is sosem értettem az alapkoncepciót, hogy egy denevérruhás fazon Bud Spencerkedik sötét és esős utcákon), mindemellett tényleg epic hangulatot teremt. A krimi sem az én műfajom, de csodásnak tartom a drámai pillanatokat, a végét, hogy nem voltak szájbarágósak a keretes szerkezet monológjai... Na, tehát iszonyú jó érzéssel hagytam el a mozit. Bár szegény Pattinsont sajnálom, mert nem kellett valami nagyot alakítania, egyedül a kórházas meg a börtönös jelenetnél villant meg, hogy milyen tehetséges. Továbbá voltak érdekes halhatatlan, sérthetetlen fazonok, én el sem hiszem, hogy lehet túlélni, ha 5x megpördülsz egy kocsiban légzsák nélkül vagy ha az arcodba robban a bomba, de mindegy is. Batman legalább valamilyen szinten emberibbé tette a légkört, ami nagyon is jót tesz ennek az univerzumnak. Több ilyet! :'3

Összes komment...