tamas.s

Bevallom, gondban vagyok ezzel a filmmel. A filmet, bar ebben par spangli elszivasa is segitett, vegigrohogtuk haverommal. Aztan a vegefocim ahogy jott, nyomtam is ra a kettest, kesobb viszont ketsegekbe agyaltam magam. Ez elvileg egy szorakoztato mozi, mint ilyentol nem is kell sokat varni. Ha elkeszitesenek a fo celja az volt, hogy szorakoztasson (vegul is mi mas?), hat ezt sikerult is osszehozni esetunkben. Nem tudom, hogy azokat a jeleneteket, amiken mi fogtuk a hasunkat a rohogestol, az alkotok valoban viccesnek szantak-e, de teny, hogy modfelett jol szorakoztunk; es megtudtuk azt is, hogy egy pisztolyloves nem akasztja jobban meg a bosszura (megtorlasra ;) ehes fohost mint egy szemtelenebb szunyogcsipes. Azt hiszem, nem kell nagyon reszletezni, hogy a karakterek kidolgozatlanok, motivacioik nem tisztak, a felesegre hasonlito noi karaktert behozni kifejezetten kinos volt es a sztori melysegeit sem taglalnam, raadasul amugysem vagyok egy nagy akciofilm fan, de ha nem egy 12 duhos emberhez hasonlitja az ember, ketsegtelenul szorakoztato film. Szoval, most a kettes es a negyes kozott vacillalok, mert filmmuveszeti alkotaskent nyilvan ertekelhetetlen, de ha trash tartalomkent tekintem, akkor siman egy jo szorakoztato mozi, nem lehet mindig Bergman-t meg nehez noir-okat nezni.
A gombot, amit ez elott vetitettek, a Punisher mentette meg a kettestol, mondvan ha a Sphere-re adnek kettest, akkor erre nezhetetlent kene, de hatarozottan vegig tudtam nezni… raadasul jobban atgondolva ez a film eleri a celjat, mig a Sphere nem. Azt hiszem, talan atjavitom azt a kettest negyesre.

A TV-ben sikerult elkapni ezt a filmet a napokban, es bar mar lattam egyszer nagyon regen, nem emlekeztem ra. Az alapotlet rendben van (bar egy az egyben a Solaris nyulasa ) es a hangulat is helyenkent el van talalva: a tengerfeneki nyomasztas mukodik es a feszultseg megfeleloen van adagolva. Amit viszont soha nem fogok megerteni, hogy egy ilyen filmbe minek viszik bele a karakterek maganeleti gyotrodeseit, total irrelevans, amennyiben semmit nem tesz hozza a tortenethez, es rettentoen kinos tud lenni (jelen esetben a “10-en x eve egyutt voltunk es ezert most egy eletveszelyes kuldetesen az exemmel csipkedjuk egymast ket merules kozott” vagy az “aki a fizikaban nem er el semmit 35 eves koraig az mar nem is fog” fele szentimentalis sirankozas - a masodik egyebkent tartalmaban is vilagi hulyeseg azon tul, hogy folosleges kepernyoido). A film vege valoszinuleg a sci-fi tortenelem egyik legnagyobb kihagyott lehetosege: az expedicio elejen talalt mumifikalodott hullarol nem derul ki semmi tovabbi , igy ez is folosleges jatekido lett ahelyett, hogy egy hatalmas mindfuck twist lett volna… de szep is lett volna, ha kiderul, hogy az teszem azt az Harry (S.L. Jackson) foldi (vizi) maradvanya . A vege bar szornyen muvi, giccses es rossz ertelemben veve hollywood-i lett, meg mindig lett volna lehetoseg villantani egyet azzal ha valami modon ujra a melysegben talaljak magukat (pl. Norman nem a feledesre gondol, mert nem tudja elengedni a “kepesseget” ). Rendesen le voltam taglozva a vegefocimnel, hogy ez most tenyleg ennyi? Hogy meg valamibe beleallhassak, a tudomanyosnak szant bullshitelesek szinten sokat vesznek el effele filmek elvezhetosegebol szamomra, bar ez valoszinuleg csak a term.tud.-os lelkem miatt van es talan sokaknak nem ennyire fajo pont, de engem speciel ki lehet a vilagbol is uldozni az ilyenekkel. Vagy allja meg a helyet amit mondanak, ez is egy opcio, vagy ne mondjanak az esemenyekhez “tudomanyos” magyarazatot, ez szinten egy opcio. Szorszalhasogatas tan, de engem tenyleg bosszant, amikor nyilvanvalo hulyesegeket veszelnek egy moziban, nem vagyok kulon erre kihegyezve, de nem tudom nem meghallani.
Osszessegeben ezt a filmet nagy bun volt igy megcsinalni, a nyilvanvalo Tarkovszkij utanerzes ellenere is egy felso kategorias sci-fi thriller lehetett volna a Sphere, ha nem is kultfilm. Igy azonban egy kihagyott ziccer lett zagyva, nem konzisztens, es mesterkelten didaktikus tanulsaggal, logikai bukfencekkel, foloslegesen hosszura nyujtott, de tartalommal meg nem toltott jatekidovel es kifejezetten kinos jelenetekkel. Szamomra azert fajo, mert egy-ket alkalommal tenyleg elhittem par pillanat erejeig, hogy egy jo mozit nezek.

Az Inland Empire-re es Interstellar-ra szavaztam. Erdekes, hogy mindketto rendezo a kedvenceim koze tartozik, de az elobbi szamomra mar egy elfaradt Lynchet mutat, aki egy iszonyatosan eros alaptortenetbol annyit tudott kihozni, hogy "tullynchelte", telepakolta az egeszet indokolatlanul a sajat kliseivel es borzasztoan elhuzta a jatekidot, szenvedes volt vegignezni, talan a vegefele a hajlektalanos jelenet adott nemi feludulest.
Az Interstellar pedig csak szimplan nem tetszett, indok nincs, egyszeruen nem fogott meg annyira erzelmileg, mint sokakat, es valoban, a jatekido itt sem rovid.
Beirnam meg a Gyuruk ura trilogiat is, de azt talan nem is lehetett volna mashogyan, ott inkabb az volt kiakaszto, hogy komplett karaktereket atformaltak (Gimlibol pl. egy bohocot csinaltak, holott a koyvben nagyon nem ez volt a szerepe), illetve hogy ilyen hosszu jatekidonel csak-csak belefert volna a Bombadil Tomas fejezet, aminek egyebkent a konyvben kifejezetten fontos (sot, annal is tobb) szerepe van...
Az Irishman-nek meg nem mertem nekiulni, majd egyszer...
Erdekes modon Tarantino mozijai viszont kivetel nelkul le tudnak kotni az elso perctol az utolsoig, pedig azok sem a 80 perces filmek taborat erositik.

Erdekes dokumentumfilm az azonos cimu konyv nyoman. Akit erdekel a pszichedelikus kultura, annak ajanlott darab, a tobbiek pedig jo esellyel sarlatansagnak tartanak. Jok a megszolaltatott szereplok, jol is van osszerakva a film, de Joe Rogan musorvezetese(?) elegge ront az elvezhetosegen szamomra (ne kerdezzetek, miert nem birom, de egyszeruen a hideg futkos a palitol a hatamon). A tema miatt es mert ilyen korrektul, szabadon, viszont nem reszrehajloan beszelnek rola a megszolaltatottak (legalabbis semmikeppen sem egy elfogult propagandaanyagot latunk), megkapja tolem a 4-est.

A heten a harmadik WA filmet sikerult megneznem. A filmhez magahoz nem sokat tudok erdemben hozzafuzni, mar nagyjabol mindent leirtak elottem, a maro, de intellektualis humor es a mindenkor relevans temak feszegetese tokletesen atjon itt is+WA azert akarki akarmit mond, igen komoly onreflexioval rendelkezik. En szemely szerint az Annie Hall tabort erositem, de ez lenyegtelen is, ez nem loverseny. A film csucspontja szamomra a zaro mondat akkor, ott, annak a szemelynek a szajabol. Nagyon eros tarsadalomkritika ez. Amin fennakadt a szemem, az az amugy hibatlan szinkron egy bakija, amikor "LSD szivasrol" beszeltek (ami eppen csak egy fokkal marad le a Szomszedok erdoben torteno fuszurasatol). Hihetetlen szamomra, hogy mennyire nincsenek kepben a forditok. Mondjuk igazabol mar hozzaszokhattam volna, abban az orszagban, ahol a Rock around the clock-ot Rock az ora korulnek vagy a Rhapsody in blue-t Kek rapszodianak forditjak barmi elofordulhat. Off: Kedvenc vesszoparipam a billion-milliard dolog.... errol egyszer megkerdeztem az amugy angol-francia szakos anyamat, hogy az ELTE bolcseszkaron frankon nem tanitottak a szamokat? Komolyan elhultem, hogy a valasz nem volt.... Ez azert baromi kiabrandito.

Szerintem nem feltetlen a drogellenesseg a film motorja, az csak a vaz, hogy igy mondjam, itt inkabb szamomra egy-egy megbicsaklott elet kilatastalansagarol es az abbol valo menekulesi kiserletekrol, onmedikalizaciorol van szo - legyen az az ostobabbnal ostobabb showmusor a bargyu vigyoru TV-s musorvezetovel vagy eppen a cuccozas. Ez valahol lenyegtelen is, a lenyeg itt a sorsok, a lejtmenet bemutatasa, es ezt korrektul el is vegzi Aronofsky, csak eppen a reszletek tekinteteben a szokasosnal is eltulzobban komoly targyi tevedesekkel. Azt meg elfelejtettem leirni, hogy Marion sorsa volt meg igazan megrazo szamomra es szinten eletszagu a maman kivul, mert igen, sajnos sok novel megtortenik az ilyesmi, azt hiszem a szociologiahoz nalam jobban ertok az ilyen Tim-eket hivjak hatalmi pozicioban levonek. Es az ilyeneknek a nok altalaban kiszolgaltatottabbak. Nekem amugy feljebb ment az (eleddig nem letezo) osztalyzatom, mert regen amikor neztem valahol az 1 es a 2 kozott lett volna :)

A Pankratorban - hogy Aronofsky-nal maradjunk - pl. sokkal korrektebbul elmondtak, hogy milyen cuccokat tol a fazon (a boduletesen rossz magyar forditasrol mar ne beszeljunk inkabb, de hat akik a billion-t billionak forditjak, azoktol igazan nem kell sokat varni - tenyleg nem ertem, hogy egy un. fordito miert nem tud fellapozni egy szotarat vagy a google-t, ha mar a szamokkal is (!) gondja van). En ilyen vagyok, szeretem meg egy jatekfilmben is, ha pontosan szamolnak be valamirol akkor foleg, ha ennyire erzekeny tema. Mert a felreertesekbol jonnek aztan az olyan hulyesegek majd, mint amikor engem altalanos iskolaskent azzal sujtottak, hogy ne fogadjunk el az iskola kornyeken szines belyegeket senkitol (szerintem ilyen a vilagtortenelemben amugy nem tortent meg soha, valahogy megis elterjedt ez az orbitalis ostobasag, hogy majd LSD-vel "beetetik" a gyerekeket). Ugy is mondhatnam, hogy sokszoros tapasztalat, hogy egy problemara nem annak eltulzo bemutatasaval, hanem a tenyalapu, pontos bemutatasaval lehet felhivni a figyelmet. A farkast kialto gyerek, ugye... Szoval ennyi, azt mondanam, hogy az Aronofsky eletmube tokeletesen illo film ez, de vannak szamomra sokkal jobb darabjai is ahogyan a drogtemat sokkal jobban bemutato filmeket is lattam mar.

off: par kommentben lattam, hogy "nem kotelezo drogozni" meg hasonlo gondolatokat. Azt azert tudni kell, hogy a problemas szerhasznalat sosem jar egyedul, nagyjabol mindig komorbid valamilyen mentalis betegseggel vagy szemelyisegzavarral. Sajnalatos, hogy a (magyar?) tarsadalom egy jo resze meg mindig itt tart, hogy "minek csinalja", stb. Mikozben van 1 us que 1,5 millio problemas ivonk es azt valahogy nem szoktuk szamonkerni, hogy valaki 30 ev ivas utan uj majat kapjon. Egy picit tobb empatia is lehetne azert bennunk, ugyanis a szerabuzus sosem a "lila kod keresese" es nagyon komoly hajlamosito tenyezok vannak ra, pl. egy csonkacsalad egy ketyos TV-orult anyukaval es egy nagy adag kilatastalansaggal fuszerezve ;) off vege

Tizenx ev utan ujraneztem ezt a filmet, regen egyszeruen csak utaltam, most mar csak egy szimpla "elmegy"-nek tartom, ami fejlodeskent is felfoghato. Nem a hatasvadaszattal van a bajom, az Aronofsky vedjegye, o ilyen, ilyen filmeket csinal, eppenseggel a Fekete hattyuban es a Pankratorban bejott, kvazi megbaratkoztam a stilusaval. A problemam az, hogy kb. 0 terepmunkat vegeztek a keszitok a film leforgatasa elott. Egy heroinista egyszeruen nem igy nez ki, a film elejen mar boven van szo IV hasznalatrol, de a nyomai sehol nem voltak lathatoak a film vegeig... a heroin high sem igy nez ki. A mama kapcsan gyogyszernevet nem mondanak (bar gyanithato, hogy dexedrinre vagy hasonlo Amerikaban torzskonyves stimulansra gondoltak), azonban haziasszonyoknak ma mar nem igazan jellemzo, hogy stimulansokat adjanak fogyni, masreszt pedig abban a mennyisegben, mikrogrammra pontos adagokban nyomott tablettakban - kvazi nem utcarol szerezve - nem okoz ilyen gyors mentalis leepulest es foleg nem kezd hallucinalni az ember tole, errol tobb millio ADHD-val kezelt embert meg lehetne kerdezni. A pupilla pedig az opiatoktol nem kitagul, hanem szukul (myosis)! Egy talyog miatt sem szokas csak ugy karokat vagdosni, foleg az ezredfordulo kornyeken. Nem, mintha orvos lennek, de ha ez lenne a rutin, akkor igen sok drogost/exdrogost latnank fel karral csaszkalni, ami nincs igy. A legemberkozelibb, legalabbis a szamomra legatelhetobb a mama leepulese volt (pedig minden vagyok, csak kozepkoru egyedulallo amerikai asszony nem), ott ereztem azt, hogy igen, egy maganyos also-kozeposztalybeli egyedulallo egy gyermekes anyaval ilyesmi megtortenhet, marmint a TV-orulete, hogy ennek rendel mindent ala, stb. A tobbi esetben marad a hatasvadaszat. Ami onmagaban nem eleg, az akkor mukodik, ha van melle valami plusz, amit a Pankratorban ereztem, itt nagyon nem. A fordulatok is tul hirtelen, minden felvezetes nelkul tortentek, a kepi vilag meg nehol telitalalat, de pl. a szuras folyamata x-edszer bemutatva a hirtelen gyors vagasokkal a vegere mar marha unalmas. Hogy pozitivumot is emlitsek, nagyon jo koncepcionak tartom, hogy parhuzamosan mutatja be a mama leepuleset, az uzenet egyertelmu, es itt old is valamit a keszito a "drog rossz" narrativabol. De en elvarnam a tema pontosabb koruljarasat, ha valaki ennyire erzekletesen akar bemutatni valamit. Osszessegeben orulok, hogy ujraneztem, de ujabb 10 even belul ez valoszinuleg nem fog megint megtortenni.

Tarantino valoban tud hulyeseget beszelni, es bar messze nem a kedvencem Hitch-tol a Szedules - mind a korai, angliai erajabol, mind Hollywood-bol vannak szamomra szubjektive kedvesebb filmjei - de az a hangulatteremtes, amit ott bemutat, talan az osszes filmje kozul a legerosebb. Hogy csak sznobizmusbol mondhatna valaki azt, hogy tetszik neki, ez teljesen nonszensz.
Az Aranypolgar annyi mindenben megelozte a korat, hogy folosleges is belemenni. Egyertelmu valasztas is lenne, ha ismernem az ellenfelet, de mivel nem ismerem, igazsagtalan lenne ranyomni, igy Kubrick-ra nyomtam, akit egyertelmuen a vilagtortenelem egyik legnagyobbjanak tartok. Ha valaki, hat o megerdemelte volna nem egy esetben rendezoi dijat.
Egyebkent meg nagy tevedesnek tartom en bloc egyes filmek tulertekeleset a letezo osszes (de legalabbis nagyon sok) kategoria odaitelesevel; a legeklatansabb peldaja ennek termeszetesen a Titanic.

Alapvetoen a sitcomot egy rettentoen bugyuta mufajnak tartom, amelynek raadasul a legtobb bennfentes US poenja altalaban nem igazan ul itt Kelet-Kozep Europaban, igy nem sok volt, amit figyelemmel kisertem volna. Egy volt, amit vegig tudtam nezni (bar a legtobb humorforrasra az elobbi megallapitasom ezezetben is all), ez pedig az Egy rem rendes csalad. Ez az egyetlen, amit el tudtam viselni hosszabb tavon (sot, egyaltalan el tudtam viselni). A South Parkot viszont bejeloltem; az itthoni HBO-s tv premiertol kezdve neztem, anno gyerekkent, szombat este 22:00-tol, minden heten vartam az a heti reszt :) Valahol a 12-14. evad korul lankadt el a lelkesedesem, de az elso negy evad barmelyik reszet barmikor szivesen beteszem mind a mai napig. Viszont ezt nem egeszen tartom sitcom-nak (bar nem vagyok filmeszteta, ez inkabb csak maganvelemeny). Ezen kivul Lynch Rabbits-jere nyomnek egy szavazatot, ha itt lenne, aminek a mufajarol megint csak lehetne vitatkozni, maga a szerzo azonban sitcom-kent hivatkozik ra es ha ugy vesszuk, hogy tulajdonkeppen a sitcom mufaj kifigurazasa az eltulzott sitcom elemekkel, akkor all is Lynch sajat besorolasa.