mimóza

Tapasztalat: 568 film
Kompetencia: 6 film
Súly: 718
Regisztráció: 2017. november 16. (11 hónap, 1 hét)
Kedvencnek jelölték: 25 user

Bemutatkozás

Régebben előfordult, hogy néztem filmeket csupán lazítás, kikapcsolódás, szórakozás végett. Az összes tíz százaléka tényleg remek volt, a tíz százalékból egy százalék ráadásul mély, sokatmondó is.
Ma már nincs időm erre. Vagyis van, de túl drága. Úgyhogy nem kockáztatok, hogy fecséreljem. Az kell már csak, ami legbelül érint. Szétszed, összerak. Üt, gyógyít. Hasít, elsimít. Taszít, átölel. Földbe döngöl, égbe emel. Megfagyaszt, vagy épp érezteti a rózsa illatát. Késztet, hogy dönts: futsz vagy maradsz, eldobod a reményt vagy mindenáron őrzöd. Ami elintézi, hogy fejlődj, alkoss, épülj, de ne stagnálj. Érezz.Sokfélét. Mélyet. Elveszejtőt, megváltót. Hogy élj.
Túlzottak ezek az elvárások?
Nem számít.
Már csak ez kell.
Ha tudsz ilyet, szólj bátran! :)

Kedvencek

Rendezők: Abbas Kiarostami, Akira Kurosawa, Anders Thomas Jensen, Andrej Tarkovszkij, Fábri Zoltán, Ingmar Bergman, Jiří Menzel, Kitano Takeshi, Lucian Pintilie
Színészek: Kevin Kline, Mads Mikkelsen, Robert De Niro, Robin Williams

Demográfiai adatok

Nem: nő
Születési év: ?
Lakhely: ?

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Spring
Újjászületés
4 2018-10-17 3,7
(70)
Sisyphus
 
5 2018-10-16 4,2
(134)
Mélyvíz
 
4 2018-10-16 3,7
(43)
Jungfrukällan
Szűzforrás
5 2018-10-16 4,4
(182)
Cet obscur objet du désir
A vágy titokzatos tárgya
5 2018-10-15 4,4
(256)
Solar Walk
 
5 2018-10-15 3,9
(16)
Nyitány
 
4 2018-10-15 3,9
(30)
Távolsági történet
 
4 2018-10-14 ?
(6)
Kaze tachinu
Szél támad
5 2018-10-14 4,2
(153)
Patakiskola
Streamschool
4 2018-10-10 3,6
(25)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2018-10-17 11:54:15 Spring (2014) / Újjászületés mimóza (4) #13

Legyen tiéd a halhatatlanság, én csak ezt az egy napot kérem tőled...

2000 év bölcsessége talán/biztos nincs bennem, lévén egyszerű halandó, de azt tudom, hogy itt valami elemi erejű igazinak lehettem tanúja; s azt is tudom, hogy ha láttam a másikban/másikkal a lehető legrosszabbat történni, de valami rejtélyes okból képes vagyok kezelni, és a bármi ellenére mindvégig - a "vég" szó itt nem is releváns!, tehát: végtelenül maradni, akkor az nem csak kémia, de varázslat is, akár a nyíló virág illata s a vulkán ereje együttvéve, és mindig újabb újjászületés...

A magyar címet itt most ragyogóan eltalálták, ja, és még valami: a bölcs, öreg gazda neve nem véletlenül Angelo.

2018-10-16 09:53:21 Jungfrukällan (1960) / Szűzforrás mimóza (5) #21

Van a közönséges, és van a szent.
A Jungfrukällan az utóbbi csoportba tartozik.
Ha egyszer is láttad, már senki nem veheti el tőled.
Mert van, ami nem veszhet el semmilyen körülmények között.
Ugyanis elkülönített, érinthetetlen, elpusztíthatatlan.
A remekmű felteszi a kérdéseket, s válaszol is.
Megpillantod a hullámot? Tisztít.

Okos és álomszép ez a film... minden gyengédségével, csalárdságával, tettetett keménységével, költői vágyával, pusztító robbanásával együtt is azt kell, hogy mondjam: realista. A várakozás realista zsoltára.
Lehet, ostobán hangzik, de egy kósza klasszikus ugrott be közben: "Dzsemet eszünk tegnap és holnap, de sohasem ma." ;)

2018-10-15 18:47:13 Solar Walk (2018) mimóza (5) #2

Kedves Fórumtagok! Aki már nagyon-nagyon várta, itt rögvest megnézheti, pár perce online is elérhető Réka filmje! :)
Itt megtekinthető.

2018-10-15 18:35:44 Távolsági történet (1966) mimóza (4) #10

Jó kis film ez, semmi felesleges sallang: 30 perc, és lepereg közben egy fél év az élet(ünk)ből.
Már az indító párbeszéd magával visz, tudjátok, a réten zajló. Réges-rég nem volt kedvem még mosolyogni sem, de a reuma kérdéskörénél már nagyon nevettem.
Egyébként is, azt gondolom, a film erősségét a dialógusok, a jellemrajzok és néhány különösen jól sikerült színész(nő)i alakítás adja.
Akit utálnom kellett a sztori szempontjából, azt kegyetlenül sikerült is utálni. Felmerült itt a kérdés alant, hogy női szemmel elég tolakodó és elég tapló-e a hetyke legény. Na, ja. AZ. Olyan fajta üresfejű, taszító alak, az az "úthenger-típus", akitől egy pillanat alatt kiráz a hideg, és ha kell, hát futok is. Le a térképről.

Egyszóval, ami a karaktereket illeti, itt csalfán cserben hagyott az a csuda empátiám - tudjátok, "Mindent meg kell simogatni/A hiénákat, a békákat is" (JA) - úgyhogy kedvemre húzhattam az orromat.

Mivel azonban nem jellemeket osztályozunk itt, hanem filmeket, s ez a rövidke alkotás eléri, amit akart, frappáns és velős, gyönyörű a táj - ugyan hol forgathatták? - , úgyhogy tőlem egy erős négyest kap. :)

2018-10-14 15:03:45 Kaze tachinu (2013) / Szél támad mimóza (5) #10

Előfordulhat időnként, hogy a legegyszerűbb szó a lehető legtöbbet jelenti. „Élj!”
Ez a film gyönyörűen mesél, elvisz, ahová kell; olyan, akár A varázshegy, nem véletlen a sok áthallás.
Hálás vagyok, hogy láthattam.

2018-10-14 08:49:06 Sztalker (1979) / Stalker mimóza (5) #82

„Higgyenek ők is, és nevessenek saját szen­vedélyeiken! Hiszen amit ők szen­vedélynek neveznek, valójában nem lelki energia, hanem csak a lélek és a külvilág közötti súrlódás. De a legfőbb, hogy higgye­nek önmagukban. És legyenek gyámol­tala­nok, akár a gyermekek, mivel a gyengeség nagy, az erő pedig hitvány. Mikor az ember megszületik, gyen­ge és rugal­mas, mikor haldoklik, erős és kemény. Mikor a fa nő, zsenge és rugalmas, mikor száraz és me­rev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugal­masság és a gyengeség a lét frisses­ségét fejezik ki. Ezért nem győzhet, ami megszilárdult.”

Összefoglaló, reflexió, gondolatébresztő? Mindegy, hogy nevezem. Részemről, mint befogadó részéről, Sztalker imája az, ami enged a függöny mögé látni, ha ezen a Filmcsodán gondolkodom. Meg úgy a Mindenről.

2018-10-10 12:50:21 Awakenings (1990) / Ébredések mimóza (5) #25

Bocsánat, nem okoskodásként, csak ezt épp' tudom: a film Oliver Sacks neurológus-pszichológus hasonló című, saját valódi, esettanulmányait tartalmazó könyve alapján készült (Ébredések, 1973).

előzmény: SAF333 (#23)

2018-10-10 10:52:23 Stoker (2013) / Vonzások mimóza (5) #38

Az öv, amit viselek, az édesapámé, a blúz, amit körülölel, az anyámé, a cipőt a nagybátyámtól kaptam...
Ahogy a szoknya is a széltől lebben, úgy én sem csak magamtól lettem olyanná, amilyen vagyok.


Tegnap, miután megnéztem, még csak egy erős négyest szándékoztam adni a filmre, de ma reggelre már úgy gondolom, ötöst kap. Első blikkre volt bennem jócskán neheztelés, hogy nem a hozzá illő, szeretett koreai arcokat látom Park Chan-wook alkotásában, de mára ez halványult. A képek lenyűgözőek, a szimbolizmus, a lelki folyamatok ábrázolása lehengerlő. A főbb karakterek alakulása, indítékaik, céljaik, vágyaik finoman bomlanak ki a múlt képeinek többszörös bevillanása során, a keretes szerkezet nagyon ütős.
Mia átlényegül a szerepében, igazán. Nézzétek csak, ennek a festménynek a kópiáját kapta inspirációnak Park mestertől, amikor a szerepről beszélgettek: http://preraphaelitepaintings.blogspot.com/2009/05/john-everett-millais-bridesmaid.html
Habár ő fekete és nem szőke hajú, simán átvette és tovább tudta adni (mintázni?) a sugárzást, "a látó" szellemiséget, ami a képről átjön. (Csak érdekesség: Millais festményén a kosszorúslány a menyegzői asztalnál ül, és egy ősi babona értelmében épp egy süteménydarabkát húz át 9-szer a gyűrűjén, hogy megjelenjen előtte vízióban a jövendőbelije képe.)
A film megkapóan vezeti végig a folyamatot, aminek során a kislányból nő lesz; figyel és tanul, alakul és szenved; küzd, hogy minek adja meg magát, és minek ne; megmentse-e anyját, aki átoknak tartja őt, és minden pillantásával, szavával meg akarja semmisíteni; sodródjon-e, mikor és milyen döntéseket hozzon meg; engedjen-e csábításnak, s ha igen, mikor és melyiknek; megérezze és megtapasztalja, mi az igaz érzés/szerelem, és mi a hamisítvány... Hol végződik az, amivé felmenői tették genetikájukkal, életpéldájukkal, hozzá - és egymáshoz - való viszonyulásukkal; és hol kezdődik az, amivé tudatosan válhat a későbbiekben.

Bátor ábrázolás, kicsit sem félénk történet az ártatlanság elvesztéséről.
Tisztelet mindazoknak, akik elkészítették.

(Nekem ez jött át... a "sötét szálról", arról, hogy a film thrillerként milyen, már írtatok, s még fognak is, gondolom, akik otthon vannak a területen.)
És még egy: remélem, egyszer látható lesz a vágatlan verzió is.

2018-10-08 19:51:52 Le rayon vert (1986) / A zöld sugár mimóza (5) #5

Hajjajj... az érzés igazán páratlan, amikor az emberek fecsegnek körülötted, és te udvariasan hallgatod őket; mosolyogva bizonygatod, hogy rendben vagy, aztán a következő pillanatban elbőgöd magad; próbálod elmagyarázni 9 értetlenül grimaszoló asztaltársadnak, hogy ne aggódjanak, minden porcikád rendben van attól, hogy vegetáriánusként élsz; igyekszel nem észrevenni, hogy leszólnak a hátad mögött, mondván, hogy olyan vagy, "mint egy növény"; az összes barátod lelkesen próbál "segíteni", persze, mindegyik a tőle telhető legötletesebben, ám neked menekülni támad "kedved" (vágyad? kényszered?) tömegből, hajóról, hintából...

E pár szóval még semmit sem mondtam erről a zseniális filmről.
Ha introvertált vagy, totál át fogsz érezni minden rezdülést, ha nem, akkor kiváló alkalom, hogy bepillants a "bevehetetlen különcök" lelkivilágába.
Csak látszólag ijesztő ám. :)

(Jó hír: NEM, nem mindenkinek "kell" bíbelődnie ezekkel a nehéz esetekkel. Sőt.)

Összes komment...