mimóza

Tapasztalat: 61 film
Kompetencia: 2 film
Súly: 111
Regisztráció: 2017. november 16. (3 hét, 5 nap)
Kedvencnek jelölték: 3 user

Kedvencek

Rendezők: Anders Thomas Jensen, Andrej Tarkovszkij, Ingmar Bergman, Jiří Menzel
Színészek: Kevin Kline, Mads Mikkelsen, Robert De Niro, Robin Williams

Demográfiai adatok

Nem: ?
Születési év: ?
Lakhely: ?

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
The Village
A falu
5 2017-12-11 3,3
(893)
Un long dimanche de fiançailles
Hosszú jegyesség
5 2017-12-11 3,9
(376)
Hachiko: A Dog's Story
Hacsi, a leghűségesebb barát
5 2017-12-11 4,2
(329)
Der Name der Rose
A rózsa neve
5 2017-12-11 4,0
(485)
A Midnight Clear
Éjfélre kitisztul
5 2017-12-10 3,9
(60)
Szerelem
 
5 2017-12-08 4,4
(278)
Yol
Az út
5 2017-12-07 ?
(7)
Butch Cassidy and the Sundance Kid
Butch Cassidy és a Sundance kölyök
5 2017-12-06 4,3
(454)
Of Mice and Men
Egerek és emberek
5 2017-12-03 4,3
(287)
The Man from Earth
Az őslakó
5 2017-12-02 4,0
(669)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Hátborzongató, gondolatébresztő, mélyen emberi, okos történeten alapuló, maradandóan a lelkünkbe vésődő filmalkotás ez; karakterüket fantasztikusan alakító színészekkel. Formabontó és egyedi a 2. világháborús filmek sorában, hiszen közelről láthatjuk mindazt a torzulást, amit a harcok szörnyűségei okoznak a katonák lelkében teljesen függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon áll; mindenki ugyanúgy szenved és egyformán besokall. A kétségbeesett megoldásaik eredményesek lehetnének, de közbeszólnak a váratlan fordulatok. A film utolsó kockáinak lepergése után minden nyitott lelkű nézőben megerősödik a tudat: az összes harc és háború a végsőkig értelmetlen, totálisan hiábavaló. Ez az Alkotás számomra az abszolút háborúellenes eposz. (William Wharton regénye, amelynek alapján a film készült, legalább olyan hatásos, ha nem hatásosabb, mint Vonnegut munkássága a háborúellenes művek sorában.) Hógolyózz,[/ ne háborúzz!

2017-12-07 13:14:53 Yol (1982) / Az út mimóza (5) #3

ChrisAdam, nagyon köszönöm az ajánlót! Ó, mennyire nem Hollywood! Minden más, mintha egy másik világban járnánk - és igen, valóban másik világban járunk. Különleges a színészek arca, minden megnyilvánulásuk, a környezetük, a házaik, a szokásaik, az ókori törvényeik, és az azokhoz való ragaszkodásuk... Aki megnézi, bizony kultúrsokk éri. Közben azon tűnődtem, hol vannak az állatvédők, a női és gyermekjogi aktivisták ebben a szeletében a világnak... S a szomorú valóság az, hogy sehol... Ha megszakad is a szívünk a jogtalanságok és értelmetlen szenvedés láttán, nem mi, nyugatiak vagyunk a normális világ mércéje. Vannak más mércék, amelyek alapján embermilliók élik le az életüket.De szeretnek, küzdenek, örülnek és sírnak, lelkiismertük törvényei alapján hoznak személyes döntéseket, hiába a fegyverek szavával uralkodó hatalom felettük. Sorolhatnám még a megdöbbentő ellentmondásokat és tanulságokat, de nem teszem, mindenkinek szívből ajánlom ezt a filmet, hogy nyíljon a szemünk és a szívünk mások felé!

előzmény: ChrisAdam (#2)

Nem ismerem behatóan a western filmek világát, kamaszkoromban néztem utoljára vadnyugati kalandokat. Ám van egy olyan érzésem e film után, hogy műfajának jeles képviselői közé tartozik. Csodálatos tájakon játszódik, hamisítatlan hangulatot áraszt, remek humorral sziporkázó, jó szövésű történet, belevaló (... mi az, hogy! zseniális!) színészekkel, varázsos zenével. A befejező jelenetet pedig nem hiszem, hogy bárki elfelejtené, aki csak egyszer is látta.

***Figyelem, erősen szubjektív vélemény következik!*** Történt egyszer, hogy hajnali négykor eldöntöttem: az egész világirodalomból nekem pontosan erre a műre van szükségem. Azonnal. El is olvastam. S akkor úgy jártam éppen, mint most, a filmmel: csak ültem tovább az utolsó sorok/hangok lecsengése után. Azóta is tűnődöm az olvasottak/látottak felett… s mindig arra jutok: hála az Égnek, nekem van olyan barátom, aki ha észreveszi, hogy baj van az agyammal, megteszi, ami szükséges… Kiváló és sodró ez a történet. Örök üzenet.

"Velünk bizony másképpen áll a dolog. Nekünk van jövőnk. Van, akivel beszéljünk, aki törődik velünk. ... Lennie közbevágott: – Bezzeg, hogy van! És miért? Mert… Mert te törődöl énvelem, én törődöm teveled, hát ezért. – Boldogan nevetett. – Most folytasd, George!"

Látatlanban, csak a trailer alapján is hatos ez a film! Ember ilyen látványvilágot nem is tud... ám nekik sikerült. Ha sikerült megnéznem, újra jövök.

A vakvágányon időző emberiség tézisének kibontása Malick varázsos, tökéletes, vegytiszta poétikájával. (Ronin07 cikke után szabadon, csak, mert nem tudnám ennél precízebben megfogalmazni a film után kavargó gondolataimat.)

"Az én filmem" - mondhatom, zsigerből magaménak érzem, többféle okból. Esztétikai szempontból a gyönyörű pasztellszínek fogtak meg, s ezek végigkísérték - szerencsére - az egész alkotást. A drámai ellentételezést - vágóhíd, hangtalanul szenvedő állatok, vér - a szimbólumrendszer és előremutató, jelzésszerű szerepük miatt, szintén fogtam az antennákkal. A lány által megjárt, veszélyes mélységeket is abszolút átéli a főszereplővel együtt mindenki, aki csak ujjheggyel mer hozzáérni a külvilághoz. (Legyen az ok autizmus, Asperger, túlérzékenység, introvertált személyiségtípus, stb.) Ám itt jön be a misztikusnak ható szál, az álmok világa, az álmok összecsengése. Mese - mondtátok előttem -, igen, sokaknak az, én ellenben halkan és tisztelettel hozzáteszem: csak annak, aki (még) nem élt át ilyen mélységű szinkronicitást. Aki viszont átélte/átéli, annak valóság. Konkrét példákkal: még ha több száz kilométerre vagy is a Szeretett Személytől, akivel összetartozol, ugyanabban a percben ébredtek fel; máskor egyszerre írtok meg egy üzenetet, amiben pontosan ugyanaz szerepel; megérzitek, ha beteg a másik, vagy veszélyes helyzetbe került; azt a könyvet veszed le a polcról, amit a másik telefonon elkér tőled fél óra múlva. Az ilyen jellegű egymásra hangolódás és odaadás ÉLTET és TOVÁBBVISZ. Habár a film legsokkolóbb jelenete láttán meggyőződésem volt, hogy ekkora vérveszteség a való életben tutira halálos, ezt az ész mondatta velem. Mindazonáltal megértem a csavart, hogy tovább élt, éspedig éppen az iménti gondolat miatt: az ilyen mélységű, elfogadó, egymásra hangoló szeretet ÁTEMEL.

Ui.: Továbbá azért is éreztem magaménak ezt az alkotást, mert a filmre vett szarvasok itt élnek pár kilométerre tőlem, kedvenc erdeimben, a Bükkben, Szilvásvárad környékén. (A stáblista végén ez is szerepel. :) ) Talán sétáim közben épp őket (is) láttam.

Szebb szerelmi történet bontakozik ki ebben az alkotásban, mint bármelyik mai giccs... Mert igazi. Mert tiszta. Amennyire emberi mivoltunkból eredően csak lehet. Ugyanakkor a többi szál metsző kritika az öntőműhelyről, ahol az ember nem más, mint nyersvas, amit újraolvasztanak. Ahol az új kor új embert igyekszik kovácsolni mindenkiből. Ám szerencsére mindig akadnak, akik nem hagyják magukat beolvasztani: a filozófus, a professzor, a tejes, a jogász, az őszinte hívő... mind eltűnnek egy időre, de nem törnek meg. A filmet igazán az értheti, aki élt abban a korszakban... Az azóta születetteknek pedig történelem. (A szókimondó fajtából.) Számomra is túl ismerősek voltak a jelenetek: az én családom is elutasította a vörös nyakkendőt és a párttagsági könyvet, sosem alkudtak meg, még ha börtön járt is érte.

2017-11-24 11:52:26 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] mimóza #23198

Szebb szerelmi történet bontakozik ki ebben az alkotásban, mint bármelyik mai giccs... Mert igazi. Mert tiszta. Amennyire emberi mivoltunkból eredően csak lehet. Ugyanakkor a többi szál metsző kritika az öntőműhelyről, ahol az ember nem más, mint nyersvas, amit újraolvasztanak. Ahol az új kor új embert igyekszik kovácsolni mindenkiből. Ám szerencsére mindig akadnak, akik nem hagyják magukat beolvasztani: a filozófus, a professzor, a tejes, a jogász, az őszinte hívő... mind eltűnnek egy időre, de nem törnek meg. A filmet igazán az értheti, aki élt abban a korszakban... Az azóta születetteknek pedig történelem. (A szókimondó fajtából.) Számomra is túl ismerősek voltak a jelenetek: az én családom is elutasította a vörös nyakkendőt és a párttagsági könyvet, sosem alkudtak meg, még ha börtön járt is érte.

--
Áthelyezve a(z) Skřivánci na niti topikból.

"Milyen szép is lenne az élet, ha nem itt lennék, hanem ott..." És azok a cudar darazsak... " "Akinek nem inge, ne üljön kerékpárra." "Ő a legújabb barátnőm - egy tájképért kaptam cserébe." A szereplőket látnod és hallanod kell, majd idézni fogod te magad is őket, ha akarod, ha nem... Ám a film keserédes, magad sem tudod, derű vagy csöndes szomorúság keveredik-e láttán a lelkedben. Végkicsengése ugyanis az, hogy "Lelinek, aki mindent képes saját ízlése szerint valóban égi kékre fösteni, el kell pusztulnia, mert manapság buszokon és úthengereken képzeletben se nagyon mehetünk át, ellenben a buszok és úthengerek baljós következetességgel gyalogolnak keresztül rajtunk." (Szántó Pétertől idézet)

Összes komment...