Norbert Simon

Fantasztikus ahogy fel van építve az egész film.

Karácsony közeledtével úgy döntöttem egy ilyesmi témájú hosszú filmet kéne megnézni. Bevallom egészen mostanáig csak bizonyos részleteiben láttam a filmet. Most azonban sikerült végig néznem az egészet. Egész jónak találtam. Azt tudnám mondani ,hogy ebből a korszakból talán csak a Ben Hur versenyezhetne vele. Rendkívül látványos, színes, számos jelenete monumentális. Itt gondolok elsősorban a Mózes és Isten kapcsolatára( Égő csipkebokor, a lángoszlop, a tenger vizének szétválasztása) úgy vélem nagyon betaláltak vele. Viszont az óriási egyiptomi díszletekkel párhuzamba állítva még egy kiváló kontraszt is születik ezáltal. Nagyon hosszú a film legtöbbször egész eltudott szórakoztatni a látványvilága, az szerintem nagy kár ,hogy a tíz csapást nem mutatták be csak konkrétan 3-at. A film hosszúsága ellenére úgy érzem mintha a karakterekre nem fektettek volna elég nagy hangsúlyt ami szerintem egy kicsit baj. A három főszereplő a Nofretiti, a Rámszesz, és a Mózes még ahhoz képest talán igen de mintha őket sem vitték volna túlzásba. Kapunk némi romantikus szálat is Nofretiti és Mózes, cselszövéseket, jó sok irigykedést a Rámszesz részéről. ( Merthogy a Mózes gyakorlatilag tényleg mindenben felülmúlja.) Összességében: A film kissé ma már poros, és helyenként túlnyújtott- (a mai néző számára-) de mégis inkább azt látom ,hogy korrekt szórakozást tudott nyújtani így a karácsonyi szünetben.

Stephen Kingé a nagy érdem! Utánozhatatlanul az övé! Élvezni lehet az első perctől az utolsóig.

Egyáltalán nem olyan rossz kis film ez. Jól mixeli össze a műfajokat és a két színész alakítására is sokáig emlékezni fogok. Thomas Jane nagyon jó. A köd kapcsán érdekelt tőle ez is.

Összességében a Köd a fantasztikus rémálmok életre keltésének egyik legnagyobb példája. Ahogy ezt a Darabont megcsinálta csak áldani tudom érte. A vége pedig nem is akármilyen így még azt is mondhatnám ,hogy drámává lesz. Valami félelmetes!

Tegnap volt a nap filmje. Még most is elevenen megmaradtak bennem a képsorok... Lenyűgöző a film! De nagyon szomorú történet, Haneke egy zseni. Ilyen precízen ábrázolni a valóságot csak kevesen tudnának mint ahogy Ő. A két idős színész (Jean-Louis Trintignan és Emmanuelle Riva) szenzációsan játszik. A mellékszerepben Isabelle Huppert is ragyogóan játszik. Életszerűen hatnak a karakterek. Világosan megmutatkozik a karakterek által ,hogy az emberek mennyire nem egyformák még családon belül sem. És ilyenkor nem számít a pénz és ,hogy ki hol foglalja el a helyét a társadalomban. Ha egy ember nem hal meg idő előtt az megöregszik és előbb utóbb megbetegszik, ápolásra szorul és végleg elgyengül. Nagyon sokat számítanak a kapcsolatok. Temérdek sok próbatétel áll egy kapcsolat előtt. Az emberi élet utolsó évei is egy nagyon komoly próbatétel. Sokszor a szeretet marad és hát a remény hal meg utoljára szokás mondani. Az elmúlás sosem könnyű főként ha az még ráadásul lassú is. Egy cseppet sem szentimentális a film de ugyanakkor nem is érzéketlen. Megrázó élmény volt az egész film és felejthetetlen.

Vegyesek az érzéseim iránta. Se nem rossz de se nem jó irányban. Technikailag ez egy nagyszerű film! Nagyon ötletesnek, és látványosnak találom. A látványvilág nagyon tetszett. Mutatós! Stílusos, egyáltalán nem hatott giccsesnek. Tetszett még az is, hogy nagyon kreatív volt és ebben nagyon is kiélte magát a film. ( Ezek a kőszörnyes akármik ezek nekem nagyon bejöttek. De főként ahogy érkezik a vízözön. Engem lenyűgözött.) Darren Aronofsky úr előtt emelem kalapomat. Minden tiszteletem az övé. Ami a sztorit illeti úgy látom ebben olyan nagyon újdonságot nem tudtak mutatni hiszen magával a sztorival mindenki így vagy úgy de tisztában van az is aki vallásos és az is aki nem. A színészekkel viszont sajnos vannak gondjaim. Csak azt tudom leginkább kiemelni ,hogy legalább a Russel Crow a Noé. Ő ide nagyon kellett. ( Vagy legalábbis egy ismertebb arc.) Ő még csak csak próbált valamit menteni, illetve még a Jennifer Connelly talán aki még egész jól játszik. A fiatalabb színészekről már abszolút nem tudom ezt elmondani. Jó formán csak vannak és szerintem ők maguk sem mindig voltak toppon. Kár mert így sokat rontottak az összhatáson illetve a két és fél órás időtartam is egy kicsit hosszú.

Nem okoz csalódást az olasz mester, Dario Argento! Talán nem a legjobb tőle de nagyon nagyon stílusos a maga furcsaságai ellenére egy kiemelkedő darab. Asia Argento egy királynő. Úgy uralja a filmet végig, ami pedig a Thomas Kretschmannt illeti az ő alakítása is megér egy misét. Félelmetes és biztosan megmarad a fejemben sokáig. Ennio Morricone zenéje pedig csak még magasabb szintre emeli a lelkiszemeim előtt a film értékelését. Én nagyon nagyon bírtam a sztorit végig.

Érdekes, olykor megrendítő, életszerű, tanulságos, és kiválóan mutatja be a kommunaéletet. ( majdnem egy helyszín, nagy ház, szobák, nagy asztal.) A kommuna egy nagyon jól megrendezett, jó tempójú film. Thomas Vinterberg kitűnő munkát végzett. A színészek is kiválóan odatették magukat. Ulrich Thomsen és Trine Dyrholm szerintem tökéletesek voltak.

A színészek alakításai mind mind nagyszerűek. ( A mellékszereplők is fantasztikusak mind egy szálig.) Daniel Auteuil és Juliette Binoche nagyon meggyőző párost alkotnak és mind a ketten máshogyan ugyan de remekül érzékeltetik a nézővel az érzelmi szétesést és kiüresedést. Haneke rendező úr fején pedig ott a korona. Lenyűgöző munkát végzett. A feszültség pedig olykor hitchcocki. (Az elején még a Hátsó Ablak is eszembe jutott róla egy kicsit.) Amellett ,hogy komor hangulatú még szerintem izgalmas is. Sőt szerintem a legizgalmasabb filmje is ez idáig. ( Betettem a rendezőt a kedvenceim közé)