zéel

2019-09-17 23:03:31 A hetedik szoba (1995) zéel (5) #1

Ma este a 88 éves rendező jelenlétében volt szerencsém megnézni ezt a kitűnő filmet.
Ez több szempontból is szerencse, ugyanis Mészáros Márta nagyon jó fej. Élmény a társasága. Ahogy a születésnapi köszöntőben elhangzott, azon kevés művész közé tartozik, aki nem akar(t) magából szobrot faragni.
Szerencse továbbá, mert ez a film gyakorlatilag be volt/van tiltva nálunk. Az erős olasz és lengyel közreműködésnek köszönhetően ugyan a film elkészülhetett, de a mozi-forgalmazást már nem nagyon erőltették a magyarok.
A filmről, ill. a film készítésének körülményeiről bővebben: ITT.

2019-09-17 10:28:39 [Magyar filmek] zéel #378

Ma este 18 ó-kor Mészáros Márta "A hetedik szoba" c. filmje a Filmművészek Szövetsége rendezésében (Bp. Ráday u. 31/b).

2019-09-14 22:17:43 [Megérdemelte-e az Oscart...] zéel #11161

Az év szinkronizált alkotása: Csernobil (HBO)
további díjak ITT

2019-09-13 13:51:24 [Általános fórum] zéel #8042

Nyilván lehetne vitatkozni, de nekem alapvetően tetszik a lista. Főként a Saul fia előkelő helye.

előzmény: MicaHiro (#8041)

2019-09-11 09:26:05 Walk the Line (2005) / A nyughatatlan zéel (5) #45

Életrajzi filmként érdekes, zenés filmként imponáló, drámaként megrendítő.

2019-09-09 12:08:21 [Magyar filmek] zéel #376

"...önök is nyilván tudják a saját tapasztalatukból, hogy minél több filmet néznek meg, annál inkább csökken a lelkesedésük, kihuny a szenvedélyük.” Ehhez képest elég nagy szó, hogy a beszélgetés során egyetlen filmet említ a közelmúltból, amin sem el nem aludt, sem kikapcsolni nem akart: a Saul fiát. „De azért nem tudnám még egyszer megnézni, annyira erős film. Nem tudtam aludni utána. Akár irigykedhetnék is a rendezőre, hogy képes volt ilyesmit létrehozni, de igazából boldoggá tesz, hogy sosem kell ilyen filmet forgatnom. " (Menzel)

2019-09-09 11:55:35 [Általános fórum] zéel #8015

Azt a...!:)

előzmény: Ágó (#8014)

2019-09-08 23:05:58 Pályamunkások (1957) zéel (5) #7

Különös mű Gaál István első sikeres filmje, a mindössze négyperces Pályamunkások. Az alkotótárs-baráttal, Sára Sándorral forgatott főiskolás vizsgafilmben kizárólag fix beállításokat látunk, a sínkalapálás lendületes ritmusára vágva. Nincs történet, csak ütem, muzsika és kompozíció, már a pálya kezdetén kijelölve azt az utat, amelyen alkotója elindult. Kétségünk sem támadhat felőle, hogy par excellence film pereg előttünk, ám az közelebbi rokonságban áll a képzőművészettel és a zenével, mint az epikával. Ha mégis az irodalmi műfajok felől közelítünk hozzá, akkor inkább a poétikát, mint az elbeszélést idézi. „Rám a zenei struktúra komoly befolyással volt és van – írta Gaál. – Sokat segített nekem. Mindig úgy érezhettem, nyugodtan ráállhatok, mert nem csap be. Talán azért is van ez, mert mind a filmművészet, mind a zeneművészet temporális művészet.” (Báron György, Filmvilág, 2007/12)

2019-09-08 14:01:30 [In Memoriam...] zéel #2482

Tóth János operatőr 1930-2019.

Tévedés azt hinni, azt tanítani, aszerint filmet készíteni, hogy a film lényege csak a dialóg, a narratíva, a cselekmény, a fordulópontok, a konfliktus, stb., szóval, ha a filmet úgy gondoljuk el, mintha regényt vagy színdarabot írnánk. Nem. A film lelke a kép, a mozgókép, amely hatásának ritmizált összetettségében, rétegzettségében, nonverbális, érzéki voltában sokkal inkább hasonlítható a zenéhez - de legalább annyira -, mint bármilyen narratív irodalmi műfajhoz.
Irodalmi műfaji hasonlóságot keresve inkább a költészet említhető.
Nem véletlen, hogy Tóth János olyan filmekben teremtett senkiével össze nem hasonlítható képi világot, amelyekben a zeneiség, a nonverbális érzékiség lényegi volt: Huszárik Zoltán rövidfilmjeiben (Elégia, Capriccio), a Balázs Béla Stúdióban saját maga által készített, meghatározó jelentőségű experimentjeiben (Aréna, Poézis, Study I-II.) vagy Makk Károly emlékezet-filmjeiben (Szerelem, Macskajáték).
Fény, ritmus, forma - ez a film zenéjének érzéki lényege, lelke.
Janó maga volt a fény, a ritmus, a forma.
Halálával kihúnyt a fény, megtört a ritmus, bizonytalanná lett a forma, elkomorult a lélek.
(Janisch Attila)

előzmény: PG (#2480)

2019-09-07 16:33:26 99 francs (2007) / 99 frank zéel (?) #3

Frédéric Beigbeder könyvét (mely a film alapjául szolgál) én még 1999 Ft-ért vettem. Akkor még jót mulattam, hogy milyen trükkökkel manipulálják a cégek a vásárlókat. Ma már viszont, amikor a politikában is visszaköszönnek ezek a manipulációs technikák, nincs nagy kedvem nevetni.
Azt nem tudtam, hogy film is készült Frédéric Beigbeder könyvéből, de ezek szerint kár lenne kihagyni. Bár, ha nem tévedek, itthon még DVD-n sem adták ki.

József Attila "Szabad-ötletek jegyzéke" jutott eszembe...

előzmény: ryood (#696)

Erős szöveg.
Szabad-ötletek jegyzéke !?

Gratulálok és irigyellek!:)
Tetszik...az interjúd (angolul társalogtatok?), tetszik a művésznő derűje, zsigeri optimizmusa.
Jut eszembe Spiró, aki azt mondja, hogy jó körülmények közt nyugodtan lehetünk pesszimisták, rossz körülmények közt azonban muszáj optimistának enni.

előzmény: ChrisAdam (#13)

2019-09-05 19:07:31 Küldetés (1977) zéel (5) #4

...ha nem tudnám, hogy ez mikor készült, és azt hinném, mai, annyira sokat nem tévednék.
igen, annyi kiegészítéssel, hogy ma már ilyen film, ugye, nem készülne, így aztán betiltami sincs mit
egyébként miután ezt a filmet anno betiltották, levették a mozik műsoráról, onnantól tömegek zarándokoltak a filmre filmklubokba, közönségtalálkozókra
Kósa és Balczó az ország szine minden táját bejárták ezzel a filmmel, miután levették a mozik műsoráról

előzmény: Tenebra (#3)

2019-08-28 20:45:13 Peterloo (2018) zéel (?) #1

Magyarországi bemutatóról tud valaki?

másik wharton-film?

előzmény: saatonda (#18)

2019-08-23 22:40:03 Goliat (2018) / Góliát zéel (4) #2

Igen. Amatőr szereplők. (Ahogy azt az ÉS friss számában olvashatjuk) És milyen jók!

Három (azaz 3) néző/szavazat?!

előzmény: zéel (#1)

Kösz!:)

előzmény: cucu (#13044)

Nem, de kösz!:)

előzmény: Raul (#13040)

Nem lehetne visszaállítani a régi rendszert?
Csak arra utalok, hogy korábban nem kaptam/kaptunk kis csengőt, amikor ebbe a topikba érkezett új (szerkesztőknek szóló) bejegyzés.

2019-08-17 12:44:39 [In Memoriam...] zéel #2479

Igen!:(((
Én is a szelíd (és most már: égi) motorost őrzöm a szívemben!
RIP

előzmény: Bogár Bence (#2478)

2019-08-14 18:53:35 Fordulat (1978) zéel (4) #1

Minden fordulat történelmi jelentőségű siker - a korabeli tudósításokban. 70 év távlatából inkább csak elkeserítő manipuláció.

2019-08-11 16:54:36 Pociag (1959) / Az éjszakai vonat zéel (5) #9

Ahányszor megnézem, mindig a hatása alá kerülök. Amilyen zárt, egyszerű szerkezetű, annyira sokrétű jelentést hordoz. Különösen a zenéje kísér, ami egy csendes, egyszerű melódia. Olyan, amit sosem felejtünk el és mindig újra hallani akarunk. Mestermunka. Andrzej Trzaskowski a zeneszerző, aki számos filmzenét írt, zongorista, komponista, a kortárs zene és a jazz nemzetközi hírű alkotóembere. Ez a film és ez a zene igazi gyöngyszem. (blog bejegyzés)

előzmény: bakocsa (#8)

2019-08-10 15:54:51 [Magyar filmek] zéel #374

Nosztalgiamozi Bubik Istvánnal
Korán reggel ült kocsiba, rövid éjszaka után. Szolnokról tartott Budapest felé egy sikeres előadást követően. Keveset aludt, ivott is az éjjel, nem kötötte be a biztonsági övet. November volt, zimankós vasárnap, jégfoltoktól fénylett az út. Bogárhátú autója hirtelen megcsúszott, áttért a másik sávba, és frontálisan ütközött.

2019-08-10 09:56:24 Miss Sloane (2016) zéel (5) #6

A fegverlobbi és a politika kéz a kézben. Ma már ezen mi sem lepődünk meg.
Azonban a film mindezt igen érdekfeszítően mutatja be. Köszönhetően mindenekelőtt a címszereplő Miss Sloane-nak, a vérprofi washingtoni lobbistának. Okos, ravasz, hideg és végletekig eltökélt nő. Csak a cél, az eredmény érdekli. Győzni - bármi áron!
Mindez Jessica Chastain szenzációs alakításában (és Pálfi Kata kitűnő magyar szinkronjával).

2019-08-09 09:55:41 Álljon meg a menet! (1973) zéel (5) #1

Van, aki bírja Gyarmathy Lívia (csehes) humorát, van aki nem. Én pl. nagyon bírom!
Nem mellesleg kiváló kor-és kórkép a 70-es évekből. De szívesen megnéznék egy ilyet a jelen kor/kórról is!

2019-08-08 17:33:13 Goliat (2018) / Góliát zéel (4) #1

A felnőtté válás komoly kihívás még normális esetben is. Hát még egy visszahúzó, nyomasztó, zűrös környezetben. Ez a megrendítő film erről a küzdelemről, vívódásról szól (és csak mellesleg arról, amit a főoldali tartalom-ismertető ír.)
Nekem a 17 éves főhős a nemrég (újra) látott Macieket/Zybulskit (Hamu és gyémánt) juttatta eszembe. Mindketten szeretnének egyszerűen csak normális életet élni.
Egyébként semmi filmes hókusz-pókusz, "csak" kőkemény történet, erős színészi (amatőr?!) jelenlét. Megrendítő film. Hajlok az ötösre.

Viszont néhány napja a rendszer akkor is küld nekem csengőt, ha valaki ír ebbe a (szerkesztőknek szóló) topicba valamit.

2019-08-06 10:24:07 A fehér szarvas (2019) zéel (5) #1

Egy elképesztő természetfilmes "mese" a távoli Szibéria legtávolabbi zugából, attól a Török Zoltántól. aki a Vad Magyarország - A vizek birodalma c. filmjével már bőven bizonyított.
Most ITT elérhető - kitűnő minőségben.
(akinek a 35.40 utáni "fürdőszobás" jelent sem tetszik, az nyugodtan hagyja ki a filmet)

A Felhőfejes c. film ismertetője félrevezető. Inkább ezt javaslom:

Forgács Ferenc, 40 év körüli, elvált. Serdülő, bakfis kislányukat volt felesége neveli. Az apa szép vakációra készül lányával a nagyszülőkhöz, a férfi családjához. Ahol a volt feleség is téma. A félig felnőtt gyerek, érthetően, hol az apjához, hol az anyjához húz...

2019-08-04 20:35:23 Felhőfejes (1972) zéel (5) #1

Nem lehet könnyű elvált szülők gyerekének lenni. Nem lehet könnyű erről a - sajnálatosan - örökzöld témáról jó filmet csinálni. De most sikerült.
Talán nem igazságtalan, ha az alkotók közül a remek dialógusok íróját, Szász Imrét említem elsőnek. Látszik, hogy nagyon otthon van a házassági/válási témában. Méghozzá nem csak a felnőtt, hanem a leginkább érintett (ártatlanul büntetett) szereplő, a gyerek nézőpontjából is.
E mellett kiváló társadalmi helyzetképet is felvillant, mintegy mellékesen. (Tényleg, elterjedt szokás még az akkoriban nagyon divatos autóstop?)
A kitűnő szereplő-gárdából itt most csak kettőt emelek ki: a nagyszerű Kálmán Györgyöt, az elvált apa nehéz szerepében, valamit a nagylányság küszöbén álló kislányának szerepében Kassai Tündét.
Ja, és ez "csak" egy tévéfilm. Ilyenek sorozatban készültek a 70-es, 80-as években.
Az egyébként remek zenéről, zeneszerzőről nincs információm.

2019-08-04 13:22:47 [Általános fórum] zéel #7968

ne mentsünk fel egy filmet azért, mert művészfilm
eszembe sem jutna! (Fassbinder éppen ma reggel kapott tőlem egy szép nagy hármast!:)
egyébként persze nem tudom, hogy az idézett szöveg szerzője mit gondolt, de én egyetértek veled/veletek
annyit tennék csak hozzá, hogy Tarantino kapcsán a "lopás" nyilvánvalóan idézőjelben értendő (én azért is tettem oda Picassot)
a nagybetűs művészfilmnél pedig az eredeti szövegben is idézőjelben van a nagybetűs
szóval...kösz a mini-elemzést!

előzmény: Tenebra (#7966)

2019-08-04 12:08:27 [Általános fórum] zéel #7965
2019-08-04 09:47:21 [Általános fórum] zéel #7963

"Good artists copy, great artists steal." (Picasso)
...és Tarantino... :)

Az (ál)szent család. Roppant idegesítőek, ellenszenvesek. (Persze még mindig jobb, mint a képmutató, álszent hatalom.) Lehet, hogy ezért (is) nem hozta nekem a film a várt Fassbinder minőséget. Meg alighanem kitűnő kollégáim ötösei is túl magasra tették az előzetes várakozásom mércéjét.
Mindenesetre nálam továbbra is az R. úr a listavezető.

2019-07-31 20:32:55 [Általános fórum] zéel #7959

A kommersz film megerősíti az élet sztereotípiáit... a "nagybetűs" művészfilm pedig megkérdőjelezi. (Lopott cucc!:)

Ha jót akarok olvasni, akkor írok valamit! :))

előzmény: gerbence (#10)

A Hűség c. film mostani leírása zavaróan hibás. Helyette az alábbi spoiler-mentest javaslom:

Clelia, a tehetséges kanadai fotós Párizsba költözik gyengélkedő anyjával, miután szerződést köt az egyik ottani bulvár lappal. Ott szerelembe esik egy roppant művelt, excentrikus könyvkiadó tulajdonos férfival. Hamarosan házasságot is kötnek. Aztán...

2019-07-30 16:08:31 La Fidélité (2000) / Hűség zéel (5) #2

Engem is nagyon megfogott a film, de mimóza után nehéz bármi okosat is írni. Pláne, hogy nekem - vele ellentétben - ez az első Andrzej Żuławski filmem. (És, aligha az utolsó!)
Talán ezért is figyeltem ezt a filmet eleinte némi gyanakvással, hogy ez tényleg ilyen jó lenne?! Hogy ilyen jó lesz végig? Majd' három órán keresztül!
(Megint egy anti-Anna Karenina! És mennyivel megrendítőbb történet ez, mint a másik.)

Ott voltam a BS-ben, persze!:)

előzmény: critixx (#4)

Nézd, ezek a zenekaron belüli viszonyok kívülről nem igazán láthatók át. (Ez nehezebb műfaj lehet, mint egy házasság!:)
Egyébként a bp.-i koncert eleve úgy volt meghirdetve, hogy Page&Plant. Hogy a plakátra nagy betűkkel ráírták a Led Zeppelin nevét, nem meglepő.

előzmény: critixx (#2)


...azért EZ sem volt rossz!:))
ja, és a film első 10-12 percét tőlem nyugodtan kihagyhatták volna...

2019-07-27 22:28:36 Stockholm, Pennsylvania (2015) zéel (5) #1

Nikole Beckwith lélektani drámája, bemutatkozó filmje több figyelmet érdemelne.

2019-07-27 10:15:15 [Általános fórum] zéel #7957
2019-07-26 19:26:45 Uborkafa (1970) zéel (5) #1

A kis porfészekből a fővárosba, a hatalomba vágyó, felkapaszkodó senkik témája ma is ugyanúgy érvényes, mint évtizedekkel ezelőtt. Persze van változás, ugyanis ma már nem készülhetne el egy ilyen gyilkos szatíra.
De ez a (tévé)film, szerencsénkre elkészült. Méghozzá zseniális színészekkel a főbb szerepekben. Páger Antal, Kállai Ferenc, Máthé Erzsi, Avar István óriási formában komédiáznak.

Az eredeti darabot a Nemzeti Színház mutatta be 1953-ban. Az Uborkafát kritizáló korabeli írások elhibázottnak tartották, hogy a dráma nem mutatja be egyértelműen a szocialista rendszer pozitív oldalának dominanciáját. A darabot tizenhat előadás után be is tiltották, és kötelezték az írót, Urbán Ernőt, hogy írja át a dráma szövegét.

A 90-es évek elejéig sorozatban készültek közügyekkel, társadalmi problémákkal foglakozó érékes magyar filmek.
Azóta...mint a fehér holló. Ritka!
Hogy miért? Hirtelenjében két egyszerű magyarázat jut az eszembe:
1. A hatalomnak nem áll érdekében rendszerkritikus alkotásokat támogatni. Az üzletemberek pedig értik az idők szavát: nem adnak pénzt ilyen típusú filmekre.
2. Pláne, hogy arra is hivatkozhatnak, hogy nincs igény ilyen filmekre.
No, igen, ahogy Woody Allen mondta: Ez már a televízión nevelkedett közönség, amelynek lassan és módszeresen csökkentik a szellemi szintjét.

előzmény: Tenebra (#44)

2019-07-22 13:34:36 The Grass Harp (1995) / A fűhárfa zéel (?) #2

Felejthető.
Jack Lemmon és Walter Matthau kis szerepeikbe is erősen lejátsszák a gyengécske főszereplőket.

2019-07-20 12:09:41 Idiocracy (2006) / Hülyék paradicsoma zéel (4) #22

A valóság erős ütemben zárkózik fel a pár éve még fantasztikumnak gondolt idotizmushoz.

előzmény: kovi1970 (#21)

2019-07-20 11:43:45 A Simple Plan (1998) / Szimpla ügy zéel (5) #9

A pénz nem boldogít, de egy jó film, az igen!

...ami elég hozzá, h "okos" maradj (vagy gyáva, vagy tisztességes)
hát... igen!
"mindössze" ennyi a dilemma

előzmény: betti (#14)

Örök téma. Ez éppen egy Anti-Anna Karenina!
Avagy egy Anna Karenina másképp. És nem csak azért, mert itt egy férfi (Daniel Day-Lewis nagyszerű, visszafogott alakításában) a történet főhőse, hanem inkább azért, mert ez a férfi a családja, gyerekei jövőjét, biztonságát mindennél fontosabbnak tartja.
Engem ez a film sokkal jobban megfogott, mint a nagy orosz író romantikus (?!) története.

2019-07-15 11:17:31 Big Fish (2003) / Nagy hal zéel (5) #73

Ne szaporítsuk a szót: a Nagy hal nagy film!

2019-07-07 20:25:42 Blue Sky (1994) / Kék ég zéel (5) #3

Különleges élmény a Frances után ez a film. És nem csak azért, mert mindkettőben Jessica Lange a főszereplő. És nem csak azért, mert mindkettőben óriásit játszik.
De mindkét filmben nagyon izgalmas karakterek küzdenek a langyos középszerrel, a biztos karriernek gondolt szervilizmussal.
Aztán persze mindkét filmben kiderül, hogy nem is olyan egyszerű a széllel szemben...mert könnyen az elmegyógyintézetbe dugják a másképp gondolkodót.
A film ITT elérhető.

2019-07-06 16:46:07 Frances (1982) zéel (5) #32

Autonóm vagy antiszociális személyiség volt Frances Farmer, színésznő? (Jessica Lange zseniális alakításában, átlényegülésében, sőt, átélésében.)
Kíváncsi lennék elsősorban női véleményekre!
A film ITT is elérhető.

2019-07-03 18:51:57 Szerelő (1971) zéel (5) #18

Salamon Pál (író, forgatókönyv író) egyszer arra ért haza, hogy egy idegen fickó térdel a lakásukban a telefon mellett, mire ő meglepve kérdezte:
– Maga kicsoda?
– Hogyhogy kicsoda? Nem látja, hogy telefont javítok?
– Azt látom, de hogy került a lakásunkba?
– Hát a felesége adta oda a kulcsot.
– Nekem nincs feleségem.
– Akkor üljünk le kicsit beszélgetni!

Le is ültünk és megbeszéltük az úrral, nem kell ebből cirkuszt csinálni, neki ez a feladata az Államvédelmi Hatóság megbízásából. Aztán megelégeltem a dumáját, és mondtam neki, hogy én elmegyek otthonról, fejezze be nyugodtan” – meséli Salamon, aki az abszurd kis jelenetből aztán forgatókönyvet írt, amiből Fehér György és Edelényi János forgatott vizsgafilmet a Színművészetin.

2019-07-03 17:56:33 [Általános fórum] zéel #7882

Kösz!
https://24.hu/kultura/2019/07/01/charlotte-gainsbourg-rettegtem-attol-hogy-az-apamhoz-merjenek/
(megártott a nagy meleg a netnek? vagy nekem?!)

előzmény: Interracial Facial Creampie (#7880)

2019-07-03 16:55:48 [Általános fórum] zéel #7879

MÁS: ti tudtátok? én nem! Charlotte Gainsbourg a MÜPA-ban - volt!

2019-07-03 15:29:15 [Általános fórum] zéel #7875

...itt a lényeg: a kultúrát, tudományt minden normális európai ország támogatja. Nálunk a focit támogatják. (És nem a foci ellen beszélek!)

előzmény: csabaga (#7869)

2019-07-03 10:03:05 Vízipók-csodapók (1983) zéel (?) #1

A Vízipók-csodapók kényszerít, hogy kérdéseket tegyünk fel – vallja a sorozat írója, az idén 92 éves dr. Kertész György. Idén került mozikba az egyes epizódokból összeállított nagyjátékfilm digitálisan felújított változata, ez pedig jó alkalom volt, hogy ismét elmerüljünk a történetben. A biológus lapunknak adott interjújában beszélt arról is, mennyire volt nehéz átállni a rajzfilmírásra.

2019-07-03 09:18:53 [Általános fórum] zéel #7864

Elkeserítő, hogy Budapest nem tudott egy darab tékát eltartani.
Hát, igen. Szégyen. Pedig másutt szinte elérhetetlen kincseket őriznek. És a filmek világában igen tájékozott, művelt ifjak üzemeltették. (Nem irigylem most őket.)
Persze az is érthető, hogy az internet korában visszaszorultak, de igen, egy ekkora városnak, mint Budapest el kellett volna legalább egy tékát tartani.

előzmény: csabaga (#7862)

2019-07-02 19:14:20 [Általános fórum] zéel #7861

Bezárt az utolsó Odeon téka is (a Művész moziban). De archívumként tovább működik.
Az alábbiakat írják:

Kedves kölcsönzőink!

A videotéka 2019. július 1-től archívummá alakul. Az állományt a továbbiakban nem bővítjük új megjelenésekkel, ám a már meglévő filmek kölcsönzési idejét jelentősen meghosszabbítjuk.

A korábbi napi díj helyett a DVD 1000, a VHS 800 forintért lesz kölcsönözhető 7 napra (egy hétre), melynek díját előre kell fizetni.
A továbbiakban minden film letéttel is kölcsönözhető lesz, melynek összege DVD esetében 5000, VHS esetében pedig 3000 forint filmenként. Letétes kölcsönzés esetében a film visszahozatala csak nyitvatartási időben lehetséges.
Nyitvatartás : minden pénteken 15-18 óra között.
Előzetesen leadhatják a rendeléseiket a teka@bpfilm.hu e-mail címen, az Odeon filmkölcsönző Facebook (oldalán vagy minden nap 14-18 óra között telefonon a +36 1 269-3223-as számon.

Reméljük, hogy ez a filmtörténeti szempontból egyedülálló gyűjtemény így a továbbiakban is az Önök hasznát és örömét szolgálja.

2019-07-01 19:01:32 The Hill (1965) / A domb zéel (5) #13

Az egy-központú rendszer. Amikor a hatalmon lévő azt hiszi, hogy örökké tart a hatalma, és bármit megtehet, bárkivel...törvényesen (a hatalom törvényei szerint). Aztán porszem kerül a gépezetbe.
Ez a film, ez a téma, sajnálatosan időtállónak bizonyul. Persze, ez lenne a művészet egyik legfontosabb ismérve: időtálló alkotásokat készíteni, időtálló üzenetekkel.

Znamenák István (az egykori kis Köves) mesélte az idei POSZTon, hogy a film bemutatója után láda-számra hordta neki a postás a rajongói leveleket! :)
Egyébként meg, ugye, minden idők egyik legnagyobb magyar filmje.

Bujtor István (Brando), Almási Éva (Anna Magnani), Básti Juli (Joanne Woodward) magyar hangjával a főbb szerepekben. Nagyszerű szinkron, döbbenetes film.
Nekem egy másik zseniális filmet, a Szelíd motorosokat juttatta eszembe, amikor Jack Nicholson arról beszél, hogy mennyire nem szeretik a népek az igazi szabad embert:
Ha látnak egy igazi szabad embert, azonnal betojnak, és szorgalmas gyilkolásba kezdenek.

2019-06-26 14:42:31 Yesterday (2019) zéel (?) #7

Kösz a listát! Elképesztő nevek, zenék!

előzmény: kaamir (#6)

Nem biztos, hogy jó válaszokat adok, de
1. az anya lehet, hogy csak annyit tudott, hogy valakik örökbe fogadják a gyerekeit ---viszont a kísérlet kitervelői eleve iker gyerekeket kerestek (a mentális betegség mintha nem lett volna kiinduló feltétel)
2. a biológiai apáról semmit nem tudtunk meg (legalábbis én nem emlékszem)
3. gondolom azért titkosították, mert még élnek az érintettek, ill. eleve meglehetősen vitatható az egész kísérlet

jut még eszembe: az elvileg leghátrányosabb, legkevésbé jó módú családhoz kerülő gyerek nevelő szülei (a nevelő apja!) volt a legpozitívabb személy

továbbá: a film alapján én egyáltalán nem látom bizonyítva, hogy a különböző környezet/nevelés (olyan nagyon) különböző személyiségeket eredményezett volna (még akkor is, ha tudjuk, hogy egyikük...)

előzmény: bakocsa (#7)

Ami a kérdést illeti (genetika vagy nevelés, környezet?), arra nincs egyértelmű válasz, illetve nekem a filmből (is) az jön le, hogy vannak olyan tulajdonságaink, melyek örökletesek (genetika), mások pedig szocializáció, kultúra, nevelés által lesz sajátunk. Tehát nem vagy, hanem inkább és.

2019-06-24 20:10:00 [Általános fórum] zéel #7859

(rémlik, hogy már volt ez itt téma)
Ha elsírod magad egy filmen, mert megérint a történet, és fontos szerinted ezzel foglalkozni, az azt jelenti, hogy képes vagy meglátni az igazán értékes dolgokat az életben.

2019-06-24 18:50:07 Woodstock (1970) zéel (5) #14

50 éve!

1970 júliusában ültem a ma már nem tudom, milyen nevű nizzai mozi sötét nézőterén, és sírtam. Nem vagyok sírós, anyám halálakor és legjobb barátom temetésén sírtam, ez negyven év alatt nem sok, azt hiszem. De amikor Alvin Lee ott álldogált a mikrofonnál, pöntyögött valamit a gitárján, aztán csak úgy mellesleg odavetette, hogy I’m going home..., és a húrokba csapott, mindenemet átjárta valami különös, megmagyarázhatatlan, felejthetetlen gyönyör és a belőle születő vágy, hogy ott legyek – sőt, ott kellett volna lennem egy évvel azelőtt azon a marhanagy amerikai mezőn, a fesztiválon, hogy része legyek annak a világnak, amelyet ez film – dokumentumfilm! – megörökített. És sírtam. Nem, ez így nem pontos. Az volt, hogy némán bőgtem, nyeltem a könnyeimet, és tényleg nem tudtam, iszonyúan boldog vagyok-e, vagy rettentően szerencsétlen. Azt hiszem, mind a tizenhét évem... a megélés pillanatában nagyrészt felfoghatatlan és feldolgozhatatlan, bennem kavargó élményei akkor és ott álltak össze egységes képpé, leírható, szavakba, könnyekbe fogalmazódott tanulsággá. (Karsai György, "Woodstock, 1969" ÉS, 25. szám, 2019. június 21.)

2019-06-23 21:18:44 Szabad lélegzet (1973) zéel (4) #1

Egy munkáslány (a fiatal és nagyon csinos Kútvölgyi Erzsébet) és egy egyetemista fiú (Nagy Gábor) tartós kapcsolatának a 70-es években (munkásállam!) kb. annyi volt a realitása, mint most (keresztényi állam) egy szegény lány és egy gazdag fiú kapcsolatának.
Mészáros Márta finom érzékenységgel, beleérzéssel ábrázolja a helyzet drámaiságát.

...akkor a gének vagy a nevelés/környezet?
avagy melyik a meghatározó? válaszol erre a film?

2019-06-22 17:55:04 Ezer év (1964) zéel (5) #1

A tudatlanságban tartott tömegek ezer éves terhe.
A történet 1953-ban játszódik, de ma is meg száz éve is megtörténhet(ett). Egy fiatal, 17 éves lány és egy nős férfi esete.
Máriássy Félix, sok kitűnő film rendezője, ebben a tévéjátékban, drámában olyan színész-óriásokkal dolgozott, mint Páger Antal, Tolnay Klári, Máthé Erzsi, Agárdy Gábor, Sulyok Mária, a fiatal Törőcsik Mari. Az író sem akárki: Karinthy Ferenc.

2019-06-21 19:16:43 Chernobyl (2019) / Csernobil zéel (5) #75

Az izlandi Hildur Guðnadóttir a Csernobillal új fejezetet nyitott a filmzenék világában.
Számít, ha a komponista jelen van a forgatáson, és Guðnadóttir is így gondolhatta, amikor a forgatási helyszín közelében egy már leszerelt atomerőműben hangokat rögzített. A létesítményben összegyűjtött hangok és azoknak különleges transzformációi adják a sorozatzene hangi lényegét, de van, ahol a zeneszerző – eredendően csellista – hozzá csellózik, illetve az utolsó epizód címének is átültetett pravoszláv himnuszt, a Вечная память (Örök emlék[ezet]) címűt gyönyörű kórusátiratában hallhatjuk. (Bővebben hamarosan. Már feltettem a KT cikkek közé a friss ÉS zenei kritikáját.)
Вечная память

2019-06-20 21:27:46 [Általános fórum] zéel #7855

A most véget ért pécsi országos színházi találkozón (POSZT) módom volt megkérdezni Bodrogi Gyulát, hogy színészileg mi a különbség a film és a színház között. A válasza lényege az volt, hogy a színház a színészé, a film a rendezőé.

Ráadás:
Pogány Judit mesélte, hogy ugyan több száz színpadi szerep van mögötte, de legtöbben még mindig a kis Vuk hangjaként ismerik. Nagyjából hasonlókat mondott Bodrogi is (mosolyogva) a Süsü, a sárkány kapcsán.

2019-06-19 22:32:41 Chernobyl (2019) / Csernobil zéel (5) #73

Ezt a filmet nem tudtam csak filmként nézni. Itt történt a szomszédunkban, felénk is szállt a rádióaktív felhő. (Azért az 1986. május elsejei budapesti felvonulást nem mondták le.)
Magyar szinkronnal láttam, ami teljesen rendben van. Angolul nehezen vettem volna be ezt az orosz/ukrán történetet.

2019-06-11 22:39:58 The Great Dictator (1940) / A diktátor zéel (5) #42

Egyre kevésbé tudok már jó ízűen nevetni ezen a filmen. Ez persze nem a film hibája.

2019-06-07 16:00:03 Les cowboys (2015) / Cowboyok zéel (5) #3

A film főhőse, az eltűnt lányát kereső francia apa azt hiszi magáról, hogy egy cowboy. Ez a film fő metaforája. A muszlimok és az arabok pedig az indiánok, és ellenségnek tartja őket. Amikor a lánya eltűnik, az olyan, mint egy hadüzenet.
Az apa a másikat mindig ellenségnek látja, a fiú kezdi látni az embert is a másikban, nem csak az ellenséget.
(Thomas Bidegain, a rendező)
Súlyos, fontos film. ITT most elérhető júni. 11-ig.

2019-06-06 11:28:14 [Megérdemelte-e az Oscart...] zéel #11146

Alain Delon könnyeivel küszködve átveszi az Arany Pálmát
francia nyelvtudás nélkül is átjön az óriási ünneplés hangulata

Egy szerethető kis filmes csemege, szerethető szereplőkkel. A főszerepben egy igazán szerethető, különös nagypapával. (Bill Nighy remekbe szabott alakításában.) Aki még a számítógép-játék-mániás unokájával is szót ért.

Aki klasszikus vígjátékra készül, az csalódni fog. Mert kb. annyira vígjáték ez, mint egy Kaurismäki vagy egy Wes Anderson film.
Hajlok az ötösre.

Érdekes. Ebből az egy filmből két film is van. Egy eredeti, fekete-fehér. És egy kiszínezett, szinkronizált, az eredetihez képes alaposan megvágott.

Alain Delon egy interjúban magát acteur-nek, intuitív színésznek nevezi, aki éli a szerepét, megkülönböztetve a profin képzett comédien-től, aki játssza szerepét.
A film másik főszereplőjét, Jean Gabint szintén acteur-nek tartja.
Hogy a felügyelőt alakító Michel Bouquet-ról mit tart, azt nem tudom, én viszont olyan ellenszenves, visszataszító figurának láttam a filmben a felügyelőt, hogy abban a helyzetben, abban a pillanatban alighanem én is azt tettem volna vele, amit Delon.

előzmény: ryood (#12)

A több mint tehetséges Mr. Delon a Rocco és fivérei után újabb zseniális szerep-formálással indítja nagyívű pályáját 1960-ban.
Szándékosan kerültem az "alakítás" szót. Ugyanis éppen Alain Delon az, aki magát acteur-nek, intuitív színésznek tartja, aki éli a szerepét, megkülönböztetve a profin képzett comédien-től, aki játssza szerepét.
Nekem ez a Delon féle Mr. Ripley jobban tetszik, mint Matt Damoné. Kár, hogy sokkal kevesebben ismerik.

2019-05-28 10:50:27 Gamlet (1964) / Hamlet zéel (5) #2

Bizony! Ráadásul Hamlet magyar hangja nem más, mint Latinovits Zoltán!

előzmény: Drug (#1)

OK! De azért értjük HejjaX kolléga felvetését. Sőt, jogos is. Nyilván nem arra gondolt, hogy egy amcsi film, akkor legyen angol. Hanem, mondjuk egy spanyol rendező, spanyol színészekkel, spanyol nyelven leforgatott filmje viszont ne legyen pl. amerikai. (Ha HejjaX nem erre gondolt, akkor bocs. Én viszont igen!)

előzmény: tomside (#12)

Na, ja, ma már mindent a pénz határoz meg. Így aztán egy Tarkovszkij film lehet svéd is. egy Bergman film lehetett volna akár szovjet/orosz is.
Abszurd!
Persze a nemzetközi/amerikai kaptafára készült szórakoztatóipari filmeknél egyáltalán nem érdekel a film nemzetisége (ha van egyáltalán). De azért egy Bergman filmet mindig svédnek, egy Fellini filmet mindig olasznak, egy Truffaut filmet franciának, egy Mihalkov filmet orosznak fogok gondolni. Stb. Stb.

előzmény: critixx (#6)

2019-05-25 21:00:15 1944 (2015) zéel (5) #2

A háborúban az egyik oldalon állnak, ugye, a mi csapataink, a másik oldalon az ellenség.
Na, most ebben a megrendítő észt filmben mindkét oldalon észtek állnak. És a főoldali ismertetővel ellentétben, nem sok választásuk volt a tekintetben, hogy a németek (Waffen-SS) vagy a szovjetek oldalán (Vörös Hadsereg) harcoljanak.
A történelem drámai módon szólt bele az észtek életébe.
A film, természetesen, utólag sem akar okos lenni. Nem ítélkezik, csak ábrázol. Azt viszont nagyon hatásosan és tisztességesen.
A film dramaturgiailag is tisztességes. A film első fele a németek oldalán harcoló észteket mutatja be, a második fele a szovjet hadseregben harcolókat.
Azt hiszem ez a tisztességesség röpíthette az egykori Szovjetunió egykori tagállamát az EU legjobban teljesítő országai közé is.

ITT lehet megnézni, eredeti nyelven, magyar felirattal.

Ötös, persze! De ugye ez az ötös, ez a csillagos ötös inkább szól a Pápának, mint a filmnek.
Egy hiteles ember, igen! (No, de a mi keresztényi kurzusunk keresztényei még a Pápánál is pápábbak.)

2019-05-23 20:14:34 Hungary 2018 (2018) zéel (3) #2

Ez a film csak a felszínt kapirgálja, de az is elég utálatos.

2019-05-21 16:52:43 November (2017) zéel (?) #3

Akkor Bartók Béla első felesége, Ziegler Márta nem csak szerelmes volt Bartókba, hanem szerette is férjét. Teljes önzetlenséggel „adta át” bálványozott férjét, 13 év házasság után a második feleségnek, Pásztory Dittának.
Lásd a Bartók c. dokumentumfilmet, Bartók Péter visszaemlékezéseit, ill. a marosvásárhelyi Népújság írását!

előzmény: somogyireka (#2)

Aktuális. Konkrétan és átvitt értelemben is. Köszönöm!
Aki Mádi Szabó Gábor szépen zengő hangja után (vagy előtt) szeretné elolvasni a novellát is, itt megteheti.

P.S.: Ez egy másik fordítás. Találtam benne egy elírást, de a figyelmes olvasónak nem lehet értelemzavaró. Azért, ha már szóba hoztam, ennél a résznél van:
"Ekkor már kezdett érdekelni, vajon hány éves lehet ez az ember. Láthatólag több volt ötvennél. Ötvenöt, mondta ő. A neve Elzéard Bouffier. Valamikor az alföldön gazdálkodott, ahol..."

előzmény: mimóza (#2)

2019-05-21 10:25:08 Bartók (2017) zéel (5) #2

A dokumentumfilm nem a világhírű zenetudós Bartókot, hanem az egyszerű, hétköznapi embert mutatja be. Méghozzá az egyik leghitelesebb forrás, Bartók Béla fia, Péter segítségével.
A felvételek idején 92 éves (és 17 éves kora óta Amerikában élő) Bartók Péter ma is teljesen friss szellemileg. Szépen és sok szeretettel beszél családjáról, szüleiről. Mindenekelőtt a kevéssé ismert, nehéz amerikai évekről.
Aki New Yorkban, Manhattanben jár, nem mulassza felkeresni a nyolcadik sugárúthoz közel, az 57. utca 307-ben lévő épületet, ahol Bartók utolsó éveit töltötte.
Én (addig is!:) a budapesti Bartók Emlékházat látogatom meg, ahol a zeneszerző és családja élt.

Megnéztem, köszönöm!
Az ilyen régi fekete-fehér filmeket eleve szeretem. Számomra a legmeglepőbb éppen az volt, hogy egyáltalán nem tűnik réginek a film. Mind a film atmoszférája, képi világa, de még a színészek játéka is szinte kifogástalan. Nem beszélve a sztoriról.

előzmény: Jereváni Rádió (#5)

2019-05-20 22:59:23 A tanú (1969) zéel (5) #61
2019-05-20 22:28:41 Bartók (2017) zéel (5) #1

Valami végzetes és borzasztó felé halad Európa…Ha valaki marad, holott elmehetne, ezzel hallgatólag beleegyezik mindabba, ami itt történik. Viszont azt is lehetne mondani, bármilyen kátyúba is kerül az ország szekere, mindenkinek otthon kell maradnia, és segíteni a dolgokon, tőle telhetőleg. Szóval, egyelőre teljesen tanácstalanul vagyok... (Bartók Béla, 1938)

ITT lehet megnézni.

a Csigalépcső szerintem műfajilag közelebb áll a Manderlay-ház asszonyához
ezen azért egy kicsit meglepődtem
de aztán rájöttem, hogy nem ugyanazt a Csigalépcsőt láttuk
(egyébként merem ajánlani)

előzmény: Jereváni Rádió (#3)