Dangar

A sok-sok logikai "érdekesség" ellenére (egy mese/rajzfilm esetében az ilyenek amúgy sem annyira zavaróak) egy igazán szép, érzelmes, humoros, emlékezetes alkotás. A zenéje szerintem az egyik legjobb Disney soundtrack - nem véletlenül zsákolta a díjakat.

Ákos meg bebizonyította, hogy elő tud ő hozakodni értelmes dalszövegekkel is - ha Phil Collins megírja neki őket...:D

Utóbbi. Semmi extra - se a zene, se a klip. Trendi youtube kattreflex.

Aprócska részlet, de a kukac amúgy élő vagy holt? :)

Mert ha él, akkor elvileg nem lehetne ott a holtak földjén, ha meg halott - ami valószínűbb -, akkor kissé nyúzottabban kéne kinéznie, nem? Mondjuk nekem eleve fura (ugyanakkor roppant humoros) volt, hogy a túlvilágon vannak csontvázak, félig oszlott figurák és szinte totál intakt emberek is (Mayhew pl.). Vagy ez úgy megy, hogy odaát is bomladozunk, aztán a "csontvázság" a végső stádium? :D A másik érdekesség - amit Rea is megemlített -, hogy itt az élők világa a szürke, s a holtaké a színpompás - vagyis totális ellentét a Nightmare Before Christmas-sal.
Ez szerintem remek ötlet volt, engem rendesen elgondolkodtatott (bár valószínűleg nem ez volt a rendező célja).

Egyébként nagyon tetszik. Az NBC szintjét ugyan nálam nem éri el zsenialitásban, de lazán hozza a négyest.

Nincs bajom Johnsonnal, de külön köszönet, hogy "filmsztár"-t és nem "színész"-t írtál a kérdésbe. :)

Szvsz a (film)színészek is brutálisan túl vannak fizetve, a filmsztárok (a teljesítményükhöz képest) meg aztán pláne.

Űrkressz...fél órája ezen röhögök! XD

Tény, hogy egyetlen filmjével sem tudott megfogni (erőltetett, túltolt, hatásvadász katyvasz mind), kóklernek mindazonáltal nem nevezném. Nyilvánvaló, hogy tud filmet rendezni, a többség oda is van érte - nekem egyszerűen nem jön be a stílusa. Mármint nagyon nem.
Hozzátenném, emberileg is egy öntelt, közönséges hólyagnak látszik - vagy láttatja magát.

Részemről egy túlértékelt, de amúgy tehetséges keselyű...

A filmélményt és moziélményt átlagolva nálam végül kijön a négyes - a látvány a szokásos csúcskategória, a karakterek is egyre jobbak, árnyaltabbak: Kylo kezd beérni (főgonosznak azért még mindig halovány - de jó úton halad), Rey és Poe is egyre szimpatikusabbak, Finn is okés, bár neki továbbra is töltelék-figura jellege van, Rose bájos (engem bármikor meg lehet venni cuki ázsiai csajokkal...:D ), Dj is illett a sztoriba (gyanítom, őt még viszontlátjuk majd a jövőben...) és persze - véletlenül sem utolsósorban - Hamill-t öröm volt újra látni akcióban!
...de nem tudom nem megemlíteni azt a sok-sok zavaró tényezőt, ami miatt az öt csillag bizony igen messze van.


-Leia felrobban és - elméletileg - szénné ég. Ennek ellenére egy karcolás nélkül vág ki egy űrbalettet, aztán megint él...ez - erő ide vagy oda - kínos volt! Nagyon! Öld vagy ne öld, de ne próbáld! (megjegyzem, nem lett volna milliószor epikusabb, ha a végén ő marad ott a zászlóshajón és áldozza fel magát az ellenállásért?)
-Az addig okés, hogy a halott jedik szellemei megjelennek és kommunikálnak az élőkkel, de az kicsit sok, hogy fizikailag is beavatkozhatnak - akkor tulajdonképpen mit jelent a haláluk? Semmit. Luke meditációs trükkje is erős: fényévekkel arrébb megjelenik és harcol...rendben, Luke az Luke, ez még talán belefér.
-Bombázni az űrben...érdekes taktika. :)
-Az ördögi, elpusztíthatatlan, agybajnok, legyőzhetetlen, übergonosz, szupervillain, stb. Snoke likvidálása annyira gyengére és fantáziátlanra sikerült, hogy szavaim sincsenek rá! Galaxisokat képes az elméjével összekötni, de nem érzi meg, mire készül Kylo? Ennél azért többet érdemelt volna egy amúgy jól kidolgozott főgonosz...
-Ehhez kapcsolódóan a birodalom/rend továbbra a filmen látott egyik legdilettánsabb haderő, egyetlen normális vezető nélkül. Egy légypiszok X-wing szanaszét szívatja őket (már nem először...), akárki simán bejuthat a hajóikra, kicselezheti őket (ez sem az első eset...) - de főként a finálét emelném ki, egyrészt, ahogy pár homokfutó tragaccsal szenvednek és leginkább, ahogy szemből felsorakoznak az ellenséges bázis elé, ahelyett, hogy először is pl. körülzárnák vagy ilyesmi. Így gyakorlatilag számtalan menekülési lehetőséget hagynak a bent lévőknek (emlékeim szerint ők ugye nem tudták, hogy nincs vészkijárat...).
-Chewbacca igazán kaphatott volna nagyobb szerepet és feladatot annál, minthogy a(z amúgy imádni való) nagyszemű kis dögöket hajkurássza meg pöckölgeti a Falconon ide-oda. :)
-Rey kiképzése is lehetett volna valamivel...több. Nem valami Rocky-s, zenés montázst vártam, de akkor is...
-A nagy becsapódás után minden lángol és romokban a birodalmi hajón, kupacokban fekszenek a halott rohamosztagosok - tényleg kizárólag csak Finn és Rose élte túl az esetet? Hmm...


Hirtelen ennyi.

De mindezek ellenére tetszett. Továbbra is jó kezekben érzem a Star Wars univerzumot és izgatottan várom a folytatást. :)

Végig az az érzés környékezett, hogy ez a film - noha meglepõen ambiciózus - csupán a felszínét kapargatja valami nagyobb, mélyebb dolognak. Ez a mélyebb dolog valószínûleg maga az eredeti, japán GITS univerzum - amit én viszont csak hallomás szintjén ismerek, szóval ez szubliminális hiányérzet lehetett. :)
Hollywood mindazonáltal jó munkát végzett! Tetszett a futurisztikus, neojapán-influensz helyszín, szimpatikusak a karakterek: a fizikailag kemény, lelkileg mégis törékeny Õrnagy, a szolíd, stílusos Lei WuLong imitátor kínai (?) fazon, Kitano kizárólag japánul beszélõ, a végletekig kimért, egyben totál badass boss-figurája...de leginkább Batou-t bírtam. Baromi jól eltalálták az amúgy mára igencsak klisévé vált, nagydumás sidekick karakterét. Egyedül a negatív figurák sikerültek kissé gyengécskére...no meg - mint arra az elején utalást tettem - sokkal többet éreztem ebben a sztoriban, mint amit kihoztak belõle, de végül pozitív érzésekkel (el)telve ültem végig a stáblistát - a fenébe is: tetszett! :)

Ha Robin Williams még élne, most halna meg...

--
Áthelyezve a(z) Jumanji: Welcome to the Jungle topikból.