offerus

Tapasztalat: 544 film
Kompetencia: 2 film
Súly: 594
Regisztráció: 2016. november 30. (2 év, 7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 1 user

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1964
Lakhely: Budapest

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Kishibe no tabi
 
4 2019-07-19
Manbiki kazoku
Bolti tolvajok
5 2019-07-18 4,2
(104)
Distant Voices, Still Lives
Távoli hangok, csendélet
3 2019-07-17 4,0
(15)
I vitelloni
A bikaborjak
4 2019-07-16 4,0
(117)
La citta delle donne
A nők városa
4 2019-07-15 4,1
(71)
La voce della luna
A hold hangjai
3 2019-07-14 3,6
(23)
Herostratus
 
3 2019-07-13 ?
(2)
Zui hao de shi guang
Three Times
4 2019-07-12 ?
(5)
La proprietà non è più un furto
Property is no Longer a Theft
4 2019-07-11 ?
(2)
La règle du jeu
A játékszabály
4 2019-07-09 4,2
(56)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2018-05-26 20:36:57 Shirin (2008) offerus (5) #1

Abbas Kiarostami filmjeire Vincze Teréz írása hívta fel a figyelmemet (Az elrejtve megmutatás művészete – Filmvilág 2016/9) és csinált egyúttal kedvet is hozzájuk. Az írás egyfajta nekrológként is felfogható, Kiarostami, az iráni új hullám vezéralakja 2016 júliusában hunyt el Párizsban. Filmjeiben gyakran alkalmazta az „elrejtve megmutatás” technikáját, a szereplők, események egy része szándékosan nem látható az elkészült filmen. Ahogy ő maga nyilatkozta: „Olyan típusú filmeket szeretnék csinálni, amelyek úgy mutatnak meg valamit, hogy nem mutatnak meg”. Számított a nézők aktív részvételére filmjei befejezésében, értelmezésében. A Shirin c. filmje ebből a szempontból a koncepció totális megvalósítása. Mi, a nézők egy ma is népszerű 12. századi romantikus dráma (az ötezer éves perzsa kultúrában a darab nem számít túl réginek) jeleneteit halljuk, a történéseket magunknak el elképzelni, mint amikor mesét hallgatunk. Amit látunk, az a mozi közönségének arcain elidőző kamera közeli képei. Többségében nők – iráni színésznők – arcai, ahogy nagy átéléssel nézik a filmet. Néhány férfi is felbukkan, mint pl. a talán legismertebb Kiarostami film, a Cseresznye íze főszereplője. Az európai nézőnek az alkotás könnyen tűnhet egy távoli, egzotikus világból érkező híradásnak. Amikor a kamera a nézők között egyszer csak Juliette Binoche arcára vált, az alkotás hirtelen univerzálissá válik.

Az már csak a werkfilmből derül ki (a Brit filmintézet által kiadott dvd egyik extrája), hogy a filmen nem egy mozifilm nézőit látjuk, hanem a rendező lakásában, egy kisebb helységben összehívott színészek a rendező instrukciói alapján különböző érzelmeket játszanak el, vagy csak spontán reagálnak, pl. összerezzennek egy szándékosan ledobott fémtárgy zajára. Nem tudnak róla, hogy a felvett jelenetekből mi készül. A kör itt bezárul. Mi, a film nézői nem látjuk a történetet, ami a film szereplői, a nézőként megmutatott színészek számára sem létezik. Mi azonban hallva a hangokat és látva az arcokat el tudjuk képzelni és át tudjuk élni a történetet. Kell ennél több?

2018-03-04 19:09:45 Nora inu (1949) / Veszett kutya offerus (5) #6

Kurosawa így ír a forgatással kapcsolatos emlékeiről az önéletrajzi könyvében:
„Bármilyen mércével mérve a film készítése kiemelkedően jól haladt és a tervezett határidő előtt fejeztük be. A forgatás kiváló üteme és a stábban a közös munka kapcsán kialakult jó hangulat érezhető a kész filmben. ... Mindaz az öröm, amit a film készítése során megtapasztaltunk, ma már távoli álomnak látszik. A filmek, amelyeket a közönség igazán élvez, azok, amelyek a készítés során is örömet okoztak. Ugyanakkor a munkával kapcsolatban érzett öröm nem érhető el anélkül, hogy tudnád, hogy minden erődet, a tudásod legjavát beleadtad, hogy a mű megszülethessen. A film, amelyik ebben a szellemben készült, megmutatja, hogy mi rejlik a résztvevők szívében.”

Sziasztok! Kérdésem, hogy lehet-e a fórum szövegében keresni (anélkül, hogy az összes oldalt átlapoznám)?

Összes komment...