offerus

Tapasztalat: 1089 film
Kompetencia: 12 film
Súly: 1389
Regisztráció: 2016. november 30. (5 év, 1 hónap)
Kedvencnek jelölték: 27 user

Bemutatkozás

"Mindegy mit mondunk magunkról az számít mit mond rólunk a KT"

Profil a rendelkezésre álló adatok alapján:

Saját bevallása szerint férfi, született 1964-ben, lakik Budapesten. 2016 decembere óta rendszeres látogatója az oldalnak. Kb. évi 200 filmet osztályoz. Egy bejegyzésben utalt rá, hogy a rendszeres filmnézést 2012 körül kezdte. Ezt a sebességet feltételezve jelenleg kb. 1800-1900 filmnél járhat. A taggá válása előtti filmeket jellemzően nem osztályozza. Érdeklődése sokrétű, bár úgy tűnik, hogy jobban szereti a szerzői filmeket, mint a közönségfilmeket (saját szóhasználatában bekapcsolódós, illetve kikapcsolódós filmek). Eddigi tagsága első felében hallgatott, csak osztályzataiból lehetett tudni, hogy létezik (a törzstagságot így is kiérdemelte). 2019 júliusa óta írogat is, értékeli egy-egy filmjét. A kommentelés szabályait betartja, de a kereteit igyekszik tágítani. Sejthető, hogy az imdb-n szocializálódott, az oldalra való hivatkozások, a kommentek ott szokásos hosszúsága erre utalnak. Igyekszik a kommentjeit személyessé tenni, de hasznosnak gondolt külső információkat is szeret beilleszteni (ezeknek a forrására korrekten hivatkozik). A korszakokat tekintve horizontja a filmművészet bő évszázados története. Ízlésében még az európai filmek dominálnak, második helyen az amerikai kontinens filmjei, de egyre több keleti film kerül érdeklődése fókuszába. Osztályzatai valamivel engedékenyebbek a KT átlagánál. Inkább kedvet szeret csinálni másoknak a neki tetsző filmekhez, mint elvenni a kedvet a neki nem tetszőktől. Ha hozzászól az oldal működéséhez, azt igyekszik konstruktívan tenni. A filmek forrásait illetően a régi iskolát követi: elsősorban lemezeket gyűjt (emiatt valószínűleg nem is nagyon engedheti meg, hogy neki nem tetsző filmek kerüljenek a gyűjteményébe, a beszerzés, szállítás, tárolás nem olcsó). Néha így is sikerül mellényúlnia. Offline filmes irodalmat is olvas. Anyanyelvén kívül ért még angolul. Nem szakmabeli, a lelkes amatőrök közé tartozik. Ez meglátszik időnként a filmes szakkifejezések bizonytalan használatában. Alapvetően ártalmatlan.

Jelentés lezárva 2021.11.01.

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1964
Lakhely: Budapest

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Iszony
 
5 2022-01-21 4,3
(73)
San zimske noci
Téli álom
5 2022-01-19 3,8
(13)
Burden of Dreams
Az álom hangja
5 2022-01-18 4,4
(12)
Fitzcarraldo
 
5 2022-01-17 4,2
(136)
Aguirre, der Zorn Gottes
Aguirre, Isten haragja
5 2022-01-15 4,1
(241)
Two-Lane Blacktop
 
4 2022-01-14 3,7
(29)
The World's Fastest Indian
A leggyorsabb Indian
5 2022-01-12 4,2
(524)
To Sir, with Love
Tanár úrnak szeretettel
5 2022-01-09 4,3
(45)
Hasadék
Ravine
5 2022-01-08 3,7
(28)
È stata la mano di Dio
Isten keze
5 2022-01-02 4,0
(86)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Emberszelidítő

Lehet mondani erre a filmre, hogy rosszul öregedett. Hogy kiszámítható a vége. Hogy nem egy jó tanáron múlik a változás. Hogy valószínűtlen. A címadó novella valós személy főhőse tiltakozott is a filmben megjelenő eltérő személyiség-ábrázolás miatt. Miért jó film mégis a Tanár úrnak szeretettel?

Mert a témájában ott volt az elsők között? Mert tabukat feszegetett? Mert látványosan idézte meg az akkori idők stílusát, divatját? Mert jó a zenéje? Mindezek minden bizonnyal szerepet játszottak benne, de ami meghatározó, az Sidney Poitier hibátlan jelenléte. (A filmet az ő emlékére néztem meg.) Aki láthatóan minden erőfeszítés nélkül mutatta meg azt a tanárt, aki képes átfordítani a rosszat a jóra, talán mert bízik benne, hogy valahol mélyen mindenkiben megvan erre a vágy. Megmutatta és nem eljátszotta – életrajzából tudjuk, hogy maga is mélyről jött, fiatal korában ő is bajkeverő volt, sokáig iskolázatlan maradt, a legegyszerűbb munkákból élt, ha egyáltalán volt neki. Akkortájt, amikor ebben a filmben szerepelt, pályájának csúcsára érkezett, bekerült a legjobban kereső színészek közé. Vagyis megtapasztalta, hogy milyen lent és fent. Ezek az emberek sokat tudnak. Ma már egy ilyen ember – megfelelő diploma hiányában – nem taníthatna középiskolában. Vannak még ilyen tanárok?

Magyar szinkronnal itt.

2022-01-07 19:41:38 Blowup (1966) / Nagyítás offerus (?) #37

Szerintem Ugor írása egyrészt a filmről szól, másrészt a film által előhívott emlékekről, a filmélményről. Ez is tud olyan fontos lenni és van helye itt. Az írás jó példa arra, amikor valaki sokadjára néz meg egy szeretett filmet.

előzmény: timidwolf25 (#36)

2022-01-06 22:01:23 [Vapiti 2021] offerus #21

Örülök, hogy a The Father - esélyesként akár két díjra is - bekerült a választható filmek közé. Amint lehetett, megnéztem. Hasonló helyzet után kerestem a téma filmes feldolgozását, de ilyen szintű megvalósításra azóta sem találtam. Méltó rá, hogy itt is elismerjük.

Az esélytelenek nyugalmával jelöltem a Természetes fényt, a történelem-nemzettudat, egyéni felelősség-lelkiismeret témájában készült csendes remekművet. Méltó lenne egy hazai díjra.

De mi legyen a harmadik? Ami még nem biztosan esélyes, de már esélytelennek sem lehet nevezni. Ahogy cucu mondta, „a Vapitit a népszerű filmek közül a legjobb, nem pedig a legnépszerűbb szokta nyerni.” A legjelentősebb kortárs olasz rendező önéletrajzi ihletésű filmjénél ugyan sok filmet láttak többen, de ezek közül eddig csak öt ért el magasabb átlagot. A film egyúttal óda a rendező szülővárosához is. Számomra méltó párja az Amarcordnak, vagy a Rómának, de akár a Cinema Paradiso-nak is. Olvassátok el ChrisAdam kitűnő hozzászólását, majd nézzétek meg a filmet. Akinek nincs Netflix előfizetése, itt megteheti. (Az elterjedt vélekedéssel ellentétben a film címe nem csak Maradona kezes góljára utal.)

"Mert képes vagyok leírni a lélek útját a kezdetektől fogva az élet látványától annak végéig."

Köszönet az ajánlásért. Alig másfél napot adtál a megnézésre, látszik, hogy fontos neked af Klint személye, művészete. Én nem vagyok otthon a művészettörténetben, nem tudom, hogy van-e példa arra, hogy egy ilyen jelentős, saját korát évekkel-évtizedekkel megelőző életmű ilyen sokáig, ennyire rejtve maradjon. De végül elérte, amiért rendkívüli kitartással dolgozott, a gyűjteménye egyben maradt (ma a nevét viselő alapítvány őrzi), a megfelelő időben (na jó, valamivel később) ismertté vált - hol máshol, mint Amerikában -, azóta pedig világszerte is. Megérdemelten, a képeket látva.

A film is nagyon jól sikerült, ha le is számítjuk a megszólaló rokonok, ismerősök személyes büszkeségét, a részben svéd megszólalók nemzeti büszkeségét, objektívnak tűnő képet fest az életpályáról. Miközben tele van vizuális ötletekkel, hogy megmutassa a művek kapcsolatát a korabeli tudományos felfedezésekkel, a természet működésével, az ember fejlődésével, a vallásokkal; személyes kötődését a magasabb világokkal – mindazokkal a jelenségekkel, amelyek inspirálták őt. És azokkal is, akik aztán később találtak rá hasonló kifejezésmódokra.

Az is megérteni vélem, hogy miért maradhatott ennyire sokáig rejtve az életmű. Nem csak azért, mert egy nőnek nehezebb volt akkortájt érvényesülnie (nyilván nehezebb volt egyébként). Af Klint láthatóan tudatosan törekedett arra, hogy a művészete (legalábbis az absztrakt művek, amelyeket 44 évesen kezdett el festeni) ne váljon idő előtt ismertté. A képeit egy kis szigetre elvonulva, egy számára létrehozott alkotóházban készítette. Nem adott el belőlük egyet sem. Ha jól emlékszem, a filmben el is hangzik, hogy a képek ’titkosak’ voltak. Még a végrendelete is úgy szólt, hogy a képek és az írások 20 évig a halála után nem hozhatók nyilvánosságra, nem adhatóak el. Mintha teljesen tudatában lett volna, hogy megelőzte a saját korát. Hogy aztán ez mennyire volt a saját meggyőződése, vagy mennyire vált önbeteljesítő jóslattá benne, amit Steiner mondott neki, azt nem tudom eldönteni.

(Azt hiszem, az újévi első filmem Huszárik Csontváry filmje lesz. Egy másik különc figura, némi hasonlóságokkal…)

előzmény: somogyireka (#2)

2021-12-28 11:02:27 Julianes Sturz in den Dschungel (2000) offerus (5) #7

Ilyenkor felmerül az emberben, hogy mit is gondoljon arról, amikor azt olvassa egy film elején (végén), hogy 'igaz történet alapján készült'.

előzmény: somogyireka (#6)

2021-12-26 14:13:50 Julianes Sturz in den Dschungel (2000) offerus (5) #4

Igen, Herzog is ott volt akkor a repülőtéren. Bár többfelé lehet olvasni, hogy arra a járatra próbált jegyet szerezni, én úgy értettem a szövegből, hogy egy másikra, amit végül töröltek. De így is ott volt a sorstörténet elején és nem lett volna Herzog, ha nem csinálja meg ezt a filmet, ami egy igazi gyógyító film lett, ahogy írod.

előzmény: somogyireka (#2)

2021-12-25 22:38:11 Julianes Sturz in den Dschungel (2000) offerus (5) #1

Egy karácsonyi újjászületés ötven évvel ezelőttről. A hihetetlen történetek egyike.

Háttér-infomáció itt.

A film angolul itt, németül itt.

2021-12-23 20:47:50 Zero no shôten (1961) / Zero Focus offerus (4) #6

El tudom fogadni ezt az értelmezést is. Keresnek valakit, aki már nincs. Nekem még felmerült az is, hogy nem tudja az asszony, hogy merre induljon el. Nincs támpont, nincs fókusz.

A további értelmezéseket hagyjuk az utánunk jövőkre :)

Addig is boldog karácsonyt! (Mindenkinek, aki olvassa.)

előzmény: zéel (#5)

2021-12-22 21:49:23 Zero no shôten (1961) / Zero Focus offerus (4) #4

Keressük a kapaszkodókat ehhez a filmhez...

Én Kurosawa-nál véltem inkább megtalálni, az általad hivatkozott írás inkább Hitchcock-nál. Olvasgatva a netet, ez a két név bukkan fel legtöbbet. Igyekszünk az általunk ismert fiókok valamelyikébe begyömöszölni. Aztán rájövünk, hogy kilóg belőle…

A műfaj nekem inkább krimi és dráma, ahogy itt is szerepel. Rejtély (mystery) ugyan van elég, de a film végére ezek megoldódnak, ahogy Teiko gyönyörű záró gondolatában meg is fogalmazza (betettem az idézetekhez). Talán az egyetlen (nem megmagyarázott) rejtélyes elem Teiko vonzódása a vad tengerparthoz, a szirthez, mielőtt még a cselekmény elérkezett volna ide. De lehet, hogy ez csak írói (rendezői) fogás.

Érdekes még a cím, amit nem teljesen értek. Vajon hogy lehetne ezt jól magyarítani?

(Off - Ha már mystery, figyelmedbe ajánlok egy másik Kurosawa-nak a filmjét, az eddigi egyetlen toplistám első darabját.)

előzmény: zéel (#3)

2021-12-20 20:59:31 Zero no shôten (1961) / Zero Focus offerus (4) #2

Engem nem sokat kell egy régi japán filmre biztatni. Ezenkívül zéel ajánlásait is szeretem. Nem is bántam meg, hogy megnéztem. A korabeli Japán az erőteljes téli képekkel, a csavaros történet – nekem beugrott a közelmúltban látottakból pl. a Valan - Az angyalok völgye, a régebbiek közül pl. a Fargo. De, ami a hangulaton felül megfogott, az a ’Rashomon dramaturgia’, az események többkörös, minden körben új szempontot eredményező megközelítése, „a főbb szereplők társául szegődve, mindig a kirakósjáték újabb és újabb darabkájához jutva ezáltal”. Kurosawa nem csak ezen a filmjén (A vihar kapujában) keresztül idéződött meg itt, hanem a következőén is (A félkegyelmű). Ez utóbbi pozitív női főhősét, Ayako-t ugyanaz a Kuga Yoshiko játssza, mint az itteni filmben Teiko-t. Mindkét esetben ellenfele egy domináns női antihős, aki végül elbukik. Ha ez a film a Kurosawa filmek előtt készült volna, minden további nélkül menne rá az ötös. Így marad az erős négyes.

Magyar felirattal itt.

Összes komment...