offerus

Tapasztalat: 893 film
Kompetencia: 9 film
Súly: 1118
Regisztráció: 2016. november 30. (4 év, 3 hónap)
Kedvencnek jelölték: 22 user

Bemutatkozás

"Mindegy mit mondunk magunkról az számít mit mond rólunk a KT"

Profil a rendelkezésre álló adatok alapján:

Saját bevallása szerint férfi, született 1964-ben, lakik Budapesten. 2016 decembere óta rendszeres látogatója az oldalnak. Kb. évi 150-200 filmet osztályoz. Egy bejegyzésben utalt rá, hogy a rendszeres filmnézést 2012 körül kezdte. Ezt a sebességet feltételezve jelenleg kb. 1200-1300 filmnél járhat. A taggá válása előtti filmeket jellemzően nem osztályozza. Érdeklődése sokrétű, bár úgy tűnik, hogy jobban szereti a szerzői filmeket, mint a közönségfilmeket (saját szóhasználatában bekapcsolódós, illetve kikapcsolódós filmek). Eddigi tagsága nagy részében hallgatott, csak osztályzataiból lehetett tudni, hogy létezik (a törzstagságot így is kiérdemelte). 2019 júliusa óta írogat is, értékeli egy-egy filmjét. Ezt mintha kísérletnek szánná. A kommentelés szabályait betartja, de a kereteit igyekszik tágítani. Sejthető, hogy az imdb-n szocializálódott, az oldalra való hivatkozások, a kommentek ott szokásos hosszúsága erre utalnak. Igyekszik a kommentjeit személyessé tenni, de hasznosnak gondolt külső információkat is szeret beilleszteni (ezeknek a forrására korrekten hivatkozik). A korszakokat tekintve horizontja a filmművészet bő évszázados története. Ízlésében még az európai filmek dominálnak, második helyen az amerikai kontinens filmjei, de egyre több keleti film kerül érdeklődése fókuszába. Osztályzatai valamivel engedékenyebbek a KT átlagánál. Inkább kedvet szeret csinálni másoknak a neki tetsző filmekhez, mint elvenni a kedvet a neki nem tetszőktől. Ha hozzászól az oldal működéséhez, azt igyekszik konstruktívan tenni. A filmek forrásait illetően a régi iskolát követi: lemezeket gyűjt (emiatt valószínűleg nem is nagyon engedheti meg, hogy neki nem tetsző filmek kerüljenek a gyűjteményébe, a beszerzés, szállítás, tárolás nem olcsó). Néha így is sikerül mellényúlnia. Offline filmes irodalmat is olvas. Anyanyelvén kívül ért még angolul. Nem szakmabeli, a lelkes amatőrök közé tartozik. Ez meglátszik időnként a filmes szakkifejezések bizonytalan használatában. Alapvetően ártalmatlan.

Jelentés lezárva 2019.10.12.

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1964
Lakhely: Budapest

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Songs of Repression
Elfojtott hangok
4 2021-03-07 ?
(2)
Talking About Trees
A fákról beszélni
5 2021-03-01 ?
(1)
Hana-Bi
Tűzvirágok
5 2021-02-26 4,2
(197)
Un été inoubliable
Egy felejthetetlen nyár
5 2021-02-25 ?
(7)
Hannah Cohen's Holy Communion
 
5 2021-02-24 4,4
(10)
Cvrdwell - Lyre
 
4 2021-02-24 3,9
(18)
Két elhatározás
 
5 2021-02-23 ?
(5)
Eve Dönüs: Sarikamis 1915
A hosszú út hazafelé
3 2021-02-21 3,7
(18)
Nobi
Tüzek a síkságon
5 2021-02-20 4,6
(24)
Ai no mukidashi
Love Exposure
5 2021-02-19 4,3
(53)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2021-03-07 20:08:19 [JÁTÉK] offerus #45856

3. Holt költők társasága?

Testről és lélekről. Zéel írta valahol, hogy a filmek értékelésében milyen sokat számít a filmélmény, a pillanatnyi személyes hatások (nem pontosan idéztem, de valami ilyesmit mondott). Nekem ehhez a filmhez három személyes élményem is kötődik. A filmeket általában jóval a megjelenésük után szoktam megnézni, gyakran csak akkor, miután lemezen is megjelentek. Ezt a filmet volt szerencsém a bemutató előtt látni. Továbbá ez lett eddig az egyetlen Vapiti nyertes film, amelyre a második körben szavaztam. Végül majdnem nyertem a filmmel két pontot a mostani Játékban (pár másodperccel maradtam le Ugor mögött), ahol az esélytelenek nyugalmával szoktam megnézni a képeket vasárnap esténként, mielőtt elnavigálok máshova.

+1: végül, de nem utolsósorban eddig ez az egyetlen hazai Vapiti nyertes film…

A mozis közkérdés ’ismeretlen gyöngyszeme’ most a Verzió filmfesztivál oldalán látható április 30-ig (ingyenes regisztrációval, magyar felirattal). Megható, reményt keltő, bölcs, kegyetlen … valahonnan ismerős.

(Egy cikket is betettem egy avatott filmkritikustól)

2021-02-23 20:06:42 Jób lázadása (1983) offerus (5) #28

Most vettem észre, hogy a filmet az idei év első napján láttam. Ami még a remény napja szokott lenni :)

Kár, hogy Gyöngyössy Imre életműve alig hozzáférhető. Bár ezt a filmet tartják a legjobbjának, valószínűleg joggal, viszonylag sok filmet készített, egy részük nem is szerepel az itteni adatlapján. A Filmvilágnak nemrég volt egy két részes életmű áttekintő cikke (2020/12, 2021/1), az eddigi szokások szerint kb. fél év késéssel felkerül majd a nyilvános archívumba.

előzmény: somogyireka (#22)

Ember embernek farkasa

Az elmúlt időszakban több háborús filmet is megnéztem, főleg olyanokat, amelyek nem a háborús események középpontjában, hanem a periférián játszódtak, mikrotörténetek, amelyek legalább annyit elmondanak a háborúról, ha nem többet, mintha folyamatosan ropogtak volna a fegyverek. Volt közöttük erkölcsi példázat (Kálvária), a hátországban játszódó romantikus történet (Ballada a katonáról, Húsz nap háború nélkül), helyzetkomikumra építő vígjáték (Kukuska, illetve remake-je, a Norjmaa), partizán történet (Ellenőrzés az utakon), és a belorusz falvak elpusztítását megmutató döbbenetes film, a Jöjj és lásd. A végére hagytam két történetet, amelyek a háború vége felé játszódnak, amikor a veszteseknek menekülniük kell, a túlélésért kell küzdeniük, amikor már minden rend felbomlik, semmilyen törvény nem érvényes többé. Az egyik film a második világháború végnapjaiban játszódik a dél-kelet ázsiai fronton (Tüzek a síkságon), a másik az itteni film, A hosszú út hazafelé, amely az első világháborús török-orosz hadszíntér közelébe vezet. Ismertebb, vagy kevésbé ismert, az itteni értékelések szerint többnyire jó, vagy zseniális filmek.

Ez az utolsó volt, ami számomra nem ütötte meg az előző filmek által felállított magas mércét. Az elsőfilmes török rendező nem könnyű témát választott. A sarıkamışi csata a törökök egyik nagy veresége volt a háborúban, főleg hadvezetési hibák miatt, egyfajta nemzeti trauma. „Enver pasa, a hadügyminiszter egy katasztrófával végződő hadjáratot indított az orosz csapatok ellen azzal a céllal, hogy elfoglalja Baku városát. A török csapatokat a sarıkamışi csatában felmorzsolták, sok katona pedig a visszavonulás során halálra fagyott. Isztambulba visszatérve Enver pasa jórészt az azon a vidéken élő örményeket hibáztatta a tragédiáért, mert azok az oroszok pártjára álltak.” Ez lett aztán az ürügye a nem sokkal később megindult támadásnak az örmény kisebbség ellen, amit ma a világ sok országában örmény népirtásnak neveznek. A hivatalos török álláspont ezt ma sem ismeri el, nem is nagyon lehet beszélni róla (sajnos a hivatalos magyar álláspont sem ismeri el). A film történelmi hitelességét nem tudom megítélni. A cselekmény nagy része egy lakói által elhagyott örmény faluban játszódik, amelyből úgy tűnik, lehetetlen kijutni. De a nemrég itt megölt török katonák mellett (örmények fegyveres alakulatban nem szolgálhattak, csak munkaszolgálatosok lehettek) koponyák is ott hevernek. Mintha az örmények irtása már korábban elkezdődött volna. De ennél jobban zavart az események gyakori valószínűtlensége, logikátlansága a filmben. Mit keresett egy felsőbb osztálybeli nő és kislánya egyetlen idősödő (és mindössze egy pisztollyal felszerelt) kísérővel háborús területen? A kemény tél közepén, hiányos felszereléssel. Miért vár a tapasztaltnak beállított kísérő újból és újból az indulással, mikor fogy a kevés élelem, és megfelelő vezető is lenne? Amikor ’rablók’ támadják meg őket, miért nem veszik el a felszerelésüket? Az is furcsa, hogy a vezető egy banális esés során szerez végzetes balesetet. Nem értettem a kislány megkötözését sem: megerőszakolták? Ő lett volna a következő, akit „feldolgoznak”, vagy csak nem akarták, hogy lássa, hogy mit csinálnak és szóljon a többieknek? – de hát így is látta. Ha már meg kell halni mindenkinek, mi lett a nővel és a kislányával, persze lehet mondani, hogy egyedül már úgysem maradt esélyük. Lehetne még sorolni.

A filmnek azért pozitívumai is vannak, ilyen a fokozatos feszültség megteremtése, hogy mindig van rosszabb, vagy a fenséges természet ábrázolása, amely egyszerre gyönyörű és kegyetlen. A vége főcímben felhangzó zene közben gondolkodtam el, hogy volt-e a film közben is zene, mikor megláttam: zeneszerző Víg Mihály. Lehet, hogy ezt a filmet is meg kellene nézni még egyszer. De egyelőre nincs hangulatom hozzá. Mostantól egy kicsit békésebb vizekre eveznék…

(Az említett filmekből háromért ezúton is köszönet macready-nek)

2021-02-21 16:12:26 [Általános fórum] offerus #9063

Február 26. - március 7. között az utazó (online) japán filmfesztivál elérkezik hozzánk.

Részletek itt: https://watch.jff.jpf.go.jp/page/hungary/

10 x 3 film, ingyenes regisztráció, választható magyar vagy angol felirat

Igen, ez jó egybeesés volt :)

előzmény: zéel (#34)

Nem gondoltam, hogy ennyi észrevétel születik egy nap alatt, de örülök neki és köszönöm. Esetleg hazai példát tud valaki?

(Éppen most olvastam zéel friss kommentjét a Csontváry filmhez. Megmutatta, hogy az egyénre igenis tud úgy hatni egy film, hogy a jövőjét is alakítsa.)

Elöljáróban úgy gondolom, hogy a filmeknek alapvetően nem feladatuk, hogy megváltoztassák a világot. Legalábbis nem olyan direkt módon, mint ahogy a fenti listában lévő filmek teszik. A maguk módján, közvetve persze hozzájárulhatnak változásokhoz, azáltal, hogy a befogadóra tett hatás elindít-e bennük valamit. De ez nem felmérhető, legfeljebb egyéni élményekről lehet beszámolni. A kérdés itt azokra a filmekre irányul, amelyek szándékoltan, vagy nem (szerintem inkább nem), de szélesebb körű közvetlen hatást váltottak ki. Örülnék, ha sikerülne minél több ilyen alkotást összegyűjteni.

2021-02-12 15:16:22 [Ha brit humor, akkor... ?] offerus #6

Nekem még a Pitkin filmek (Norman Wisdom) is beleférnének a listára.

Összes komment...