offerus

Tapasztalat: 1026 film
Kompetencia: 8 film
Súly: 1226
Regisztráció: 2016. november 30. (4 év, 10 hónap)
Kedvencnek jelölték: 25 user

Bemutatkozás

"Mindegy mit mondunk magunkról az számít mit mond rólunk a KT"

Profil a rendelkezésre álló adatok alapján:

Saját bevallása szerint férfi, született 1964-ben, lakik Budapesten. 2016 decembere óta rendszeres látogatója az oldalnak. Kb. évi 150-200 filmet osztályoz. Egy bejegyzésben utalt rá, hogy a rendszeres filmnézést 2012 körül kezdte. Ezt a sebességet feltételezve jelenleg kb. 1200-1300 filmnél járhat. A taggá válása előtti filmeket jellemzően nem osztályozza. Érdeklődése sokrétű, bár úgy tűnik, hogy jobban szereti a szerzői filmeket, mint a közönségfilmeket (saját szóhasználatában bekapcsolódós, illetve kikapcsolódós filmek). Eddigi tagsága nagy részében hallgatott, csak osztályzataiból lehetett tudni, hogy létezik (a törzstagságot így is kiérdemelte). 2019 júliusa óta írogat is, értékeli egy-egy filmjét. Ezt mintha kísérletnek szánná. A kommentelés szabályait betartja, de a kereteit igyekszik tágítani. Sejthető, hogy az imdb-n szocializálódott, az oldalra való hivatkozások, a kommentek ott szokásos hosszúsága erre utalnak. Igyekszik a kommentjeit személyessé tenni, de hasznosnak gondolt külső információkat is szeret beilleszteni (ezeknek a forrására korrekten hivatkozik). A korszakokat tekintve horizontja a filmművészet bő évszázados története. Ízlésében még az európai filmek dominálnak, második helyen az amerikai kontinens filmjei, de egyre több keleti film kerül érdeklődése fókuszába. Osztályzatai valamivel engedékenyebbek a KT átlagánál. Inkább kedvet szeret csinálni másoknak a neki tetsző filmekhez, mint elvenni a kedvet a neki nem tetszőktől. Ha hozzászól az oldal működéséhez, azt igyekszik konstruktívan tenni. A filmek forrásait illetően a régi iskolát követi: lemezeket gyűjt (emiatt valószínűleg nem is nagyon engedheti meg, hogy neki nem tetsző filmek kerüljenek a gyűjteményébe, a beszerzés, szállítás, tárolás nem olcsó). Néha így is sikerül mellényúlnia. Offline filmes irodalmat is olvas. Anyanyelvén kívül ért még angolul. Nem szakmabeli, a lelkes amatőrök közé tartozik. Ez meglátszik időnként a filmes szakkifejezések bizonytalan használatában. Alapvetően ártalmatlan.

Jelentés lezárva 2019.10.12.

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1964
Lakhely: Budapest

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Természetes fény
Natural Light
5 2021-09-25 3,6
(22)
Niewinni czarodzieje
Ártatlan varázslók
4 2021-09-24 3,9
(11)
Popiol i diament
Hamu és gyémánt
5 2021-09-19 4,3
(177)
Kanal
Csatorna
5 2021-09-18 4,2
(85)
Pokolenie
A mi nemzedékünk
4 2021-09-17 3,5
(15)
Lotna
 
4 2021-09-16 3,9
(11)
McCabe & Mrs. Miller
McCabe és Mrs. Miller
5 2021-09-14 4,3
(101)
Bez znieczulenia
Érzéstelenítés nélkül
4 2021-09-13 ?
(3)
A legszebb férfikor
 
4 2021-09-12 4,0
(31)
Hive
Méhkas
4 2021-09-10 ?
(1)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Esetleg, nem: mindenképpen köszönöm.

előzmény: Ugor (#14029)

Ez is az a film lesz, amit a kritikusok szeretni fognak, a közönséget pedig nagyjából hidegen hagyja (ma hárman voltunk a moziban). Kár. Nem igazán tudok rosszat mondani róla, jót annál inkább. Kevés dolog történik benne, de a hatás magas fokon nyomasztó. Nincs egy fölösleges szó. A természet ’alájátszik’ a történetnek, a fényképezés úgyszintén (a Természetes fény nem csak a film alapjául szolgáló regény címe, de utalás a mesterséges világítás kerülésére is). A szereplőválasztás remek, az ismeretlen kérges arcok, a korhű felszerelések, környezet elhitetik, hogy akkor és ott járunk.

Több film is beugrott a film nézése közben. A nyitó jelenet a havas erdővel, a szarvassal, majd annak feldarabolásával megidézte a Testről és lélekről-t, a lényegét tekintve ez a történet is a test és lélek gyötrődéseiről szól. A kamerakezelés, a főhős gyakori követése megidézte a Saul fiát, a történet pedig a Jöjj és lásd-ot. Ez utóbbinál ez a film szikárabb, nem patetikus. Abban a kategóriában játszik, mint az említettek, még ha a visszafogottsága miatt valószínűleg nem is lesz annyira népszerű. A magyar szerepvállalás kapcsán említhetnénk még a Hideg napokat is. De ahogy ryood is írja, univerzális történet ez, nem igazán számít, hogy most éppen magyarok a negatív főszereplők. A háború az háború. A gonosz sűrűsödési pontja, a próbatételek időszaka.

Nekem annyiban is fontos volt ez a film, hogy egyik nagyapám katonatisztként volt Ukrajnában ebben az időszakban és utólag semmit nem mondott róla. A másik nagyapám munkaszolgálatban tűnt el ugyanitt, ő már nem mondhatott el semmit. Az ilyen művek pótolják a hiányzó történetek miatt űrt. Én elhiszem, hogy így történt. Így is történhetett.

A Természetes fény leírásában Semetka István alhadnagyként szerepel. A filmbeli rangja valójában szakaszvezető.

Esetleg érdemes javítani.

2021-09-17 09:38:32 Lotna (1959) offerus (4) #1

Ez a film is megérdemelne egy átlagot (még egy szavazat hiányzik)
(Kedvcsinálónak a főoldali leírás azt hiszem elég)

Magyar szinkronnal itt.
Angol felirattal itt.

Friss filmélményem főhőse: Lotna (Villám) az azonos című filmből.

Az ismertetőt olvasva először azt hittem, hogy itt a felszínen sikeres, de belül kudarcot vallott ember toposza kerül elő. De aztán rájöttem, hogy ezt az embert kívülről teszik tönkre. Hogy a felesége miért hagyta ott, nem derül ki pontosan az új párja egy minden szempontból unszimpatikus figura, nem látni, hogy működne a kémia köztük, mint ahogy az sem, hogy miért távolítják el a szakmai-tudományos munkájától lépésről-lépésre, szinte már kafkai módon. Ezután merült fel bennem, hogy hátha önéletrajzi ihletésű a film. Bár Wajda személyes életéről keveset sikerült kiderítenem, az ismert, hogy az 1977-ben bemutatott Márványember forgatókönyvét a cenzorok sokáig pihentették. Mint ahogy az is tudott, hogy egyetlen lánya született, akinek az anyjától a film készítésekor már elvált. Talán ezek az élmények köszöntek vissza, nem tudom.

Egy film, amelyben a jó elnyeri büntetését.

Angol felirattal itt.

2021-09-13 21:12:00 A legszebb férfikor (1971) offerus (4) #5

Ha már a nap filmje volt, megnéztem. Egy zűrös nap története, amelyben Latinovits űzött vadként rohangál. Neki most ez jutott. Próbálja a helyzetét megoldani. Néha előre mozdítja, néha mélyebbre ássa magát. Mennyire ironikus a filmcím! Az egymásra tornyosuló jelenetek mintha szándékosan nem érnének rendes véget, kapkodóan, gyors vágásokkal már jön is a következő. Ez a rendezői koncepció gondolom, a főszereplő zaklatottságát is hivatott megmutatni, de egyúttal számos jellemző korhű szituáció tanúi is leszünk. A korabeli Budapest hangulatát is jól adta vissza a film. Latinovits hozta, amit elvárt tőle a szerep, de ő azért jobb tud lenni, ha jeleneteiben több időt kap a kibontakozáshoz. Azt nem értettem, hogy az amúgy is rövid játékidőbe miért kellett a híres angol-magyar focimeccs közvetítését többször is hosszan bevágni. A kép minősége elég gyenge, de lehet, hogy ezt csak az általam nézett tv felvétel okozta.

Egy személyes megjegyzés: nem szokott jól elsülni amikor a férfi már csak a kész, közösnek szánt otthont mutatja meg a nőnek. Korán megtanultam a leckét. 10 éves korom körül a kertben kunyhót építettem ágakból, fahasábokból, kövekből. Amikor kész lett, megmutattam az unokahúgomnak, akinek imponálni szerettem volna. Ennyit jegyzett meg lekicsinylően: Csak ekkora?

Beleillik a magyar ’lakásfilmek’ terjedelmes sorába.

Jelenleg itt látható.

Mi lenne, ha eme film ismertetőjének utolsó mondatát az alábbira cserélnénk:

A lakásavató azonban nem egészen úgy alakul, ahogy tervezte.

(Kevésbé spoileres lenne)

Igen, ő is odatartozik. Akár a Félelem megeszi a lelket Emmijére, akár Küsters mamára gondolok - én ezekben a szerepekben láttam - mindkettőben jelentőset alakított.

előzmény: critixx (#5)

Számomra egyértelműen Hanna Schygulla. Jó, hogy így fogalmaztad meg a kérdést. Ha általánosságban a legjelentősebb német színésznőt kellene megnevezni, bizony gondban lennék. A felsoroltak legnagyobb részéhez nem is tudnék filmet kötni, illetve még a nevek sem nagyon ismerősek. Dietrich, Kinski, Kruger talán igen, a többiek homály. Általánosítás, de engem a német film nem elsősorban a nőkön keresztül fogott meg. Ellentétben pl. a francia filmmel... Kivételek persze mindenhol vannak. Fassbindernek különleges érzéke volt a nőkhöz és szereplői ezt meg is hálálták. Nem csak Schygulla, de pl. Irm Hermann, Margit Carstensen, Brigitte Mira, Eva Mattes, vagy az előző közkérdésben általam felemlített Veronika Voss-t játszó Rosel Zech, de megemlíthető, akiről Veronika Voss alakja mintázva lett: Sybille Schmitz is.

Megnéztem a német filmjeimet, onnét előjött még egy-két név: Greta Schröder az ős Nosferatu-ból, Brigitte Helm a Metropolis-ból, az újabbak közül Sandra Hüller a Toni Erdmann-ból. Sokat várok Saskia Rosendahl-tól is (Mű szerző nélkül, illetve a nemsokára bemutatásra kerülő Fabian: A vég kezdete)

Összes komment...