offerus

Tapasztalat: 719 film
Kompetencia: 1 film
Súly: 744
Regisztráció: 2016. november 30. (3 év, 6 hónap)
Kedvencnek jelölték: 19 user

Bemutatkozás

"Mindegy mit mondunk magunkról az számít mit mond rólunk a KT"

Profil a rendelkezésre álló adatok alapján:

Saját bevallása szerint férfi, született 1964-ben, lakik Budapesten. 2016 decembere óta rendszeres látogatója az oldalnak. Kb. évi 150-200 filmet osztályoz. Egy bejegyzésben utalt rá, hogy a rendszeres filmnézést 2012 körül kezdte. Ezt a sebességet feltételezve jelenleg kb. 1200-1300 filmnél járhat. A taggá válása előtti filmeket jellemzően nem osztályozza. Érdeklődése sokrétű, bár úgy tűnik, hogy jobban szereti a szerzői filmeket, mint a közönségfilmeket (saját szóhasználatában bekapcsolódós, illetve kikapcsolódós filmek). Eddigi tagsága nagy részében hallgatott, csak osztályzataiból lehetett tudni, hogy létezik (a törzstagságot így is kiérdemelte). 2019 júliusa óta írogat is, értékeli egy-egy filmjét. Ezt mintha kísérletnek szánná. A kommentelés szabályait betartja, de a kereteit igyekszik tágítani. Sejthető, hogy az imdb-n szocializálódott, az oldalra való hivatkozások, a kommentek ott szokásos hosszúsága erre utalnak. Igyekszik a kommentjeit személyessé tenni, de hasznosnak gondolt külső információkat is szeret beilleszteni (ezeknek a forrására korrekten hivatkozik). A korszakokat tekintve horizontja a filmművészet bő évszázados története. Ízlésében még az európai filmek dominálnak, második helyen az amerikai kontinens filmjei, de egyre több keleti film kerül érdeklődése fókuszába. Osztályzatai valamivel engedékenyebbek a KT átlagánál. Inkább kedvet szeret csinálni másoknak a neki tetsző filmekhez, mint elvenni a kedvet a neki nem tetszőktől. Ha hozzászól az oldal működéséhez, azt igyekszik konstruktívan tenni. A filmek forrásait illetően a régi iskolát követi: lemezeket gyűjt (emiatt valószínűleg nem is nagyon engedheti meg, hogy neki nem tetsző filmek kerüljenek a gyűjteményébe, a beszerzés, szállítás, tárolás nem olcsó). Néha így is sikerül mellényúlnia. Offline filmes irodalmat is olvas. Anyanyelvén kívül ért még angolul. Nem szakmabeli, a lelkes amatőrök közé tartozik. Ez meglátszik időnként a filmes szakkifejezések bizonytalan használatában. Alapvetően ártalmatlan.

Jelentés lezárva 2019.10.12.

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1964
Lakhely: Budapest

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Old Joy
 
4 2020-06-01 3,3
(10)
Warum läuft Herr R. Amok?
Miért lett R. úr ámokfutó?
4 2020-05-31 4,4
(26)
Mutter Küsters' Fahrt zum Himmel
Küsters mama mennybemenetele
5 2020-05-29 4,8
(12)
Il sorpasso
Előzés
5 2020-05-28 4,5
(144)
A bogár és az ének
 
4 2020-05-26 4,0
(10)
Rain Town
Esők városa
5 2020-05-22 4,6
(10)
Bai ri yan huo
Fekete szén, vékony jég
4 2020-05-08 3,3
(16)
Zhifu
Uniform
4 2020-05-07 ?
(1)
I, Daniel Blake
Én, Daniel Blake
5 2020-05-06 4,1
(169)
Katapult
 
5 2020-05-06 ?
(7)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Itt megnézheted (angol felirat)

előzmény: ryood (#13)

2020-05-18 16:25:47 [In Memoriam...] offerus #2626

Ezért a filmjéért kapott legjobb színésznek járó díjat Cannes-ban. Itt.

Illetve ezért Berlinben. Itt.

(mindkettő angol felirattal)

előzmény: Ugor (#2620)

2020-05-17 12:13:56 [JÁTÉK] offerus #33106

Köszönöm!

2020-05-17 11:59:48 [JÁTÉK] offerus #33103

Babette lakomája?

2020-05-05 21:24:32 Death Wish (1974) / Bosszúvágy offerus (3) #22

Igen, újra olvasva valóban nem volt szerencsés az a mondat a végén. Abból, hogy többeket érdekel a film, még nem következik, hogy adott esetben a nézők is úgy járnának el, mint a főhős. (Szerencsére.) Azért egy film tudja befolyásolni a közönségét. Lásd a Gépnarancs (vagy Mechanikus narancs) idézett példáját. A kritikusok között is amiatt volt negatív visszhangja ennek a filmnek, mert az önbíráskodást pozitív színben tüntette fel.

előzmény: Raul (#21)

2020-05-04 23:09:01 Death Wish (1974) / Bosszúvágy offerus (3) #20

Igazad van, egyfelől. A két filmet nem valószínű, hogy bárki is egy lapon említené. Másfelől viszont írtam, hogy én a hivatkozott film egyfajta párját kerestem. A belga film egy családtag meggyilkolását követő megbocsátás lassan kibontakozó története. Ennek ’komplementere’ jelen filmben szintén egy családtag meggyilkolását követően elharapózó bosszúhadjárat, amely a tettes ismeretének hiányában az ismeretlen bűnösök (vagy vélt bűnösök) ellen irányul, az önbíráskodást választó főhőst mintegy igazságosztóvá emelve. Ez két szélsőséges reakció lényegében ugyanarra az alaphelyzetre. Szerintem az is természetes, hogy a ritkább, belső átalakulást igénylő történetet szerzői film, míg a zsigeri reakciót előtérbe helyező történetet exploitation film jeleníti meg. A korszak ilyen szempontból talán mindegy. Kommented után egyébként észrevettem, hogy ezt a megoldást – látszólag távol lévő filmek egymás mellé helyezését már többször is használtam. De végül is egy kommentnek nem kell szigorúan csak az adott filmről szólnia, a filmélmény is számít, ebbe pedig már beleférhet az ilyen-olyan módon kapcsolódó filmek megemlítése. Tekintsd formálódó stílusom részének.

előzmény: Raul (#19)

2020-04-23 18:00:43 [Általános fórum] offerus #8482

Hát szegény Tolmácsi János alig győzi a munkát, az én rendelésem is késik. A Kultúrbarlang fizikailag ugye megszűnt, egy ideje már csak webáruházként működik és most a szokásos átvevőpontjai (az Írók Boltja, és a kedvenc kocsmája) is zárva vannak.

előzmény: Ugor (#8481)

„Minden Egész eltörött”

(A folyó, amelyet egykor Titásznak hívtak)

Egy kritikusa nevezte a törés költőjének (poet of rupture) Ritwik Ghatak-ot. A találó megnevezés egyaránt vonatkoztatható az életére, illetve a korra és helyre, amelyben élt. Szakmai pályafutásáról kitűnő összefoglaló olvasható a rendező KT-s oldalán egy már nem aktív tagtársunk jóvoltából. Személyes életét a fennálló renddel szembeni konfliktusok, filmjeinek többször nagy késéssel, adott esetben csak a halála után való bemutatása, az életében megérdemelt nemzetközi ismertség elmaradása, az állandó helykeresés, az önmenedzselés hiánya, alkoholizmusa és egyéb betegségei jellemezték, alakították, hátráltatták. Idő előtt halt meg.

Fiatal korában élte át hazája erőszakos kettészakítását, amely életének meghatározó élményévé vált. Pedig ezt még a független államokat, Indiát és Pakisztánt megálmodók, Gandhi és Muhhamad Ali Jinnah sem akarták, mindketten önálló bengáli államot javasoltak. De végül győztek a hozzájuk képest kisszerű politikusok érdekei. A történtek súlyát a mi Trianonunkhoz lehet hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy az 1947-es Partition (kb. kettéosztás, szétválasztás) több mint 200 millió bengálit érintett. Alapja ezúttal nem a nemzeti, hanem a vallási fenekedés volt. A többségében hindu bengálok kerültek Indiához, a többségében muszlimok Pakisztánhoz. Utóbbiak egy olyan országhoz, amellyel nem volt közvetlen határuk és ahol más nyelvet beszéltek. Persze nem volt ennyire egyszerű a szétválasztás. Milliók indultak el kényszerből, haltak meg, vagy szegényedtek el teljesen. A függetlenségi mozgalom eredményeképpen később Kelet Bengál 1971-ben vált külön Pakisztántól és jött létre Bangladesh, a világ egyik legszegényebb országa. Mindez egy ’mellékszála’ a brit uralom alól felszabaduló India kettéosztásának, amelynek a történetét errefelé legtöbben a Gandhi c. filmből ismerjük. Pedig legalább annyira érdekes és szerintem legalább annyira jó film a Jinnah, amely a formálódó Pakisztán szemszögéből mutatja be a történet másik oldalát.

Az itteni film azonban nem a politikáról, a nagy történelmi eseményekről szól, hanem az elfeledettekről. Ghatak bangladeshi felkérésre tért vissza gyerekkora helyszínére, hogy a Titas menti halászok egykori életéről készítsen filmet. Európai szemmel nézve igazi görög sorstragédia formálódott meg a keze nyomán. Sokszor pillanatnyi - számunkra nem feltétlenül racionális, de az ottani kulturális és vallási hagyományokkal nyilván megférő módon - alakulnak az életet és halált, szeretetet és gyűlöletet hozó események. Több szálon futó, sokszereplős történet, amelyet néha nem is könnyű követni (másodszori nézésre azért már jobban megadja magát). A film nem csak személyes sorsoknak a története, hanem egy közösség, egy életforma felbomlásának is. A főszereplő hősnő, aki sokszor a férfiakat is megszégyenítő módon áll ki másokért, gyermektelen marad, a falu bölcs öreg vezetője végül megszégyenül, a falu elpusztul, a folyó kiszárad. Rosy Samad (Basanti) játéka kiemelkedő, ő később Bangladesh első női filmrendezője is lett.

Együtt élni a folyóval – a munkában, a szórakozásban, az élet nagy eseményeiben - ezt még soha nem láttam ennyire intenzíven és ráadásul ilyen szépen fényképezve. A színészi játék gesztusai talán néha túlzók, de ez szerintem következik Ghatak színházi múltjából és az indiai film hagyományaiból is. Ghatak egyik zeneszerzője is a filmnek és egy rövid szerepben is felbukkan.

Különleges betekintés egy elmúlt világba és ismételt megtapasztalása az örök emberinek.

2020-04-12 20:31:59 [Általános fórum] offerus #8418

"Visszatérnek majd a filmek, és minden más is visszatér, valószínűleg sokkal jobb változatban, mint a mostani."

David Lynch üzenete a járvány idején

Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség

Összes komment...