Edwest12

Ben Stiller azt nyilatkozta, hogy szerinte ma nem biztos, hogy elkészülhetne ez a film. Merthogy ugye nem annyira polkorrekt. Tekintve, hogy ez egy igazi klasszikus, ami számtalan szállóigével, és szórakoztató, újra és újra röhögve felemlegetett jelenettel gazdagította a filmszeretők közösségét, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy szar irányba megy Hollywood. Mondjuk szerintem ezzel nem találtam fel a spanyolviaszt, csak nem bírtam magamban tartani. :D

Kifejezetten jól sikerült zombis vígjáték. A legnagyobbakhoz számomra nem ér fel sem agyzsibbasztásban sem eredetiségben, de mindenképp a szórakoztató fajtát képviseli.

Sajnos valóban nem jól öregedett a film, és az is lehet, hogy már a leforgatáskor sem volt túl erős. Én is gyerekkoromban láttam először, és akkor nagyon élveztem. Mivel én szeretni akarom ezt a filmet, nem rontom le az osztályzatát. Az azonos évben készült Leviathan viszont sokkal jobb választás, ha mélytengeri szörnyeteges filmre vágyunk. Kevés az akció, keveset látjuk magát a szörnyet is, ami nem feltétlenül tűnne fel, ha nem lenne annyi üresjárat.

Egyrészt elképesztően szórakoztató film, amit újra meg újra szívesen veszek elő. Másrészt az egészet valami elképesztő naivitás járja át, olyan butácska és klisés megoldások és fordulatok vannak benne, hogy az egész elképesztő. Valahogy mégsem tudok igazán haragudni a hülyeségekért, mert szórakoztatóan csinálja, amit csinál.

Elképesztő látványos film! A cápáról is van összesen két snitt, azt rakják be mindenhova, mikor eksön van. Néha tükrözik persze, hogy a néző tudja, ez a fenevad nem csak jobbról, de balról is ki tud emelkedni a vízből - például, hogy a jet-skiző embert bekapja.
Semmiképpen nem akarták, hogy kétségek között hányódjunk, ha már olyan kedvesek voltunk, hogy leültünk ez elé a sz@r elé: a rendező minden negatív szereplőnek kiadta az instrukciót, hogy nézzen sokat csúnyán, ha mosolyog, azt is gonoszul tegye. Így nem kell erőltetnünk az agyunkat, hogy kinek kell szurkolni. Az agysejtjeinket úgyis lefárasztja az a töméntelen hülyeség, amit kapunk.
Ma már nős vagyok, de annak idején bizony jól jött volna pár csajozós tanács a főhőstől, hogy mivel is lehet levenni a nőket a lábukról:
"Mi lenne, ha megcirógatnám egy kicsit?" - aztán a következő képen már együtt tusolnak...
Száz szónak is egy a vége, adtam rá egy kettest, mert a tesókkal sokat röhögtünk rajta, mikor pár rövid részletet megmutattam nekik.

Bevallom, én a művet csak olvastam, de szerintem általánosságban elmondható, hogy ami működik színpadon, az nem feltétlenül működik filmen, és viszont. Más műfaj a kettő.

Így van, egy véleményen vagyunk. Remélem, nem vetted kritikának a megjegyzésem. Lényege, hogy míg az egyik dologban valóban bevállalósak voltak, a másikban nagyon nem, és ez ártott a dramaturgiának.

Felemás érzéssel keltem fel a film megnézése után. Egyrészt: egy filmet élvezni kell, nem a hibákat keresni (ezzel saját magamra reflektálok, senki ne vegye magára!). Jó volt ez, jó kis gótikus horrorsztori denevérszerű vámpírral, aki kellően ijesztő is volt. Másrészt sajnos néha azt éreztem, azért ülök a képernyő előtt, mert én meg akarom nézni ezt a filmet, nem pedig azért, mert annyira leköt. A szereplők, a színészi játék számomra is semmilyen volt. Liam Cunningham persze hozta a kötelezőt, de semmi extra. Nem jöttek át igazán az emberi drámák, a félelem, a klausztrofób érzés, hogy itt aztán nincs hova menni. A Jackbau33 és BonnyJohnny által említett bevállalósságot számomra mérsékeli az a tény, hogy aki ismeri a sztorit, az tudja, hogy az utat SENKI nem élte túl a legénységből. Nyilvánvaló volt, hogy a kisfiúnak is vesznie kell. Nem, szerintem nem voltak elég bevállalósak, mert csak akadt egy túlélő. S mindez miért? Hogy egy kétes megítélésű kocsmajelenetet leforgathassanak. Néha a főszereplőnek is meg kell halnia, és jelen esetben is hatásosabb lett volna, jobban fejbe kólintotta volna a nézőt, ha az orvost is elkapja a vámpír. Aztán lehetett volna kocsmajelenet, kicsit átszerkesztve, más szereplővel.

Régebben írtam valahol a filmről, gondoltam, beillesztem ide. Mivel elég részletekbe menően gúnyolódok a dolgokon, jobbnak láttam az egészet spoilerbe tenni... :)
Az 1800-as években játszódó film izgalmasan, és talán közhelyesen kezdődik: egy fiatal nő menekül. Aztán persze egy kis vérfarkas támadás, és mindenki meghal, kivéve egy kisfiút (bevallom, nem tudtam rájönni, hogy van-e rajta kívül túlélő). Ő igen stílusosan kap egy farkasos medált, amit feltehetően generációk óta hordanak a család hímtagjai. Ez a nyaklánc azért fontos, mert később feltűnik egy főszereplő nyakában. Máskülönben nem feltétlenül tudnánk, az első öt-tíz percnek szorosabban véve mi köze a történethez.
Egy jó horrorban fontos, hogy amivel szemben állunk, az félelmetes, szokatlan, ismeretlen legyen. A félelemmel nem is hiányzik, hiszen ki ne félne a farkasemberektől. A gond a másik kettővel van. Olyan természetességgel beszélnek a vérfarkasokról, mint mondjuk a veteményesben dúló őzekről. Csak ők nem a lucernát ritkítják, hanem a falu lakosságát. Senki nem lepődik meg a létezésükön, hanem a helyi fauna részeként vannak nyilvántartva. Igen ám, de ez most egy nagyon-nagyon veszélyes vérfarkas. Állatira az. Még jó, hogy épp a faluban van egy farkasok irtására specializálódott társaság, élükön a már megnőtt kisfiúval a prológusból. És micsoda arcok alkotják! Itt van ugyebár a vezető, aki viharvert és bölcs; mondania sem kell, mennyi vérfarkast pusztított már el, látod a nézéséből. Aztán van egy amolyan spanyolos ficsúr, aki naná, hogy dobókésekkel operál, hiszen a spanyolok ugyebár pengével a kezükben jönnek világra. Aztán ott a vidéki harcedzett tahó, aki a film egy magasröptű pillanatában betesz a szájába egy – feltehetően ezüst – műfogsort, és megharapja a fenevadat, aki közben épp szétmarcangol egy embert. (Hagyok egy kis szünetet, hogy sikerüljön megemészteni.) Végül ott a kötelező bögyös maca egy lángszóróval, fején pilóta szemüveggel. Ja, és van egy, akinek csak fél szeme van. Az ilyen alakok mindig jól mutatnak a filmvásznon.

Muszáj még írnom a magas szintű szakértelmükről. Ásnak egy gödröt, megrakják karókkal, aztán elbújnak a fák között, és várják a szörnyet. Jó, kicsit csúsztattam. Vannak még csapdák, de csapdarendszernek konkrétan nem nevezhetjük a dolgot, mert minden kb. tíz négyzetméteren összpontosul. Kis túlzással letehetnének a földre egy darab húst, és körbeállhatnák rászegezett puskákkal.

Vannak a filmnek teljesen érthetetlen, illetve felesleges mozzanatai, amiket most nem sorolnék el, mert akkor biztos belefutnék a spoilerezésbe. Egy dolgot viszont mindenképpen meg kell említeni: a megölt áldozatok élőhalottá válnak. Ennek a mozzanatnak volt funkciója az "Egy amerikai farkasember..." esetében, ahol számtalan gagre adott módot. Itt csak annyi történik, hogy el kell égetni a halottakat, és van kb. kettő vagy három, akiknél ezt elmulasztják, és le kell őket lőni. Tíz másodperces közjáték. Ha az efféle sallangokat kihagynák, talán a szűkre szabott játékidőből is meg tudnának spórolni néhány percet, amit lehetnek pl. jellemábrázolásra fordítani. Akcióra nem, mert a CGI drága. Mondjuk a film adatlapja szerint 93 perc a játékidő, ami nem is számít szűknek. A horrorok nagy része kb. ennyivel dolgozik, és lám micsoda fantasztikus művek születtek!

Vannak a történetben kisebb-nagyobb fordulatok, a néző félrevezetése, de igazából nem kell szakértőnek lenni, hogy a főbb történések 99%-át előre lássuk.

A vérfarkas maga nincs túl sokat a képernyőn, de ha úgy vesszük, olyan nagyon keveset sem. Nem tartom hibának, ha a szörny nem rohangál a történet nagy részében a vásznon, mert egy idő után megszokottá, unalmassá válna. Arról nem is beszélve, hogy minél többet láthatjuk, annál valószínűbb, hogy észreveszünk valami gagyi dolgot a CGI lényen, vagy egy cipzárt a szörny hátán.

Színészi játékról különösebben nem lehet beszélni, de lássuk be, ez azért messze nem egy Shakespeare dráma, ahol feltűnne, hogy a szereplők nem különösebben erőltetik meg magukat.

Összességében egyszer nézhető film, ami ezen alkalommal akár még élvezhető is, és aminek nincsenek világmegváltó tervei.

Nagyon egyszerű: amit végig bírok nézni, és időnként még szórakoztat is, annak megadom a hármast. Ennél sokkal rosszabb filmek is vannak.