Benny Bug

Tapasztalat: 2699 film
Kompetencia: 56 film
Súly: 4099
Regisztráció: 2016. október 13. (7 év, 5 hónap)
Kedvencnek jelölték: 20 user

Bemutatkozás

no one knows what's outside the box

Kedvencek

Rendezők: Ari Aster, Christopher Nolan, David Fincher, David Lynch, Francis Ford Coppola, Guy Ritchie, Martin Scorsese, Nicolas Winding Refn, Quentin Tarantino, Sergio Leone, Steven Spielberg
Színészek: Brad Pitt, Charlie Hunnam, David Duchovny, Ewan McGregor, Leonardo DiCaprio, Matthew McConaughey, Michael Fassbender, Michelle Williams, Mickey Rourke, Robert De Niro
Műfajok: dráma, kalandfilm, történelmi film
Országok: amerikai, magyar, olasz
Korszakok: 60-as, 70-es, 80-as évek

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 2000
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Kimetsu no Yaiba: Hashira Geiko-hen
Demon Slayer: To the Hashira Training
4 2024-03-10 ?
(2)
Kimetsu no Yaiba: Mugen Ressha-Hen
Demon Slayer the Movie: Mugen Train
4 2024-03-06 ?
(6)
Madame Web
 
3 2024-03-06 2,0
(24)
Bob Marley: One Love
 
4 2024-03-06 3,7
(17)
Perfect Days
Tökéletes napok
5 2024-03-06 4,3
(75)
Dune: Part Two
Dűne: Második rész
5 2024-03-06 4,3
(177)
Priscilla
 
4 2024-02-21 3,4
(38)
One Life
Egy élet
4 2024-02-21 3,6
(16)
Fright Night
Frászkarika
3 2024-02-21 3,1
(322)
Lisa Frankenstein
 
4 2024-02-21 2,9
(13)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Röviden és tömören: számomra minden pontozási rendszerben maximumot ér, az év filmje a Druk mellett. Skandináv barátaink nagyon tudnak valamit. Ilyen fokú műfaj és stíluskavalkádot esetleg csak az ázsiai cuccokban lehet látni, no de az elképesztő az egészben, hogy rendezőnk mennyire jól bánik velük, no meg a karakterekkel is. Mindenki flúgos, mindenki a saját traumájával küzd és közben csak szeretetre, megértésre vágyik. Egy kevés akció, nagyfokú szatíra, némi tragikomédia, emberi sorsdrámák, van itt minden, méghozzá arányosan tálalva. Sírni fogsz, aztán nevetni, meg jön hozzá pár gyomros. Nem vígjáték, mégis régen nevetett ennyire egyöntetűen közönség moziban. Fekete humor a javából, néha nem is tudtam, illik-e így reagálni az adott részre, de hogy hatással volt az egész közönségre, az letagadhatatlan. Mads Mikkelsen újabb lépést tett a halhatatlanság irányába. Amit ez az ember filmről filmre művel, az nagybetűs színészet. Mennyivel kevesebb volna nélküle a mozi világa, te atyaég... Meg az összes színésztársa nélkül is, ugyanis mindenki kiváló alakítást nyújtott. Ja, mellé még a szokásos bosszú témakörét is alaposan felforgatja, miközben arra is érdemes figyelni, mit akar üzenni általa. Mert akar, nagyon is sokat. Nem ragozom én ezt itt tovább, nekem ilyen egy nagybetűs film.

Nem akarok ebbe nagyon belemenni, de undorodom mindenfajta politikai rendszertől, ami abban látja saját fennmaradásának biztosítékát, hogy közben elnyomja és eltörli a művészet erejét. Ez nem járható út, mélyen megvetendő, mert a művészetnek éppen a cenzúramentesség és saját magunk megtalálása és önmagunk kifejezése adja az elemi erejét és lényegét. Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot tökéletesen világít rá erre a tényre - mindeközben pedig telis-tele van haraggal, gyűlölettel, átjárja az egész játékidőt. Megidézi Orwell 1984-ét, diktatúra ennyire szürke, lehangoló és reménytelen "no tomorrow" érzetet régóta nem árasztott magából. Ebben a világban csak apró foszlányai vannak a szabadságnak, boldogság talán soha nem is létezett, csak a mindezek mögött megbúvó "kirakat", amiről ugyan mindenki tudta, hogy mit is rejt saját álarca mögött, a mindennapokat mégis a hallgatás és a félelem konstans jelenléte uralta. Erős rendezői kezdés, határozott vízió Az eltörölni Frankot. Ki meri mondani amit gondol, a befejezés pedig sejthető mivolta ellenére garantáltan veled fog maradni egy darabig.

2021-10-14 20:51:17 Külön falka (2021) / Wild Roots Benny Bug (4) #7

Teljesen ledöbbentem azon, hogy a film úgy képes játszani a legapróbb érzelmekkel, hogy közben egy pillanatig sem válik giccses cukormázzá vagy erőltetett hülyeséggé. Kis Hajni rendesen merített az artfilmek szabadságából és sajátos stílusából, azonban arra is figyelt, hogy a végeredményt ne ez határozza meg, a Külön falka ugyanis mindenkinek tartogat pár szívmelengető és szívfájdító pillanatot egyaránt. Az apa-lánya kapcsolat igen valószerűen és finoman van ábrázolva, a cselekmény pedig nagyon ügyesen világít rá a szeretet és a valahova tartozás legalapvetőbb fontosságára. Mindeközben pedig nem tudtam nem arra gondolni, hogy ez a "falka" megérdemel minden szeretetet és nagyon könnyen megkedveltem a két főszereplőt -ebben természetesen a vaskosan erős színészi játék, valamint a rendkívül jól, stílusosan és mindig kontextusba illően felhasznált zenék is nagyon sokat dobtak. Kis Hajni személyében pedig egy újabb ígéretes rendezőnk van, első nagyjátékfilmnek ugyanis a Külön falka annyira profi, szívhez szóló és természetes élmény, hogy azt még a több évtized tapasztalattal bíró profik is simán megirigyelhetik. Erős négyes.

2021-10-14 20:45:33 Shorta (2020) / Csapdában Benny Bug (3) #1

Nagyon a "skandináv Kiképzés" akart lenni és tulajdonképpen vannak erős elemei. Az alapsztori, miszerint két zsaru (az egyik agresszív, forrong benne a düh erősen rasszista, a másik inkább az igazságot szolgálná és kerülné a felesleges kalamajkát) csapdába kerül a város egyik legveszélyesebb negyedében, miközben zavargások törnek ki - nem is hangzik rosszul, ugye? A Csapdában legnagyobb erőssége, hogy pár fontos társadalmi kérdésben igenis van mit mondania, ráadásul kellő határozottsággal tudja előadni azt. A rendezés aprólékos, sok benne a feszültség - emiatt akár a francia Gyűlölet, vagy A nyomorultak új, modern korba áthelyezett feldolgozása is könnyen a néző eszébe juthat. A Csapdában sokáig meggyőző és izgalmas, a végére azonban akarva-akaratlanul is dróton kezdi rángatni fontosabb szereplőit, ahol minden úgy történik, hogy azáltal a forgatókönyvnek kényelmesebb legyen és egyszerűbben tudja elvarrni az egyes szálakat. Ez a fajta biztonsági játék nem áll jól neki, így a végére sajnos elfogyott a lendület - ez kellett volna ahhoz, hogy igazán fajsúlyos, jó filmélménnyé váljon, az átlagból azért valamennyire így is ki tud emelkedni. A következő Kiképzést azonban tényleg ne itt keressük...

Kicsit Craig-féle Bond best of válogatás, egyben méltó hattyúdal. Számomra valamiért Connery mellett egyértelműen ő a kedvenc a szerepben, az egész korszak közel áll hozzám, hiába voltak gyengébb filmek is benne. A Nincs idő meghalni szépen zárja le azt az időszakot, minden megvan benne, ami csak kell: grandiózus, hosszú a játékidő. Kapunk jól festő akciózást (az eleje nagyon menő, az üldözés meg az erdős kergetőzés egyaránt). A végére már nem tud újat mutatni, az utolsó harmada elnyújtott, a vége viszont meglepően bátor és szívbemarkoló. Nagyon megosztó epizód lesz, többször is bátran húz valami váratlan és megdöbbentő dolgot, de ez a laza bizonytalanság csak izgalmasabbá tette a narratívát. Fukunaga láthatóan fontosnak tartotta a karaktereit is, Léa Seydoux figuráját például sokkalta jobban árnyalják, címszereplőnk is megkapja a maga drámáját, amit szépen építettek fel már egészen a Casino Royale óta. Rami Malek remek színész, de sajna főgonoszként nem kapott sok lehetőséget és a figurája sem annyira árnyalt. Az, hogy a karakternek így is akad jelenléte a vásznon, csakis Malek színészi képességeinek köszönhető és nem a forgatókönyv ezen részének. Mindenesetre a Bond 25 ambiciózus, így is erősen karakterközpontú, meglepően érzelmes lezárása egy nagyon fontos, emberibb Bond-érának. Kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő, de nálam ezt az időszakot elég nehéz lesz felülmúlni. Ja, Billie Eilish főcimdala meg az intro iszonyúan jó, Ana De Armas pedig hiába szerepel keveset, de az garantáltan emlékezetes és a legjobb pillanatok közé sorolandó. Szóval jó volt ez, erősen jó, de az örök személyes all time kedvencem továbbra is a Casino Royale.

Nem nagyon emlékszem arra, hogy PG-13 as film kapott itthon bármikor is 18-as karikát...
Ejj, mekkora lesz itt a csalódás, aki tényleg bekajálja, hogy ez egy kemény, korhatáros, "Vérontós" film lesz, aztán a kamera meg majd szégyenlősen elfordul, mikor történne is valami. És nem, ezzel nem azt mondom, hogy borítékolhatóan rossz a film (nyilván nem láttam még, adjuk meg legalább az esélyt), de ez csúnya átverés vagy nagyon rosszul pozicionált marketing. Főleg, hogy az előzetes nem is ígér horrorisztikusabb élményt, hisz lépten-nyomon poénkodással van tele. Erre tessék, 18-as kör.... :D

2021-09-30 16:08:23 Death of Me (2020) / Halálom napja Benny Bug (2) #1

Akár lehetett volna valami ígéretes is belőle, azonban a helyszín adta lehetőségeket és az érdekes alapfelütést nagyjából semmi módon nem használja ki. Nem tud megijeszteni, feszültséget teremteni vagy legalább a figyelmet huzamosabb ideig fenntartani. Nem több ez az ezredik A vesszőből font ember klónnál, ami pedig a legnagyobb probléma, hogy meg sem próbálja ezt tagadni, vagy eredeti(bb) utakat találni magának. Maggie Q legalább az összegányolt forgatókönyv ellenére is próbálkozik, Luke Hemsworth-nek viszont nem biztos, hogy erőltetnie kéne a színészkedést. Ötlettelen, fásult és teljes egészében kihagyható kategória, erre tényleg ne pazaroljátok az időtöket.

Ügyes, ötletes, helyenként horrorba hajló dráma az elengedés fontosságáról. Aki tiszta zsánerfilmet és állandó rettegést vagy jumpscare-fesztet vár tőle, meg se nézze. Kifinomultan, lassan telepszik rá az atmoszféra a képsorokra, az a bizonyos szőnyeg pedig bármikor kicsúszhat a láb alól - még akkor is, ha úgy éreznénk, végre fellélegezhetünk egy kicsit. Nincs arcunkba ugró "gonosz, vicsorgó szellembácsi/néni", viszont nagyon ötletesen bánik a hanghatásokkal, amik tovább borzolják a néző idegeit. A feliratos formátumnak köszönhetően ez pedig még jobban átjön, ezért örülök, hogy ilyen formában került mozikba. Valamilyen szinten ragaszkodik a saját szabályrendszeréhez és a vége erősen megosztó lesz (ahogy az egész film), ugyanakkor szépen foglalja keretbe az addigi eseményeket és érdekes válaszokat kínál - persze nem mindenre, de ez nem is az a film, amitől elvártam volna, jobb volt így. Ja, Rebecca Hall! Sajnálom, hogy nem keresik gyakrabban főszereppel, mert itt gyakorlatilag egymaga viszi a hátán az egészet. De nem is akárhogy, számomra simán karrierje egyik legjobb alakítása volt, ügyesen árnyalta a szerepet és megtalálta a megfelelő egyensúlyt. Remek film, érdemes megnézni, de nem az a "tipikus horror", tulajdonképpen éppen ezért lett kiemelkedő.

Füst Milán regényének ismeretében mondhatom, hogy Enyedi Ildikó méltóképpen adaptálta azt a nagyvászonra. Pedig nem volt egyszerű dolga, hisz gyakorlatilag hiába zajlanak az események, inkább tekinthető az egész egyfajta belső utazásnak. A férfi szemszögéből ismerhetjük meg egy házasság minden pillanatát, legyen az őrjítően szenvedélyes, fájdalmasan rideg, szomorúan elutasító vagy éppen végletekig féltékenységre sarkalló. Érzelmeket, gondolatokat, élethelyzeteket és vívódásokat láthatunk megelevenedni egy különös se veled- se nélküled kapcsolaton keresztül. A korrajz ügyesen megteremtett, ízléses és kreatív rendezői elképzelésekről tanúskodik - a lényeg, például az emberi jellemek, a szív legmélyén megbúvó apró érzelmek azonban nem változtak az elmúlt évtizedek alatt sem. Ebben a filmben szép komótosan minden érzelem ott van, amivel életünk során csak találkozhatunk, pillanatok amiket megélhettünk, no meg azok amiket valamiért elszalasztottunk. Nem lennék jó párkapcsolati tanácsadó, de úgy gondolom, a férfi főszereplő jellemábrázolása kifejezetten hiteles. Olyan ez a film, mint egy jó zene: hallgatjuk a sorokat (vagyis itt a dialógusokat), és közben akarva-akaratlanul azt vesszük észre, hogy a látottak saját életünkre, megélt, elszenvedett, mámorosan bódító pillanatainkra is reflektálni tudnak. Ez a film rólunk szól, aki pedig érzett ilyet már életében, az biztosan találhat értékes kapcsolódási pontokat, fontos pillanatokat egyaránt. Nem értem a Gijs Naber alakítását kritizáló szinte összes ítészt, számomra kellőképpen meggyőző és hiteles volt, a regényt olvasva pedig hasonlóképp képzeltem el Störr kapitány alakját. Léa Seyoux pedig maga a sejtelmes, tűnékeny, éteri, szinte megfoghatatlan csoda, akinek jelenléte minden pillanatában átvilágítja a vásznat és földöntúli hangulattal tölti meg azt. Sőt, ha már itt tartunk: nem értem a rendkívül hűvös nemzetközi fogadtatást sem (nem szoktam ezzel jönni, nem is igazán tartom túl relevánsnak, de a Rotten Tomatoes pontszám ezúttal tényleg egy ostoba, rossz vicc például). Persze kell neki időt adni, nem is indul rögtön az elején be, türelmet is rendesen követel. De látva a végeredményt, nagyon megérte. Majdnem ötös, egyelőre négyes fölé. Nagyon szerettem.

2021-09-23 22:24:49 Prisoners of the Ghostland (2021) Benny Bug (4) #3

Nicolas Cage, aki az elmúlt években a borzasztó B-kategóriás moslékok mellett a független filmekben azért némi megváltásra lelt és karrierjét is biztosabb vizekre evezte, ezúttal a botrányos alkotásairól híres-hírhedt, megosztó Sion Sono japán rendezővel fogott össze. A végeredmény? Garantálható, hogy nagyjából a két véglet esete: vagy tetszik az a kreatív zűrzavar, ami a szemed előtt percről percre licitálja túl önmagát, vagy fél óra után eleged lesz az egészből. A Prisoners of the Ghostland gyakorlatilag egy japán művészfilm, amit valahogy ismertebb szereplőgárdával töltöttek meg. Ennek ellenére a végletekig elvont és nagyon igényli a figyelmet. Az előzetes trash-beütése nyomokban is alig köszön vissza, helyette kaptunk egy elborult történetet a múlt traumáiról, a feldolgozásról és a tetteink elfogadásának fontosságáról. Meg persze egy főszereplőt, aki kapott egy csinos kis bőrkabátot, ami bizony robbanik, ha éppen úgy hozza a helyzet. Világa egyszerre idézi a jelen, múlt és jövő vívmányait, a western-kultúra keveredik a szamurájfilmekkel, mindehhez jön még nem is kevés poszt-apokaliptikus hatás. Vizuálisan egy kusza gyönyör az egész, meg olyan különc stílusa van, meg annyira sz@rik mindennemű előzetesen támasztott elvárásra, hogy nem tudtam nem élvezni. Nagyon sokak gyomrát fogja megfeküdni, ezért inkább nem is ajánlom, kivéve ha valaki szereti a rendező stílusát/eddigi életművét meg Cage barátunk újhullámos, elborultabb filmjeit. Más esetben inkább engedd el, mert nem éppen egy közönségbarát mozi. Szabadszelleműek se feltétlenül toljanak előtte semmit, mert ez a film gyakorlatilag maga a tudatmódosító szer. :D

Összes komment...