Hulla88

Mint lényegében minden Petzold film ez is az identitásunk megőrzéséről szól, ami nála általában nem egy ideológia vagy egy karakter, hanem a humanizmus maga. Meddig maradhat egy ember önmaga (tehát humánus lény) egy embertelen világban.
A különböző személyazonosságok a legtöbb filmjében, így itt is menekülő búvópatakok, amik a történelmi szembenézés és a jelen felelősségének vállalása elől menekülnek a különböző formájú messzeségbe vagy épp vállalván a szembenézést, ezzel együtt megtartva a saját személyazonosságukat.

"Ez inkább egy kérdés.
Ki felejt előbb?
Ő, akit hátrahagytak, vagy az,
aki hátrahagyta őt?"

A film témája és tematikája ebből adódóan kicsit önismétlő, ha valaki ismeri a rendező munkásságát. A jelen korba helyezés szerintem leginkább okos anyagi megoldás, mint konkrét utalást elég didaktikusnak érezném. Ami viszont közel viszi az ötöshöz, az a főszereplő és az amerikai nagykövetség dolgozója közti kétperces beszélgetés. Annyit mond írókról, írói témáról, a szenvedés feldolgozásáról, mint más egy életműben alig, már csak emiatt is ajánlott kategória!

A leírás eleje téves, kezdetben hősünk nem arrogáns, hanem egy becsületes balek, aki rajtakapja az asszonyt aki közli vele, hogy a lány (semmi köze nincs a neméhez) nem is az övé, eztán rakja be lányt a szegényekhez és válik egy gazdag despotává, innentől kezdődnek a kalamajkák. A szóhasználat szándékos itt nincs szó drámáról, ez egy összességében kedves, néhol jó humorú komédia, ami közel sem ér fel Bunuel klasszikusaihoz, viszont így, 1 óra 15 percében kikapcsol.

Életszagú háborús film, amely pár hónappal a világháború befejezése után készült. Wayne jobb a szokásosnál, Montgomery helyenként egészen kiváló, van benne egy rövid szerelmi szál de kivételesen ez is teljesen illeszkedik a filmbe és a háborús attitűdbe. Kicsit több mint két órás film de hamar elrepül, köszönhetően a reális ábrázolásnak, nagyon sok az apró momentum, amikből kitűnik, hogy John Ford maga is szolgált a háborúban. A zsánerre jellemző humor, zárt egymásrautaltság is helyet kap, a karakterek néhol picikét sablonosak, de ezt simán kárpótolja a hadvezetés kritikus ábrázolás, a pörgős háborús jelenetek, a szép fényképezés és a színészi játék.

A nagy nevek alapján simán ismertebbnek hittem, erősen ajánlott kategória, már csak kortörténeti szempontból is elismerést érdemel a gyors reagálás a háború eseményeire.

Történelmi nyelven elmesélt társadalmi tanmese, az Ostrovból már látott transzcendens áthalással. A színészek, a zenék kiválóak, számomra egyértelmű az aktuálpolitikai üzenet is, bár ezt lehet csak én akartam belelátni.

Gondolom valaki megerősít, aki látta a filmet, de a vessző hiánya gondolom a mai z generáció internetes írásmódjára (annak felületességére) utal.

Van valamiféle jelentkezési feltétel esetleg helykorlát vagy aki akar megy aztán jónapot?

Valóban látlelet a nyolcvanas évek jóléti és máris kiüresedett középosztályáról, minden túlzása (a kisgyerek megfigyelései) és kihagyott ziccerei (a lecsúszott szomszéd család összehasonlítása Kalmárékkal) ellenére mély szociális tabló, remek színészekkel, autentikus humorral, fasza zenével és szívet melengető végkicsengéssel. A konyhai üzengetés meg simán előrevetíti a(z általam egyébként nem használt) facebook jelenkori személytelenségét és kihasználhatóságát.

Távol álljon tőlem, hogy megvédjem Orbánt vagy Bayert de amit írsz abban van igazság.

A régi Pesty, ahogy oscarmániás is írja csinált érdekes filmeket, érdekes témákról,az utolsó filmjei valóban egyoldaliak, bár ez a részéről érthető, azonban a filmek minőségére nem mentség. Nem tudom manapság mit csinál ez az alapvetően szerintem tehetség ürge, de sokat elmond, hogy inkább az előző etapban kamatoztatta tehetségét.

Nem sci-fi (úgy értem TÉNYLEG semmi köze hozzá), hanem egy kiváló szociális dráma, az elmúlt évekből talán a Florida projecthez tudnám hasonlítani.

"Az összes férfi elment, így mi lettünk a férfiak." "Ha az apákat keresitek csak az apáitok poklát találjátok."

Egyszerű stílusvezetése ellenére is sokrétű coming of age dráma, bár ez a kifejezés ide kicsit semmitmondó, mert itt a fiatalok beleesnek a felnőttkorba, idejük sincs se felnőni se gyereknek maradni. Generációs film, nagyszerű zenékkel, operatőri munkával és kurvajó fiatal színészekkel. Felelősségvállalás, társadalmi minták ismétlődése és elkerülése, a vidéki amerika lét kiúttalansága sőt hellyel-közzel még a klímaváltozás is terítékre kerül. Abszolúte ajánlott!

A horror címkét ki is lehet húzni, ez egy történelmi dráma, aminek sztorija papírvékony, még a kevesebb mint másfél órás játékidőt sem bírja el. Lehet engem kapott el rossz pillanatban de már kezdem unni, hogy ha valaki csinál egy történelmi drámát akár horror akár misztikus thriller elemekkel, akkor kötelezően balladai homállyal, szófukarsággal, sötét képekkel és köddel operál bár ez utóbbi kettő a walesi táj miatt érthető.

Az az érzésem, hogy ezzel a hangulattal akarják kicserélni az eredeti ötleteket és a jól megírt karaktereket. Persze a 19-ik század walesi vidéke nyilván nem leányálom, de itt és a hasonló tematikájú filmek, mintha elfelejtenék, hogy abban az időben is ugyanúgy akartak enni,inni,baszni,szarni az emberek és ezt meg is osztották egymással. A kemény vidéki lét metaforájaként kevésnek érzem az összeszorított fogakat és számos klisét, amit felvonultat a film.