Hulla88

A pontos társadalomkritikát és korrajzot segítik a jól megírt karakterek is, mindenekelőtt Oszter, Liska és Pataki karakterei és dialógusai alaposak. Minden szereplő viszonyrendszere hihető, jól kitalált, élettel teli, a pozitív karakterekbe is vegyülnek árnyak, ahogy a negatív, hátráltató karakterek motiváció is világosak, sőt ez emeli az egész filmet rendszerszintűvé. Meglátszik a forgatókönyvön Konrád György keze munkája.

Fiatal , léha, esetenként kicsapongó férfi a gazdag apjánál dolgozik Isztambulban, de az előbb említett tulajdonságai miatt ellentétbe kerül a szüleivel. A rendezés lagymatag, a színészek sem sziporkáznak, a forgatókönyv pedig nem kellően izgalmas.

A kamerakezelés és a minimalista stílus hozza a profi török kisrealista színvonalat és megvan a társadalomkritikus oldala is (patriarchális társadalom, korrupció, kurd kisebbség helyzete) de mindezekről elég ügyetlenül, skiccszerűen mesél, bár nem kizárt, hogy engem kapott el kritikus pillanatomban, igaz így sem volt ez rossz, de azt hiszem egy jobb rendező kezében csiszolódott volna gyémánttá, ezért bőven maradt hiányérzetem a végére.

Szép, lírai, a törököktől jól ismert hangulatú kisrealista dráma, gyönyörű tájon, Arvo Part zenéje pedig remekül keretbe fogja a drámaiságot. A ötöstől a balladai elmesélés és a relációkat nem kellően bemutató dialógusok választják el nálam, de a török filmek kedvelőinek erősen ajánlott kategória.

Hiába a fontos téma és, hogy kevés film készült a konfliktusról ez elég gyenge eresztés.

Közhelyes panelek, nevetségesen megírt és borzasztó színészi játékot hozó antagonista, a zenét Serj Tankian szerezte, de pont ott feszült, ahol nem kéne annak lennie és pont ott giccses, ahol feszültnek kéne lennie. Ez jellemzi az egész filmet is. A táj amúgy csodaszép,a film sem túl hosszú de ha már kaukázusi háborús dráma, a Mandarinok nyomába sem ér, kár érte, ez a konfliktus is megérdemelne egy jó filmet.

Ezt így konrkétan nem tudtam de azért gondolom Lewa fejéhez nem tartottak fegyvert, hogy kiderüljön. A felvetés attól pedig még fent áll, hogy ezzel példát mutatott-e és mások ezért adakoztak-e.

Hogy őszinte legyek ha bármelyik random celebről kérdezed ezt meg, nem állok bele a vitába, ami a Te szavaiddal élve "Előre láttam hogy ez lesz" témakör , viszont Röhrig múltja miatt ez egészen más.

Nem akartam személyeskedni, de azért nem mindegy, hogy egy átlag celeb mit csinál vagy egy sok éve szociálisan adakozó ember mit tesz.

Ha már Bayern. Lewandowski egy milliót adományozott. Jobb lett volna ha nem mondja vagy ezzel más focistákat kvázi predesztinált arra, hogy ők is adományozzanak, noha a nyilvánosság nélkül ezt nem tették volna meg így viszont megtették?

Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit az emúlt évek egyik kiemelkedő kötete szerintem, bár mint a lírai mű, ez eléggé szubjektív, megértem ha valakinek nem tetszik. Az Angyalvakond kötetet meg konkrétan a Fedél nélkül terjesztette karitatív célokra. Általánosságban még lehetne beszélni, de Röhrig nem egy átlagos celeb.

Így is van. Ez a mostani helyzet, egy a mi korosztályunknak legalábbis (itt értsd a második világháború után születetteket az Atlanti-óceán két partján) eddig ismeretlen katasztrófa. Friderikusz nevét jó ideje nem olvastam sehol, reménykedem, hogy mégennyi ideig eztán sem fogom.

Nem békeidőket élünk most, vészhelyzet van. Igenis számít az, hogy hírességek, hogy kezelik a helyzetet, főleg a mai szociális média által uralt világban. Nem biztos, hogy csak azért segít mert, egy példakép segít, de nekem például számít, azt jelzi hogy fasza nem vagyok egyedül és segítsek továbbra is.

Lehet lovagolni itt a segítség mértékén és az ego által vezértéltségen de szerintem ez borzasztóan kicsinyes dolog, a jelen krízisben minden segítségnek örülni kell. Nem is értem ezt az egészet miért kell magyarázni, nem tudom milyen minőségben próbálsz segíteni Kempesbaba, de csodálom, hogy van erőd még a kákán is csomót keresni.

A híres ember nem valami idegen lény, ugyanolyan reflexekkel működik mint mi, csak ezt többen látják és nyílván mint szórakozásban, mint adakozásban nagyobb a mozgástere. Röhrig régóta elég sok társadalmi munkát végez, az utóbbi időben nem azért teszi ezt kevesebb intenzitással mint régen, mert fejébe szállt a dicsőség, hanem mert kevesebb ideje maradt az egyéb munkái mellett.

A nyilvánosságra hozatal is ésszerű. Ha Röhrig elmondja, hogy mit tesz, az az x ezer ember aki figyelemmel követi és otthon ül a karantéban, pozitív érzéssel tölti el, sokukat pedig arra sarkallja, hogy tegyen valamit ő is, (öregeknek bevásárlás és a többi és a többi) ha egy számára fontos ismert személy is kilép a konfortzónájából. Ezzel lényegében többet segít, mint a saját személyes tevékenységével.

Aki segít, az közli, hogy példát mutasson.

https://www.youtube.com/watch?v=bp4Fi0mdETo&feature=emb_logo

A zenéért én kérek elnézést.

https://kritikustomeg.org/film/68030/eshtebak-kaosz-2016

Egy alig ismert gyöngyszem.