Hulla88

A horror címkét ki is lehet húzni, ez egy történelmi dráma, aminek sztorija papírvékony, még a kevesebb mint másfél órás játékidőt sem bírja el. Lehet engem kapott el rossz pillanatban de már kezdem unni, hogy ha valaki csinál egy történelmi drámát akár horror akár misztikus thriller elemekkel, akkor kötelezően balladai homállyal, szófukarsággal, sötét képekkel és köddel operál bár ez utóbbi kettő a walesi táj miatt érthető.

Az az érzésem, hogy ezzel a hangulattal akarják kicserélni az eredeti ötleteket és a jól megírt karaktereket. Persze a 19-ik század walesi vidéke nyilván nem leányálom, de itt és a hasonló tematikájú filmek, mintha elfelejtenék, hogy abban az időben is ugyanúgy akartak enni,inni,baszni,szarni az emberek és ezt meg is osztották egymással. A kemény vidéki lét metaforájaként kevésnek érzem az összeszorított fogakat és számos klisét, amit felvonultat a film.

Csak megerősíteni tudom az előttem szólókat, remek humorral átszőtt dráma a humanizmus és a szükség határmezsgyéjéről, mindez néha realista néha abszurd (ha a háborúban egyáltalán érvényes ez a kifejezés) színezettel. A magyar szinkron tényleg kiváló, a két főszereplő pedig egyszerűen imádni való. Életem egyik legszemélyesebb filmélménye, bekúszik az ember szívébe.

A KT nem sorolja a Budapesti iskola filmjei közé, pedig tökéletesen illeszkedik a zsáner kereteihez. Dokumentum-játékfilm, több amatőr szereplővel, a perifériára szorult intézeti fiatalok bemutatásával, de több kikacsintás van magára a rendszerre és a 70-es évek végi "középosztályra" is. A mindig kiváló Nyakó Júlia első filmszerepében is tündököl, későbbi szereplési miatt is a Budapesti Iskola filmjének tekintem ezt a kis remekművet. Szörényi és a Fonográf zenéje kellően drámai és személyes, az operatőr pedig Ragályi Elemér, ami önmagáért beszél. Ha valakinek ezek a hívószavak jelentenek valamit annak erősen ajánlott kategória.

Fúha, az kemény.

https://kritikustomeg.org/egyeni_beallitasok/

Hát nekem itt van, ha Neked nincs, akkor valami fejes kell a dologhoz.

Profilod, egyéni beállítások (a demográfiai adataid alatt) és ott már látni fogod.

Akinek az első rész (Mystery Road) bejött, mindenképpen nézze meg ezt is, habár nem éri el elődje szintjét. Sivár,reménytelen, az első részből megmaradt balladisztikus neo-western hangvételű dráma, amely a karakterfejlődésre és identitáskeresésre fókuszál, az akciók és a közeg ehhez csak a keretet adják. Létezik hozzá magyar felirat is, szóval hajrá.

Nem tudom hol van erre infó, hogy a film Zhang Yimou nagyszüleinek mesélné el a történetét, szerintem a főoldali szöveg hibás, a film Mo Jen (tudtommal szintén fikciós) regényéből készült, ahol szintén egyes szám első személyben beszél a visszaemlékező a családjáról innen jöhet a félreértés.

Amúgy frankó film, a film első felében látható "udvarlás" pedig igencsak eredeti és humoros, utóbbi dráma ide, háború oda az egész filmben jelen van.

Az egyik legjobb amerikai drámaíró találkozása az egyik legnagyobb amerikai rendezővel, négy prominens színész tolmácsolásában.

Majd 3 óra hossza és egy helyszíne ellenére izgalmasan és gördülékenyen beszél az amerikai álom rémálomba fordulásáról, tehetség és lehetőségek aprópénzre váltásáról, addikcióról, művészetről egy családi dráma keretében, amely persze tágabb és általánosabb társadalmi kritikára is ad lehetőséget. A megvalósítás, a párbeszédek, a karakterek mélysége és a szimbólumok is a legjobbak közé emeli a művet.

Megváltás, feloldozás, tanács nincs, hisz, ahogy Edmund is mondja a darabban: "nekünk ködembereknek anyanyelvünk a dadogás". Még Lumettől is kiemelkedő alkotás vagy száz kiírható idézettel, aki szereti a rendező műveit annak kötelező darab.

Nem értem a pozitív kritikákat.
Béna karakterábrázolás: a terepen is aktív rendőrfőnök majdnem süket és más egészségügyi problémái is vannak, persze egy horrornak nem muszáj ragaszkodnia a valósághoz, de tartsunk már egy szintet, pont az adhat alapot egy horrornak, hogy valóságos helyzetekre jön a félelem faktor, a többi szereplő pedig egyszerűen unalmas és klisés, a színészvezetés és a színészek szarok, a történet belső logikáját ugyan nem lehet kikezdeni, de csak azért, mert nincs neki, valamiféle ezoterikus blődségre próbálják felhúzni a sztorit de annak elemei is ismerősek lehetnek innen-onnan. Lehetséges, hogy ezek miatt nem éreztem át a film hangulatát, ami talán valaki számára elviszi a hátán a filmet, a kritikák által emlegetett félelemérztetet pedig klisék és jumpscarek próbálják elhozni, számomra kevesebb, mint több sikerrel.

Akinek bejöttek a hasonszőrű nagyszabású 20-as,30-as években játszódó, árulással teli zsaru,gengszter,politikai összefonódásokkal terhelt dél-koreai filmek, azok nyugodtan tegyenek vele egy próbát.

Apróbb bakiktól eltekintve szép ívű film és az európai szemnek könnyebb követni az eseményeket, mint az ázsiaiakat, az ismerős témák és az ismerők arcok miatt is.