Hulla88

Mentális kondíciótól is függ, de igyekszem ott lenni a koccintáson, kicsit sajnálatos a dátum, remélem nem csak magunkra, hanem a hőseinkre is koccintunk, egy körre a vendégeim vagytok. Amennyiben nem tudnék menni, utalok Cucunak egy koccintásra valót.

Még filmes ébredésem hajnalán a 2010-es évek legelején láttam három filmjét, amit ideje lenne újráznom, ahogy az eddig nem látottakat is pótolni. Elsőre majdnem azt írtam, hogy bicskanyitogató, de hát ebben a kontextusban ez rosszul veszi ki magát. Tudom, hogy hozzád is közel áll az iráni filmművészet, és ami vegzálás, hergelés, kirekesztés ott folyik a prominens rendezőkkel szemben, az végtelen dühvel tölt el. Futballultra vagyok (innen is üdvözlöm Panahi bátor és kíváló Offside című filmjét!), nem én fogok először elszaladni ha balhé van, viszont a késelést a leggyávább dolgok egyikének tartom. Itt pont egy gyáva rendszer, gyáva reakciójának. Három filmje is elérhető magyar felirattal, úgyhogy nézzétek a filmjeit, mert "Megölhették bár hitvány zsoldosok" de a filmjei örök mementók maradnak és legyőzik a halált.

3 hónapja is ötösre értékeltem, de a mostani helyzet szomorú aktualitást ad a filmnek. Mert a szinopszisban olvasható leirat bár keretet ad a filmnek, de ez a kocsma sokkal több, mint italmérő helyiség. Találkozási pont, sűrű szövete a 90-es évek eleji Izraelnek, mini szociográfia. Arabok, zsidók, katonák és fegyvertelenek, ateisták és fundamentalisták, erős nők, gyenge férfiak, gyenge nők és magukat erősnek hívő férfiak. Amikor láttam, még a tipikus 90-es évek eleji amerikai független filmekhez kötöttem volna, egy kis mediterrán ízzel, mára viszont kiáltvánnyá érett bennem, amit ha néznének és értelmeznének a felek, nem itt tartana a helyzet.

Egy szociológus egyszer azt mondta nekem, ha meg akarok ismerni egy várost, menjek el a temetőbe és menjek el egy kocsmába. Itt, ahogy napjainkban is inkább az előbbi kerül terítékre és mégis, ott pislákol a láng, mert minden bűnük és esetlenségük ellenére jól megírt karakterek vannak a filmben, akik nem feltétlenül rossz emberek, csak rossz helyre születtek és így rossz döntéseket hoztak. Nem utolsósorban meg remek a casting és a párbeszédek, ahogy a filmben megszólaló melódiák is. Fanyar humor, az ellentétek kiélezése és egyben feloldása. Sajnos 30 év után is fontos film.

Nekem a már régebben ígért de eddig nem valósított dolgok hiányoznak.

A kívánság filmek listájának revíziója, hogy lehessen időrendben is visszakeresni.

A "Hasonlók" aktualizálása, ha jól látom ezt nem történt meg, pedig érdekes embereket és filmeket kapna kézhez az ember.

Az IMDB frissítés. Azt hiszem Cucu egyszer írta, hogy ez etikusan bajos, hogy ne más értékelését használjuk ugye, de azért egy évente való frissítés tán nem lenne ördögtől való, (ha ezt kiterjesztenénk a rottenre is, akkor meg elalélnák.)

A többihez nem nagyon tudok hozzászólni, nincs okostelefonom, több kifejezésnek most kellett utánanéznem.

Mentegetőzhetnék, hogy csak beleéltem magam a többiek véleményébe, de teljesen jogos a kritikád. Mégis mentegetőzve, mert ilyen az ember, a szóhasználatom bár abszolúte téves volt, a következő mondataimat akartam elővezetni, hogy attól, hogy valaki más, egyszerűbb vagy akár túl összetett, nem kell ellenségnek tekintetni. Visszaolvasva azonban sikerült a korlátolt jelzővel, pont az ellenkezőjét állítanom. Mások vagyunk és unalmas lenne ha ugyanazok lennénk.

Szóval bocsesz!

Dittikénél régen ki volt írva, hogy az autizmus egy bizonyos spektrumában éli az életét. Ezt máshonnan is hallottam azóta, nem "troll"-al van dolgunk, de szerintem ez dekódolható azért. Utána ez az önjellemzés lekerült, de már akkor szidták itt prominens tagok, amikor még ott virított az önvallomás.

Füst Milán írta naplójában, hogy nem minden talmi, ami arany. Ha jól emlékszem a 60-as évek. Mára annyit változott a világ, hogy még inkább hajlamosak vagyunk ellenséget, ellentétet látni a másikban (különösen az interneten) és nem hinni azt, hogy egy jó szándékú de bizonyos okok miatt korlátolt lélekkel van dolgunk. Ismerek autistákat, máshogy gondolkodnak, máshogy éreznek, nem értenek bizonyos szociológiai alapvetéseket, nem fejlődnek. Bár minden autista különböző, sőt ugye más fokú de nem mindegyikük tudja, hogy mi az a spoiler vagy mi az a szexizmus, vagy épp ha kiskorában elvitték pszichológushoz aki félrediagnosztizálta vagy csak félreértette, akkor neki az egész szakma vörös posztó lesz. Ráadásul többnyire nem kommunikatívak. Ő nem nem "méltatott" válaszra, hanem full máshogy látja a világot. Persze lehetne mondani, hogy a KT egy elit honlap (szerintem az) és az bizonyos elemeknek itt nincs helye. Jelölhetjük őket csillaggal a megnézendő film helyett, de had ne írjam, hogy ez hová a tökömbe vezetne.

A lényeges tételmondat a szóáradat után: Valószínűleg dittike lelkének többet jelentettek a kis hozzászólásai, mint amennyit a KT és a hozzá negatívan állóktól elvett. A magam részéről remélem újra olvashatom a bár nem örkényi, de dittikei egysorosokat. Ja, és nagyon faszák vagytok, hogy figyeltek rá!

Fontos, de rossz film. Fontos, mert kevés film jut el hozzánk az arab tavaszról és arról, hogy nem sok minden változott rendszerszinten az elmúlt 12 évben. Ellenben rossz film, mert elképesztően didaktikus. Szeretem a filmekben a szimbólumokat, sőt... de amikor egy viszonylag rövid film alatt is harmadszorra látod a gázlángot (Nem spoiler, tudjátok, hogy indult az arab tavasz) és a rendező lényegében bökdös, hogy látod, érted, érzékeled? Persze értjük. Ezzel a hozzáállással az a gond, hogy az egyértelmű üzenetközlés (amellett, hogy nem veszi komolyan a nézőt) a karakterek lényegéből vesz el. Zéel ötösét megértem, de azt hiszem ez a téma fontosságának szól. (Amúgy az arab tavaszt lehet és kell is kritizálni, de emlékezzünk Huntingtonra, aki már 30 éve azt mondta, hogy a mi (európaiak) múltunk az arabok jövője, forradalmakkal, változásokkal, fejlődéssel és atavizmussal együtt.) A film dühét érezném (Look Back in Anger ugye..), de statikussá teszi a didaxis.

A Close (számomra kicsit túlzó) érzelmessége és a Systemsprenger szociális érzékenysége között félúton. Általában nem szeretem a film a filmben effektust, de itt releváns, sőt pluszt is adott hozzá. Talán nem volt minden karakter kellően kibontva, kivételesen megért volna még fél óra időt a film.

A cím persze pikírt. A legrosszabbak? Nem, nem is a legjobbak, olyanok mint Te vagy én, jó talán nálam jobbak.
A társadalom szempontjából problémások. Kezdeni kell velük valamit és a szociális háló pont ott kezd szövődni, hogy ilyen filmek készülnek, amik felhívják rájuk a figyelmet. Mert szeretni nem lehet mindenkit, de odafigyelni muszáj. A Les pires pedig figyel és gondoskodik. Amennyiben valaki igényli szívesen elemzem a film rétegeit is, de azt hiszem jobb ajánló ha "csak" annyit írok, hogy Offerus és Mimóza kompatibilis filmmel van dolgunk.

Ui.: Kiváló magyar felirattal elérhető a ruszkiknál.

Őszinte leszek, két éve láttam a filmet, és mivel szeretem a a számomra kedves rendezőket koncepciózusan, kronológikusan nézni, azóta végig néztem a testvérpáros életművét és kicsit összefolynak a filmjeik. A kis füzetecskémben annyit írtam erről, hogy "allegorikus bezártság". Sajnos most nincs lehetőségem újranézni a filmet, de a hetekben igyekszem sort keríteni rá és majd egy valószínűleg minden kétséget kizáró nagyon okos válasszal fogok visszatérni ;-).

Amúgy mindketten négyest adtunk rá, Te talán a jó aljára pozícionáltad a szavaidból ítélve, nekem pedig nem érte el az ötöst, de akkor erről majd kicsit később.

Nekem nem volt csalódás keltő, bár nem is vártam kalandfilmre. Taviani testvérektől elválaszthatatlan a történelmi attitűd, de nekem ezzel semmi problémám nincs, ők ideákról beszélnek, ami játszódhat bármikor de van üzenete és egyértelmű kiállása a jelenkor felé is. Másrészt nem csak az alapmű miatt de a testvérek egész életművét (amit büszkén mondhatom, hogy eléggé ismerek) átlengi a tolsztojizmus. Ahogy Bressont nem lehet megérteni Dosztojevszkij nélkül úgy a Taviani életmű is sokkal komptaktabb ha ismerjük hozzá Tolsztoj műveit, még akkor ha épp Pirandellot dolgoznak fel a fő művükben. És akár Bresson akár a Taviani testvérek esetében, hiába kimondottan orosz közegben játszódik és íródtak az eredeti művek, ezek is univerzális darabok. Toszkána ennek adhat egy napsugaras körítést, viszont a mozgatórugók ott maradnak.