floatingbonsai

Tapasztalat: 84 film
Kompetencia: 13 film
Súly: 409
Regisztráció: 2016. augusztus 5. (1 év, 4 hónap)
Kedvencnek jelölték: 1 user

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1991
Lakhely: Kolozsvár

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
A Girl Walks Home Alone at Night
Csadoros vérszívó
4 2017-11-19 3,7
(70)
I, Daniel Blake
Én, Daniel Blake
5 2017-11-08 4,2
(95)
War for the Planet of the Apes
A majmok bolygója: Háború
3 2017-10-12 3,4
(231)
Kút
 
5 2017-10-11 3,7
(147)
Lion
Oroszlán
4 2017-10-11 3,8
(142)
Baby Driver
Nyomd, Bébi, nyomd!
3 2017-09-25 3,8
(381)
I Don't Feel at Home in This World Anymore
 
4 2017-09-02 3,6
(45)
Going in Style
Vén rókák
3 2017-08-16 3,2
(148)
Szerelem
 
4 2017-08-16 4,4
(278)
Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
3 2017-07-23 3,0
(196)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Elsősorban azért adok 5-öst erre a filmre, amiért például a szintén 2016-os Hell or Highwater is azt érdemel szerintem, bár az teljesen más stílusú, díszletű zsánerfilm. Egyszerűen nem tudok elmenni a mellett, hogy a művészetnek (bármelyik válfajáról is legyen szó) ne vegyem figyelembe a társadalmi vonatkozását. Lehet, hogy itt is bele lehetne kötni 1-2 sarkításba, klisébe, de egyszerűen egy ennyire ízlésesen kibontott globális társadalmi problémát boncolgató filmben nem érezném méltónak ezt. Mindezt pedig azért, mert az veszne el, amiért ez a film is készült, és amiért nem csinált ebből a témából egy profitorientált, kizárólag szubjektíven ható és értelmezhető nyálhalmazt, ez pedig az a mélységes szolidaritás és empátia, amivel Ken Loach hozzányúl az ilyen történetekhez. Muszáj hinnem abban, hogy még érdemes ehhez hasonló filmeket készíteni.
(És csak zárójelben jegyzem meg, hogy mikor ezt a kommentet írom, nem sokkal vagyunk az októberi szocialista forradalom kirobbanásának 100. évfordulója után. Úgy néz ki, az elmúlt száz évben nem tanultunk semmit...)

2017-10-11 23:06:56 Kút (2016) floatingbonsai (5) #25

Nagyon sokan nyomorognak, minden szétrothad körülöttünk, mi meg megpróbáljuk keretbe foglalni valahogy az értelmetlen szenvedést, parabolákat gyártunk, hogy valamiképpen megragadhassuk. Másfél órán keresztül rohadt jól szórakozta, aztán az utolsó (és talán egyetlen vidámnak szánt) jelenetnél majdnem elbőgtem magam. Lehetne ezzel a filmmel kötekedni, de nem látom értelmét. Én ezt most nagyon fontos mozinak érzem.

Valahogy nagyon nem áll össze, meg picit izzadságszagú is. Alter rom.kom., ami mégsem annyira alter, hiszen klisékből építkezik és nem is igazán kezd velük semmit... Az elrendezés picit más, de nem sok önkritika, ezzel együtt pedig innováció van (illetve nincs) a filmben. A színészek ugyan valahogy elviszik a hátukon, ez viszont még így is édes kevés. Sőt, haragszom is erre a filmre eléggé, igencsak elbagatellizál komoly emberi viszonyokat meg bonyolult folyamatokat, mert kényelmesebb a felszínen evickélni... Kár érte, lehetett volna ezt másképp is.

Phuu, hát ez szavak nélkül hagyott rendesen, és nem csak azért, mert az egyik legjobb zárlatot produkálta a film, amit valaha is láttam. Ugyanis a lokális perspektívának a globálisba, a zsánerfilmnek a húsbavágóan jelenkori problémákra (is) való reakciójának egy olyan zseniális egybejátszása, egymásra montírozása van itt, ami több, mint bravúros. Az a három mondat, amit a végén Tobey mond a szegénységről, a generációkon átívelő kiszolgáltatottságról és kisemmizettségről, azt hiszem, hogy minden további indítékok és okok utáni nyomozómunkát gyomron vág. Főleg akkor, ha ezt a film kontextusába helyezzük, na meg ha kapcsolatba hozzuk a nem is olyan rég kirobbanó gazdasági crashdown-nal, amiben a fő ludasok Amerikában pont a bankok voltak. Borzasztóan ironikus lesz így, hogy 2017-ben már mindenki tudja, hogy a "megváltó" olaj az azért mégsem annyira megváltó, meg nem is tart örökké, még max 1 generáció aztán pápá. Így csak tünetkezelés folyik a filmben, mint a westernekben általában... A szubjektív nyomorúság robbantja be a film belső égésű motorját (a metafora már csak azért is találó lehet, mert ugyan kívülről csak a szüzséelemek látszanak többnyire, mégis mindenki sejteni véli, hogy milyen elfojtott indulatok lappanganak itt belül), mert mindenki nyomatja a lózungokat a saját földhöz, tulajdonhoz stb. való jogokról, ami ebben az elcs*szett társadalomban még azt is szentesíti, hogy legálisan lelőj valakit, mint egy kutyát. Közben meg a szép új világ kapitalista fenevadja szép lassan felfalja a poros kisvárosokat, közösségeket, jövőképet. Fontos film ez, 2016 egyik legfontosabb filmje!

Ma egy hete sikerült megnéznem a több mint 2 órás rendezői változatot. Az az igazság, hogy nem éreztem nagyon hosszúnak azt a 2 óra 20 percet, viszont annál inkább nyomasztónak. Tipikusan az a film, ahol bűntudatod van, olykor meg beleborzongsz abba, hogy egyes jeleneteken nevetni kell. Viszont nagyon értékelem, hogy a film rendkívül reflektáltan használja a nevettetés eszközét, ez kutyakötelessége is, hiszen olyan témá(k)hoz nyúl, aminél a kiröhögés gesztusa rosszabb lenne még a közönynél is. Tehát a kis falu életébe megjelenő visszásságok, túlzások, abszurd, groteszk helyzetek és találkozások drámaiságát, szomorúságát és tarthatatlanságát nem keni el a humor, egyszersmind nem teremt újabb hierarchikus helyzetet, amivel megerősíthetné a status quo létjogosultságát. A kendőzetlen emberi gyarlóságok egész tárházával találkozunk itt, és valóban, mindegyik mélységesen emberi. A film azonban ügyesen kijátsza a távolságtartás lehetőségét, helyette sorozatos helycserét ajánl, világok összerántását és ütköztetését, karneváli hangulatot. Ebben a szines kavalkádban pedig lesz alkalmunk gondolkodni nyugat-kelet, nyomorúság-jólét, fegyelem-szabadosság, szabadság-szolgaság, hatalom-kiszolgáltatottság ellentétpárjairól, sőt, nagy érdeme a filmnek, hogy az is kiderül általa, hogy közel sem olyan kétpólusú, folytonosan polarizált világban élünk, mint amennyire gondoljuk.

2016-10-22 23:09:59 Urok (2014) / A lecke floatingbonsai (4) #6

Eszméletlenül kegyetlen, csontig hatoló film. Nem csoda, hogy sokaknak a román újhullámos darabok ugranak be, itt is nagyon szűkös a perspektíva, meg a kamerakezelés, képi világ is nagyon hasonló + egy rohadt betétdal sincs, ami aláfestene egy kicsit a busz zötykölődésének vagy a sóhajoknak. Annyiban talán eltér egy picit, hogy itt nagyon végletesre van kihegyezve minden, szándékoltan groteszk sokszor, meg az emberi tapasztalat, tűréshatár olyan mélyésgeire visz el, ami (főleg ilye rövid idő alatt) már-már nem is emberi. És akkor a végén ott állunk a jövő generáció előtt, és mi a francot mondjunk nekik? Azt, hogy a szabadság az, hogy eldöntheted, hogy a seggeden hagyod vagy a fejedre húzod azt a kurva harisnyát?
Mondanám, hogy zseniális ez a film, de nem az. Mert valszeg nem "filmművészetként" akar ez bódítóan csodálatos, meg mély lenni. Egyszerűen csak az arcodba üvölt. Dermesztő.

Összes komment...