Fatupi

Utólag vissza nézve a trailert, amaz nagyobb őrületet ígért, mint ami a filmben realizálódott. Az eleje annyira pörgős, annyira eszeveszett, hogy konkrétan sokkot kaptam (habár a címén kívül semmit nem tudtam a történetről, azon kívül, hogy milyen korban játszódik). A Wall Street farkasainak mulatozása emellett nyugdíjas találkozónak tűnik, egy-két jelenet aberráltsága miatt egy Sacha Baron Cohen-filmből sem lógott volna ki. Sokaknak nem fogja bevenni a gyomra, én élveztem, amellett, hogy nagyon érződött a rendezői szándék, hogy megmutassa a kontrasztot Hollywood két korszaka között. Chazelle rendezése végig elég didaktikus, és az első harmad után el is laposodik valamicskét, veszít a szédítő lendületéből. Számomra mégis nagy élmény volt, mert mikor működött, akkor nagyon, Pitt és Robbie frenetikusak voltak, és sokat tanultam egy korszakról, amiről semmi tudásom nem volt. A Coen-tesók és Tarantino után Chazelle-nek is meg van a maga Hollywood-filmje, habár utóbbi legenda (már csak a korából és tapasztalatából is adódóan) érettebben mesélt el egy hasonló történetet (ezúttal Pitt van di Caprio szerepében). Szóval minden érezhető igyekezet ellenére nem ez lesz a fiatal rendező magnum opusa, de veszettül szórakoztató egy film. Pár jelenete biztosan meg fog ragadni a kollektív tudatban.

A film olyan, mint a Black Mirror kései évadjainak egy gyengén sikerült része. Olivia Wilde semmi olyat nem mutatott, amit ne láttunk volna korábban. A "Republicantown" esztétikája viszont pofás volt.

Én imádom Horner és Elfman kissé gicces, szentimentális stílusvilágát, de Harry Potter és Star Wars fanatikusként egyértelműen John Williams a goat

Például a háromszoros egyéni olimpiai bajnok Szilágyi Áron biztos nem tud 70 sportkocsit venni a pénzéből, illetve rengeteg olimpiai sportágban nincsen pénz, rengeteg olimpián nem szereplő sportágban pedig van, mivel azokat az emberek nézik a tévében. Nem minden élsportoló karrierje követhető végig Sky Sports és ESPN műsorán, és rengeteg profi sportág zajlik szórakoztatóipari körítés nélkül. Ez kiváltképp igaz az olimpiai sportágakra, amelyek közül sok csak négyévente kerül rivaldafénybe. Az a fényűzés, amire reflektáltál, jellemzően a nagyon jól fizető, szegényeket felkaroló (csapat)sportokban van jelen, tehát jellemzően foci, tengerentúlon kosárlabda, stb.

Zseniális a második évad is, habár tematikájában az első hozzám közelebb állt, de itt is nagyon szépen végigvezetett történetszálak vannak. Míg az első inkább egy társadalomkritikus, osztálykritikus vonalat vitt, addig ez az emberi lélek útvesztőjének zsigeri, nyirkos és árnyékos részeit tárja fel, ami nem függ szorosan össze a szereplők társadalmi státuszával, a luxushotel miliője inkább csak hátteréül szolgál az eseményeknek. Nemi szerepek, féltékenység, megcsalás, szex - a legtöbb ember életében szerepet játszó kérdéseket feszeget a sorozat. Mindezt baromi szórakoztatóan, Szicília festői szépségével.

Soha nincs olyan vb, hogy minden esélyes csapat jó legyen. 2014-ben Portugália, Anglia, Olaszország és Spanyolország is búcsúzott a csoportkörben. Ha a döntőben Marokkó vagy Horvátország győzne, az tényleg különlegessé tenné a mostani tornát.

Kinek legrosszabb, kinek legszebb :) az akkori spanyol kezdő megfelelt egy világválogatottnak, elképesztő focit játszottak

Nem sokan, de vannak, pl Békéscsabának szudáni csatára van.

Épp ezért írtam korábban, hogy a szegények számára a foci a legmegérősebb sport. Egy nigériai kissrác, ha eljut a magyar NB2-ig, már sokkal jobb életszínvonalat teremtett magának, mint amire a saját országában a túlnyomó többség. De ő nem a szociális faktort emelte ki, hanem genetikai jellemvonásokról írt.

Oké, tehát miért nincsenek fekete sakkvilágbajnokok? Ha ennek nem kulturális okai vannak, akkor te ezt hogyan látod?