Szürke Dorian

Ez egy nagyon erős hármas, négyeshez azért több kéne.
Nagyon jó filozófikus kérdéseket tesz fel az élet értelméről, az ember helyéről, a bennünk levő állati ösztönök elfojtásáról, célról és céltalanságról, de nem válaszolja meg őket. A vége gyakorlatilag elrontja a filmet, nem is tudom, mikor láttam utoljára ilyen buta befejezést. Tom Cruise egy tucatszínész, Lestatot nagyjából úgy játsza el, ahogy bármelyik középkategóriás színész játszaná, ennél többet nemigen lehet várni tőle. Bradd Pitt jó, bár az ő szerepe kategóriákkal nehezebb.
Hát nem ez életem vámpírfilmje az biztos ha a klasszikusokat nem számolom (Béla és Nosferatu), akkor is előtte van a Let The Right One in és minden idők legjobb vámpírfilmje, az Only Lovers Left Alive. Egyszer meg lehet nézni.

2016-01-20 02:16:35 Ex Machina (2014) Szürke Dorian (4) #46

Oké, ez egy igazán jó sci-fi.
Tökéletesen teremti meg az atmoszférát, jól adagolja a nyomást, építi fel a feszültséget és nyomot is hagy.
A filmnek mégsem ez az erőssége, hanem a filozófiai/pszicológiai töltete, amely hagymahéjhoz hasonlóan épül fel. Gyönyörű, ahogy egy párbeszédem belül utalnak a szereplők, Noam Chomsky generatív nyelvelméletére és az IQ-elméletek egyik fővitájára, a ,,nature versus nurture''-re. Nem áll itt meg a soft tudományokból ismert elméletek sora, mert van egy kis vallásfilozófia és teremtéstörténet is elbújtatva a sorok között.
Bár nem szeretem ezt a vonalat, de itt tényleg nem lehet elkerülni. A női emancipáció metaforájaként is felfogható a mozi, igen sarkos, markáns mondanivalóval.
Mindent egybevéve ez egy igazi, jó sci-fi annak minden előnyével, de nagyon kevés hibájával.

2016-01-11 07:47:19 Mr. Holmes (2015) Szürke Dorian (4) #5

Ha valaha valaki azt mondta volna nekem, hogy lesz egy Sherlock film ami emléket állít minden idők egyik legismertebb irodalmi alakjának úgy, hogy közben nemcsak átértelmezni, hanem sokkal emberközelibbé is teszi a karaktert, akkor azt mondtam volna, hogy ez már önmagában valami.
A Mr. Holmes ennél többet is tesz. Üzenetet hordoz magának, majdnem minden generáció számára a legfiatalabbaktól elkezdve egészen az öregedést éppen megélőkig. Hihetetlen mélységei vannak egyes jeleneteknek, ki nem néztem volna ebből a szerencsétlen Condonból (Twilight) hogy ilyent is tud. Nagyon kellemes meglepetés volt.
A történetvezetés kiváló, mélység és mondanivaló csillagos ötös, a színészi játék tökéletes, a filmnek összesen egy nagy hibája van. Helyenként vontatott, lassan, ráérősen mesél, persze ez a témaválasztásnak is következménye de van 6-8 perc, amikor lankadha az érdeklődés. Ez az egy dolog ami miatt nem adtam ötöst.
Nézzétek meg, megéri.

Szeretem a Bond-szériát, láttam minden mozit és nagyon reménykedtem, hogy a Spectre sem megy az átlag Craig-szint alá. Csalatkzonom kellett.
Önmagában nem lenne rossz ötlet, hogy retró stílusban készítsenek filmet de nagyon ne így. A vágás, jelenetek dinamikája, a párbeszédek, a kütyük hiánya, a 00-s ügynökök őskövülethez való hasonlítása mind-mind retro fíling. Számos kikacsintás is van a filmben és nem csak régiekre, hanem a Casino Royalra is (Bond és a szöszi jelenete a vonaton egy az egyben olyan, mint Bond és Vesperé a Casinoban), de ezeket is megszokhattuk.
Az a baj ezzel a filmmel hogy lankadt, sótlan, erőtlen, helyenként nyomi, butus, ernyedt és ízetlen. Nincs benne sziporka, nincs benne tűz, olyan mint egy összecsapott házi feladat.
Nyilván vannak akiket nem érdekel a sztori, csak az akció a robbanások, meg a bunyók (ajánlom a teljes Dolph Lundgren életművet), de nekem ez a 21. században kevés.
Kettes.

Nem lehet mást aggatni erre a kamaradrámára, mint a ,,zseniális'' jelzőt.

Elképesztő érzékenységgel mutatja be ez a film a mindennapi embert egy gyilkossági ügyön keresztül.
Tizenkét különböző ember, 12 esküdt áll a középpontban, akik a mozi elején gyakorlatilag élet és halál urai. Sidney Lumet halhatatlan klasszikusa ennek a 12 embernek a tükrén keresztül mutatja be a társadalmat önmagának. Különböző személyiségtípusok, különböző stílusok és a köztük levő interakciók reflektálnak a társas kapcsolatainkra a mindennapjainkban.
A film a társadalmi felelősségvállalás, a hatalom és a kötelességtudat témakörét járja körbe a fentiek mellett, és ha léteznek hermeneutikai elvek a hetedik művészetben, akkor bizony ahogy Te nézed a filmet, úgy néz ez a film is Téged.

Henry Fonda zseniális, a forgatókönyv zseniális, a megvalósítás és Sidney Lumet is zseniális, egyetlen mikromásodperce sincs a filmnek, ahol valaki kicsúszna a szerepéből, mit kéne még hozzátenni?
Ha még nem láttad, nézd meg :)

Egy végtelenül hazug, manipulatív és olcsó förmedvény a Gettómilliomos.

A történet egy végtelenül műveletlen gyerekről szól, aki megnyeri az indiai Legyen Ön is Milliomos c. vetélkedőt, úgy hogy soha életében egyetlen könyvet sem olvasott, de véletlenül kap 15 kérdést amire tud válaszolni. Valószerű nemde?
A történetben hemzsegnek a valószerűtlen cselekedetek és állítások, végtelenül ostoba döntéseket hoz a főszereplő, általában a fejünket fogjuk, szemhunyorgatva, hogy Sanyeeeeeee, izé.. Salim megőrültél?? Annyi pénzt nyertél már most, amennyid összesen sem volt soha, nyilván Te is tudod, hogy nem vagy egy akadémiai professzor és mégis tovább mész? Meszet ettél?
A mozinézőt már sokszor nézték manipulálhatónak, olyannak akinek a pénztárcáját könnyebb a szíve felől kinyitni, mint a feje felől, de ennyire brutálisan ostobának még sosem nézett egy rendező sem mozilátogatót. A könnymirigyeinkre hajtanak, nem vitás, de nem lehetne szubtilisebben?
A film mottója, vagy munkacíme valószínüleg az lehetett, hogy ,,sírj te kretén!''.
Ha a nyálvadászattól, a történettől és a mondanivalótól eltekintünk (maradt valami?), akkor lehet hogy nézhető. Feltéve, hogy két órát az életedből eltolsz néhány szép képre, vagy zenére.

Szomorú világban élünk, ha egy ilyen minősíthetetlen szemét Oscart nyer. Azt hiszem ez volt az az év, amikor eldöntöttem, hogy soha többé nem nézem a gálát. Maradok a Cannes-i Filmfesztiválnál, köszi.

A Terminátor egy minőségi akciófilm, sőt ha keckedkedni akarok azokkal akik azt mondják, hogy egy laza kis habkönnyű mozi, akkor bizony azt mondom, hogy Cameron újragondolta és 20. századi köntösbe bújtatta Gustav Meyrink 1915-ben megjelent Gólemtörténetét, ami egy egész olvasmányos filozófiai mű. A zsidó hitvilágból és néphagyományokból merítő történet dióhéjban arról szól, hogy egy rabbi egy gyülekezetet megvédő agyagszörnyet hoz létre, aki azonban azok ellen fordul, akiket védenie kéne. A metafora innen pofonegyszerű.

A történet könnyen érthető, végig fenntartja az érdeklődést, sőt a feszültséget is nagyon szépen kezeli, Linda Hamilton jól játszik, Kalifornia kormányzójától pedig pontosan annyit kér a szerep, amit még hitelesen el tud játszani (hehehh).
Ami a storyline egyik legnagyobb erénye, hogy a csavar a végén elegáns, könnyen érthető és mégis ,,aha'' érzést kelt, nagyon kellemes lezárása egy akciófilmnek.
Ha ehhez hozzávesszem azt, hogy az introzene klasszikussá vált az évek folyamán, maga a mozi pedig (sajnos egyre gyengülő) sorozatot és brandet teremtett, nemigen adhatok kisebb jegyet, mint az akciókategóriában maximálisnak tekinthető ,,jó''-t (egyébiránt tényleg nem ártana egy kicsit árnyaltabbá tenni az osztályozást az oldalon).

A K-Pax sokadszori újranézésre sem veszt az erejéből. Még mindig az egyik legmélyebb, legtöbb filozófiai tartalmat magába építő mozi, amit Hollywood összehozott 2000 után.
A történetvezetés elegáns, csak néha és akkor is indokoltan giccses. Softley jól építi fel a sztorit, végig azon filozofálunk, hogy vajon-vajon Prot (Kevin Spacey) kamuzik, vagy az akinek mondja magát.
A mozi fősávját kétségtelenül Prot és Dr. Mark Powell (Jeff Bridges) párbeszédei alkotják. Minden egyes alkalommal egy kicsit többet kapunk a két szereplő személyiségéből, de az egyensúly fokozatosan áttolódik Protról Mark-ra, ahogy a cselekmény kibontakozik.

A párbeszédek eséllyel pályáznak a ,,minden idők legkomolyabb dialógusai'' címre, olyan mély töltet van bennük, hogy Szent Ágoston Vallomások című kötete sírva kéri a receptet.
A film egyik (?) kulcsjelenete kétségtelenül Prot rövid monológja ,,We have been around long enough to have learned that the universe expands and then contracts and then expands again...forever. The important lesson is that we necessarily make the same mistake over and over forever.''
Erre nyilván többféle értelmezés létezik, ha az embernek van kedve (és miért ne lenne?) akkor elgondolkozhat azon, hogy vajon a nietzsche-i elvek, vagy inkább buddhista tanok dominálnak inkább, érdekes utazás lehet az ember koponyája körül (Karinthy után szabadon).
Szerintem külön kisdoktorit lehetne írni pusztán a film filozófiai hátteréről, de nagyon ajánlom mindenkinek, töméntelen mennyiségű és minőségű gondolatot szabadt fel, feltéve, hogy megvan a kellő affinitásunk erre és nem vesztünk el az indokolatlan és végtelenül buta fénykardáradatban, és képregényködben.

2015-12-18 21:35:52 Álom.net (2009) Szürke Dorian (1) #359

Ha létezik az ,,annyira szar, hogy az már jó'' kifejezés, akkor ez ,,annyira szar, hogy az még szar''.
Ezt a mozgóképes terrort nem lehetett könnyű összehozni.
Kivonat: Balfasz mondatok röpködnek, balfasz szereplők között, miközben balfaszságokat csinálnak. Dióhéjban.
A történet (amint már arra utaltam finoman fent is), kicsit lyukas. Ahol nem lyukas ott következetlen, buta, ordenáré, hazug és retardált. Bármelyik jelenetről süvít és sikolt, hogy a forgatókönyvíró még soha nem járt utcán, vagy boltban, netalán iskolában, mert egyszerűen halványlila segédfogalmazói gőze sincs arról, hogy mi a kénköves pokol az a valóság. A tanárok nem ilyenek, a gyerekek sem ilyenek, sőt a szülők sem ilyenek. Egyedül az autók és a kutyák valósághűek ebben a förmedvényben, de úgy érzem ez elég kevés.
A sztori nagyon szigorúan csak a legunalmasabb és legbutább kliséket veszi ki az amerikai tinikomédiákból, gondosan ügyelve arra, hogy egyetlen pillanat se legyen, amit ne láttunk volna már valahol. A történet egyszerre hajaz az Abigélre és a Gossip Girlre, valamint a legostobább hagyományokat követve hoz létre egy olyan atmoszférát, ami egyszerre teremti meg az egyetemes civilizáció kritikáját és a keserédes halálvágyat a központi idegrendszerünkben.
Han valaki ítélőképessége teljes tudatában, full józanul úgy dönt hogy megnézi, lelke rajta. Én szóltam.
(A viccet félretéve megkockáztatom, hogy ez minden idők legrosszabb filmje. Vagy top3, mert a Twilight tolakszik)

Könnyű esti popcornszemét. Mondanám én, hogy szódával elmegy, de ha a szívemre teszem a kicsi kacsóimat, akkor nem megy el. Ez a mozi arról szól hogy gyerekek futnak, mindig más elől, gyakorlatilag 0 befolyással a történésekre.
Az alapparadigma akár érdekes is lehetne, de sok helyen láttuk már, sem a megjelenítés, sem a körítés nem egyedülálló, vagy különleges. Olyan érzésem van, mintha egy lebutított verzióját látnám a Hunger Gamesnek.
Ha toszok a szörnyekre, a zombikra, meg a hi-tech szir-szarokra, akkor ez a teljesítmény tendál a nullához.
A párbeszédek max. közepesek, a karakterek csiszolatlanok (nem gyémántok, csak csiszolatlanok), a színészi játék a mucsai középiskolás önképzőkör színvonalát idézi, kábé.

2015-12-18 12:45:53 Inception (2010) / Eredet Szürke Dorian (2) #641

Ne kövezzük meg Cristopher Nolant!
Félreértés ne essék, nem szeretem az Inceptiont.
Nem szeretem mert a premisszája egy óriási baromság. Az álmok nem így működnek, ilyen technológia nem létezIK és nem létezHET, innentől arra, minden amit a rendező szerint ,,komolyan'' kéne vennünk nem több egyszerű blöffnél.
Ez a mozi egy komplett disznóvágás, ahol maximális mennyiségű kolbászt és szalonnát (profitot) kell összehozni egy nagyon kicsi sertésből (eszmei háttér). Nincs benne valós dráma, nincs benne valós filozófikus töltet, tulajdonképpen egy óriási mind-fuck láncolat az egész, amit olyan ügysen fűz össze a rendező, hogy úgy tűnik, hogy van benne valami.
Mint a Big Mac, tudod. Úgy tűnik, hogy van benne hús, de igazából csak valami összedarált/kisütött zsíros nyavalya van rajta, a sajt benne sosem látott telyet, a saláta és a paradicsom génkezelt, és valójában semmi tápértéke nincs.
Minden filozófia ami belefért pár mondatba sűríthető (az is banális), persze ez nem is lenne baj, ha nem próbálna mindenki belemagyarázni valami tartalmat.
Mindent egybevéve az Eredet egy egyszerű akciófilm, ami többnek akar látszani, mint egy egyszerű akciófilm (lásd utolsó, teljesen szükségtelen jelenet), és pontosan ez (amikor úgy érzem, hogy a rendező hülyének néz) az oka a ,,rossz'' minősítésnek, a sima ,,oké'' helyett.
Az akciójelenetek legalább szépek. Legalább ennyi.

2015-12-18 12:02:26 Sakk, Kempelen úr! (1976) Szürke Dorian (3) #1

Sokat gondolkoztam, a jó és az oké minősítés között ingadoztam, végül az utóbbi mellett döntöttem.
Kétségtelen, hogy a történet nagyon jó, valós cselekményeket visz a képernyőre (nem film, hanem tv-játék), viszont egy átfogó történelmi ismerethalmaz nélkül elég érthetetlen, mivel a felvezetést úgyszólván mellőzi a rendező.
Engem általában nem zavar a ,,színpadi játék'' tévén, ahogy a színpadia díszlettervezés sem, de tény, hogy meggátol abban, hogy jobban elmerüljek a cselekményben.
A színészi gárda viszont kiváló, a játék pedig elsőosztályú. Sinkovits brillírozik Kempelen Farkasként, Darvas Iván pedig Lasker professzorként (én Káspert értettem többször is a gyenge hangminőség miatt), de Tomanek Nándor (Sonnenthal) is hozza amit kell.
A problémám az egésszel az hogy nehezen érthető helyenként, hogy az a morális dilemma amit bemutat, súlytalannak tűnik, pedig valójában elég ,,súlyos''. Ha köznapi szóhasználattal kéne élnem, akkor azt mondanám, hogy ,,nem jön át''.
Mindent egybevéve a rossztól távol áll, de a jóhoz sincs közel.

Nagyjából így néz ki, ha egy film szórakoztató, vicces popcornmozi.
Ami tetszik a megvalósításban, hogy a paródiaszerű történet ellenére nem válik paródiává. Nagyon jó one-linerek, nagyon eredeti ötletek jellemzik a párbeszédeket és a jeleneteket.
Azért adtam neki Jó minősítést (aminél nagyobbat nem adok popcornmozinak), mert reflektál a valóságra, van egy enyhe (enyhe?) társadalomkritika benne, ez viszont nem rontja el az élményt. A maga nemében és műfajában egy jó film.