Szamár

Ennek a filmnek a címe simán Loro. Ez ugyanis a 150 perces nemzetközi változat, amit a kétrészes eredetiből csináltak.

A film utolsó fél órája elég gyenge. Kedvencem az volt, amikor a nyolcvannal haladó autót egy csúzlival kellett meglőnie egy srácnak az erdőn keresztül, hogy jelezzenek nekik, mikor kell megállni. Már az is furcsa, hogyan találta el a gyerek hátulról ÉS takarásból a szélvédőt, de most komolyan ez volt a terv? :D Kicsit se volt nagy esélye, hogy mellélőjön, és soha ne kaparintsák meg a pénzt...

Az első másfél óra miatt egy nagyon vézna négyest azért megérdemel.

Jó videó, köszi!

Mondjuk kicsit furának tartom, hogy csomóan kritizálják del Torót, miszerint összelopott mindent, miközben Tarantinót például ugyanezért istenítik. Én kifejezetten kedveltem A víz érintésében a filmes idézeteket.

előzmény: macready (#79)

Én nem értek egyet azokkal, akik szerint nem lett rossz, csak felesleges. Szerintem teljesen kiherélték Poirot karakterét, egyszerre lett beképzeltebb és érzelgős, nagyon bénák azok a jelenetek, amikor a csaj képéhez beszélve vinnyog, hogy nem érti mi folyik itt, máskor meg fennhéjázón kijelenti, hogy ő a legjobb. Az is röhejes, ahogy megpróbálták "akciójelenetekkel" és külső helyszínekkel felturbózni a sztorit, hogy a mai néző ízlésére gyúrják... Szvsz nagyon suta lett minden ilyen próbálkozás. Plusz minden dialógus ötször szájbarágósabb, mint a 74-es verzióban, vagyis végig az volt az érzésem, hogy nagyon lenézi a nézőjét a film.

Hát, őőő, a szörnyek miatt? Mert mindkettő egy szörnyinvázió kellős közepén játszódik? (Én anno úgy vettem le, hogy párhuzamosan, de a Paradoxból kiindulva, igazából bármikor játszódhat bármelyik és nem kell közös univerzumnak, se idősíknak lennie a párhuzamos univerzumok miatt.)

előzmény: Dió (#22)

Én csak azt nem értem, hogy ez miért kapott legjobb fényképezés Oscar-jelölést. Konkrétan úgy néz ki mint egy tévéfilm...

2018-01-23 17:43:52 [Vélemények kritikákról] Szamár #215

Szerintem ez a hasonlat csak akkor állja meg a helyét, ha a rasszizmust is pont olyan művészeti iránynak tartod, mint a kubizmust. A cikk amúgy épp amellett érvel, hogy ártalmas ahogyan a film például a négereket ábrázolja. Ez ellen lehet ellenérveket felhozni, de az egész érvelést kidobni a kukába nem lehet azzal, hogy ez nem vita tárgya, mert ez egy ilyen film, amely idealizál. Egyébként pont ezt kifogásolja a kritikus is, hogy idealizáltan mutatja be a korszakot és nosztalgikusan emlékszik vissza a régi szép időkre, amikor a feketék még nem rendelkeztek alapvető emberi jogokkal.

előzmény: BonnyJohnny (#213)

2018-01-23 17:17:51 [Vélemények kritikákról] Szamár #212

Lehet, hogy én vagyok a naiv, de a "végigszívtam a pécsi filmszakot" mondatot én úgy értelmeztem, hogy végigszenvedte. Bár ki tudja.

Szerintem amúgy korrekt az írása, az én fejemben is hasonló gondolatok kavarogtak, amikor az Elfújta a szelet néztem. Én nem látom abban a problémát, hogy ideológiai szempontból kritizál valaki egy filmet, ez egy létező műfaj. Nem muszáj vele egyetérteni, ahogy eltérő vélemények, úgy eltérő ideológiák is vannak. És nyilván nem mindenkinél fontos szempont ez egy filmnél, nálam például igen, én a The Birth of a Nationtől is rosszul vagyok, filmtörténeti jelentőség ide vagy oda.

Az egy jogos kritika lehetne, hogy az említett írásban erősen túlsúlyba kerül ennek a szempontnak az érvényesítése, de szerintem itt ez se róható fel hibának, hiszen egy majd' 80 éves filmről beszélünk, amiről már szinte mindent megírtak, amit lehetett. Egy olyan filmkritikát leközölni róla, mintha egy mai mozifilm lenne, szerintem teljesen értelmetlen. Ez nem is annyira kritika, inkább egy kurtább elemzés.

Egyébként kicsit viccesnek találom azt a vitát, hogy mi a jó kritika. Szerintem ez olyan, mintha arról vitatkoznánk, hogy mi a jó film. Lehet, hogy bizonyos emberek fejében van egy recept, vagy egy checklist, amit kipipálgathat, hogy adott alkotás teljesíti-e azokat az előre megfogalmazott követelményeket, amelyektől jó lesz egy film, de szerintem ez eléggé merev és egyhangú ízlésre vall. Én nem tudnék ilyen szempontokat megfogalmazni, mert láttam már mindenféle zseniális filmet. Az egyik pörgős volt, másik lassú, egyiknél össze-vissza rángatózott a kamera, másiknál meg se moccant, a színészi játék itt teljesen robotikus volt, amott meg teljesen emberi, és még sorolhatnám.

Szerintem ugyanez vonatkozik a kritikákra is. Itt volt szó arról, hogy mennyire személyes egy írás vagy mennyire próbál objektív lenni, mennyire tudományos vagy mennyire pongyola, trágár vagy prűd... Néhányan nagyon diplomatikusan meg azt hangoztatták, hogy mindenben az arany középutat kell megtalálni.

Szerintem nem ettől lesz jó egy írás. Nem is tudnám megfogalmazni, mitől. Attól jó egy írás, hogy élvezed. Vagy azért mert szórakoztató, vagy azért mert ad valamit, vagy mindkettő. Szerintem vannak nagyon jó tudományos elemzések, közérthetők és idegenszavaktól tobzódóak is, mindkettőnek megvan a maga szépsége; vannak rendkívül szórakoztató fikázó írások, prosztóbb és visszafogottabb is; egy ügyes író esetében tud a kritikus saját személye izgalmasabb lenni az írás alibiéül szolgáló filmnél, de a láthatatlan stílusnak is megvannak a saját erényei.

Na, de lehet, hogy csak én vagyok túl megengedő. Mindenesetre szerintem addig jó, amíg a kritikai paletta nem egyhangú, amíg születnek eltérő stílusú, műfajú szövegek ugyanarról a filmről. Olyan is volt itt a témában, aki azt kérdezte, hogy volt-e értelme 5-6 év filmszaknak, ha bárkiből lehet kritikus. Szerintem mindenkinek saját magának kell feltennie, hogy mit kapott az egyetemtől, és hogy megérte-e a belefektetett időt. Én például imádtam a filmszakot, és úgy érzem, nagyban formált emberileg is és kritikusként is, de különben se azért végeztem el, hogy papírom legyen róla, hogy most már filmszakérthetek, hanem a tudásért, amit így kaptam. Persze ez nem teszi a véleményemet felsőbbrendűvé egyetemet nem végzett kollégákéval szemben. Bárki lehet jó tollú író.

2018-01-23 10:32:20 The Foreigner (2017) / Az idegen Szamár (3) #4

Igen, bár nekem pont az tetszett benne, hogy kvázi metafizikai szintre van emelve a karaktere, olyan mint egy igazságosztó szellem, aki igazából ott sincs, csak kísért.

előzmény: kilépett felhasználó (#3)

Elvből nem nyomok ki filmet / nem sétálok ki moziból, de ha esetleg mégis, akkor nem értékelem, hiszen nem láttam végig, vagyis honnan tudhatnám, hogy az utolsó 30 perc vagy 1 óra nem-e húzza fel kettesre az értékelést például? Szóval csak olyanra adok egyest, amit végignéztem, de azért nagyon ritkán nyomok erre a gombra (a filmek kevesebb, mint 1 százalékánál).

2017-12-27 11:53:11 Super Dark Times (2017) Szamár (4) #2

Nekem inkább Stranger Things meets What Richard Did volt elsőre, imádtam is az első felét, de a végére sajnos elég valószínűtlen fordulatot vesz a történet, mintha az írók azt gondolták volna, hogy az alapkonfliktus nem elég egy izgalmas/érdekes filmhez, ezért muszáj elvinni az egészet bóvli sorozatgyilkos thrillerbe. Pedig szerinem pont addig volt erős, amíg az alaphelyzet drámája volt fókuszban, amit mindenki máshogy kezelt, próbált feldolgozni. Egyébként megadtam neki a négyest, mert az atmoszféra ettől függetlenül szvsz csillagos ötös, a karakterek pedig nekem kifejezetten tetszettek, nem futott bele a film fekete-fehér, sztereotipikus ábrázolásokba (geekek vs bully-k), úgyhogy összességében nagyon rendben volt, csak hát lehetett volna ebből az alapanyagból sokkal jobbat is kihozni.

előzmény: Dió (#1)

2017-12-21 09:04:49 It (2017) / Az Szamár (4) #77

Azért sajnálom, hogy végül nem Cary Fukunaga rendezte. Erősebb lehetett volna...

A legnagyobb bűn, amit ez a film elkövetett, hogy nem volt rajta a soundtracken a Friday I'm in Love c. szám. Legalább a stáblista alatt elsüthették volna. :D

Nem rossz, de azért Sean Ellis feszesebbet alkotott azonos témában. Nem biztos, hogy jót tett ennek a filmnek ez a fele-fele felosztás. Így mindkét oldal kidolgozatlan, vázlatos maradt. Az amúgy kimondottan érdekes, hogy mindkét filmben írek alakították a cseh partizánokat.

Egyébként igen, tényleg neki kellett (kivéve pár utóforgatott snittet). Sőt, rájöttek, hogy bármilyen kis mozgást felnagyít a lepedő, ezért kellett ilyen statikusnak lennie. Vicces. :D

előzmény: HejjaX (#8)

2017-11-02 17:21:29 Mother! (2017) / Anyám! Szamár (3) #27

Tetszik ez az értelmezés, de nekem a végével nem jön össze. Ott ugyanis már nem egyszerűen az emberek gyarlók, hanem maga a Teremtő is (ami találó név a karakterre, akkor is, ha Isten, vagy ha csak egy egyszerű művész). Nem beszélve a "naiv Isten" eleve problematikus elgondolásáról, hiszen ez arra utalna, hogy Isten nem mindentudó, de akkor beszélhetünk-e egyáltalán Istenről? Nekem akkor már inkább a gonosz problémájának ábrázolása a film, miszerint:
"1. Ha létezik Isten, akkor Isten mindenható, mindentudó és erkölcsileg tökéletes.
2. Ha Isten mindenható, akkor Istennek hatalmában áll, hogy eltöröljön minden gonoszságot.
3. Ha Isten mindentudó, akkor Isten tudja, hogy a gonoszság létezik.
4. Ha Isten erkölcsileg tökéletes, akkor Isten vágyik rá, hogy eltöröljön minden gonoszságot.
5. Létezik gonoszság.
6. Ha gonoszság létezik és Isten is létezik, akkor:
– Istennek nincs kellő hatalma a gonoszság eltörléséhez; vagy:
– Isten nem tudja, hol és hogyan nyilvánul meg a gonoszság; vagy:
– Isten nem vágyik rá, hogy eltörölje a gonoszságot.
7. Következésképpen Isten nem létezik."

Javier Bardem karakterében ugyanis ott van mind a három probléma: vagy nem látja, hogy mi történik (ahogy te fogalmaztál: naiv), vagy nem képes megállítani azt, vagy nem is akarja megállítani (és számomra erre utal a vége).

előzmény: Tenebra (#24)

2017-10-22 20:26:06 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] Szamár #23186

Hülyeség a magyar címen vitatkozni, amikor az eredetinek sincs semmi értelme. Egy másik sci-fiből lopták, egyszerűen azért, mert jól hangzott.

--
Áthelyezve a(z) Blade Runner topikból.

előzmény: ipartelep (#23182)

Az Arne úr kincsének rosszul van írva az eredeti címe. Gondolom Port.hu-ról lett átvéve, mert ott is így van. A helyes cím Herr Arnes pengar. A pengar pénzt jelent svédül. Olyan szót, hogy Pennigar, nem találtam sehol.

Annyi más, hogy néhány rész le lett cserélve hulladék CGI-ra és a film színtónusa zöldről narancssárgára változott. Azt megértem, hogy fel akartak újítani egy klasszikust, de 2008-ban ez nem látvány. Tegyük mellé példának a 5 Centimeters Per Secondöt 2007-ből. Na, ilyesmi vizualitást lehetett volna csinálni, és akkor talán lett volna értelme. Ez így konkrétan rosszabb, mint az eredeti.

2017-08-16 08:43:51 Pappa pia (2017) Szamár (2) #11

Vagy rájöttek, hogy ennél találóbb cím nincs, pont ezért. :))

előzmény: Atazzz (#9)

Évszám: 2017.
+ imdb: http://www.imdb.com/title/tt6682442/

2017-05-21 19:12:32 A Woman (1915) / Charlie kisasszony Szamár (3) #4

Edna Purviance teljesen úgy néz ki mint Greta Gerwig, Charlie bajusz nélkül nőként meg tiszta Eddie Redmayne. :D

2017-04-28 21:28:41 Her Friend the Bandit (1914) Szamár (?) #3

Ez nem egy Chaplin film. Ez egy Billy West film 1918-ból (ő egy Chaplin-imitátor volt). A címe His Day Out.

előzmény: budaik (#2)

2017-04-28 19:35:18 Her Friend the Bandit (1914) Szamár (?) #1

Nyolcan értékelték, pedig ez egy elveszett film. :)

Ez azért van, mert olyan nagy átfedésben van a két halmaz (képregény- és szuperhősfilm), hogy a legtöbben szinonimaként használják a kettőt.

előzmény: MicaHiro (#91)

2017-03-25 09:29:12 Kincsem (2017) Szamár (3) #16

Nem ez volt a film hibája, sőt, néhány "modernizációt" kifejezetten eltaláltak (kosztümök, báljelenet, még a szelfizés is működött, ellenben Fluor Tomi és a lájkolás gyenge poénok voltak szvsz). De az a helyzet, hogy egyáltalán nem törekedtek a történelmi hűségre, tehát ezt számon kérni a filmen badarság. Még csak nem is igaz történet alapján készült, kint van a stáblistán is, hogy nagyrészt fikció az egész. Például az egész nemzeti konfliktus fabrikált olyan értelemben, hogy Blaskovich Ernő apja kifejezetten császárhű volt, akitől sose vették el a birtokát és Kincsem is eleve náluk született. Ha utánaolvasol kicsit, rájössz, hogy az egész történelmi közeg (beleértve a címszereplő lovat) mindössze csak díszlet volt egy romantikus sztorihoz. Ezt jól mutatja az is, hogy
Ernő az első adandó alkalomkor képes eladni az országát egy nőért, amikor arra kéri a zsokéját, hogy fogja vissza Kincsemet. A film hiába egy tipikus Rómeó és Júlia sztori, amely arról szól, hogy a szerelem minden akadályt legyőz, de mivel az osztrák-magyar konfliktus egy elnyomó és egy elnyomott konfliktusa, és nem két egyenlő fél viszálykodása, minimum fura, hogy Ernő hajlandó önként meghunyászkodni az elnyomók előtt, csak hogy megszerezze a nőt. A karakteréből amúgy adódik, mert korábban se úgy állították be, mint akinek elvei lennének bármivel kapcsolatban, de hát na. Bár az én szimpátiámat nem itt vesztette el végleg, hanem amikor ezt követően megkorbácsolta az engedetlen Kincsemet. Egyszer állt bosszút a filmben, és akkor is egy szerencsétlen állaton tette, nem az apja gyilkosán vagy a nemzete elnyomóin. Hát, nem lesz a példaképem a tag, az biztos.

És innentől folyamatos a lejtmenet: a béna CGI-tűzzel megtámogatott zárlat kifejezetten bénácskára sikeredett szerintem, és bármi volt, csak nem izgalmas.

Szóval nálam itt vannak a gondok.

előzmény: dorebore (#15)

A két oldalas cikkek nem kritikák, tehát nem véletlen nincs bennük értékelés. Bár úgy tűnik, mi a kritikáról is máshogy vélekedünk. Szerintem elsősorban az értő beszéd a fontos, és nem az, hogy cizelláltan szétfikázzunk egy filmet (persze az is tud szórakoztató lenni, én is írtam már ilyen szövegeket).

Számomra a legtöbb Filmvilág-cikk intellektuális élményt nyújt, és ezt tartom a legfontosabbnak. Csak pár szerző van, akit nem szeretek. Más filmes magazinra nem nagyon van kapacitásom, online meg csak elvétve egy-két Filmtettes írást olvasok el.

Metropolist természetesen olvasok, de az nem magazin, hanem egy tudományos folyóirat, ami tényleg csak annak való, akit akadémiai szinten érdekel a film (bár van benne rengeteg filmtörténi jellegű írás, ami szélesebb körben is fogyasztható).

előzmény: csabaga (#20)

Szerintem kifejezetten szép volt a zene és tök jól működött volna a háttérben aláfestésként, de úgy üvöltetik némelyik jelenetben, mintha legalábbis a világ legdrámaibb eseményeinek lennénk a szemtanúi, legtöbbször azonban szó sincs ilyesmiről (mint amikor elbontják a kisfiú bárkáját).

előzmény: TomPowell (#2)

Ha a The Revenant 10-es, akkor kb. 12-13.

Ha A torinói ló a 10-es, akkor olyan 4-5.

Szóval ilyen midcult, vagyis szerzői műfajfilm.

előzmény: ChrisAdam (#18)

2017-03-02 14:45:50 Moonlight (2016) / Holdfény Szamár (5) #49

Ez azért bonyolult, mert közben a diszkrimináció meg nem feltétlen jelent például viszolygást. Ha például megnézed a 13th c. Oscar-jelölt dokut, abból láthatod, hogy a rasszizmus nem mindig a feketék gyűlöletéből ered, hanem gazdasági okai is lehetnek. Nagyon sok ember profitál a feketék diszkriminációjából, és biztos van köztük olyan, aki nem tartja őket alsóbbrendűnek, egyszerűen kihasználja, hogy sokan igen.

előzmény: Olórin (#47)

2017-03-02 14:37:57 Moonlight (2016) / Holdfény Szamár (5) #48

Nem hiszem, hogy bárki "klasszik hardcore homofób" négyesre értékelné a Moonlightot, úgyhogy már csak ezért sem így értettem. :D

De nagyjából egyetértünk mindenben, csak nyelvi szinten beszéltünk el egymás mellett.

előzmény: Adam Taylor (#46)

2017-03-02 14:02:46 Moonlight (2016) / Holdfény Szamár (5) #43

Na, most vajon ki egyszerűsít le: aki szerint a homofóbia egy olyan komplex fogalom, ami sokféle negatív érzelmet / viszonyulási formát foglal magába a melegekkel kapcsolatban, vagy aki szerint szimplán melegek elleni diszkriminációt jelent?

Szerintem a tágabb jelentés (a szűkebb, pejoratív jelentéssel szemben) pont, hogy nem a leegyszerűsítés esete.

És azt nem fogadom el, hogy attól lesz valaki "heteróbb" a másiknál, hogy zsigerileg iszonyodik a melegektől, mint ahogy erre egy másik komment utalt itt. Ez nem a heteróság skálája, vagy "heterométer" ahogy más fogalmazott, hanem a homofóbia skálája, aminek a legelején ilyen, viszonylag ártalmatlan dolgok szerepelnek, a legvégén meg az "irtsunk ki minden meleget" típusú dolgok.

előzmény: Adam Taylor (#41)

2017-03-02 11:56:32 Moonlight (2016) / Holdfény Szamár (5) #40

Amit körülírtál, az konkrétan idegenkedés a homoszexualitástól, vagyis homofóbia. Ez a szó természetesen nem feltétlen jelenti, hogy gyűlöli az illető melegeket. Lehet valaki elfogadó, annak ellenére, hogy kellemetlenül érzi magát tőlük, a látványuktól, például intim helyzetekben. Akinek araknofóbiája van se feltétlenül akarja kiirtani a pókokat, mert mondjuk tisztában van vele, milyen fontos a szerepük a Föld ökoszisztémájában, de kellemetlenül érzi magát a jelenlétükben. Szóval ez egy teljesen természetes dolog, csak nevezzük a nevén.

előzmény: noresz02 (#39)

2017-03-02 11:11:09 Moonlight (2016) / Holdfény Szamár (5) #38

Ez egy nem meleg homofób férfinek furcsa, adott esetben kellemetlen is lehet

Kijavítottalak. Egy hetero férfinak a meleg szexjelenet ugyanolyan, mint egy meleg férfinak a hetero szexjelenet: leginkább semleges. Ha undort érzel, az már egy negatív reakció, ami a homofóbia jele.

előzmény: noresz02 (#37)

2017-03-02 08:15:22 Moonlight (2016) / Holdfény Szamár (5) #36

Érdekes. Szerintem meg pont az első harmad gyenge, a második közepes, a harmadik viszont zseniális. :D

előzmény: necksprain (#33)

Ez mondjuk így nem igaz. Legtöbben az Enemies Withint várták győztesnek. A Mindenki volt az, ami egyedüliként meg tudta szorongatni (és végül legyőzni) azt a filmet. Persze szerintem is szép a TGV, de közel sem olyan súlyos a témája, mint a francia jelöltnek. Bár nekem a Timecode volt a kedvencem, az egyszerűsége és líraisága miatt. Érdekes fun fact: Deák Kristóf tavaly a Friss hús pitchfórumán pont egy a Timecode-ra kísértetiesen hasonló ötlettel nyert, és elvileg el is fog készülni az a film. Kíváncsi leszek, ahogy arra is, mit szólt vajon Kristóf, amikor látta a Timecode-ot, ha látta.

előzmény: ChYga (#1)

A 13th címében a "th" helyesen kisbetűvel van, mindenhol így hivatkoznak rá.

2017-02-07 21:10:17 Jackie (2016) Szamár (4) #7

Pedig a zene az egyik legjobb dolog a filmben. Mica Levinek mindössze a második filmzenéje, de már az Under the Skinben is nagyot hozott. Olyan erős atmoszférát rakott le itt is, hogy szerintem abszolút megérdemelt az Oscar-jelölés. Azt a nyugtalanító hangulatot, ami az egész filmet átjárja, nagyon átadta.

előzmény: Rorschach (#6)

Voltak részei a filmnek, amiket nagyon szerettem, de a végén iszonyatosan túl lett tolva a pátosz.
Amikor Andrew Garfield mindenkit félrelökött, hogy kezével elcsapja az egyik gránátot és egy szaltórúgással elrúgja a másikat, az az érzésem volt, mintha próbálnék egy 4-est dobni a filmnek, Mel Gibson meg agresszívan elütné a picsába.

Ez egy rövidfilm.

Ennek a filmnek eredeti címe latin átírás szerint Shoping-tur, egy p-vel. Ezért nem találtam a keresőben és véletlen beküldtem még egyszer.

Vicces, hogy négy forgatókönyvíró kellett, hogy átírjanak kb. négy mondatot a könyvhöz képest és kitaláljanak két teljesen felesleges karaktert (a két suttyót, aki lop a boltból, aztán lemezük lesz).

A film egyes pontjain már-már elhittem, hogy a végére talán kikerekedik valami emberi az altesti poénokból, de aztán a zárlat biztosított róla: nem szabad túlgondolni, ez tényleg csak egy 90 perces fingós poén.

Az Asylum of Satan 1972-es film, és nem '75-ös.

2016-07-09 17:17:37 Kollektivet (2016) / A kommuna Szamár (3) #8

Kicsit olyan volt, mintha baltával faragták volna az érzelmeket a filmben. Ha már skandináv film és kommunák, akkor nálam Moodysson és a Tillsammans.

Szőrszálhasogatás, de az eredeti címe If.... három helyett négy ponttal.

Korrekt, de miután bepótoltam a rendező korábbi filmjeit (Shame, Hunger), két év távlatából visszamenőlegesen csalódtam benne. :)

Sajnos elég közel áll a valósághoz. Az egyik legszörnyűbb valóban megtörtént horrorsztorin alapul. Japánban volt egy durvább eset (a kínzás mértékét tekintve), de amiért az amerikai számomra sokkolóbb, az pont az, amit említesz. Hogy olyan sokan (és gyerekek!) részt vettek benne, és vagy nem szóltak senkinek, vagy konkrétan be is szálltak a kínzásokba. Az ugyanerről a témáról, ugyanebben az évben készült An American Crime is hatásos.

előzmény: lizardking (#13)

2016-05-23 08:07:29 [Kritikus kód] Szamár #1505

Szebbnek szebb, bár én azt szerettem eddig az oldalban, hogy nem ad a külsőre és szimplán a funkcionalitásra megy rá. Most ez az újítás szerintem az utóbbi rovására megy.

előzmény: ChrisAdam (#1495)

Ő és ő ugyanaz az ember.


A klán és A törzs vitát eloszlató pedig:
CineFest: A törzs
Ukrán Filmnapok: A klán

Sziasztok!

Még mindig szeretném kérni a Jian Bing Man-t, múltkor nem lett kipipálva. Még JCVD is játszik benne! :)


Ezt is szeretném: Hum Aapke Hain Koun...!. Minden idők egyik legnagyobb bevételű bollywoodi filmje.

Köszi! :)

Sziasztok!

Szeretnék kérni idei Cinefesten vetített hiányzó filmeket:

Deti
Snake Brothers / Kobry a uzovky (Port.hu)
Jian Bing Man
Sam Klemke's Time Machine

Köszi!

Szeretném kérni Sean Baker két hiányzó filmjét:

Take Out

Prince of Broadway

Valamint, hogy a The Diary of a Teenage Girl-re megnyíljon a szavazás (még szeptemberben vetítették nálunk Cinefesten).

Köszi!

Sziasztok!

Két dokut és egy rövidfilmet szeretnék kérni:

Hot Girls Wanted
http://www.imdb.com/title/tt4382552/

(szerk) Itt találod.

Back in Time
http://www.imdb.com/title/tt3118874/

(szerk) Itt találod.

Dark Noir
http://www.imdb.com/title/tt3699390/

(szerk) Itt találod.

Köszi!

Sziasztok!

Egy Peter Greenaway rövidfilmet szeretnék kérni, Lukas Moodysson hiányzó filmjét, valamint egy nagyon szörnyű trashfilmet.

Making a Splash
http://www.imdb.com/title/tt0087665/

Container
http://www.imdb.com/title/tt0756206/

Beasties
http://www.imdb.com/title/tt0122992/

Köszi!

Sziasztok!

Szeretnék kérni két tajvani filmet, amit az idei Taiwan Movie Club keretében vetítettek a Toldiban:

Zone Pro Site: The Moveable Feast
http://www.imdb.com/title/tt3166476/

Cape No. 7
http://www.imdb.com/title/tt1267160/

Köszi!

Köszi!

Ezt biztos sokan kérdezték már, de a kompetencia mit jelent?

előzmény: ChrisAdam (#10917)

Az oldalról hiányzó filmeket hol lehet jelezni/kérvényezni a hozzáadásukat?